Eljárás : 2020/2708(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0246/2020

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0246/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0239

<Date>{14/09/2020}14.9.2020</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0246/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0249/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0250/2020</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 183kWORD 57k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0246/2020 (GUE/NGL)

B9-0249/2020 (PPE)

B9-0250/2020 (Renew)</TablingGroups>


<Titre>Európa kulturális helyreállításáról</Titre>

<DocRef>(2020/2708(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Tomasz Frankowski, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Petra Kammerevert</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Laurence Farreng, Stéphane Séjourné, Irena Joveva, Vlad-Marius Botoş, Ilana Cicurel, Radka Maxová, Monica Semedo, Petras Auštrevičius, Ramona Strugariu, Claudia Gamon, Nicola Danti, Klemen Grošelj, Sylvie Brunet, Frédérique Ries, Izaskun Bilbao Barandica, Marie-Pierre Vedrenne, Chrysoula Zacharopoulou, Clotilde Armand, Fabienne Keller, Martina Dlabajová, Irène Tolleret</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Niklas Nienaß</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Dace Melbārde, Elżbieta Kruk, Andrey Slabakov</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Niyazi Kizilyürek, Alexis Georgoulis</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány Európa kulturális helyreállításáról

(2020/2708(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, valamint 2., 3. és 4. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. és 167. cikkére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, és különösen annak 19. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 22. cikkére,

 tekintettel a Bizottság 2018. május 22-i, „Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” című közleményére (COM(2018)268),

 tekintettel a Bizottság „Új európai kulturális menetrend” című, 2018. május 22-i közleményére (COM(2018)0267),

 tekintettel a Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményére (COM(2017)0673),

 tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[2],

 tekintettel „A közlekedés és az idegenforgalom 2020-ban és azt követően” című, 2020. június 19-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a rendelet)[4],

 tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17-i, 18-i, 19-i, 20-i és 21-i következtetéseire,

 tekintettel a Tanács által a 2019–2022-es időszakra szóló kulturális munkatervről (2018/C 460/10) 2018. november 15-én elfogadott következtetésekre,

  tekintettel az „Európa pillanata: helyreállítás és építés az új nemzedék számára” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményt (COM(2007)0456) kísérő, az Európa helyreállítási szükségleteinek azonosításáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

 tekintettel „A kulturális örökség fontos Európának” című 2015. évi jelentésre,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel a kultúra stratégiai ágazat az Európai Unió számára, nemcsak azért, mert gazdaságunk fontos részét képezi, de azért is, mert hozzájárul a demokratikus, fenntartható, szabad és befogadó társadalmakhoz, tükrözi a közös európai diverzitást, értékeinket, történelmünket, szabadságunkat és életmódunkat;

B. mivel a kultúra és a művészet szabadsága jelentős mértékben hozzájárul a társadalom pezsgéséhez, és a társadalom minden rétege számára lehetővé teszi az identitásuk kifejezését, hozzájárulva a társadalmi kohézióhoz és a kultúrák közötti párbeszédhez, előkészítve az utat az Európai Unió egyre szorosabbá válása előtt;

C. mivel a kultúra az emberiesség, a demokrácia és a polgári szerepvállalás kifejeződéseként belső értéket képvisel, amely kulcsfontosságú lehet a fenntartható fejlődés előmozdításához;

D. mivel a kultúra erősíti a társadalmak társadalmi tőkéjét, elősegíti a demokratikus polgárságot, előmozdítja a kreativitást, a jólétet és a kritikus gondolkodást, ösztönzi az integrációt és a kohéziót, valamint előmozdítja a sokszínűséget, az egyenlőséget és a pluralizmust;

E. mivel a kulturális részvételt a társadalmi változás és az inkluzív, reziliens társadalmak építésének egyik fő gyorsítójaként ismerték el;

F. mivel a kulturális és a kreatív ágazatok és iparágak fontos eszközök a megkülönböztetés minden formája – többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet – elleni küzdelemben, és a véleménynyilvánítás szabadságának platformjai;

G. mivel a világjárvány rávilágított az európai társadalom valódi társadalmi értékére, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak gazdasági súlyára; mivel a kultúra gazdasági része stratégiai ágazat az Európai Unió és gazdasága számára, amely európaiak milliói számára biztosít értelmes munkahelyeket, és fenntarthatóan finanszírozza az európai sokszínűséget, ugyanakkor tükrözi európai értékeinket, történelmünket és szabadságainkat;

H. mivel az európai kulturális és kreatív szereplők megőrzik és előmozdítják a kulturális és nyelvi sokszínűséget Európában, és minden szinten részt vesznek az európai identitás erősítésében; mivel ezek a szereplők felbecsülhetetlen erővel hatnak a társadalmi kohézióra, a fenntartható fejlődésre és a gazdasági növekedésre az Európai Unióban és tagállamaiban, és a globális versenyképesség fontos forrásait jelentik;

I. mivel az európai kulturális és kreatív ágazatok és iparágak az európai bruttó hazai termék (GDP) mintegy 4%-át teszik ki, hasonlóan az ikt-, a szálláshely- és az étkeztetési szolgáltatási ágazatok arányához; mivel 2019-ben az EU 27 tagállamában 7,4 millióan dolgoztak kulturális területen, ami a 27 tagú Unióban a teljes foglalkoztatás 3,7%-ának felel meg; mivel 2019-ben az EU-27-ben a kultúra területén az önfoglalkoztatók aránya több mint kétszerese volt a gazdaság egészére vonatkozóan megfigyelt átlagnak[5];

J. mivel a Bizottság saját becslései szerint a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak – amelyek a GDP-hez képest 509 milliárd eurós hozzáadott értéket képviselnek – 2020 második negyedévében valószínűleg forgalmuk 80%-át vesztették el a Covid19-válság és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések miatt;

K. mivel Európában a kulturális örökség ágazata több mint 300 000 embert foglalkoztat, és 7,8 millió munkahely közvetve kapcsolódik hozzá Európában; mivel a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban dolgozó európai kreatív munkaerő jelenleg alulreprezentált a statisztikai rendszerekben;

L. mivel a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak szorosan kapcsolódnak más ágazatokhoz, például az idegenforgalomhoz és a közlekedéshez, és azok számára bizonyítottan előnyökkel járnak; mivel az Idegenforgalmi Világszervezet szerint tízből négy turista a kulturális kínálat alapján választja meg úti célját, és az európaiak kétharmada véli úgy, hogy a kulturális örökség jelenléte befolyásolja az üdülési célpont kiválasztását; mivel Európa továbbra is a világ legnépszerűbb kulturális turisztikai célpontja;

M. mivel Európa sokszínű kulturális panorámáját súlyosan érinti a Covid19-világjárvány, és a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számos szereplője állami beruházás és támogatás nélkül a tönk szélén áll; mivel eme ágazat leállása továbbgyűrűző hatást gyakorolt más ágazatokra, így a közlekedésre, az idegenforgalomra és az oktatásra is;

N. mivel a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak sajátos gazdasági modelljük, szükségleteik és méretük alapján atipikus ágazatokat alkotnak, de legtöbbször kis struktúrákból (kkv-k, mikroszervezetek és önfoglalkoztatók) állnak, amelyek nem vagy csak kis mértékben férnek hozzá a pénzügyi piacokhoz, és gyakran különböző forrásokból – például állami támogatásokból, magánfinanszírozásból, közönségalapú bevételekből vagy szerzői jogokból – származó, szabálytalan és vegyes jövedelemre tudnak csak szert tenni;

O. mivel a Covid19-világjárvány rámutatott a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak már meglévő sebezhetőségeire, többek között a művészek és a kulturális dolgozók bizonytalan megélhetésére, valamint sok kulturális intézmény szűkös költségvetésére;

P. mivel a Covid19-világjárvány kulturális és kreatív ágazatokra és iparágakra gyakorolt teljes hatása csak most válik nyilvánvalóvá, és átfogó közép- és hosszú távú hatása még mindig nem ismert; mivel ez kihat a művészek és kulturális szakemberek szociális jogaira is – akiknek joguk van méltányos pénzügyi ellentételezést kapni munkájukért –, valamint a kulturális kifejezés sokszínűségének védelmére;

Q. mivel a Covid19-válság hosszan tartó negatív hatással van és lesz a kulturális és kreatív termékek előállítására és terjesztésére és a bevételekre, ezáltal pedig Európa kulturális sokszínűségére is;

R. mivel a színházak, operaházak, mozik, koncerttermek, múzeumok, örökségi helyszínek és további művészeti helyszínek a vírus megfékezését célzó intézkedések miatt az elsők között zárták be kapuikat, és az utolsók között nyitják meg azokat újra; mivel számos kulturális és művészeti eseményt, például vásárokat, fesztiválokat, koncerteket és előadásokat töröltek vagy hosszú időre elhalasztottak; mivel a járvány újabb kitörésének megelőzése érdekében bevezetett egészségügyi és biztonsági intézkedések nem teszik lehetővé, hogy e helyszínek a belátható jövőben teljes kapacitással működjenek;

S. mivel a pandémia idején sok európai polgár került elszigetelt helyzetbe, és a kulturális és kreatív tartalmak megosztása számos polgárnak nyújtott támaszt; mivel az online kulturális tartalmakhoz való hozzáférés lehetőségei megsokszorozódtak, és a szerzőknek, művészeknek, előadóművészeknek és más alkotóknak köszönhetően a kulturális tartalmakat hozzáférhetőbbé és gyakran ingyenessé tették; mivel ez tovább csökkenti az alkotók jövedelmét; mivel a kulturális tartalmak internetes elérhetősége nem járt a jogosultak és az előadók bevételének növekedésével;

T. mivel a digitális infrastruktúrákhoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek korlátozták a kultúrához való hozzáféréshez, a kultúrában való részvételhez és a művészi önkifejezéshez való alapvető jogokat;

U. mivel a következő többéves pénzügyi keretben a Kreatív Európa programra vonatkozó jelenlegi költségvetési javaslatok már a Covid19-válság előtt is egyértelműen nem feleltek meg sem az ágazat, sem pedig a Parlament várakozásainak, amely utóbbi a 2014–2020 közötti pénzügyi keretben elkülönített szinthez viszonyítva a program finanszírozásának megduplázására szólított fel;

V. mivel a Bizottság felülvizsgált többéves pénzügyi keretre irányuló javaslata a Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2018-as javaslatához képest 20%-os csökkentést tartalmaz az Európai Szolidaritási Testületre, 13%-os csökkentést a Kreatív Európa programra, illetve 7%-os csökkentést az Erasmus+-ra vonatkozóan; mivel az Európai Tanács 2020. július 17-én megfogalmazott álláspontja csak a Bizottság 2018. évi javaslatának felel meg; mivel a Kreatív Európa az egyetlen uniós program, amely Európa-szerte közvetlen támogatást nyújt a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára; mivel sem a Kreatív Európa által fedezni kívánt kezdeményezések, sem a program költségvetése nem biztosítja a már eddig is plafonon felüli mértékben igényelt és alulfinanszírozott program támogatását;

W. mivel a világjárvány lehetőséget kínál a kultúra jövőjének újragondolására, és mivel egy ellenállóbb kulturális ökoszisztéma létrehozásához szélesebb körű gondolkodásra van szükség bolygónk jövőjéről és az éghajlati válságra való reagálás sürgősségéről;

X. mivel a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak létfontosságúak a környezeti fenntarthatóság eléréséhez; mivel továbbra is megfelelő finanszírozást kell biztosítani ezen ágazatoknak, biztonságos befektetésekként kell azokat meghatározni, és készen kell állniuk az európai zöld megállapodásban és a fenntartható fejlődési célokban vázolt szén-dioxid-semleges gazdaság felé vezető átmenetre;

1. kinyilvánítja őszinte szolidaritását az előadókkal, művészekkel, alkotókkal, szerzőkkel, előadókkal, kiadókkal, azok vállalataival és az európai kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő összes többi alkotóval és munkavállalóval – köztük az amatőr alkotókkal – , akiket a Covid19-világjárvány súlyosan érintett, és elismeréssel adózik az európaiak milliói által átélt nehéz időkben végzett munkájuknak és szolidaritásuknak;

2. hangsúlyozza, hogy a pandémiát követő fellendülés és az európai kulturális politika újjáélesztése szorosan kapcsolódik az Európai Unió és a világ előtt álló egyéb kihívásokhoz, például az éghajlati válsághoz; meggyőződése, hogy a jövőbeli kulturális politikának szorosan kapcsolódnia kell a társadalmi kihívásokhoz, valamint a zöld és digitális átmenethez;

3. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az európai intézmények által tervezett, gazdasági helyreállítást célzó intézkedések jelentős részét a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára különítsék el, és ezt összekapcsolják az európai kulturális és kreatív erőket támogató széles körű és gyors fellépésekkel, lehetővé téve számukra, hogy az elkövetkező hónapokban folytathassák munkájukat és túléljék a jelenlegi válságos időszakokat, valamint hogy ellenállóvá tegyék az ágazatot; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hangolják össze fellépéseiket a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak támogatása terén;

4. üdvözli a Bizottság és az Európai Tanács által következő generációs uniós európai helyreállítási terv kidolgozása érdekében tett erőfeszítéseket; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem különítettek el egyértelműen konkrét összeget a kulturális és kreatív ágazatok és ágazatok közvetlen támogatására; ezzel összefüggésben kitart amellett, hogy a kulturális és kreatív szereplőknek a célzott tagállami fellépések egyértelmű középpontjában kell állniuk, és széles körben és gyorsan részesülniük kell az összes helyreállítási alapból;

5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz legalább 2%-át a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára különítsék el, egyedi szükségleteiknek megfelelően; kiemeli, hogy ennek az aránynak tükröznie kell a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak uniós GDP-ben játszott jelentőségét, szem előtt tartva, hogy ezek 7,8 millió munkahelyet biztosítanak és a GDP 4%-át teszik ki; megismétli, hogy pontos programozásra és pénzügyi tervekre van szükség, amelyek biztosítják az üzletmenet folytonosságát a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban, és kiszámíthatóságot biztosítanak az e területen tevékenykedő emberek számára;

6. üdvözli a REACT-EU mint közvetlen cselekvési terv létrehozását, amelynek célja, hogy további finanszírozást biztosítson a leginkább érintett régiók és gazdasági ágazatok számára; üdvözli, hogy a kultúrát fontos és érintett ágazatként azonosították; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem hoztak intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak is részesüljenek e kezdeményezés előnyeiből; sürgeti a tagállamokat, hogy tekintsék a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat stratégiai ágazatoknak és az uniós helyreállítási terv egyik prioritásának, és határozzanak meg egyértelmű költségvetést az e szereplők felépülésére irányuló gyors és konkrét fellépésekhez, amelyek valamennyi érdekelt fél, köztük a független művészek számára is előnyökkel járnak, és nem csupán a gazdasági helyreállítást szolgálják, hanem a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban dolgozók munkakörülményeinek javítását is;

7. bírálja, hogy a Kreatív Európa nem részesült további finanszírozásban a Next Generation EU alapból, és kéri, hogy a Kreatív Európa teljes költségvetését emeljék 2,8 milliárd euróra;

8. annak biztosítására kéri a tagállamokat, hogy a válság alatt és után bővíteni lehessen a kulturális és kreatív ágazatok szereplőire általában alkalmazott egyedi belső szociális, adóügyi és gazdasági szabályokat; kéri, hogy a tagállamok vonják be a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban tevékenykedő kkv-kat a kkv-kra vonatkozó, már végrehajtott egyedi helyreállítási terveikbe; kéri, hogy a tagállamok fontolják meg annak lehetőségét, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak a kulturális helyszíneknek és eseményeknek az új egészségvédelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása során;

9. fokozott koordinációra szólít fel azon bevált gyakorlatok és konkrét megoldások azonosítása érdekében, amelyek támogathatják a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat a jelenlegi helyzet és a jövőbeli újranyitás során; üdvözli az ágazat #saveEUculture és #double4culture kampányait, valamint a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a #CreativeEuropeAtHome kampány keretében előmozdítsa a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat;

10. aggodalommal jegyzi meg, hogy a szociális védőhálók gyakran nem érhetők el az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozó kreatív szakemberek számára; felhívja a tagállamokat, hogy valamennyi kreatív szakember számára – beleértve az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozókat is –

biztosítsák a szociális juttatásokhoz való hozzáférést;

11. felhívja a Bizottságot, hogy uniós szinten vezesse be a munkakörülmények európai keretét a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban, amely tükrözné az ágazat sajátosságait, és iránymutatásokat és elveket vezetne be a munkakörülmények javítása érdekében, különös figyelmet fordítva a transznacionális foglalkoztatásra;

12. megjegyzi, hogy az utazási korlátozások továbbra is akadályozzák az európai kulturális együttműködést, és súlyosan érintik a nemzetközi mobilitást és az utazást, ami jelentős bevételi forrást jelent a kulturális szereplők számára; megjegyzi, hogy a nemzetközi együttműködés, a turnék és a koprodukció finanszírozását gyakran csökkentették, és a pandémiával kapcsolatos nehézségeket kezelő alapok felé terelték; aggodalmát fejezi ki ezen intézkedéseknek az európai kulturális együttműködésre gyakorolt káros hatása miatt; felhívja a tagállamokat, hogy korlátozzák a schengeni térségen belüli indokolatlan korlátozásokat, és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a tagállamok számára a határokon átnyúló biztonságos körutakra, élő kulturális eseményekre és kulturális tevékenységekre vonatkozóan;

13. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a művészek mobilitását, hogy megoszthassák egymással a gyakorlatokat és technikákat, valamint jelentősen támogassa munkaerőpiaci integrációjukat; határozottan támogatja emellett a művészi kompetenciák kölcsönös elismerését;

14. üdvözli a munkanélküliségi kockázatok szükséghelyzetben történő enyhítését célzó ideiglenes uniós támogatási eszköz (SURE) létrehozását, amelynek célja a tagállamok által bevezetett – különösen a kkv-kat és az önálló vállalkozókat érintő –, csökkentett munkaidővel kapcsolatos intézkedések támogatása; úgy véli, hogy ez az eszköz – azáltal, hogy a lehető legtöbb kulturális szereplőt lefedi, beleértve a szabadúszó szerzőket, előadóművészeket, művészeket és más alkotókat – lehetővé teheti a kulturális és kreatív szereplők számára, hogy saját tevékenységi területükön maradjanak, kompenzálva a bevételkiesésüket, és biztosítva a szakértelem megőrzését; ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő garanciákat annak érdekében, hogy a SURE gyorsan működőképes legyen és valamennyi jogi személy számára elérhető legyen, beleértve a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban működő nem formális szervezeteket is;

15. véleménye szerint a jelenlegi világjárványt és annak gazdaságainkra gyakorolt hatását nem szabad érvként felhasználni a kultúrára fordított nemzeti vagy európai közkiadások további csökkentésére; hangsúlyozza, hogy a Kreatív Európa program és annak MEDIA, Kultúra és ágazatközi ágai – az európai finanszírozáshoz való hozzáférés révén – döntő szerepet játszanak az európai együttműködés és az ágazat megfelelő szintű stabilitásának biztosításában, azzal, hogy lehetővé teszik a projektek számára a hosszú távú partnerségek kialakítását; felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keretben juttassa általánosan érvényre a kulturális és kreatív ágazat és iparág szempontjait; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Parlament kérte a következő többéves pénzügyi keretben a Kreatív Európa program számára elkülönített költségvetés megkétszerezését, és határozottan megerősíti álláspontját a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak, valamint munkavállalóik támogatása mellett; úgy véli, hogy rendkívül fontos a programok mielőbbi véglegesítése és elfogadása, hogy biztosítani lehessen e programok elődeitől való zökkenőmentes átállást; hangsúlyozza, hogy amennyiben az új finanszírozási időszak kezdete késik, a Bizottságnak biztosítania kell az átmenetet a jelenlegi Kreatív Európa program és az új program közötti szakadék áthidalása érdekében;

16. felszólítja a Bizottságot, hogy azonosítsa be és egyértelműen fogalmazza meg a kulturális és kreatív ágazatokat finanszírozó vegyes források széles körét, amelyet a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak igénybe vehetnek; nyomatékosítja, hogy az Európai Technológiai Intézet égisze alatt a jövőben felállítandó, a kulturális és kreatív ágazatokra és iparágakra összpontosító tudományos és innovációs társulásnak e tekintetben vezető szerepet kell játszania; felhívja a Bizottságot, hogy vonja be az Európai horizont program keretében nyújtott finanszírozást a kulturális kísérletek, az innováció és a művészeti kutatás terén aktív kulturális és kreatív szereplők finanszírozásába; megismétli, hogy növelni kell az európai szintű szinergiákat, ugyanakkor olyan új, innovatív és digitális megoldásokat kell szorgalmazni, amelyek a jelenlegi helyzetben és a válság után is segíthetik az ágazatot;

17. elismeri a digitalizáció fontosságát a kulturális és kreatív alkotások létrehozásában, előállításában, terjesztésében és hozzáférhetővé tételében, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy jobban azonosítsa az európai kulturális alkotások digitalizálásának finanszírozási lehetőségeit, és könnyítse meg a kkv-k és szervezetek digitális készségekhez és infrastruktúrához való hozzáférését;

18. megjegyzi, hogy az eddig létrehozott támogatási intézkedések többsége hitelalapú, ami a kulturális ökoszisztémák valamennyi érdekelt fele számára nem fenntartható opció; jelentős és elsősorban vissza nem térítendő támogatást kér a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára a helyi közösségek megélhetésének biztosítása érdekében;

19. üdvözli a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF) keretében hozott új támogatási intézkedéseket, amelyek célja a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban működő kkv-k megfizethető hitelfinanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; hangsúlyozza, hogy ezt szélesebb körben is elérhetővé kell tenni, törekedve arra, hogy valamennyi tagállamra és régióra, valamint – mérettől függetlenül – a kkv-kra is kiterjedjen; az InvestEU keretében szorgalmazza a CCS GF kötelező felhasználását, nagyobb rugalmasságot biztosítva a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára;

20. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kulturális és kreatív kkv-k fokozott támogatásban részesüljenek az adósságfinanszírozás tekintetében a 2021–2027 közötti InvestEU program jövőbeli garanciaeszközei révén;

21. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt további előrelépés a nem kormányzati szervezetek és a kisebb szervezetek pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésének lehetővé tételében; kéri ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vizsgálják felül a garanciákkal kapcsolatos jelenlegi kritériumaikat és politikáikat, különösen azon kkv-k esetében, amelyek magasabb kockázati profillal rendelkeznek, a pénzügyi piacokhoz nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá és immateriális javakat hoznak létre;

22. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a válság által a kulturális és kreatív ágazatokra és iparágakra gyakorolt egyre fokozódó hatás mérséklésére, mivel az – a fesztiválok és kulturális események folyamatos lemondása miatt – különösen a zenei és az előadóművészeti ágazatban, valamint a független művészek számára jár katasztrofális pénzügyi következményekkel; úgy véli, hogy az előadóművészetnek szentelt európai digitális platformokat kell létrehozni az európai kulturális tartalmak és kreatív termékek lehető legnagyobb mértékű megosztása érdekében; kéri, hogy az ilyen platformokat a művészek, alkotók és vállalatok tisztességes díjazását szem előtt tartva alakítsák ki; kéri, hogy az érintett szereplőkkel együtt nagyobb mértékben vegyen részt a tevékenységek, és különösen a jelentősebb fesztiválok és kulturális események lemondása által érintett művészek és alkotók támogatására szolgáló megoldások azonosításában;

23. felhívja a Bizottságot annak elbírálására, hogy a kulturális finanszírozás nemzeti pénzügyi elosztási módszerei valamennyi alkotó számára hozzáférhetőek-e, és hogy az elosztás független, ingyenes és tisztességes-e; felhívja a Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív ágazatokkal és iparágakkal kapcsolatos megbízható és állandó adatáramlás biztosítása érdekében dolgozzon ki jobb mennyiségi és minőségi mutatókat;

24. emlékezteti a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak válságból való kilábalása érdekében más intézkedések is alkalmazhatók, mint például a valamennyi kulturális termékre és szolgáltatásra vonatkozó kedvezményes héakulcsok, az immateriális javak magasabbra értékelése és a kulturális termékek előállításához nyújtott adójóváírások;

25. rámutat, hogy az idegenforgalom az Európai Unió GDP-jének 10,3%-át teszi ki, és ennek 40%-a kapcsolódik a kulturális ágazathoz; úgy véli, hogy a turizmus fokozatos helyreállása lehetőséget kínál az európai kultúra és örökség aktív népszerűsítésére, miközben megteremti a fenntartható európai turizmus alapjait; e tekintetben felszólít egy, az európai kulturális örökséget érintő, értékteremtő éves program elindítására, amely tükrözi az európai kulturális sokszínűséget; kéri, hogy a lehető legnagyobb mértékben foglalják bele a strukturális alapok által támogatott projektekbe a kultúra megőrzését és a művészi alkotást; hangsúlyozza a történelmi és kulturális turizmus fontos hozzáadott értékét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki integrált politikát ezen ágazat újjáélesztésének támogatása érdekében;

26. úgy véli, hogy meg kell ragadnunk ezt az alkalmat arra, hogy az európai kulturális tartalmakat világszerte népszerűsítsük az európai gyártás ösztönzésével és az európai műsorszóró hálózatok fejlesztésével; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal, hogy a kapcsolódó jogszabályokat – például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv[6] és a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv[7] és a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv[8] felülvizsgálatát – a lehető legzökkenőmentesebben lehessen átültetni; hangsúlyozza a film- és videoiparban rejlő lehetőségeket, és felszólít egy páneurópai partnerség létrehozására, amelynek célja az európai alkotók támogatása ezen a területen; hangsúlyozza, hogy ezen irányelvek és a küszöbön álló jogalkotási javaslatok végrehajtása során meg kell őrizni és elő kell mozdítani az alkotók megfelelő védelmét biztosító kollektív mechanizmusokat;

27. elismeri a média-ökoszisztéma meggyengült állapotát és a helyi és regionális hírmédia, valamint a kisebb piacokon működő média hanyatló állapotát; úgy véli, hogy mivel a szabad, független és megfelelően finanszírozott média egyben a félretájékoztatás terjedésének és hatékonyságának ellenszerét is jelenti, a Bizottságnak közép- és hosszú távú stratégiákat kell előterjesztenie e tekintetben, beleértve a helyi és regionális médiát és a kis piacokon tevékenykedő médiát támogató konkrét kezdeményezéseket; úgy véli, hogy fontolóra kell venni egy, a szokásos piaci ár elvén alapuló hírmédia-alap létrehozását; támogatja a digitális szolgáltatásokról szóló intézkedéscsomagra irányuló, küszöbön álló bizottsági javaslatokat, különösen az online platformokra és az online hirdetésekre vonatkozó új és felülvizsgált szabályokat; úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani a médiatulajdon koncentrációjára, amely gyakran csökkenti a hírek pluralitását és sokszínűségét, és negatív hatást gyakorolhat az információs piacra is; támogatja a médiával és audiovizuális médiával kapcsolatos, tervezett cselekvési tervet és annak a versenyképesség növelésére és az ágazat digitális átalakulásának elősegítésére irányuló célkitűzéseit;

28. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és mozdítsák elő a művészi kifejezés szabadságát, amely elengedhetetlen a demokrácia fenntartásához és a társadalmak e példa nélküli válságból való egészséges kilábalásához; hangsúlyozza a kulturális és médiaszabadság és sokszínűség előmozdítására és fenntartására irányuló európai finanszírozás fontosságát; úgy véli, hogy a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak a gazdaság legdinamikusabb ágazatai közé tartoznak, elő kell mozdítaniuk a nemek közötti egyenlőséget, és határozott katalizátorai lehetnek a fenntartható fejlődésnek és az igazságos átmenetnek;

29. hangsúlyozza a kulturális sokféleségnek az európai kulturális és kreatív ágazatok és iparágak globális megjelenésében rejlő lehetőségeit, és olyan kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz, amely a különböző régiókból származó és különböző méretű szereplők széles körét integrálja; e tekintetben felhívja a Bizottságot a meglévő programok és uniós fellépések, például az „Európai Örökség” cím megfelelő értékelésére, valamint arra, hogy ez egy, az örökséggel és a kulturális útvonalakkal kapcsolatos – az uniós fellépéseket a polgárokkal jobban megértető – kommunikáció javításának pénzügyi értékelését is tartalmazza; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy ambiciózus és inkluzív európai kulturális kommunikációs és promóciós politikára, amely lehetővé tenné, hogy az európai kulturális tartalmak, rendezvények és helyszínek európai és globális szinten valóban megjelenjenek;

30. véleménye szerint a tagállamok és a Bizottság által az európai kulturális és kreatív szereplők támogatása érdekében hozott intézkedéseknek támogatniuk kell azokat a szereplőket és kezdeményezéseket, amelyek tükrözik Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét, beleértve a kisebbségi és kis nyelveket is;

31. felhívja a Bizottságot, hogy a szervezőkkel folytatott mélyreható párbeszéd révén működjön együtt Európa kulturális fővárosaival annak érdekében, hogy gyakorlati megoldásokat találjanak és a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a járvány okozta fennakadásokat, különösen a 2020-ben és 2021-ben az e címet viselő városok esetében; kiemeli annak fontosságát, hogy több támogatási mechanizmus és pénzügyi megoldás álljon a rendelkezésükre; megismétli, hogy a jelenlegi körülmények miatt módosították Európa kulturális fővárosainak naptárát, és felhívja a döntéshozókat, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy meghosszabbítsák a következő szervező városok számára rendelkezésre álló időszakot;

32. fokozott erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy a kulturális örökség európai éve adta lendületre építve az tartós politikai örökséggé váljon; sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el integráltabb megközelítést a kulturális örökséggel kapcsolatban, amely a tárgyi, szellemi, természeti és digitális örökséget egymással összefüggőnek és elválaszthatatlannak tekinti; hangsúlyozza, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos szakpolitikák terén történő uniós szintű együttműködés és koordináció céljából létre kell hozni egy állandó platformot, amelynek középpontjában a szervezett civil társadalom áll; felszólít továbbá a digitális kulturális örökség átfogó keretének kialakítására, különös figyelmet szentelve a meglévő kulturális örökség digitalizálásának és a digitalizált kulturális anyagok széles körű hozzáférhetőségének; megjegyzi e tekintetben az interoperabilitás és a szabványok fontosságát; felszólít a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2011. október 27-i bizottsági ajánlás alapos felülvizsgálatára[9];

33. hangsúlyozza, hogy a kijárási korlátozások idején számos kulturális örökségi helyszín felügyelet és megfelelő karbantartás nélkül maradt, következésképpen károkat szenvedett, és hogy e helyszínek már eleve ki voltak szolgáltatva a környezetkárosodásnak, a természeti katasztrófáknak és az éghajlatváltozásnak, valamint az illegális ásatásoknak és az illegális műtárgy-kereskedelemnek; hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség ágazatában meg kell védeni a foglalkoztatást, támogatni kell a helyreállítással és az örökséggel foglalkozó szakértőket, és el kell látni őket az európai örökségi helyszínek védelméhez szükséges eszközökkel;

34. úgy véli, hogy a polgárokkal folytatott párbeszéd során – különösen az Európa jövőjéről szóló közelgő konferencián – foglalkozni kell a kulturális dimenzióval;

35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

[1] HL C 238., 2018.7.6., 28. o.

[2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0169.

[4] HL L 347., 2013.12.20., 221. o.

[6] HL L 303., 2018.11.28., 69. o.

[7] HL L 130., 2019.5.17., 92. o.

[8] HL L 248., 1993.10.6., 15. o.

[9] HL L 283., 2011.10.29., 39. o.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat