KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások
16.9.2020 - (2020/2780(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9-0257/2020 (PPE)
B9-0259/2020 (GUE/NGL)
B9-0261/2020 (Renew)
B9-0265/2020 (S&D)
B9-0269/2020 (Verts/ALE)
Esther de Lange, Andreas Schwab, Peter Liese, Roberta Metsola
a PPE képviselőcsoport nevében
Sara Cerdas
az S&D képviselőcsoport nevében
Véronique Trillet-Lenoir, Nicolae Ştefănuță, Dita Charanzová
a Renew képviselőcsoport nevében
Petra De Sutter, Anna Cavazzini, Francisco Guerreiro, Monika Vana, Tilly Metz
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Kateřina Konečná
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére, valamint 4., 6., 9. 21. 67., 114., 153., 169. és 191. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 35. és 45. cikkére,
– tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (a Schengeni határellenőrzési kódexről) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2] (a szabad mozgásról szóló irányelv) és az ezen irányelvben előírt megkülönböztetésmentesség elvére,
– tekintettel az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésére állásának biztosítását célzó határigazgatási intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatásokra[3], valamint a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának a Covid19 kitörése idején való gyakorlására vonatkozó bizottsági iránymutatásokra[4],
– tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[5],
– tekintettel az „Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé – Covid19” című, 2020. május 13-i bizottsági közleményre[6],
– tekintettel az EU-ba irányuló, nem alapvető fontosságú utazások ideiglenes korlátozásának alkalmazására vonatkozó harmadik értékelésről szóló, 2020. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0399),
– tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására[7],
– tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására[8],
– tekintettel a „Rövid távú uniós egészségügyi felkészültség a Covid19-járványokra” című 2020. március 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0318),
– tekintettel a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2020. szeptember 4-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0499),
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legújabb jelentésére a fertőző betegségek által jelentett veszélyekről (Communicable Disease Threats Report, CDTR), valamint a Covid19-re vonatkozó népegészségügyi iránymutatásaira és jelentéstételi szabályaira,
– tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[9],
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a Covid19-világjárvány az akutból a krónikus kockázatkezelési szakaszba lépett; mivel valószínűnek tűnik, hogy a vírus mindaddig aktív marad, amíg ki nem fejlesztenek egy hatékony és biztonságos oltóanyagot, melyet elegendő mennyiségben szállítanak ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a világnépesség igen nagy része számára; mivel ez azt jelenti, hogy még legalább néhány hónapig nehéz körülmények között kell élnünk;
B. mivel a Covid19 előfordulási gyakorisága, terjedési intenzitása és időtartama tagállamonként, valamint az egyes tagállamokon belül régiónként is jelentős eltéréseket mutat;
C. mivel számos oltóanyag tesztelése előrehaladott szakaszban van, de még egyetlen vakcina esetében sem zárult le uniós forgalombahozatali engedélyezési eljárás;
D. mivel a szokásos influenzaszezon minden valószínűség szerint növelni fogja az enyhe tünetekkel rendelkező emberek számát, akiket tesztelni kellene;
E. mivel egyes tagállamokban a tesztelési kapacitás még mindig nem megfelelő; mivel előfordul, hogy az embereknek napokat kell várniuk Covid19-tesztjük eredményére; mivel ez nagyban befolyásolja munkavégzési és utazási képességüket;
F. mivel egyes tagállamok nem hajlandók elismerni másik tagállamban elvégzett Covid19-tesztet; mivel ez a fajta bizalmatlanság nagyban megnehezíti az emberek életét;
G. mivel a Covid19-re vonatkozó adatok gyűjtésének Unió-szerte különböző megközelítése megnehezíti az adatok összehasonlítását;
H. mivel továbbra sem létezik harmonizált módszertan a fertőzöttek számának megállapítására és értékelésére, sem pedig a Covid19-re vonatkozó színkódrendszer kialakítására; mivel a harmonizáció e hiánya miatt a fertőzött személyekre vonatkozó adatokat gyakran eltérően értelmezik az egyes tagállamokban, ami a más tagállamok állampolgáraival szembeni indokolatlan megkülönböztetéshez vezethet;
I. mivel a Covid19-világjárványra adott uniós választ eddig a tagállamok közötti és az uniós intézményekkel folytatott koordináció hiánya jellemezte a népegészségügyi intézkedések tekintetében, beleértve a kijárási korlátozást és az emberek határokon átnyúló mozgásának korlátozását;
J. mivel az új Covid19-esetek számának a közelmúltban Unió-szerte tapasztalt növekedése során a tagállamok ismét csak eltérő és összehangolatlan intézkedéseket hoztak az EU más országaiból utazó személyek szabad mozgására vonatkozóan, és egyes esetekben lezárták határaikat; mivel az egyes tagállamok saját nemzeti intézkedések sorát vezették be uniós szintű koordináció nélkül, beleértve a kötelező vagy ajánlott karantént (különböző karanténidőszakokkal), az érkezéskor végzett negatív polimeráz láncreakciós (PCR) teszteket különböző maximális érvényességi időkkel, különböző nemzeti utasazonosító formanyomtatványok használatát, a kockázati területek meghatározására vonatkozó különböző kritériumok alkalmazását és a maszkok használatára vonatkozó különböző követelményeket;
K. mivel számos európai polgár szembesül eltérő szabályokkal, nem csupán állampolgárságuktól vagy lakóhelyüktől, hanem az úti céljuktól függően is; mivel a koordináció e hiánya a nyári időszakban szervezetlen ellenőrzésekhez és intézkedésekhez vezetett a határokon, valamint a repülőtereken és vasútállomásokon;
L. mivel a Covid19-válság jelentős egészségügyi hatásokkal járt, és számos esetben igen jelentős negatív következményei voltak az alapvető jogokra, valamint a gazdasági, tudományos, társadalmi, idegenforgalmi és kulturális cserekapcsolatokra;
M. mivel az egészségügyi ellátás biztosítása mindenekelőtt nemzeti hatáskör, a népegészségügy viszont a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörébe tartozik;
N. mivel az Európai Uniónak a Szerződések meglévő paraméterein belül még mindig van mozgástere arra, hogy több eredményt mutasson fel a népegészségügyi politika terén; mivel a Szerződések népegészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az azok alapján teljesíthető vállalások mértékéhez képest; mivel e tekintetben emlékeztet a Parlament július 10-i állásfoglalására, amelyben felszólított az európai egészségügyi unió létrehozására;
O. mivel a határokon átnyúló fenyegetések csak együttesen kezelhetők, és ezért az Unión belüli együttműködésre és szolidaritásra, továbbá közös európai megközelítésre van szükség;
P. mivel a Covid19-járvány Unión belül tapasztalt szélesebb körű elterjedésének kezdete óta a Parlament többször is felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el koordinált intézkedéseket a személyek, az áruk és a szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgására vonatkozóan; mivel a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása a négy szabadság három alapvető pillére, amelyek a belső piac megfelelő működésének alapját képezik;
Q. mivel a tagállamok által hozott intézkedések, beleértve a belső határellenőrzések újbóli bevezetését is, érintik az emberek uniós jogban rögzített jogait és szabadságait; mivel a tagállamok vagy az Unió által hozott intézkedéseknek mindig tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat; mivel ezeknek az intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak, ideiglenesnek és korlátozott hatályúnak kell lenniük;
R. mivel a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a Szerződésben foglalt kötelezettség, és alapvető európai értékeink részét képezi;
S. mivel a személyek EU-n belüli szabad mozgásának nem összehangolt korlátozásai a belső piac jelentős széttöredezettségéhez vezetnek;
T. mivel a Bizottság már különböző kezdeményezéseket tett a koordináció javítására, ilyen például iránymutatások, közlemények és adminisztratív levelek, valamint a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat elfogadása;
U. mivel a Tanácsnak támogatnia kellene ezt az ajánlást, és meg kellene hoznia a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vírus terjedésének megállítása vagy korlátozása érdekében a tagállamok összehangolják döntéseiket és fellépéseiket;
V. mivel a teljes körűen működő schengeni térséghez való visszatérés rendkívül fontos a szabad mozgás elvének fenntartásához és a belső piac működéséhez, amelyek az európai integráció két fő vívmányát és a Covid19-világjárványt követően az Unió gazdasági fellendülésének kulcsfontosságú előfeltételét képezik;
W. mivel az eltérő utazási korlátozások következtében számos polgár járatát törölték, amiért még mindig nem kaptak visszatérítést;
X. mivel a Parlamentet társjogalkotóként, az egyetlen, az uniós polgárok által közvetlenül választott intézményként és elengedhetetlen szereplőként be kell vonni az ezen egészségügyi válság kezelését célzó uniós koordinációról folytatott valamennyi vitába;
Y. mivel úgy tűnik, hogy a tagállamok nem vonták le a tanulságot a válság kirobbanásakor adódó nehézségekből; mivel még mindig nem létezik közös európai egészségügyi politika, csupán számos nemzeti politika;
Z. mivel az EU-nak előre meg kell terveznie a fellépést a Covid19-világjárvány esetleges folytatódására és/vagy egyéb hasonló jellegű válságokra;
1. aggodalmának ad hangot a Covid19-járvány hatásai, valamint az emberek jóllétére világszerte gyakorolt hosszú távú következményei miatt, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb csoportokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az idősekre és a már amúgy is rossz egészségi állapotban lévőkre;
2. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy június óta több tagállamban is nőtt a Covid19-esetek száma, és hangsúlyozza, hogy e világjárvány ellen a hatékony küzdelem érdekében közös és összehangolt egészségügyi irányításra van szükség;
3. rámutat annak fontosságára, hogy biztosítsák a polgárokat az egyes tagállamok által hozott intézkedések következetességéről, ami segít majd meggyőzni a polgárokat, hogy tartsák tiszteletben ezeket az intézkedéseket;
4. emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgása az uniós Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jog;
5. hangsúlyozza, hogy ez a jog csak meghatározott és korlátozott közérdekű okokból korlátozható, nevezetesen a közrend és a közbiztonság védelme érdekében; kitart amellett, hogy ezeket a korlátozásokat a Schengeni határellenőrzési kódexszel és az uniós jog általános elveivel, különösen az arányossággal és a megkülönböztetésmentességgel összhangban kell alkalmazni;
6. rámutat, hogy a belső határellenőrzés csak végső eszközként alkalmazható, és emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy milyen egyéb eszközök lehetnek azzal egyenértékűek, vagy alkalmasabbak ugyanazon cél elérésére; sürgeti a tagállamokat, hogy ismerjék el a minimális egészségügyi ellenőrzések és/vagy arányos mértékű rendőrségi ellenőrzések bevezetésének lehetőségét a belső határellenőrzések bevezetésének jobb alternatívájaként, és csak olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek feltétlenül szükségesek, összehangoltak és arányosak;
7. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU belső határai nyitva álljanak az áruk és szolgáltatások előtt az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen belül, mivel a belső határok lezárása káros hatással lehet a belső piacra; rámutat, hogy létfontosságú az olyan közös intézkedések elfogadása melletti elköteleződés, amelyek újraépítik a tagállamok közötti bizalmat a személyek, áruk és szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgásának visszaállítása érdekében;
8. ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e tekintetben folytassanak célirányos, strukturált és hatékony együttműködést a közös intézkedések szükségességének meghatározása és előrejelzése érdekében;
9. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) továbbra is hangsúlyozza a tagállamok által végzett adatgyűjtés és adatszolgáltatás terén fennálló különbségeket; sajnálja, hogy a harmonizáció e hiányában nem tudunk világos és teljes képet alkotni arról, hogy valamely adott időpontban hogyan terjed a vírus Európában;
10. megjegyzi, hogy minden tagállam a saját tudományos tanácsának ajánlásait követi, és csak korlátozott mértékben egyeztet a többi tagállammal vagy a Bizottsággal;
11. úgy véli, hogy az ECDC-nek képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően és hatékonyan értékelje a vírus terjedésének kockázatát, és a tagállamok által összegyűjtött és rendelkezésre bocsátott információk alapján közös színkódon alapuló, hetente frissített kockázati térképet tegyen közzé;
12. támogatja a Bizottság által a tanácsi ajánlásra irányuló legújabb javaslatában előterjesztett színkódot; úgy véli, hogy a javasolt kategóriák (zöld, narancssárga, piros és szürke) megkönnyítik az Unión belüli mozgást, valamint a polgárok számára átláthatóbb tájékoztatást biztosítanak;
13. sürgeti ezért a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el és hajtsa végre a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot; kitart amellett, hogy egy ilyen közös keret alapvető fontosságú a belső piac zavarainak elkerülése érdekében, nem utolsósorban azáltal, hogy egyértelmű szabályokat állapít meg az alapvető feladatokat ellátó utazókra, például a közlekedési dolgozókra, a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, például az egészségügyre és az idősgondozásra, valamint az idénymunkásokra vonatkozóan;
14. hangsúlyozza, hogy az ECDC által elfogadott közös módszertannak és kritériumoknak, valamint az általa kidolgozott térképeknek elő kell segíteniük a tagállamok saját döntéshozatali folyamataival kapcsolatos összehangolt megközelítést, és biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok által hozott döntések következetesek és jól összehangoltak legyenek;
15. elismeri a kumulatív előfordulási arányoknak és a pozitív tesztek arányának a jelentőségét a vírus terjedésének értékelésében, ugyanakkor úgy véli, hogy más kritériumokat is figyelembe kell venni, mint például a kórházban ápoltak és az intenzív osztályon fekvők arányát;
16. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egészségügyi adatok gyűjtésére és a halálesetek számának megállapítására és jelentésére szolgáló közös módszertan kidolgozását;
17. sürgeti a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységes meghatározást a pozitív Covid19-esetekre, a Covid19 által okozott halálesetekre és a fertőzésből való felépülésre;
18. hangsúlyozza, hogy a közös meghatározások, egészségügyi kritériumok és módszertanok lehetővé teszik a tagállamok és a Bizottság számára, hogy a járványügyi kockázatot közösen, uniós szinten elemezzék;
19. határozottan üdvözli a Bizottság által javasolt regionális megközelítést; úgy véli, hogy a kockázatok ECDC általi feltérképezését nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is el kell végezni; felhívja ezért a tagállamokat, hogy továbbítsák az ECDC-nek a regionális hatóságok által gyűjtött adatokat;
20. emlékeztet arra, hogy az ECDC azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében kövessék a minimális alapintézkedéseket, például a higiéniai intézkedéseket, a fizikai távolságtartást és az összejövetelek korlátozását, az arcmaszkok meghatározott körülmények közötti használatát, a távmunkát, a kiterjedt tesztelést, a pozitív esetek elkülönítését, a szoros kontaktusba került személyek karanténba helyezését és a veszélyeztetett lakosság védelmét;
21. felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az ECDC fent említett ajánlásait, és határozzák meg azon egészségügyi intézkedések közös keretét, amelyeket az érintett területeken a hatóságoknak a járvány terjedésének megállítása érdekében el kell fogadniuk;
22. elismeri, hogy amennyiben nő a terjedés üteme, a hatóságoknak további intézkedéseket kell fontolóra venniük és megosztaniuk, beleértve a lakosság mozgását korlátozó beavatkozásokat, az egy főre jutó kontaktusok számának csökkentését és a tömeges összejövetelek betiltását, különös figyelmet fordítva a magas kockázatú területekre;
23. úgy véli, hogy egy ilyen keret erősítené a tagállamok közötti, valamint az érintett területek közötti kölcsönös bizalmat, és elkerülhetővé tenné a korlátozó válaszintézkedéseket;
24. rámutat, hogy a határrégiókban a határlezárások aránytalan hatással vannak a gazdaságra és az emberek mindennapi életére, és több tagállam egyedi mentességeket és módosított szabályokat vezetett be e régiók számára; felhívja ezért a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a határrégiók sajátosságaira, ahol gyakori a határt átlépő ingázás, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy e területeken szükséges a helyi és regionális szintű együttműködés, közösen hozzanak létre a valós idejű koordinációra és információcserére szolgáló egészségügyi mechanizmusokat, és vezessenek be úgynevezett zöld sávokat a kulcsfontosságú munkavállalók számára;
25. felszólít egy olyan közös tesztelési stratégia elfogadására és végrehajtására, amelynek keretében valamennyi tagállamban elismernék a teszteredményeket és megfelelő tesztelési kapacitásokat bocsátanának rendelkezésre annak biztosítása érdekében, hogy mindenki, akinek el kell végeztetnie a tesztet, ezt aránytalan várakozási idő nélkül megtehesse; úgy véli, hogy szükség esetén az utazási célú teszteket lehetőleg a kiindulási országban kell elvégezni; úgy véli továbbá, hogy ezen eljárás visszaélésekkel szembeni védelme érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak össze kell állítaniuk azon hatóságok jegyzékét, amelyek e célra a tesztről igazolást állíthatnak ki;
26. kéri a Bizottságot és az ECDC-t, hogy értékelje a megbízható, de olcsó 15 perces tesztek alkalmazásának lehetőségét;
27. emlékeztet arra, hogy a legtöbb tagállam kifejlesztett Covid19 kontaktkövető alkalmazásokat, amelyek ugyanazt a decentralizált architektúrát használják; arra számít, hogy októberre megvalósul ezen alkalmazások uniós szintű interoperabilitása, lehetővé téve a Covid19 uniós szintű kontaktkövetést; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy még inkább ösztönözzék a polgárokat ezen alkalmazások használatára, és ezt az adatvédelmi rendeletnek teljes mértékben megfelelve tegyék;
28. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az ECDC véleményének figyelembevétele mellett állapodjanak meg egy közös karanténidőszakról az EU-n belüli alapvetően szükséges és nem alapvetően szükséges utazások, valamint a harmadik országokból az EU-ba irányuló alapvetően szükséges és nem alapvetően szükséges utazások tekintetében;
29. felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el közös protokollt a tünetmentes betegek nyomon követésére, valamint közös intézkedéseket azon betegek és a velük kapcsolatba került személyek elkülönítésére, akiknek Covid19-tesztje pozitív eredményt mutat;
30. üdvözli, hogy a polgárok használják az utasazonosító űrlapokat; úgy véli, hogy a feldolgozás egyszerűsítése érdekében elsősorban az utasazonosító űrlap digitális formátumú, harmonizált változatát kell használni, és azt analóg formátumban rendelkezésre kell bocsátani, hogy minden európai számára biztosított legyen a hozzáférés; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki harmonizált utasazonosító űrlapot azzal a céllal, hogy megteremtse a bizalmat egy, az egész EU-ra kiterjedő nyomonkövetési rendszer iránt;
31. kitart amellett, hogy az utasazonosító űrlapnak és használatának teljes mértékben összhangban kell lennie az adatvédelmi szabályokkal, különösen az integritás és a bizalmasság tekintetében; ragaszkodik ahhoz, hogy a rögzített adatokat a célhoz kötöttség elvével összhangban csak a Covid19-kontaktkutatásra használják fel, semmilyen más célra ne; sürgeti a tagállamokat, hogy ennek megfelelően frissítsék a vonatkozó jogszabályaikat;
32. megismétli az EU Covid-19 utáni népegészségügyi stratégiájáról szóló állásfoglalásában a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy a Bizottság tegyen javaslatot egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus (EHRM) létrehozására az egészségügyi válságok valamennyi típusára való reagálás, az uniós szintű operatív koordináció megerősítése, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök stratégiai tartaléka létrehozásának és aktiválásának nyomon követése és megfelelő működésének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy az EHRM-nek hivatalossá kell tennie a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi válság idején kialakított munkamódszereket, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvben, a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló határozatban[10] és az uniós polgári védelmi mechanizmusban rögzített intézkedésekre építve;
33. kéri az EHRM keretében egy Covid19 munkacsoport létrehozását a Bizottság vezetésével; úgy véli, hogy minden tagállamnak képviseltetnie kell magát ebben a munkacsoportban, és nemzeti közigazgatási szervein belül ki kell jelölnie egy kapcsolattartó pontot; javasolja, hogy e munkacsoport fő célkitűzése az európai és nemzeti szinten megküldött ajánlások rendszeres terjesztése legyen; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek állandó felhatalmazással kell rendelkeznie e munkacsoport munkájának értékelésére;
34. emlékeztet arra, hogy a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások hatásainak csökkentése, valamint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és az előírások polgárok általi betartásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatást kapjon;
35. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy világos, hozzáférhető és érthető információk álljanak rendelkezésre az európai, nemzeti, regionális és helyi megfertőződések számáról, egészségügyi rendszerekről, intézkedésekről és utazási korlátozásokról; hangsúlyozza, hogy ezen alapvető információknak valamennyi hivatalos nyelven és a lakosság jelentős része által használt nyelveken rendelkezésre kell állniuk, figyelembe véve a migráns háttérrel rendelkezőket is;
36. hangsúlyozza, hogy minden információt könnyen érthetővé kell tenni a lakosság egésze számára, beleértve az alacsony szintű írni-olvasni tudással rendelkezőket is, világos, harmonizált színeket és érthető szimbólumokat használva a nyilvános tájékoztatásban, és hangsúlyozza, hogy ezeket az információkat megfelelő helyeken analóg formátumban is rendelkezésre kell bocsátani az internethez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő emberek bevonása érdekében;
37. felszólítja a légitársaságokat, hogy a lehető leghamarabb gondoskodjanak a visszatérítésről azon utasok részére, akiknek járatát a világjárvány miatt törölték, és tegyenek eleget a 261/2004/EK rendeletben meghatározott kötelezettségeiknek; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az utasok jogainak a pandémia során történt megsértését;
38. emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány során számos kritikus ágazatban – például az élelmiszer-, a gyógyszer- és az egészségügyi ágazatban – és azok ellátási láncaiban jelentős zavarok léptek fel;
39. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a hatékony, reziliens és időtálló belső piacot, amelyben a polgároknak szánt alapvető termékeket és szolgáltatásokat továbbra is Unió-szerte valamennyi polgár számára biztosítják és elérhetővé teszik;
40. felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt készítsen átfogó és ágazatokon átívelő elemzést az EU gazdaságairól annak érdekében, hogy meg lehessen érteni a Covid19-világjárvány alatt érzékelt hatások mélységét, és mérje fel a határokon átnyúló értékláncok zavarainak mértékét; úgy tekinti, hogy ezen elemzés alapvető bizonyítékként alapul szolgál ahhoz, hogy a Bizottság aktualizált ajánlásokat adhasson ki, és meghatározhassa azokat a kulcsfontosságú szakpolitikákat, amelyek meg fogják erősíteni az egységes piacon belüli kollektív, hosszú távú helyreállítást, amelyből senki sem marad ki;
41. megismétli, hogy az emberek mindennapi élete szempontjából létfontosságú, hogy az EU-ban mindenkor folyamatosan biztosítottak legyenek az olyan alapvető áruk, mint az élelmiszerek, az orvostechnikai eszközök vagy a védőeszközök; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a kritikus infrastruktúrákról szóló módosított irányelvre, amely válságok, például világjárvány idején biztosítja a létfontosságú áruk és szolgáltatások folyamatos szabad mozgását a belső piacon;
42. úgy véli, hogy e tekintetben átfogó stratégiát kell kidolgozni az áruk mindenkori szabad mozgásának biztosítása és az egyoldalú korlátozó intézkedések elkerülése érdekében – figyelembe véve a közbiztonsági és népegészségügyi intézkedéseket –, valamint a gazdasági fellendülés ösztönzése érdekében, a belső piac ellenálló képességének erősítése és egy új válságra való felkészülés céljából;
43. határozottan támogatja a Bizottság tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy tartózkodjanak az egyéni védőeszközök vagy más fontos orvostechnikai eszközök vagy gyógyszerek EU-n belüli kivitelét tiltó nemzeti intézkedésektől;
44. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok képesek legyenek egyesíteni erőforrásaikat, többek között a gyártókapacitásaikat annak biztosítása érdekében, hogy ki tudják elégíteni az egyéni védőeszközök, lélegeztetőgépek és egyéb orvostechnikai felszerelések, laboratóriumi eszközök és higiéniai termékek iránti megnövekedett uniós keresletet, ami segítené a stratégiai rescEU-készlet tartalékainak növelését is;
45. felhívja a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályi keret rugalmasságot biztosító jelenlegi rendelkezéseiben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy a közbeszerzéseket egyszerűbbé, gyorsabbá és rugalmasabbá tegyék, és kiemeli a gyógyszerek, orvostechnikai felszerelések és egyéni védőeszközök közös beszerzésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy azok valamennyi régióban, így a vidéki és peremterületeken is rendelkezésre álljanak;
46. emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság a csalások és a nem biztonságos termékek – különösen online – terjedése révén rámutatott a fogyasztóvédelem gyenge pontjaira; hangsúlyozza, hogy ezeket a hiányosságokat orvosolni szükséges, valamint hogy a digitális szolgáltatásokról szóló, küszöbön álló jogszabály révén biztosítani kell, hogy a digitális egységes piac tisztességes és biztonságos legyen mindenki számára, oly módon, hogy az online platformokat kényszerítik a megfelelő lépések megtételére az ilyen termékekkel szemben;
47. hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell jogaikról és az áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor rendelkezésükre álló lehetőségekről, különösen válság idején; nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek célja megbízható és megfelelő, a fogyasztók számára Unió-szerte könnyen hozzáférhető tájékoztatás nyújtása;
48. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb teljes körűen hajtsák végre a Next Generation EU keretébe tartozó intézkedéseket azáltal, hogy a szükséges nemzeti eljárásokat a lehető legegyszerűbbé és bürokráciamentesebbé teszik annak biztosítása érdekében, hogy az uniós gazdaságélénkítés hatékonyan kezelje legmélyebb válságot, amellyel az EU az utóbbi időkben szembesült; hangsúlyozza, hogy a Covid19-válságot nem szabad ürügyként felhasználni a különböző – többek között a fenntarthatóság előmozdítására kidolgozott – termék- és ipari szabványok végrehajtásának elhalasztására, gyengítésére vagy mellőzésére, hanem inkább lehetőségként kell felfogni az egységes piacnak a fenntartható termelést és fogyasztást elősegítő jobbítására;
49. úgy véli, hogy a teljes mértékben működőképes schengeni térséghez való gyors visszatérés rendkívüli fontossággal bír, és sürgősen felszólítja a tagállamokat, hogy a Parlamenttel, a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt a lehető legrövidebb időn belül folytassanak egyeztetést egy schengeni helyreállítási tervről – beleértve a teljes körűen működő, belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez való visszatérés módjait és eszközeit –, valamint vészhelyzeti tervekről annak elkerülése érdekében, hogy az ideiglenes belső határellenőrzés középtávon félig állandó jelleget öltsön;
50. emlékeztet arra, hogy a harmadik országokból a schengeni térségbe irányuló valamennyi, nem alapvető fontosságú utazásra vonatkozóan ideiglenes utazási korlátozásokat vezettek be; hangsúlyozza, hogy a külső határokon történő beléptetés megtagadására vonatkozó valamennyi döntésnek összhangban kell lennie a Schengeni határellenőrzési kódex rendelkezéseivel, beleértve különösen annak 4. cikke értelmében az alapvető jogok tiszteletben tartását;
51. felkéri a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy proaktívan kísérjék figyelemmel a piacot a válság alatt és azt követően annak érdekében, hogy megelőzzék a fogyasztóknak a Covid19 nyomán kialakult helyzetből fakadó károsodását, és segítsék őket az uniós jogból eredő jogaik érvényesítésében;
52. hangsúlyozza, hogy a nemzeti hatóságok által a Covid19-világjárvány következtében bevezetett korlátozó intézkedéseknek eleve korlátozott időre kell vonatkozniuk, mivel azok egyetlen igazolása a világjárvány elleni küzdelem; elvárja a Bizottságtól, hogy gondosan védekezzen az olyan átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyek az áruk, a szolgáltatások és a személyek belső piacon belüli szabad mozgásának indokolatlanul tartós akadályává válnak;
53. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy „reziliens Európára” vonatkozó stratégiát, amely egy kockázatértékelési térképet és az egészségügyi rendszerek hatékony kezelése és az azokba való beruházás, valamint a világjárványokra adott válaszadás – így az ellenállóképes uniós ellátási láncok – európai szintű lehetőségeit tartalmazza, ezzel biztosítva a kulcsfontosságú termékek, például a gyógyszerhatóanyagok, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök gyártását;
54. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] HL L 77., 2016.3.23., 1. o.
- [2] HL L 158., 2004.4.30., 77. o.
- [3] HL C 86I, 2020.6.16., 1. o.
- [4] HL C 86I, 2020.6.16., 12. o.
- [5] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.
- [6] HL C 169., 2020.5.15., 30. o.
- [7] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.
- [8] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205.
- [9] HL L 46., 2004.2.17., 1. o.
- [10] HL L 293., 2013.11.5., 1. o.