Eljárás : 2020/2780(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0257/2020

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0257/2020

Viták :

PV 15/09/2020 - 11
CRE 15/09/2020 - 11

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0240

<Date>{16/09/2020}16.9.2020</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0257/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0259/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0261/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0265/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0269/2020</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 180kWORD 55k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0257/2020 (PPE)

B9-0259/2020 (GUE/NGL)

B9-0261/2020 (Renew)

B9-0265/2020 (S&D)

B9-0269/2020 (Verts/ALE)</TablingGroups>


<Titre>a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások</Titre>

<DocRef>(2020/2780(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Esther de Lange, Andreas Schwab, Peter Liese, Roberta Metsola</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Sara Cerdas</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Véronique Trillet-Lenoir, Nicolae Ştefănuță, Dita Charanzová</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Petra De Sutter, Anna Cavazzini, Francisco Guerreiro, Monika Vana, Tilly Metz</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Kateřina Konečná</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások

(2020/2780(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére, valamint 4., 6., 9. 21. 67., 114., 153., 169. és 191. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 35. és 45. cikkére,

 tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (a Schengeni határellenőrzési kódexről) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2] (a szabad mozgásról szóló irányelv) és az ezen irányelvben előírt megkülönböztetésmentesség elvére,

 tekintettel az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésére állásának biztosítását célzó határigazgatási intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatásokra[3], valamint a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának a Covid19 kitörése idején való gyakorlására vonatkozó bizottsági iránymutatásokra[4],

 tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[5],

 tekintettel az „Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé – Covid19” című, 2020. május 13-i bizottsági közleményre[6],

 tekintettel az EU-ba irányuló, nem alapvető fontosságú utazások ideiglenes korlátozásának alkalmazására vonatkozó harmadik értékelésről szóló, 2020. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0399),

 tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására[7],

 tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására[8],

 tekintettel a „Rövid távú uniós egészségügyi felkészültség a Covid19-járványokra” című 2020. március 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0318),

 tekintettel a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2020. szeptember 4-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0499),

 tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legújabb jelentésére a fertőző betegségek által jelentett veszélyekről (Communicable Disease Threats Report, CDTR), valamint a Covid19-re vonatkozó népegészségügyi iránymutatásaira és jelentéstételi szabályaira,

 tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[9],

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel a Covid19-világjárvány az akutból a krónikus kockázatkezelési szakaszba lépett; mivel valószínűnek tűnik, hogy a vírus mindaddig aktív marad, amíg ki nem fejlesztenek egy hatékony és biztonságos oltóanyagot, melyet elegendő mennyiségben szállítanak ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a világnépesség igen nagy része számára; mivel ez azt jelenti, hogy még legalább néhány hónapig nehéz körülmények között kell élnünk;

B. mivel a Covid19 előfordulási gyakorisága, terjedési intenzitása és időtartama tagállamonként, valamint az egyes tagállamokon belül régiónként is jelentős eltéréseket mutat;

C. mivel számos oltóanyag tesztelése előrehaladott szakaszban van, de még egyetlen vakcina esetében sem zárult le uniós forgalombahozatali engedélyezési eljárás;

D. mivel a szokásos influenzaszezon minden valószínűség szerint növelni fogja az enyhe tünetekkel rendelkező emberek számát, akiket tesztelni kellene;

E. mivel egyes tagállamokban a tesztelési kapacitás még mindig nem megfelelő; mivel előfordul, hogy az embereknek napokat kell várniuk Covid19-tesztjük eredményére; mivel ez nagyban befolyásolja munkavégzési és utazási képességüket;

F. mivel egyes tagállamok nem hajlandók elismerni másik tagállamban elvégzett Covid19-tesztet; mivel ez a fajta bizalmatlanság nagyban megnehezíti az emberek életét;

G. mivel a Covid19-re vonatkozó adatok gyűjtésének Unió-szerte különböző megközelítése megnehezíti az adatok összehasonlítását;

H. mivel továbbra sem létezik harmonizált módszertan a fertőzöttek számának megállapítására és értékelésére, sem pedig a Covid19-re vonatkozó színkódrendszer kialakítására; mivel a harmonizáció e hiánya miatt a fertőzött személyekre vonatkozó adatokat gyakran eltérően értelmezik az egyes tagállamokban, ami a más tagállamok állampolgáraival szembeni indokolatlan megkülönböztetéshez vezethet;

I. mivel a Covid19-világjárványra adott uniós választ eddig a tagállamok közötti és az uniós intézményekkel folytatott koordináció hiánya jellemezte a népegészségügyi intézkedések tekintetében, beleértve a kijárási korlátozást és az emberek határokon átnyúló mozgásának korlátozását;

J. mivel az új Covid19-esetek számának a közelmúltban Unió-szerte tapasztalt növekedése során a tagállamok ismét csak eltérő és összehangolatlan intézkedéseket hoztak az EU más országaiból utazó személyek szabad mozgására vonatkozóan, és egyes esetekben lezárták határaikat; mivel az egyes tagállamok saját nemzeti intézkedések sorát vezették be uniós szintű koordináció nélkül, beleértve a kötelező vagy ajánlott karantént (különböző karanténidőszakokkal), az érkezéskor végzett negatív polimeráz láncreakciós (PCR) teszteket különböző maximális érvényességi időkkel, különböző nemzeti utasazonosító formanyomtatványok használatát, a kockázati területek meghatározására vonatkozó különböző kritériumok alkalmazását és a maszkok használatára vonatkozó különböző követelményeket;

K. mivel számos európai polgár szembesül eltérő szabályokkal, nem csupán állampolgárságuktól vagy lakóhelyüktől, hanem az úti céljuktól függően is; mivel a koordináció e hiánya a nyári időszakban szervezetlen ellenőrzésekhez és intézkedésekhez vezetett a határokon, valamint a repülőtereken és vasútállomásokon;

L. mivel a Covid19-válság jelentős egészségügyi hatásokkal járt, és számos esetben igen jelentős negatív következményei voltak az alapvető jogokra, valamint a gazdasági, tudományos, társadalmi, idegenforgalmi és kulturális cserekapcsolatokra;

M. mivel az egészségügyi ellátás biztosítása mindenekelőtt nemzeti hatáskör, a népegészségügy viszont a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörébe tartozik;

N. mivel az Európai Uniónak a Szerződések meglévő paraméterein belül még mindig van mozgástere arra, hogy több eredményt mutasson fel a népegészségügyi politika terén; mivel a Szerződések népegészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az azok alapján teljesíthető vállalások mértékéhez képest; mivel e tekintetben emlékeztet a Parlament július 10-i állásfoglalására, amelyben felszólított az európai egészségügyi unió létrehozására;

O. mivel a határokon átnyúló fenyegetések csak együttesen kezelhetők, és ezért az Unión belüli együttműködésre és szolidaritásra, továbbá közös európai megközelítésre van szükség;

P. mivel a Covid19-járvány Unión belül tapasztalt szélesebb körű elterjedésének kezdete óta a Parlament többször is felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el koordinált intézkedéseket a személyek, az áruk és a szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgására vonatkozóan; mivel a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása a négy szabadság három alapvető pillére, amelyek a belső piac megfelelő működésének alapját képezik;

Q. mivel a tagállamok által hozott intézkedések, beleértve a belső határellenőrzések újbóli bevezetését is, érintik az emberek uniós jogban rögzített jogait és szabadságait; mivel a tagállamok vagy az Unió által hozott intézkedéseknek mindig tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat; mivel ezeknek az intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak, ideiglenesnek és korlátozott hatályúnak kell lenniük;

R. mivel a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a Szerződésben foglalt kötelezettség, és alapvető európai értékeink részét képezi;

S. mivel a személyek EU-n belüli szabad mozgásának nem összehangolt korlátozásai a belső piac jelentős széttöredezettségéhez vezetnek;

T. mivel a Bizottság már különböző kezdeményezéseket tett a koordináció javítására, ilyen például iránymutatások, közlemények és adminisztratív levelek, valamint a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat elfogadása;

U. mivel a Tanácsnak támogatnia kellene ezt az ajánlást, és meg kellene hoznia a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vírus terjedésének megállítása vagy korlátozása érdekében a tagállamok összehangolják döntéseiket és fellépéseiket;

V. mivel a teljes körűen működő schengeni térséghez való visszatérés rendkívül fontos a szabad mozgás elvének fenntartásához és a belső piac működéséhez, amelyek az európai integráció két fő vívmányát és a Covid19-világjárványt követően az Unió gazdasági fellendülésének kulcsfontosságú előfeltételét képezik;

W. mivel az eltérő utazási korlátozások következtében számos polgár járatát törölték, amiért még mindig nem kaptak visszatérítést;

X. mivel a Parlamentet társjogalkotóként, az egyetlen, az uniós polgárok által közvetlenül választott intézményként és elengedhetetlen szereplőként be kell vonni az ezen egészségügyi válság kezelését célzó uniós koordinációról folytatott valamennyi vitába;

Y. mivel úgy tűnik, hogy a tagállamok nem vonták le a tanulságot a válság kirobbanásakor adódó nehézségekből; mivel még mindig nem létezik közös európai egészségügyi politika, csupán számos nemzeti politika;

Z. mivel az EU-nak előre meg kell terveznie a fellépést a Covid19-világjárvány esetleges folytatódására és/vagy egyéb hasonló jellegű válságokra;

1. aggodalmának ad hangot a Covid19-járvány hatásai, valamint az emberek jóllétére világszerte gyakorolt hosszú távú következményei miatt, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb csoportokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az idősekre és a már amúgy is rossz egészségi állapotban lévőkre;

2. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy június óta több tagállamban is nőtt a Covid19-esetek száma, és hangsúlyozza, hogy e világjárvány ellen a hatékony küzdelem érdekében közös és összehangolt egészségügyi irányításra van szükség;

3. rámutat annak fontosságára, hogy biztosítsák a polgárokat az egyes tagállamok által hozott intézkedések következetességéről, ami segít majd meggyőzni a polgárokat, hogy tartsák tiszteletben ezeket az intézkedéseket;

4. emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgása az uniós Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jog;

5. hangsúlyozza, hogy ez a jog csak meghatározott és korlátozott közérdekű okokból korlátozható, nevezetesen a közrend és a közbiztonság védelme érdekében; kitart amellett, hogy ezeket a korlátozásokat a Schengeni határellenőrzési kódexszel és az uniós jog általános elveivel, különösen az arányossággal és a megkülönböztetésmentességgel összhangban kell alkalmazni;

6. rámutat, hogy a belső határellenőrzés csak végső eszközként alkalmazható, és emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy milyen egyéb eszközök lehetnek azzal egyenértékűek, vagy alkalmasabbak ugyanazon cél elérésére; sürgeti a tagállamokat, hogy ismerjék el a minimális egészségügyi ellenőrzések és/vagy arányos mértékű rendőrségi ellenőrzések bevezetésének lehetőségét a belső határellenőrzések bevezetésének jobb alternatívájaként, és csak olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek feltétlenül szükségesek, összehangoltak és arányosak;

7. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU belső határai nyitva álljanak az áruk és szolgáltatások előtt az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen belül, mivel a belső határok lezárása káros hatással lehet a belső piacra; rámutat, hogy létfontosságú az olyan közös intézkedések elfogadása melletti elköteleződés, amelyek újraépítik a tagállamok közötti bizalmat a személyek, áruk és szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgásának visszaállítása érdekében;

8. ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e tekintetben folytassanak célirányos, strukturált és hatékony együttműködést a közös intézkedések szükségességének meghatározása és előrejelzése érdekében;

9. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) továbbra is hangsúlyozza a tagállamok által végzett adatgyűjtés és adatszolgáltatás terén fennálló különbségeket; sajnálja, hogy a harmonizáció e hiányában nem tudunk világos és teljes képet alkotni arról, hogy valamely adott időpontban hogyan terjed a vírus Európában;

10. megjegyzi, hogy minden tagállam a saját tudományos tanácsának ajánlásait követi, és csak korlátozott mértékben egyeztet a többi tagállammal vagy a Bizottsággal;

11. úgy véli, hogy az ECDC-nek képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően és hatékonyan értékelje a vírus terjedésének kockázatát, és a tagállamok által összegyűjtött és rendelkezésre bocsátott információk alapján közös színkódon alapuló, hetente frissített kockázati térképet tegyen közzé;

12. támogatja a Bizottság által a tanácsi ajánlásra irányuló legújabb javaslatában előterjesztett színkódot; úgy véli, hogy a javasolt kategóriák (zöld, narancssárga, piros és szürke) megkönnyítik az Unión belüli mozgást, valamint a polgárok számára átláthatóbb tájékoztatást biztosítanak;

13. sürgeti ezért a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el és hajtsa végre a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot; kitart amellett, hogy egy ilyen közös keret alapvető fontosságú a belső piac zavarainak elkerülése érdekében, nem utolsósorban azáltal, hogy egyértelmű szabályokat állapít meg az alapvető feladatokat ellátó utazókra, például a közlekedési dolgozókra, a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, például az egészségügyre és az idősgondozásra, valamint az idénymunkásokra vonatkozóan;

14. hangsúlyozza, hogy az ECDC által elfogadott közös módszertannak és kritériumoknak, valamint az általa kidolgozott térképeknek elő kell segíteniük a tagállamok saját döntéshozatali folyamataival kapcsolatos összehangolt megközelítést, és biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok által hozott döntések következetesek és jól összehangoltak legyenek;

15. elismeri a kumulatív előfordulási arányoknak és a pozitív tesztek arányának a jelentőségét a vírus terjedésének értékelésében, ugyanakkor úgy véli, hogy más kritériumokat is figyelembe kell venni, mint például a kórházban ápoltak és az intenzív osztályon fekvők arányát;

16. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egészségügyi adatok gyűjtésére és a halálesetek számának megállapítására és jelentésére szolgáló közös módszertan kidolgozását;

17. sürgeti a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységes meghatározást a pozitív Covid19-esetekre, a Covid19 által okozott halálesetekre és a fertőzésből való felépülésre;

18. hangsúlyozza, hogy a közös meghatározások, egészségügyi kritériumok és módszertanok lehetővé teszik a tagállamok és a Bizottság számára, hogy a járványügyi kockázatot közösen, uniós szinten elemezzék;

19. határozottan üdvözli a Bizottság által javasolt regionális megközelítést; úgy véli, hogy a kockázatok ECDC általi feltérképezését nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is el kell végezni; felhívja ezért a tagállamokat, hogy továbbítsák az ECDC-nek a regionális hatóságok által gyűjtött adatokat;

20. emlékeztet arra, hogy az ECDC azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében kövessék a minimális alapintézkedéseket, például a higiéniai intézkedéseket, a fizikai távolságtartást és az összejövetelek korlátozását, az arcmaszkok meghatározott körülmények közötti használatát, a távmunkát, a kiterjedt tesztelést, a pozitív esetek elkülönítését, a szoros kontaktusba került személyek karanténba helyezését és a veszélyeztetett lakosság védelmét;

21. felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az ECDC fent említett ajánlásait, és határozzák meg azon egészségügyi intézkedések közös keretét, amelyeket az érintett területeken a hatóságoknak a járvány terjedésének megállítása érdekében el kell fogadniuk;

22. elismeri, hogy amennyiben nő a terjedés üteme, a hatóságoknak további intézkedéseket kell fontolóra venniük és megosztaniuk, beleértve a lakosság mozgását korlátozó beavatkozásokat, az egy főre jutó kontaktusok számának csökkentését és a tömeges összejövetelek betiltását, különös figyelmet fordítva a magas kockázatú területekre;

23. úgy véli, hogy egy ilyen keret erősítené a tagállamok közötti, valamint az érintett területek közötti kölcsönös bizalmat, és elkerülhetővé tenné a korlátozó válaszintézkedéseket;

24. rámutat, hogy a határrégiókban a határlezárások aránytalan hatással vannak a gazdaságra és az emberek mindennapi életére, és több tagállam egyedi mentességeket és módosított szabályokat vezetett be e régiók számára; felhívja ezért a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a határrégiók sajátosságaira, ahol gyakori a határt átlépő ingázás, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy e területeken szükséges a helyi és regionális szintű együttműködés, közösen hozzanak létre a valós idejű koordinációra és információcserére szolgáló egészségügyi mechanizmusokat, és vezessenek be úgynevezett zöld sávokat a kulcsfontosságú munkavállalók számára;

25. felszólít egy olyan közös tesztelési stratégia elfogadására és végrehajtására, amelynek keretében valamennyi tagállamban elismernék a teszteredményeket és megfelelő tesztelési kapacitásokat bocsátanának rendelkezésre annak biztosítása érdekében, hogy mindenki, akinek el kell végeztetnie a tesztet, ezt aránytalan várakozási idő nélkül megtehesse; úgy véli, hogy szükség esetén az utazási célú teszteket lehetőleg a kiindulási országban kell elvégezni; úgy véli továbbá, hogy ezen eljárás visszaélésekkel szembeni védelme érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak össze kell állítaniuk azon hatóságok jegyzékét, amelyek e célra a tesztről igazolást állíthatnak ki;

26. kéri a Bizottságot és az ECDC-t, hogy értékelje a megbízható, de olcsó 15 perces tesztek alkalmazásának lehetőségét;

27. emlékeztet arra, hogy a legtöbb tagállam kifejlesztett Covid19 kontaktkövető alkalmazásokat, amelyek ugyanazt a decentralizált architektúrát használják; arra számít, hogy októberre megvalósul ezen alkalmazások uniós szintű interoperabilitása, lehetővé téve a Covid19 uniós szintű kontaktkövetést; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy még inkább ösztönözzék a polgárokat ezen alkalmazások használatára, és ezt az adatvédelmi rendeletnek teljes mértékben megfelelve tegyék;

28. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az ECDC véleményének figyelembevétele mellett állapodjanak meg egy közös karanténidőszakról az EU-n belüli alapvetően szükséges és nem alapvetően szükséges utazások, valamint a harmadik országokból az EU-ba irányuló alapvetően szükséges és nem alapvetően szükséges utazások tekintetében;

29. felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el közös protokollt a tünetmentes betegek nyomon követésére, valamint közös intézkedéseket azon betegek és a velük kapcsolatba került személyek elkülönítésére, akiknek Covid19-tesztje pozitív eredményt mutat;

30. üdvözli, hogy a polgárok használják az utasazonosító űrlapokat; úgy véli, hogy a feldolgozás egyszerűsítése érdekében elsősorban az utasazonosító űrlap digitális formátumú, harmonizált változatát kell használni, és azt analóg formátumban rendelkezésre kell bocsátani, hogy minden európai számára biztosított legyen a hozzáférés; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki harmonizált utasazonosító űrlapot azzal a céllal, hogy megteremtse a bizalmat egy, az egész EU-ra kiterjedő nyomonkövetési rendszer iránt;

31. kitart amellett, hogy az utasazonosító űrlapnak és használatának teljes mértékben összhangban kell lennie az adatvédelmi szabályokkal, különösen az integritás és a bizalmasság tekintetében; ragaszkodik ahhoz, hogy a rögzített adatokat a célhoz kötöttség elvével összhangban csak a Covid19-kontaktkutatásra használják fel, semmilyen más célra ne; sürgeti a tagállamokat, hogy ennek megfelelően frissítsék a vonatkozó jogszabályaikat;

32. megismétli az EU Covid-19 utáni népegészségügyi stratégiájáról szóló állásfoglalásában a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy a Bizottság tegyen javaslatot egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus (EHRM) létrehozására az egészségügyi válságok valamennyi típusára való reagálás, az uniós szintű operatív koordináció megerősítése, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök stratégiai tartaléka létrehozásának és aktiválásának nyomon követése és megfelelő működésének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy az EHRM-nek hivatalossá kell tennie a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi válság idején kialakított munkamódszereket, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvben, a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló határozatban[10] és az uniós polgári védelmi mechanizmusban rögzített intézkedésekre építve;

33. kéri az EHRM keretében egy Covid19 munkacsoport létrehozását a Bizottság vezetésével; úgy véli, hogy minden tagállamnak képviseltetnie kell magát ebben a munkacsoportban, és nemzeti közigazgatási szervein belül ki kell jelölnie egy kapcsolattartó pontot; javasolja, hogy e munkacsoport fő célkitűzése az európai és nemzeti szinten megküldött ajánlások rendszeres terjesztése legyen; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek állandó felhatalmazással kell rendelkeznie e munkacsoport munkájának értékelésére;

34. emlékeztet arra, hogy a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások hatásainak csökkentése, valamint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és az előírások polgárok általi betartásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatást kapjon;

35. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy világos, hozzáférhető és érthető információk álljanak rendelkezésre az európai, nemzeti, regionális és helyi megfertőződések számáról, egészségügyi rendszerekről, intézkedésekről és utazási korlátozásokról; hangsúlyozza, hogy ezen alapvető információknak valamennyi hivatalos nyelven és a lakosság jelentős része által használt nyelveken rendelkezésre kell állniuk, figyelembe véve a migráns háttérrel rendelkezőket is;

36. hangsúlyozza, hogy minden információt könnyen érthetővé kell tenni a lakosság egésze számára, beleértve az alacsony szintű írni-olvasni tudással rendelkezőket is, világos, harmonizált színeket és érthető szimbólumokat használva a nyilvános tájékoztatásban, és hangsúlyozza, hogy ezeket az információkat megfelelő helyeken analóg formátumban is rendelkezésre kell bocsátani az internethez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő emberek bevonása érdekében;

37. felszólítja a légitársaságokat, hogy a lehető leghamarabb gondoskodjanak a visszatérítésről azon utasok részére, akiknek járatát a világjárvány miatt törölték, és tegyenek eleget a 261/2004/EK rendeletben meghatározott kötelezettségeiknek; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az utasok jogainak a pandémia során történt megsértését;

38. emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány során számos kritikus ágazatban – például az élelmiszer-, a gyógyszer- és az egészségügyi ágazatban – és azok ellátási láncaiban jelentős zavarok léptek fel;

39. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a hatékony, reziliens és időtálló belső piacot, amelyben a polgároknak szánt alapvető termékeket és szolgáltatásokat továbbra is Unió-szerte valamennyi polgár számára biztosítják és elérhetővé teszik;

40. felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt készítsen átfogó és ágazatokon átívelő elemzést az EU gazdaságairól annak érdekében, hogy meg lehessen érteni a Covid19-világjárvány alatt érzékelt hatások mélységét, és mérje fel a határokon átnyúló értékláncok zavarainak mértékét; úgy tekinti, hogy ezen elemzés alapvető bizonyítékként alapul szolgál ahhoz, hogy a Bizottság aktualizált ajánlásokat adhasson ki, és meghatározhassa azokat a kulcsfontosságú szakpolitikákat, amelyek meg fogják erősíteni az egységes piacon belüli kollektív, hosszú távú helyreállítást, amelyből senki sem marad ki;

41. megismétli, hogy az emberek mindennapi élete szempontjából létfontosságú, hogy az EU-ban mindenkor folyamatosan biztosítottak legyenek az olyan alapvető áruk, mint az élelmiszerek, az orvostechnikai eszközök vagy a védőeszközök; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a kritikus infrastruktúrákról szóló módosított irányelvre, amely válságok, például világjárvány idején biztosítja a létfontosságú áruk és szolgáltatások folyamatos szabad mozgását a belső piacon;

42. úgy véli, hogy e tekintetben átfogó stratégiát kell kidolgozni az áruk mindenkori szabad mozgásának biztosítása és az egyoldalú korlátozó intézkedések elkerülése érdekében – figyelembe véve a közbiztonsági és népegészségügyi intézkedéseket –, valamint a gazdasági fellendülés ösztönzése érdekében, a belső piac ellenálló képességének erősítése és egy új válságra való felkészülés céljából;

43. határozottan támogatja a Bizottság tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy tartózkodjanak az egyéni védőeszközök vagy más fontos orvostechnikai eszközök vagy gyógyszerek EU-n belüli kivitelét tiltó nemzeti intézkedésektől;

44. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok képesek legyenek egyesíteni erőforrásaikat, többek között a gyártókapacitásaikat annak biztosítása érdekében, hogy ki tudják elégíteni az egyéni védőeszközök, lélegeztetőgépek és egyéb orvostechnikai felszerelések, laboratóriumi eszközök és higiéniai termékek iránti megnövekedett uniós keresletet, ami segítené a stratégiai rescEU-készlet tartalékainak növelését is;

45. felhívja a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályi keret rugalmasságot biztosító jelenlegi rendelkezéseiben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy a közbeszerzéseket egyszerűbbé, gyorsabbá és rugalmasabbá tegyék, és kiemeli a gyógyszerek, orvostechnikai felszerelések és egyéni védőeszközök közös beszerzésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy azok valamennyi régióban, így a vidéki és peremterületeken is rendelkezésre álljanak;

46. emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság a csalások és a nem biztonságos termékek – különösen online – terjedése révén rámutatott a fogyasztóvédelem gyenge pontjaira; hangsúlyozza, hogy ezeket a hiányosságokat orvosolni szükséges, valamint hogy a digitális szolgáltatásokról szóló, küszöbön álló jogszabály révén biztosítani kell, hogy a digitális egységes piac tisztességes és biztonságos legyen mindenki számára, oly módon, hogy az online platformokat kényszerítik a megfelelő lépések megtételére az ilyen termékekkel szemben;

47. hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell jogaikról és az áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor rendelkezésükre álló lehetőségekről, különösen válság idején; nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek célja megbízható és megfelelő, a fogyasztók számára Unió-szerte könnyen hozzáférhető tájékoztatás nyújtása;

48. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb teljes körűen hajtsák végre a Next Generation EU keretébe tartozó intézkedéseket azáltal, hogy a szükséges nemzeti eljárásokat a lehető legegyszerűbbé és bürokráciamentesebbé teszik annak biztosítása érdekében, hogy az uniós gazdaságélénkítés hatékonyan kezelje legmélyebb válságot, amellyel az EU az utóbbi időkben szembesült; hangsúlyozza, hogy a Covid19-válságot nem szabad ürügyként felhasználni a különböző – többek között a fenntarthatóság előmozdítására kidolgozott – termék- és ipari szabványok végrehajtásának elhalasztására, gyengítésére vagy mellőzésére, hanem inkább lehetőségként kell felfogni az egységes piacnak a fenntartható termelést és fogyasztást elősegítő jobbítására;

49. úgy véli, hogy a teljes mértékben működőképes schengeni térséghez való gyors visszatérés rendkívüli fontossággal bír, és sürgősen felszólítja a tagállamokat, hogy a Parlamenttel, a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt a lehető legrövidebb időn belül folytassanak egyeztetést egy schengeni helyreállítási tervről – beleértve a teljes körűen működő, belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez való visszatérés módjait és eszközeit –, valamint vészhelyzeti tervekről annak elkerülése érdekében, hogy az ideiglenes belső határellenőrzés középtávon félig állandó jelleget öltsön;

50. emlékeztet arra, hogy a harmadik országokból a schengeni térségbe irányuló valamennyi, nem alapvető fontosságú utazásra vonatkozóan ideiglenes utazási korlátozásokat vezettek be; hangsúlyozza, hogy a külső határokon történő beléptetés megtagadására vonatkozó valamennyi döntésnek összhangban kell lennie a Schengeni határellenőrzési kódex rendelkezéseivel, beleértve különösen annak 4. cikke értelmében az alapvető jogok tiszteletben tartását;

51. felkéri a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy proaktívan kísérjék figyelemmel a piacot a válság alatt és azt követően annak érdekében, hogy megelőzzék a fogyasztóknak a Covid19 nyomán kialakult helyzetből fakadó károsodását, és segítsék őket az uniós jogból eredő jogaik érvényesítésében;

52. hangsúlyozza, hogy a nemzeti hatóságok által a Covid19-világjárvány következtében bevezetett korlátozó intézkedéseknek eleve korlátozott időre kell vonatkozniuk, mivel azok egyetlen igazolása a világjárvány elleni küzdelem; elvárja a Bizottságtól, hogy gondosan védekezzen az olyan átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyek az áruk, a szolgáltatások és a személyek belső piacon belüli szabad mozgásának indokolatlanul tartós akadályává válnak;

53. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy „reziliens Európára” vonatkozó stratégiát, amely egy kockázatértékelési térképet és az egészségügyi rendszerek hatékony kezelése és az azokba való beruházás, valamint a világjárványokra adott válaszadás – így az ellenállóképes uniós ellátási láncok – európai szintű lehetőségeit tartalmazza, ezzel biztosítva a kulcsfontosságú termékek, például a gyógyszerhatóanyagok, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök gyártását;

54. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

[2] HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

[3] HL C 86I, 2020.6.16., 1. o.

[4] HL C 86I, 2020.6.16., 12. o.

[5] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

[6] HL C 169., 2020.5.15., 30. o.

[7] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.

[8] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205.

[9] HL L 46., 2004.2.17., 1. o.

[10] HL L 293., 2013.11.5., 1. o.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat