Eljárás : 2020/2779(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0271/2020

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0271/2020

Viták :

PV 15/09/2020 - 7
CRE 15/09/2020 - 7

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0231

<Date>{15/09/2020}15.9.2020</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0271/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0272/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0274/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0275/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0278/2020</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 175kWORD 55k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0271/2020 (PPE)

B9-0272/2020 (Verts/ALE)

B9-0274/2020 (S&D)

B9-0275/2020 (ECR)

B9-0278/2020 (Renew)</TablingGroups>


<Titre>a belarusz helyzetről</Titre>

<DocRef>(2020/2779(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Sandra Kalniete, Michael Gahler, Željana Zovko, Paulo Rangel, David McAllister, Jerzy Buzek, Andrius Kubilius, Radosław Sikorski, Andrzej Halicki, Vladimír Bilčík, Isabel Wiseler-Lima, Antonio López-Istúriz White, David Lega, Andrey Kovatchev, Arba Kokalari, Rasa Juknevičienė, Tomasz Frankowski, Eugen Tomac, Roberta Metsola</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Kati Piri, Tonino Picula, Norbert Neuser, Robert Biedroń, Isabel Santos</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Petras Auštrevičius, Clotilde Armand, Malik Azmani, Izaskun Bilbao Barandica, Vlad-Marius Botoş, Dita Charanzová, Moritz Körner, Frédérique Ries, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Viola Von Cramon-Taubadel</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Ryszard Antoni Legutko, Anna Fotyga, Witold Jan Waszczykowski, Ruža Tomašić, Elżbieta Kruk, Charlie Weimers, Joanna Kopcińska, Jadwiga Wiśniewska, Adam Bielan</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a belarusz helyzetről

(2020/2779(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a médiaszabadság belaruszi helyzetének romlásáról, nevezetesen a Charter 97 ügyről szóló 2018. október 4-i[1], a Belaruszról szóló 2018. április 19-i[2], a belarusz helyzetről szóló 2017. április 6-i[3], a belarusz helyzetről szóló 2016. november 24-i[4], valamint a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i állásfoglalására[5],

 tekintettel a keleti partnerségnek az Unió és hat keleti partnere – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – közös erőfeszítéseként Prágában, 2009. május 7-én történt létrehozására,

 tekintettel a keleti partnerség 2009. évi prágai, 2011. évi varsói, 2013. évi vilniusi, 2015. évi rigai és 2017. évi brüsszeli csúcstalálkozóján tett együttes nyilatkozatokra,

 tekintettel a 2020. augusztus 9-én Belaruszban tartott elnökválasztásra,

 tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az elnökválasztásról szóló, az Európai Unió nevében tett 2020. augusztus 11-i és 2020. augusztus 17-i nyilatkozatára,

 tekintettel a főképviselő/alelnök nyilatkozataira, különösen az elnökválasztást megelőző 2020. augusztus 7-i és az elnökjelöltek nyilvántartásba vételének megtagadásáról szóló, 2020. július 14-i nyilatkozatára, a főképviselő/alelnök és Kanada külügyminiszterének 2020. augusztus 26-i közös nyilatkozatára, valamint a főképviselő/alelnök és az európai szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos 2020. augusztus 10-i, az elnökválasztásról szóló közös nyilatkozatára,

 tekintettel az Európai Parlament elnökének 2020. augusztus 13-i nyilatkozatára, valamint az öt képviselőcsoport vezetőinek a 2020. augusztus 9-i úgynevezett elnökválasztást követően a belarusz helyzetről tett 2020. augusztus 17-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Külügyek Tanácsa augusztus 14-i rendkívüli ülésének legfőbb eredményére és az Európai Tanácsnak az augusztus 9-i elnökválasztást követő, a belarusz helyzettel foglalkozó augusztus 19-i ülésén az elnök által tett következtetésekre,

 tekintettel a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a politikai alapon végrehajtott önkényes és indokolatlan letartóztatásokról és fogva tartásokról szóló 2020. szeptember 7-i és a Koordinációs Tanács tagjai elleni erőszak és megfélemlítés fokozódásáról szóló, 2020. szeptember 11-i nyilatkozatára,

 tekintettel az EU globális stratégiájára és a felülvizsgált európai szomszédságpolitikára,

 tekintettel az EKSZ szóvivőjének nyilatkozataira, különösen az elnökválasztást megelőző közelmúltbeli fejleményekről szóló, 2020. június 19-i és a belarusz parlamenti választásokról szóló, 2019. november 18-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Belaruszban a belső elnyomás céljára felhasználható fegyverekre és felszerelésekre vonatkozó, 2004. évi uniós embargó meghosszabbításáról szóló, 2020. február 17-i tanácsi határozatra[6],

 tekintettel a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) 2020. július 15-i nyilatkozatára arról, hogy meghívás hiányában nem küldtek választási megfigyelő missziót Belaruszba,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az összes olyan emberi jogi egyezményre, amelynek Belarusz részes fele,

 tekintettel az ENSZ belaruszi emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2020. július 10-i jelentésére,

 tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) 2020. július 17-i nyilatkozatára és az EBESZ ODIHR belarusz választásokról szóló korábbi jelentéseire,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának a Belaruszban a választások utáni fejleményekről szóló, 2020. augusztus 10-i és 14-i nyilatkozatára,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel Belaruszban 2000 óta többszöri próbálkozás ellenére sem jegyeztek be újabb politikai pártot; mivel a belarusz Központi Választási Bizottság megtagadta a rezsimet bíráló politikusok jelöltként való nyilvántartásba vételét a 2020-as elnökválasztáson, akik állítólag több mint 100 000 aláírást gyűjtöttek a nemzeti jogszabályok előírásainak megfelelően, hangsúlyozva a jelölés aránytalan és indokolatlan akadályait, amelyek ellentétesek az EBESZ-kötelezettségvállalásokkal és más nemzetközi normákkal;

B. mivel az elnöki kampányt már május eleje óta a békés tüntetők, civil társadalmi aktivisták, bloggerek és újságírók elleni országos szintű fellépés, valamint a politikai aktivisták, családtagjaik és támogatóik komoly megfélemlítése jellemezte; mivel több mint 650 békés tiltakozót, újságírót és civil aktivistát tartanak fogva az országban a rezsim elleni tiltakozása miatt;

C. mivel a belarusz választási folyamat nem felelt meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) iránymutatásainak, amelyek előirányozzák az alapvető szabadságok tiszteletben tartását, az egyenlőséget, az egyetemességet, a politikai pluralizmust, a megbízhatóságot, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, holott Belarusz az EBESZ részes fele;

D. mivel az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő missziója nem tudta figyelemmel kísérni a választási folyamatot, mivel a belarusz hatóságok szándékosan nem küldtek ki meghívót időben;

E. mivel a választás napjáról rendszerszintű szabálytalanságokat és a nemzetközi választási normák számos megsértését jelentették, többek között a szavazók megfélemlítését, szavazati joguk megtagadását és a választókerületi jegyzőkönyvek tömeges meghamisítását; mivel a független belföldi megfigyelőket, köztük azokat, akik a belarusz elnökválasztáson a korai szavazást követték nyomon, a választási jog számos megsértésének dokumentálását követően országszerte őrizetbe vették;

F. mivel a belaruszi Központi Választási Bizottság a hivatalban levő Aljakszandr Lukasenkát nyilvánította az úgynevezett választások győztesének;

G. mivel hiteles országos jelentések és a közösségi média segítségével alulról szerveződő kezdeményezések a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka javára elkövetett széles körű választási csalásról tanúskodnak, és sok belarusz szerint Szvjatlana Cihanouszkaja a győztes;

H. mivel a demokratikus változás, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása iránti vágyat kifejezésre juttató, példa nélküli, békés tiltakozások az úgynevezett választási eredmények bejelentését követően azonnal megkezdődtek, és mind a mai napig folytatódnak, mivel több százezren gyűlnek össze Belarusz utcáin, és a tiltakozások csúcspontjai a hétvégi egységmenetek, amelyek bizonyítják a belarusz társadalom elégedetlenségének és mozgósításának szintjét;

I. mivel a tiltakozásokat széles körű sztrájkok kísérték az egész országban az ipari üzemekben, többek között a különböző iparágak nagyobb állami tulajdonú vállalataiknál, iskolákban, egyetemeken, városokban és falvakban;

J. mivel az Európai Unió és tagállamai a választás tisztességességével kapcsolatos komoly kétségek és a hamisításról szóló számos beszámoló miatt nem ismerték el az elnökválasztás eredményeit; mivel Lukasenka hivatalban lévő elnök jelenlegi hivatali ideje 2020. november 5-én jár le;

K. mivel a belaruszi tiltakozások soha nem látott méretet öltöttek, kiterjednek az egész országra és az emberek életkortól függetlenül vesznek részt azokban, szemmel látható női vezetés mellett;

L. mivel a belarusz hatóságok aránytalan erőszakkal reagáltak a legitim és békés tüntetésekre; mivel a biztonsági erők igen keményen léptek fel a békés tiltakozók ellen, gyakran alkalmazva túlzott, szükségtelen és megkülönböztetés nélküli erőszakot, például könnygázt, rendőrbotot, villanógránátokat és vízágyúkat; mivel az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosának hivatala több mint 6700 ember utóbbi hetekben történt letartóztatásáról számolt be, akik a békés gyülekezés szabadságához fűződő jogukkal éltek; mivel a szakértők legalább 450 esetben kaptak jelentést kínzásról, szexuális erőszakról, nemi erőszakról és a szabadságuktól megfosztott személyekkel szembeni rossz bánásmódról, miközben 2020. augusztus 9. óta számos ember eltűnt, volt, akit holtan találtak, közéjük tartozik Aljakszandr Tarajkouszki, Kansztancin Sismakou, Aljakszandr Vihor és Henadz Sutau;

M. mivel Koordinációs Tanácsot hoztak létre azzal a céllal, hogy ideiglenes intézményi partnerként szolgáljon a nemzetközi normáknak megfelelő és az ODIHR választási megfigyelése alatt tartandó új választások megszervezésére irányuló nemzeti párbeszéd folyamatához; mivel azóta több ezer ember fejezte ki támogatását az új választásokra vonatkozó felhívásaival kapcsolatban, és mivel a Koordinációs Tanács valamennyi vezető tagját (Lilija Ulaszava, Makszim Znak, Szjarhej Dileuszki, Marija Kalesznyikava) zaklatták, kihallgatták vagy letartóztatták; mivel a folyamatos zaklatások és fenyegetések arra késztették az ellenzék vezető tagjait, Szvjatlana Cihanouszkaját, Veranika Csapkalát, Pavel Latuskát és Volha Kovalkovát, hogy az Európai Unióban keressenek menedéket; mivel egy másik vezetőt, Marija Kalesznyikavát szeptember 7-án álarcos férfiak rabolták el fényes nappal egy jelzés nélküli kisteherautóval egy minszki utcán; mivel Szvetlana Alekszijevics, a Nobel-díj kitüntetettje a Koordinációs Tanács elnökségének egyetlen olyan tagja, aki Belaruszban tartózkodik és szabadlábon van; mivel az európai diplomatáktól kapott rendkívüli támogatás ellenére továbbra is komoly aggodalomra ad okot a biztonsága;

N. mivel az Európai Tanács augusztus 19-i ülésén úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja a belaruszi erőszakért, elnyomásért és a választási eredmények meghamisításáért felelős jelentős számú személyt, megtiltja számukra, hogy belépjenek az EU-ba, és befagyasztja az EU-ban lévő pénzügyi eszközeiket;

O. mivel a választási kampányra és az elnökválasztásra a Covid19-világjárvány alatt került sor, amelynek hatásait a belarusz politikai vezetés és hatóságok következetesen tagadták, aminek következtében az újságírók, az egészségügyi személyzet és a hétköznapi emberek kezdtek megosztani a világjárványra és a szükséges óvintézkedésekre vonatkozó alapvető információkat, ezzel is bizonyítva az emberek társadalmi szerepvállalását és a belarusz civil társadalom életképességét;

P. mivel augusztus 27-én az Oroszországi Föderáció elnöke kijelentette, hogy támogatja a belarusz hatóságokat a legitim polgári elégedetlenség elfojtásában különleges rendőri erők bevetésének felajánlása révén; mivel augusztus 21-én Aljakszandr Lukasenka bejelentette, hogy az állami médiában dolgozó, sztrájkoló és lemondó újságírókat úgynevezett orosz médiaszakemberekkel váltja fel; mivel Oroszország, Kína és Törökország az elsők között gratulált Lukasenkának csalással szerzett választási győzelméhez;

Q. mivel a belarusz hatóságok továbbra is erőszakosan lépnek fel a független belarusz riporterekkel és a civil újságírókkal szemben, és szándékosan próbálják akadályozni a belföldi és nemzetközi aggodalmak és megítélések eloszlatása érdekében végzett objektív tudósításokat, többek között azáltal, hogy augusztus 29-én visszavonták több mint egy tucat nemzetközi riporter sajtóakkreditációját;

R. mivel Belaruszban a választási kampány alatt és a választások után tovább romlott az emberi jogi helyzet; mivel az emberijog-védők munkakörnyezete folyamatosan romlott, és az emberijog-védőket módszeresen megfélemlítik, zaklatják és korlátozzák alapvető szabadságaikat; mivel Belarusz az egyetlen olyan ország Európában, amely még mindig alkalmazza a halálbüntetést;

1. hangsúlyozza, hogy – az Európai Tanács álláspontjával egybehangzóan – elutasítja a 2020. augusztus 9-i belaruszi úgynevezett elnökválasztás eredményét, mivel a választásokat az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével folytatták le; jelenlegi hivatali idejének lejártát követően nem ismeri el Aljakszandr Lukasenkát Belarusz elnökének;

2. a lehető leghatározottabban elítéli a belarusz hatóságokat az augusztus 9-i, csalásokkal zajlott elnökválasztásokat követően az igazságszolgáltatásért, a szabadságért és a demokráciáért szervezett békés tüntetések erőszakos elfojtásáért; felszólít az erőszak haladéktalan beszüntetésére, az augusztus 9-i úgynevezett választások előtt és után politikai okokból fogva tartott minden személy azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az ellenük felhozott vádak ejtésére, többek között azon személyek szabadon bocsátására is, akiket a választási eredmények vagy a hatóságok által alkalmazott erőszak elleni tiltakozásokban való részvételükért vagy e tiltakozások támogatásának kifejezéséért tartanak fogva;

3. elítéli a sztrájkok résztvevőivel, a Koordinációs Tanács tagjaival és más ellenzéki szereplőkkel, civil társadalmi aktivistákkal, független újságírókkal és bloggerekkel szembeni folyamatos megfélemlítést, üldözést és aránytalan erőszakot; követeli az augusztus 9-i meghamisított választások előtt és után önkényesen fogva tartott valamennyi személy – köztük Pavel Szevjarinec, Mikalaj Sztatkijevics, Marija Kalesznyikava, Andrej Jahorau, Anton Radnyiankou és Ivan Kraucou – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását; követeli, hogy állítsanak le minden politikai alapon indított büntetőeljárást;

4. üdvözli a Koordinációs Tanácsot mint a Belaruszban demokratikus változást követelő emberek ideiglenes képviselőjét, amely minden politikai és társadalmi szereplő előtt nyitva áll;

5. támogatja a békés és demokratikus hatalomátadást egy inkluzív nemzeti párbeszéd eredményeként, a belarusz nép demokratikus és alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett; e tekintetben megismétli a belarusz nép arra irányuló felhívását, hogy a lehető leghamarabb szervezzenek új, szabad és tisztességes választásokat nemzetközi felügyelet mellett, az EBESZ/ODIHR vezetésével és a nemzetközileg elismert normákkal összhangban;

6. kinyilvánítja, hogy egyértelműen támogatja a belarusz népet a szabad és tisztességes választásokra, az alapvető szabadságokra és az emberi jogokra, a demokratikus képviseletre, a politikai részvételre és a méltóságra irányuló jogos követeléseikben és törekvéseikben, valamint a saját sorsuk megválasztásához való jogukban; elismeri, hogy a jelenlegi belarusz tiltakozó mozgalom a Belarusz demokratizálódása iránti általános és széles körű igényen alapul, mivel az embereknek ugyanazokat az alapvető demokratikus és szabadságjogokat kell élvezniük, mint az európai kontinens többi polgárának;

7. felhívja a Bizottságot, az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy nyújtsanak segítséget Belarusz demokratikus ellenzékének, többek között a Szvjatlana Cihanouszkaja által vezetett Koordinációs Tanácsnak;

8. nagyra értékeli, hogy a Szvjatlana Cihanouszkaja, Veranika Csapkala és Marija Kalesznyikava által vezetett bátor belarusz nők és támogatóik jelentős mértékben hozzájárultak a belarusz nép jogos követeléseinek kinyilvánításához és képviseletéhez; megjegyzi, hogy sok belarusz szerint Szvjatlana Cihanouszkaja az elnökválasztás nyertese és Belarusz újonnan megválasztott elnöke;

9. követeli a Koordinációs Tanács letartóztatott tagjainak, (Lilija Ulaszava, Makszim Znak, Szjarhej Dileuszki, Marija Kalesznyikava) azonnali szabadon bocsátását; kitart amellett, hogy minden nemzeti párbeszédnek a Koordinációs Tanács teljes körű és akadálytalan részvételével kell zajlania; üdvözli, hogy az uniós tagállamok és más, hasonlóan gondolkodó országok képviselői védelmükbe vették Szvetlana Alekszijevicset;

10. a lehető leghatározottabban elítéli a békés tüntetők és a fogvatartottak ellen irányuló, megdöbbentő erőszakos cselekményeket, kegyetlen elnyomást és kínzást; felszólít Aljakszandr Tarajkouszki, Aljakszandr Vihor, Arcjom Parukou, Henadz Sutau és Kansztancin Sismakou tüntetésekkel összefüggő haláleseteinek független és tényleges kivizsgálására;

11. felszólít a rossz bánásmód és a kínzás valamennyi formájának beszüntetésére, a kínzás a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban álló fogalmának a belarusz büntető törvénykönyvbe történő bevezetésére, valamint az erőszakos eltüntetés bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló jogszabályi változtatásokra;

12. kitart amellett, hogy biztosítani kell a polgároknak a gyülekezés, az egyesülés, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, valamint a média szabadságát, és ezáltal meg kell szüntetni az e szabadságokat akadályozó valamennyi jogi és gyakorlati korlátozást; határozottan elítéli a halálbüntetés folyamatos alkalmazását, és felszólít annak azonnali és végleges eltörlésére, valamint – amíg ez nem történik meg – a halálbüntetés elleni fellebbezéshez való tényleges jogra;

13. teljes mértékben támogatja a belarusz munkavállalókat és független szakszervezeteket és felszólítja a belarusz hatóságokat a belarusz munkavállalók azon alapvető jogainak tiszteletben tartására, hogy elbocsátás, letartóztatás vagy más megtorlás veszélye nélkül sztrájkolhassanak, összhangban az ILO 87. és 98. sz. egyezményével; támogatja a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetségének a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez intézett felhívását, hogy sürgősen lépjen fel a sztrájkbizottságok vezetői és a független szakszervezeti aktivisták letartóztatása és elítélése ellen, hogy megvédjék gyülekezési és egyesülési szabadságukat; támogatását fejezi ki a Demokratikus Szakszervezetek Belaruszi Kongresszusának koordináló szerepéhez;

14. határozottan támogatja a belarusz választási eredmények meghamisításáért és az elnyomásért felelős személyekkel – köztük Aljakszandr Lukasenkával – szembeni uniós szankciókat; felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul és a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben hajtson végre széles körű és hatékony szankciókat a választási csalás, erőszak és elnyomás valamennyi belarusz elkövetőjével szemben; felhívja a Tanácsot, hogy kövesse a balti államok példáját, amelyek felvették Lukasenkát szankciós listájukra, és bővítse a szankciókkal sújtott személyek eredetileg javasolt csoportját jelentős számú magas és közepes rangú tisztviselővel, valamint olyan vállalkozókkal, akikről ismert, hogy támogatják a rezsimet vagy elbocsátják alkalmazottaikat sztrájkban való részvétel miatt; felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy felvegyék a listára azokat az orosz állampolgárokat is, akik közvetlenül részt vesznek a belaruszi Lukasenka-rezsim támogatásában;

15. határozottan üdvözli az EBESZ soros elnökének utódjával együttműködésben tett azon javaslatát, hogy segíti Belaruszt a párbeszéd megszervezésében; ragaszkodik ahhoz, hogy a belarusz hatóságok fogadják el a jelenlegi és a soron következő EBESZ-elnökök által számukra nyújtott ajánlatot;

16. sürgeti az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy készítsék el az EU Belarusszal kapcsolatos politikájának átfogó felülvizsgálatát, amelynek célja a belarusz nép és demokratikus törekvéseik, valamint a civil társadalom, az emberijog-védők, a független szakszervezetek és a független média támogatása; felszólít a belarusz civil társadalomnak nyújtott uniós finanszírozás növelésére, valamint a jelenlegi belarusz kormány és az állami ellenőrzés alatt álló projektek részére történő minden uniós pénzeszköz átutalásának befagyasztására, valamint a jelenlegi rezsimnek nyújtott EBB-, EBRD- és más kölcsönök leállítására; sürgeti az EU-t, hogy szervezzen adományozói konferenciát a demokratikus Belarusz számára, amely összehozza a nemzetközi pénzügyi intézményeket, a G7-országokat, az uniós tagállamokat és intézményeket, valamint azokat, akik készek vállalni egy több milliárd eurós pénzügyi csomagot a jövőbeli reformtörekvések és a gazdaság szerkezetátalakításának támogatására;

17. felhívja az EKSZ-t, hogy függessze fel az EU–Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalásokat mindaddig, amíg szabad és tisztességes elnökválasztásra nem kerül sor;

18. sürgeti a kormányt, hogy erősítse meg az egészségügyi rendszert, és átlátható és inkluzív módon bocsásson a belarusz polgárok rendelkezésére minden releváns és életmentő információt a világjárványról; hangsúlyozza, hogy javítani kell az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, annak elérhetőségét és minőségét a fogva tartási helyeken, különös tekintettel a Covid19-világjárványra, valamint az egészségügyi személyzet munkakörülményeire, mivel jelentések érkeztek arról, hogy a rendőrség megakadályozta a sérült tüntetők ellátását és letartóztatta az egészségügyi személyzetet;

19. ösztönzi az EU tagállamait, hogy könnyítsék meg és gyorsítsák fel egy humanitárius folyosó kialakítását és a Belaruszból politikai okokból menekülők vagy az ellenük elkövetett erőszak miatt orvosi kezelésre szorulók vízumkérelmi eljárását, és biztosítsák számukra és családtagjaik számára a szükséges támogatást és segítséget; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsan valósítsa meg a civil társadalomnak és az elnyomás áldozatainak nyújtott hatékony uniós pénzügyi támogatást, és mozgósítson több forrást fizikai, pszichológiai és anyagi támogatásukra;

20. felhívja az EU-t, hogy erősítse tovább az emberek közötti kapcsolatokat azáltal, hogy támogatja a belarusz független nem kormányzati szervezeteket, civil társadalmi szervezeteket, emberijog-védőket, a média képviselőit és a független újságírókat, további lehetőségeket teremtve a fiatal belaruszok számára, hogy az EU-ban tanuljanak, és továbbra is támogatva az Európai Bölcsészettudományi Egyetemet; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen hozzon létre ösztöndíjprogramot a belarusz egyetemekről demokratikus hozzáállásuk miatt kizárt diákok és tudósok számára;

21. hangsúlyozza a rezsim által a belarusz nép ellen elkövetett bűncselekmények átfogó kivizsgálásának szükségességét, és hangsúlyozza, hogy kész hozzájárulni egy ilyen vizsgálathoz;

22. elítéli a média és az internet elnyomását, valamint az újságíróknak és bloggereknek az ország helyzetével kapcsolatos információáramlás megállítása érdekében való megfélemlítését; hangsúlyozza, hogy a belarusz népnek joga van az információkhoz való akadálytalan hozzáféréshez; felszólítja az EU-t, hogy használja fel a Demokráciáért Európai Alapítványt és más eszközöket e médiacsatornák és újságírók támogatására, akiket a rezsim elnyom;

23. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy nyújtsanak teljes körű támogatást az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az EBESZ moszkvai mechanizmusának azon erőfeszítéseihez, amelyek az emberi jogok megsértésének nemzetközi szervezetek általi dokumentálására és jelentésére, valamint az ezt követő elszámoltathatóságra és az áldozatoknak nyújtott igazságszolgáltatására irányulnak;

24. hangsúlyozza az EU-t, tagállamait és intézményeit érintő, Belaruszban terjedő félretájékoztatás, valamint az EU-n belüli, a belarusz helyzettel kapcsolatos félretájékoztatás, továbbá a harmadik felek által elkövetett hibrid fenyegetések egyéb formái elleni küzdelem fontosságát; óva inti a rezsimet minden arra irányuló kísérlettől, hogy a nemzeti, vallási, etnikai és egyéb kisebbségeket közvetett célpontként használja fel, elterelve a társadalom figyelmét a választási csalásról és az azt követő tömeges tiltakozásokról és elnyomásról;

25. elítéli az Oroszországi Föderáció hibrid beavatkozását Belaruszban, nevezetesen azt, hogy úgynevezett médiaszakértőket delegálnak a belarusz állami médiába, valamint tanácsadókat küldenek a katonai és bűnüldöző szervekhez, és felszólítja az Oroszországi Föderáció kormányát, hogy vessen véget a belaruszi belső folyamatokba történő minden további titkos vagy nyílt beavatkozásnak; sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és Belarusz szuverenitását; figyelmeztet arra, hogy Aljakszandr Lukasenka nem rendelkezik sem politikai, sem erkölcsi felhatalmazással arra, hogy Belarusz nevében további olyan szerződéses kapcsolatokat létesítsen – többek között az orosz hatóságokkal –, amelyek veszélyeztethetik Belarusz szuverenitását és területi épségét;

26. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU prioritásként kezelje a belarusz fejleményeket; emlékeztet arra, hogy az EU-nak egységesen és következetesen kell reagálnia a belarusz helyzetre;

27. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy Belarusz már feltöltötte nukleáris üzemanyaggal az asztraveci atomerőmű első reaktorát, és 2020 novemberére tervezi az energiatermelés megindítását anélkül, hogy teljes mértékben végrehajtaná a stressztesztre vonatkozó ajánlásokat, ami a jelenlegi nagy politikai instabilitás idején különösen aggasztó;

28. felhívja az uniós tagállamok és az összes többi demokratikus ország jégkorongszövetségeit, hogy sürgessék a Nemzetközi Jégkorongszövetséget (IIHF) azon határozatának visszavonására, amely szerint a 2021. évi jégkorong-világbajnokságot részben Belaruszban tartják, mindaddig, amíg a helyzet és különösen az emberi jogok helyzete az országban nem javul;

29. ismételten felhívja az EU Tanácsát, hogy hozzon létre egy átfogó, hatékony és időszerű, az egész EU-ra kiterjedő, korlátozó intézkedéseket tartalmazó mechanizmust, amely lehetővé teszi az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős vagy abban részt vevő magánszemélyek, állami és nem állami szereplők és egyéb szervezetek haladéktalan megcélzását;

30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Belarusz Köztársaság és az Oroszországi Föderáció hatóságainak.

 

 

[1] HL C 11., 2020.1.13., 18. o.

[2] HL C 390., 2019.11.18., 100. o.

[3] HL C 298., 2018.8.23., 60. o.

[4] HL C 224., 2018.6.27., 135. o.

[5] HL C 349., 2017.10.17., 41. o.

[6] HL L 45., 2020.2.18., 3. o.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat