Eljárás : 2020/2784(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0300/2020

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0300/2020

Viták :

PV 17/09/2020 - 11.3
CRE 17/09/2020 - 11.3

Szavazatok :

PV 17/09/2020 - 12
PV 17/09/2020 - 16

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0235

<Date>{16/09/2020}16.9.2020</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0300/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0301/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0302/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0303/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0304/2020</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 178kWORD 55k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0300/2020 (Verts/ALE)

B9-0301/2020 (ECR)

B9-0302/2020 (S&D)

B9-0303/2020 (PPE)

B9-0304/2020 (Renew)</TablingGroups>


<Titre>a Mozambikban kialakult humanitárius helyzetről</Titre>

<DocRef>(2020/2784(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Michael Gahler, Paulo Rangel, Željana Zovko, David McAllister, Sandra Kalniete, Isabel Wiseler-Lima, Krzysztof Hetman, Eva Maydell, Jiří Pospíšil, Luděk Niedermayer, Janina Ochojska, David Lega, Stelios Kympouropoulos, Benoît Lutgen, Stanislav Polčák, Antonio López-Istúriz White, Peter Pollák, Michal Wiezik, Vladimír Bilčík, Inese Vaidere, Michaela Šojdrová, Magdalena Adamowicz, Ivan Štefanec, Romana Tomc, Loránt Vincze, György Hölvényi, Maria Walsh, Loucas Fourlas, Lefteris Christoforou, Tomáš Zdechovský</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Kati Piri, Carlos Zorrinho</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Jan-Christoph Oetjen, Petras Auštrevičius, Stéphane Bijoux, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Moritz Körner, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Frédérique Ries, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Katrin Langensiepen</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Ryszard Czarnecki, Grzegorz Tobiszowski, Joanna Kopcińska, Jadwiga Wiśniewska, Adam Bielan, Elżbieta Kruk, Karol Karski, Anna Fotyga, Assita Kanko, Bogdan Rzońca</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo</Depute>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a Mozambikban kialakult humanitárius helyzetről

(2020/2784(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel a terrorizmusellenes nemzetközi egyezményekre és jegyzőkönyvekre,

 tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

 tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,

 tekintettel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) 2020. szeptember 10-i mozambiki helyzetjelentésére[1],

 tekintettel az OCHA 2020. június 29-i mozambiki helyzetjelentésére,

 tekintettel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának (UNWGAD) 2020. május 1-jei 87. ülésén elfogadott, Mozambikról szóló véleményre,

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) Mozambikról szóló jelentéseire,

 tekintettel ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálattal foglalkozó munkacsoportjának 2016. április 12-i jelentésére,

 tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1984. december 10-én elfogadott, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre és az ahhoz csatolt, az ENSZ Közgyűlése által 2002. december 18-án elfogadott fakultatív jegyzőkönyvre,

 tekintettel a Tanács Mozambikról szóló 2020. április 22-i következtetéseire,

 tekintettel a Bizottság „Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című 2020. március 9-i közleményére (COM(2020)0004),

 tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről, azon belül Mozambikról szóló 2019. évi éves uniós jelentésre,

 tekintettel az EU Mozambikra vonatkozó nemzeti indikatív programjára és a 11. Európai Fejlesztési Alapra (2014–2020),

 tekintettel az Európai Unió mozambiki választási megfigyelő missziójának (EU EOM) az általános és tartományi nemzetgyűlési választásokról szóló, 2019. október 15-i végleges jelentésére,

 tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

 tekintettel az EU és Mozambik között létrejött, 2020. június 5-i 28. politikai párbeszédre,

 tekintettel a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) és az EU közötti gazdasági partnerségi megállapodásra,

 tekintettel a Mozambikról és a SADC régióról szóló korábbi állásfoglalásaira,

 tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökének 2020. június 29-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

 tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,

 tekintettel az Afrikai Egységszervezetnek a terrorizmus megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló egyezményére,

 tekintettel a SADC alapelveire,

 tekintettel a SADC Mozambikról szóló, 2020. augusztus 17-i következtetéseire,

 tekintettel a 2019. évi, Békét és nemzeti megbékélést célzó megállapodásra,

 tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel 2017 októbere óta az úgynevezett as-Sabáb terrorista csoport, amely állítólag a Közép-Afrikai Iszlám Állam elnevezésű fegyveres csoport tagja, több mint 500 erőszakos merényletet követett el Cabo Delgado északi tartományban, terrorizálva a helyi lakosságot, több mint 1500 emberéletet követelve, minek következtében több mint 250 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására és több mint 700 000 ember szorul segítségre;

B. mivel a terrortámadások egyre erőszakosabbá váltak, falvakat támadtak meg, és több mint 1 000 otthont gyújtottak fel vagy romboltak le; mivel beszámolók szerint a fegyveresek nőket és lányokat kezdtek elrabolni;

C. mivel augusztusban a dzsihádista csoportok elfoglalták Mocimboa da Praia stratégiai kikötővárost, amely az olaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermelésének elősegítése szempontjából kulcsfontosságú kikötő; mivel az a tény, hogy az as-Sabáb továbbra is ellenőrzése alatt tartja a várost, arra enged következtetni, hogy a terrorista csoport erősödik és egyre kifinomultabb módszerekkel dolgozik;

D. mivel az iszlamista felkelők egyre inkább az illegális kábítószer-kereskedelemhez folyamodnak finanszírozási forrásként;

E. mivel Mozambikban korábban nem voltak jelen iszlám fegyveres csoportok; mivel Mozambik 31 milliós lakosságának mintegy 30%-a római katolikus, 18%-uk muzulmán, és csak két tartomány – Cabo Delgado és Niassa – rendelkezik muzulmán többséggel;

F. mivel a mozambiki hatóságok katonai akciói nem tudták megállítani a támadásokat és lehetővé tenni a riasztó mértékben romló humanitárius vészhelyzet kezelését;

G. mivel a mozambiki kormány biztonsági erői aránytalan erőszakkal, esetenként a nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásokat megsértve reagáltak; mivel Filipe Nyusi mozambiki elnök elismerte, hogy Cabo Delgado hatóságai „gondatlanságból megsértették” az emberi jogokat; mivel a véleménynyilvánítás szabadsága elleni erőszakos fellépésről, valamint újságírók zaklatásáról számoltak be;

H. mivel a mozambiki hadsereg nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy kezelni tudja a régióban a terrorizmus ugrásszerű terjedését; mivel továbbra is fennáll a jogos félelem, hogy a felkelés átterjed a szomszédos országokra és destabilizálja a régiót;

I. mivel Cabo Delgadoban az erőszak által érintett emberek több mint fele gyermek; mivel a gyermekek fegyveres csoportokba való toborzásáról, emberrablásokról, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni szexuális és nemi alapú erőszakról szóló panaszok érkeztek; mivel a fegyveres csoportok és az állami katonai erők közötti harcokban gyakran túszul ejtik a lakosságot;

J. mivel Mozambik köteles tiszteletben tartani az alapvető emberi jogi normákat az általa ratifikált nemzetközi egyezmények révén, különösen az idegenrendészeti fogdákban; mivel az as-Sabábnak tulajdonított barbár fellépéseket a mozambiki biztonsági erők nem kezelhetik az emberi jogok további megsértésével;

K. mivel 2020 márciusában létrejött az Észak Integrált Fejlődéséért Felelős Ügynökség, az ADIN (Agencia de desenvolvimento integrado do norte), amelynek kifejezett célja az északi térség társadalmi-gazdasági hiányosságainak kezelése;

L. mivel 2019 augusztusában béke- és nemzeti megbékélési megállapodást írtak alá azzal a céllal, hogy békét teremtsenek az országban, véget vessenek az erőszaknak, inkluzív demokráciát alakítsanak ki, és javítsák az emberi és polgári jogi helyzetet;

M. mivel Mozambik továbbra is rendkívül törékeny helyzetben van, és számos biztonsági, gazdasági és társadalmi kihívással küzd; mivel Mozambik a legszegényebb és legkevésbé fejlett országok közé tartozik, a humán fejlettségi mutató alapján 189 ország közül a 180. helyen áll, és a születéskor várható átlagos élettartam mindössze 58 év az országban; mivel több mint 10 millió mozambiki él mélyszegénységben és élelmiszer-ellátása bizonytalan; mivel ez a helyzet különösen a nőket és a kiszolgáltatott csoportokat érinti, akik a legnagyobb nehézségekkel küzdenek;

N. mivel a Covid19 még inkább rávilágított a regionális gazdaság sérülékenységére, minek következtében – a megfelelő szociális védelem hiányában – emberek milliói az informális gazdaságban dolgoznak, illetve azok, akik elvesztették munkahelyüket, éhínségnek, nélkülözésnek és mindenféle kiszolgáltatott helyzetnek, többek között alapvető emberi jogi visszaéléseknek vannak kitéve; mivel 2020. szeptember 9-éig Mozambik összesen több mint 4 500 megerősített Covid19-esetet és 27 halálesetet regisztrált az ország 11 tartományában;

O. mivel Mozambik az elmúlt években az éghajlattal kapcsolatos pusztító természeti katasztrófákat szenvedett el, többek között 2019-ben két jelentős ciklont, amelyek tovább súlyosbították a már amúgy is nagy szegénységet és bizonytalanságot; mivel az ilyen katasztrófák széles körben az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához és krónikus alultápláltsághoz vezettek az ország egyes részein, ahol az öt év alatti gyermekek több mint 43%-a elmaradt a fejlődéstől; mivel becslések szerint 2020-ban összesen 7,9 millió ember szorul sürgős humanitárius segítségnyújtásra;

P. mivel Mozambikban fokozódott a szolidaritás, és a Cabo Delgado lakosságának helyzete különös figyelmet kapott, aminek következtében a mozambiki fiatalok #CaboDelgadoTambénéMocambique (Cabo Delgado szintén Mozambik) hashtaggel Cabo Delgado melletti nemzeti szolidaritási kampányt indítottak annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a régió tragikus helyzetére;

Q. mivel 2010-ben és 2013-ban hatalmas gáztartalékokat fedeztek fel Mozambikban: mivel ezek a készletek mintegy 5 000 milliárd köbmétert tesznek ki, a világ 9. legnagyobb gázkészletét alkotva; mivel ezzel Mozambik a világ négy legnagyobb LNG-termelője között lehetne; mivel az elkövetkező években várhatóan legalább 60 milliárd dollárt fognak beruházni e tartalékok kiaknázására, ami a szubszaharai Afrikában valaha megvalósult legnagyobb beruházás lenne;

R. mivel Mozambikban az európai és minden más külföldi ipari és gazdasági érdeket az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek alapján kell megvalósítani; mivel a Bizottság vizsgálja a kötelező átvilágítási kötelezettségvállalásokat annak biztosítása érdekében, hogy az uniós befektetők és a nyersanyag-kitermelő iparágak szereplői felelősségteljesen járjanak el, és hozzájáruljanak a Mozambikhoz hasonló országok helyi fejlődéséhez;

S. mivel Mozambikban, és különösen Cabo Delgado régióban a legmagasabb az írástudatlanság, az egyenlőtlenség és az alultáplált gyermekek aránya, a régió természeti erőforrásokban és nyersanyagokban gazdag, ami számos, a természeti erőforrások piacra jutásáért versenyző nemzetközi és uniós vállalat beruházásait odavonzotta; mivel egyes jelentések szerint Mozambikban a természeti erőforrásokból származó bevételek egyenlőtlenül oszlanak meg;

T. mivel 2020. április 13-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonnali adósságkönnyítést hagyott jóvá 25 tagállam számára, többek között mintegy 309 millió USD-t Mozambik számára Katasztrófaelhárítási és Adósságenyhítési Alap keretében, a Covid19-világjárvány hatásainak kezelése érdekében;

U. mivel 2020. június 4-én az ENSZ mozambiki humanitárius koordinátora, Myrta Kaulard felszólította a nemzetközi közösséget, hogy növelje a Mozambiknak nyújtott támogatását;

V. mivel az Európai Unió a 2019-es ciklonokat követően 200 millió eurót ígért Mozambik gazdaságélénkítésének támogatására, majd ezt követően 110 millió eurót az Európai Unió Covid19-támogatásaként;

W. mivel a SADC 2015. évi regionális terrorizmusellenes stratégiája, amelyet az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájával összhangban dolgoztak ki, segítséget nyújt a fiatalok radikalizálódásának megelőzéséhez, a határbiztonsághoz, a humanitárius segítségnyújtáshoz és a terrorizmus kiváltó okainak kezeléséhez;

X. mivel jelenleg Mozambik tölti be a SADC soros elnökségét; mivel 2020. augusztus 17-i 40. csúcstalálkozóján a regionális szervezet „elismerését fejezte ki az országnak a terrorizmus és az erőszakos támadások elleni küzdelem terén tett folyamatos erőfeszítéseiért”, és „kinyilvánította a SADC szolidaritását és elkötelezettségét Mozambik támogatása iránt a terrorizmus és az erőszakos támadások elleni küzdelemben, és elítélte az összes terrorcselekményt és fegyveres támadást”;

Y. mivel 2020 áprilisában mind az EU mozambiki küldöttsége, mind a Tanács komoly aggodalmának adott hangot a Cabo Delgadoóban történt támadások és a polgári lakosság elleni erőszak fokozódása miatt;

Z. mivel brutalitása és a szörnyű halálesetek ellenére a Cabo Delgado-i helyzet nem keltette fel a nemzetközi figyelmet, ami azt jelenti, hogy elmúlt az az értékes idő, amit idejekorán a probléma hathatós kezelésére lehetett volna fordítani;

1. komoly aggodalmát fejezi ki az észak-mozambiki, különösen a Cabo Delgado tartománybeli romló biztonsági helyzet miatt, és részvétét fejezi ki az erőszak áldozatainak, akiknek száma meghaladja másfél ezret; szolidaritását és támogatását fejezi ki az ott élőknek, különösen annak a több mint 250000 embernek, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat;

2. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi biztonsági problémák tovább súlyosbítják a már amúgy is rendkívül törékeny humanitárius helyzetet, amely a nagymértékű alulfejlettségből, az éghajlati sokkok és a konfliktusok magas számából ered;

3. felhívja a mozambiki hatóságokat, hogy tegyenek hatékony és határozott lépéseket az iszlamista felkelés leküzdése és Cabo Delgado valamennyi polgárának védelme érdekében; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a felkelés egyre nagyobb támogatást kap a regionális és nemzetközi terrorista szervezetek részéről; ezzel összefüggésben rámutat a más régiókkal, például a Száhel-övezettel és Afrika szarvával való szerencsétlen hasonlóságokra;

4. hangsúlyozza, hogy ha nem állítják meg, a felkelés erősödhet, és átterjedhet a szomszédos országokra, veszélyeztetve a regionális stabilitást; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy mind a nemzeti kormány, mind a regionális és nemzetközi szereplők részéről hatékony és fenntartható politikára van szükség;

5. emlékezteti Mozambik kormányát arra, hogy a terrorista tevékenységgel gyanúsított valamennyi személyt tisztességes eljárás keretében bíróság elé kell állítani; felszólítja Mozambik kormányát, hogy indítson független és pártatlan vizsgálatot a biztonsági erők által Cabo Delgadóban állítólagosan elkövetett kínzások és más súlyos jogsértések ügyében; emlékeztet arra, hogy Mozambik részes fele a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájának és a kínzás elleni ENSZ-egyezménynek, amelyek tiltják a kínzást és más rossz bánásmódot, valamint az élettől való önkényes megfosztást;

6. hangsúlyozza az újságírók, az emberijog-védők, az aktivisták és mindazok jogai védelmének fontosságát, akik egyszerűen emberi jogaikat gyakorolják, és hangot adnak véleményüknek a nyilvánosságot foglalkoztató kérdésekről; felszólítja a mozambiki hatóságokat, hogy folytassanak pártatlan vizsgálatot a hírcsatornákkal szembeni vandalizmussal, a szólásszabadság elnyomásával és az újságírók zaklatásával és megfélemlítésével összefüggő vádakkal kapcsolatos valamennyi feltételezett ügyben;

7. felhívja a mozambiki hatóságokat, hogy biztosítsák a demokrácia, az emberi jogok, a hatékony helyi kormányzás és a jogállamiság hatékony helyreállításának előmozdítását Észak-Mozambikban; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi humanitárius jog és a demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartása a Mozambiki Felszabadítási Front (Frelimo) és a Mozambiki Nemzeti Ellenállás (Renamo) között 2019-ben aláírt végleges békemegállapodás sikere szempontjából is kulcsfontosságú;

8. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytassák a szükséges reformokat annak érdekében, hogy megfelelően reagáljanak a mozambiki nép szükségleteire, megakadályozva azt, hogy a radikalizálódás kiszolgáltatott célpontjaivá váljanak; különösen hangsúlyozza, hogy sürgősen munkahelyeket és lehetőségeket kell teremteni a Cabo Delgadóban élők, különösen a fiatalok számára; hangsúlyozza továbbá, hogy erőfeszítéseket kell tenni a terrorizmus néhány alapvető okának – például a biztonság hiányának, a szegénységnek, az emberi jogok megsértésének, az egyenlőtlenségnek, a kirekesztésnek, a munkanélküliségnek, a környezetkárosodásnak, a korrupciónak és a közpénzekkel való visszaélésnek, valamint a büntetlenségnek – a felszámolása érdekében, ezáltal nagymértékben hozzájárulva a terrorista szervezetek felszámolásához;

9. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a régióban végrehajtott valamennyi katonai beavatkozás védje, tiszteletben tartsa és előmozdítsa az emberi jogokat, ösztönzi a mozambiki hatóságokat, hogy támogassák a regionális és nemzetközi szervezeteket, valamint a civil társadalmi szervezeteket és a közösségi csoportokat, és működjenek együtt velük olyan béketeremtő kezdeményezések platformjainak létrehozása érdekében, amelyek ösztönzik az összes érdekelt fél békés szerepvállalását, a párbeszédet, a megbékélést és az együttélést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a konfliktusban magán biztonsági erőket alkalmaznak, ami tovább növeli az ország monetáris költségeit, és amelyek nemzetközi felügyelet nélkül működnek;

10. aggodalommal veszi tudomásul az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetének romlását Mozambikban; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szorosan működjenek együtt a SADC-vel és tagállamaival a régióban súlyosbodó humanitárius válság megoldása és egy hatékony cselekvési terv kidolgozása érdekében;

11. felhívja a mozambiki kormányt, hogy nyíltan működjön együtt a nemzetközi intézményekkel, például az ENSZ különleges jelentéstevőivel, tegye lehetővé a független, emberi jogi ügyeket vizsgálók és megfigyelők bejutását az országba, valamint hogy megfelelően vizsgálja meg a Cabo Delgado-i lakosság humanitárius szükségleteit annak érdekében, hogy megkapják a szükséges segítséget; úgy véli továbbá, hogy az erőszak áldozatait segítségnyújtási tervvel kell védeni, hogy folytathassák életüket;

12. úgy véli, hogy összehangoltabb regionális és nemzetközi erőfeszítésekre van szükség a Cabo Delgadóban küszöbön álló biztonsági és humanitárius válságokra való reagálás érdekében, ideértve a határokon átnyúló fenyegetések – például a terrorista felkelések, az élelmezésbiztonság, a belső menekültek és a csempészet – kezelésének szükségességét is; ezért felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy a hosszú távú és békés megoldás elérése érdekében nyújtson további támogatást a SADC és az Afrikai Unió számára;

13. hangsúlyozza, hogy a SADC politikai, védelmi és biztonsági együttműködési szervének (OPDS) – amely a lázadások elleni fellépés során kialakult súlyos helyzeteket kezelő multinacionális harci egységgel rendelkezik – fontos aktív szereplőnek kell lennie e konfliktus kezelésében, és azt rövid távon el kell ítélnie, ugyanakkor hosszú távon ösztönöznie és támogatnia kell a mozambiki hatóságokat a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság előmozdítását célzó további reformok végrehajtásában, amelyek a stabilitás, a béke és a fejlődés előfeltételei;

14. megismétli, hogy az EU készen áll arra, hogy párbeszédet kezdjen Mozambikkal az uniós támogatás végrehajtásának hatékony lehetőségeiről, figyelembe véve a helyzet összetett és regionális jellegét, és felkéri Mozambik kormányát, hogy jobban reagáljon az EU-val és a SADC-vel folytatott párbeszédre és együttműködésre; e tekintetben ösztönzi a mozambiki hatóságok és a civil társadalom valamennyi szintje közötti együttműködést egy inkluzív megoldás megtalálása és a legkiszolgáltatottabbak szükségleteinek sürgős kezelése érdekében;

15. felszólítja a Bizottság alelnökét / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, Josep Borrelt, valamint az uniós tagállamokat, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon a helyzetet, és fokozzák a nemzeti és regionális hatóságoknak nyújtott támogatásukat; ennek fényében üdvözli a június 22-i tanácsi következtetéseket, de kitart amellett, hogy további diplomáciai lépéseket kell tenni, különösen azon tagállamok részéről, amelyek történelmi és baráti kapcsolatokat ápolnak az országgal annak érdekében, hogy hangsúlyozzák, hogy sürgős fellépésre van szükség ebben a kérdésben, annak regionális biztonsági és humanitárius dimenzióival együtt, és felhívják a kormány figyelmét az összehangolt regionális és nemzetközi reagálás hiányából eredő geopolitikai következményekre;

16. kinyilvánítja abbéli reményét, hogy az EU új Afrika-stratégiája, amint ténylegesen életbe lép, hozzájárul majd az EU és Afrika közötti, az egész kontinensen egyenlő felek partnerségén alapuló együttműködés fokozásához, és hogy mindkettő együtt fog működni az olyan országok gazdasági, társadalmi, biztonsági és emberi jogi helyzetének javítása érdekében, mint Mozambik;

17. úgy véli, hogy a jelenlegi mozambiki fejleményekkel és azok társadalmi és gazdasági következményeivel az EU Afrikával kapcsolatos politikája megfelelően foglalkozni fog a következő többéves pénzügyi keretben; hangsúlyozza, hogy mivel az áradások és más természeti katasztrófák gyakran pusztítják Mozambikot, lakosságának minden rendelkezésre álló támogatást és humanitárius segítséget meg kell kapnia;

18. úgy véli, hogy a közelgő EU–Afrika csúcstalálkozó kiváló lehetőséget kínál e humanitárius tragédia jobb kezelésére, valamint arra, hogy az EU növelje a regionális és kontinentális szervezeteknek nyújtott támogatását;

19. emlékeztet a nemzetközi segélyezési kötelezettségvállalásokra, amelyeket a 2019. május 30-án és június 1-jén Beirában tartott nemzetközi donorkonferencián tettek, amelyen az Európai Unió 200 millió EUR helyreállítási támogatásra tett ígéretet; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy teljes mértékben teljesítsék ezeket a kötelezettségvállalásokat; rámutat, hogy a hosszú távú fellendülés csak fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődés révén érhető el; ezért uniós támogatást kér Mozambik arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy stabilizálják gazdaságukat, munkahelyeket teremtsenek és előmozdítsák a vidéki versenyképességet, miközben biztosítják az inkluzivitást és a környezet megőrzését;

20. üdvözli az IMF Katasztrófaelhárítási és Adósságenyhítési Alapját mint a helyes irányba tett lépést, amely segítséget nyújt Mozambik számára a Covid19 okozta gazdasági következmények elleni küzdelemben; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy nyújtsanak további adományokat az IMF-nek, az IMF-et pedig, hogy tárjon fel további alternatívákat a Katasztrófaelhárítási és Adósságenyhítési Alap rendelkezésére álló források növelésére, például saját meglévő tartalékainak felhasználásával; emlékeztet arra, hogy az alaphoz való hozzájárulások semmiképpen sem helyettesíthetik a hivatalos fejlesztési támogatást (ODA);

21. rendkívül fontosnak tartja, hogy a helyi lakosság – különösen az ország legszegényebb tartományaiban – részesüljön természeti erőforrásaik kiaknázásából; felhívja a kormányt, hogy a kitermelésre irányuló projektekből származó bevételeket méltányosan rendelje a helyi fejlesztési projektekhez, ugyanakkor tartsa tiszteletben a magas szintű környezetvédelmi és szociális normákat;

22. emlékeztet arra, hogy a mozambiki nép, a keresztények és a muzulmán vallásúak egyaránt, már régóta békében élnek egymás mellett, és meggyőződése, hogy az iszlamista terroristák támadásai ellenére a tolerancia és a szolidaritás e modellje érvényesülni fog;

23. hangsúlyozza, hogy különösen a vidéki térségekben élő fiatalok körében a radikalizálódás kezelése érdekében prioritásként kell kezelni az oktatást és elő kell mozdítani a vidékfejlesztést;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Mozambik kormányának és parlamentjének, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség és az Afrikai Unió tagjainak és vezetőségének.

 

[1] https://reliefweb.int/report/mozambique/mozambique-situation-report-10-september-2020

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat