KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a külföldi ügynökökről szóló nicaraguai törvényről
7.10.2020 - (2020/2814(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9-0317/2020 (Verts/ALE)
B9-0318/2020 (S&D)
B9-0319/2020 (Renew)
B9-0320/2020 (PPE)
B9-0321/2020 (ECR)
Michael Gahler, Leopoldo López Gil, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko, Lefteris Christoforou, Loucas Fourlas, Loránt Vincze, Tomáš Zdechovský, David McAllister, David Lega, Inese Vaidere, Vangelis Meimarakis, Krzysztof Hetman, Romana Tomc, Magdalena Adamowicz, Ivan Štefanec, Peter Pollák, Maria Walsh, Vladimír Bilčík, Isabel Benjumea Benjumea, Sandra Kalniete, Gabriel Mato, Eva Maydell, Janina Ochojska, Jens Gieseke, Luděk Niedermayer, Jiří Pospíšil, Stanislav Polčák, Stelios Kympouropoulos
a PPE képviselőcsoport nevében
Kati Piri, Alicia Homs Ginel
az S&D képviselőcsoport nevében
José Ramón Bauzá Díaz, Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Karin Karlsbro, Moritz Körner, Ilhan Kyuchyuk, Urmas Paet, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Tilly Metz
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Anna Fotyga, Karol Karski, Assita Kanko, Raffaele Fitto, Ryszard Czarnecki, Elżbieta Rafalska, Adam Bielan, Jadwiga Wiśniewska, Hermann Tertsch
az ECR képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo
Az Európai Parlament állásfoglalása a külföldi ügynökökről szóló nicaraguai törvényről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Nicaraguával foglalkozó korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2018. május 31-i[1], a 2019. március 14-i[2] és a 2019. december 19-i[3] állásfoglalására,
– tekintettel egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló, 2012. június 29-i megállapodásra[4],
– tekintettel az EU Nicaraguáról szóló országstratégiai dokumentumára és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programjára,
– tekintettel a Tanács Nicaraguával kapcsolatos következtetéseire,
– tekintettel a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. október 14-i (EU) 2019/1716 tanácsi rendeletre[5] és a Tanács 2020. május 4-i (EU) 2020/606 végrehajtási rendeletére, amely rendelkezik további hat személy felvételéről a korlátozó – többek között eszközök befagyasztását és utazási tilalmakat is magában foglaló – intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek jegyzékébe[6],
– tekintettel a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) az Európai Unió nevében tett, Nicaraguáról szóló nyilatkozataira, különösen a 2019. november 20-i és 2020. május 4-i nyilatkozatára,
– tekintettel Michelle Bachelet-nak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának az Emberi Jogi Tanács 2020. szeptember 14-i, 45. ülésén tett nyilatkozatára, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Nicaraguáról szóló, 2020. június 19-i jelentésére,
– tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága által létrehozott Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI) által közzétett hírlevelekre,
– tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),
– tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az emberi jogok védelmezőiről, valamint az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós iránymutatásokra,
– tekintettel Nicaragua alkotmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel 2020. szeptember 22-én a hatalmon lévő párt, az Alianza Frente Sandinista de Liberación Nacional (Sandinista Nemzeti Liberális Front) nicaraguai nemzetgyűlésben ülő tagjai törvényjavaslatot terjesztettek elő a külföldi ügynökök szabályozására, a külföldi ügynökökről szóló 2012. évi oroszországi törvény mintájára, amely elfogadása esetén minden külföldről finanszírozásban részesülő személy, szervezet vagy intézmény számára – beleértve a médiaorgánumokat és nem kormányzati szervezeteket – kötelezően előírja a belügyminisztériumi nyilvántartásba vételt, és pénzügyeinek a Pénzügyi Elemző Egység általi átvilágítását;
B. mivel a Belügyminisztériumban „külföldi ügynökként” nyilvántartásba vett bármely személyt vagy szervezetet szoros megfigyelésnek vetnek alá, és a javaslat 12. cikkében foglaltak szerint „tartózkodniuk kell a belpolitikai ügyekbe való beavatkozástól”, ezáltal korlátozva polgári és politikai jogaikat, és lehetővé téve, hogy üldözzék, zaklassák és büntetőeljárás alá vonják őket; mivel elfogadása esetén ez a törvény hátrányosan érintené a politikai és közügyekben való egyenlő részvételhez való jogot, beleértve az ellenzék e jogát is, és ezáltal tovább torzítaná a nicaraguai politikai rendszert; mivel ez súlyos helyzetbe hozhat egyes civil szervezeteket, aktivistákat és emberijog-védőket, akiket törvénytelenül bűnözőnek minősítenek;
C. mivel a külföldi ügynökök szabályozására irányuló törvényt – elfogadása esetén – a Nicaraguában nemzetközi együttműködésből származó forrásokban részesülő személyek és emberi jogi szervezetek elnyomására használnák fel; mivel e törvény elfogadása közvetlen hatással lehet az uniós együttműködésre az országban és az európai érdekekhez kötődő egyének helyzetére;
D. mivel a nemzetgyűlés hatalmon lévő pártjának több tagja előterjesztett egy kiberbűnözésről szóló speciális jogszabályra irányuló javaslatot is, amelynek célja a digitális média cenzúrázása, valamint egy gyűlölet-bűncselekményekről szóló új jogszabályra vonatkozó javaslatot, amely a büntető törvénykönyv reformja révén lehetővé tenné életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását a politikai másként gondolkodás „vétsége” esetén, anélkül, hogy egyértelműen meghatározná, hogy milyen magatartás vonhat maga után ilyen szigorú büntetést, és amelyet fel lehetne használni azok megbüntetésére, akik felemelik a hangjukat a kormány elnyomó politikái ellen;
E. mivel e javasolt jogszabályok célja egyértelműen az alapvető szabadságok – köztük az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülés szabadsága és a vallásszabadság – korlátozása, a nicaraguai polgárok civil mozgásterének további szűkítése, valamint a nicaraguai polgárok, a médiaorgánumok, a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek feletti totalitárius ellenőrzés gyakorlása, fékek és ellensúlyok nélkül és a végrehajtásukat érintő nagy mérlegelési mozgástérrel, e szervezetek valamennyi tevékenységének nyomon követése révén, különös tekintettel a politikai, munkaügyi és gazdasági szférára; mivel ezek a törvények – elfogadásuk esetén – sértenének számos, a nicaraguai alkotmányban rögzített jogot és alapvető szabadságot, amelyeket elismernek azok a nemzetközi megállapodások, egyezmények és szerződések, amelyeknek Nicaragua részes fele;
F. mivel ezek a kezdeményezések az effajta jogsértések legújabb példái, és megerősítik az elnyomás, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok megsértésének szélesebb körű tendenciáit; mivel a biztonsági erők és a kormánypárti fegyveres csoportok letartóztatások, bűnözővé minősítés, túlzott erőszak, otthonokban végrehajtott rajtaütések, rendőrségi zaklatás, szexuális támadások, valamint a női aktivisták elleni fokozódó erőszak és megfélemlítés, halálos fenyegetések, vandalizmus, nyilvános rágalmak és online lejárató kampányok révén továbbra is rettegésben tartják a civil társadalom szereplőit, környezetvédelmi aktivistákat, újságírókat, politikai ellenzéki személyiségeket, vallási közösségek – különösen a katolikus egyház – tagjait, diákokat, volt politikai foglyokat és családjaikat;
G. mivel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy „nem történt előrelépés az emberi jogi helyzet terén, és nincs jele annak, hogy a kormány konstruktívan kezelné a 2018. április óta tartó társadalmi-politikai válságot kiváltó feszültségeket és strukturális problémákat”; mivel a civil társadalmi szervezetek arról számoltak be, hogy továbbra is önkényesen fogva tartanak 94 a kormány ellenzékének tekintett személyt, többnyire nem releváns bűncselekményekre vonatkozó koholt vádak alapján;
1. elítéli a külföldi ügynökök szabályozására irányuló alkotmányellenes törvény, a kiberbűnözésről szóló törvény és a gyűlölet-bűncselekményekről szóló törvény elfogadására irányuló kísérleteket, és felszólítja a nemzetgyűlést, hogy utasítsa el ezeket a törvényeket, valamint minden más olyan törvényt, amely korlátozná a nicaraguai nép alapvető szabadságait; hangsúlyozza, hogy jóváhagyásuk esetén ezek a törvények új elnyomó eszközt biztosítanak Daniel Ortega kormánya számára nemcsak kritikusai, hanem bármely olyan személy vagy szervezet elhallgattatására, aki vagy amely külföldi finanszírozásban részesül, ami az elnyomás áldozatai számának növekedéséhez vezet, és tovább fokozza a megfélemlítés és fenyegetés tágabb légkörét, ami az emberi jogok elfogadhatatlan megsértéséhez vezethet Nicaraguában;
2. kinyilvánítja szolidaritását a nicaraguai néppel, és elítéli a nicaraguai kormány valamennyi elnyomó intézkedését, különösen az okozott haláleseteket; elítéli a civil társadalmi aktivisták, a politikai ellenzék tagjai, a diákok, az újságírók, az őslakos csoportok, a vallási közösségek – különösen a katolikus egyház – tagjai és az emberijog-védők elnyomását; felszólít az önkényesen fogva tartott valamennyi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátására, valamennyi velük szemben felhozott vád ejtésére és az alapvető jogi biztosítékok tiszteletben tartására;
3. sürgeti a nicaraguai kormányt, hogy hagyjon fel a független megszólalások kriminalizálásával, és vessen véget a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek, a politikai ellenzék tagjai, a médiaorgánumok és az újságírók munkájának ellenőrzésére és korlátozására irányuló kísérleteknek; sürgeti a nicaraguai kormányt, hogy az elkobzott javakat juttassa vissza a hírcsatornákhoz, állítsa vissza működési engedélyeiket és állítsa helyre a nem kormányzati szervezetek jogi személyiségét; felszólít a nemzetközi szervezetekkel való teljes körű együttműködésre és az országba való visszatérésük lehetővé tételére, beleértve az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságát, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát, a MESENI-t és az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) független szakértőkből álló nemzetközi csoportját; üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2020. júniusi határozatát, amelynek értelmében az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala fokozott figyelemmel kíséri a nicaraguai helyzetet, és üdvözli, hogy az EU támogatja annak elfogadását;
4. hangsúlyozza, hogy a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás – online és offline – szabadságához, a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához, valamint az emberi jogok védelméhez való jog gyakorlásának korlátozása összeegyeztethetetlen Nicaragua alkotmányával és az emberi jogi megállapodások szerinti nemzetközi kötelezettségeivel;
5. elutasítja, hogy a tekintélyelvű nicaraguai kormány helytelenül használja fel az intézményeket és a jogszabályokat azzal a szándékkal, hogy politikai és illegális céloktól vezérelve kriminalizálja a civil társadalmi szervezeteket és a politikai ellenfeleket; e tekintetben felszólítja Nicaragua kormányát, hogy teljes körűen tegyen eleget az ellenzéki csoportokkal és a jelenleg a Nemzeti Koalíció részét képező Polgári Szövetséggel 2019 márciusában kötött megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek a nicaraguai politikai válság demokratikus, békés és tárgyalásos megoldása érdekében;
6. emlékezteti a nicaraguai kormányt, hogy csak akkor tarthatók szabad, hiteles, inkluzív és átlátható választások, ha nincs elnyomás, ha megvalósul a jogállamiság helyreállítása és valamennyi nicaraguai nép alkotmányos jogainak tiszteletben tartása, beleértve a szabad véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez, meggyőződéshez és a békés tiltakozáshoz való jogot; felszólítja a nicaraguai kormányt, hogy az ellenzéki csoportokkal – többek között a Nemzeti Koalícióval – demokratikus, békés és tárgyalásos úton állapodjon meg a hiteles, inkluzív és átlátható, jelenleg 2021 novemberére tervezett választások biztosításához szükséges választási és intézményi reformokról, a nemzetközi normákkal összhangban, valamint az EU 2011. évi választási megfigyelő missziója és az OAS ajánlásainak végrehajtása révén; úgy véli, hogy e célból a választásokat megfelelően akkreditált nemzeti és nemzetközi megfigyelők jelenlétében kell lefolytatni;
7. mélységes aggodalmának ad hangot a nicaraguai szervezetek közelmúltbeli jelentései miatt, amelyek szerint a hatóságok emberi jogi jogsértések elkövetésére utasították a nemzeti rendőrséget, és hogy ebben az elnyomásban kormánypárti civil csoportok és a kormányzó párt területi szervezetei is segítik őket, amelyek közül néhány fegyveres és félkatonai csoportként működik; felszólítja a kormányt e félkatonai csoportok lefegyverzésére, és felszólít az emberi jogok megsértéséért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért felelős személyek felelősségre vonására, továbbá kéri a vitatott amnesztiatörvény felülvizsgálatát, amely megakadályozhatja az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyek felelősségre vonását;
8. tekintettel a folytatódó súlyos emberi jogi visszaélésekre és jogsértésekre, amennyiben elfogadják a külföldi ügynökökről szóló törvényt, a kiberbűnözésről szóló törvényt és a gyűlölet-bűncselekmények elleni törvényt, amennyiben a nicaraguai kormány továbbra sem hajlandó nemzeti párbeszédet indítani a megfelelő választási reform érdekében, és Nicaraguában folytatódik a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása, úgy kéri, hogy a Tanács mielőbb bővítse ki a szankcionálandó személyek és szervezetek jegyzékét – felvéve arra az elnököt és az alelnököt –, különösen ügyelve arra, hogy ezzel ne ártson a nicaraguai népnek; megismétli azt a sürgős kérését, hogy hozzanak létre egy globális uniós emberi jogi mechanizmust; felhívja a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 22. cikkének (1) bekezdése szerinti, az Unió stratégiai érdekeire és célkitűzéseire vonatkozó határozat révén fogadja el ezt a mechanizmust;
9. szorgalmazza, hogy a lehető leghamarabb indítsanak parlamenti küldöttséget Nicaraguába az országban tapasztalható helyzet nyomon követésének folytatása érdekében, és sürgeti a nicaraguai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé az országba való akadálytalan belépést, és biztosítsák az összes tárgyalópartner elérését és a létesítményekhez való hozzáférést;
10. felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot és az EU emberi jogi különleges képviselőjét, hogy folytassák és fokozzák az emberi jogok védelmezőinek és a független médiaorgánumoknak nyújtott anyagi és technikai támogatását Nicaraguában; felhívja az Európai Unió nicaraguai küldöttségét és a helyszínen diplomáciai képviselettel rendelkező tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokat;
11. emlékeztet arra, hogy az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás fényében Nicaraguának tiszteletben kell tartania és meg kell szilárdítania a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok alapelveit, és megismétli azon követelését, hogy a jelenlegi körülmények fényében léptessék életbe a társulási megállapodás demokratikus záradékát;
12. hangsúlyozza, hogy a COVID19 hatásának enyhítése érdekében fenn kell tartani és meg kell erősíteni a civil társadalmi szervezeteknek nyújtott uniós támogatást;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Lima-csoportnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.
- [1] HL C 76., 2020.3.9., 164. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0219.
- [3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0111.
- [4] HL L 346., 2012.12.15., 3. o.
- [5] HL L 139I, 2020.5.4., 1. o.
- [6] HL L 139I, 2020.5.4., 1. o.