Közös állásfoglalási indítvány - RC-B9-0056/2021Közös állásfoglalási indítvány
RC-B9-0056/2021

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a venezuelai nemzetgyűléssel kapcsolatos legutóbbi fejleményekről

19.1.2021 - (2021/2508(RSP))

az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9-0056/2021 (PPE)
B9-0064/2021 (ECR)
B9-0065/2021 (Renew)

Leopoldo López Gil, Dolors Montserrat, Esteban González Pons, Paulo Rangel, Michael Gahler, Antonio Tajani, David McAllister, Gabriel Mato, Antonio López-Istúriz White, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Isabel Wiseler-Lima, Miriam Lexmann, Álvaro Amaro
a PPE képviselőcsoport nevében
Jordi Cañas, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Nicola Danti, Klemen Grošelj, Moritz Körner, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Samira Rafaela, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans, Adrián Vázquez Lázara, Frédérique Ries
a Renew képviselőcsoport nevében
Hermann Tertsch, Eugen Jurzyca, Raffaele Fitto, Ryszard Antoni Legutko, Jadwiga Wiśniewska, Anna Fotyga
az ECR képviselőcsoport nevében


Eljárás : 2021/2508(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B9-0056/2021
Előterjesztett szövegek :
RC-B9-0056/2021
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai nemzetgyűléssel kapcsolatos legutóbbi fejleményekről

(2021/2508(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2019. január 31-i állásfoglalására[1], az új Nemzetgyűlés elnökének és elnökségének jogellenes megválasztása (parlamenti puccs) után Venezuelában kialakult helyzetről szóló 2020. január 16-i állásfoglalására[2], továbbá a venezuelai humanitárius helyzetről, valamint a migrációs és menekültügyi válságról szóló 2020. július 10-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) 2021. január 6-i, valamint a Venezueláról és a nemzetgyűlés 2020. december 6-i választásáról szóló 2020. december 7-i nyilatkozataira, valamint a szóvivőnek a Venezuelával kapcsolatos legutóbbi fejleményekről szóló, 2020. június 4-i és 16-i nyilatkozataira,

 tekintettel a nemzetközi kapcsolattartó csoport 2020. december 8-i nyilatkozatára a venezuelai nemzetgyűlés 2020. december 6-i megválasztásáról és 2020. június 16-i nyilatkozatára, amely jogellenesként elutasította a Nemzeti Választási Tanács tagjainak a Legfelsőbb Bíróság általi kijelölését, valamint a venezuelai politikai válság rosszabbodásáról szóló, 2020. június 24-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Lima-csoport közelmúltbeli nyilatkozataira, különösen a 2021. január 5-i nyilatkozatára,

 tekintettel Külügyi Bizottságának a venezuelai nemzetgyűlés elleni támadásokról szóló, 2020. június 11-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport társelnökeinek 2020. december 2-i nyilatkozatára a 2020. december 6-i venezuelai parlamenti választások Európai Parlament általi el nem ismeréséről,

 tekintettel az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának a venezuelai helyzetről szóló közelmúltbeli nyilatkozataira,

 tekintettel a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2017/2074 határozat módosításáról szóló, 2020. június 29-i (KKBP) 2020/898 tanácsi határozatra[4], amely 11 vezető venezuelai hivatalos személyt felvett a korlátozó intézkedések által érintett személyek listájára,

 tekintettel az ENSZ Venezuelai Bolivári Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró missziójának 2020. szeptember 16-án közzétett első jelentésére,

 tekintettel a Latin-Amerikában és a Karib-térségben tartózkodó venezuelai menekültek és migránsok iránt szolidaritást kifejező 2020. május 26-i nemzetközi donorkonferenciára,

 tekintettel Venezuela alkotmányára,

 tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

 tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság „Előzetes vizsgálati tevékenységek (2020) – Venezuela I” című, 2020. december 14-i jelentésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel a 2020. december 6-án Venezuelában tartott parlamenti választások illegális és illegitim lebonyolítása nem felelt meg a hiteles választási folyamatra vonatkozó nemzetközi minimumszabályoknak, és annak során nem tartották be a politikai pluralizmus, a demokrácia, az átláthatóság és a jogállamiság elveit; mivel a választási részvétel rendkívül alacsony volt, ezért nyilvánvaló, hogy a venezuelai nép elutasította a választásokat; mivel Venezuelában a demokratikus erők egyhangúlag megállapodtak abban, hogy nem vesznek részt ebben a választási színjátékban; mivel 27 politikai párt írta alá a megállapodást, köztük a négy legnagyobb ellenzéki párt, a Voluntad Popular (Népakarat), a Primero Justicia (Első a Jog), az Acción Democrática (Demokratikus Cselekvés) és az Un Nuevo Tiempo (Új Korszak); mivel a választások nem feleltek meg a venezuelai törvényekben előírt feltételeknek;

B. mivel az Európai Uniót, a nemzetközi kapcsolattartó csoportot, a Lima-csoportot és az Egyesült Államokat magában foglaló nemzetközi közösség a szabad és tisztességes választások lebonyolításához szükséges feltételek teljes hiánya miatt elutasította a parlamenti választások megtartását 2020-ban és nem ismerte el e választási folyamat eredményeit legitimnek vagy a venezuelai népakarat megnyilvánulásának; mivel e törvénytelen választások folytán minimálisra csökkent az országban a demokratikus mozgástér, és jelentős további akadályok emelkedtek a venezuelai politikai válság rendezése elé;

C. mivel 2020. december 26-án a 2015. évi legitim nemzetgyűlés Juan Guaidó elnöksége alatt jogszabályokat fogadott el alkotmányos és igazgatási megbízatásának egy évvel történő meghosszabbítása érdekében, mindaddig, amíg Venezuelában szabad, tisztességes, ellenőrizhető és demokratikus választásokra nem kerül sor;

D. mivel 2020. június 13-án az illegitim Legfelsőbb Bíróság új tagokat nevezett ki a Nemzeti Választási Tanácsba, amihez nem rendelkezett semmilyen jogi hatáskörrel; mivel a venezuelai alkotmány 187. és 296. cikke szerint ezek a kinevezések a nemzetgyűlés – a venezuelai állampolgárok által demokratikusan megválasztott testület – kizárólagos hatáskörébe tartoznak; mivel a nemzetközi közösség nem ismer el olyan határozatot vagy ítéletet, amelyet ezek az illegitim szervek egyoldalúan hoztak; mivel az e döntésekért felelős hivatalos személyek a Tanács szankciós listáján is szerepelnek;

E. mivel 2020 júliusában az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Michelle Bachelet által vezetett hivatala megállapította, hogy „a Legfelsőbb Bíróság határozatai csökkentik a demokratikus és hiteles választási folyamatok feltételei megteremtésének lehetőségét”, és hogy ezek a bírósági határozatok „új tagokat neveztek ki a Nemzeti Választási Tanácsba az összes politikai erő konszenzusa nélkül”;

F. mivel 2019. január 10-én Nicolás Maduro illegitim módon és az alkotmányos rend megsértésével megszerezte az elnöki hatalmat a Legfelsőbb Bíróság előtt;

G. mivel 2019. január 23-án Juan Guaidó, a Nemzetgyűlés törvényesen és demokratikusan megválasztott elnöke a venezuelai alkotmány 233. cikkével összhangban letette az esküt Venezuela ideiglenes elnökeként;

H. mivel az EU és a Parlament ismételten felszólított arra, hogy hiteles politikai folyamat révén állítsák helyre Venezuelában a demokráciát és a jogállamiságot; mivel Nicolás Maduro nyilvánosan elutasította annak lehetőségét, hogy az alelnök/főképviselő, a nemzetközi kapcsolattartó csoport és a Parlament kérésére sürgősen tartsanak szabad és tisztességes, átlátható, inkluzív és hiteles elnök-, parlamenti és helyhatósági választásokat;

I. mivel 2019. január 31-i állásfoglalásában a Parlament Juan Guaidót a Venezuelai Bolivári Köztársaság legitim, a venezuelai alkotmánynak megfelelő ideiglenes elnökeként ismerte el;

J. mivel a 27 tagállam közül 25 elismerte Juan Guaidót az ország egyetlen legitim ideiglenes elnökének, amíg a demokrácia helyreállítása érdekében ki nem lehet írni új szabad, átlátható és hiteles elnökválasztásokat; mivel sok más demokratikus állam is ugyanezt tette;

K. mivel a Tanács 2020. november 12-én 2021. november 14-ig meghosszabbította a Venezuelával szembeni korlátozó intézkedések alkalmazását; mivel ezen intézkedések között szerepel a fegyverekre és a belső elnyomásra használható felszerelésekre vonatkozó embargó, valamint 36 venezuelai vezető és magas beosztású tisztviselő utazási tilalma és vagyoni eszközeinek befagyasztása;

L. mivel 2017-ben a Parlament a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat a venezuelai demokratikus ellenzéknek és politikai foglyoknak ítélte oda;

M. mivel a Venezuelában kialakult súlyos helyzetet a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította; mivel az egészségügyi rendszer összeomlása, a hiperinfláció, a komoly élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint a súlyos humanitárius válság következtében a venezuelai lakosság legalább egyhatoda – 2020 végére több mint öt és fél millió ember – elhagyta az országot;

N. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala – előzetes jelentését megelőlegezve – a rendelkezésre álló információk részletes értékelését és elemzését követően 2020. december 14-én bejelentette, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy a polgári hatóságok, a fegyveres erők tagjai és a venezuelai kormányt támogató személyek felelősek „egy csoporttal vagy közösséggel szemben politikai okokból elkövetett bebörtönzésért, kínzásért, nemi erőszakért és/vagy a szexuális erőszak egyéb formáiért, akik feltételezhetően nagyon súlyos emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el”; mivel a kérdésben a végleges döntés 2021 első felében születik majd meg; mivel 2020. szeptember 16-án az ENSZ Venezuelai Bolivári Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró missziója arról számolt be, hogy a rezsim kormánya és biztonsági erői Maduro elnök és néhány minisztere tudtával emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el, többek között kivégzéseket és kínzást, továbbá kinyilvánította, hogy a venezuelai államnak felelősségre kell vonnia azokat a személyeket, akik a bírósági eljárás nélküli kivégzésekért, az erőszakos eltűnésekért, az önkényes fogva tartásért és kínzásért felelősek, és meg kell akadályoznia az ilyen jellegű további cselekményeket;

O. mivel a CASLA intézet által 2021. január 14-én közzétett legfrissebb jelentés bizonyítékkal szolgál a rezsim által elkövetett szisztematikus elnyomás és emberiesség elleni bűncselekmények stratégiai tervezésére, és új tényeket tár fel a kínzási módok, továbbá az illegális fogvatartási és kínzási központok számának növekedése terén, valamint más államok beavatkozásáról az ilyen bűncselekményekre való felbujtás és azok végrehajtása terén; mivel a jelentés kiemeli azokat az embertelen körülményeket is, amelyek között a politikai foglyokat földalatti helyiségekben tartják fogva, és folyamatos testi és pszichológiai kínzásnak vetik alá, ami nem felel meg a bűnmegelőzésről és az elkövetőkkel szembeni bánásmódról szóló első ENSZ-konferencia által 1955-ben Genfben elfogadott és a Gazdasági és Szociális Tanács 1957. július 31-i 663 C (XXIV) és 1977. május 13-i 2076. (LXII) határozatában jóváhagyott minimumszabályoknak;

P. mivel a pemon etnikai csoporthoz tartozó őslakos és politikai fogoly, Salvador Franco 2021. január 3-án egy venezuelai börtönben életét vesztette betegségben, orvosi ellátás nélkül, annak ellenére, hogy 2020 novemberében bírósági végzés rendelkezett kórházba szállításáról, amely végzést figyelmen kívül hagytak;

Q. mivel 2021. január 5. óta a rezsim fokozta az országban fennmaradt néhány szabad és független médiaorgánum elleni támadást és üldözést, elkobozta vagyontárgyaikat és eszközeiket, és arra kényszerítette őket, hogy azonnal szüntessék be tevékenységüket;

R. mivel sajtóbeszámolók és emberi jogi aktivisták szerint a közelmúltban legalább 23 ember halt meg a venezuelai fővárosban, Caracasban a rendőrség és egyes bandák közötti összecsapások során, és a kormánynak nemzetközi ellenőrzéssel és nyomozással kell szembenéznie a biztonsági erők által elkövetett gyilkosságok miatt;

1. megismétli, hogy mindaddig, amíg Venezuelában valóban szabad, hiteles, inkluzív, átlátható és teljes mértékben demokratikus választásokra nem kerül sor, a 2015 decemberi választás során megválasztott nemzetgyűlést, annak elnökét, Juan Guaidót és a szintén Juan Guaidó vezette felhatalmazott bizottságát tekinti továbbra is az egyetlen legitim demokratikus képviseleti politikai testületnek Venezuelában, tekintve, hogy a 2015-ös volt az utolsó olyan választási eljárás, amelynek során a venezuelai polgárok szabad akarata érvényesült; felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy ők is egyértelműen ismerjék el a 2015-ben megválasztott, legitim venezuelai nemzetgyűlés alkotmányos folytonosságát és Juan Guaidót, Venezuela legitim ideiglenes elnökét;

2. sajnálatát fejezi ki a csalárd választási folyamat eredményeként 2020. december 6-án szervezett jogellenes és illegitim parlamenti választások miatt és elutasítja azokat, megismétli továbbá, hogy a választási folyamat nem felelt meg sem a nemzetközileg elfogadott feltételeknek és normáknak, sem a venezuelai törvényeknek, továbbá nem volt sem szabad, sem tisztességes, és nem képviseli a venezuelai nép akaratát; nem elismeri el sem a legitimitását, sem a jogszerűségét annak a csalárd nemzetgyűlésnek, amelyet a nem demokratikus választások alapján 2021. január 5-én állítottak fel;

3. emlékeztet arra, hogy az egész régióra kiható, többdimenziós venezuelai válság egyetlen fenntartható megoldása egy olyan politikai, békés és demokratikus útra lépés, amely hiteles, inkluzív, szabad, tisztességes és átlátható elnöki, parlamenti, regionális és helyi választásokat foglal magában, amelyek tiszteletben tartják a nemzetközi normákat, garantálják az egyenlő feltételeket és valamennyi politikai párt akadálytalan részvételét, és amelyekre objektív nemzetközi megfigyelés mellett kerül sor;

4. szolidaritásáról és és teljes támogatásáról biztosítja a súlyos humanitárius és politikai válság hatásait elszenvedő venezuelai népet, amelynek helyzetét a jelenlegi Covid19-világjárvány tovább nehezíti; felhívja a figyelmet a súlyos migrációs válságra és annak az egész térséget érintő tovagyűrűző hatásaira, és elismeri a szomszédos országok által tett erőfeszítéseket és az általuk tanúsított szolidaritást;

5. kéri a Venezuelában fogva tartott több mint 350 politikai fogoly feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátását, amely számot a Foro Penal Venezolano (venezuelai büntetőfórum) és az Amerikai Államok Szervezete is hitelesítette;

6. ismételten kifejezére juttatja, hogy Venezuelában maradéktalanul szavatolni kell az emberi jogok tiszteletben tartását és védelmét, és jelzi, hogy éber szemmel figyeli majd az elnyomó intézkedéseket, különösen azokat, amelyek a demokratikus erők tagjai ellen irányulnak; elítéli a jogellenesen megalakult nemzetgyűlés alelnöke, Iris Varela azon fenyegetését, hogy elrendeli az ellenzék tagjai és Juan Guaidó elnök letartóztatását és büntetőeljárás alá vonását, valamint vagyoni eszközeik elkobzását és állampolgárságuk megvonását;

7. elítéli a rezsimnek a véleménynyilvánítás szabadsága elleni legutóbbi erőszakos fellépését, valamint azon újságok és médiaorgánumok bezárását, amelyek nem támogatják a Maduro-rezsim politikáját;

8. üdvözli a Tanács 2020. júniusi határozatát, amely 11 további fővel bővítette a szankcionált személyek listáját, nem okozva kárt a venezuelai lakosságnak, és felhív e szankciók szigorítására és kiterjesztésére; úgy véli, hogy az uniós hatóságoknak ezért korlátozniuk kell a listán szereplő személyek és legközelebbi hozzátartozóik mozgását, be kell fagyasztaniuk pénzeszközeiket és fel kell függeszteniük vízumaikat; felhív továbbá a venezuelai „véres arannyal” való kereskedés, valamint annak EU-ba való továbbítása azonnali betiltására;

9. megismétli annak fontosságát, hogy folytatódjon a szoros együttműködés a nemzetközi szövetségesekkel, többek között az Egyesült Államok új kormányával és a Lima-csoporttal annak érdekében, hogy ismét széles körű nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseket lehessen tenni annak érdekében, hogy a venezuelai nép visszatérjen a demokráciához, a jogállamisághoz és a jóléthez; felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy az USA-val és a Lima-csoporttal összehangolt magas szintű politikát folytassanak annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi diplomáciai erőfeszítések átfogóbb stratégiai megközelítéséhez, és alaposan értékeljék az ismételten egyre romló venezuelai helyzetet;

10. felszólítja a legitim nemzetgyűlést és annak elnökét, Juan Guaidót, hogy a teljes elszámoltathatóság garantálása érdekében biztosítsák a pénzeszközök kezelésének teljes átláthatóságát;

11. emlékeztet arra, hogy a világon kialakult válságok között a venezuelai enyhítésére jut a legkevesebb finanszírozás, és felhívja a nemzetközi közösséget, hogy pénzügyi kötelezettségvállalásainak eleget téve folyósítsa a venezuelai humanitárius válság leküzdésére előirányzott összegeket, az adományozói konferencia által elfogadottaknak megfelelően;

12. teljes mértékben támogatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) vizsgálatot indított a venezuelai rezsim által elkövetett súlyos bűncselekmények és elnyomó intézkedések miatt; felszólítja az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államainak kezdeményezéséhez, amely szerint ki kell vizsgálni a Maduro-kormány által állítólagosan elkövetett emberiesség elleni bűncselekményeket a felelősök felelősségre vonása érdekében;

13. határozottan támogatja az ENSZ főtitkárának arra irányuló felhívását, hogy a korábban elfogadott állásfoglalásaival összhangban végezzenek teljes körű és független vizsgálatot az elkövetett gyilkosságokra vonatkozóan;

14. felhív az európai parlamenti képviselők és a nemzetgyűlés felhatalmazott bizottságának demokratikusan megválasztott képviselői közötti kapcsolattartó csoport létrehozására a venezuelai legitim demokratikus erőkkel való rendszeres kapcsolattartás és párbeszéd megkönnyítése érdekében;

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, Juan Guaidónak, a Lima-csoport országai kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, valamint az ENSZ főtitkárának.

Utolsó frissítés: 2021. január 20.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat