KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében kialakult helyzetről, valamint Luca Attanasio olasz nagykövet és kísérői meggyilkolásáról
10.3.2021 - (2021/2577(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9-0173/2021 (The Left)
B9-0174/2021 (ID)
B9-0196/2021 (Verts/ALE)
B9-0198/2021 (Renew)
B9-0199/2021 (PPE)
B9-0200/2021 (S&D)
B9-0201/2021 (ECR)
Michael Gahler, Antonio Tajani, David McAllister, Sandra Kalniete, Isabel Wiseler-Lima, Miriam Lexmann, Paulo Rangel, Vladimír Bilčík, Michaela Šojdrová, Loránt Vincze, Ivan Štefanec, Eva Maydell, Jiří Pospíšil, Stanislav Polčák, Benoît Lutgen, Maria Walsh, Tom Vandenkendelaere, Adam Jarubas, Krzysztof Hetman, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, David Lega, Lefteris Christoforou, Romana Tomc, Tomas Tobé, Christian Sagartz, Vangelis Meimarakis, Tomáš Zdechovský, Željana Zovko, Luděk Niedermayer, Inese Vaidere, Antonio López-Istúriz White, Ioan-Rareş Bogdan, Stelios Kympouropoulos, Seán Kelly, Peter Pollák, Magdalena Adamowicz, Janina Ochojska
a PPE képviselőcsoport nevében
Marek Belka, Isabel Santos, Maria Arena
az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Goerens, Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Olivier Chastel, Nicola Danti, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Svenja Hahn, Moritz Körner, Javier Nart, Jan-Christoph Oetjen, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans, Frédérique Ries
a Renew képviselőcsoport nevében
Marco Campomenosi
az ID képviselőcsoport nevében
Salima Yenbou, Hannah Neumann
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Raffaele Fitto, Carlo Fidanza, Nicola Procaccini, Pietro Fiocchi, Sergio Berlato, Raffaele Stancanelli, Vincenzo Sofo, Ryszard Antoni Legutko, Anna Fotyga, Karol Karski, Ryszard Czarnecki, Angel Dzhambazki, Assita Kanko, Elżbieta Kruk, Elżbieta Rafalska, Joanna Kopcińska, Jadwiga Wiśniewska, Adam Bielan, Eugen Jurzyca, Veronika Vrecionová, Emmanouil Fragkos, Bogdan Rzońca, Alexandr Vondra, Valdemar Tomaševski
az ECR képviselőcsoport nevében
Marisa Matias
a The Left képviselőcsoport nevében
Tiziana Beghin, Dino Giarrusso, Daniela Rondinelli, Fabio Massimo Castaldo, Mario Furore, Chiara Gemma, Sabrina Pignedoli, Isabella Adinolfi
Az Európai Parlament állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében kialakult helyzetről, valamint Luca Attanasio olasz nagykövet és kísérői meggyilkolásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az ilyen című, 2018. január 18-i állásfoglalására[1], valamint a Dr. Denis Mukwege ügyéről a Kongói Demokratikus Köztársaságban című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének a KDK-ról szóló, 2021.február 22-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2020. május 20-án tett, az Ituri tartományban uralkodó biztonsági helyzetről szóló nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira, különösen az ENSZ kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziója (MONUSCO) megbízatásának 2019. december 20-ig történő meghosszabbításáról szóló, 2019. március 29-i 2463. sz. határozatra,
– tekintettel a KDK-val szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. december 10-i (KKBP) 2020/2033 tanácsi határozatra[3],
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 2293 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban előírt, a KDK-val szembeni fegyverembargóra vonatkozó intézkedések 2021. július 1-jéig történő megújításáról szóló, 2020. június 25-i 2528. sz. határozatában foglalt intézkedésekre, valamint az 1533 (2004) sz. határozat alapján létrehozott szakértői csoport megbízatásának 2021. augusztus 1-jéig történő meghosszabbítására, amely 2021. július 1-jéig megújított több szankciót, például a KDK-beli fegyveres csoportokra vonatkozó fegyverembargót, az egyénekkel szembeni utazási tilalmat, valamint a szankcióbizottság által jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság területén 1993 márciusa és 2003 júniusa között elkövetett legsúlyosabb emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértéseket dokumentáló vizsgálatról szóló, 2010. augusztusi ENSZ-jelentésre,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és a MONUSCO által „Az emberi jogoknak és a nemzetközi humanitárius jognak a Szövetséges Demokratikus Erők fegyveres csoportja, valamint a védelmi és biztonsági erők tagjai által Beni területen, Észak-Kivu tartományban, valamint Irumu és Mambasa területeken (Ituri tartományban) 2019. január 1. és 2020. január 31. között elkövetett jogsértések” című, 2020. július 6-i jelentésre,
– tekintettel a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (konfliktusövezetből származó ásványokról szóló rendelet)[4],
– tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra (a Cotonoui Megállapodás)[5],
– tekintettel az emberek és népek jogairól szóló afrikai chartára, amelyet 1981. június 27-én fogadtak el, és amely 1986. október 21-én lépett hatályba,
– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság 2006. február 18-án elfogadott alkotmányára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel 2021. február 22-én Luca Attanasiót, a Kongói Demokratikus Köztársaság olasz nagykövetét, sofőrjét, Mustapha Milambót és Vittorio Iacovacci olasz csendőrtisztet a konvojuk elleni támadás során fegyveresek meggyilkolták; mivel a nagykövet és munkatársai egy ENSZ-járműben utaztak Gomából, hogy felkeressék az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) Rutshuruban megvalósuló iskolai projektjét; mivel az útvonal olyan úton vezetett, amelyet korábban biztonságosnak nyilvánítottak biztonsági csapat nélküli utazásra is;
B. mivel a Virunga Nemzeti Park parkőrei megpróbálták megmenteni a nagykövet és munkatársai életét; mivel a parkőrök maguk is a lázadó csoportok által elkövetett emberrablások és gyilkosságok állandó veszélyének vannak kitéve munkájuk során; mivel 2021 januárjában egy Nyamitwiban elkövetett merényletben hat őrt öltek meg, egy hetediket pedig megsebesítettek; mivel 2020 áprilisában 12 őrt és öt polgári személyt öltek meg egy rajtaütés során;
C. mivel a KDK keleti részén tovább romlik a súlyos biztonsági helyzet, különösen az Ituri, Dél-Kivu és Észak-Kivu közötti határon; mivel mintegy 120 fegyveres csoport, köztük a Ruandai Demokratikus Felszabadító Erők, a Szövetséges Demokratikus Erők és a Nduma défense du Congo-Rénové nevű szervezet működik a régióban, amelyek a természeti erőforrásokhoz, köztük az ásványi anyagokhoz való hozzáférésért és azok ellenőrzéséért versengenek, valamint emberrablásokért, gyilkosságokért, kínzásért és szexuális erőszakért felelősek;
D. mivel a KDK keleti részén elkövetett erőszak 2020-ban több mint 2000 áldozatot követelt; mivel az erőszak 2021 eleje óta tovább fokozódott; mivel a polgári lakosság – amelynek többsége nő és gyermek – az ismétlődő erőszak célpontja, amely erőszak 2020. december 11. és 2021. január 10. között több mint 150 ember halálát okozta; mivel 2021 első két hónapjában több mint 100 embert raboltak el, és sokakat megsebesítettek; mivel egészségügyi infrastruktúra és természeti erőforrások semmisültek meg, és a jelentések szerint lakóházakat gyújtottak fel; mivel az erőszak humanitárius következményei aggodalomra adnak okot; mivel az ENSZ eddig több mint 67 000, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt regisztrált;
E. mivel a Kivu Security Tracker (kivui biztonságfigyelő weboldal) szerint 2021. január 1-je óta 152 polgári gyilkosságról, 61 váltságdíjért elkövetett emberrablásról és 34 emberrablásról számoltak be Észak- és Dél-Kivuban;
F. mivel 2017. március 12-én fegyveres férfiak végeztek ki két ENSZ-kivizsgálót – a svéd Zaida Catalánt és az amerikai Michael Sharpot –, valamint tolmácsukat, Beitu Tshintelát, miközben emberi jogi visszaéléseket dokumentáltak a KDK közepén található Kasai régióban;
G. mivel a KDK-ban az egyik legmagasabb a belső menekülés aránya a világon; mivel az ország határain belüli rossz biztonsági helyzet miatt több mint ötmillió ember szakadt el otthonától; mivel sok nő és gyermek bizonytalan körülmények között él, a szabad ég alatt vagy túlzsúfolt közterületeken alszik, és ki van téve a zaklatás, bántalmazás vagy szexuális kizsákmányolás kockázatának; mivel a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság gyakran nem részesül alapvető életmentő szolgáltatásokban, és esetükben fennáll az alultápláltság és a betegségek kockázata; mivel 2021. február 4-én Észak-Kivu tartományban ebolajárvány kitörését jelentették be;
H. mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) jelentése szerint növekszik az emberrablások, valamint a segélymunkások és konvojok elleni támadások száma, ami arra kényszerítette a humanitárius szervezeteket, hogy elhalasszák a segélyek kiszállítását és felfüggesszék tevékenységüket; mivel a civil társadalom tagjai, köztük aktivisták, újságírók és emberijog-védők továbbra is zaklatásnak, megfélemlítésnek és támadásoknak vannak kitéve; mivel közülük sokan életüket kockáztatják, hogy megvédjék az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát;
I. mivel a MONUSCO megbízatása 2021. december 20-án lejár, és mivel a KDK-val szembeni, az 1533. sz. ENSZ-határozattal létrehozott szankciórendszer 2021. július 1-jén lejár; mivel a MONUSCO számára biztosított csapatok száma és a MONUSCO költségvetése továbbra is csökken;
J. mivel 2020 decemberében az EU megújította emberi jogi visszaélésekért felelős tizenegy kongói tisztviselővel szembeni célzott szankciókat;
K. mivel az ENSZ 2010-ben közzétett feltáró jelentése 617 bizonyított, a KDK keleti részén 1993 és 2003 között elkövetett súlyos emberi jogi jogsértést dokumentált; mivel a jelentés számos ajánlást ismertetett, amelyeket nagyrészt nem hajtottak végre; mivel a büntetlenség még mindig komoly probléma;
1. a leghatározottabban elítéli Luca Attanasio, Moustapha Milambo és Vittorio Iacovacci meggyilkolását, és legmélyebb együttérzését fejezi ki az áldozatok családjainak, az olasz kormánynak és a WFP nemzeti személyzetének; elítéli ártatlan civilek elhalálozását és meggyilkolását;
2. felszólít a gyilkosságok körülményeinek alapos, független és átlátható kivizsgálására; üdvözli Tshisekedi elnöknek a vizsgálat megindítása iránti elkötelezettségét, és sürgeti a KDK kormányát és tartományi vezetőit, hogy teljes mértékben működjenek együtt az olasz hatóságokkal és az ENSZ-szel;
3. hangsúlyozza, hogy a KDK kormányának elsőrendű felelőssége a biztonság megóvása területén, valamint lakosságának védelme, gondoskodva a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogszabályok tiszteletben tartásáról, beleértve az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények kiküszöbölését;
4. határozottan igényli, hogy a KDK hatóságai fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy véget érjenek a polgári személyek elleni fegyveres támadások, továbbá alaposan, függetlenül, hatékonyan és részrehajlás nélkül ki kell vizsgálniuk valamennyi gyilkosságot és a felelősöket tisztességes tárgyalás során bíróság elé kell állítaniuk;
5. határozottan elítéli az emberi jogok és a humanitárius jogszabályok súlyos megsértéseit, melyeket a KDK keleti részén a helyi milíciák elkövettek; sürgeti a KDK kormányát, hogy hozzon létre mechanizmust az emberi jogok – az ENSZ feltáró jelentésében dokumentált – megsértéseiért, valamint a KDK-ban elkövetett egyéb, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jogszabályok által súlyosnak minősített bűncselekményekért felelős személyek bíróság elé állítása és elszámoltatása érdekében;
6. sürgeti Félix Tshisekedi elnököt, hogy tartson ki arra irányuló kötelezettségvállalása mellett, hogy gondoskodik Zaida Catalán és Michael Sharp ENSZ-alkalmazottak és tolmácsuk, Betu Tshintela gyilkosainak felelősségre vonásáról, és követeli a vizsgálat teljes körű átláthatóságát;
7. aggasztja, hogy a KDK keleti részében folytatódnak az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogszabályok súlyos megsértései a polgári lakossággal szemben, így a törvénytelen kivégzések, a szexuális és nemi alapú erőszak, továbbá fegyveres csoportok széles körben toboroznak és használnak fel gyerekeket, a KDK biztonsági erőinek tagjai pedig polgári személyeket gyilkolnak meg; hangsúlyozza, hogy ezek a cselekmények a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekményeknek minősülnek; elítéli a helybéli lakosság, a humanitárius segélyezés és a fejlesztés területén dolgozók, a nemzetközi szervezetek, a diplomaták közössége és az emberi jogok védelmezői ellen erőszakos fellépéssel való folytatólagos fenyegetőzést a KDK keleti területein;
8. rendkívüli mértékben aggasztja, hogy az országban a büntetlenség szintje továbbra is magas; megállapítja, hogy az, hogy fennáll az emberi jogok megsértőinek büntetlensége, csupán azt eredményezi, hogy folytatódnak a visszaélések; sürgeti a KDK hatóságait, hogy haladéktalanul állítsák bíróság elé a 2021. február 22-i támadás elkövetőit, és tegyenek érdemi lépéseket az átmeneti igazságszolgáltatás érvényesítése érdekében;
9. ismételten felszólít az ENSZ feltáró jelentésében foglalt ajánlások figyelembevételére, nevezetesen arra, hogy a KDK bíróságain belül hozzanak létre szakosodott vegyes kamarákat annak érdekében, hogy a KDK igazságszolgáltatása és a nemzetközi közösség együttműködhessen és büntetőeljárást indíthasson az emberi jogok megsértéseinek ügyében; felszólít a nemzeti igazságszolgáltatás egészének megerősítésére az emberi jogok súlyos megsértéseihez vezető bűncselekmények elleni bírósági fellépés érdekében;
10. elítéli, hogy a biztonsági és védelmi erők megsértették az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogszabályokat; sürgeti a KDK hatóságait, hogy váltsák le a biztonsági erők azon tisztjeit, illetve a végrehajtás területén dolgozó azon tisztviselőket, akik az ENSZ, a KDK és nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint részt vettek az emberi jogok súlyos megsértéseiben; felszólít – a biztonsági ág szélesebb körű reformjára irányuló erőfeszítések részeként – egy hivatalos ellenőrző mechanizmus létrehozására annak biztosítása érdekében, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek kiválasztásra, és hogy a biztonsági erők a nemzetközi emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi normákkal összhangban tevékenykedjenek; felszólítja a hatóságokat, hogy vessenek véget annak, hogy a biztonsági erők tisztjei és politikai vezetők támogatást nyújtanak fegyveres csoportoknak, és gondoskodjanak arról, hogy az ilyen támogatás mögött álló személyeket tisztességes tárgyalás során bíróság előtt elszámoltassák;
11. felszólítja a KDK kormányát, hogy alkalmazzon zéró toleranciát politikai vezetők, a fegyveres erők és a rendőrség, illetve fegyveres csoportok közötti összejátszás esetében;
12. felszólítja a KDK hatóságait, hogy sürgősen hozzanak létre hatékony lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs programot (DDR) és stratégiát a fegyveres csoportok kezelése céljából, és biztosítsanak hosszú távú támogatást annak megakadályozása érdekében, hogy a korábbi harcosok folytassák tevékenységüket; sürgeti a KDK hatóságait, hogy biztosítsanak kritikus humanitárius segítséget annak a több száz korábbi harcosnak, aki jelenleg DDR-táborokban élve alig jut élelemhez és nem részesül megfelelő orvosi ellátásban;
13. hangsúlyozza a MONUSCO abbéli eltökéltségét, hogy megbízatásának megfelelően továbbra is mindent megtesz a polgári személyek védelme és annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a béke és a stabilitás megszilárdítását célzó nemzeti erőfeszítésekhez az országban; megállapítja, hogy szükség van szerepének megerősítésére egy olyan egyértelmű megbízatás révén, amelynek biztonsági helyzettel kapcsolatos mutatóit teljesíteni kell ahhoz, hogy sor kerülhessen a régióból való esetleges kivonására;
14. emlékeztet rá, hogy a KDK keleti területén dúló erőszak szorosan összefügg a nyersanyag-kereskedelemmel; hangsúlyozza, hogy az ilyen bűncselekményekben részt vevő vagy ezeket elkövető valamennyi vállalatot, egyént, államot vagy államhoz kötődő szereplőt bíróság elé kell állítani; üdvözli a konfliktusövezetből származó ásványokról szóló rendelet[6] 2021. januári hatálybalépését; hangsúlyozza, hogy a rendelet szerint a KDK továbbra is konfliktus által sújtott és magas kockázatú országnak minősül; megállapítja, hogy a legnagyobb kihívást továbbra is a kisipari aranybányászat jelenti, amelynek kezelése a stabilitás hiányához vezet a régióban; hangsúlyozza, hogy sürgősen további fellépésre van szükség a konfliktussal terhelt övezetekben működő vállalkozások kötelező átvilágítása és felelős üzleti gyakorlata érdekében;
15. hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a természeti erőforrások – ideértve az aranyat vagy a vadon élő fajokból származó termékeket is – illegális kereskedelme révén destabilizáló tevékenységet folytató fegyveres csoportok finanszírozásának leállítása érdekében;
16. mély aggodalmának ad hangot a biztonsági és humanitárius helyzet miatt, és különösen amiatt, hogy a KDK-ban újabban megnőtt a belső menekültek száma, ami továbbra is súlyosan érinti a polgári lakosságot; megismétli, hogy mélyen aggódik a külföldi és hazai fegyveres csoportok folytatódó katonai tevékenysége, valamint a KDK természeti erőforrásainak csempészete miatt; felhívja valamennyi befektetőt – köztük Kínát –, hogy teljeskörűen feleljenek meg a felelős bányászattal kapcsolatos nemzetközi jogszabályoknak, normáknak és legjobb gyakorlatoknak;
17. elítéli a Virunga Park környezetvédelmi őreinek a 2020-ban elkövetett támadások során történt meggyilkolását; sürgeti a KDK kormányát, hogy fegyverezze le a lázadókat és a park területén állítsa helyre a biztonságot;
18. üdvözli az ENSZ Biztonsági tanácsának „A béke megszilárdítására, a konfliktusok megelőzésére és a konfliktusok megoldására irányuló ENSZ-stratégia a Nagy-tavak régióban” című 2021. január 14-i közleményét; sürgeti a részt vevő feleket – beleértve az ENSZ Nagy-tavak régióval foglalkozó különmegbízottjának hivatalát – a határokon átnyúló együttműködés folytatására az erőszak, az emberi jogok megsértése esetei és a büntetlenség kezelése érdekében a KDK keleti területein;
19. felhívja a KDK kormányát, hogy az állam és a társadalom minden szintjén biztosítsa a jobb kormányzást, beleértve az államháztartást és a korrupció elleni fellépést; felhív az uniós szankciós mechanizmus alkalmazására a korrupció elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy 2023-ban hiteles választási folyamatra kerüljön sor, és hogy garantálják a tartós biztonságot a KDK keleti részén;
20. felhívja az alelnököt/főképviselőt, a KDK-ban tevékenykedő EU-képviseletet és uniós missziókat, hogy növeljék az emberi jogok veszélyeztetett védelmezőinek nyújtott támogatást a KDK-ban, felhasználva minden rendelkezésre álló (így politikai, diplomáciai és pénzügyi) eszközt annak érdekében, hogy védelmet és elismerést biztosítsanak az emberi jogok területén végzett munkájuknak, elismerve azok jelentős szerepét, akik az emberi jogok védelmében a régió stabilitásáért és békéjéért küzdenek, továbbá adott esetben segítsék elő sürgősségi vízumok kiadását és biztosítsanak ideiglenes menedéket számukra a tagállamokban;
21. felhívja az Európai Uniót, hogy növelje a KDK-nak juttatott finanszírozást a polgári lakosság védelme érdekében a helyi hatóságokkal és közösségekkel együttműködő ENSZ-ügynökségek súlyos alulfinanszírozottságának kompenzálása céljából;
22. határozottan sürgeti a határokon átnyúló együttműködést az afrikai Nagy-tavak régiójában, valamint azt, hogy a szomszédos országok dolgozzanak ki regionális stratégiát a KDK-ban tapasztalható erőszak és emberi jogi visszaélések kezelésére; felhív rá, hogy az afrikai Nagy-tavak régióban működő közös biztonság- és védelempolitikai misszió vállaljon részt a biztonsági feltételek megszilárdításában és a humanitárius helyzet javításában;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának és Közös Parlamenti Közgyűlésének, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, valamint az Afrikai Uniónak és intézményeinek.