Eljárás : 2021/2643(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0227/2021

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0227/2021

Viták :

PV 28/04/2021 - 14
CRE 28/04/2021 - 14

Szavazatok :

PV 29/04/2021 - 10
PV 29/04/2021 - 19

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0160

<Date>{28/04/2021}28.4.2021</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9‑0227/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0229/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0230/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0231/2021</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 183kWORD 54k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9‑0227/2021 (PPE)

B9‑0229/2021 (Verts/ALE)

B9‑0230/2021 (Renew)

B9‑0231/2021 (S&D)</TablingGroups>


<Titre>a kolumbiai békemegállapodás ötödik évfordulójáról</Titre>

<DocRef>(2021/2643(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Leopoldo López Gil, Sandra Kalniete, Esteban González Pons, Michael Gahler, Željana Zovko, Isabel Wiseler‑Lima, Francisco José Millán Mon, Gabriel Mato, Juan Ignacio Zoido Álvarez</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Javi López, Marek Belka, Maria‑Manuel Leitão‑Marques, Ibán García Del Blanco</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Izaskun Bilbao Barandica, Petras Auštrevičius, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Vlad Gheorghe, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Moritz Körner, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Urmas Paet, Dragoș Pîslaru, María Soraya Rodríguez Ramos, Frédérique Ries, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Jordi Solé</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo</Depute>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a kolumbiai békemegállapodás ötödik évfordulójáról

(2021/2643(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a kolumbiai békefolyamat támogatásáról szóló, 2016. január 20-i állásfoglalására[1],

 tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti, 2012. július 26-án Brüsszelben aláírt kereskedelmi megállapodásra[2], valamint az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, 2015. december 2-án aláírt vízummentességi megállapodásra[3],

 tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini 2015. október 1-jei nyilatkozatára, amelyben Eamon Gilmore-t az EU kolumbiai békefolyamathoz rendelt különmegbízottjának nevezi ki,

 tekintettel a kolumbiai nemzeti kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg (FARC-EP) közötti, a fegyveres konfliktus befejezéséről és a stabil és tartós béke megteremtéséről szóló, 2016. november 24-én aláírt végleges megállapodásra,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának az ENSZ kolumbiai ellenőrző missziójáról szóló jelentéseire, és különösen a 2021. március 26-i jelentésre,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a kolumbiai emberi jogi helyzetről szóló, 2021. február 10-i éves jelentésére,

 tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell és Janez Lenarčič biztos 2021. február 9-i közös nyilatkozatára a venezuelai migránsok számára ideiglenes oltalmazotti jogállást biztosító kolumbiai határozatról, valamint az alelnök/főképviselő szóvivőjének a kolumbiai emberijog-védők elleni erőszakról szóló, 2021. február 26-i nyilatkozatára,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel 2021 novemberében lesz öt éve, hogy a Juan Manuel Santos elnök vezette kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg (FARC-EP) aláírta a fegyveres konfliktus befejezéséről és a stabil és tartós béke megteremtéséről szóló végleges megállapodást, amely egy több mint 50 éve tartó konfliktusnak vetett véget, és jelentős lépésnek tekinthető a stabil és tartós kolumbiai béke megteremtése felé; mivel Kolumbia a hosszú időszakokon át tartó rendkívüli erőszak ellenére megőrizte demokratikus integritását;

B. mivel a kolumbiai alkotmánybíróság becslése szerint legalább 15 évbe fog telni, mire végrehajtják a végleges megállapodást, az egységes ütemterv tízéves tervét és a jelenlegi négyéves, közel 11,5 milliárd USD összegű többéves békeberuházási tervet;

C. mivel Iván Duque kolumbiai elnök és Rodrigo Londoño, a Comunes párt (korábban FARC párt) elnöke 2021. március 10-én megbeszélést tartott a végleges megállapodás végrehajtásának állásáról; mivel az ENSZ-főtitkár kolumbiai különleges képviselője és az ENSZ kolumbiai ellenőrző missziójának vezetője által elősegített párbeszéd során mindkét fél megismételte a végleges megállapodás iránti elkötelezettségét, és megállapodott abban, hogy közösen munkálkodnak a megállapodás átfogó végrehajtására előirányzott időkeret fennmaradó részére vonatkozó ütemterv kidolgozásán, valamint fokozzák az egykori harcosok visszailleszkedésének és biztonsági garanciáinak megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket;

D. mivel az egykori gerillaharcosok polgári életbe való visszailleszkedésének folyamata is halad, és mivel Kolumbia jogi és alkotmányos rendszere alapos reformokat fogad el annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokat végrehajtsák, és az ország jövőjét ezekre lehessen építeni;

E. mivel a végleges megállapodásban a felek megállapodtak abban, hogy a békéért felelős különleges joghatóságot hoznak létre, ideértve többek között az igazságot, az igazságszolgáltatást, a jóvátételt és a konfliktus kiújulásának elkerülését szolgáló átfogó rendszer végrehajtását, valamint többek között az áldozatoknak nyújtandó kártérítésről szóló megállapodásokat, amint azt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet 2021. február 10-i jelentése is elismeri; mivel Kolumbia összetett kihívásokkal néz szembe a végleges megállapodás átfogó végrehajtása során, amelyeket tovább súlyosbít a Covid19-helyzet, valamint a venezuelai migránsok érkezése és fogadása;

F. mivel 2021. január 26-án a békéért felelős különleges kolumbiai joghatóság bejelentette első fontos döntését, háborús bűncselekményekkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolva az egykori FARC-EP nyolc magas rangú vezetőjét, ami az átmeneti igazságszolgáltatás eddigi legegyértelműbb eredménye volt az országban; mivel megerősítette az úgynevezett „hamis pozitív eredmények” kivizsgálása terén tett előrelépést is; mivel a békéért felelős különleges joghatóság intézkedni kezdett annak érdekében, hogy előrelépés történjen az őslakos hatóságokkal folytatott állandó és zökkenőmentes párbeszéd kialakításában;

G. mivel továbbra is jelentős előrelépések tapasztalhatók, ami azt mutatja, hogy a békemegállapodás, amely első alkalommal tartalmaz konkrét nemi alapú megközelítést, képes változást elérni; mivel további előrelépésre van szükség a női vezetők és emberijog-védők védelmére irányuló átfogó program és az erőszak, akár nemi erőszak és emberrablás áldozatává vált nők és lányok támogatását célzó programok terén; mivel a megállapodás különböző fejezeteinek egymáshoz kapcsolódó jellege miatt rendkívül fontos a nemi alapú megközelítés valamennyi területen történő aktív integrálása;

H. mivel annak ellenére, hogy a béketárgyalások a halálesetek és az erőszakos esetek számának jelentős csökkenéséhez vezettek Kolumbiában, az ország különböző régióiban a biztonság romlását széles körben a békefolyamat akadályának tekintik, és az ENSZ jelentése szerint aggasztó mértékben nő a közösségi és őslakos vezetők, egykori FARC-harcosok és emberijog-védők ellen elkövetett erőszakos cselekmények, erőszakos eltüntetések, emberrablások és gyilkosságok száma; mivel a biztonsági erők is ki vannak téve támadásoknak és erőszaknak;

I. mivel az ENSZ ellenőrző missziója bizonyítottnak találta 73 egykori katona 2020. évi meggyilkolását, amivel 248-ra nőtt a békemegállapodás 2016. évi aláírása óta meggyilkolt egykori harcosok száma; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) az elmúlt évben 120 emberijog-védő meggyilkolásáról szerzett tudomást, amelyek közül 53 esetet bizonyítottnak találtak; mivel 2020-ban emellett 69 incidenst regisztráltak, amelyek során életét vesztette összesen 269 polgári személy, köztük 24 gyermek és 19 nő is; mivel az ENSZ jelentése szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség a békemegállapodás végrehajtásához;

J. mivel az ENSZ főtitkára prioritásként határozta meg az egykori harcosokkal, konfliktus sújtotta közösségekkel, közösségi vezetőkkel és emberijog-védőkkel szembeni folyamatos erőszak felszámolását, az újrabeilleszkedési folyamat fenntarthatóságának fokozását, az integrált állami jelenlét megszilárdítását a konfliktus sújtotta területeken, a felek közötti konstruktív párbeszéd megerősítését a békemegállapodás végrehajtása előmozdításának eszközeként, valamint a felek közötti megbékélés feltételeinek megerősítését;

K. mivel 2017-ben a kolumbiai kormány hivatalos béketárgyalásokat kezdeményezett a Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel (ELN); mivel azonban 2019 januárjában, röviddel azután, hogy az ELN 22 ember halálát okozva felrobbantott egy gépkocsit a bogotái rendőrakadémiánál, Iván Duque elnök kormánya felhagyott a béketárgyalásokkal; mivel bizonyos területeken tovább folytatódnak az ELN-hez kapcsolódó konfliktusok, ideértve az egyéb illegális fegyveres szereplőkkel és a közbiztonsági erőkkel való összecsapásokat is; mivel a kormány kitart amellett, hogy a tárgyalások újrakezdésének lehetősége attól függ, hogy az ELN felhagy-e erőszakos cselekedeteivel, ideértve az emberrablást, a gyermekek toborzását és a gyalogsági aknák telepítését, miközben az ELN fenntartja azon álláspontját, hogy a kormány e követeléseivel a tárgyalóasztalnál kell foglalkozni;

L. mivel Iván Duque Márquez kolumbiai elnök meghozta azt a jelentős döntést, hogy ideiglenes oltalmazotti jogállást biztosítva számukra szolidaritást tanúsít az országban tartózkodó mintegy 1 800 000 venezuelai migráns iránt, és rendezett státuszt biztosít számukra ideiglenes tartózkodási engedélyek révén, amelyek lehetővé teszik számukra a nyilvántartásba vételt és az állami szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférést, valamint a társadalmi-gazdasági integrációt, ezáltal csökkentve kiszolgáltatottságukat; mivel Kolumbia és Venezuela több mint 2000 kilométernyi, könnyen átjárható közös határszakasszal rendelkezik; mivel a Kolumbia és Venezuela közötti határ főként sűrű erdőkből és nehéz terepből áll, aminek következtében fennáll a tiltott tevékenységek és a szervezett bűnözés veszélye;

M. mivel az Uniós Békealap Kolumbiáért 128 millió EUR-t mozgósított az uniós költségvetésből, 21 tagállamból, Chiléből és az Egyesült Királyságból; mivel a Békealap ötödik stratégiai bizottsága 2021. január 22-én meghatározta jövőbeli stratégiai irányvonalait;

N. mivel kulcsfontosságú szerepe van a békéért küzdő civil társadalomnak, amely olyan emberi jogi érdekképviseleti szervezeteket, nőjogi szervezeteket, gazdálkodói közösségeket, afro-kolumbiai és őslakos közösségeket tömörít, amelyek már több helyi, regionális és nemzeti szintű kezdeményezést és javaslatot készítettek;

O. mivel az EU és Kolumbia szoros politikai, gazdasági és kereskedelmi együttműködési keretet tart fenn, amelyet a 2009. novemberi egyetértési megállapodás, valamint az egyrészről Kolumbia és Peru, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti kereskedelmi megállapodás hozott létre azzal a végső céllal, hogy egyrészt előmozdítsa a felek közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, másrészt megszilárdítsa a békét, a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását, a fenntartható fejlődést és az állampolgárok jólétét; mivel Kolumbia stratégiai partner, és kulcsfontosságú a regionális stabilitás szempontjából; mivel az EU és a Kolumbiai Köztársaság létrehozta a Kolumbiai Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvételének keretét, amely 2020. március 1-jén lépett hatályba;

P. mivel ez a szoros kapcsolat kiterjed a többoldalú témákban folytatott nemzetközi együttműködés olyan közös érdekeket érintő területeire is, mint a béketeremtési erőfeszítések, valamint a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem;

1. ismételten támogatásáról biztosítja a kolumbiai végleges békemegállapodást, és üdvözli a felek között a közelmúltban folytatott párbeszédet, elismerve politikai erőfeszítéseiket, realizmusukat és kitartásukat; megismétli, hogy készen áll arra, hogy továbbra is minden lehetséges politikai és pénzügyi támogatást megadjon a békemegállapodás átfogó végrehajtásának támogatása, valamint a konfliktus utáni szakasz nyomon követése érdekében, amelyben továbbra is alapvető fontosságú a helyi közösségek és a civil társadalmi szervezetek részvétele, továbbá annak érdekében, hogy kellően figyelembe vegyék az áldozatok által az igazság, az igazságszolgáltatás, a jóvátétel és a megismétlődés elkerülésére vonatkozó biztosítékok tekintetében kifejezett prioritásokat; ismételten együttérzéséről biztosítja valamennyi áldozatot;

2. hangsúlyozza, hogy a kolumbiai békemegállapodást világszerte gyakran modellként emlegetik, mivel eltökélt a konfliktust okozó kérdések kezelése iránt, és a fő hangsúlyt az áldozatok jogaira és méltóságára fekteti; emlékeztet arra, hogy ezen összetett és innovatív megállapodás valamennyi részét végre kell hajtani, mivel azok a konfliktus kiváltó okainak kezeléséhez kapcsolódnak; felhívja a kolumbiai kormányt, hogy tegyen további előrelépést a békemegállapodás valamennyi vonatkozásának végrehajtása terén;

3. üdvözli a Kolumbia által az integrált vidékfejlesztési reform, a vidékfejlesztési programok, az áldozatok jogainak védelme, a tiltott kábítószerek problémájának megoldása, a tiltott termények helyettesítése, a földterületek visszaszolgáltatása és az egykori harcosok reintegrálása terén elért eredményeket, és további erőfeszítések megtételére ösztönöz a békemegállapodás valamennyi aspektusának végrehajtása érdekében, különös tekintettel azokra a társadalmi-gazdasági területekre, ahol kevesebb előrelépés történt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a békefolyamatot az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelemre irányuló határozott erőfeszítések kísérjék, többek között a földjeik elhagyására kényszerített emberek és közösségek számára méltányos megoldások révén; úgy véli, hogy különleges támogatást kell nyújtani a konfliktus által aránytalanul sújtott csoportoknak, például az afrokolumbiai és őslakos közösségeknek; elismeri a békéért, a megbékélésért és az együttélésért felelős területi tanácsok munkáját;

4. hangsúlyozza, hogy alapvető és történelmi szerepet játszanak a területi megközelítést alkalmazó fejlesztési tervek (PDET), amelyeket az elvándorlás, a szegénység és az erőszak által leginkább sújtott 170 település közösségei dolgoztak ki;

5. üdvözli a békéért felelős különleges joghatóság által annak érdekében már megtett valamennyi intézkedést, hogy olyan jövőt hozzon létre, amelynek középpontjában a béketeremtés és a büntetlenség felszámolása áll, és felhívja a békéért felelős különleges joghatóságot, hogy a számos kihívás, köztük a jogi szabályozás végrehajtása terén jelentkező késedelmek ellenére folytassa jelentős erőfeszítéseit; felhívja a kolumbiai hatóságokat, hogy őrizzék meg az igazságot, az igazságszolgáltatást, a jóvátételt és a konfliktus kiújulásának elkerülését szolgáló integrált rendszer autonómiáját és függetlenségét, valamint védjék meg azt, mivel ez alapvető hozzájárulást jelent a fenntartható és tartós béke megteremtéséhez;

6. elítéli az emberijog-védők, az egykori FARC-harcosok, valamint a közösségi és őslakos vezetők ellen irányuló gyilkosságokat és erőszakot; hangsúlyozza, hogy Kolumbia egyik legnagyobb kihívása az ellenük irányuló folyamatos erőszak felszámolása; megjegyzi, hogy a konfliktus az ország vidéki területein fokozódott, és sajnálatát fejezi ki az illegális fegyveres csoportok és a kábítószer-kereskedelemhez és illegális bányászathoz kapcsolódó szervezett bűnözés által elsősorban ezeken a területeken okozott erőszak miatt; megjegyzi, hogy számos esetben jelentettek kényszerű lakóhelyelhagyást, kényszertoborzást, gyermekek és nők elleni szexuális erőszakot, mészárlásokat, kínzásokat és egyéb atrocitásokat, valamint az etnikai közösségek és hatóságok elleni támadásokat, és a közigazgatási szervekkel szembeni támadásokat; gyors és alapos vizsgálatokat, valamint a felelősök elszámoltatását szorgalmazza; nyomatékosan felszólítja a kolumbiai államot, hogy fokozza és garantálja valamennyi társadalmi és politikai vezető, társadalmi és környezetvédelmi aktivista, illetve a vidéki közösségek védelmezőinek védelmét és biztonságát; különös aggodalommal figyeli a Cauca megyében kialakult problémás helyzetet, amelyet az ENSZ-nyilatkozat is említ;

7. elismeri a szervezett fegyveres csoportok és más szervezetek által elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a velük szembeni védelem erősítése érdekében, és ezért erősebb integrált állami jelenlétre szólít fel az érintett területeken, valamint arra, hogy a biztonsági garanciákkal foglalkozó nemzeti bizottság fogadjon el a bűnszervezetek felszámolására irányuló közpolitikát; ezt szem előtt tartva üdvözli a személyek újrabeilleszkedését célzó stratégiai biztonsági és védelmi tervet;

8. üdvözli az áldozatokról szóló törvény időbeli hatályának 2031-ig történő meghosszabbítását és költségvetésének növelését, ami több mint kilenc millió, az áldozatok egységes nyilvántartásában szereplő személyt érint kedvezően; üdvözli továbbá a FARC – jelenleg a Comunes Party – tényleges politikai részvételét, valamint a közel 14 000 egykori harcos újrabeilleszkedése terén elért eredményeket üdvözli, hogy a kormány a 24 korábban kijelölt képzési és reintegrációs terület közül hét földterületét megvásárolta, és kiemeli a korábban kijelölt képzési és reintegrációs területeket és az ott élő több mint 13 000 egykori harcost érintő biztonsági és szociális védelmi intézkedéseket;

9. elismeri és ösztönzi a kolumbiai intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előrelépést érjenek el az emberi jogok teljes körű és állandó tiszteletben tartásának biztosítása terén, összhangban a polgárai biztonságának garantálására vonatkozó kötelezettségeikkel; kiemeli, hogy 2019 és 2020 között 100 000 lakosra vetítve 25-ről 23,7-re csökkent az emberölések aránya, amint azt az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése is elismeri; elismeri a kormány elkötelezettségét a közösségi vezetők, az emberijog-védők, az egykori harcosok és a távoli közösségek védelme mellett;

10. kifejti aggodalmát amiatt, hogy az egykori gerillák eddig nem szolgáltattak információt a kábítószer-kereskedelmi útvonalakról és azokról a finanszírozási forrásokról, amelyek fenntartják a jogvédők, a vezetők és egykori harcosok ellen támadásokat intéző bűnözői csoportokat, holott kötelesek lennének ilyen információkat közölni; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az egykori FARC-EP eszközeinek az áldozatok kártalanítása céljából történő átadására megállapított határidő 2020. december 31-én lejárt, és a megállapodás szerinti összegnek csupán 4%-át adták át;

11. ösztönzi a kormányt, hogy fogadjon el minden, a jelenlegi gazdasági helyzetben szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elősegítse az általános helyzet javítását és a békemegállapodásokban rejlő lehetőségek maximális kihasználását lehetővé tevő, az ENSZ által javasolt strukturális változásokat a kolumbiai emberi jogi helyzet pozitív átalakulása céljából; felszólítja a civil szervezeteket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy a megbékélés révén ismét lehetővé tegyék az együttélést Kolumbiában;

12. ismételten hangsúlyozza, hogy az erőszak nem lehet a politikai küzdelem legitim módja, és kéri azokat, akik ezt a meggyőződést vallották, hogy fogadják el a demokráciát annak minden következményével és követelményével együtt, amelyek közül az első a fegyverek végleges letétele, valamint elképzeléseiknek és törekvéseiknek a demokratikus szabályok és a jogállamiság révén történő érvényesítése; e tekintetben felszólítja az EU által terrorista szervezetként számon tartott ELN-t és a FARC-EP disszidens csoportjait, hogy vessenek véget a kolumbiai lakossággal szembeni erőszaknak és terrortámadásoknak, és további késedelem nélkül határozottan és döntő módon kötelezzék el magukat a kolumbiai béke mellett;

13. kiemeli a 129 településen a gyalogsági aknák felszedése terén elért eredményeket, valamint az aknamentesítésre vonatkozó határidő 2025-ig történő meghosszabbítását;

14. méltatja Kolumbia figyelemreméltó és példa nélküli lépését, amelynek köszönhetően az országban tartózkodó mintegy 1 800 000 venezuelai migráns kapott ideiglenes oltalmazotti jogállást, ami hozzá fog járulni emberi jogaik érvényesítéséhez és védelméhez, valamint emberi szenvedéseik enyhítéséhez, miközben jobb segítségnyújtási lehetőségeket biztosít, többek között a Covid19 elleni védőoltás, a védelem és a társadalmi integráció terén; reméli, hogy a migrációs válság kezelésére irányuló regionális erőfeszítésekhez való hozzájárulásra irányuló uniós kezdeményezés megnyitja az utat a Kolumbia kimagasló szolidaritásával összhangban álló erőteljesebb támogatás előtt, és felszólítja a nemzetközi közösség többi tagját, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy támogassák Kolumbiát ebben a folyamatban; szorgalmazza a venezuelai válság politikai és demokratikus megoldása érdekében hozott válaszintézkedések megerősítését;

15. kéri, hogy a Bizottság és az Európai Tanács az új költségvetési időszakban kettőzzék meg a Kolumbiának nyújtott politikai és pénzügyi támogatásukat az új együttműködési eszközök keretében;

16. felhívja a figyelmet az EU hozzájárulására, különösen a kolumbiai béke elősegítését szolgáló európai alapon keresztül, amely erőforrásait az átfogó vidékreformra és az újrabeilleszkedésre összpontosítja, különös tekintettel a területi megközelítést alkalmazó fejlesztési programokra és a földtulajdon hivatalossá tételére;

17. hangsúlyozza a magánszektor részvételét az áldozatok, a reintegráció, a tiltott növények helyettesítése és a területi alapú fejlesztési tervek által érintett 170 település támogatásában; kéri, hogy a Bizottság mélyítse el a kereskedelmi megállapodás és az új együttműködési eszközök közötti szinergiát, amelyek célja az európai piachoz, a kereskedelemhez és a beruházásokhoz való hozzáférés biztosítása a termelő projektek fenntarthatóságának és a kedvezményezett lakosság jövedelmének biztosítása, valamint a bűnözéssel és az illegális tevékenységekkel szembeni kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében;

18. úgy véli, hogy a 2016. évi békemegállapodás sikeres végrehajtása, amely hozzájárul a globális békéhez és stabilitáshoz, továbbra is kiemelt prioritás lesz a megerősített kétoldalú kapcsolatok keretében a Tanács által 2021. januárban jóváhagyott egyetértési megállapodással összhangban; e vonalak mentén ösztönzi az EU és Kolumbia közötti további együttműködést annak érdekében, hogy az EU–Kolumbia kereskedelmi partnerség és a békemegállapodás közötti szinergiák fokozása révén egyaránt javuljon a kolumbiai és az uniós polgárok megélhetése; támogatja a kolumbiai békéért felelős különmegbízott mandátumának meghosszabbítását,

19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU soros elnökségének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint a kolumbiai kormánynak és parlamentnek.

 

 

[1] HL C 11., 2018.1.12., 79. o.

[2] HL L 354., 2012.12.21., 3. o.

[3] HL L 333., 2015.12.19., 3. o.

Utolsó frissítés: 2021. április 28.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat