Eljárás : 2021/2646(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0244/2021

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0244/2021

Viták :

PV 29/04/2021 - 9.2
CRE 29/04/2021 - 9.2

Szavazatok :

PV 29/04/2021 - 10
PV 29/04/2021 - 19

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0156

<Date>{28/04/2021}28.4.2021</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0244/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0249/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0248/2021</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 161kWORD 50k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0244/2021 (PPE)

B9-0249/2021 (ECR)

B9-0248/2021 (Renew)</TablingGroups>


<Titre>Bolíviáról, valamint Jeanine Áñez volt elnök és más tisztviselők letartóztatásáról</Titre>

<DocRef>(2021/2646(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Željana Zovko, Leopoldo López Gil, Isabel Wiseler-Lima, David McAllister, Michael Gahler, Sara Skyttedal, Miriam Lexmann, Loránt Vincze, Krzysztof Hetman, Róża Thun und Hohenstein, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, David Lega, Romana Tomc, Tomáš Zdechovský, Peter Pollák, Christian Sagartz, Janina Ochojska, Ivan Štefanec, Frances Fitzgerald, Lefteris Christoforou, Inese Vaidere, Paulo Rangel, Vangelis Meimarakis, Stanislav Polčák, Loucas Fourlas, Jiří Pospíšil, Antonio López-Istúriz White, Luděk Niedermayer, Eva Maydell, Michaela Šojdrová, Vladimír Bilčík, Gabriel Mato</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>José Ramón Bauzá Díaz, Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Katalin Cseh, Vlad Gheorghe, Svenja Hahn, Moritz Körner, Javier Nart, Dragoș Pîslaru, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Urmas Paet</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Anna Fotyga, Karol Karski, Joanna Kopcińska, Elżbieta Kruk, Witold Jan Waszczykowski, Ryszard Czarnecki, Bogdan Rzońca, Adam Bielan, Alexandr Vondra, Veronika Vrecionová, Elżbieta Rafalska, Raffaele Fitto, Jadwiga Wiśniewska, Angel Dzhambazki, Valdemar Tomaševski, Hermann Tertsch, Carlo Fidanza</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása Bolíviáról, valamint Jeanine Áñez volt elnök és más tisztviselők letartóztatásáról

(2021/2646(RSP))

 

Az Európai Parlament,

 tekintettel a bolíviai helyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a bolíviai általános választásokról az Európai Unió nevében tett, 2020. október 23-i nyilatkozatára, valamint a szóvivője által a legutóbbi bolíviai fejleményekről tett, 2021. március 14-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának (IACHR) a jogszerű eljárásra és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó Amerikaközi normák Bolíviában való tiszteletben tartásáról szóló, 2021. március 16-i sajtóközleményére,

 tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének tulajdonítható, Bolíviáról szóló, 2021. március 13-i nyilatkozatra,

 tekintettel az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) főtitkárságának a bolíviai helyzetről szóló, 2021. március 15-i és 17-i nyilatkozataira,

 tekintettel Bolívia politikai alkotmányára,

 tekintettel az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

 tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel a bolíviai politikai és társadalmi helyzet továbbra is súlyos aggodalomra ad okot a 2019. október 20-i elnökválasztás óta; mivel legalább 35 ember meghalt és 833 ember megsebesült a széles körű és erőszakos tiltakozások során, és sok más személyt őrizetbe vettek a jogszerű eljárás szabályainak megsértésével, beszámolók szerint számos esetben megsértve az emberi jogokat; mivel Evo Morales elnök lemondott elnöki tisztségéről, és elhagyta az országot; mivel több vezető lemondása hatalmi vákuumhoz vezetett, és az alkotmánynak megfelelően a szenátus második alelnöke, Jeanine Áñez átvette az ideiglenes elnökséget; mivel a Többnemzetiségű Bolíviai Alkotmánybíróság (TCP) jóváhagyta Jeanine Áñez ideiglenes elnökségét;

B. mivel alkotmányos megbízásukat követően Jeanine Ánez és az ideiglenes hatóságok megtették a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy új demokratikus, inkluzív, átlátható és tisztességes választásokat szervezzenek, amelyekre 2020 októberében került sor a Covid19-járvány okozta kihívások ellenére; mivel a MAS párt színeiben induló Luis Arce nyerte meg az elnökválasztást, akit Jeanine Áñez, valamint a nemzetközi közösség, többek között az Európai Unió is elismert elnökként, biztosítva az átlátható és békés hatalomátadást;

C. mivel megerősítették, hogy az elmúlt hónapokban a MAS támogatói ellen indított számos bírósági eljárást megszüntettek, miközben a MAS kormányával szemben álló politikusokat növekvő számban fenyegettek meg bírósági eljárásokkal; mivel 2021. február 18-án a többnemzeti országgyűlés jóváhagyta a 4461. számú, homályosan csak „legfelsőbb rendeletnek” nevezett jogszabályt, amely általános amnesztiát és kegyelmet biztosított Arce elnök kormányának azon támogatói számára, akiket az Áñez-kormány alatt a 2019 októberében kirobbant „politikai válsággal” kapcsolatos bűncselekmények miatt vontak büntetőeljárás alá;

D. mivel 2021. március 13-án Jeanine Áñezt és két miniszterét, Rodrigo Guzmán korábbi energiaügyi minisztert és Álvaro Coimbra korábbi igazságügyi minisztert, valamint a 2019–2020 közötti átmeneti kormányban részt vevő más személyeket „terrorizmus, zendülés és összeesküvés” vádjával őrizetbe vettek, és az ügyészek azzal vádolják őket, hogy 2019-ben államcsínyben vettek részt; mivel előzetes letartóztatásukat hat hónapra meghosszabbították, és Áñez volt elnök elítélése esetén 24 éves börtönbüntetésnek néz elébe; mivel három másik miniszter ellen letartóztatási parancs van érvényben; mivel Jeanine Áñez volt elnöktől fogva tartása kezdetén megtagadták az orvosi ellátást;

E. mivel az ügyészek egy volt MAS-os kongresszusi képviselő panasza alapján emeltek vádat, és azt állítják, hogy a fent említett személyek segítettek, irányítottak, és támogattak olyan szervezeteket – vagy azok tagjai voltak –, amelyek célja Bolívia „alkotmányos rendjének” felborítása volt; mivel az ügyészi vádemelés Jeanine Áñezt mint ideiglenes elnököt érinti, nem mint polgárt vagy más közszereplőt; mivel a 2009. évi alkotmány 159. cikkének (11) bekezdése, 160. cikkének (6) bekezdése, 161. cikkének (7) bekezdése és 184. cikkének (4) bekezdése és a 2010. október 8-i törvény különleges eljárást ír elő az elnök, alelnök és a különböző bíróságok felsőbb tisztviselői elleni eljárás esetén; mivel az Áñez elnök ellen az ügyészség által folytatott bírósági eljárás nem felel meg a bolíviai alkotmánynak; mivel a kísérő dokumentációban szereplő bizonyítékok homályosnak tűnnek;

F. mivel az e bűncselekmények elkövetésével vádolt személyek azt állítják, hogy üldöztetés áldozatai; mivel az eddig letartóztatott személyek azt állítják, hogy nem ismertették előttük megfelelően a vádakat, bár a főügyészi hivatal hangsúlyozta, hogy az elfogatóparancsokat a törvénynek megfelelően és a fogvatartottak jogainak megsértése nélkül bocsátották ki; mivel az ombudsmani hivatal úgy határozott, hogy nyomon követi a bolíviai rendőrség és ügyészség fellépéseit a jogszerű eljárás és a letartóztatott személyek védelemhez való jogának tiszteletben tartása érdekében;

G. mivel az Amerikaközi Demokratikus Charta 3. cikke a hatalmi ágak szétválasztását és függetlenségét a képviseleti demokrácia alapvető elemeként határozza meg; mivel az Emberi Jogok Amerikai Egyezményének 8. cikke hangsúlyozza a bírósági garanciákat és a tisztességes eljárást; mivel több nemzetközi szervezet aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatási mechanizmusokkal való bolíviai visszaélés miatt, valamint amiatt, hogy ezeket a hatalmon lévő párt egyre inkább elnyomó eszközként használja; mivel Arce újonnan megválasztott elnök ígéretet tett arra, hogy kormányzása alatt nem lesz politikai nyomásgyakorlás az ügyészekre és bírákra;

H. mivel a bolíviai igazságszolgáltatási rendszer hitelességét aláássák a függetlenség hiányáról, a politikai beavatkozás kiterjedt gyakorlatáról és a korrupcióról szóló folyamatos jelentések;

I. mivel az IACHR hangsúlyozta, hogy Bolívia bizonyos terrorizmus elleni jogszabályai sértik a jogbiztonság elvét, mert egyebek mellett szerepel bennük a terrorizmus részletes – így óhatatlanul túl tág vagy homályos – meghatározása is; mivel az államoknak a bűncselekmények meghatározásakor tiszteletben kell tartaniuk a jogbiztonság elvét; mivel a Többnemzetiségű Alkotmánybírósághoz jelenleg elbírálásra váró panaszokat nyújtottak be, melyekben kérték a büntető törvénykönyv zendülés bűncselekményéről szóló 123. cikkének, valamint terrorizmusról szóló 133. cikkének alkotmányellenesnek nyilvánítását, mivel azok állítólagosan megsértik az Emberi Jogok Amerikai Egyezményét és Bolívia alkotmányát;

J. mivel az EU és Bolívia partnersége hosszú múltra tekint vissza, és a jövőben is támogatni fogjuk az ország demokratikus intézményeit, a jogállamiság megerősítését, az emberi jogok érvényesítését, valamint demokratikus és társadalmi fejlődését; mivel az EU 2019-ben és 2020-ban fontos szerepet játszott az országban a megbékélés segítőjeként, valamint támogatást nyújtva a választásokhoz;

1. helyteleníti és elítéli Áñez korábbi ideiglenes elnök, két minisztere és más politikai foglyok önkényes és törvénytelen fogva tartását; felszólítja a bolíviai hatóságokat azonnali szabadon bocsátásukra és az ellenük politikai okokból emelt vádak ejtésére; felszólít átlátható és pártatlan, politikai nyomástól mentes igazságszolgáltatásra, és sürgeti a hatóságokat, hogy hiánytalanul biztosítsák számukra a jó egészségi állapothoz szükséges orvosi ellátást;

2. hangsúlyozza, hogy Áñez korábbi elnök a szenátus második alelnökeként maradéktalanul ellátta a Bolívia alkotmánya által előírt feladatkörét, Evo Morales korábbi elnök – az állítólagos választási csalások miatt kirobbant zavargásokat követő – lemondása után átvéve a megüresedett elnöki tisztséget; rámutat, hogy Bolívia Többnemzetiségű Alkotmánybírósága jóváhagyta a hatalmi jogkör átadását Jeanine Áñeznek; megállapítja, hogy a 2020. október 18-i választások incidensek nélkül, teljes demokratikus garanciák mellett zajlottak le;

3. hangot ad aggodalmának a bolíviai igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának hiánya, illetve amiatt, hogy az továbbra is strukturális problémákkal küzd; megállapítja, hogy a függetlenség hiánya hátrányosan hat az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, és általánosabban, csökkenti a polgárok nemzeti igazságszolgáltatásba vetett bizalmát; elítéli, hogy az igazságszolgáltatásra politikai nyomást gyakorolnak a politikai ellenzék üldözése céljából, és hangsúlyozza a megfelelő eljárási garanciák fenntartásának és az igazságszolgáltatás politikai nyomásgyakorlástól való megszabadításának fontosságát;  hangsúlyozza, hogy az áldozatokat megilleti a valódi, pártatlan igazságszolgáltatás, és valamennyi felelőst el kell számoltatni, bármiféle – pártállásuk alapján juttatandó – amnesztia vagy kegyelem ígérete nélkül; felszólít a hatalmi ágak függetlenségének teljes körű tiszteletben tartására és valamennyi jogi eljárás teljes átláthatóságának biztosítására;

4. hangsúlyozza, hogy minden bírósági eljárást a nemzetközi jogban elismert jogszerű eljárás elvének teljes tiszteletben tartása mellett kell lefolytatni; hangsúlyozza, hogy ezek során biztosítani kell az igazságszolgáltatási garanciákat, a hatékony jogvédelmet és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, amelyek részét képezik a független és pártatlan, más állami intézmények befolyásától mentes igazságszolgáltatásnak;

5. sürgeti Bolíviát, hogy késlekedés nélkül indítson el igazságszolgáltatási rendszerében – különösen annak összetétele tekintetében – strukturális változtatásokat és reformokat annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek a tisztességes és hiteles tárgyalások garanciái, a pártatlanság, valamint az eljárások jogszerűsége; felszólítja Bolívia kormányát, hogy kezelje az országban széles körben elterjedt korrupció kérdését; felszólítja a bolíviai kormányt, hogy módosítsa a büntető törvénykönyvnek a zendülés és a terrorizmus bűncselekményeiről szóló cikkeit, amelyek túlságosan tág fogalommeghatározásokat tartalmaznak a terrorizmusra vonatkozóan, és ezáltal teret adnak a jogszerűség és az arányosság elvének megsértésére;

6. felszólítja a bolíviai ügyészséget, hogy indítsa újra az azzal kapcsolatos vizsgálatot, hogy a Morales-kormány állítólag 1,6 millió USD összegű állami támogatást folyósított szabálytalan kifizetések révén a Neurona tanácsadó cégnek;

7. emlékeztet arra, hogy a demokratikus értékek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében elengedhetetlen a bolíviai intézmények keretében a párbeszéd fejlett és hatékony csatornáinak fenntartása; felszólítja a bolíviai hatóságokat, hogy indítsanak el megbékélési folyamatot a bolíviai társadalomban látens módon jelenlévő feszültségek és ellenségeskedés megszüntetése céljából;

8. aggodalmát fejezi ki a Bolíviában 2019 óta kibontakozó és egyre súlyosbodó társadalmi és politikai helyzet miatt, és mély sajnálatát fejezi ki a minden oldalon áldozatokat követelő bolíviai zavargások tragikus következményei miatt; hangsúlyozza, hogy feltétlenül fenn kell tartani az állam teljes mértékben jogszerű, többnemzetiségű és többnyelvű jellegét; felszólítja Bolíviát, hogy hajtson végre strukturális változtatásokat és reformokat, többek között nevezzen ki független és pártatlan ombudsmant az országban kialakult válságok kiváltó okainak kezelése érdekében;

9. úgy véli, hogy az EU-nak és Bolíviának folytatnia és fokoznia kell az együttműködést és a párbeszédet a GSP+ tárgyalások keretében, mivel Bolívia az Andok Közösség egyetlen olyan országa, amely nem kötött megállapodást az EU-val; úgy véli, hogy az EU-nak továbbra is Bolívia mellett kell állnia, és készen kell állnia az együttműködés elmélyítésére, feltéve, hogy egyértelmű lépések történnek a helyzet javítása érdekében, és tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat;

10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Bolívia kormányának, a Bolíviai Többnemzetiségű Alkotmánybíróságnak, az Amerikai Államok Szervezetének, az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának, az Andok Parlamentnek és az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az ENSZ főtitkárának és az ENSZ emberi jogi főbiztosának.

 

[1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0077.

Utolsó frissítés: 2021. április 28.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat