Eljárás : 2021/2646(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0245/2021

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0245/2021

Viták :

PV 29/04/2021 - 9.2
CRE 29/04/2021 - 9.2

Szavazatok :

PV 29/04/2021 - 19

Elfogadott szövegek :


<Date>{28/04/2021}28.4.2021</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0245/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0246/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0247/2021</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 155kWORD 49k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0245/2021 (The Left)

B9-0246/2021 (Verts/ALE)

B9-0247/2021 (S&D)</TablingGroups>


<Titre>Bolíviáról, valamint Jeanine Áñez volt elnök és más tisztviselők letartóztatásáról</Titre>

<DocRef>(2021/2646(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Marek Belka, Isabel Santos, Javi López</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Jordi Solé, Hannah Neumann</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Marisa Matias, Manu Pineda</Depute>

<Commission>{The Left}a The Left képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


Az Európai Parlament állásfoglalása Bolíviáról, valamint Jeanine Áñez volt elnök és más tisztviselők letartóztatásáról

(2021/2646(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel Bolíviáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

 tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a legutóbbi bolíviai eseményekről tett 2021. március 14-i nyilatkozatára,

 tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a bolíviai választások előkészületeiről szóló, 2020. augusztus 10-i és a bolíviai általános választásokról szóló, 2020. október 23-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének Bolíviáról szóló, 2021. március 13-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának „Az emberi jogok helyzete a 2019. október 20-i bolíviai általános választások után” című, 2020. augusztus 24-i jelentésére,

 tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának (IACHR) 2021. március 16-i nyilatkozatára, melyben az IACHR sürgeti Bolíviát, hogy tartsa tiszteletben a jogszerű eljárásra és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó amerikaközi normákat, és hangsúlyozza az ország arra vonatkozó kötelezettségét, hogy kivizsgálja a 2019. évi választási és intézményi válsággal összefüggésben elkövetett emberi jogi jogsértéseket és büntetéssel sújtsa a felelős személyeket, valamint hogy átfogó jóvátételt biztosítson az áldozatok és családjaik számára,

 tekintettel az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) főtitkárságának a bolíviai helyzetről szóló, 2021. március 15-i és 17-i nyilatkozataira,

 tekintettel az emberijog-védőkről, valamint a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós iránymutatásokra;

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre, amelyeknek Bolívia részes fele,

 tekintettel a Többnemzetiségű Bolíviai Állam 2009-es alkotmányára,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének „Nyilatkozat az államok belügyeibe való beavatkozás elfogadhatatlanságáról, valamint függetlenségük és szuverenitásuk védelméről” című, 2131 (xx). számú határozatára,

 tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésére,

 tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „Nyilatkozat a gyarmati országok és népek függetlenségének biztosításáról” című, 1514 (xv). számú határozatára,

 tekintettel a Gazdasági és Politikai Kutatóközpont (CEPR) által a 2019. évi bolíviai választásokról készített jelentésre, amely kifejti, hogy a csalásra vonatkozó vádak nem pusztán a valóságtól elrugaszkodottak voltak, hanem egyenesen koholtak,

 tekintettel a Latin-Amerikában és a Karib-térségben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló, 2018. március 4-én, Escazúban aláírt regionális megállapodásra,

 tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel Bolíviában továbbra is kritikus a politikai és társadalmi helyzet, emellett pedig a politikai vita során nagyfokú polarizálódás tapasztalható, folyamatos a természeti erőforrások kizsákmányolása által okozott környezetrombolás, tartósan fennállnak a hatalmas társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, a közelmúltban pedig ehhez még hozzájárult a Covid19-világjárvány hatása, mivel a 2019. október 20-i választásokat követően Bolíviában nagyon hirtelen került sor a hatalomátvételre, jogi lefedettség nélkül, valamint a hadsereg és a rendőri erők aktív részvételével, melynek során a hadsereg Evo Morales elnök sok támogatóját, az őslakos népességhez tartozókat és emberijog-védőket kegyetlenül meggyilkolt, továbbá az ellenzék üldözte Evo Morales Mozgalom a Szocializmusért (MAS) nevű pártjának tagjait, többek között erőszakos cselekmények, például verések és zaklatások révén, valamint magas rangú politikusok otthonainak felgyújtásával;

B. mivel az erőszakos tiltakozások heteit követően a bolíviai fegyveres erők akkori főparancsnoka, Williams Kaliman – aki 2013 és 2016 között Bolívia katonai attaséjaként is szolgált Washingtonban – lemondásra szólította fel Morales elnököt, amit utóbbi a további vérontás elkerülése és a feszültségek csökkentése érdekében meg is tett; mivel a következő napon Evo Moralesnek el kellett hagynia Bolíviát, és menedékjogot kapott Mexikóban; mivel ezt követően a szenátus második alelnöke, Jeanine Áñez a katonaság támogatásával elnökké nyilvánította magát, és erre az alkotmányban előírt határozatképesség megléte nélkül került sor; mivel a 2020. októberi választásokig és Arce elnök hivatalba lépéséig Jeanine Áñez maradt az ügyvivő elnök;

C. mivel a 2019 októberében elkezdődött tiltakozások során legalább 35 ember életét vesztette és 833-an megsebesültek, sok más személyt pedig a jogszerű eljárásra vonatkozó szabályok megsértésével tartóztattak le, beszámolók szerint számos esetben megsértve az emberi jogokat és visszaéléseket elkövetve; mivel ezeket az emberi jogi jogsértéseket nem vizsgálták ki megfelelően, az elkövetőket pedig nem vonták büntetőeljárás alá vagy nem büntették meg, ami lehetővé teszi, hogy a jogsértések továbbra is büntetlenül maradjanak; mivel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának égisze alatt a bolíviai független szakértők interdiszciplináris csoportja (GIEI) 2020. november végén megkezdte bolíviai vizsgálatait, felélesztve az igazságszolgáltatás, az igazság és az emberi jogi jogsértések áldozatainak nyújtandó jóvátétel reményét;

D. mivel Bolívia átmeneti kormánya 2019. november 15-én kiadta a 4078. sz. rendeletet, amely feljogosította a fegyveres erőket arra, hogy „támogassák a rendőrséget a társadalom védelmében és a közrend fenntartásában”, anélkül, hogy felelősséget ruházott volna rájuk az esetlegesen elkövetett bűncselekményekért, megnyitva ezáltal a büntetlenség lehetőségét, ugyanúgy, ahogyan ez a polgári-katonai diktatúrák esetében is történt; mivel november 15-én Sacaba és november 19-én Senkata városában a fegyveres erők a jelentések szerint fegyvertelen tüntetőkre lőttek, akik leváltott elnökük támogatása érdekében vonultak fel; mivel a rendőrség és a katonaság legalább 18 embert ölt meg;

E. mivel 2019 novemberében Bolívia átmeneti kormánya büntetőfeljelentést nyújtott be az ügyészhez, és Evo Morales volt elnökre a maximális büntetést kérte terrorizmus és izgatás vádjában, az országban tapasztalható zavargások kirobbantásában játszott állítólagos szerepe miatt;

F. mivel a katonai és rendőri erők 2019-es nyílt beavatkozása tovább destabilizálta az országot; mivel a katonaság és a rendőrség által nyilvános helyeken elkövetett számos elnyomó cselekmény szembetűnően emlékeztetett a több évtizedes bolíviai polgári-katonai diktatúrák legsötétebb időszakaira, valamint arra, hogy több mint 200 katonai puccsra került sor azóta, hogy az ország 1825-ben függetlenné vált, és ez a legmagasabb szám a latin-amerikai országok körében;

G. mivel 2020. október 18-án választásokra került sor; mivel a nemzetközi közösség széles körben elismerte a választások eredményeit, amelyek során Luis Arcét jogszerűen választották meg a Többnemzetiségű Bolíviai Állam elnökévé;

H. mivel 2021 márciusában a nemzeti ügyészség elfogatóparancsokat bocsátott ki és hajtott végre a volt elnök, Áñez, az átmeneti kormány miniszterei és a 2019–2020-as időszakban az átmeneti kormányt alkotó más személyek ellen, többek között izgatás, terrorizmus és összeesküvés miatt, az „Államcsíny” néven ismert jogi ügy keretében; mivel 2021. február 18-án jóváhagyták a 4461. sz. legfelsőbb rendeletet, amely amnesztiát vagy kegyelmet ad Arce elnök kormányának azon támogatói számára, akiket a 2019 októberében kezdődött politikai válság során elkövetett állítólagos bűncselekmények miatt vettek őrizetbe;

I. mivel az EU 2019-ben és és 2020-ban fontos szerepet játszott a megbékélés elősegítőjeként és a tisztességes választások támogatásában;

1. aggodalmát fejezi ki azon társadalmi és politikai folyamatokkal kapcsolatban, amelyek Bolíviában az alkotmányos folytonosság – a hadsereg és a rendőrség 2019-es fellépése által okozott – váratlan megszakadása óta kibontakoztak és súlyosbodtak, ideértve a társadalmi mozgalmak és az őslakos közösségek elnyomását is, és mélységesen elítéli a bolíviai zavargások valamennyi áldozatának tragédiáját; hangsúlyozza, hogy feltétlenül fenn kell tartani a teljes mértékben jogszerű, többnemzetiségű és többnyelvű államot;

2. felhív az átlátható módon és politikai nyomás nélkül gyakorolt igazságszolgáltatás keretében a 2019-es eseményekkel kapcsolatos vádak tisztázására, beleértve Jeanine Áñez volt ideiglenes elnök fogva tartását is; felszólít jogainak teljes körű tiszteletben tartására a fogva tartás során, beleértve az orvosi ellátást is;

3. felhívja a bolíviai kormányt, hogy sürgősen és gondosan vizsgálja ki, állítsa bíróság elé és büntesse meg a válsággal összefüggésben elkövetett erőszakos cselekményekért és súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős személyeket, és biztosítsa az áldozatok kárpótlását; hangsúlyozza egy olyan terv kidolgozásának fontosságát, amely azonnali segítséget nyújt az emberi jogi jogsértések áldozatainak és családjaiknak, és átfogó jóvátételt biztosít számukra; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Sacabában és Senkatában történt halálesetekért, valamint a 2019-ben elkövetett gyilkosságok többségéért eddig egyetlen személyt sem vontak felelősségre; hangsúlyozza, hogy a cselekvés elmulasztása elmélyíti a megosztottságot, súlyosbítja a jelenlegi feszültségeket és aláássa a közvélemény állami intézményekbe vetett bizalmát;

4. sürgeti a hadsereg és a rendőrség beavatkozása nyomán az alkotmányos folytonosság váratlan megszakadásával, valamint az azóta elkövetett emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősség átláthatóvá tételét;

5. a hatalmi ágak függetlenségének teljes körű tiszteletben tartására szólít fel, valamint arra, hogy a politikai nézeteltéréseket párbeszéd útján és megbékélésre törekedve kezeljék, hogy megőrizzék a demokráciát, a jogállamiságot, és tiszteletben tartsák az emberi jogokat;

6. üdvözli, hogy a 2020. október 18-i választások incidensek nélkül, teljes körű demokratikus garanciák mellett zajlottak le; kiemeli Luis Arce és a Movimiento al Socialismo párt egyértelmű választási győzelmét; elismerését fejezi ki a 2021. évi szubnacionális választások sikeres megtartásáért, és elismeri, hogy az EU  egy szakértői választási misszió révén támogatta a 2020. évi elnökválasztást, valamint az EU pozitív szerepét a 2019-es és 2020-as béketeremtésben;

7. hangsúlyozza, hogy az intézmények függetlensége és a hatáskörök megosztása elengedhetetlen a jogszerű eljárások biztosításához, és megjegyzi, hogy a függetlenség hiánya károsan hatna az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, és általában csökkentené a polgároknak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmát; e tekintetben felszólítja Bolívia kormányát, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a jogállamiság fenntartása és az ország igazságszolgáltatási rendszere függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében, garantálva az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, valamint hangsúlyozza az időben történő és megfelelő jóvátétel szükségességét;

8. osztja az ENSZ főtitkárának nyilatkozatában megfogalmazott nézeteket, emlékeztetve arra, hogy valamennyi bírósági eljárás során tiszteletben kell tartani a jogszerű eljárás garanciáit és a teljes átláthatóságot; emlékeztet továbbá az összes bolíviai szereplő által a béke megszilárdítása érdekében tett fontos lépésekre; felszólítja a bolíviai kormányt, hogy maradéktalanul működjön együtt az ENSZ szerveivel és nyújtson állandó meghívást az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa különleges eljárásainak keretében tett látogatásokhoz;

9. elismeri és támogatja az ENSZ által az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának (IACHR) égisze alatt végzett munkát, és kéri az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa hivatalának és a Független Szakértők Bolíviáért Interdiszciplináris Csoport (GIEI) újbóli létrehozását;

10. hangsúlyozza, hogy minden bírósági eljárást a jogszerű eljárás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett kell lefolytatni, a nemzetközi joggal összhangban, biztosítva a bírósági garanciákat, a bírói védelmet és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést egy olyan független és pártatlan igazságszolgáltatási rendszer keretében, amely mentes más állami intézmények beavatkozásától;

11. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt években elterjedt az erőszakos és lázító nyelvezet, valamint az újságírókkal, az emberijog-védőkkel és az őslakos népekkel szembeni verbális és fizikai erőszak, ami mélyen gyökerező rasszizmusról tanúskodik; határozottan elítél minden rasszista fellépést és becsmérlő cselekményt, azokat súlyos emberi jogi jogsértéseknek tekinti, és kéri gyors és teljes tisztázásukat valamennyi vonatkozó anyag és felelős személy büntetőeljárás alá vonása és megbüntetése érdekében; hangsúlyozza, hogy a sajtó szabadsága a stabilitás alapvető eleme;

12. sürgeti az EU-t, hogy továbbra is támogassa Bolíviát és működjön együtt az újonnan megválasztott hatóságokkal az ország jólétének és stabilitásának megerősítése érdekében a megbékélés, az egység és az inkluzivitás szellemében;

13. elítéli az emberi jogok politikai érdekekből való instrumentalizálását;

14. felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy növeljék az országban elkövetett emberi jogi jogsértések mélyebb okainak kezelésére irányuló párbeszédhez nyújtott támogatásukat, és biztosítsák, hogy Bolíviában ne forduljon elő ismét politikai és intézményi indíttatású erőszak, azáltal, hogy támogatják a nemzeti párbeszéd és a megbékélési folyamat sürgető elindítását, amelyek célja, hogy enyhítsék a bolíviai társadalmon belüli feszültségeket és ellenségeskedéseket, és biztosítsák valamennyi polgár emberi jogainak teljes körű tiszteletben tartását;

15. felszólítja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a bolíviai környezetvédők és emberijog-védők védelmét és támogatását; felhívja az uniós küldöttséget, hogy maradéktalanul hajtsa végre az emberi jogi jogvédőkre vonatkozó uniós iránymutatásokat, támogassa a civil társadalmat és az üldöztetés veszélyének kitett személyek számára nyújtson védelemhez való hozzáférést, valamint adott esetben könnyítse meg a sürgősségi vízumok kiadását, és biztosítson ideiglenes menedéket az uniós tagállamokban;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Bolívia kormányának és parlamentjének, valamint az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek.

 

Utolsó frissítés: 2021. április 28.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat