Eljárás : 2021/2874(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0445/2021

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0445/2021

Viták :

PV 16/09/2021 - 6.3
CRE 16/09/2021 - 6.3

Szavazatok :

PV 16/09/2021 - 8
PV 16/09/2021 - 15

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0391

<Date>{15/09/2021}15.9.2021</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0445/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0447/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0448/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0454/2021</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 176kWORD 55k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0445/2021 (Verts/ALE)

B9-0447/2021 (S&D)

B9-0448/2021 (Renew)

B9-0454/2021 (PPE)</TablingGroups>


<Titre>a Kenyában lévő kakumai menekülttáborban kialakult helyzetről</Titre>

<DocRef>(2021/2874(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Isabel Wiseler-Lima, Michael Gahler, David McAllister, José Manuel Fernandes, Loránt Vincze, Tomáš Zdechovský, Janina Ochojska, Miriam Lexmann, Deirdre Clune, Inese Vaidere, Andrey Kovatchev, Vladimír Bilčík, Krzysztof Hetman, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Eva Maydell, Peter Pollák, Paulo Rangel, Christian Sagartz, Stanislav Polčák, Romana Tomc, Lefteris Christoforou, Ivan Štefanec, Luděk Niedermayer, Helmut Geuking, Michaela Šojdrová, Jiří Pospíšil, Tom Vandenkendelaere, Seán Kelly</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Pedro Marques, Andrea Cozzolino, Maria Arena</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Hilde Vautmans, Petras Auštrevičius, Izaskun Bilbao Barandica, Olivier Chastel, Bernard Guetta, Svenja Hahn, Karin Karlsbro, Moritz Körner, Javier Nart, Jan-Christoph Oetjen, Samira Rafaela, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Marie-Pierre Vedrenne, Klemen Grošelj</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Pierrette Herzberger-Fofana</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo</Depute>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a Kenyában lévő kakumai menekülttáborban kialakult helyzetről

(2021/2874(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Kenyáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2015. április 30-i[1] és a dadaabi menekülttáborról szóló 2017. május 18-i állásfoglalására[2],

 tekintettel „Az Afrikára vonatkozó új uniós stratégia – partnerség a fenntartható és befogadó fejlődésért” című, 2021. március 25-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a Kenyai Köztársaság és az Európai Unió 2021. június 21-i együttes nyilatkozatára,

 tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Unió nevében 2021. május 17-én, a homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnapon tett nyilatkozatára,

 tekintettel az LMBTI-személyek ugandai helyzetéről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a Tanács „Afrika szarva: az EU geostratégiai prioritása” című, 2021. május 10-i következtetéseire,

 tekintettel a kenyai kormánynak és az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának a dadaabi és kakumai menekülttáborokra vonatkozó ütemtervről szóló, 2021. április 21-i együttes nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ menekültügyi főbiztosának az LMBTIQ+-személyek kakumai menekülttáborbeli helyzetéről szóló, 2021. március 25-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának a homofóbia, a bifóbia és a transzfóbia elleni világnapról szóló, 2021. május 17-i üzenetére,

 tekintettel a Bizottság „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i közleményére (COM(2020)0698),

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, 21., 24., 29. és 31. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. és 215. cikkére, melyek kötelezik az Uniót és tagállamait, hogy a világ többi részéhez fűződő kapcsolataikban támogassák és mozdítsák elő az egyetemes emberi jogokat és az egyének védelmét, valamint hogy súlyos emberi jogi jogsértések esetén fogadjanak el korlátozó intézkedéseket,

 tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezményben foglalt értékekre: az emberi méltóságra, az egyenlőségre és szolidaritásra,

 tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 14. cikkére, amely elismeri a más országbeli üldöztetés előli menedékkérés jogát,

 tekintettel az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó uniós szükséghelyzeti alapra (Szükséghelyzeti Alap Afrikáért),

 tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],

 tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1984. évi ENSZ-egyezményre,

 tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024” című, 2020. március 25-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

 tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ menekültügyi főbiztosának átfogó menekültügyi reagálási keretére,

 tekintettel a kenyai legfelsőbb bíróság 2021. április 8-i határozatára, amely ideiglenesen felfüggeszti a dadaabi és a kakumai menekülttáborok bezárását,

 tekintettel a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumról szóló, 2020. május 13-i közleményére (COM(2020)0609),

 tekintettel az ENSZ menekültekről szóló globális megállapodására,

 tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel Afrikában a legtöbb menekültet és menedékkérőt befogadó országok között Kenya Etiópia mögött a második; mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a 2021. május 31-i állapot szerint Kenyában a menekültek és menedékkérők száma 519 989 fő volt Kakumában, Dadaabban és a városi térségekben;

B. mivel a kakumai tábor Turkana kerületben, az egyik legszegényebb kenyai kerületben található; mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a táborban nyomorúságosak az életkörülmények, és egyre csak romlanak, az emberek mélyszegénységben élnek, rossz a lakhatás és az infrastruktúra, valamint hiányzik a víz, a víziközmű-szolgáltatás, a gyógyszerek és a villamosenergia-ellátás; mivel a helyi lakosság és a menekültek egyaránt súlyos élelmiszer- és vízhiánytól szenvednek, és alapvető szükségleteik sincsenek kielégítve; mivel a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította a már egyébként is aggasztó humanitárius helyzetet a táborban és abban a kerületben, ahol a tábor található;

C. mivel a kenyai kakumai menekülttábor emberi jogi és biztonsági helyzete exponenciálisan romlott; mivel gyakran fegyveres rablásokról, lopásokról, nemi erőszakról és gyilkosságokról számolnak be, és a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek és az LMBTIQ+-személyek a legkiszolgáltatottabbak az erőszakkal szemben; mivel e támadásokkal kapcsolatban jelenleg vizsgálat folyik;

D. mivel 2021. március 15-én a Kakuma 3 tábor 13-as blokkjában két menekült álmában másodfokú égési sérülést szenvedett egy Molotov-koktéllal elkövetett gyújtogatás miatt; mivel az egyik áldozat, Chriton Atuhwera ugandai menekült belehalt az elszenvedett sérülésekbe; mivel egyre több LMBTIQ+-menekültet támadtak és sebesítettek meg, és sokan kénytelenek elmenekülni a menekülttáborból olyan helyre, ahol nem részesülnek védelemben, és nem tartózkodhatnak jogszerűen;

E. mivel – annak ellenére, hogy a kenyai jogszabályok 14 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetik az azonos neműek közötti, beleegyezésen alapuló kapcsolatot – ez az egyetlen ország a régióban, amely olyan menekülteket fogad be, akik szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt menekülnek; mivel a kakumai menekülttáborban mintegy 300 LMBTIQ+-profillal rendelkező menekültet és menedékkérőt vettek nyilvántartásba, és az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint legtöbbjük arról számolt be, hogy békésen élnek a kakumai közösségben;

F. mivel a Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Interszexuális Szövetség (ILGA) 2020. évi globális áttekintése szerint a homoszexualitást tiltó országok közel fele Afrikában található; mivel az 54 afrikai országból csak 22-ben legális a homoszexualitás;

G. mivel számos afrikai országban az LMBTIQ+-ellenes törvények a gyarmati időszakra nyúlnak vissza;

H. mivel 2020 márciusában néhány LMBTIQ+-profilú menekült arra kérte az ENSZ menekültügyi főbiztosát, hogy helyezzék át őket Kenyán kívülre, mert az ország ellenséges velük szemben; mivel az elmúlt néhány hónapban több mint 30 LMBTIQ+-személyt helyeztek át a tábor Kakuma 3 részéből más részekre, az általuk felvetett biztonsági aggályok alapján és az ENSZ menekültügyi főbiztosa által a helyszínen végzett alapos értékelést követően; mivel az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló európai parlamenti megbízatás felszólított arra, hogy az idők folyamán erőfeszítéseket kell tenni az áttelepített személyek tagállamok közötti méltányos elosztása érdekében, és hogy ezeket az erőfeszítéseket össze kell kapcsolni az áttelepítésre szoruló személyek áttelepítésére vonatkozó közös globális felelősségre vonatkozó kötelező erejű nemzetközi szabályok létrehozására irányuló erőfeszítésekkel, amint azt az ENSZ menekültügyi főbiztosa jelezte;

I. mivel 2020 novemberében a kenyai kormány és a Human Rights Watch megerősítette, hogy a Covid19 időszakában exponenciálisan nőtt az LMBTIQ+-személyek elleni támadások száma, mindamellett, hogy az erőszak általában is fellángolt;

J. mivel az LMBTIQ+-személyek kenyai menekülttáborokból való áttelepítése továbbra is elmarad a tényleges szükségletektől; mivel a Covid19-világjárvány lelassította a folyamatot; mivel az ENSZ menekültügyi főbiztossa szerint 2019 óta mintegy 235 ilyen profilú menekültet javasoltak áttelepítésre, akiknek 48%-a elhagyta az országot;

K. mivel annak ellenére, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosa és partnerei előkészítették a világjárványra való reagáláshoz szükséges létesítményeket, a táborban tartózkodó menekültek 65%-a számolt be arról, hogy a járvány kitörését követően kevésbé férnek hozzá egészségügyi létesítményekhez, mint a járvány kitörése előtt, főként a fertőzéstől való félelem és az egészségügyi személyzet hiánya miatt; mivel a kenyai lakosságnak csupán 3%-a kapta meg összes oltást a Covid19 ellen; mivel a kenyai menekülttáborokban 2021. március 30-án kezdődött meg az oltási kampány, és a kakumai tábor 2000 adag oltóanyagot kapott;

L. mivel a kenyai kormány az elmúlt évtizedekben számos kísérletet tett a tábor bezárására; mivel 2021. március 24-én Kenya belügyminisztere 14 napos ultimátumot adott az ENSZ menekültügyi főbiztosának, hogy tervet dolgozzon ki a dadaabi és a kakumai táborok bezárására; mivel 2021. április 8-án a kenyai legfelsőbb bíróság ideiglenesen 30 napra elhalasztotta a bezárást; mivel 2021. április 29-én az ENSZ menekültügyi főbiztosa és a kenyai kormány megállapodott a kakumai és a dadaabi táborok későbbi, 2022. június 30-ig történő bezárására vonatkozó ütemtervről; mivel az ütemtervben szerepel a menekültek származási országukba való biztonságos és méltó visszatérése, a harmadik országokba különböző megállapodások alapján történő távozás és a Kelet-afrikai Közösség (EAC) országaiból származó egyes menekültek Kenyában való alternatív tartózkodási lehetőségei;

M. mivel az ENSZ elismerte a kormány aggályait, illetve, hogy a menekülttáborok nem jelenthetnek hosszú távú megoldást a kényszerű lakóhelyelhagyásra, nemzetközi és emberi jogi szervezetek azonban figyelmeztettek arra, hogy a táborok hirtelen és nem rendezett bezárása humanitárius katasztrófához vezetne, és hogy a kényszerű hazaszállítás sértené a nemzetközi jogot; mivel a Kakumában tartózkodó menekültek általában attól tartanak, hogy kitoloncolják őket;

N. mivel Afrika szarva hatalmas természeti erőforrásai ellenére a világ egyik legszegényebb régiója; mivel itt az élelmezésbiztonság rendkívül gyenge lábakon áll, és a régióban élő emberek milliói alultápláltak és éhínség fenyegeti őket; mivel a régióban – többek között Kenyában – az emberek főképpen az aszály és a fegyveres konfliktusok miatt hagyják el lakóhelyüket, amint azt a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) 2017. március 26-i csúcstalálkozóján elfogadott nairobi globális cselekvési terv is hangsúlyozza; mivel az olyan konfliktusok miatt, mint a szomáliai és etiópiai konfliktusok vagy a választások előtti és utáni erőszak Ugandában és Tanzániában a kakumai táborban élő legtöbb menekült esetében nem indokolható az önkéntes visszatérés, mert biztonságuk és méltóságuk nem garantált; mivel 2019 vége óta Kenyát példátlan fenyegetések érték és súlyosan érintette az éghajlatváltozás, sújtotta az elmúlt 60 év legsúlyosabb sáskajárása, az esős évszakok árvizei és a Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések;

O. mivel a 2015. november 12-i, vallettai csúcstalálkozón aláírt Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért rendeltetése a destabilizáció, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az illegális migráció kiváltó okainak kezelése a reziliencia, a gazdasági lehetőségek, az esélyegyenlőség, a biztonság és a fejlődés előmozdítása révén; mivel az EU lépéseket tesz a kenyai menekülttáborokban lakó menekültek életmentő, alapvető szükségleteinek kielégítésére; emlékeztet arra, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében jött létre, és azt össze kell hangolni az EU fejlesztési politikájának elsődleges célkitűzésével, amely továbbra is a szegénység elleni küzdelem;

P. mivel 2012 óta az EU több mint 200 millió eurónyi humanitárius segélyt nyújtott, és 286 millió eurót juttatott az Európai Fejlesztési Alapon (EFA) keresztül a 2014–2020 közötti időszakban, a munkahelyteremtésre, az élelmezésbiztonságra, a rezilienciára, az intézményfejlesztésre és különösen az oktatásra összpontosítva; mivel a kenyai menedékkérők alapvető szükségleteik tekintetében teljes mértékben a humanitárius segítségnyújtástól függenek; mivel az új NDICI – Globális Európa pénzügyi eszköz folytatja az uniós programok végrehajtását Kenyában;

Q. mivel 2021-ben az EU 15 millió eurót különített el kenyai humanitárius projektek finanszírozására, amelyek célja elsősorban a menekültek megsegítése, 2016 óta pedig 45 millió eurót biztosított a kenyai menekültek és befogadó közösségek számára az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében; mivel a kakumai és a dadaabi menekülttáborokban az EU továbbra is támogatja az alapvető életmentő segélyek biztosítását, például az élelmezési segélyt, az egészségügyi ellátást, az alultápláltság kezelését, a vízellátást, a megfelelő higiénés körülményeket, valamint a védelmet és az oktatást;

1. mély aggodalmának ad hangot a humanitárius helyzet és a kakumai táboron belüli elhúzódó erőszakról szóló jelentések miatt; határozottan elítéli a Kakuma 3 menekülttáborban 2021. március 15-én két LMBTIQ+-menekült ellen Molotov-koktéllal elkövetett támadást; mély aggodalmát fejezi ki a kakumai menekülttáborban az LMBTIQ+-profilú személyeket érő állandó fenyegetések miatt; emlékeztet, hogy az elmúlt hónapokban több mint 30 személyt helyeztek át sürgősen;

2. sürgeti a kenyai hatóságokat, hogy folytassák a nyomozást, alaposan vizsgálják ki e bűncselekményt, és vonják felelősségre az elkövetőket a kenyai joggal összhangban és a nemzetközi emberi jogi normák tiszteletben tartásával;

3. elismeri Kenya fontos és konstruktív szerepét, és emlékeztet a kihívást jelentő regionális helyzetre, amelyet regionális válságok és konfliktusok jellemeznek; elismeri a kakumai menekülttábor jelentőségét a Kenya szomszédos régióiban tartózkodó menekültek és menedékkérők ezrei számára, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat, és különösen az LMBTIQ+-profillal rendelkezőket, akiket származási országukban kriminalizálnak, sőt halálbüntetéssel sújtanak;

4. elismerését fejezi ki a kenyai menekültügyi ügyekkel foglalkozó titkárság (RAS), az ENSZ menekültügyi főbiztosa és más partnerek között az évek során az összes menekült védelmével kapcsolatban végzett együttműködésért; hangsúlyozza azonban, hogy a kakumai tábor jelenlegi helyzete hosszú távon fenntarthatatlan, ami hatékony és összehangolt választ kíván a kenyai kormánytól, a régió kormányaitól és a nemzetközi közösség egészétől, beleértve az EU-t is; ennek kapcsán tudomásul veszi a dadaabi és a kakumai menekülttáborokra vonatkozó ütemterv közelmúltbeli elfogadását;

5. felszólítja a kenyai kormányt, hogy legalább addig tartsa fenn a kakumai és a dadaabi menekülttáborokat, amíg a régió helyzete stabilizálódik; sürgeti a kenyai kormányt, hogy a menekülteket érintő döntések meghozatalakor biztosítsa emberi jogaik tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy a menekültek befogadásához harmadik országoknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem helyettesítheti az EU felelősségét a nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadása és áttelepítése terén;

6. felszólítja a kenyai kormányt, az ENSZ menekültügyi főbiztosát és a nemzetközi közösséget, hogy vállaljanak kötelezettséget arra, hogy együttműködnek, és olyan alternatív, tartós, megfelelő és jogokon alapuló megoldásokat keresnek, amelyek összhangban vannak a menekültekről szóló globális megállapodás felelősségmegosztási elveivel és céljaival; javasolja, hogy a hatékonyság érdekében e megoldás foglalja magában a nemzetközi védelemre szoruló menekültek érdemi részének az EU-ba történő áttelepítését;

7. hangsúlyozza, hogy integráltabb és átfogóbb regionális megközelítésre van szükség a menekültek kezelése, valamint a Kenya és a szomszédos országok közötti, politikai, biztonsági, humanitárius és fejlesztési kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése terén a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése érdekében; felszólít a menekülttáborok megfelelő biztonságának biztosítására, és felhívja a kenyai kormányt, hogy javítsa a biztonságot a kakumai táborban, és erősítse meg a menekültek, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok védelmét; felszólítja a bűnüldöző hatóságokat és a kenyai kormányzat többi részét, hogy biztosítsák a menekültek védelmét és biztonságát;

8. felhívja a kenyai kormányt és az ENSZ menekültügyi főbiztosát, hogy biztosítsák a hazatelepítési program végrehajtását, teljes mértékben összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel és Kenya belső felelősségével; kitart amellett, hogy a származási országba irányuló minden hazatelepítési eljárás önkéntes, biztonságos, fenntartható és méltó kell legyen, és jogokon kell alapulnia, továbbá a visszatérőknek objektív, semleges és érdemi információkkal kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha úgy döntenek, hogy nem térnek vissza önként;

9. súlyos aggodalmának ad hangot az Afrika szarván kialakult helyzet miatt, különös tekintettel a szegénységre és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságára; felhívja a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésre a menekültprobléma és az éhínség kezeléséhez szükséges sürgősségi humanitárius segélyt a régióban; kéri, hogy az EU és a tagállamok által Afrika szarván nyújtott támogatást elsősorban az erőszak – többek között a szexuális erőszak – kezelésére, valamint a súlyos egyenlőtlenségekkel, a szegénységgel, a krónikus alultápláltsággal, az egészségügyi ellátáshoz – különösen a reproduktív egészségügyi ellátáshoz – és a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, valamint a fenntartható fejlődési célok elérésével kapcsolatos problémák kezelésére használják fel;

10. felhívja az EU-t, hogy ne csak a menekülteket támogató támogatás révén foglalkozzon az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és az alapvető szükségletek kielégítetlenségének kérdésével a kakumai táborban, beleértve többek között a vízhez, a megfelelő higiénés körülményekhez, az egészségügyi ellátáshoz és a villamosenergia-szolgáltatáshoz való hozzáférést, hanem olyan nemzeti fejlesztési programok támogatása révén is, amelyeknek biztosított a fejlesztési hatékonysága és a rendszeres értékelése;

11. hangsúlyozza, hogy a régió fokozódó instabilitása akadályozza a menekültek származási országukba való biztonságos visszatérését; felhívja az EU-t, hogy a nemzetközi adományozói közösséggel együttműködve továbbra is fokozza közvetítő partnerként és a régió fenntartható és hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatása érdekében tett erőfeszítéseit, megteremtve ezáltal az önkéntes visszatérést és a menekültek visszailleszkedését lehetővé tevő és biztonságos környezetet;

12. nagyobb erőfeszítésekre szólít fel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült LMBTIQ+-személyek védelme érdekében, és nagyobb szolidaritást kér a nemzetközi közösség részéről az áttelepítési igények globális kielégítése terén, mivel ezek továbbra is messze meghaladják a rendelkezésre álló helyek tényleges számát;

13. felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap végrehajtásáról és programozásáról, és kéri, hogy a Bizottság az Alapjogi Ügynökség támogatásával készítsen egy külön hatásvizsgálatot annak emberi jogi hatásairól; felhívja a Bizottságot, hogy e hatásvizsgálat eredményeit időben nyújtsa be a Parlamentnek, többek között a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság külső pénzügyi eszközökkel foglalkozó munkacsoportjai keretében;

14. felhívja az EU-t, hogy továbbra is szorosan működjön együtt a kenyai kormánnyal, az ENSZ menekültügyi főbiztosával és a tágabb nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy segítsen megoldást találni a régió elhúzódó menekültügyi helyzetére; felszólítja az EU-t, hogy Kenyában fokozza az emberi jogok védelmét és előmozdítását;

15. emlékeztet, hogy az Európai Unióban a szexuális irányultságon alapuló üldöztetés a menedékjog iránti kérelem és a menedékjog megadásának egyik elismert kritériuma; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tartsák magukat ehhez az elvhez; felhívja az EU-t, különösen az uniós küldöttségeket és az EU emberi jogi különleges képviselőjét, hogy ténylegesen teljes mértékben használják ki az LMBTI-eszköztárat és az ahhoz kapcsolódó iránymutatásokat a homoszexualitást még mindig bűncselekménynek tartó afrikai országokkal folytatott párbeszédük során, és általánosabban az összes olyan országgal folytatott párbeszéd során, ahol széles körben elterjedt az LMBTIQ+-személyek üldözése vagy az ellenük irányuló erőszak;

16. ragaszkodik ahhoz, hogy az EU kenyai küldöttsége továbbra is szorosan kövesse nyomon a kiszolgáltatott személyek, különösen az LMBTIQ+-személyek és a fekete-afrikai nők helyzetét, és aktívan támogassa a civil társadalmi szervezeteket, az emberijog-védőket és az LMBTIQ+-személyeket a helyszínen;

17. sürgeti az EU-t, hogy folytassa erőfeszítéseit annak érdekében, hogy meggyőzze a kenyai kormányt és az Afrikai Uniót az LMBTIQ+-szal kapcsolatos megközelítésük felülvizsgálatáról, megjegyezve, hogy álláspontjuk az LMBTIQ+-személyeket embertelen és megalázó bánásmód veszélyének teheti ki, ami ellentétes az egyenlőség és az egyenlő védelem törvényben rögzített értékeivel;

18. emlékezteti a kenyai hatóságokat azon kötelezettségvállalásukra, hogy tiszteletben tartják a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikkében rögzített, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, valamint az Afrikai Chartában és más nemzetközi és regionális emberi jogi eszközökben, többek között a Cotonoui Megállapodásban és különösen annak 8. és 96. cikkében előírt alapvető jogok garantálására vonatkozó kötelezettségeiket; sürgeti a kenyai kormányt, hogy szexuális irányultságtól, nemi identitástól vagy kifejeződéstől függetlenül minden körülmények között garantálja valamennyi menekült testi és lelki épségét;

19. felhívja a nemzetközi közösséget annak garantálására, hogy a menekülteket bevonják a Covid19-oltási programokba; hangsúlyozza, hogy annak lehetővé tétele, hogy a menekültek igénybe vehessék a nemzeti szolgáltatásokat és integrálódjanak a nemzeti fejlesztési tervekbe, mind a menekültek, mind az őket befogadó közösségek számára alapvető fontosságú, és összhangban van a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben szereplő azon kötelezettségvállalással, hogy senkit nem hagyunk hátra;

20. hangsúlyozza, hogy a régión belüli biztonság javítása nélkül lehetetlen a fejlődés; nyomatékosan hangsúlyozza azonban, hogy a forrásokat a régió gazdasági, humán és társadalmi fejlesztésére kell fordítani, különös hangsúlyt helyezve a vagyonkezelői alapról szóló határozatban azonosított fejlesztési kihívásokra; emlékeztet, hogy az EFA és a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) forrásait kizárólag fejlesztési célokra szabad felhasználni;

21. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az NDICI – Globális Európa jelentős részét harmadik országokban, többek között Kenyában működő civil társadalmi szervezetek kapják meg a segítségnyújtás, valamint a migránsok jogainak védelme és nyomon követése érdekében; felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy ezen eszköz forrásainak jelentős részét az emberi jogok és a menekültek nemzetközi védelmének javítására különítsék el, különösen Kenyában;

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az ENSZ menekültügyi főbiztosának, a kenyai parlament elnökének, a Kormányközi Fejlesztési Hatóságnak, az IGAD-nak, az IGAD-tagállamok kormányainak, az Afrikai Uniónak, a Pánafrikai Parlamentnek és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.

 

[1] HL C 346., 2016.9.21., 51. o.

[2] HL C 307., 2018.8.30., 131. o.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0108.

[4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0042.

[5] HL L 209., 2021.6.14., 1. o.

Utolsó frissítés: 2021. szeptember 15.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat