Eljárás : 2021/2982(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0560/2021

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0560/2021

Viták :

Szavazatok :

PV 25/11/2021 - 8
PV 25/11/2021 - 15

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0482

<Date>{24/11/2021}24.11.2021</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0560/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0561/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0562/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0563/2021</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0567/2021</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 189kWORD 56k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0560/2021 (Verts/ALE)

B9-0561/2021 (S&D)

B9-0562/2021 (PPE)

B9-0563/2021 (Renew)

B9-0567/2021 (ECR)</TablingGroups>


<Titre>az emberi jogok katonai és biztonsági magánvállalatok általi megsértéséről, különös tekintettel a Wagner-csoportra</Titre>

<DocRef>(2021/2982(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Michael Gahler, Andrius Kubilius, Isabel Wiseler-Lima, David McAllister, Rasa Juknevičienė, Antonio López-Istúriz White, Miriam Lexmann, Tomáš Zdechovský, Inese Vaidere, Christian Sagartz, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Peter Pollák, José Manuel Fernandes, Adam Jarubas, Tom Vandenkendelaere, Janina Ochojska, David Lega, Krzysztof Hetman, Stanislav Polčák, Ivan Štefanec, Andrey Kovatchev, Vladimír Bilčík, Radosław Sikorski, Andrzej Halicki, Michaela Šojdrová, Luděk Niedermayer</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Pedro Marques, Andrea Cozzolino, Sven Mikser</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Nathalie Loiseau, Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Olivier Chastel, Vlad Gheorghe, Bernard Guetta, Irena Joveva, Ilhan Kyuchyuk, Karen Melchior, Frédérique Ries, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Viola Von Cramon-Taubadel, Hannah Neumann</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Anna Fotyga, Jacek Saryusz-Wolski, Veronika Vrecionová, Charlie Weimers, Elżbieta Kruk, Ryszard Czarnecki, Bogdan Rzońca, Alexandr Vondra, Assita Kanko, Raffaele Fitto, Elżbieta Rafalska, Witold Jan Waszczykowski, Adam Bielan, Carlo Fidanza</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo</Depute>

</RepeatBlock-By>


Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok katonai és biztonsági magánvállalatok általi megsértéséről, különös tekintettel a Wagner-csoportra

(2021/2982(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel korábbi állásfoglalásaira és ajánlásaira, különösen a biztonsági magánvállalatokról szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására[1], a Száhel-övezetben, Nyugat-Afrikában és Afrika szarván folytatott EU–Afrika biztonsági együttműködésről szóló, 2020. szeptember 16-i állásfoglalására[2], az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok irányára vonatkozó, 2021. szeptember 16-i ajánlására[3] és a Szomáliáról szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a Tanács súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/1998 rendeletére (az EU globális emberi jogi szankciórendszere)[5]

 tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

 tekintettel az Afrikai Egységszervezetnek az afrikai zsoldostevékenységek felszámolásáról szóló, 1977. évi egyezményére,

 tekintettel a zsoldosok toborzása és alkalmazása, valamint finanszírozása és kiképzése elleni, 1989. évi nemzetközi egyezményre,

 tekintettel a katonai és biztonsági magánvállalatok fegyveres konfliktusok idején végzett tevékenységével kapcsolatos, vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségekről és bevált módszerekről szóló, 2008. szeptember 17-i montreux-i dokumentumra (montreux-i dokumentum),

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott, Líbiával foglalkozó független tényfeltáró misszió 2021. október 1-jei jelentésére,

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szakértőinek az orosz kiképzőkről szóló, 2021. március 31-i és a közép-afrikai köztársaságbeli Wagner-csoportról szóló, 2021. október 27-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Líbiával foglalkozó, 2021. november 12-i párizsi nemzetközi konferencia nyilatkozatára,

 tekintettel a magántulajdonban lévő biztonsági cégek fegyveres biztonsági szolgáltatásainak igénybevételéről szóló ENSZ-iránymutatásra;

 tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre,

 tekintettel a zsoldosoknak az emberi jogi jogsértések elkövetését szolgáló és a népek önrendelkezési jogának gyakorlását akadályozó eszközként való alkalmazásával foglalkozó ENSZ-munkacsoport (a zsoldosok alkalmazásával foglalkozó ENSZ-munkacsoport) jelentéseire, sajtóközleményeire és állításokat tartalmazó leveleire, ezek közül különös tekintettel a 2021. március 24-ire és az 2021. október 27-ire,

 tekintettel a Közép-afrikai Köztársasággal foglalkozó, a 2536 (2020) sz. határozat alapján meghosszabbított megbízatású szakértői bizottságnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökéhez intézett, 2021. június 25-i levelére,

 tekintettel a nyitott kormányközi munkacsoportra, amelynek feladata a katonai és biztonsági magánvállalatok tevékenységére vonatkozó nemzetközi szabályozási keret tartalmi elemeinek kidolgozása, anélkül hogy előzetesen meghatározná a keret jellegét;

 tekintettel a biztonsági magánvállalatokra vonatkozó nemzetközi magatartási kódexre,

 tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel a katonai és biztonsági magánvállalatok olyan üzleti magánvállalkozások, amelyek katonai és/vagy biztonsági szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek magukban foglalhatják többek között a fegyveres őrzést, a fegyverrendszerek karbantartását és működtetését, a fogva tartottak őrizetét, valamint a helyi erők és biztonsági személyzet számára nyújtott tanácsadást vagy kiképzést; mivel az elmúlt években a konfliktusok által érintett térségekben az állami és nem állami szereplők egyre jelentősebb mértékben támaszkodnak katonai és biztonsági magánvállalatokra; mivel a katonai és biztonsági magánvállalatok minden szinten – a logisztikai támogatástól kezdve a nagy intenzitású műveletekig – részt vesznek a 21. századi konfliktusokban, az afganisztáni és iraki háborútól kezdődően;

B. mivel az ágazat szabályozásának jelenlegi helyzetét egy sor következetlen, az országok között jelentősen eltérő szabály jellemzi; mivel a nem homogén nemzeti jogszabályok és az egyes katonai és biztonsági magánvállalatok által alkalmazott önszabályozás – a szankciók hiánya miatt – nem elegendő ahhoz, hogy visszatartson a visszaélésektől, és ez jelentős hatással lehet arra, hogy miként működnek a katonai és biztonsági magánvállalatok a többoldalú intervenciók során és a konfliktusok által érintett régiókban;

C. mivel a katonai és biztonsági magánvállalatokat az összetűzésekben való részvétel során köti a nemzetközi jog, különösen az ENSZ valamennyi tagállama által megerősített genfi egyezményekben meghatározottak szerint; mivel a genfi egyezmények jogi rendelkezéseit nemzetközi szokásjogként ismerik el; mivel a genfi egyezmények I. kiegészítő jegyzőkönyvének 47. cikke meghatározza a zsoldos fogalmát; mivel ennek alapján a zsoldosokat polgári személyként határozzák meg, így nem vehetnek részt a konfliktusokban; mivel a zsoldosok alkalmazása és toborzása, valamint finanszírozása és kiképzése elleni nemzetközi egyezmény tiltja a zsoldosok alkalmazását,

D. mivel a katonai és biztonsági magánvállalatok szabályozására irányuló munka folyamatban van, különösen az ENSZ nyitott kormányközi munkacsoportjában, amelynek feladata a katonai és biztonsági magánvállalatok tevékenységére vonatkozó nemzetközi szabályozási keret tartalmi elemeinek kidolgozása, anélkül hogy előzetesen meghatározná a keret jellegét; mivel a tervek szerint 2022 áprilisában terjesztik elő a katonai és biztonsági magánvállalatokra vonatkozó szabályozási keret tervezetét; mivel az EU-t beválasztották a montreux-i dokumentum fóruma elnökének barátai csoportjába;

E. mivel a katonai és biztonsági magánvállalatok számtalan tagja zsoldosként súlyos emberi jogi jogsértéseket, többek között háborús bűncselekményeket követett el a régi, közelmúltbeli és folyamatban lévő konfliktusok során, harcosokkal és civilekkel szemben egyaránt; mivel e jogsértések többségét büntetlenül követték el, nem folyt ellenük vizsgálat, nem vonták őket büntetőeljárás alá, és nem ítélték el őket;

F. mivel egyes országok – például Oroszország, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek – katonai és biztonsági magánvállalatokon keresztül világszerte jelen vannak különböző, konfliktusban érintett vagy konfliktus utáni helyzetben lévő övezetekben;

G. mivel a Wagner-csoport félkatonai szervezetek és vállalkozások hálózata, amelyeket a tulajdonosi és logisztikai hálózatok átfedései kapcsolnak össze; mivel a Wagner-csoport több szempontból is kiemelkedik a többi katonai és biztonsági magánvállalat közül, ilyen például az orosz állam legmagasabb köreivel való kapcsolata, a beszámolók alapján számos államban észlelt jelenléte, műveleteinek nagyságrendje, melyre jellemző, hogy becslések szerint 10 000 alkalmazottat foglalkoztat, valamint azok a súlyos, dokumentált emberi jogi jogsértések, amelyek elkövetésével a csoportot vádolják; mivel az orosz jog a büntető törvénykönyv 359. cikke értelmében tiltja a zsoldosok alkalmazását;

H. mivel a Wagner-csoport orosz hatóságokkal fennálló kapcsolatait olyan független szervezetek dokumentálták, mint a Bellingcat 2019 januárja és 2021 novembere között közzétett jelentéseiben; mivel a Wagner-csoport állítólag orosz katonai infrastruktúrára támaszkodik, az orosz hadsereggel közös támaszponttal rendelkezik, orosz katonai repülőgépeken közlekedik, és katonai egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe; mivel részben Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségeséhez, Jevgenyij Prigozsinhoz kapcsolódó vállalatoknak odaítélt, az orosz fegyveres erőkkel kötött többmillió dolláros étkeztetési és építési szerződésekkel finanszírozzák; mivel Oroszország katonai hírszerző ügynöksége, a GRU, védelmi minisztériuma és konzuli szolgálatai teljes mértékben részt vesznek Wagner-csoport kötelékében harcoló katonák finanszírozásában, toborzásában, kiképzésében és védelmében;

I. mivel az EU szankciókat szabott ki Jevgenyij Prigozsinra a líbiai konfliktusban való részvétele miatt; mivel az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerint több, a Wagner-csoport irányítása alatt álló vállalatra az Egyesült Államok szankciót szabott ki „Oroszország félkatonai műveleteinek támogatása, önkényuralmi rendszerek fenntartása és természeti erőforrások kiaknázása” miatt;

J. mivel 2012. április 11-én Putyin elnök az orosz Dumához intézett beszédében kijelentette, hogy „katonai magánvállalatok egy csoportja hatékony eszköz lenne ahhoz, hogy bizonyos nemzeti célokat az orosz állam közvetlen bevonása nélkül érjenek el”; mivel a Wagner-csoport elnevezést a nyilvános ellenőrzés elkerülése érdekében fokozatosan megszüntetik, és gondoskodnak arról, hogy nagyobb távolság keletkezzen a csoport, Jevgenyij Prigozsin és Putyin elnök között, és a csoportot más néven más entitások váltják fel; mivel a Kreml ezen a konstrukción keresztül – továbbá mivel a Wagner-csoport nem rendelkezik jogi státusszal – megpróbálja fenntartani a csoport által elkövetett cselekményekkel és bűncselekményekkel kapcsolatban a hiteles tagadás lehetőségét;

K. mivel Ukrajnában vélhetően azért alkalmaznak katonai és biztonsági magánvállalatokat, hogy leplezzék a katonai beavatkozást, elkerüljék az állandó katonai csapatokat érintő veszteségeket, és ezzel is elrejtsék az orosz nyilvánosság elől a katonai agresszióval járó emberáldozatot;

L. mivel a Wagner-csoportot először 2014-ben ismerték fel, amikor támogatta az oroszbarát szeparatistákat, és segítette az orosz hadsereget az ukrajnai Donyec-medencében zajló háborús összetűzésekben, valamint az ukrán Krím félsziget jogellenes megszállásában és annektálásában; mivel azóta részt vett a szíriai, szudáni, mozambiki, líbiai, közép-afrikai köztársasági és venezuelai konfliktusokban;

M. mivel a zsoldosok alkalmazásával, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségével és az erőszakos eltüntetésekkel foglalkozó ENSZ-munkacsoportok ENSZ-szakértői, valamint a kínzással és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges ENSZ-előadók 2021 októberében közösen arra a következtetésre jutottak a Közép-afrikai Köztársaságban, hogy a Wagner-csoport súlyos és módszeres emberi jogi jogsértéseket követett el, beleértve az azonnali és tömeges kivégzéseket, az önkényes fogva tartást, a szexuális erőszakot, a fosztogatást, az erőszakos eltüntetéseket és a kihallgatások során alkalmazott kínzást;

N. mivel a Wagner-csoport részt vett alapvető erőforrások – például a bányászat és a vámok beszedése – rablással egyenértékű átvételében, gyengítve ezáltal a fejlődő országokat és megfosztva őket az alapvető állami forrásoktól; mivel például az Oroszország és a Közép-afrikai Köztársaság közötti, 2018. évi katonai megállapodás aláírását követően a Wagner-csoport Lobaye Invest vállalata számos bányatelepen aranyra és gyémántra vonatkozó feltárási jogot kapott; mivel a CNN 2021. júniusi tudósításából kiderült, hogy az orosz zsoldosok civileket végeztek ki, és helyi lakosokat utasítottak ki a bányaterületekről;

O. mivel Líbiában a Wagner-csoport legalább 2018 óta részt vesz a líbiai lázadó Halífa Haftar tábornokot támogató logisztikai támogatásban és harci műveletekben; mivel az ENSZ líbiai tényfeltáró missziójának 2021. októberi jelentése szerint a Wagner-csoport háborús bűncselekményekben vett részt, többek között civilek és fogvatartottak azonnali kivégzésében, rabszolgaságra kényszerítésben, nemzetközileg tiltott gyalogsági aknák telepítésében, valamint civilek, köztük gyermekek meggyilkolásában vagy megcsonkításában, például Tripolitól délre található esz-Szbea faluban; mivel a jelentés dokumentálja az ENSZ fegyverembargójának többszöri és ismételt megsértését és azt, hogy a Wagner-csoport az orosz katonai teherszállító repülőgépeket használja; mivel az orosz zsoldosok és katonai kiképzők által a radikális fegyveres csoportoknak nyújtott támogatás tovább destabilizálta az EU déli szomszédságát;

P. mivel 2021. november 12-én a Líbiáról szóló párizsi konferencián részt vevő országok ellenezték a líbiai ügyekbe való bármilyen külföldi beavatkozást, és támogatták a zsoldosok, külföldi harcosok és külföldi erők líbiai területről való kivonására vonatkozó cselekvési terv végrehajtását; mivel 2021. november elején Törökország mintegy 150 további szíriai zsoldost küldött Líbiába azon a Törökországhoz lojális 7000 zsoldoson felül, akik már jelen voltak az országban, az arra vonatkozó helyi és nemzetközi követelések ellenére, hogy a 2021. december 24-re tervezett parlamenti és elnökválasztás előtt vonják ki az összes külföldi erőt; mivel az ENSZ Líbiával foglalkozó szakértői bizottsága által az 1973 (2011) sz. határozat szerint 2019 szeptemberében közzétett zárójelentés szerint az egyesült arab emírségekbeli Black Shield Security Services vállalat szudáni állampolgárokat toborzott a líbiai konfliktusban való részvételre;

Q. mivel Szíriában a Wagner-csoport kötelékében harcoló katonákat 2015 vége óta az orosz katonaság az Aszad-rezsim megmentésére irányuló beavatkozásának támogatása érdekében vetették be; mivel a zsoldosok szörnyű bűncselekményeket követtek el a szíriai lakosság ellen és le is filmeztek ilyen bűncselekményeket, például kínzást, gyilkosságot és civilek lefejezését Palmüra közelében; mivel egy szíriai magán légitársaság, a Cham Wings részt vett zsoldosok Oroszországból Líbiába történő szállításában és újabban migránsok Minszkbe történő szállításában;

R. mivel a zsoldosok alkalmazásával foglalkozó ENSZ-munkacsoport megnevezett olyan jelentéseket, amelyek állítása szerint Azerbajdzsán Törökország támogatásával szíriai zsoldosokat vetett be a hegyi-karabahi konfliktus sújtotta térségben folytatott katonai műveleteinek fenntartására;

S. mivel 2018. július 30-án meggyilkoltak három díjnyertes orosz újságírót, akik a Wagner-csoport Közép-afrikai Köztársaságban folytatott bányászati tevékenységeit vizsgálták; mivel a 2018 márciusában a Wagner-csoport szíriai tevékenységeiről beszámoló Maxim Borogyin orosz újságíró halála az újságírók védelmével foglalkozó bizottság szerint beleillik abba a sorba, hogy Oroszországban több újságíró is életét vesztette, miközben érzékeny, esetlegesen a hatóságokra is kiható kérdésekkel foglalkozott;

T. mivel 2021. november 15-én Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy az uniós külügyminiszterek konszenzust alakítottak ki arról, hogy a Külügyek Tanácsa soron következő, 2021. decemberi ülésén korlátozó intézkedéseket fogadnak el a Wagner-csoporttal szemben; mivel 2021. szeptember 20-án figyelmeztetett a Wagner-csoport esetleges részvételére Maliban;

U. mivel a jelentések szerint a Wagner-csoport és a mali hatóságok között olyan megállapodás jött létre, amelynek tervei szerint 1 000 főt fognak bevetni az országban; mivel az EU már több, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) hatálya alá tartozó missziót bevetett Maliban;

V. mivel a Tanács 2020. december 7-én elfogadta az (EU) 2020/1998 rendeletet az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozásáról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be a világban bárhol elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelős, azokban részt vevő vagy azokkal összefüggésbe hozható célzott személyekkel, szervezetekkel és szervekkel, köztük államokkal és nem állami szereplőkkel szemben; mivel az EU felelőssége, hogy az emberi jogok megsértése esetén teljes mértékben kihasználja ezt a rendeletet;

1. legmélyebb aggodalmának ad hangot azon emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot érintő jogsértések széles skálája miatt, amelyek a folyamatosan érkező beszámolók szerint a katonai és biztonsági magánvállalatok egyre fokozódó tevékenységével hozhatók összefüggésbe, és amelyekért többnyire még senkit sem vontak felelősségre;

2. a leghatározottabban elítéli a Wagner-csoport és a kapcsolódó katonai magánszervezetek által elkövetett gyalázatos bűncselekményeket; hangsúlyozza, hogy határozott jelek utalnak arra, hogy az orosz állam a felelős e félkatonai csoportok finanszírozásáért, kiképzéséért, irányításáért és operatív vezetéséért; hangsúlyozza, hogy a Wagner-csoport tevékenységei egybeesnek Oroszország konfliktusövezetekre gyakorolt befolyásának terjedésével, és megfelelnek annak; szilárd meggyőződése, hogy a Wagner-csoportot és más orosz vezetésű biztonsági vállalkozásokat az orosz állam által megbízott szervezeteknek kell tekinteni;

3. felhívja az orosz hatóságokat, hogy hajtsák végre az orosz büntető törvénykönyvet, különösen annak 359. cikkét, amely tiltja zsoldosok toborzását, képzését, finanszírozását vagy anyagi ellátását, valamint zsoldosok fegyveres konfliktusokban való alkalmazását; e tekintetben felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tiltsák meg az állami tulajdonban lévő vállalatok számára is, hogy a nemzetközi humanitárius jogot sértő zsoldos tevékenységekre alkalmazzanak katonai magánvállalatokat;

4. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szembeszálljunk a Wagner-csoport és kapcsolt vállalkozásainak stratégiájával, nevezetesen azzal, hogy a nemzetközi ellenőrzés elkerülése érdekében különböző nevek használatával elmossák a csoport identitását;

5. felszólítja a Wagner-csoport és kapcsolt vállalkozásai szolgáltatásait igénybe vevő valamennyi államot, különösen a Közép-afrikai Köztársaságot, hogy szüntessék meg a csoporttal és annak alkalmazottaival fennálló kapcsolataikat; felszólítja az összes államot, hogy tegyenek eleget a nemzetközi jog érvényesítésével kapcsolatos felelősségüknek, vizsgálják ki a bejelentett emberi jogi jogsértéseket, és indítsanak büntetőeljárást a területükön letelepedett vállalatok ellen, amennyiben azok a nemzetközi jogot sértő tevékenységeket folytatnak;

6. mély aggodalmát fejezi ki azon jelek miatt, amelyek szerint Mali átmeneti hatósága katonai magánvállalatok, különösen a Wagner-csoport igénybevételét tervezi; felszólítja Malit, hogy ne tegyen ilyen intézkedéseket; határozottan úgy véli, hogy a Wagner-csoport bevonása ellentétes lenne azzal a célkitűzéssel, hogy helyreállítsák a békét, a biztonságot és a stabilitást Maliban, és megvédjék a mali népet, amelyek az EU és a mali hatóságok kérésére eljáró uniós tagállamok alapvető céljai a KBVP-missziók révén;

7. úgy véli, hogy az uniós missziók és műveletek nem képesek megfelelően megvalósítani és elérni a békét, a biztonságot és a stabilitást a partnerországokban, ha az emberi jogok súlyos megsértésével vádolt biztonsági magánvállalatok is működnek egyidejűleg ugyanabban az országban; rámutat az afrikai uniós missziók és műveletek elleni célzott félretájékoztatási kampányokra, amelyekért Oroszország modern hibrid hadviselésének részeként a Wagner-csoport és kapcsolt vállalkozásai lehetnek felelősek; felhívja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportjának illetékes egységeit, hogy számoljanak be ezekről a dezinformációs kampányokról;

8. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy ragadjanak meg minden lehetőséget arra, hogy közöljék az érintett országokkal a Wagner-csoporthoz és kapcsolt vállalkozásaihoz való csatlakozással vagy a velük való együttműködéssel kapcsolatos kockázatokat, és hogy emeljék ki a csoport számtalan emberi jogi jogsértését; ösztönzi a kormányokat, hogy biztosítsanak szigorú rendelkezéseket a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására, a demokratikus felügyeletre és az elszámoltathatóságra vonatkozóan a külföldi katonai és biztonsági magánvállalatokkal kötött, katonai segítségnyújtásra és biztonsági szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekben; ösztönzi az államokat, hogy biztosítsanak teljes mértékű átláthatóságot a katonai támogató szolgáltatásokra vonatkozó szerződéskötések tekintetében, különös tekintettel a területükön jelen lévő katonai és biztonsági magánvállalatok számára, feladataira és parancsnoki láncaira, valamint a szerződéseik teljesítéséhez használt felszerelésekre;

9. felhívja az EKSZ-t, hogy készítsen jelentést a Wagner-csoport tevékenységeiről annak érdekében, hogy egyértelmű képet kapjon a csoport különböző jogsértéseiről, ami elősegítené a különböző bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítását, és előkészítené az utat ezen elkövetők nemzetközi bíróságok előtti büntetőeljárás alá vonásához; kijelenti, hogy a Parlament jelentés és esetleges meghallgatások révén továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni az ügyet;

10. felhívja az uniós tagállamokat és szövetségeseiket, hogy fokozzák a Wagner-csoporttal és kapcsolt vállalkozásaival kapcsolatos hírszerzési információk megosztását;

11. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kedvezményezett országok semmilyen körülmények között ne használhassák fel az uniós forrásokat az emberi jogi jogsértéseket elkövető katonai magánvállalkozások finanszírozására; felhívja a Bizottságot, hogy az összes érintett országgal folytatott kétoldalú párbeszédében vesse fel ezt a témát;

12. emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai csak a létesítményeik védelme és a közlekedésbiztonság biztosítása érdekében folyamodhatnak biztonsági magánvállalatokhoz a konfliktusövezetekben, és csak akkor, ha azok teljes mértékben tiszteletben tartják az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot; hangsúlyozza, hogy nem helyénvaló olyan tevékenységek katonai és biztonsági magánvállalatokhoz történő kiszervezése, amelyek erőszak alkalmazásával és/vagy erőszakos cselekményekben való aktív részvétellel járnak, kivéve az önvédelem eseteit, és hogy a katonai és biztonsági magánvállalatok semmilyen körülmények között nem vehetnek részt kihallgatásokon és nem is végezhetnek kihallgatásokat; meggyőződése, hogy a biztonságot és a védelmet elsődlegesen az állami hatóságoknak kell biztosítaniuk;

13. kéri, hogy a közelgő EU–Afrika csúcstalálkozón alaposan vitassák meg a Wagner-csoport és más afrikai katonai magánvállalatok tevékenységeinek kérdését;

14. megismétli a Líbiáról szóló, 2021. november 12-i párizsi konferencián tett azon felhívását, hogy valamennyi külföldi harcos – ideértve a zsoldosokat is – hagyja el Líbia területét; sürgeti Oroszországot, Törökországot, az Egyesült Arab Emírségeket és az összes többi államot, hogy tegyenek eleget e felhívásnak, haladéktalanul hagyjanak fel zsoldosok Líbiába küldésével, és vonják ki az országban jelenleg jelen lévőket;

15. sürgeti az orosz hatóságokat, hogy vonják ki az összes zsoldost Kelet-Ukrajnából és a Krímből;

16. üdvözli az alelnök/főképviselő nyilatkozatát arról, hogy a Külügyek Tanácsa hamarosan célzott uniós szankciókat fogad el a Wagner-csoporthoz kapcsolódó érintett személyekkel és szervezetekkel, valamint a velük együttműködő személyekkel és szervezetekkel szemben, alkalmazva a meglévő uniós szankciórendszereket, például az EU globális emberi jogi szankciórendszerét; kéri, hogy ezek a szankciók terjedjenek ki a Wagner-csoport kötelékébe tartozó katonákkal szembeni utazási tilalomra és vagyoni eszközeik befagyasztására; felhívja a partnerországokat, hogy fogadjanak el hasonló szankciókat, beleértve az Afrikai Unió tagállamait is; felhívja az EU-t, hogy dolgozzon ki és fogadjon el korlátozó intézkedéseket más olyan katonai és biztonsági magánvállalatokkal szemben is, amelyek megsértik az emberi jogokat;

17. felszólítja az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy teljes körűen erősítsék meg és hajtsák végre a genfi egyezmények kiegészítő jegyzőkönyveit, és erősítsék meg a zsoldosok tényleges betiltására vonatkozó nemzetközi jogot, az Afrikai Egységszervezet az afrikai zsoldostevékenységek felszámolásáról szóló, 1977. évi egyezménye, a zsoldosok toborzása és alkalmazása, valamint finanszírozása és kiképzése elleni, 1989. évi nemzetközi egyezmény és a 2008. évi montreux-i dokumentum szellemére építve;

18. felhívja az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a katonai és biztonsági magánvállalatokra vonatkozóan álljon rendelkezésre egyértelmű és kötelező erejű szabályozási keret, különösen az ENSZ nyitott kormányközi munkacsoportjával összefüggésben, különösen az olyan nem uniós országokban megvalósuló nagyprojektekkel kapcsolatban, amelyeket uniós székhelyű befektetők vagy pénzügyi intézmények finanszíroznak, továbbá hogy biztosítsák az ilyen projektek átlátható nyomon követését; várakozással tekint a kerettervezet 2022 áprilisában történő köröztetése elé; felszólít arra, hogy a katonai és biztonsági magánvállalatokkal szerződést kötő szervezetek számára írjanak elő kötelező átvilágítási követelményeket;

19. támogatja az ENSZ munkacsoportja által végzett munkát; felhívja azokat az államokat, amelyek esetében katonai és biztonsági magánvállalatok által állítólagosan elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekről számoltak be, hogy sürgősen hivatalosan kérjék fel a zsoldosok alkalmazásával foglalkozó ENSZ-munkacsoportot országlátogatások lefolytatására;

20. sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek határozott lépéseket a katonai és biztonsági magánvállalatok elszámoltathatósági hiányosságainak kezelése érdekében, többek között az átláthatóság felügyelete és nyomon követése tekintetében; emlékeztet minden államot azon kötelezettségükre, hogy biztosítsák, hogy a joghatóságuk alá tartozó vagy a területükön működő katonai és biztonsági magánvállalatok tiszteletben tartsák az emberi jogokat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a katonai és biztonsági magánvállalatok tevékenységeiből eredő emberi jogi jogsértések bírósági jogorvoslatát, ideértve a büntetőjogi szankciókat is; követeli az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való akadálytalan hozzáférést a jogsértések – többek között az orosz zsoldosok által elkövetett visszaélések – valamennyi áldozata számára; felhívja az EU-t, hogy ösztönözze és támogassa a nemzeti és nemzetközi joghatóságokban a katonai és biztonsági magánvállalatok emberi jogi jogsértések miatti felelősségre vonására irányuló büntetőeljárások megindítására irányuló erőfeszítéseket; e célból felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ-szel, az EU-val és azokkal az országokkal, ahol a Wagner-csoport állítólag bűncselekményeket követett el;

21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Oroszországi Föderáció parlamentjének.

[1] HL C 334., 2018.9.19., 80. o.

[2] HL C 385., 2021.9.22., 24. o.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0383.

[4] HL L 118., 2020.4.8., 113. o.

[5] HL L 410. I, 2020.12.7., 1. o.

Utolsó frissítés: 2021. november 24.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat