Közös állásfoglalási indítvány - RC-B9-0141/2022Közös állásfoglalási indítvány
RC-B9-0141/2022

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Mianmarról, egy évvel az államcsíny után

9.3.2022 - (2022/2581(RSP))

az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0141/2022 (The Left)
B9‑0142/2022 (Verts/ALE)
B9‑0143/2022 (S&D)
B9‑0144/2022 (Renew)
B9‑0145/2022 (ECR)
B9‑0148/2022 (PPE)

Željana Zovko, Tomáš Zdechovský, Michael Gahler, David McAllister, Sandra Kalniete, Isabel Wiseler‑Lima, Tom Vandenkendelaere, José Manuel Fernandes, Gabriel Mato, Antonio López‑Istúriz White, Paulo Rangel, Luděk Niedermayer, Loránt Vincze, Sara Skyttedal, Janina Ochojska, Seán Kelly, Christian Sagartz, Arba Kokalari, Loucas Fourlas, Jiří Pospíšil, Peter Pollák, Stanislav Polčák, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Miriam Lexmann, David Lega, Stelios Kympouropoulos, Michaela Šojdrová, Krzysztof Hetman, Adam Jarubas, Ivan Štefanec, Vangelis Meimarakis, Vladimír Bilčík, Romana Tomc, Inese Vaidere, Lefteris Christoforou
a PPE képviselőcsoport nevében
Pedro Marques, Andrea Cozzolino, Evin Incir
az S&D képviselőcsoport nevében
Urmas Paet, Petras Auštrevičius, Izaskun Bilbao Barandica, Olivier Chastel, Dacian Cioloş, Vlad Gheorghe, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Svenja Hahn, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans, Dragoş Pîslaru
a Renew képviselőcsoport nevében
Heidi Hautala
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Anna Fotyga, Karol Karski, Adam Bielan, Bogdan Rzońca, Elżbieta Kruk, Elżbieta Rafalska, Raffaele Fitto, Ryszard Czarnecki, Valdemar Tomaševski, Witold Jan Waszczykowski, Carlo Fidanza, Bert‑Jan Ruissen, Assita Kanko, Vincenzo Sofo
az ECR képviselőcsoport nevében
Pernando Barrena Arza
a The Left képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo


Eljárás : 2022/2581(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B9-0141/2022
Előterjesztett szövegek :
RC-B9-0141/2022
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása Mianmarról, egy évvel az államcsíny után

(2022/2581(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Mianmarról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen a Mianmarról, különösen a rohindzsák helyzetéről szóló 2016. július 7-i[1], 2016. december 15-i[2] és 2017. szeptember 14-i[3] állásfoglalására, a rohindzsa menekültek helyzetéről, különösen a gyermekek siralmas helyzetéről szóló 2018. június 14-i állásfoglalására[4], a Mianmarról, különösen Va Lon és Kjav Szo O újságírók ügyéről szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására[5], a Mianmarról, különösen a rohindzsák helyzetéről szóló, 2019. szeptember 19-i állásfoglalására[6], a mianmari helyzetről szóló 2021. február 11-i állásfoglalására[7], valamint a mianmari emberi jogi helyzetről, többek között a vallási és etnikai csoportok helyzetéről szóló, 2021. október 7-i állásfoglalására[8],

 tekintettel a mianmari helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2022. február 21-i (EU) 2022/238 tanácsi rendeletre[9],

 tekintettel a Mianmarról szóló, 2021. február 22-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel a mianmari/burmai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2021. április 29-i (KKBP) 2021/711 tanácsi határozatra[10],

 tekintettel az Európai Unió nevében az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Albánia, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, a Koreai Köztársaság, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminisztereinek a mianmari katonai puccs egyéves évfordulója alkalmából tett, 2022. február 1-jei együttes nyilatkozatára,

 tekintettel a főképviselőnek az EU nevében tett, a mianmari erőszak folyamatos fokozódásáról szóló, 2022. január 31-i, a mianmari helyzetről szóló, 2021. november 8-i és december 6-i, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) különmegbízottja munkájának támogatásáról szóló, 2021. október 13-i, valamint az ASEAN vezetői találkozójának eredményéről szóló, 2021. április 30-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének Ang Szán Szu Csí államtanácsos legutóbbi elítéléséről szóló, 2022. január 11-i nyilatkozatára,

 tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokra,

 tekintettel az ASEAN 2021. április 24-i ötpontos konszenzusára,

 tekintettel az ASEAN elnökének 2022. február 2-án a mianmari helyzetről tett nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának Mianmarról szóló, 2021. szeptember 23-i, valamint az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2021. szeptember 22-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának a mianmari emberi jogi helyzetről szóló, 2021. szeptember 16-i jelentésére,

 tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a mianmari helyzetről szóló, 2021. december 29-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a mianmari helyzetről szóló, 2022. február 2-i sajtónyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének a mianmari helyzetről szóló, 2022. január 30-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a mianmari helyzetről szóló, 2022. január 28-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának jelentéseire, különösen az „Enabling Atrocities: UN Member States’ Arms Transfers to the Myanmar Military” („Az atrocitások elősegítése: az ENSZ-tagállamok fegyvertranszferei a mianmari/burmai hadsereg részére”) című, 2022. február 22.-i jelenrésre,

 tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény alkalmazásával kapcsolatos (Gambia kontra Mianmar) ügyben Mianmar által előterjesztett előzetes kifogásokról tartott nyilvános meghallgatások 2022. február 28-i lezárására,

 tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a mianmari helyzetről szóló, 2021. június 18-i 75/287. számú határozatára,

 tekintettel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának „Humanitarian Needs Overview – Myanmar” („A humanitárius szükségletek áttekintése – Mianmar”) című, 2021. decemberi jelentésére,

 tekintettel az ENSZ-főtitkár mianmari különmegbízottjának 2021. december 27-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának a Mianmarról, Mianmarban a rohindzsa muszlimok és más kisebbségek emberi jogi helyzetéről szóló jelentéseire,

 tekintettel az ENSZ Mianmarra vonatkozó független vizsgálati mechanizmusának 2021. évi jelentésére,

 tekintettel az ENSZ Mianmarral foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró missziójának a Mianmarban a szexuális és nemi alapú erőszakról és Mianmar etnikai konfliktusainak nemi szempontú hatásairól szóló, 2019. augusztus 22-i jelentésére,

 tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Mianmarról szóló felügyeleti mechanizmusának jelentéseire,

 tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire;

 tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, 1948. évi ENSZ-egyezményre,

 tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 25. cikkére,

 tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel 2021. február 1-jén a mianmari hadsereg – az ún. Tatmadaw – Mianmar alkotmányát és a 2020. novemberi választások eredményét egyértelműen megsértve letartóztatta Vin Mjint elnököt, Ang Szán Szu Csí államtanácsost, valamint a kormány vezető tagjait, államcsíny útján magához ragadta a hatalmat a kormányzás törvényhozó, igazságszolgáltatási és végrehajtó ága felett, és egyéves szükségállapotot hirdetett ki; mivel 2021 augusztusában Min Ang Hlaing, a katonai junta főparancsnoka bejelentette, hogy saját magát nevezi ki miniszterelnöknek, és hogy a szükségállapotot 2023 augusztusáig meghosszabbítják; mivel az alkotmány értelmében egyedül Mianmar elnöke, azaz Vin Mjint rendelkezik felhatalmazással szükségállapot elrendelésére;

B. mivel a katonai hatalomátvételre válaszul Mianmar különböző városaiban békés tiltakozások és tüntetések törtek ki, amelyek a demokráciához való visszatérést követelték; mivel ezekben több csoport is részt vett, többek között a Polgári Engedetlenségi Mozgalom; mivel a biztonsági erők túlzott és halálos erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben; mivel a lakossági ellenállás folytatódott, és a Tatmadaw válaszul napról napra fokozódó erőszakot alkalmazott;

C. mivel a Pjidangszu Hluto képviseletében eljáró bizottságot (CRPH) és a nemzeti egységkormányt azért hozták létre, hogy képviselje a mianmari nép demokratikus akaratát;

D. mivel 2021. április 24-én az ASEAN vezetői Jakartában találkoztak Min Aung Hlainggal, a katonai junta főparancsnokával, és öt pontból álló konszenzusra jutottak; mivel a katonai junta a mai napig nem tett lépéseket ezen ötpontos konszenzus végrehajtása érdekében; mivel az ötpontos konszenzus elfogadása óta az erőszak ténylegesen fokozódott és drámai mértékben nőtt;

E. mivel a katonai junta 2021 májusában tette meg az első lépéseket Ang Szán Szu Csí politikai pártjának feloszlatására, amely a 2021. februári államcsínyig kormányon volt; mivel Aung Szan Szú Csi államtanácsos és Vin Mjint elnök továbbra is börtönben van, és az ellenük felhozott különböző vádak alapján velük szemben az első ítéleteket is meghozták; mivel Aung Szan Szú Csit eredetileg négy év börtönbüntetésre ítélték, amelyet később kettőre mérsékeltek, de összesen legalább egy tucat vádat emeltek vele szemben;

F. mivel a junta gyilkosságokat, erőszakos eltüntetéseket, kínzást, nemi erőszakot és a szexuális erőszak egyéb formáit követte el; mivel 2021. február 1-je óta politikusokat, kormányzati tisztviselőket, emberi jogi jogvédőket, civil társadalmi képviselőket, vallási szereplőket, békés tiltakozókat és írókat tartóztattak le jogellenesen vagy helyeztek házi őrizetbe; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala legutóbbi, 2022. január 28-i sajtóközleménye szerint a puccs óta legalább 1500 ember vesztette életét, és a katonai hatóságok legalább 11 787 embert tartóztattak le önkényesen; mivel 2022. január 21-ig a junta az ellenzéki Liga a Demokráciáért párt 649 tagját börtönözte be, és 14-en haltak meg a őrizetbe vételük során vagy röviddel azt követően; mivel 2022. március 4-ig a katonai bíróságok 84 embert ítéltek halálra; mivel 2021 februárja és 2022 januárja között legalább 4924 összecsapás történt és 1724 támadást hajtottak végre polgári személyek ellen;

G. mivel a junta a nők ellen célzottan követett el bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, széles körben elterjedt önkényes fogva tartásokat, szexuális erőszakot és nemi alapú erőszakot; mivel a 2021. február 1. óta őrizetbe vett személyek közül több mint 2000 nő; mivel 2021 decemberéig a junta biztonsági erői 94 nőt öltek meg offenzívák, kihallgatások és erőszakellenes gyűlések során;

H. mivel Mianmarban a vallás vagy meggyőződés szabadságának és más emberi jogoknak a megsértését követik el a vallási és etnikai kisebbségekkel szemben; mivel a puccs kezdete óta több mint 35 dokumentált jelentés érkezett templomok és más imahelyek, valamint hívő emberek, köztük keresztények és muzulmánok elleni támadásokról;

I. mivel ezzel párhuzamosan a katonaság fokozta a mianmari média elleni fellépését, és egyre több újságírót tartóztatnak le önkényesen, tartanak fogva és emelnek vádat ellenük a média elhallgattatása és a véleménynyilvánítás szabadságának felszámolása érdekében; mivel a junta egyre több megfigyelési és cenzúraeszközt alkalmaz a távközlésre és az internetre vonatkozó korlátozások révén; mivel 2022. január 21-én a junta 120 újságírót bebörtönzött és három újságírót megölt, ezzel Mianmart a világon a második legtöbb újságírót bebörtönző országgá téve; mivel a katonaság 12 hírorgánumot vádolt meg bűncselekménnyel és/vagy visszavonta engedélyét;

J. mivel a puccs óta legalább 27 szakszervezeti aktivistát öltek meg, és 116 munkavállalót és szakszervezeti tagot tartóztattak le; mivel 16 munkavállalói jogokat védő szervezetet nyilvánítottak illegálisnak, és sokuk arra kényszerült, hogy önmaga védelmében illegalitásba vonuljon; mivel a puccs után két héttel a katonaság jelentős módosításokat vezetett be a büntető törvénykönyvben és a büntetőeljárási törvénykönyvben, és e jogi rendelkezéseket használják elsődlegesen a katonai rezsim ellenzőivel, köztük a szakszervezeti vezetőkkel és a munkavállalói jogok védelmezőivel szembeni vádemelésekhez;

K. mivel a junta ugyanazokból az erőkből áll, mint amelyek 2017-ben elindították a népirtást megvalósító támadásokat, és amelyek továbbra is népirtásnak minősülő politikákat és szegregációt alkalmaznak a rohindzsákkal szemben; mivel a Rakhajn államban maradó mintegy 600 000 rohindzsát folyamatosan hátrányosan megkülönböztető politikáknak és gyakorlatoknak, alapvető jogaik szisztematikus megsértésének, önkényes letartóztatásoknak, a belső menekültek számára létesített túlzsúfolt táborokban való fogva tartásnak vetik alá, valamint súlyosan korlátozzák az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket; mivel a mianmari állampolgársági törvény a rohindzsákat „külföldi állampolgároknak” vagy „külföldi lakosoknak” nyilvánítja, ezzel megfosztva őket állampolgárságuktól, ami tovább súlyosbítja bizonytalan helyzetüket; mivel a rohindzsa kisebbség üldözése a nemzetközi közösség számos felhívása ellenére sem fejeződött be;

L. mivel a mianmari junta nem hajlandó komolyan kivizsgálni a rohindzsák emberi jogainak megsértését és felelősségre vonni az elkövetőket; mivel a hatóságok nem hajlandók együttműködni az ENSZ mechanizmusaival; mivel ez arra késztette a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy vizsgálatot indítson kifejezetten a rohindzsa kisebbség helyzetével kapcsolatban;

M. mivel 2021 decembere óta a katonai junta növelte az etnikai kisebbséghez tartozó államokban található falvak elleni légicsapások számát, tragikus módon legalább 200 000 polgári személyt érintve; mivel az ENSZ szerint 2021 decemberében a katonaság számos fegyvertelen embert ölt meg, köztük öt kiskorút, akiket élve égettek fel;

N. mivel az ENSZ főtitkára figyelmeztetett arra, hogy „egy nagyszabású fegyveres konfliktus kockázata kollektív megközelítést tesz szükségessé ahhoz, hogy Délkelet-Ázsia szívében és azon túl meg lehessen előzni egy többdimenziós katasztrófát”;

O. mivel több mint 453 000, lakóhelyét újonnan elhagyni kényszerült személy, akik többsége nő és gyermek, még mindig a konfliktusövezetekben rekedt, és mellettük további 370 400 ember élt már 2021 februárja előtt is hosszú ideje belső menekültként, illetve közel egymillió mianmari menekült tartózkodik a szomszédos országokban; mivel az ENSZ becslései szerint Mianmarban 14,4 millió ember szorul humanitárius segítségre, akik közül 5 millió gyermek, és 13,3 millió ember van kitéve az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és az éhezés kockázatának a katonai hatalomátvétel előtti 2,8 millióhoz képest; mivel 2021 decemberében az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala közzétette a 2022. évi humanitárius reagálási tervet, amely szerint 826 millió dollárra van szükség az életmentő humanitárius támogatásra szoruló 6,2 millió ember eléréséhez;

P. mivel a humanitárius segélyekhez való hozzáférést és azok elosztását súlyosan korlátozta és szándékosan akadályozta a rezsim, amely megsemmisítette az infrastruktúrát a rászoruló területeken, letartóztatta az egészségügyi dolgozókat, megfosztotta az embereket a gyógyszerektől és az oxigéntől, valamint letartóztatta és megölte a humanitárius támogatást nyújtó egyházi vezetőket és helyi önkénteseket;

Q. mivel a mianmari humanitárius helyzetet rontotta az is, hogy a junta gondatlanul kezelte a Covid19-válságot; mivel a katonaság a Covid19-cel kapcsolatos intézkedéseket a demokráciapárti aktivistákkal, emberijog-védőkkel és újságírókkal szembeni fellépésre használta; mivel a junta bezárta a kórházakat és egészségügyi szakembereket vett célba, ami az egészségügyi rendszer összeomlásához vezetett, miközben a Covid19 az egész országban elterjedt; mivel a csapatok orvosi eszközöket és berendezéseket semmisítettek meg, és több tucat egészségügyi létesítményt foglaltak el, ami arra késztette a mianmari népet, hogy a fogva tartástól vagy agyonlövéstől való félelem miatt távol maradjon az egészségügyi létesítményektől; mivel a zsúfolt börtönök és a fogvatartottak egészségének általános elhanyagolása hozzájárult a Covid19-fertőzések számának növekedéséhez;

R. mivel a Tatmadaw és tábornokai faanyag, drágakövek, földgáz és olaj illegális értékesítése révén illegálisan szereznek pénzeszközöket, és kiterjedt korrupciós vádakkal néznek szembe; mivel még nem vezettek be megfelelő átvilágítási intézkedéseket az európai vállalkozások és fogyasztók által vásárolt drágakövek eredetének meghatározására; mivel a gázból származó bevételek a katonaság legnagyobb devizabevétel-forrását jelentik, amely a becslések szerint évente 1 milliárd USD-t tesz ki vámok, adók, jogdíjak, díjak, tarifák és egyéb nyereség formájában; mivel 19 nemzetközileg működő bank több mint 65 milliárd USD-t fektetett be 18 olyan vállalatba, amelyek közvetlen és régóta fennálló kereskedelmi kapcsolatban állnak a mianmari hadsereggel vagy olyan állami szervezetekkel, amelyeket a katonaság az államcsíny eredményeként megkísérel ellenőrzése alatt tartani;

S. mivel 2022. február 21-én az EU bejelentette, hogy további szankciókat fogad el magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben a mianmari súlyos emberi jogi jogsértésekben való részvételük miatt; mivel a mianmari olaj- és gázvállalat (MOGE) – amely a jegyzékben szereplő egyik szervezet – olyan állami tulajdonú vállalat, amely a tavalyi államcsíny óta a katonai junta ellenőrzése alatt áll; mivel a szankciórendszertől való eltérés kifejezetten lehetővé teszi a Mianmarban maradó uniós olaj- és gázipari szereplők számára, hogy pénzügyi tranzakciókat folytassanak a mianmari olaj- és gázvállalattal;

T. mivel a katonai junta Kínától és Oroszországtól vadászrepülőgépeket és páncélozott járműveket kap; mivel ezeket a tavalyi államcsíny óta alkalmazzák a polgári lakossággal szemben; mivel Szerbia rakéták és tüzérségi fegyverek exportját engedélyezte a mianmari hadsereg számára; mivel Kína és Oroszország számos politikai, katonai és gazdasági erőfeszítést tett a junta legitimálása érdekében; mivel mindkét ország kapcsolatban áll a mianmari fegyveres erőkkel, mint az ország legnagyobb fegyverszállítói; mivel mindkét ország ismételten megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a mianmari helyzetről szóló nyilatkozatokról való megállapodásra irányuló kísérleteit;

U. mivel a mianmari junta támogatásáról biztosította Putyin Ukrajna ellen folytatott háborúját;

V. mivel az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója hivatalos nyilatkozatban jelezte, hogy a katonaság Mianmar népe ellen irányuló, kiterjedt és módszeres támadásai a nemzetközi jog értelmében valószínűleg emberiesség elleni bűncselekményeknek és háborús bűncselekményeknek minősülnek; mivel az ENSZ különleges előadója kifejezetten kijelentette, hogy az államcsíny és a jogsértések kidolgozóit és elkövetőit felelősségre kell vonni;

W. mivel a Bizottság a mai napig nem indított a GSP-rendelet[11] 19. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálatot annak érdekében, hogy felfüggessze azokat a kereskedelmi kedvezményeket, amelyekben Mianmar részesül, amint azt a Parlament hivatalosan kérte 2018 júniusában, 2018 szeptemberében, 2019 szeptemberében, 2021 februárjában és 2021 októberében;

1. határozottan elítéli a Min Aung Hlaing főparancsnok vezetése alatt a Tatmadaw által 2021. február 1-jén végrehajtott államcsínyt, valamint az azt követő heves atrocitásokat, tömeggyilkosságokat és a mianmari lakosság ellen széles körben elkövetett emberi jogi jogsértéseket;

2. felhívja a Tatmadaw-t, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a 2020. novemberi demokratikus választások eredményét, állítsa vissza a polgári kormányt és vessen véget a szükségállapotnak; támogatja a Pjidangszu Hluto képviseletében eljáró bizottságot (CRPH), a nemzeti egységkormányt és a Nemzeti Egység Tanácsadó Testületet mint a mianmari nép demokratikus akaratának kizárólagos legitim képviselőit;

3. felszólítja a mianmari hadsereget, hogy haladéktalanul szüntessen meg a mianmari nép elleni minden erőszakot és támadást az ország minden részében, haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon Aung Szan Szú Csit és a többi politikai foglyot, beleértve a vallási vezetőket is, és tegyen lépéseket a párbeszéd és a megbékélés felé vezető út kialakítására valamennyi érintett féllel, beleértve a nemzeti egységkormányt, a CRPH-t és valamennyi érintett etnikai csoport képviselőit, biztosítva ugyanakkor a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés, valamint a vallás vagy meggyőződés alapvető szabadságának maradéktalan tiszteletben tartását;

4. megdöbbenését fejezi ki a Tatmadaw által a mianmari etnikai és vallási csoportok ellen elkövetett bűncselekmények miatt; határozottan elítéli a Tatmadaw által Kajin, Kaja, Kacsin, San és Csin államban, valamint Magwe és Sagaing régiókban elkövetett támadásokat, amelyek tömeges lakóhelyelhagyáshoz, civilek, köztük gyermekek halálához, vallási épületek lerombolásához, valamint az emberi jogok és a humanitárius jog egyéb megsértéseihez vezettek;

5. ismételten elítéli az emberi jogok megsértését, valamint a rohindzsa lakosság elleni rendszeres és széles körű támadásokat; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is szorosan nyomon fogja követni a katonai vezetésnek az országban élő kisebbségek, többek között a rohindzsák elleni fellépéseit;

6. elítéli, hogy az országban üldözik a keresztényeket; sürgeti a Tatmadaw-t, hogy hagyjon fel a keresztények legyilkolásával és letartóztatásával, és vessen véget a templomok bombázásának és kifosztásának; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösség mély aggodalmának adott hangot a mianmari keresztény közösségek erőszakos célbavétele miatt;

7. elítéli a junta által a polgáraival szemben alkalmazott erőszakot, valamint a – különösen az emberi jogi jogvédőkkel, a civil társadalmi aktivistákkal és az újságírókkal szembeni – zaklatás egyéb formáit; sajnálatát fejezi ki a véleménynyilvánítás szabadságához való jog és más emberi jogok korlátozása miatt; sürgeti a juntát, hogy szüntesse meg a távközlésre és az internetre alkalmazott korlátozásokat, beleértve a független médiaweboldalak és közösségimédia-platformok letiltását;

8. határozottan elítéli és elutasítja a katonaság által a polgári lakosság – többek között az etnikai kisebbségek – megfélemlítésére, megfenyegetésére és megbüntetésére irányuló szándékos stratégia részeként elkövetett minden szexuális és nemi alapú erőszakot; elítéli a nők elleni erőszak minden formáját, amely súlyosan sérti a nők és lányok emberi jogait és méltóságát;

9. elítéli a munkajogi jogsértések számának növekedését, különösen a ruházati ágazatban, valamint a szakszervezetek és a munkavállalói jogok védelmezői elleni támadásokat és visszaéléseket; felszólít a munkavállalók és a szakszervezetek elleni erőszak azonnali beszüntetésére, valamint a szakszervezetek és tagjaik jogainak védelmére, ideértve a szabad működéshez való jogot is;

10. elítéli a katonai hatóságok által az egészségügyi szakemberek és létesítmények ellen elkövetett támadásokat, valamint e hatóságok Covid19-világjárványra adott válaszát; sürgeti a juntát, hogy állítsa vissza a járvány megfékezésére irányuló stratégiát és egy kontaktkövető rendszert, továbbá biztosítsa, hogy az emberek hozzáférjenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oltóanyagokhoz; kéri a Bizottságot, hogy fokozza az e tekintetben nyújtott támogatását, többek között a Covid19-oltóanyagok biztosítása révén, és garantálja, hogy azok eljussanak a mianmari állampolgárokhoz;

11. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem vitatott meg Mianmarról szóló határozattervezetet, és felszólítja az uniós tagállamokat és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy fokozzák az ENSZ Biztonsági Tanácsára gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy egységesen fogadjanak el célzott szankciókat – többek között globális utazási tilalmakat és vagyoni eszközök befagyasztását a junta, illetve a katonai tulajdonban lévő konglomerátumok vezetésével szemben –, valamint hogy vezessenek be átfogó fegyverembargót Mianmarral szemben, és függesszék fel a fegyverek és kettős felhasználású termékek, lőszerek és egyéb katonai és biztonsági felszerelések közvetlen és közvetett szállítását, értékesítését vagy transzferét, valamint kiképzés vagy egyéb katonai és biztonsági segítségnyújtás biztosítását; felhívja a tagállamokat és a társult országokat, hogy tartsák fenn az embargót valamennyi fegyver, lőszer és egyéb katonai, biztonsági és megfigyelési felszerelés és rendszer közvetlen és közvetett szállítására, értékesítésére és átadására – beleértve a tranzitot, a szállítást és a brókertevékenységet is –, valamint a kiképzésre, karbantartásra és egyéb katonai és biztonsági segítségnyújtásra; hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak tovább kell vizsgálnia a helyzetet;

12. határozottan elítéli, hogy Kína, Oroszország és Szerbia fegyvereket és katonai felszereléseket szállít a Tatmadaw részére; hangsúlyozza, hogy azok az országok, amelyek Kínához, Oroszországhoz és Szerbiához hasonlóan fegyvert szállítanak a mianmari junta számára, közvetlenül felelősek az e fegyverekkel elkövetett atrocitásokért;

13. határozottan elítéli, hogy a mianmari junta támogatja az Oroszország által Ukrajnában folytatott illegális háborút;

14. úgy véli, hogy az ASEAN ötpontos konszenzusa még nem vezetett eredményre; felhívja az ASEAN-t, annak tagjait és különösen a mianmari különmegbízottját, hogy proaktívabban használják ki a Mianmarban betöltött különleges szerepüket, működjenek együtt az ENSZ különmegbízottjával, és tartsanak kapcsolatot valamennyi érintett féllel, nevezetesen a nemzeti egységkormánnyal és a civil társadalom képviselőivel, különösen a nők és az etnikai csoportok képviselőivel, hogy előmozdítsák legalább az ötpontos konszenzus hatékony és érdemi végrehajtását annak érdekében, hogy a jelenlegi válság a közeljövőben fenntartható és demokratikus módon rendezhető legyen; sajnálatát fejezi ki Hun Szen kambodzsai miniszterelnöknek Min Aung Hlaing mianmari katonai vezetőnél tett 2022. január 7-i látogatása miatt, amely az első kormányfői látogatás a juntánál a puccs óta, és így legitimitást biztosított a junta számára;

15. sürgeti a mianmari válságban érintett valamennyi felet, hogy segítsék elő a humanitárius segítségnyújtás biztonságos és akadálytalan bejutását, és biztosítsanak hozzáférést a humanitárius dolgozók számára; felhívja a Bizottságot, hogy a humanitárius segítségnyújtás terén szüntesse meg a juntával fenntartott munkakapcsolatait, megakadályozva ezáltal a humanitárius segítségnyújtás fegyverként való felhasználását; kéri a Bizottságot, hogy irányítsa át és fokozza a humanitárius segítségnyújtást – beleértve az egészségügyi ellátás támogatását is – határokon átnyúló csatornákon, helyi humanitárius hálózatokon, etnikai szolgáltatókon, valamint közösségi és civil társadalmi szervezeteken keresztül; kéri a Bizottságot, hogy elemezze, hogyan lehet fejlesztési projekteket megvalósítani ezekkel a csoportokkal, és ennek megfelelően irányítsa a fejlesztési támogatást;

16. elítéli, hogy a szomszédos országok visszatoloncolják a menekülteket Mianmarba, ami sérti a visszaküldés tilalmának elvét; felszólítja a szomszédos országokat, különösen Thaiföldet, Indiát és Kínát, hogy biztosítsanak hozzáférést a határon átlépő menekültek számára; felszólítja ezeket a kormányokat annak biztosítására, hogy a segélyszervezetek és a helyi civil társadalmi szervezetek a Mianmarral közös határaik mentén beléphessenek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek által lakott területekre;

17. felszólítja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen tegyenek eleget az ENSZ 2021. évi mianmari humanitárius reagálási terve szerinti pénzügyi kötelezettségeiknek;

18. üdvözli a katonai puccs és az azt követő elnyomás miatti uniós szankciók négy fordulóját; sürgeti a Tanácsot, hogy az egyes tagok helyett az Államigazgatási Tanácsot mint szervezetet vegye fel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékébe; üdvözli az EU azon döntését, hogy a mianmari olaj- és gázvállalatot felveszi a szankcionált szervezetek jegyzékébe; felhívja a Tanácsot, hogy szüntesse meg azt az eltérést, amely kifejezetten lehetővé teszi a Mianmarban maradó uniós olaj- és gázipari szereplők számára, hogy pénzügyi tranzakciókat folytassanak a mianmari olaj- és gázvállalattal, és sürgeti a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az eltérés végrehajtásától; sürgeti a Bizottságot és az uniós tagállamokat annak biztosítására, hogy a szankciókat betartó uniós vállalatok kivonása ne a junta javát szolgálja, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban, többek között annak egyértelművé tétele révén, hogy a szankciók végrehajtása mellett a vállalatok részvényei nem értékesíthetők vagy ruházhatók át a mianmari olaj- és gázvállalat vagy a junta más vállalkozásai számára; kiemeli, hogy alapvető fontosságú a hasonló gondolkodású országokkal való további nemzetközi koordináció; felhívja a Tanácsot, hogy a szankciók újabb fordulójában a központi bank tartalékaira is összpontosítson; hangsúlyozza, hogy ehhez a két állami tulajdonú bank, a Mianmari Külkereskedelmi Bank és a Mianmari Beruházási és Kereskedelmi Bank vagyoni eszközeinek befagyasztására és nemzetközi pénzügyi átutalásainak betiltására lenne szükség;

19. sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy tárják fel az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság lehetőségeit a biztonsági erők által elkövetett súlyos nemzetközi bűncselekményekre vonatkozóan, beleértve a puccsot követően az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményeket, valamint a Rakhajnban és más, etnikai kisebbségek által lakott államokban évtizedek óta az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményeket, háborús bűncselekményeket és népirtásokat, támogatva, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja a helyzetet, hivatalosan támogatva a Gambia által Mianmar ellen a népirtásról szóló egyezménnyel kapcsolatban a Nemzetközi Bíróság elé terjesztett ügyet, és továbbra is biztosítva, hogy a Mianmarral kapcsolatos független vizsgálati mechanizmus teljes körű finanszírozásban és támogatásban részesüljön;

20. felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon, hogy szükség van-e a „fegyver kivételével mindent” rendszer visszavonására irányuló vizsgálat megindítására azzal a céllal, hogy egyes ágazatokban – különösen a mianmari hadsereg tagjai tulajdonában lévő vállalatok esetében – felfüggesszék a Mianmar számára kedvező kereskedelmi kedvezményeket, továbbá arra, hogy a Parlamentet megfelelően tájékoztassa a meghozandó lépésekről;

21. hangsúlyozza, hogy a Mianmarban működő helyi és multinacionális vállalkozásoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, és fel kell hagyniuk azzal, hogy lehetőséget adjanak a visszaélések elkövetői számára; ebben az értelemben nyomatékosan kéri az uniós székhelyű vállalkozásokat annak biztosítására, hogy ne legyenek kapcsolataik sem a mianmari biztonsági erőkkel, sem pedig azok egyes tagjaival vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk ellenőrzött szervezetekkel, és ne járuljanak hozzá sem közvetlenül, sem közvetve a hadsereg demokráciával és emberi jogokkal szembeni kemény fellépéséhez;

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Mianmar legitim elnökének és nemzeti egységkormányának, a Pjidangszu Hluto képviseletében eljáró bizottságnak, a mianmari államtanácsosnak, a Tatmadaw-nak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ASEAN tagállamainak, az ASEAN főtitkárának, az ASEAN Kormányközi Emberi Jogi Bizottságának, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának, az ENSZ menekültügyi főbiztosának és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

Utolsó frissítés: 2022. március 9.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat