KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről az ukrajnai orosz invázió fényében
21.3.2022 - (2022/2593(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0160/2022 (S&D)
B9‑0162/2022 (PPE)
B9‑0163/2022 (Renew)
B9‑0166/2022 (ECR)
Herbert Dorfmann, Siegfried Mureşan
a PPE képviselőcsoport nevében
Clara Aguilera, Mohammed Chahim
az S&D képviselőcsoport nevében
Ulrike Müller, Søren Gade, Nils Torvalds
a Renew képviselőcsoport nevében
Veronika Vrecionová
az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről az ukrajnai orosz invázió fényében
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Parlament vezetőinek Ukrajnával kapcsolatos, 2022. február 16-i és február 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői általi, Ukrajna elleni invázióról szóló, 2022. február 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke által tett, Oroszország Ukrajna elleni példátlan és provokáció nélkül indított katonai agressziójával kapcsolatos, 2022. február 24-i nyilatkozatra,
– tekintettel Ukrajna elnökének és a Bizottság elnökének az ukrajnai helyzetről szóló közelmúltbeli nyilatkozataira,
– tekintettel a G7-csoport 2022. február 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács 2022. február 24-i következtetéseire,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkére,
– tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására[1],
– tekintettel az Európai Tanács állam-, illetve kormányfőinek az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióról szóló, 2022. március 10-i nyilatkozatára,
– tekintettel a G7-ek mezőgazdasági minisztereinek ülésén tett, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői általi, Ukrajna elleni invázióról szóló, 2022. március 11-i nyilatkozatra,
– tekintettel az EU állam-, illetve kormányfői által a 2022. március 10–11-i nem hivatalos ülésen kiadott Versailles-i Nyilatkozatra,
– tekintettel az élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság válság idején történő biztosítását célzó vészhelyzeti tervről szóló, 2021. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2021)0689),
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel az ENSZ Alapokmánya és nemzetközi jogi elvek rögzítik az államok szuverén egyenlőségének elvét és azt, hogy az államoknak nemzetközi érintkezéseik során tartózkodniuk kell a más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;
B. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én indokolatlanul és provokáció nélkül inváziót indított Ukrajna ellen;
C. mivel az élelmiszer-termelést és az élelmiszerhez való hozzáférést nem szabad geopolitikai fegyverként használni;
D. mivel a Tanács több kezdeti szankciót fogadott el Oroszországgal szemben, köztük célzott egyedi szankciókat, gazdasági és pénzügyi szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat, és további szankciókat dolgoz ki a transzatlanti szövetségesekkel és más hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben;
E. mivel ez a helyzet és az Oroszországra kivetett jogszerű szankciók a Covid19-válsággal és a termelési költségek közelmúltbeli jelentős növekedésével együtt a globális mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-piacok jelentős, halmozott zavarához fognak vezetni, különösen a gabona- és a növényiolaj-piac tekintetében, mivel Ukrajna és Oroszország a búza világkereskedelmének mintegy 30%-át, az árpa kereskedelmének 32%-át, a kukoricáénak 17%-át és a napraforgómag-olajénak több mint 50%-át, míg a napraforgómag-kereskedelem 20%-át teszi ki, valamint a műtrágyákhoz és a műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagokhoz való hozzáférés tekintetében is;
F. mivel a fekete-tengeri kikötők a megrongált polgári infrastruktúrák közé tartoznak, ami a tengeri kereskedelem teljes blokádját és az alapvető mezőgazdasági termékek különböző régiókba, például az Európai Unióba történő kivitelének megakadályozását eredményezi;
G. mivel a Krím félsziget Oroszország általi annektálását és az azt követő szankciókat követően a Bizottság és a tagállamok számos intézkedést hoztak az uniós mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-piacokra gyakorolt negatív hatások ellensúlyozására;
H. mivel az ukrajnai háború akadályozza az áruk – különösen az élelmiszerek, a takarmányok és más mezőgazdasági termékek – belső szállítását, és az olajos magvak feldolgozásának felfüggesztéséhez és egyes termények esetében exportengedélyezési követelmények bevezetéséhez is vezetett, ami súlyos élelmiszerhiányt okozott Ukrajnában, továbbá a más országokba történő szállításhoz rendelkezésre álló készletek hiányához és ebből adódóan geopolitikai instabilitás kialakulásának veszélyéhez vezetett;
I. mivel a konfliktus a kritikus mezőgazdasági infrastruktúrák, például a szállítási és a tárolási infrastruktúra megcélzásával is jár, ami jelentős regionális hatásokat eredményez; mivel háborús helyzetekben a bombázások, a tüzérségi támadások és a kazettás bombák kárt okoznak a mezőgazdasági földterületekben, és megcsonkítják azokat, akik vissza akarnak térni az adott földterületet megművelni, és ezáltal az aknamentesítés és a robbanóanyagok felkutatása, hatástalanítása és megsemmisítése idejére az adott földterület évekre használhatatlanná válik;
J. mivel Ukrajnában a 2022. évi betakarításra nem kerülhet sor, mivel a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági dolgozók vagy elmenekültek, vagy hazájukat védik, és a mezőgazdasági üzemek túl súlyos károkat szenvedtek ahhoz, hogy az idei élelmiszer-termelés a megszokott módon megtörténjen;
K. mivel Ukrajna a világ búzatermésének 11%-át, árpatermésének 16%-át, kukoricatermésének 15%-át, repcemagtermésének 16%-át, napraforgómag-olajának 50%-át, napraforgómag-kereskedelmének 9%-át és napraforgópogácsájának 61%-át adja; mivel Oroszország esetében ezek a számok 20% (búza), 16% (árpa), 2% (kukorica), 3% (repce) és 20% (napraforgópogácsa);
L. mivel Ukrajna az EU fontos beszállítójává vált, mivel a kukorica (átlagosan 9,2 megatonna – az ellátás 57%-a), a repce (2 megatonna – az európai behozatal 42%-a), a napraforgómag (0,1 megatonna – 15%) és a napraforgópogácsa (1,3 megatonna – a behozatal 47%-a), valamint kisebb mértékben a búza (1 megatonna – a behozatal 30%-a) elsődleges beszállítója; mivel Oroszország – kisebb mértékben ugyan, de hasonlóképpen – fontos beszállítója az EU-nak a búza (0,5 megatonna – 11%), de főként a repcemagpogácsa (0,2 megatonna – 50%), a napraforgópogácsa (0,9 megatonna – 34%) és a napraforgómag (0,3 megatonna – 35%) tekintetében;
M. mivel a globális mezőgazdasági piacokon már Ukrajna orosz inváziója előtt is emelkedtek az árak, részben éghajlati hatások, részben pedig a Covid19-világjárvány hatása miatt; mivel Európában az emelkedő energiaárak jelentős hatást gyakorolnak a mezőgazdasági, a halászati és az akvakultúra-ágazatra, mivel növekszik a műtrágya ára és a mezőgazdasági termelők energiaköltsége;
N. mivel a konfliktus kezdete óta a mezőgazdasági termékek világpiaci árai jelentősen emelkedtek (terméktől függően +5 és + 10% között), közelítve a 2007–2008-as gazdasági év áraihoz;
O. mivel a FAO becslése szerint a két ország gabona- és napraforgómag-exportjának hirtelen és meredek csökkenéséből eredő globális ellátási hiány jóval megemelné a nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat, amelyek már jelenleg is magasak;
P. mivel az EU nemcsak importál, hanem exportál is búzát, különösen közel-keleti és észak-afrikai országokba, ahová évente mintegy 6 millió tonna búzát exportál; mivel ezek az országok elsősorban Oroszországra és Ukrajnára, illetve az Európai Unióra támaszkodnak;
Q. mivel a közös halászati politika és a közös agrárpolitika céljai közé tartozik többek között az uniós piac magas tápértékű élelmiszerekkel való ellátása, az uniós piac élelmiszer-behozataltól való függőségének csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy az élelmiszerek elfogadható áron jussanak el a fogyasztókhoz; mivel a Covid19-világjárvány és most az Ukrajna elleni orosz invázió még nyilvánvalóbbá tette, hogy az EU-nak meg kell erősítenie élelmezésbiztonságát, és csökkentenie kell az Unión kívüli egyetlen vagy túl kevés beszállítótól importált alapanyagoktól való függőségét;
R. mivel 2022. március 9-én a Bizottság megtartotta az újonnan létrehozott európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmus első ülését, hogy megvitassa az élelmezésbiztonságot, az energiaárak és az alapanyagárak emelkedésének hatását, valamint az ukrajnai háború hatását; mivel e mechanizmus célja a válsághelyzetekre való felkészültség fokozása a koordináció javítása és a bevált gyakorlatok cseréje révén;
S. mivel az EU nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól; mivel az EU-ban felhasznált gáz mintegy 90%-át importálják, és 2021-ben Oroszország biztosította e behozatal 45%-át, különböző szinteken az egyes uniós tagállamokban; mivel Oroszország 27%-kal Európa legnagyobb olajszállítója, ami több mint háromszorosa a következő legnagyobbnak (Norvégia); mivel ez a külső energiafüggőség közvetlenül érinti a mezőgazdasági termelést;
T. mivel a konfliktus következtében az energia-, az alapanyag- és az élelmiszerárak egyaránt emelkednek, ami azt jelenti, hogy egyre több embert fenyeget a szegénység veszélye (a jelenleg veszélyben lévő 97 millión felül); mivel ezért olyan szociális intézkedésekre van szükség, amelyek segítik a termelőket és a fogyasztókat e hatások kezelésében;
U. mivel az élelmezésbiztonság nemcsak az élelmiszerek hozzáférhetőségét jelenti, hanem a FAO szerint az élelemhez való jogot és az egészséges táplálékhoz való hozzáférést mindenki számára;
V. mivel a kiprovokálatlan és indokolatlan orosz agressziós háború élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásait súlyosbította a Covid19 okozta, már így is súlyos helyzet, az EU déli részén tapasztalható rendkívüli aszályok, az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése; mivel ez a válság közvetlen és közvetett hatással is van az agrár- és vízi élelmiszeripari ágazatra;
W. mivel az EU-nak nemcsak függetlenebbé kell válnia az olyan stratégiai területeken, mint a védelem vagy az energiaellátás, hanem képesnek kell lennie arra is, hogy folyamatosan biztosítsa az élelmezésbiztonságot azáltal, hogy növeli a fenntartható termelési kapacitást azokban az ágazatokban, ahol az EU nagymértékben függ az importtól; mivel az ukrán válság újfent bizonyítja, hogy az élelmezésbiztonságot nem szabad magától értetődőnek venni; mivel az európai élelmiszer-termelést stratégiai ágazatnak kell tekinteni;
X. mivel az Európai Unió a szolidaritás elvén alapul, és ha az EU most nem cselekszik, a legsúlyosabb következményeket a legkiszolgáltatottabbak fogják elszenvedni;
Y. mivel ez a válság közvetlen és közvetett hatást is gyakorol az agrár- és vízi élelmiszeripari ágazatra, hiszen közvetlen hatásai az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott kereskedelmi kapcsolatok megszakadásához, közvetett hatásai pedig az árak és a termelési költségek ingadozásához kapcsolódnak;
Z. mivel az energia, az üzemanyagok, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek árának növekedése jelentős hatást gyakorol a mezőgazdasági és vízi élelmiszerek ágazatára, és nagymértékben növeli a termelési költségeket, ami veszélyezteti a termelés folytonosságát és zavarokat okozhat az ellátási láncban;
AA. mivel Oroszország Európa hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere az uniós agrár-élelmiszeripari export értéke tekintetében[2]; mivel a kereskedelmi zavarok és a kiszabott szankciók enyhítő intézkedéseket tesznek szükségessé, beleértve az uniós mezőgazdasági termékek alternatív piacainak létrehozását;
AB. mivel az élelmiszertermékekkel kapcsolatos spekuláció élelmiszerválságokat okozhat;
AC. mivel Oroszország a szintetikus nitrogénműtrágyák és összetevőik vezető exportőre, Belarusz pedig a káliumalapú műtrágyák jelentős exportőre; mivel a nitrogénműtrágya ára nagymértékben függ a földgázáraktól, amely termék tekintetében Oroszország jelentős piaci pozícióval rendelkezik; mivel Oroszország 2022. március 4-én bejelentette az ásványi műtrágyák kivitelének felfüggesztését ukrajnai inváziójának eredményeként;
AD. mivel amellett, hogy az EU nagymértékben függ az Oroszországból származó műtrágya behozatalától, az, hogy az EU a műtrágyagyártáshoz fosszilis alapú energiaforrások és Belaruszból hamuzsír behozatalára támaszkodik, jelentős ellátási zavarokat fog okozni egy olyan időszakban, amikor a műtrágyaárak az elmúlt évben 142%-kal emelkedtek, és az energia és a műtrágya a mezőgazdasági termelők termelési költségeinek 20%-át teszik ki[3]; mivel a földgáz teszi ki a legfontosabb nitrogénműtrágyák előállítási költségeinek 60–80%-át[4]; mivel a magas gázárak már egyes műtrágyagyártó üzemek ideiglenes bezárásához vezettek; mivel már vannak példák arra, hogy műtrágyagyártó vállalkozások nyersanyaghiány miatt elutasították mezőgazdasági termelők megrendeléseit;
AE. mivel számos szerves tápanyagforrásból származó trágyaféle létezik, és ezeket a termékeket jelenleg nem használják a vegyi műtrágyák helyettesítésére; mivel használatuk növelése megoldást jelenthetne az EU vegyi műtrágyáktól való függőségének csökkentésére, a zöld megállapodás céljaival összhangban; mivel a feldolgozott trágya használata csökkentheti a mezőgazdasági termelők műtrágyával kapcsolatos költségeit;
AF. mivel az üzemanyag ára jelentősen emelkedett az Európai Unióban, és sok tagállamban történelmi csúcsot ért el; mivel e tendencia folytatódása fenntarthatatlan gazdasági helyzetet fog eredményezni a mezőgazdasági termelők és a halászok számára, például a halászhajók számára, amelyek nem tudnak kihajózni és a halászati műveletek költségeinél többet keresni;
AG. mivel az uniós halászati, akvakultúra- és feldolgozó ágazatok kiváló minőségű tengeri élelmiszeripari termékeket állítanak elő, és fontos szerepet játszanak az átfogó élelmezésbiztonság biztosításában; mivel a halászati ágazat régóta hozzájárul ahhoz, hogy az európai fogyasztókat olyan kiváló minőségű termékekkel lássák el, amelyek megfelelnek a tápértékre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó magas szintű követelményeknek, és a halászati ágazat ma már globális vezető szerepet tölt be a fenntarthatóság tekintetében;
AH. mivel az európai egységes piac megfelelő működése előfeltétele az élelmezésbiztonság garantálásának; mivel a magyar kormány nemrégiben úgy döntött, hogy Ukrajna orosz megszállása következtében betilt minden gabonaexportot, megsértve ezzel mind a Szerződésben foglalt kötelezettségeit, mind pedig az uniós szolidaritást;
AI. mivel a fogyasztói élelmiszerárakra gyakorolt hatást a Covid19-világjárvány hatásával összefüggésben kell vizsgálni, amely már a háború kezdete előtt is hozzájárult az árak emelkedéséhez; mivel az élelmiszerköltségek az EU-ban 2022 januárjában 4,7%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos hónapjában[5]; mivel sok tagállam, és különösen a közép- és kelet-európai országok még nagyobb élelmiszerár-emelkedéssel szembesülnek;
AJ. mivel a takarmánykészletek kimerülése súlyos következményekkel fog járni számos állattenyésztő gazdaságra nézve; mivel több tagállam jelezte, hogy ha ez a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy a takarmánykészleteik húsvétig kimerülnek;
AK. mivel jelentős szinergiákat lehet elérni és megőrizni a jelenlegi válságot követően is, például olyan fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek javítják a talaj minőségét, és ezáltal a termelékenységet, illetve más ökoszisztéma-funkciókat és -szolgáltatásokat, például a szénmegkötést és a vízminőség szabályozását; mivel a fenntarthatóság három pillére közötti szilárd egyensúly biztosítása érdekében az élelmiszer-, ital- és egyéb mezőgazdasági termékek uniós előállítási és fogyasztási módja összhangban kell álljon az uniós szakpolitikákkal és kötelezettségvállalásokkal, többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a Párizsi Megállapodással;
AL. mivel rövid távon megoldást kell találni a lánc minden szakaszában az élelmiszer-pazarlás problémájára, hogy csökkenteni lehessen az európai élelmiszer-ellátásra nehezedő nyomást, különös tekintettel arra, hogy az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert pazarolnak el, aminek becsült költsége 143 milliárd EUR; mivel az uniós élelmiszer-pazarlásnak a 2014-es referenciaszintekhez képest 2025-ig 30%-kal, 2030-ig pedig 50%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés elérését célzó intézkedések révén történő kezelése azonnali pozitív hatást gyakorolna az EU élelmezésbiztonságára;
1. a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan katonai agresszióját és invázióját, valamint Belarusz ezen agresszióban való részvételét; követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul szüntessen be minden ukrajnai katonai tevékenységet, feltétel nélkül vonjon ki minden katonai és félkatonai erőt és katonai felszerelést Ukrajna nemzetközileg elismert területéről, hagyjon fel a humanitárius folyosók blokádjával és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, szuverenitását és függetlenségét a béke helyreállítása és ezáltal annak biztosítása érdekében, hogy az életet támogató gazdasági, társadalmi, egészségügyi és élelmiszerrendszerek újjáépítése biztonságosan megkezdődhessen;
2. osztatlan szolidaritását fejezi ki Ukrajna népével és mély megrendülésének ad hangot az orosz agresszió okozta tragikus halálesetek és emberi szenvedés miatt, és hangsúlyozza, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiltja a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, valamint a válogatás nélküli támadásokat;
3. üdvözli, hogy a Tanács sürgősen szankciókat fogadott el azzal a céllal, hogy meggyőzze az Oroszországi Föderációt az Ukrajna elleni támadások beszüntetéséről; ismét hangsúlyozza azonban, hogy a legutóbbi támadások fényében – beleértve a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat is – további szigorú szankciók elfogadására van szükség;
4. követeli, hogy az Oroszországgal való kommunikáció csatornái maradjanak nyitva, és hogy az érintett felek a tűzszünet hatályba lépéséig és a háború befejezéséig álljanak készen a párbeszédre és a tárgyalásokra, mivel csak egy ilyen tűzszünet révén lehet helyreállítani a normális életet és újraindítani az élelmiszer-termelést Ukrajnában és annak mezőgazdasági területein, és lehet újra normalizálni az élelmiszerek, a termékek, az idénymunka, valamint a határokon átnyúló mezőgazdasági és élelmiszer-termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagok áramlását, ezáltal leküzdve az élelmiszer-exporttal és az árutermeléssel kapcsolatos szállítási kihívásokat;
5. hangsúlyozza, hogy helyre kell állítani a stabilitást Ukrajnában annak érdekében, hogy mezőgazdasági ágazata talpra állhasson, és biztosítható legyen az ország élelmezésbiztonsága; felszólítja az EU-t, hogy amennyiben lehetséges, tegyen meg mindent Ukrajna mezőgazdasági termelésének támogatása érdekében a szűkösen rendelkezésre álló vetőmagok és műtrágya rendelkezésre bocsátása révén;
6. kéri, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minden lehetséges módon biztosítsák a soron következő ukrajnai vetési és termelési szezont; hangsúlyozza, hogy humanitárius segélyre van szükség az olyan azonnali, életveszélyes helyzetek kezeléséhez, mint amilyenekkel Ukrajna most szembesül;
7. emlékeztet, hogy Ukrajnában számos fekete-tengeri kikötőt lezártak, ami zavarokat okozott a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemben, továbbá felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alternatív kikötők, valamint a vasúti és közúti árufuvarozás igénybevételével gondoskodjanak biztonságos, Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló áruszállítási és élelmiszer-folyosókról;
8. hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború a konfliktus sújtotta térség közelében található országokat, a kiszolgáltatott, fejlődő gazdasággal rendelkező országokat és az ukrán menekültek többségét befogadó országokat fogja a leginkább érinteni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák ezeket az országokat, és biztosítsák, hogy elegendő élelmiszer álljon rendelkezésükre;
9. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra terén zajló folyamatok jelenlegi zavara hatással lesz Ukrajna lakosságának élelmezésbiztonságára, és sürgeti a Bizottságot és a nemzetközi közösséget, hogy minden lehetséges fórumon, például a Világélelmezés-biztonsági Bizottságon keresztül koordinálják a helyzetet, és valamennyi érintett régió és város számára biztosítsanak szilárd, hosszú távú humanitárius élelmiszersegély-programot, hogy pótolják az ukrán élelmiszer-termelés hiányát és ellensúlyozzák az élelmiszerlánc zavarait;
10. azonnali és összehangolt reagálásra és az uniós polgári védelmi mechanizmus alkalmazására szólít fel az Ukrajnának nyújtott támogatás maximalizálása érdekében, különösen a humanitárius segítségnyújtás és az élelmiszersegélyek tekintetében, valamint biztonságos uniós humanitárius folyosók kialakítását és azt kéri, hogy az országból menekülőket lássák el élelmiszerekkel és nyújtsanak számukra menedéket; kiemeli, hogy bár becslések szerint az uniós humanitárius pénzügyi támogatás már most eléri az 500 millió EUR-t, további támogatásra lesz szükség; hangsúlyozza különösen, hogy az EU-nak humanitárius segítséget kell nyújtania az ukrán népnek a rövid távú élelmezésbiztonság garantálása érdekében, valamint az EU-ban tartózkodó valamennyi menekültnek a kohéziós programon és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatáson, illetve a FAO Ukrajnára vonatkozó gyorsreagálási tervéhez való hozzájáruláson keresztül, növelve a pénzügyi segítségnyújtást; kiemeli, hogy további finanszírozást kell találni, mivel a kohéziós politikai alapok elsődleges szerepet játszanak az uniós tagállamok összehangolt fejlődésének biztosításában; felhívja az EU-t, hogy működjön együtt az ENSZ ügynökségeivel és az összes helyi partnerrel annak érdekében, hogy sürgős élelmezési és megélhetési támogatást nyújtsanak az ukrajnai háború által érintett embereknek;
11. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az Élelmezési Világprogramhoz való hozzájárulásukat a többéves pénzügyi keretben előírt szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék felhasználásával; megjegyzi, hogy a Bizottság és a tagállamok évente 465 millió euróval, illetve 1,47 milliárd euróval járulnak hozzá az Élelmezési Világprogramhoz; megjegyzi továbbá, hogy a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék 1,2 milliárd eurót tesz ki, amelynek 35%-a (420 millió euró) nem uniós országokra fordítható; hangsúlyozza, hogy a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék keretében rendelkezésre álló összeg nem feltétlenül elegendő, és további költségvetési rugalmasságra lehet szükség;
12. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi ukrajnai konfliktus reflektorfénybe állítja a globális élelmiszerrendszer sebezhetőségét; ezért sürgeti az EU-t, hogy a táplálkozásbiztonság, a szegénység csökkentése, az inkluzív, fenntartható és méltányos globális ellátási láncok, valamint a helyi és regionális piacok biztosításának eszközeként védje meg a fejlődő országok élelmezésbiztonsághoz való jogát, különös figyelmet fordítva a családi gazdálkodásra a megfizethető és hozzáférhető élelmiszerellátás biztosítása érdekében;
13. úgy véli, hogy az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek nem szabad eltűrniük a mesterségesen magas árakat, és fel kell lépniük az olyan spekulatív magatartások megelőzése érdekében, amelyek veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot vagy a kiszolgáltatott helyzetben lévő országok és lakosság élelmiszerhez való hozzáférését, figyelemmel kell kísérniük az élelmiszerrendszerhez kapcsolódó piacokat, többek között a határidős piacokat is, hogy biztosítsák a teljes átláthatóságot, és megbízható adatokat és információkat kell megosztaniuk a globális élelmiszerpiac fejleményeiről;
14. felhívja a Bizottságot, hogy az élelmezésbiztonság megőrzése érdekében azonosítsa és segítse elő az orosz invázió gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére szolgáló eszközöket, nem utolsósorban a mezőgazdasági halászati és akvakultúra-termelés területén, az uniós mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozások támogató intézkedésekkel történő védelméhez szükséges lépések megtételével annak érdekében, hogy biztonságot és több garanciát teremtsen az európai mezőgazdasági termelők és halászok élelmiszer-termelésének fenntartása és szükség esetén növelése érdekében;
15. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy működjenek együtt az EU közel-keleti és észak-afrikai partnereivel az élelmezésbiztonság kérdésének kezelése érdekében; úgy véli, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy segítséget nyújtson ezeknek a partnereknek egy olyan sürgősségi élelmezésbiztonsági konferencia megszervezésében, amelyet ők vezetnek az élelmiszer-ellátás rövid távú hiányosságainak és a régióban a mezőgazdasági ellenálló képesség középtávú kérdésének kezelése érdekében;
16. megállapítja, hogy ezek a támadások – a kereskedelem háborús okokból történő megszakítása mellett – akadályozzák, hogy alapvető erőforrások – az energiától és a műtrágyáktól kezdve az alapvető vegyi anyagokig és mezőgazdasági termékekig – eljussanak az EU-ba; kiemeli, hogy az európai polgárok, élelmiszer-termelők és fogyasztók ezért készek megosztani a háború terhét szolidárisan Ukrajna hősi népével;
17. hangsúlyozza, hogy az EU az agrár-élelmiszeripari és vízi élelmiszeripari termékek legnagyobb importőre és exportőre a világon; rámutat, hogy agrár-élelmiszeripari és vízi élelmiszeripari rendszereink hosszú távú ellenálló képességének növeléséhez az EU-nak lépéseket kell tennie az energia, az elsődleges árucikkek, a vegyi anyagok és a vegyipari termékek harmadik országokból történő behozatalától való függőségének csökkentése és az ezen alapanyagoktól kevésbé függő technológiák és gyakorlatok támogatása érdekében; kiemeli, hogy az élelmezésbiztonságot szolgáló rövid és középtávú megoldások közé tartozik a harmadik országokból származó ellátás diverzifikálása, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU nemzetközi fenntarthatósági normáinak megfelelő lehetséges beszerzési forrásokat, és vagy kössön új kétoldalú megállapodásokat, vagy erősítse meg a meglévőket;
18. felhívja a Bizottságot, hogy készüljön fel az agrár-élelmiszeripari és vízi élelmiszeripari ágazatot érintő esetleges orosz ellenszankciókra, például a 2014-es szankciókhoz hasonlókra, valamint találjon és nyisson meg új piacokat az élelmiszerexport átirányítása érdekében;
19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék nyomon a mezőgazdasági és vízi élelmiszeripari termékek piacait, kiemelt figyelmet fordítva az árspekulációkra, az egységes piac integritásának biztosítása mellett; kifejezetten kéri a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazati piacok helyzetének havi piaci elemzését ágazatonként, amely kiterjed az árakra, a mennyiségekre és az ellátási láncokra; üdvözli, hogy a Bizottság alkalmazza az újonnan létrehozott állandó európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmust, amelyben ezen ágazatok állami és magánszférabeli szakértői egyaránt részt vesznek; felhívja azonban a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet e megbeszélések tartalmáról annak érdekében, hogy a Parlament rendelkezzen a válság kezeléséhez szükséges valamennyi információval;
20. megismétli korábbi felhívásait, miszerint jelentősen csökkenteni kell a különösen az orosz gáztól, kőolajtól és széntől való energiafüggőséget, többek között az energiaforrások diverzifikálása, valamint az energiahatékonyság és a tiszta energiára való átállás sebességének növelése révén; hangsúlyozza, hogy a szankciók konkrét hatást gyakorolhatnak az európai háztartásokra az élelmiszerárak és az energiaköltségek tekintetében, és nem várható el tőlük, hogy támogatás nélkül ők fizessék meg a válság árát; felhívja ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki terveket és támogassák a háztartásokat a megélhetési költségekkel kapcsolatos válság kezelése érdekében;
21. emlékeztet arra, hogy a műtrágyaárak drámai emelkedése, amely jelentős hatással van az agrár-élelmiszeripari ágazat egészére, már Ukrajna orosz megszállása előtt elkezdődött; hangsúlyozza, hogy ezek az árak továbbra is emelkedni fognak, mivel összefüggnek a földgázárakkal; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kezdje meg a harmadik országokban előállított műtrágyákra kivetett dömpingellenes vámok megszüntetését; továbbá sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem tett említést a műtrágyák sajátos helyzetéről a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című, 2022. március 8-i közleményében[6];
22. felszólít az energiahatékonysági intézkedésekhez való hozzáférés előmozdítására és egyszerűsítésére a mezőgazdasági termelők és a halászok közvetlen energiafelhasználásból eredő költségterheinek csökkentése érdekében;
23. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a leginkább érintett ágazatoknak szóló kiegészítő pénzügyi támogatások mozgósításának lehetőségét és kivitelezhetőségét, és hozzon sürgős, célzott és ideiglenes intézkedéseket, amelyek segítenek ellensúlyozni a mezőgazdasági termelők számára a műtrágyák drasztikus árnövekedésének hatásait;
24. megjegyzi, hogy a vegyi műtrágyáktól való függőség csökkentése érdekében a lehető leghamarabb teljes mértékben ki kell használni az alternatív szerves tápanyagforrásokat és tápanyagciklusokat; felhívja a Bizottságot, hogy hárítsa el az e megoldás kivitelezése előtt álló jogi és gyakorlati akadályokat, hogy ily módon csökkenteni lehessen a műtrágyaimport-függőséget, először a szervestrágya-használatra való átállással, aztán pedig a kutatás és az új innovációk uniós szintű további támogatása révén; felhívja a Bizottságot, hogy mindenekelőtt hozza meg a szükséges – többek között jogalkotási – intézkedéseket, amelyekkel a vegyi műtrágyák kiváltása érdekében növelhető a szennyvíziszapból és feldolgozott trágyából származó szerves termésnövelő anyagok használata, összhangban „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseivel;
25. hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság számos ponton kapcsolódik a fokozottan körforgásos jellegű mezőgazdasághoz, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól, az energiaimporttól és a vegyi műtrágyáktól való függőségtől a zöldebb, megújuló alternatívák felé mozdul el;
26. felhívja a Bizottságot, hogy emelje meg az állati trágyából származó nitrogén – például a trágyából visszanyert nitrogén, a RENURE – mint a vegyi műtrágyák használatának alternatívája alkalmazására vonatkozó határértékeket a műtrágyákra vonatkozó határértékekkel összhangban; felhívja a Bizottságot, hogy egyrészt mérlegeljen egy, a műtrágyák költségének gyors csökkentését célzó ideiglenes eltérést, másrészt pedig dolgozzon ki hosszú távú keretet a gazdaságok körforgásos jellegének növelése és a harmadik országok erőforrásaitól való függés csökkentése érdekében;
27. elismeri, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel az uniós élelmezésbiztonság megerősítése érdekében mielőbb be kell vezetni olyan ideiglenes és visszavonható intézkedéseket, amelyekkel a 2022-es betakarítási időszakban növelhető az uniós termelés; tekintettel arra, hogy megoldással kell szolgálni a sürgető fehérjenövény-hiányra, felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az adminisztratív eljárásokat annak érdekében, hogy a KAP ezen átállási évében a parlagon hagyott földterületeket fel lehessen használni emberi vagy állati fogyasztásra szánt fehérjenövények termesztésére; ezzel összefüggésben szorgalmazza, hogy élvezzenek elsőbbséget azon fehérje- és egyéb növények, amelyek egyáltalán nem igényelnek növényvédő szereket, vagy csak nagyon kevés növényvédő szert igényelnek; felkéri a Bizottságot, hogy időben értékelje újra a helyzetet, és szükség esetén javasoljon további megfelelő intézkedéseket 2023-ra;
28. úgy véli, hogy fel kell mérni és tovább kell fejleszteni az ültetési rendszerek módosítását annak érdekében, hogy 2022-ben az EU-n belül nagyobb hazai élelmiszer- és takarmánytermelést biztosítsanak, és hogy közép- és hosszú távon lehetővé váljon a nagyobb autonómia irányába történő elmozdulás;
29. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági földterületeket elsősorban csak élelmiszer- és takarmánytermelésre használják, hogy ne csak az uniós polgárok, hanem az EU-ban élő menekültek milliói számára is biztosítható legyen az élelmezés biztonsága;
30. felszólít a közös piacszervezésről szóló rendelet[7] 219. cikkében előírt, a piaci zavarok elleni intézkedések azonnali végrehajtására a leginkább érintett ágazatok támogatása érdekében, és ezzel párhuzamosan a válságtartalék igénybevételére; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy készüljön fel a rendelet szerinti további rendkívüli piaci intézkedések meghozatalára, például a 222. cikk aktiválására;
31. sürgeti a Bizottságot, hogy a KAP-ban, valamint további jogszabályokban tegye teljesen egyértelművé a tagállamok számára a vis maior záradékot;
32. úgy véli, hogy bár az élelmezésbiztonság növelése most még sürgősebb prioritás, értékelni kell a nemzeti stratégiai terveket az új körülményekhez való szükséges alkalmazkodás érdekében, többek között a megfelelő rugalmassági mechanizmusok alkalmazását a termelés alatt álló földterületek növelése érdekében;
33. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, különös tekintettel az állami támogatásokra, hogy lehetővé tegye a válság által leginkább sújtott ágazatok szélesebb körű támogatását;
34. felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó, 2020 márciusában elfogadott ideiglenes keret módosítását annak érdekében, hogy a tagállamok az állami támogatási szabályok keretében teljes rugalmasságot kapjanak gazdaságuk támogatásához;
35. hangsúlyozza, hogy a Covid19-cel kapcsolatos rendkívüli vidékfejlesztési intézkedéseket ki kell terjeszteni azon likviditási problémák kezelésére is, amelyek veszélyeztetik a mezőgazdasági tevékenységek életképességét, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, forgalmazásával vagy fejlesztésével foglalkozó kisvállalkozásokat;
36. úgy véli, hogy intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az alapvető fontosságú áruk (különösen a gabonafélék, a szójabab és a műtrágyák) nem uniós országokból történő behozatala tekintetében;
37. felhívja különösen a Bizottságot, hogy támogassa az ágazati szervezeteket olyan új importpiacok megnyitása érdekében, amelyek garantálják az élelmiszer-ellátást és a mezőgazdasági alapanyagokat, különösen az állatállomány számára, ily módon elkerülve, hogy az európai élelmezésbiztonság veszélybe kerüljön;
38. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen szabadítsák fel a 479 millió eurós válságtartalékot, hogy segítsék a mezőgazdasági ágazatot a jelenlegi piaci kihívások kezelésében; megjegyzi azonban, hogy ha ez a válságtartalék kimerül, azt nem lehet a KAP forrásaiból feltölteni; ezért felszólít a válságtartalék teljes felhasználása esetén mozgósítható további források azonnali felszabadítására;
39. felhívja a Bizottságot, hogy a fehérjenövények hiányára való tekintettel tegyen javaslatot egy átfogó európai fehérjestratégiára az európai fehérjetermelés növelése és e tekintetben az Unió harmadik országoktól való függőségének csökkentése érdekében;
40. hangsúlyozza, hogy a termelés szintjén megerősített intézkedésekre és ösztönzőkre lesz szükség a rezilienciaépítéshez, többek között a precíziós gazdálkodás felé való elmozdulással, az alternatív fehérjék, a szerves trágyák, a mikrobiális növényvédelem és az agroökológia piacainak fejlesztésével, illetve e piacok esetében a gyorsított piacra jutás biztosításával a zöld megállapodás céljaival összhangban, valamint a KAP ezen átállási évében ideiglenes és rövid távú rugalmassági mechanizmusok – feltételrendszerhez kötött és eltérések melletti – alkalmazása mérlegelésének lehetővé tételével és a rugalmasság eléréséhez az adminisztratív eljárások felgyorsításával, figyelembe véve különösen a jelenlegi körülmények miatti beruházáshiányt, alacsonyabb likviditást és bizonytalan piaci helyzetet;
41. felhívja a Bizottságot, hogy tanúsítson rugalmasságot a termelőknek nyújtott előlegfizetések és az előlegek arányának 50%-ról 70%-ra történő növelése tekintetében;
42. felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre intézkedéseket és használják fel a meglévő eszközöket élelmiszer-ellátási láncaik megerősítésére; kitart amellett, hogy a meghozott intézkedések nem veszélyeztethetik az egységes piac integritását, nem gyengíthetik az élelmiszer-ellátási láncon belüli rezilienciát Unió-szerte erősítő intézkedéseket, valamint nem növelhetik az oroszországi forrásokból származó energiától való függőséget;
43. felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon rendkívüli – többek között a termékek magántárolására vonatkozó támogatási – intézkedéseket a piaci problémákkal küzdő mezőgazdasági termékek esetében; megjegyzi, hogy az ilyen jellegű támogatást elérhetővé kívánja tenni a sertéshúságazat számára; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a nem kormányzati szervezetek és más szervek számára a magántárolásba helyezett termékekhez való hozzáférést annak érdekében, hogy elősegítsék az ukrajnai élelmezésbiztonság szavatolását; úgy véli, hogy ezt a mechanizmust a menekülteket befogadó tagállamokban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapon keresztül is fel lehetne használni ahhoz, hogy ki lehessen elégíteni a sürgősen kezelendő megnövekedett élelmezési igényeket; úgy véli továbbá, hogy az alap biztosíthatja, hogy a kiszolgáltatott személyeket ne sújtsa aránytalanul a válság;
44. hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell elfogadni az áruk szabad mozgása előtt álló akadályok lebontása érdekében, különös tekintettel az olyan alapvető fontosságú áruk szabad mozgására, mint a gabonafélék; kitart amellett, hogy a mezőgazdasági termékek tekintetében biztosítani kell az egységes piac megfelelő működését, és el kell kerülni a más tagállamokba irányuló kivitel betiltását; kéri a Bizottságot, hogy tanúsítson különös éberséget e tekintetben, és haladéktalanul lépjen fel a Magyarország által a gabonafélékre kivetett exporttilalom ellen;
45. kiemeli, hogy figyelemmel kell kísérni és érvényre kell juttatni a tisztességes versenyfeltételeket az egységes piacon, tekintettel bizonyos élelmiszeripari termékek árának indokolatlan emelésére; hangsúlyozza, hogy szigorúbban nyomon kell követni az olyan lehetséges helyzeteket, amikor egyes vállalkozások monopóliumot hozhatnak létre az egységes piacon az agrár-élelmiszeripari és vízi élelmiszeripari ágazatban, és hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell hozni az ilyen helyzetekkel szembeni azonnali fellépés érdekében;
46. felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul készítsen részletes cselekvési tervet az uniós élelmiszer-ellátási láncok megfelelő működése és az EU-n belüli élelmezésbiztonság hosszú távú biztosítására, figyelembe véve az ukrajnai háború és más lehetséges zavarok hatásaiból levont tanulságokat és adott esetben a 2021 novemberében benyújtott vészhelyzeti tervvel összefüggésben levont tanulságokra építve; felhívja a Bizottságot, hogy számolja fel azokat a gyenge pontokat, amelyek az egyetlen vagy rendkívül korlátozott számú beszállítói forrásból származó energia-, takarmány- és műtrágyaimporttól való túlzott függés, valamint az ellátási láncok diverzifikációjának hiánya kapcsán tetten érhetők;
47. megismétli, hogy meg kell erősíteni az európai stratégiai autonómiát az élelmiszerek, a takarmányok és általában a mezőgazdasági ágazat terén, összhangban a zöld megállapodás céljaival, amelyek között szerepel az EU környezetének és mezőgazdasági, halászati és akvakultúra céljából használt területeinek védelme;
48. kitart amellett, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a tágabb értelemben vett zöld megállapodás céljait nem szabad aláásni az ellenálló képesség növelésére és az alapanyagokkal kapcsolatos önellátás kiépítésére irányuló azonnali lépések során; kiemeli, hogy a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a zöld megállapodásban meghatározott, az alapanyag-felhasználás hatékonyságának növelésére, valamint az élelmiszer-pazarlás kezelésére szolgáló fenntarthatóbb alternatívák és gyakorlatok, valamint intézkedések rendelkezésre állásának növelésére irányuló intézkedések, amelyek ezáltal csökkentik az olyan alapanyagoktól való függőséget, mint a káros növényvédő szerek és a vegyi műtrágyák, közép- és hosszú távon a szilárd uniós mezőgazdasági ágazat és agrár-élelmiszeripari ellátási lánc biztosításának építőkövei;
49. emlékeztet továbbá arra, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljaiból eredő jogalkotási javaslatokat először átfogó hatásvizsgálatnak kell alávetni, figyelembe véve az ukrajnai orosz inváziónak az európai és globális élelmiszerbiztonságra gyakorolt lehetséges következményeit, és hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljainak megvalósításához vezető ütemtervek végrehajtása során a társjogalkotók feladata lesz, hogy megteremtsék az európai mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazati termelési szintek csökkenésének vagy a kibocsátásáthelyezésnek az elkerüléséhez szükséges feltételeket; kiemeli, hogy az Ukrajnában zajló háború és az uniós mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazati élelmiszerláncokra nehezedő további nyomás fényében egyre sürgetőbbé vált mindezen hatások tanulmányozása, továbbá hogy gondosan fel kell mérni az élelmezésbiztonságra gyakorolt lehetséges hatásokat, és hogy átfogó tanulmányt kell készíteni az uniós élelmiszerrendszer alapanyagoktól és forrásaiktól való függőségéről;
50. elismeri, hogy a kereskedelmi minták inváziót megelőző zavara azt mutatja, hogy az EU-nak sürgősen át kell gondolnia, hogy miként lehet hosszú távon önállóbb, élelmiszert és takarmányt biztosító mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazati rendszereket kialakítani, csökkentve az EU importtól való függőségét és növelve a hazai termelést; hangsúlyozza, hogy ez különösen sürgető kérdés az ukrán kivitel felfüggesztése miatti hiány veszélyének leginkább kitett termékek, például a gabonafélék, az olajos magvak, a fehérjenövények és a műtrágyák esetében;
51. súlyos aggodalmának ad hangot a halászati ágazat működési költségeinek ugrásszerű növekedése miatt; rámutat, hogy jelenleg szerte az EU-ban számos hajó a kikötőkben áll, mivel a halak első értékesítési ára nem fedezi a megnövekedett termelési költségeket;
52. úgy véli, hogy az európai halászati ágazat kulcsfontosságú az európai élelmezésbiztonság szempontjából, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ágazat helyzete a jelenlegi válság során jelentősen romlott a halászathoz fontos áruk világpiaci árainak gyors emelkedése – kiváltképpen pedig az ingadozó üzemanyagárak – miatt, aminek következtében a halászati tevékenységek gazdasági szempontból életképtelenné váltak; úgy véli, hogy a kialakult helyzet miatt sürgős segítségnyújtásra van szükség, ideértve a közvetlen támogatást is; felhívja a figyelmet arra, hogy e segítségnyújtásnak szavatolnia kell az uniós halászflották folyamatos működését, ennélfogva pedig a halászati és akvakultúra-ágazati termékek ellátási láncának részét képező többi tevékenység folytonosságát is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el a halászati ágazat előtt álló nehézségeket, és a jövőbeli fellépések keretében szolgáljanak megfelelő megoldással azokra; megjegyzi, hogy az üzemanyagárak hosszú távú növekedésének kezelése érdekében fontos ösztönözni az energiahatékony innovációk fejlesztését és alkalmazását;
53. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az új Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap a lehető leghamarabb megkezdje működését, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan intézkedések meghozatalát, amelyek válságok – így például az ukrajnai háború – esetében is lehetővé teszik az alap felhasználását sürgősségi segélynyújtáshoz; szorgalmazza az Európai Tengerügyi és Halászati Alap valamennyi megmaradt forrásának mielőbbi mozgósítását, valamint nyomatékosan arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék felhasználását annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás hamarabb eljusson a brexit által érintett területekhez;
54. megjegyzi, hogy egyfelől fontolóra kell venni az élelmiszer-ellátási lánc egészére kiterjedő intézkedéseket azt biztosítandó, hogy valamennyi érdekelt fél részt vegyen a mezőgazdasági és vízi élelmiszeripari ágazat rezilienciájának megerősítésében, másfelől pedig hogy ezeknek az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a klímasemlegességre való, 2050-ig megvalósítandó uniós átállás céljaihoz; úgy véli, hogy a tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelv[8] gyors végrehajtásával összhangban kiemelt figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelés, a halászat és az akvakultúra életképességére, valamint arra a jelentős szerepre, amelyet a kiskereskedők játszanak abban, hogy a termelők – különösen a megnövekedett alapanyagköltségekből adódó nyomás fényében – tisztességes jövedelemhez jussanak, illetve – ami ugyanilyen fontos – azon felelősségükre, hogy az élelmiszerek megfizethetők és hozzáférhetők maradjanak a fogyasztók számára;
55. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a mezőgazdaságra, halászatra és akvakultúra-ágazatra vonatkozó állami támogatási rendelkezések – a csekély összegű támogatásokra irányadó rendelkezéseket is ideértve – lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy az ukrajnai háborúval összefüggő költségnövekedések ellensúlyozására gyors és rugalmas támogatást nyújtsanak a gazdasági szereplőknek; e tekintetben kiemeli, hogy a tagállamoknak fontolóra kell venniük a nemzeti kereteken belüli segítségnyújtást, így például a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, bizonyos adók felfüggesztését vagy mérséklését, valamint a Covid19-cel összefüggésben nyújtott hitelek meghosszabbítását; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az állami támogatás ne idézzen elő versenytorzulást, valamint biztosítva legyen az egyenlő versenyfeltételek érvényesülése a tagállamok között;
56. fokozott nemzetközi szintű fellépésre szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy a politikai döntéshozatal középpontjában az élelmezésbiztonság álljon, hogy elkerülhető legyen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő országokban a hiány és biztosítható legyen a táplálkozásbiztonság, elsőbbséget biztosítva a mezőgazdasági termékek élelmiszercélú felhasználásának és elkerülve a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem előtt álló akadályokat;
57. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielőbb tegyenek javaslatot a FAO Világélelmezés-biztonsági Bizottsága ülésének összehívására, amelynek az e területen előnyben részesített koordinációs fórumnak kell lennie, mivel biztosítja valamennyi állam inkluzív képviseletét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek részt e fórumon a nemzetközi koordináció biztosítása érdekében, különösen a készletek, a bioüzemanyagok és az importőr országoknak nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében;
58. úgy véli, hogy a piaci és exportmodellekben jelentős változásokra, valamint komoly vészhelyzeti tervezésre is szükség lehet, például az uniós takarmánytermelés autonómiája, az alternatív exportértékesítési lehetőségek, a fokozott reaktív kapacitás, az alapvető élelmiszerek, takarmányok és egyéb élelmiszeripari termékek stratégiai készletezése, a műtrágyák és a helyettesítő termékek terén való autonómia, valamint a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazati termékek globális szállítási mintáira vonatkozó egyértelmű tájékoztatás területén;
59. felszólít az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló fellépések felgyorsítására és megerősítésére az élelmiszerek rendelkezésre állásának maximalizálása és az Európai Unióban meglévő erőforrások kihasználása érdekében, az élelmiszer-önellátás javítása céljából; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a tárolás során és az ellátási lánc valamennyi szakaszában jelentkező élelmiszer-veszteséget, meg kell könnyíteni az élelmiszer-adományozást a felelősségre vonatkozó jogszabályok következetes végrehajtása révén, ösztönözni kell az élelmiszer-hulladék hasznosítását, és alternatív lehetőségeket kell kidolgozni a kiskereskedők számára, ideértve az árak promóciós célú csökkentését, valamint a helyi élelmiszer-szegénység és bizonytalanság kezelésére irányuló helyi közösségi projektekkel való együttműködést; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre és hajtsanak végre az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló programokat, és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hatálya alá tartozók mellett fontolják meg az élelmiszer-pazarlást eredményező gyakorlatokra vonatkozó jogalkotás lehetőségét; kéri, hogy a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos kezdeményezések kezeljék prioritásként az élelmiszer-pazarlás csökkentését; felszólít az élelmiszer-pazarlás valamennyi uniós szinten történő nyomon követésének javítására; emlékeztet arra, hogy a rövid élelmiszer-ellátási láncok csökkentik az élelmiszer-pazarlás kockázatát;
60. hangsúlyozza, hogy rövid távon megoldást kell találni a lánc minden szakaszában az élelmiszer-pazarlás problémájára, hogy csökkenteni lehessen az európai élelmiszer-ellátásra nehezedő nyomást az uniós élelmiszer-pazarlásnak a 2014-es referenciaszintekhez képest 2025-ig 30%-kal, 2030-ig pedig 50%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés teljesítését szolgáló intézkedések révén[9];
61. felszólít valamennyi tagállamot, hogy hajtsanak végre az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló programokat, hangsúlyozva, hogy sürgősen csökkenteni kell az élelmiszer-pazarlást, és a hangsúlyt az élelmiszer-pazarlás és -veszteség megelőzésére kell helyezni, mivel élelmiszerhiány idején az élelmiszer-veszteség megelőzése hozzájárulhat az élelmezésbiztonság megszilárdításához;
62. intézkedéseket sürget a gyorsan emelkedő energiaárak és a konfliktus élelmiszerárakra gyakorolt hatása által okozott szegénység kezelésére, és úgy véli, hogy a szociális intézkedéseknek a szükséges fellépések részét kell képezniük;
63. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0052.
- [2] Európai Bizottság, Agrár-élelmiszeripari Kereskedelmi Statisztikai Tájékoztató: Európai Unió – Oroszország, 2021.
- [3] Az Eurostat mezőgazdasági inputanyagokra vonatkozó árindexe (2020 harmadik negyedévétől 2021 harmadik negyedévéig).
- [4] Fertilizers Europe: Szakpolitikai prioritások, ipari versenyképesség, energiaköltségek, Fertilizers Europe, (megtekintés időpontja: 2022. március 16.).
- [5] Eurostat, Élelmiszerár-megfigyelési eszköz, 2022.
- [6] COM(2022)0108.
- [7] HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
- [8] HL L 111., 2019.4.25., 59. o.
- [9] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0425.