KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseiről, többek között az Ukrajna elleni háború legújabb fejleményeiről és az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról és azok végrehajtásáról
6.4.2022 - (2022/2560(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0197/2022 (Verts/ALE)
B9‑0200/2022 (PPE)
B9‑0203/2022 (Renew)
B9‑0210/2022 (S&D)
B9‑0211/2022 (ECR)
Michael Gahler, Rasa Juknevičienė, Željana Zovko, David McAllister, Paulo Rangel, Siegfried Mureşan, Sandra Kalniete, Jerzy Buzek, Andrius Kubilius, Radosław Sikorski, Vangelis Meimarakis, Traian Băsescu, Andrzej Halicki, Daniel Caspary, Isabel Wiseler‑Lima, Antonio López‑Istúriz White, Peter van Dalen, Vladimír Bilčík, Gheorghe‑Vlad Nistor, Andrey Kovatchev, David Lega, Alexander Alexandrov Yordanov, Miriam Lexmann, Anna‑Michelle Asimakopoulou, Eugen Tomac, Tomasz Frankowski, Liudas Mažylis, Ewa Kopacz, Janina Ochojska, Michaela Šojdrová, Aušra Maldeikienė, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Milan Zver, Stelios Kympouropoulos, Inese Vaidere, Ioan‑Rareş Bogdan, Vasile Blaga, Daniel Buda, Cristian‑Silviu Buşoi, Gheorghe Falcă, Mircea‑Gheorghe Hava, Marian‑Jean Marinescu, Dan‑Ştefan Motreanu, Sunčana Glavak, Arba Kokalari
a PPE képviselőcsoport nevében
Iratxe García Pérez, Marek Belka, Pedro Marques, Tonino Picula
az S&D képviselőcsoport nevében
Luis Garicano, Barry Andrews, Petras Auštrevičius, Vlad Gheorghe, Bernard Guetta, Nathalie Loiseau, Urmas Paet, Frédérique Ries, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans, Stéphanie Yon‑Courtin, Ilhan Kyuchyuk
a Renew képviselőcsoport nevében
Viola Von Cramon‑Taubadel
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Raffaele Fitto, Anna Fotyga, Karol Karski, Dace Melbārde, Roberts Zīle, Alexandr Vondra, Adam Bielan, Angel Dzhambazki, Dominik Tarczyński, Jacek Saryusz‑Wolski, Jadwiga Wiśniewska, Kosma Złotowski, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Elżbieta Rafalska, Bogdan Rzońca, Ryszard Czarnecki, Elżbieta Kruk, Hermann Tertsch, Valdemar Tomaševski
az ECR képviselőcsoport nevében
Manon Aubry, Dimitrios Papadimoulis, Petros Kokkalis, Silvia Modig, Elena Kountoura, Fabio Massimo Castaldo, Jaak Madison, Nikolaj Villumsen
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseiről, többek között az Ukrajna elleni háború legújabb fejleményeiről és az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról és azok végrehajtásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzetről szóló, 2021. december 16-i állásfoglalására[1], valamint az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Parlament vezetőinek Ukrajnával kapcsolatos, 2022. február 16-i és február 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unió nevében tett, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői általi, Ukrajna elleni invázióról szóló, 2022. február 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke által tett, Oroszország Ukrajna elleni példátlan és provokáció nélkül indított katonai agressziójával kapcsolatos, 2022. február 24-i nyilatkozatra,
– tekintettel a 2022. március 11-i Versailles-i Nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Tanács 2022. március 25-i következtetéseire,
– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unió nevében a Bucsában és más ukrán városokban Oroszország által elkövetett atrocitásokról 2022. április 4-én tett nyilatkozatára,
– tekintettel a Tanács által az Oroszországgal szembeni szankciókról és korlátozó intézkedésekről hozott határozatokra, amelyek tárgyát képezik többek között diplomáciai intézkedések, egyedi korlátozó intézkedések (például vagyoni eszközök befagyasztása és beutazási korlátozások), a Krímmel és Szevasztopollal, valamint Donyeck és Luhanszk nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeivel fenntartott gazdasági kapcsolatok korlátozása, gazdasági szankciók, médiakorlátozások és a gazdasági együttműködés korlátozása,
– tekintettel az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által kidolgozott nürnbergi elvekre, amelyek meghatározzák, hogy mi minősül háborús bűncselekménynek,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumára,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel a Helsinki Záróokmányra és az azt követő dokumentumokra,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agresszióról szóló, 2022. március 2-i, és az Ukrajna elleni agresszió humanitárius következményeiről szóló, 2022. március 24-i határozatára,
– tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2022. március 16-i ítéletére,
– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére, a biztonsági garanciákról szóló budapesti memorandumra, a bécsi dokumentumra és annak kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel az ENSZ Alapokmánya és nemzetközi jogi elvek rögzítik az államok szuverén egyenlőségének elvét és azt, hogy az államoknak „nemzetközi érintkezéseik során tartózkodniuk kell a más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától”; mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24. óta jogellenes, kiprovokálatlan és indokolatlan agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, és mivel 2022. március 16-án a Nemzetközi Bíróság felszólította az Oroszországi Föderációt, hogy „haladéktalanul függessze fel katonai műveleteit Ukrajna területén”;
B. mivel 2022. február 24. óta ukrán polgári személyek ezrei vesztették életüket vagy sebesültek meg az orosz agresszióban és invázióban, miközben közel 6,5 millió ukrán állampolgár kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint 4 millióan menekültek el a szomszédos országokba, ami hozzáadódik ahhoz a 14 000 főhöz – katonai személyzethez és polgári személyhez –, akik az elmúlt nyolc évben a Krím félsziget Oroszországi Föderáció általi megszállása és az ezáltal Kelet-Ukrajnában előidézett konfliktus következtében vesztették életüket;
C. mivel az orosz agresszió kezdete óta már egy hónap telt el, de az ukrajnai háború folytatódik, és továbbra is ártatlan emberek életét oltja ki; mivel az orosz csapatok által elkövetett kegyetlen erőszaktettek szörnyűsége ismét beigazolódott, amikor az ukrán hadsereg ellenőrzése alól csaknem egy hónapig kikerült Bucsa város utcáin 2022. április 3-án polgári lakosok – nők és férfiak – holttesteire bukkantak; mivel e tények egyértelműen indokolják, hogy nemzetközi bizottságot kell felállítani az orosz hadsereg által a háború kezdete óta elkövetett valamennyi bűncselekmény kivizsgálására;
D. mivel az orosz hadsereg továbbra is folytatja a lakóövezetek és polgári infrastruktúra, mint például kórházak, iskolák és óvodák elleni válogatás nélküli bombázásokat és légitámadásokat, amelyek Mariupol, Volnovakha és más városok és falvak teljes vagy majdnem teljes lerombolásához vezettek;
E. mivel Ukrajna eddig soha nem látott mértékű ellenállásról és ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és megakadályozta Oroszországot abban, hogy az egész ország megszállására irányuló háborúval kapcsolatos eredeti célkitűzését véghez vigye;
F. mivel a Bizottság 2022. április 5-én új szankciókat javasolt és jelentett be, és további szankciócsomagokon dolgozik; mivel az Oroszországi Föderációval szemben az első uniós szankciókat 2014 márciusában, a Krím félsziget 2014-es jogellenes annektálása után vezették be, és mivel a szankciók legutóbbi csomagját 2022. március 15-én fogadták el, azt követően, hogy Oroszország 2022. február 24-én provokáció és kiváltó ok nélkül megtámadta Ukrajnát; mivel az EU Belarusz ellen is szankciókat fogadott el, válaszul az orosz agresszióban és invázióban való részvételére;
G. mivel a szankcióknak van hatásuk, de a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő uniós vásárlása még mindig olyan eszközöket biztosít a rezsim számára, amelyek hozzájárulnak a háború finanszírozásához;
H. mivel az EU naponta 800 millió eurót fizet Oroszországnak a fosszilis tüzelőanyagok szállításáért, ami évente közel 300 milliárd eurót tesz ki;
I. mivel tudományos tanulmányok[3] azt mutatják, hogy az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalának betiltása hatással lenne az EU gazdasági növekedésére, és a GDP kevesebb mint 3%-át kitevő becsült veszteségnek felelne meg, míg az orosz gazdaság potenciális veszteségei ugyanebben az időszakban a GDP 30%-át tennék ki, és jelentős szerepük lehetne az orosz agresszió megállításában;
J. mivel Metsola elnök 2022. április 1-jén felszólalt a Verhovna Rada ülésén, és az Európai Parlament nevében találkozott Ukrajna elnökével és miniszterelnökével, valamint a politikai frakciók vezetőivel;
1. a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborúját, valamint Belarusz e háborúban való részvételét, és követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységet, és feltétel nélkül vonjon ki Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről minden haderőt és katonai felszerelést; együtt érez a szívszorító veszteségeket szenvedő ukrán néppel;
2. hangsúlyozza, hogy a katonai agresszió és invázió a nemzetközi jog, és különösen a genfi egyezmények és azok kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint az ENSZ-Alapokmány súlyos megsértésének minősül, és felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy térjen vissza az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként a béke és biztonság fenntartására vonatkozóan vállalt kötelezettségei teljesítéséhez, valamint a Helsinki Záróokmány, az új Európáért létrejött párizsi charta és a budapesti megállapodás szerinti kötelezettségvállalásai tiszteletben tartásához; úgy véli, hogy az ukrajnai orosz invázió nemcsak egy szuverén ország ellen irányul, hanem az európai együttműködés és biztonság elvei és mechanizmusa, valamint az ENSZ Alapokmányában meghatározottak szerinti, szabályokon alapuló nemzetközi rend ellen is;
3. felháborodásának és megdöbbenésének ad hangot a bejelentett atrocitások miatt, beleértve a civilek megerőszakolását és kivégzését, az erőszakos kitelepítést, a polgári infrastruktúra, például kórházak, egészségügyi létesítmények, iskolák, menedékhelyek és mentőautók kifosztását és célba vételét, valamint az orosz fegyveres erők által számos megszállt ukrán városban, például Bucsában, a konfliktusövezetekből az előre kialakított humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló civilek lövését; kitart amellett, hogy a háborús bűncselekmények és más súlyos jogsértések elkövetőit, valamint az illetékes kormánytisztviselőket és katonai vezetőket felelősségre kell vonni; teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze által a háborús bűncselekményekkel és az emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban indított vizsgálatot, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala vizsgálóbizottságának munkáját; felhívja az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a nemzetközi intézményekben és eljárásokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságon vagy más megfelelő nemzetközi törvényszékeken vagy bíróságokon annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka fellépéseit háborús bűncselekményként és emberiesség elleni bűncselekményként büntetőeljárás alá lehessen vonni, és aktívan vegyenek részt ezek kivizsgálásában; kéri, hogy hozzanak létre egy különleges ENSZ-bíróságot az ukrajnai bűncselekmények ügyének tárgyalására; úgy véli, hogy helyénvaló lenne kihasználni a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmust az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos nemzetközi nyomozásokhoz való segítségnyújtás érdekében; felhívja a tagállamokat és az EU-t, hogy erősítsék meg kapacitásukat a háborús bűncselekményeket elkövető vagy azokban részt vevő személyek büntetlensége elleni hatékony küzdelem érdekében;
4. megismétli, hogy folytatni és fokozni kell a fegyverszállításokat annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát; megismétli, hogy támogatja az ukrán fegyveres erőknek a tagállamok által egyénileg és az Európai Békekereten (EPF) keresztül együttesen nyújtott összes védelmi segélyt; üdvözli azt a döntést, hogy az Európai Békekereten keresztül további 500 millió euróval növelik az Ukrajnának nyújtott támogatást, és felszólít a konkrét hozzájárulások további növelésére Ukrajna védelmi kapacitásainak sürgős megerősítése érdekében, kétoldalúan és az Európai Békekeret keretében egyaránt;
5. felszólít biztonságos humanitárius folyosók létrehozására a bombázások elől menekülő civilek evakuálása érdekében, valamint az EU ukrajnai humanitárius segélyhálózatainak (többek között az üzemanyag-, élelmiszer-, gyógyszer- és ivóvízellátás, valamint generátorok és mobil kampuszok révén történő) megerősítésére; javasolja, hogy a Bizottság vezessen be szakértői támogatási rendszereket Ukrajna számára a segítségnyújtás hatékonyságának növelése érdekében;
6. hangsúlyozza, hogy az EU reakciójának és politikai szerepvállalásának szembe kell tudnia nézni az ellenséges kihívással, és annak egyenlő szintűnek kell lennie a hasonló gondolkodású ukrán partnereink erőfeszítéseivel, akik az európai értékekért és elvekért harcolnak és áldozzák fel magukat úgy is, hogy még nem tagjai au EU-nak;
7. osztatlan szolidaritását fejezi ki Ukrajna népével és az ukránok azon határozott törekvésével, hogy országukat demokratikus és virágzó európai állammá alakítsák át; nyugtázza, hogy Ukrajna részt kíván venni az európai projektben, amint azt a 2022. február 28-án benyújtott uniós tagsági kérelme is kifejezi; ismét felhívja az uniós intézményeket, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban és érdemei alapján törekedjenek arra, hogy elkötelezettségük egyértelmű politikai jeleként Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapjon, és addig is folytassák az ország uniós egységes piacba való integrálására irányuló munkát, a társulási megállapodással összhangban; üdvözli az Európai Tanács Versailles-i Nyilatkozatát, amely kimondja, hogy Ukrajna európai családunk tagja;
8. határozottan elítéli az orosz retorikát, amely arra célozgat, hogy az Oroszországi Föderáció esetleg tömegpusztító fegyverekhez folyamodik majd, és hangsúlyozza, hogy az ilyen fegyverek bevetése elfogadhatatlan lenne, és a legsúlyosabb következményekkel járna; elítéli továbbá, hogy az orosz erők elfoglalták az Ukrajna területén található működő vagy pusztuló nukleáris létesítményeket és telephelyeket, kiemelve, hogy e létesítmények megfelelő kezelése az egész régió számára alapvető fontosságú egészségügyi kérdés; hangsúlyozza a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) kulcsfontosságú szerepét az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonságának biztosításában; támogatja az ukrán hatóságok arra irányuló felhívását, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa haladéktalanul hozzon intézkedéseket a csernobili atomerőmű kizárólagos övezetének demilitarizálására, és tegye lehetővé az IAEA számára, hogy haladéktalanul teljes ellenőrzést gyakoroljon az atomerőmű telephelye felett;
9. üdvözli a szankciók Tanács általi gyors elfogadását, és elismerését fejezi ki az uniós intézményeknek és tagállamoknak az Oroszország Ukrajna elleni agressziójára adott válaszlépései egysége, valamint a G7-ek közötti magas szintű koordinációja iránt; felszólítja az összes partnert, különösen az uniós tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölt országokat, hogy igazodjanak a szankciócsomagokhoz; üdvözli az az orosz elittel, a hozzá kötődő szereplőkkel és oligarchákkal foglalkozó újonnan létrehozott munkacsoportot (Russian Elites, Proxies, and Oligarchs Task Force, REPO), amelynek célja az EU, a G7-ek és Ausztrália orosz és belarusz oligarchák elleni szankciókkal kapcsolatos munkájának koordinálása; felkéri az Európai Külügyi Szolgálatot és a Bizottságot, hogy az Unió befolyását és a rendelkezésükre álló eszközök teljes skáláját felhasználva fokozzák a kapcsolatfelvételt az EU-t az Oroszországi Föderációval szembeni szankciók bevezetése terén még nem követő országokkal, és szükség esetén nyújtsanak segítséget; sajnálatosnak tartja, hogy egyes uniós tagjelölt országok nem igazodnak az uniós szankciókhoz; kéri, hogy dolgozzanak ki egyértelmű intézkedési tervet azokkal a nem uniós országokkal szemben, amelyek elősegítik a szankciók Oroszországi Föderáció általi kijátszását; sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el további súlyos szankciókat, amelyek tükrözik az orosz agresszió változatlan eszkalálódását és az orosz katonai erők által elkövetett megdöbbentő atrocitásokat, amelyek tagadhatatlanul háborús bűncselekmények;
10. felszólítja az uniós vezetőket és más államok vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot a G20-akból és más multilaterális együttműködési szervezetekből, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból és másokból, ami fontos jele lenne annak, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott szokásos üzletmenethez;
11. hangsúlyozza, hogy most prioritásként kell kezelni a meglévő szankciók EU-szerte és az EU nemzetközi szövetségesei által való teljes körű és hatékony végrehajtását; felhívja a tagállamokat, hogy azonosítsák és szükség esetén mielőbb teremtsék meg a nemzeti joghatóságokon belüli szankciók teljes körű és hatékony betartásának biztosításához szükséges jogalapot; felhívja a Bizottságot és az uniós felügyeleti hatóságokat, hogy szorosan kövessék nyomon az összes uniós szankció tagállamok általi hatékony és átfogó végrehajtását, és lépjenek fel az intézkedések kijátszását célzó gyakorlatokkal szemben;
12. sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós szankciók megsértése esetén kiszabott nemzeti szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek; üdvözli a bejelentést, miszerint szankciós adatbázist hoznak létre, továbbá – kritériumokat és menetrendet is tartalmazó – ütemtervet tesznek közzé annak érdekében, hogy az uniós szankciók szisztematikus elmulasztásának feltárásáról az Európai Unió Bírósága előtti kötelezettségszegési eljárásokra térjenek át;
13. felszólítja a Tanácsot, hogy további szankciókkal sújtsa azokat a közszereplőket, akik Oroszországban agresszív propagandát terjesztenek az Ukrajna elleni orosz agresszió támogatására;
14. felszólít a meglévő szankciók hatékonyságának növelésére, többek között azáltal, hogy az EU hasonelvű nemzetközi partnereivel együttműködve kizárja az Oroszországi Föderáció bankjait a SWIFT-rendszerből, és megtiltja az orosz lobogó alatt közlekedő, bejegyzett, tulajdonolt, bérelt vagy üzemeltetett hajóknak, az orosz kikötőkből induló vagy oda tartó hajóknak vagy más módon az oroszokhoz kapcsolódó tengeri hajóknak – köztük a Szovkomflotnak – az EU felségvizeire való belépését és az uniós kikötőkben való kikötését; kéri az Oroszország és Belarusz területéről induló és oda irányuló közúti árufuvarozás tilalmát, és javasolja, hogy az exporttilalmat terjesszék ki azokra a szállítmányokra is, amelyekre a szankciók hatálybalépése előtt kötöttek szerződést, de amelyeket még nem szállítottak le teljes egészében; kéri, hogy vezessenek be másodlagos szankciókat minden uniós és nem uniós országban bejegyzett olyan szervezettel szemben, amely segítséget nyújt az orosz és fehérorosz rezsimeknek a szankciók megkerülésében;
15. felszólít az orosz kőolaj-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, a gázimport mihamarabbi teljes körű embargójára, az Északi Áramlat 1 és 2 teljes beszüntetésére, valamint egy olyan terv benyújtására, amely rövid távon továbbra is biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát; felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó cselekvési tervet az EU számára a további szankciókra vonatkozóan, és egyértelműen kommunikáljanak a szankciók azon esetben való visszavonására vonatkozó fenntartásokról és intézkedési lépésekről, amennyiben Oroszország lépéseket tesz Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása érdekében, és csapatait teljesen kivonja Ukrajna területéről;
16. ismételten hangsúlyozza az energiaforrások, technológiák és ellátási útvonalak diverzifikációjának fontosságát az energiahatékonyságba, a megújuló energiába, a gáz- és villamosenergia-tárolási megoldásokba történő további beruházások, valamint az európai zöld megállapodással összhangban lévő, fenntartható, hosszú távú beruházások mellett; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU kereskedelmi partnerei energiaellátást biztosítsanak a meglévő és jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodások révén, tovább csökkentve az Unió Oroszországtól való függőségét, különösen a nyersanyagok tekintetében; felhív továbbá arra, hogy uniós szinten hozzanak létre közös stratégiai energiatartalékokat és energiabeszerzési mechanizmusokat az energiabiztonság növelése céljából, csökkentve emellett a külső energiafüggőséget és az áringadozást; kéri, hogy kezdjék meg a tagállamok közös gázbeszerzésein alapuló gázunió létrehozására irányuló munkát;
17. sürgeti a tagállamokat, hogy szüntessék meg az együttműködést az orosz vállalatokkal a meglévő és új nukleáris projektekkel kapcsolatban – többek között Finnországban, Magyarországon és Bulgáriában –, valamint az olyan meglévő projektekkel kapcsolatban is, ahol az orosz szakértőket nyugatiakkal lehet helyettesíteni, és fokozatosan szüntessék meg a Roszatom-szolgáltatások használatát; felszólít az orosz energiaipari vállalatokkal, például a Roszatommal és más érintett orosz tudományos szervezetekkel folytatott tudományos együttműködés megszüntetésére; követeli, hogy a Belarusszal szembeni szankciók tükrözzék az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat annak érdekében, hogy véget vessenek minden olyan joghézagnak, amely lehetővé teszi Putyin számára, hogy a szankciók megkerülésére használja fel a Lukasenka által nyújtott támogatást;
18. sürgeti a nemzetközi energiaszervezeteket, hogy gondolják át Oroszországnak a tevékenységeikben betöltött szerepét, beleértve az Oroszország és az IAEA közötti együttműködési projektek esetleges felfüggesztését, valamint Oroszország többoldalú projektekben való részvételének felfüggesztését;
19. hangsúlyozza, hogy az orosz tisztviselők és a Putyin-rezsimhez kapcsolódó oligarchák, megbízottjaik és strómanjaik, valamint Belarusz esetében a Lukasenka-rezsimhez kapcsolódó ilyen személyek valamennyi vagyontárgyát le kell foglalni, valamint az „aranyútlevelek”, vízumok és tartózkodási engedélyek teljes és azonnali betiltásának részeként vissza kell vonni az uniós vízumokat; hangsúlyozza, hogy a szankciók alá be kell vonni a Putyin-rezsim jelenlegi politikáját kiszolgáló és abból hasznot húzó orosz tisztviselők, kormányzók, polgármesterek és a gazdasági elit tagjainak szélesebb körét is;
20. felszólít egy Marshall-tervhez hasonló alap (az Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap) létrehozására irányuló munka megkezdésére Ukrajna háború utáni újjáépítése, egy nagyszabású beruházási program elindítása és növekedési potenciáljának kiaknázása érdekében; úgy véli, hogy az alapnak nagyvonalúnak kell lennie, és azt többek között az EU-nak és tagállamainak, az adományozók hozzájárulásainak és Oroszország által a háborús károkért nyújtott kártérítésnek kell finanszíroznia, beleértve azokat az orosz eszközöket is, amelyeket a szankciók eredményeként befagyasztottak, és amelyeket így a nemzetközi joggal összhangban el kellene kobozni;
21. szorgalmazza egy uniós szolidaritási mechanizmus létrehozását az Ukrajna elleni orosz háború és a kiszabott szankciók gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére;
22. hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy Ukrajna mezőgazdasági ágazata a lehető legrövidebb időn belül újra megfelelően működhessen, és minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni a következő vetési és termelési idény védelme érdekében, valamint az országba irányuló és onnan kiinduló biztonságos szállítási és élelmiszer- és üzemanyag-folyosók lehetővé tétele érdekében; felszólít szárazföldi zöldfolyosók megnyitására annak érdekében, hogy Ukrajna minden, a mezőgazdasági termelés fenntartásához szükséges intézkedést (pl. növényvédő szerek és műtrágyák beszerzése) meg tudjon tenni, és hogy Ukrajnából hozza ki a még exportálható valamennyi mezőgazdasági terméket;
23. a legmesszebbmenőkig támogatja az NBB ügyészének azon döntését, hogy vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűncselekményekkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozza a gyors munka és előrelépés fontosságát a szükséges bizonyítékok beszerzése érdekében; ezért felhív az NBB fontos munkájának pénzügyi és gyakorlati támogatására, például azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az EU ukrajnai tanácsadó missziója segítséget nyújtson a bizonyítékok dokumentálásában;
24. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy hozzanak létre globális korrupcióellenes szankciós mechanizmust, és mielőbb fogadjanak el célzott szankciókat az Oroszországban és Belaruszban magas szinten elkövetett korrupcióért felelős személyekkel szemben;
25. ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország részéről a dezinformáció az Ukrajna ellen indított háború részét képezi, és hogy az orosz állami tulajdonú médiacsatornákkal szemben hozott uniós szankciók a virtuális magánhálózatok, a műholdas sugárzás és az intelligens televíziós funkciók használatával könnyen megkerülhetők; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az orosz állami tulajdonú propagandacsatornákra vonatkozó tilalmat;
26. kéri az európai pénzügyi intézményekre vonatkozó közzétételi követelmények szélesítését annak érdekében, hogy tájékoztatniuk kelljen az illetékes hatóságokat bizonyos orosz és belarusz állampolgárok valamennyi vagyoni eszközéről (ne csak a betéteikről); emlékeztet arra, hogy a Bizottság a visszaélést bejelentő személyek számára eszközt hozott létre, amelyen az uniós polgárok névtelenül bejelenthetik az orosz és belarusz személyekkel és szervezetekkel szembeni múltbeli, jelenlegi és az esetleges jövőbeli szankciók megsértését; megítélése szerint a személyekre vonatkozó szankciós listák hatályát ki kellene terjeszteni az orosz és a belarusz kormánnyal fenntartott szoros kapcsolatokból jelenleg vagy a múltban hasznot húzó személyekre is; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a pénzmosás elleni keretet, és Oroszországot Belarusszal együtt vegye fel a negyedik pénzmosási irányelv[4] 9. cikkében említett, kiemelt kockázatot jelentő joghatóságok jegyzékébe; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a pénzügyi szankciók és a többi uniós korlátozó intézkedés végrehajtásának nyomon követését végző önálló szerv létrehozására; felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel és tegye közzé az egyes tagállamok által befagyasztott és lefoglalt eszközöket; üdvözli a civil társadalom és az oknyomozó újságírók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felfedjék az orosz oligarchák tulajdonát képező eszközöket;
27. üdvözli a többek között a sport és a kultúra területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek azon döntését, hogy Oroszország részvételét felfüggesztik; felhívja a tagállamokat, hogy csökkentsék az Oroszországi Föderáció képviseletének szintjét és csökkentsék az orosz diplomáciai és konzuli személyzet számát az EU-ban, különösen, ha tevékenységük kémkedéssel, félretájékoztatással vagy katonai ügyekkel kapcsolatos; folyamatos koordinációra szólít fel a transzatlanti szövetségesekkel és hasonló gondolkodású partnerekkel, például a NATO-val, a G7-ekkel és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjaival, a társult államokkal és a tagjelölt országokkal; hangsúlyozza, hogy az EU-nak határozottan kell reagálnia, ha azok, akik elviekben partnerei, nem támogatják az uniós álláspontokat;
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ-nek, a NATO-nak, a G7-eknek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Belarusz elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0515.
- [2] HL C 125., 2022.3.18., 2. o.
-
[3] Többek között: Bachmann et al., az Európai Központi Bank, Deutsche Bank Research, Oxford Economics, Goldman Sachs stb., amelyről a német gazdasági szakértők tanácsa (Sachverständigenrat zur Begutachtung der gesamtwirtschaftlichen Entwicklung) összegzést adott ki 2022 márciusi jelentésében: „Auswirkungen eines möglichen Wegfalls russischer Rohstofflieferungen auf Energiesicherheit und Wirtschaftsleistung: Auszug aus der aktualisierten Konjunkturprognose 2022 und 2023”.
- [4] HL L 141., 2015.6.5., 73. o.