KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az afganisztáni helyzetről, különösen a nők jogainak helyzetéről
6.4.2022 - (2022/2571(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0198/2022 (The Left)
B9‑0199/2022 (PPE)
B9‑0202/2022 (Verts/ALE)
B9‑0204/2022 (Renew)
B9‑0205/2022 (S&D)
B9‑0206/2022 (ECR)
Michael Gahler, Željana Zovko, Rasa Juknevičienė, Frances Fitzgerald, David McAllister, Maria da Graça Carvalho, Agnès Evren, David Lega, Ewa Kopacz, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Aušra Maldeikienė, Radosław Sikorski, Tom Vandenkendelaere, Isabel Wiseler‑Lima
a PPE képviselőcsoport nevében
Pedro Marques, Maria Arena, Tonino Picula, Udo Bullmann, Elena Yoncheva, Maria Noichl, Radka Maxová, Mónica Silvana González
az S&D képviselőcsoport nevében
Petras Auštrevičius, Abir Al‑Sahlani, Olivier Chastel, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Tineke Strik, Hannah Neumann
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Raffaele Fitto, Anna Fotyga, Adam Bielan, Alexandr Vondra, Angel Dzhambazki, Assita Kanko, Bogdan Rzońca, Dominik Tarczyński, Elżbieta Rafalska, Ryszard Czarnecki, Witold Jan Waszczykowski, Carlo Fidanza, Elżbieta Kruk
az ECR képviselőcsoport nevében
Malin Björk, Idoia Villanueva Ruiz, Cornelia Ernst, Pernando Barrena Arza, Nikolaj Villumsen, Silvia Modig
a The Left képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo
Az Európai Parlament állásfoglalása az afganisztáni helyzetről, különösen a nők jogainak helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Afganisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a táliboknak az afganisztáni ügyvivő kormány létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 7-i bejelentésére,
– tekintettel az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziója megbízatásának meghosszabbításáról szóló, 2022. március 17-i 2626 (2022) sz. ENSZ-határozatra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Afganisztánról szóló, 2022. március 27-i sajtónyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Parlament gondolatszabadságért járó 2021. évi Szaharov-díja utolsó fordulójának jelöltjeit tartalmazó listára,
– tekintettel az Európai Parlamentben 2022. február 1-jén és 2-án tartott, az afgán nőkkel foglalkozó rendezvényre,
– tekintettel az Európai Parlament Afganisztánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége elnökének 2022. március 23-i nyilatkozatára a tálibok azon bejelentéséről, hogy meghosszabbítják az oktatási tilalmat a 6. osztályosnál idősebb diáklányok esetében, valamint a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) 2022. március 23-i kapcsolódó nyilatkozatára,
– tekintettel az alelnöknek/főképviselőnek az Európai Unió nevében tett 2022. március 28-i nyilatkozatára, melyben felszólít a lányokat oktató középiskolák azonnali újranyitására,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi egyezményre,
– tekintettel az ENSZ-közgyűlés által 2016. szeptember 19-én egyhangúlag elfogadott, a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozatot követő, a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális ENSZ-megállapodásra és a menekültekről szóló globális ENSZ-megállapodásra,
– tekintettel az emberi jogok védelmezőiről, a gyermekek jogainak előmozdításáról és védelméről, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszakról és a velük szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós tematikus iránymutatásokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a tálibok oktatási minisztériuma 2022. március 21-i nyilatkozatában bejelentette, hogy „elkötelezett minden polgár oktatáshoz való joga mellett”, és azon munkálkodik, hogy „megszüntesse a megkülönböztetés minden formáját”;
B. mivel Afganisztán de facto hatóságai 2022. január 15-én ígéretet tettek arra, hogy minden szinten lehetővé teszik a lányok számára, hogy 2022. március második felében, az új tanév kezdete után visszatérjenek az iskolába;
C. mivel a lányoknak Afganisztán-szerte 2022. március 23-án kellett volna visszatérniük az iskolába; mivel a tálibok határozatlan időre meghosszabbították azt a tilalmat, amely szerint diáklányok mindaddig nem járhatnak hetedik és annál magasabb osztályba, amíg döntés nem születik arról, hogy milyen egyenruha a legmegfelelőbb a lányoknak; mivel így több mint egymillió lány nem részesülhet középszintű oktatásban, ami az oktatáshoz való, minden gyermek számára biztosítandó alapvető jog megsértésének minősül, amely jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is rögzíti;
D. mivel Afganisztán az utolsó helyen áll a nők, a béke és a biztonság helyzetét mutató globális listán, és így a nők számára a legveszélyesebb ország; mivel az ENSZ különleges eljárásai keretében érkezett beszámolók szerint a tálib vezetők rendszeres nemi alapú megkülönböztetés és erőszak révén próbálják kivonni a nőket és lányokat a közéletből;
E. mivel az ország 2021. augusztus 15-i átvétele óta a tálibok bezárták a Nőügyi Minisztériumot, és visszaállították a korábbi Erkölcs- és Erényügyi Minisztériumot; mivel a tálibok valójában eltöröltek minden korábban érvényre juttatott törvényt, többek között a nőket védő jogszabályokat is, és szigorú korlátozásokat vezettek be a békés gyülekezéshez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a nők munkához, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való joga tekintetében; mivel az Afganisztáni Független Emberi Jogi Bizottságot (AIHRC) a tálib hatalomátvételt követően feloszlatták;
F. mivel egy új rendelet szerint az afgán nők nem utazhatnak 45 mérföldnél (72 km) nagyobb távolságra otthonuktól anélkül, hogy valamelyik közeli férfi rokonuk kísérné őket; mivel ezt a rendeletet megelőzően 2021 novemberében kiadtak egy olyan rendeletet, amely megtiltotta a televízióállomások számára, hogy színésznőket szerepeltető műsorokat sugározzanak;
G. mivel Afganisztánban a nők jogaiért tartott békés tüntetéseket erőszakkal elnyomják; mivel emberijog-védőket raboltak el, és nem közöltek információkat tartózkodási helyükre vonatkozóan, annak ellenére, hogy többször kérték szabadon bocsátásukat; mivel azok, akiket szabadlábra helyeztek, továbbra is féltik az életüket;
H. mivel naponta érkeznek jelentések az emberi jogok megsértéséről, többek között letartóztatásokról, fogva tartásokról, emberrablásokról, kínzásokról, fenyegetésekről, zsarolásokról, bírósági eljárás nélküli kivégzésekről, valamint az emberijog-védők és családtagjaik elleni támadásokról; mivel az ilyen jogsértések esetében továbbra is teljes mértékben hiányzik az elszámoltathatóság; mivel a női emberijog-védők különösen érintettek; mivel kifejezetten kisebbségi csoportokat céloznak meg, például a hazara közösséget;
I. mivel a szegénység arra késztette az afgán családokat, hogy házastársat keressenek leányaik számára és átvegyék az értük járó hozományt, és mivel a lányokra vonatkozó oktatási tilalom bevezetése óta 500%-kal nőtt a gyermekházasságok száma Afganisztánban; mivel a tálib hatalomátvételt megelőzően a lányok 35%-a ment férjhez 18 éves kora előtt, 9%-uk pedig 15 éves kora előtt;
J. mivel a csecsemőhalandóság aránya a világ országai közül Afganisztánban az egyik legmagasabb, és évente több ezer nő hal meg könnyen megelőzhető, a várandóssággal kapcsolatos okok miatt; mivel a már a tálib hatalomátvétel előtt is bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzet drámaian romlott a de facto igazgatás, valamint a Covid19-világjárvány, a súlyos aszályok és a zord tél miatt;
K. mivel az afganisztáni humanitárius válság a világ egyik leggyorsabb ütemben súlyosbodó válsága, amely aránytalan mértékben sújtja a nőket és a lányokat; mivel az afgán nők által vezetett háztartások közel 100%-a szembesül az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával; mivel a tálib kormány által bevezetett új rendszabályok nagymértékben befolyásolják a nők megélhetési lehetőségeit, még inkább a szegénységbe taszítva őket, és különösen súlyosan érintve sok családfenntartó nőt;
L. mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet 2022. márciusi jelentése szerint 2021-ben több mint 1,258 millió afgán menekült el hazájából, kétszer annyi, mint az elmúlt években; mivel ugyanakkor az otthonaikba visszatérő belső menekültek száma megháromszorozódott, és 2021-ben – 3,06 millió visszatelepülővel – rekordszintet ért el; mivel régiószerte közel 5 millió afgán él továbbra is hazáján kívül, és 90%-ukat Pakisztánban és Iránban fogadták be;
M. mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a nők és lányok 35%-a számolt be arról, hogy a szomszédos Iránban és Pakisztánban menedéket keresve nem érzi magát biztonságban a nemi alapú erőszak miatt; mivel a lányoknak csupán 70%-a jár ott iskolába, szemben a fiúk 92%-ával;
N. mivel az Unió fokozta az afgán lakosságnak nyújtott támogatását azáltal, hogy több mint 268,3 millió euró értékben indított olyan projekteket, amelyek az oktatás fenntartására, a megélhetés biztosítására és a népegészség védelmére összpontosítanak; mivel ezek a projektek a Bizottság által 2021 októberében bejelentett, összesen 1 milliárd euró összegű uniós támogatási csomag részét képezik, amely magában foglalja a menekülteknek, a migránsoknak és a belső menekülteknek nyújtott segélyt, valamint az emberijog-védőknek és a civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatást;
O. mivel a Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Afganisztánban 231 médiaorgánumot zártak be, ami az ország összes médiaorgánumának 40%-át teszi ki; mivel a munkáját elveszítő 6400 újságíró 80%-a nő; mivel korlátozásokat vezettek be a helyi és a nemzetközi média, például a BBC betiltására, és újságírókat tartóztatnak le, tartanak fogva és vernek meg;
P. mivel a tálibokkal kapcsolatban álló szervezetekkel és személyekkel szembeni szankciók nem akadályozhatják meg a humanitárius segítségnyújtáshoz és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által nyújtott alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciókat;
Q. mivel 2021. augusztus 15-ig, a volt Afgán Köztársaság idején a nők magas szintű tisztségeket is elérhettek, lehettek például parlamenti képviselők, miniszterek, bírák, kormányzók, ügyvédek és nagykövetek; mivel a tálib erők erőszakkal távolítottak el legitim volt kormánytisztviselőket, és az új, el nem ismert de facto kormányba nem vontak be nőket; mivel ezek a de facto hatóságok nem képviselik inkluzívan Afganisztán sokszínű társadalmát;
R. mivel hírszerző ügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Afganisztán nem válhat újra a világ terrorista szervezeteinek menedékhelyévé;
1. mély aggodalmát fejezi ki az Afganisztánban a tálib hatalomátvétel óta kibontakozó humanitárius és emberi jogi válság miatt; ismételten kifejezésre juttatja megingathatatlan szolidaritását és elkötelezettségét Afganisztán népe mellett; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni azokat az alapvető jogokat és szabadságokat, amelyeket az afgán nép az elmúlt 20 évben élvezhetett;
2. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Afganisztánban a nők és a lányok helyzete a tálib hatalomátvétel óta folyamatosan romlik; elítéli a tálibok arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy eltávolítsák a nőket és a lányokat a közéletből, és megtagadják tőlük a legalapvetőbb jogaikat, például az oktatáshoz, a munkához, a szabad mozgáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogukat;
3. a leghatározottabban elítéli a tálibok azon döntését, hogy határozatlan időre elhalasztják a hatodik osztályosnál idősebb lányok iskolába való visszatérését annak ellenére, hogy korábban kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden állampolgár számára lehetővé teszik az oktatáshoz való hozzáférést; sürgeti a tálibokat, hogy vonják vissza a kifejezetten a nőket és a lányokat célzó döntéseiket és korlátozásaikat, és nyissák meg újra a Nőügyi Minisztériumot;
4. hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai részéről a de facto afgán hatóságokkal szembeni minden további kötelezettségvállalás alapvető feltételének kell lennie a nők és a lányok oktatáshoz való hozzáférésének;
5. felhívja a tálibokat, hogy tartsák fenn aziránti elkötelezettségüket, hogy valamennyi afgán állampolgár, köztük a nők és a lányok számára is biztosítsák az oktatáshoz való jogot;
6. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tálibok elnyomják a békés nőjogi tiltakozásokat Afganisztánban; felszólít a 2021 októberében Heratban letartóztatott Alia Azizi női rendőrtiszt azonnali szabadon bocsátására, valamint bármely más esetlegesen fogva tartott nőjogi aktivista szabadon bocsátására, valamint ezen aktivisták megfélemlítésének és zaklatásának beszüntetésére; felszólít a tanárokkal és diákokkal szembeni zaklatások, fenyegetések és támadások megszüntetésére;
7. felhívja a de facto hatóságokat, hogy egész Afganisztánban biztosítsák valamennyi nő és lány teljes körű jogait és a reproduktív és szexuális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését;
8. súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a tálibok hatalomátvétele óta a nők és lányok fokozottan ki vannak téve a kizsákmányolás veszélyének, beleértve a kényszerházasság, szexuális kizsákmányolás és kényszermunka céljából történő emberkereskedelem kockázatát; elítéli a nemi alapú erőszakot és megkülönböztetést;
9. felhívja a de facto afgán hatóságokat, hogy alakítsanak olyan befogadó kormányt, amely minden szinten bevonja a nőket a döntéshozatali folyamatba; kitart amellett, hogy új uniós stratégiát kell kidolgozni Afganisztánra vonatkozóan, amely igazodik a nők és lányok helyzetéhez, a nők jogai és a közéletben való részvételük konkrét előmozdítása érdekében;
10. emlékeztet arra, hogy az Unió szilárd állásponttal rendelkezik a tálibokkal való bárminemű politikai párbeszédet illetően, amelynek lényege, hogy a tárgyalás feltételét képezik az emberi jogok általános érvényesítéséhez és a jogállamisághoz kapcsolódó tematikus kritériumok; úgy véli, hogy 2021. augusztus 15. óta az említett kritériumok terén az ország teljesítménye csak romlott, ezért a tálib kormány de facto elismerése ki van zárva;
11. üdvözli a 2022. március 17-én elfogadott 2626 (2022) sz. ENSZ-határozatot, amely meghosszabbította az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójának megbízatását; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák a főtitkár afganisztáni különleges képviselőjének megbízatását, és többek között valamennyi érintett afgán szereplővel és érdekelt féllel együttműködve biztosítsák az iskolák további késedelem nélküli újbóli megnyitását valamennyi diáklány számára;
12. tudomásul veszi az európai és amerikai tisztviselők és egy tálib küldöttség közötti, 2022. januári oslói tárgyalásokat, valamint azt, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban lemondta a dohai tárgyalásokat, válaszul a tálibok azon döntésére, hogy nem nyitják meg újra az iskolákat a lányok számára; kiemeli, hogy a tálibokkal folytatott minden további nemzeti szintű tárgyalást afgán női képviselők részvételével kell lefolytatni;
13. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák és védjék meg az Afganisztánból menekülőket; ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az afgán női jogászok, civil társadalmi vezetők, művészek, sportolók és más kiszolgáltatott személyek, különösen azok jogállását, akiknek az élete veszélyben van, például az LMBTQI+-személyekét; megismétli a külön vízumprogramra, a megerősített áttelepítési programokra és az afgán menekültek hatékony, garantált védelmére irányuló felhívását;
14. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az afgán nők és lányok által a befogadó országokban, különösen Iránban és Pakisztánban tapasztalt nemi alapú erőszak problémájával, valamint biztosítani kell, hogy iskolába járhassanak, dolgozhassanak és hozzáférhessenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, beleértve a mentális egészségügyi szolgáltatásokat is; emlékeztet arra, hogy a menekültek és átutazóban lévők különösen ki vannak téve a nemi alapú erőszak veszélyének; ezért felszólít a védelmi munkát végző humanitárius szervezetek és ügynökségek finanszírozásának növelésére;
15. felszólítja az országokat, hogy haladéktalanul vessenek véget az Afganisztánba, illetve az olyan harmadik országokba való visszaküldéseknek, ahol fennállhat az Afganisztánba való visszaküldés veszélye; szorgalmazza a már visszaküldött afgán állampolgárok, különösen a gyermekek helyzetének szoros nyomon követését;
16. elítéli, hogy a jelentések szerint nő az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó meggyilkolt személyek, az ellenük irányuló zaklatások és megfélemlítések száma;
17. kifejezi mély aggodalmát amiatt, hogy a tálibok ismét menedéket nyújtanak terrorista csoportoknak; kitart amellett, hogy a táliboknak és Afganisztán de facto hatóságainak teljesíteniük kell terrorizmus elleni kötelezettségvállalásaikat;
18. emlékeztet az Európai Külügyi Szolgálathoz (EKSZ) intézett azon utasítására, hogy közvetítse a pakisztáni vezetés felé, hogy felelősséggel tartozik Afganisztán biztonságáért és stabilitásáért, és hogy e célok elérése érdekében – ideértve az afgán nők és lányok alapvető emberi jogainak biztosítását is – latba kell vetnie a tálibokra gyakorolt befolyását;
19. megerősíti, hogy az EU-nak fokoznia kell a közép-ázsiai országokkal folytatott együttműködést, és konstruktív gyakorlati szerepvállalásra kell ösztönöznie őket az afgán menekültek letelepítésében; hangsúlyozza, hogy ez az együttműködés nem áshatja alá az alapvető értékek és a jogállamiság védelmét az EU-ban;
20. hangsúlyozza, hogy a nők és lányok felszabadítása mindaddig megvalósíthatatlan, amíg a humanitárius katasztrófa folytatódik; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy foglalkozzanak a jelenlegi humanitárius válság kiváltó okaival, és tegyenek meg minden erőfeszítést a humanitárius segítségnyújtás fokozására, kövessenek a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítést, állítsák helyre a likviditást és tartsák fenn az alapvető szociális szolgáltatásokat; felszólít a befagyasztott afgán eszközök feloldására és az olyan programok pénzügyi támogatásának növelésére, mint a Bizottság Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának (DG INTPA) segítségnyújtása, amely az alapvető szükségletekre és a megélhetésre összpontosít, valamint a Világbank Afganisztáni Újjáépítési Alapja; hangsúlyozza, hogy a humanitárius finanszírozást működő bankrendszeren keresztül kell hozzáférhetővé tenni, és rugalmasan kell nyújtani az Afganisztánban működő hiteles nem kormányzati szervezetek és közösségi szervezetek, köztük a helyi nőszervezetek számára;
21. tudomásul veszi az uniós küldöttség minimális újbóli kabuli jelenlétét a humanitárius segélyek koordinálása és a humanitárius helyzet nyomon követése céljából; határozottan hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti azt, hogy az EU elismeri a tálib rezsimet;
22. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2022. március 31-én a nemzetközi adományozók, köztük az EU és tagállamai csak 2,44 milliárd dollárt ajánlottak fel az ENSZ afganisztáni humanitárius segítségnyújtásra irányuló 4,4 milliárd dolláros felhívására a 2022. évi humanitárius reagálási terv keretében; sürgeti a Bizottságot, hogy az emberi jogok és a nők jogainak afganisztáni támogatására irányuló átfogó és hosszú távú kötelezettségvállalás részeként különítsen el megfelelő és célzott forrásokat a nők jogaival kapcsolatos programok és projektek számára, és hajtsa végre azokat;
23. kitart amellett, hogy a humanitárius segítségnyújtáshoz korlátlan hozzáférést kell biztosítani annak érdekében, hogy a felkínált források ténylegesen eljussanak az érintettekhez; ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy ennek megfelelően vizsgálják felül és igazítsák ki a jelenlegi intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a humanitárius segítségnyújtásnak semlegesnek, pártatlannak, humánusnak és függetlennek kell lennie, és soha semmilyen feltételhez nem köthető; felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy következetesen közvetítsék azt az üzenetet, hogy a humanitárius segítségnyújtás nem függ a Tanács által a tálibokkal való tárgyalásokhoz szabott öt kritériumtól;
24. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az afganisztáni humanitárius válasz támogatásáról szóló, 2022. március 31-én tartott magas szintű ENSZ-konferenciára való tekintettel tegyenek további lépéseket a humanitárius segítségnyújtás átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében; ezért úgy véli, hogy a humanitárius finanszírozáshoz való hozzáférést egy működő bankrendszeren keresztül kell biztosítani annak érdekében, hogy pénzeszközöket biztosítsunk az országban működő megbízható nem kormányzati szervezetek számára;
25. elismerését fejezi ki a tüntetéseken részt vevő lányok és nők bátorsága miatt; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy működjenek együtt Afganisztán de facto hatóságaival annak érdekében, hogy követeljék a feltételezhetően fogva tartott és eltűnt nőjogi aktivisták tartózkodási helyének nyilvánosságra hozatalát, és szólítsanak fel azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra; követeli, hogy a tálibok haladéktalanul vessenek véget ezeknek az önkényes és törvénytelen gyakorlatoknak, és biztosítsák a békés gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát;
26. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az afganisztáni nőjogi aktivistáknak nyújtott támogatásukat, és teljeskörűen hajtsák végre az emberi jogok védelmezőire vonatkozó uniós iránymutatásokat, beleértve azok elszámoltathatóságának biztosítását, akik magánszemélyként vagy állami csatornákon keresztül védelmükbe veszik a jogsértések egyedi eseteit;
27. kéri, hogy az afganisztáni emberi jogi helyzettel foglalkozó új különleges előadó kapjon elegendő forrást, szakértelmet és diplomáciai támogatást megbízatásának teljesítéséhez; felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy hozzon létre független, nemzetközi vizsgálóbizottságot, amely többéves megbízatással és megfelelő forrásokkal rendelkezik, azzal a céllal, hogy dokumentálja, kivizsgálja, rendszeresen jelentse és bizonyítékokkal támassza alá a jogsértéseket, ideértve a nők jogainak megsértését;
28. üdvözli az afgán női vezetők fórumának elindítását; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy segítsék elő az afgán nők első nemzetközi konferenciájának megszervezését annak érdekében, hogy véleményüket Afganisztánban és nemzetközi szinten is hallathassák, helyreállítsák a női hálózatokat, és inkluzívabb módon támogassák az afgán női vezetők fórumának munkáját; támogatja az Afgán Száműzöttek Online Egyetemének létrehozását az EU pénzügyi támogatásával;
29. felkéri az afgán parlamenti képviselőket, korábbi kormánytisztviselőket és civil társadalmi aktivistákat, különösen a gondolatszabadságért járó 2021. évi Szaharov-díj utolsó fordulójának jelöltjeit, hogy aktívan működjenek együtt az Európai Parlament Afganisztánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségével, érintett bizottságaival és más szerveivel annak biztosítása érdekében, hogy az Afganisztánt támogató uniós politika megfeleljen az afgán nép szükségleteinek;
30. támogatja az afgán civil társadalom, különösen az Európai Parlament afgán nőkkel foglalkozó rendezvényén részt vevők arra irányuló felhívását, hogy vonják felelősségre a de facto afgán hatóságokat a korábbi bűncselekményekért, és ne feledkezzenek meg az általuk elkövetett atrocitásokról;
31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az afgán nemzetgyűlés tagjainak, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és a tálibok dohai székhelyű politikai hivatalának.