Közös állásfoglalási indítvány - RC-B9-0389/2022Közös állásfoglalási indítvány
RC-B9-0389/2022

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Tajvani-szorosban kialakult helyzetről

13.9.2022 - (2022/2822(RSP))

az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0389/2022 (Verts/ALE)
B9‑0394/2022 (Renew)
B9‑0396/2022 (PPE)
B9‑0398/2022 (S&D)
B9‑0400/2022 (ECR)

Michael Gahler, Rasa Juknevičienė, Andrius Kubilius, Daniel Caspary, Lukas Mandl
a PPE képviselőcsoport nevében
Pedro Marques, Inma Rodríguez‑Piñero, Sven Mikser, Raphaël Glucksmann, René Repasi
az S&D képviselőcsoport nevében
Hilde Vautmans, Petras Auštrevičius, Nicola Beer, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Bart Groothuis, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Svenja Hahn, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Marie‑Pierre Vedrenne
a Renew képviselőcsoport nevében
Reinhard Bütikofer
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Raffaele Fitto, Anna Fotyga, Charlie Weimers, Elżbieta Kruk, Zbigniew Kuźmiuk, Bert‑Jan Ruissen, Beata Mazurek, Beata Kempa, Valdemar Tomaševski, Assita Kanko, Veronika Vrecionová, Witold Jan Waszczykowski, Alexandr Vondra, Tomasz Piotr Poręba, Hermann Tertsch, Eugen Jurzyca, Adam Bielan, Carlo Fidanza, Vincenzo Sofo
az ECR képviselőcsoport nevében


Eljárás : 2022/2822(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B9-0389/2022
Előterjesztett szövegek :
RC-B9-0389/2022
Viták :
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása a Tajvani-szorosban kialakult helyzetről

(2022/2822(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU és Tajvan közötti politikai kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2021. április 29-i ajánlására[1],

 tekintettel az EU-ról és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági kihívásairól szóló, 2022. június 7-i állásfoglalására[2],

 tekintettel az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó, a kereskedelem és a beruházások területén alkalmazandó stratégiáról szóló, 2022. július 5-i állásfoglalására[3],

 tekintettel az új EU–Kína stratégiáról szóló 2021. szeptember 16-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a 2022. április 1-jén megrendezett EU–Kína csúcstalálkozóra,

 tekintettel az EU „Egy Kína” elnevezésű politikájára,

 tekintettel az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. április 16-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. szeptember 16-i közös közleményére (JOIN(2021)0024),

 tekintettel a Tanács által 2022. március 21-én elfogadott, a biztonságról és a védelemről szóló stratégiai iránytűre,

 tekintettel a NATO 2022. évi stratégiai koncepciójára,

 tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2021. december 1-jei, „A »Global Gateway«” című közös közleményére (JOIN(2021)0030),

 tekintettel a G7 csoport külügyminisztereinek a Tajvani-szoros két partján a béke és a stabilitás megőrzéséről szóló, 2022. augusztus 3-i nyilatkozatára,

 tekintettel Josep Borrell alelnök/főképviselőnek az ASEAN 29. regionális fórumán 2022. augusztus 5-én tartott beszédére,

 tekintettel a 2022. augusztus 5-i USA–Ausztrália–Japán háromoldalú stratégiai párbeszédre,

 tekintettel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 2022. augusztus 4-i nyilatkozatára,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel az EU és Tajvan hasonló gondolkodású partnerek, amelyek közös értékei a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság; mivel az EU továbbra is fenntartja az „Egy Kína” elvet valló politikai álláspontját;

B. mivel augusztus 4. és 10. között a Kínai Népköztársaság Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus 2-i és 3-i látogatását követően példátlan mértékben fokozta a Tajvannal szemben régóta fennálló katonai megfélemlítést, és nagyszabású éleslövészeti gyakorlatot tartott Tajvan körül hét kijelölt területen; mivel a lőgyakorlat során legfeljebb 11 ballisztikus rakétát lőttek ki, amelyek közül legalább öt Tajvan fölött repült át; mivel ezek a hadgyakorlatok Tajvan tengeri térségének és légterének virtuális blokádját eredményezték;

C. mivel a kínai ballisztikus rakéták közül öt a japán kizárólagos gazdasági övezetben ért földet;

D. mivel az élethű harci helyzeteket szimuláló hadgyakorlatok a tajvani hatóságok és a magánszektor elleni intenzív kibertámadásokkal párosultak; mivel a Kínai Népköztársaság folyamatos katonai hadviselése komoly fenyegetést jelent a status quóra nézve, és a helyzet veszélyes, akár nem szándékolt eszkalálódásához vezethet, ami súlyos hatással lehet a globális stabilitásra és békére, többek között az EU számára is;

E. mivel a Kínai Népköztársaság láthatóan arra törekszik, hogy folytassa túlzottan agresszív fellépését, törekedve a Tajvani-szorosban fennálló status quo aláásására;

F. mivel 2019 óta Kína egyre gyakrabban megsérti a tajvani légvédelmi azonosítási körzetet; mivel a Kínai Népköztársaság az indiai–csendes-óceáni térség hatalmas területein agresszíven viselkedik, és különböző mértékű katonai vagy gazdasági kényszerítést alkalmaz, ami vitákhoz vezetett a szomszédos országokkal, például Japánnal, Indiával, a Fülöp-szigetekkel és Ausztráliával;

G. mivel a Kínai Népköztársaság újabb provokációira válaszul Tajvan bejelentette, hogy az előző évhez képest 13,9%-kal rekordmagasra, 586,3 milliárd TWD-re (19,5 milliárd euró) fogja növelni katonai költségvetését;

H. mivel Ausztrália és Japán, valamint az Egyesült Államok közös nyilatkozatban fejezték ki „aggodalomukat [a Kínai Népköztársaság] közelmúltbeli fellépései miatt, amelyek súlyosan érintik a nemzetközi békét és stabilitást”, és sürgették a Kínai Népköztársaságot, hogy „haladéktalanul hagyjon fel a hadgyakorlatokkal”; mivel a G7-ek külügyminiszterei határozottan bírálták a Kínai Népköztársaság agresszív fellépéseit;

I. mivel a Pelosi elnök vezette amerikai kongresszusi küldöttség látogatását követően a Kínai Népköztársaság nyolc különböző területen felfüggesztette az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat és együttműködést, beleértve a katonai kérdésekről és az éghajlatváltozásról folytatott párbeszédet is;

J. mivel az elmúlt években számos képviselő látogatott el Tajvanra, például az uniós tagállamokból, valamint az Európai Parlament egyik alelnöke is; mivel a parlamenti diplomácia keretében tett ilyen látogatások bevett gyakorlatnak számítanak a demokráciákban;

K. mivel Hszi Csin-ping kínai elnök 2021. október 9-én ígéretet tett arra, hogy vélhetően békés eszközök útján igyekszik megvalósítani az „újraegyesülést” Tajvannal, ugyanakkor hamisan azt állítva, hogy ennek legnagyobb akadályát az úgynevezett „tajvani függetlenségi” erők jelentik; mivel ezt a retorikát a Kínai Népköztársaság tettei nem támasztják alá; mivel egyes kínai diplomaták még a tajvani embereknek az újraegyesítést követő úgynevezett „átnevelésével” is fenyegetőztek;

L. mivel Kína nemrégiben közzétett, „A tajvani kérdés és Kína újraegyesítése az új korszakban” című fehér könyve nem tartalmazza a Tajvannak az „újraegyesítést” követő jövőbeli jogállásával kapcsolatban felajánlott korábbi biztosítékokat, például azt, hogy nem állomásoznak kínai csapatok vagy adminisztratív személyzet a szigeten;

M. mivel a Kínai Népköztársaság súlyos gazdasági szankciókat és nyomást gyakorolt Litvániára, miután az elfogadta egy tajvani képviseleti iroda megnyitását Litvániában, valamint egy litván kereskedelmi képviseleti iroda megnyitását Tajpejben; mivel a Parlament határozottan fenntartja valamennyi uniós tagállam jogát arra, hogy ilyen kapcsolatokat tartson fenn Tajvannal;

N. mivel Tajvan csatlakozott az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, és mivel mind a tajvani hatóságok, mind a tajvani nép jelentős adományokat nyújtott az ukrán menekülteknek;

O. mivel Tajvan a kereskedelem szempontjából stratégiai helyzetben van; mivel a Tajvani-szoros a Kínából, Japánból, Dél-Koreából és Tajvanról Európába tartó hajók elsődleges útvonala; mivel az Unió továbbra is a Tajvanra irányuló közvetlen külföldi befektetések egyik legnagyobb forrása; mivel jelentős lehetőség van Tajvan közvetlen külföldi befektetéseinek növelésére az EU-ban; mivel a félvezetőgyártás piacait Tajvan uralja, ugyanis gyártói a félvezetők mintegy 50%-ának gyártásáért felelnek globális viszonylatban; mivel az EU indiai–csendes-óceáni stratégiája amellett érvel, hogy fokozni kell a Tajvannal folytatott kereskedelmi és beruházási együttműködést, és támogatja a feszültségek stabilizálását a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban;

P. mivel a 2022. április 1-jei EU–Kína csúcstalálkozón az EU emlékeztetett arra, hogy Kína globális szereplőként és az Egyesült Nemzetek Szövetsége Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként egyaránt felelős azért, hogy a régió és különösen a Tajvani-szoros békéjéért és stabilitásáért munkálkodjon;

Q. mivel az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy minden rendelkezésre álló csatornát felhasznál a Tajvani-szoros két oldala közötti párbeszéd, együttműködés és bizalomépítés előmozdítását célzó kezdeményezések ösztönzésére; mivel ezek az új fejlemények megerősítették, hogy az EU-nak sürgősen hozzá kell járulnia a regionális feszültségek mint instabilitási tényező csökkentéséhez;

1. határozottan elítéli a Kínai Népköztársaság hadgyakorlatait, amelyek 2022. augusztus 2-án kezdődtek a Tajvani-szorosban, és példátlan mértékű intenzitást értek el, és felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely destabilizálhatja a Tajvani-szorost és a regionális biztonságot;

2. hangsúlyozza, hogy a Tajvani-szorosban fennálló status quót nem szabad egyoldalúan megváltoztatni, és kitart amellett, hogy ellenezni kell az erőszak alkalmazását vagy az azzal való fenyegetést;

3. megerősíti a nemzetközi közösség elkötelezettségét a szabályokon alapuló nemzetközi rend, béke és stabilitás fenntartása mellett a Tajvani-szorosban és a régióban; megismétli az EU elkötelezettségét az „Egy Kína” politika mellett, amely az EU és Kína közötti kapcsolatok politikai alapját képezi; emlékeztet arra, hogy a Kínára vonatkozó uniós stratégia hangsúlyozza, hogy a szoros két oldala közötti konstruktív kapcsolatok az egész ázsiai és csendes-óceáni térségben a béke és a biztonság előmozdításának részét képezik, és hogy az EU támogatja a párbeszédre és a bizalomépítésre irányuló kezdeményezéseket; meggyőződése, hogy a Kínai Népköztársaság Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel szembeni provokatív fellépéseinek következményei lesznek az EU és Kína közötti kapcsolatokra nézve, és hogy fontolóra kell venni a vészhelyzeti tervezés lehetőségét;

4. határozott szolidaritását fejezi ki Tajvan népével; üdvözli, hogy a tajvani hatóságok és politikai vezetők megfontoltan és felelősségteljesen reagáltak a Kínai Népköztársaság provokációira;

5. hangsúlyozza, hogy a demokratikus Tajvan szigetén az emberek döntenek arról, hogyan kívánnak élni;

6. ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, különösen az ENSZ Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS), amely a viták békés úton történő rendezésére és a hajózás és az átrepülés szabadságának fenntartására irányuló kötelezettségeket ír elő;

7. üdvözli, hogy az uniós tagállamok és a régióbeli partnerek egyértelműen elítélik a Kínai Népköztársaság hadgyakorlatait, és hangsúlyozza, hogy egységünk kulcsfontosságú a Kínai Népköztársaság bármilyen agressziójának megakadályozásához, valamint a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fenntartásához;

8. rendkívül aggasztónak tartja a Tajvan felé kilőtt ballisztikus rakétákat, amelyek Japán kizárólagos gazdasági övezetében landoltak, veszélyeztetve a régió stabilitását és Japán nemzetbiztonságát; üdvözli a japán kormány szóvivőjének nyilatkozatait, amelyek valódi párbeszédre szólítanak fel a Tajvant érintő kérdések békés megoldása érdekében; kifejezi együttérzését és teljes támogatását Japánnak, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a térség demokráciáinak továbbra is támogatniuk kell Tajvant a Kínai Népköztársaság kardcsörtetésével szemben, mivel a térség békéje és stabilitása mindannyiunk érdeke;

9. sürgeti a Kínai Népköztársaságot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a tajvani légvédelmi azonosítási övezetbe irányuló minden fellépéssel és behatolással, ne sértse meg többé a Tajvan külső szigetei feletti légteret, ismételten tartsa teljes tiszteletben a Tajvani-szoros középvonalát, valamint állítsa le az összes többi szürke zónás katonai fellépést, beleértve a kiber- és dezinformációs kampányokat is;

10. elítéli a Kínai Népköztársaság azon döntését, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal – többek között az éghajlattal és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekről – folytatott különböző politikai párbeszédeket, és sürgeti a Kínai Népköztársaság vezetését, hogy térjen vissza a diplomáciai normákhoz, hogy elkerülje a katasztrofális következményekkel járó a félreértések és hibák kockázatát;

11. határozottan elutasítja, hogy a Kínai Népköztársaság Tajvannal és a régiójában működő más demokráciákkal, valamint az uniós tagállamokkal szemben gazdasági kényszerítést alkalmaz, és hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatok nemcsak a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint jogellenesek, hanem világszerte pusztító hatással vannak a Kínai Népköztársaság hírnevére is, és a Kína mint partner iránti bizalom további csökkenéséhez vezetnek;

12. felhívja az EU-t, hogy saját indiai–csendes-óceáni stratégiájával összhangban vállaljon erőteljesebb szerepet a Tajvani-szoros és az indiai–csendes-óceáni térség egészének helyzete tekintetében; felszólít a régió hasonló gondolkodású partnereivel, különösen Japánnal és Ausztráliával fenntartott stratégiai kapcsolataink további elmélyítésére;

13. felhívja az uniós tagállamokat, hogy növeljék gazdasági és diplomáciai jelenlétüket az indiai–csendes-óceáni térségben, beleértve Tajvant is, és emlékeztet arra, hogy a világ stratégiai és gazdasági súlypontja erre a régióra helyeződik át, és ezért az EU-nak egyértelmű érdeke, hogy egyértelmű és hiteles uniós szintű megközelítést alakítson ki az indiai–csendes-óceáni térséggel kapcsolatban;

14. ismételten felhívja az EU-t, hogy a közös értékek és elvek előmozdítása érdekében erősítse meg a Tajvannal fennálló partnerségét, többek között egy reziliens ellátási láncról szóló megállapodás és egy kétoldalú beruházási megállapodás révén, amely elősegítené az EU egésze és tagállamai érdekeinek védelmét;

15. üdvözli Litvánia nemrégiben bejelentett azon tervét, hogy 2022 őszén kereskedelmi képviseleti irodát nyit Tajpejben; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem működtetnek tajvani kereskedelmi irodát, hogy kövessék ezt a példát, és erősítsék meg a Tajvannal fennálló kapcsolataikat; felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy vonja vissza a litván tisztviselőkkel szembeni indokolatlan szankcióit; elítéli a Kínai Népköztársaság kereskedelmi korlátozásait;

16. felhívja a Bizottságot, hogy változtassa meg a tajpeji Európai Gazdasági és Kereskedelmi Hivatal nevét, hogy az tükrözze kapcsolataink széles skáláját;

17. hangsúlyozza, hogy Tajvan kritikus helyet foglal el a kulcsfontosságú csúcstechnológiai ágazatok globális ellátási láncában, különösen a félvezetők esetében, és felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy dolgozzanak ki a rezilienciára vonatkozó stratégiát, és sürgősen kezdjék meg a Tajvannal kötendő, reziliens ellátási láncra vonatkozó megállapodás kidolgozását azzal a céllal, hogy olyan, kölcsönösen előnyös módon lehessen kezelni a gyenge pontokat, amelynek célja Tajvan biztonságának megőrzése az úgynevezett „szilíciumpajzs” megerősítésével;

18. ösztönzi az EU és Tajvan közötti gazdasági, tudományos, kulturális és politikai kapcsolatok erősítését, többek között a legmagasabb szinten is, annak érdekében, hogy teljes mértékben tükröződjön az EU és Tajvan mint hasonló gondolkodású partnerek közötti dinamikus, sokrétű és szoros együttműködés;

19. felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy az indiai–csendes-óceáni térség kereskedelmi és politikai kapcsolatainak és stabilitásának előmozdítása érdekében fontolják meg összeköttetési projektek indítását a csendes-óceáni szigetállamokkal, valamint az Unió Global Gateway stratégiája és Tajvan „új déli politikája” (New Southbound Policy) közötti társberuházási partnerségek kialakítását;

20. megismétli a Bizottsághoz intézett korábbi felhívását, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítésére irányuló tárgyalások előkészítéseként haladéktalanul indítson hatásvizsgálatot, nyilvános konzultációt és megalapozó tanulmányt a tajvani hatóságokkal kötendő kétoldalú beruházási megállapodásról;

21. a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem terén folytatott strukturális együttműködés fokozása érdekében javasolja az EU és Tajvan közötti együttműködés további elmélyítését; a dezinformáció és a beavatkozás kezelésére irányuló közös erőfeszítések koordinálása érdekében javasolja összekötő tisztviselő kirendelését az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Hivatalhoz;

22. elismeri, hogy értékesek a támogatás gesztusai, például a parlamenti látogatások, és úgy véli, hogy ezek hozzájárulhatnak az elrettentéshez, ha más területeken érdemi együttműködéssel párosulnak; hangsúlyozza azon szándékát, hogy a jövőben hivatalos parlamenti küldöttségeket indítson Tajvanra; üdvözli, hogy Nicola Beer, az Európai Parlament alelnöke közelmúltbeli tajvani látogatása során kiterjesztették az Európai Parlamentbe való hivatalos meghívást a tajvani törvényhozó kamarára (Jüan); folytatni kívánja az olyan intézkedéseket, mint például egy EU–Tajvan parlamenti hét megszervezése;

23. üdvözli Tajvan elkötelezettségét, hogy kiáll Ukrajna mellett Oroszország brutális és indokolatlan agressziójával szemben;

24. emlékeztet az EU és Tajvan közötti párbeszéd megerősítésének fontosságára a helyi szereplőkkel, többek között a civil társadalommal fenntartott kapcsolatok elmélyítése révén, és hangsúlyozza, hogy az ilyen megerősített információcsere hozzá fog járulni az EU Tajvanon belüli ismertségének és láthatóságának javításához, és hozzá fog járulni a dezinformáció jelentette fenyegetés – amellyel mindkét fél egyre inkább szembesül – kezelésére irányuló közös erőfeszítésekhez;

25. határozottan kiáll amellett, hogy Tajvan megfigyelőként érdemben részt vehessen a nemzetközi szervek, többek között az Egészségügyi Világszervezet, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye ülésein, mechanizmusaiban és tevékenységeiben;

26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Tajvan, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, India, a Fülöp-szigetek, Oroszország és Ukrajna kormányának és jogalkotóinak, továbbá a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Utolsó frissítés: 2022. szeptember 14.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat