KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a katonai junta békés tüntetések elleni erőszakos fellépéséről Csádban
14.12.2022 - (2022/2993(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0575/2022 (Verts/ALE)
B9‑0576/2022 (Renew)
B9‑0577/2022 (S&D)
B9‑0579/2022 (ECR)
Pedro Marques, Hannes Heide
az S&D képviselőcsoport nevében
Javier Nart, Petras Auštrevičius, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Katalin Cseh, Svenja Hahn, Karin Karlsbro, Ilhan Kyuchyuk, Karen Melchior, Dragoş Pîslaru, Frédérique Ries, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Pierrette Herzberger‑Fofana
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Angel Dzhambazki, Karol Karski, Assita Kanko, Joachim Stanisław Brudziński, Adam Bielan, Dominik Tarczyński, Valdemar Tomaševski, Witold Jan Waszczykowski, Carlo Fidanza, Bogdan Rzońca, Elżbieta Rafalska, Ryszard Czarnecki
az ECR képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo
Az Európai Parlament állásfoglalása a katonai junta békés tüntetések elleni erőszakos fellépéséről Csádban
Az Európai Parlament,
– tekintettel a csádi helyzetről szóló, 2021. május 20-i állásfoglalására[1] és a Száhel-övezetben, Nyugat-Afrikában és Afrika szarván folytatott EU–Afrika biztonsági együttműködésről szóló, 2020. szeptember 16-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2022. április 20-i, Idriss Déby Itno elnök haláláról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Unió csádi delegációjának 2022. október 19-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára szóvivőjének Csádról tett, 2021. április 20-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsának csádi tényfeltáró missziójáról szóló jelentésre, amelyre 2021. április 29. és május 6. között került sor,
– tekintettel az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsa által megbízott és az EU Afrikai Békekerete által támogatott, a Boko Haram elleni multinacionális összhaderőnemi alkalmi harci kötelékre,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Száhel-övezet G5-országai közös erőinek (FC-G5S) telepítéséről szóló 2359 (2017) számú határozatára,
– tekintettel az Európai Tanács tagjainak és a Száhel-övezet G5-országainak a Száhel-övezet biztonságáról, stabilitásáról és fejlődéséről szóló, 2020. április 28-i együttes nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Uniónak a Száhel-övezetre vonatkozó integrált stratégiájáról szóló, 2021. április 16-i tanácsi következtetésekre, amelyek megerősítették az EU és a Száhel-övezet közötti szilárd és hosszú távú partnerség fontosságát,
– tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, Csádra vonatkozó nemzeti indikatív programjára,
– tekintettel Csád alkotmányára,
– tekintettel a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodásra[3] (Cotonoui Megállapodás),
– tekintettel az emberek és népek jogairól szóló afrikai chartára, amelyet 1981. június 27‑én fogadtak el, és amely 1986. október 21-én lépett hatályba,
– tekintettel a 2007. január 30-án elfogadott, a demokráciáról, választásokról és kormányzásról szóló Afrikai Chartára,
– tekintettel Csád átmenetről szóló felülvizsgált chartájára,
– tekintettel a 2019. évi globális terrorizmusindexre,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel Idriss Déby Itno volt elnök 2021 áprilisában bekövetkezett halála óta Csádot fia, Mahamat Idriss Déby Itno vezeti; mivel az Átmeneti Katonai Tanács korábban felfüggesztette az alkotmányt, és feloszlatta a kormányt és a nemzetgyűlést;
B. mivel az Átmeneti Katonai Tanács ígéretet tett arra, hogy a hatalom átvételétől számított 18 hónapon belül demokratikus választásokat tart; mivel 2022. október 1-jén a nemzeti párbeszéd keretében hivatalosan is intézkedéseket fogadtak el, és bejelentették, hogy a választásokat további két évvel elhalasztják; mivel az Afrikai Unió feltételeket szabott, amelyek tartalmazták többek között az eredeti 18 hónapos átmeneti menetrend meghosszabbításának elutasítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását;
C. mivel az átmeneti folyamat meghatározása érdekében nemzeti párbeszédet szerveztek; mivel nem minden ellenzéki csoport vett részt ebben a folyamatban; mivel a párbeszéd azzal az ajánlással zárult, hogy az átmeneti folyamatot el kell halasztani, és senkit, különösen a jelenlegi elnököt nem szabad kizárni a jövőbeli választásokon való részvételből;
D. mivel a csádi civil társadalmi szervezetek átmeneti tervet dolgoztak ki a válság megszüntetésére; mivel egyes csádi civil társadalmi szervezetek azt ajánlották, hogy a nemzetközi támogatás stabilizációs mechanizmus formájában valósuljon meg, amelynek célja az alkotmányos rend visszaállítása és az átmeneti terv támogatása;
E. mivel 2022. március 13. és augusztus 8. között a csádi kormány 53 katonai-politikai mozgalmat – amelyek közül csak 6 létezett ténylegesen – hívott össze Dohába, hogy békemegállapodásról tárgyaljanak;
F. mivel az Átmeneti Katonai Tanács N’Djamenában több mint 1300 küldöttet hívott össze, akik közül szinte valamennyi közvetlenül a kormánytól kapott kinevezést az úgynevezett nemzeti inkluzív és állami párbeszédben való részvételre;
G. mivel ezt a két eseményt a legfontosabb politikai pártok, civil társadalmi szervezetek és katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó valódi csoportok bojkottálták;
H. mivel 2022. október 20-án emberek ezrei tiltakoztak egész Csádban, hogy követeljék a demokratikus rendhez való azonnali visszatérést; mivel erre való tekintettel október 19‑én a közbiztonsági miniszter betiltott minden tüntetést az országban; mivel a tiltakozásokra válaszul a rendőrség éles lőszerrel és könnygázzal lőtt a békés tüntetőkre, az ország egész területén végrehajtott folyamatos és széles körű elnyomó intézkedés során;
I. mivel a hatóságok hét képviselőcsoport tevékenységének ideiglenes felfüggesztését is bejelentették; mivel azt is elrendelték, hogy a főbb ellenzéki csoportok és a „Wakit Tamma” civil társadalmi koalíció tevékenységeit országszerte be kell tiltani; mivel több városban és környéken korlátozták az internet használatát;
J. mivel 2022. november 4-én az Egyesült Nemzetek Kínzás Elleni Bizottságának ülésén Sébastien Touzé előadó úgy becsülte, hogy a kormányellenes tiltakozások következtében 50–150 ember halt meg, 150–118 személy tűnt el, 1369 főt tartóztattak le, továbbá 600–1100 főt a fővárostól mintegy 600 kilométerre fekvő sivatagi Koro Toro szigorúan őrzött börtönébe szállítottak;
K. mivel a fogva tartott személyek közül 400 főt négy napon belül, védőügyvéd bevonása nélkül ítéltek el; mivel 2022. december 5-én 262 őrizetbe vett tüntetőt ítéltek három évig terjedő börtönbüntetésre, 80-at felfüggesztett büntetésre ítéltek, 59-et pedig felmentettek;
L. mivel a tárgyalásokat átláthatóság és a nyilvánosság tájékoztatása nélkül tartották; mivel a tüntetőktől megtagadták az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést; mivel a Csádi Ügyvédi Kamara „az igazságszolgáltatás paródiájának” nevezte a tárgyalást, és fellebbezett a bíróság határozata ellen, és mivel ügyvédei ezért bojkottálták a tárgyalásokat;
M. mivel az Egyesült Nemzetek Kínzás Elleni Bizottsága megfigyelésében arra a következtetésre jutott, hogy a börtönökben elkövetett erőszak – beleértve a börtönszemélyzet által a fogvatartottak ellen elkövetett erőszakos cselekményeket is – riasztó, és felkérte az állami hatóságokat, hogy vizsgálják ki a fogvatartottak körében bekövetkezett valamennyi halálesetet, valamint a büntetés-végrehajtási személyzet kínzásával és bántalmazásával kapcsolatos állításokat;
N. mivel a Száhel-övezet biztonsági helyzete az elmúlt években jelentősen romlott, ami komoly fenyegetést jelent a regionális és nemzetközi biztonságra nézve; mivel az emberi jogok megsértése és a tömeggyilkosságok széles körben elterjedtek, és az élelmiszer-ellátás növekvő bizonytalansága, a korrupció, a mélyszegénység és az áradások tovább fokozzák a bizonytalanságot; mivel 2019-ben az összes régiót tekintve a Száhel-övezetben növekedett a leggyorsabban az erőszakos szélsőséges tevékenységek aránya;
O. mivel a Száhel-övezetre vonatkozó, a Tanács által 2021. április 16-án elfogadott integrált stratégiájában az EU elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a demokrácia kulcsfontosságú mozzanatait a régióban, különös politikai figyelmet fordít a kormányzás és a jogállamiság terén tett erőfeszítésekre, és továbbra is felszólít arra, hogy a belső biztonsági erők központibb szerepet töltsenek be az emberek és az állam közötti bizalom megerősítésében;
P. mivel az ENSZ szerint Csád több mint 577 000 menekültet fogadott be többek között Dárfúrból, a Közép-afrikai Köztársaságból, Nigériából és Kamerunból, valamint 381 000 belső menekült van az országban; mivel Csád stabilitása alapvető fontosságú a Száhel-övezet, valamint Észak- és Kelet-Afrika számára;
Q. mivel Csád stratégiai jelentőségű régióban fekszik, és az ország regionális fegyveres csoportok központjaihoz való közelsége miatt súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, különösen a Csád-tó környékén, ahol az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya és a Boko Haram – nigériai központú iszlamista fegyveres csoport – működik; mivel Csád a Száhel-övezet G5-országainak közös erői és a multinacionális összhaderőnemi alkalmi harci kötelék részeként kulcsszerepet játszik a térségben folyó békefenntartó erőfeszítésekben;
1. elítéli a 2022. októberi tüntetések során a demokráciapárti tüntetőkkel szemben alkalmazott halálos erőszakot és elnyomást, és mély sajnálatát fejezi ki a halálesetek miatt; ismételten elítéli az Átmeneti Katonai Tanács által 2021. április 20-án elkövetett katonai puccsot, majd Csád alkotmányának ezt követő felfüggesztését, valamint a nemzetgyűlés és a kormány feloszlatását;
2. elítéli a tüntetéshez való alapvető jog korlátozását és az erőszak alkalmazását a tüntetőkkel és a civil társadalommal szemben Csádban; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a kormány által hozott ezen intézkedések alááshatják a demokrácia irányába tartó folyamatot; sürgeti a hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az ország nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásait, nevezetesen a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való jogot, valamint a testi sérthetetlenséghez való jogot;
3. kéri, hogy az ENSZ és az Afrikai Unió indítson független és pártatlan vizsgálatot a beszámolókban említett erőszakos cselekményekkel, ezen belül a csádi börtönökben elkövetett kínzásokról szóló jelentésekkel kapcsolatban az emberek és a civil társadalom elleni erőszak elkövetőinek büntetőeljárás alá vonása érdekében; szorgalmazza az erőszakos cselekményekért és a gyilkosságokért felelős személyek felelősségre vonását, és sürgeti a csádi hatóságokat annak biztosítására, hogy a csádi hadsereg, csendőrség és rendőrség képzést kapjon az ENSZ bűnüldöző tisztviselőkre vonatkozó magatartási kódexéről és az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi alkalmazásáról szóló alapelvekről, és be is tartsa azokat;
4. elítéli a demokráciapárti tüntetőknek az átláthatóságra és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó nemzetközi normáknak meg nem felelő tömeges perekben való büntetőeljárás alá vonását; felszólít az ítéletek hatályon kívül helyezésére és a tüntetők szabadlábra helyezésére;
5. határozottan sürgeti a kormányt annak biztosítására, hogy az október 20-i tüntetéseket követően vád alá helyezett személyek teljes körű hozzáféréssel rendelkezzenek a jogi védelemhez; hangsúlyozza, hogy az EU nagyon szorosan nyomon fogja követni a jogi eljárások folytatását, és hogy az eredmény kulcsfontosságú meghatározó tényező lesz az EU és Csád közötti jövőbeli kapcsolatok szempontjából;
6. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rezsim nem tudta fenntartani a demokratikus átmenet iránti elkötelezettségét; ismételten hangsúlyozza az alkotmányos rendhez való gyors visszatérés, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását garantáló, határidőhöz kötött, polgári irányítású átmenet fontosságát, emlékeztetve arra, hogy az összes polgári és politikai szereplővel való érdemi együttműködés elengedhetetlen a megkezdett folyamat hitelességének és legitimitásának biztosítása érdekében;
7. sürgősen felszólít új, átlátható, inkluzív és hiteles törvényhozási és elnökválasztások mielőbbi megszervezésére, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti alkotmányt és a nemzetközi választási normákat, többek között az ellenzéki pártok teljes körű részvételének biztosítása révén; e tekintetben rámutat a független és átlátható nemzeti választási bizottság és a nemzetközi partnerekkel való együttműködés fontosságára; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a hatalmat gyakorló hatóságok figyelmen kívül hagyják az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsának a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartán és az Átmeneti Katonai Tanács azon korábbi nyilvános kötelezettségvállalásán alapuló egyértelmű iránymutatását, amely szerint vezetői nem indulnak jelöltként a közelgő választásokon;
8. emlékeztet arra, hogy a valódi demokratikus átmenetnek és reformnak polgári irányításúnak kell lennie, és lehetővé kell tennie a civil társadalmi szervezetek, az ellenzéki pártok, a nők és a fiatalok és a szabad sajtó teljes körű és aktív részvételét, amelyeknek erőszaktól, megfélemlítéstől vagy korlátozásoktól való félelem nélkül kell tudniuk működni;
9. sajnálatát fejezi ki a Csádban továbbra is zajló erőszak és terrortámadások miatt; ismételten aggodalmát fejezi ki az országban elhúzódó válság és az északon tapasztalható ingatag biztonsági helyzet miatt, és határozottan elítéli az emberi jogok, valamint a nemzetközi és humanitárius jog ismételt megsértését;
10. felhívja a kormányt, hogy kérje nemzeti és nemzetközi közvetítők, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, az Afrikai Unió, az EU Száhel-övezetért felelős különleges képviselője, a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közössége és más nemzetközi szervezetek támogatását a jelenlegi patthelyzet leküzdése, valamint a nemzeti párbeszéd és a demokratikus átmenet folyamatának előmozdítása érdekében;
11. rendkívül aggasztónak tartja a Csádban továbbra is magas szintű korrupciót és büntetlenséget; megállapítja, hogy az emberi jogi visszaélések büntetlenségével szembeni fellépés elmulasztása hozzájárul az ilyen visszaélések folytatódásához és az állami intézményekbe vetett közbizalom gyengüléséhez;
12. felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy többek között a védelemre szorulók számára nyújtott finanszírozás és támogatás révén növeljék a független nem kormányzati szervezetek, az emberi jogi aktivisták és a Csádban tevékenykedő független média támogatását;
13. sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy vessék fel ezeket az emberi jogi aggályokat a csádi hatóságoknál, nyújtsanak technikai támogatást Csádnak az átmeneti időszak egésze alatt, és fontolják meg a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti eljárás megindítását, amely végső lehetőségként elvezethet a Csáddal folytatott uniós fejlesztési együttműködés felfüggesztéséhez mindaddig, amíg az alkotmányos rend helyre nem áll;
14. emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a népesség növekedése, a természeti erőforrások kiaknázása, a szegénység, valamint az oktatási és gazdasági lehetőségek hiánya az instabilitás, az erőszak és a terroristák toborzásának kiváltó okai a Száhel-övezet egészében; hangsúlyozza, hogy a régión belüli tartós fenntartható fejlődés biztosítása érdekében szükség van a biztonság, a fejlesztés, a humanitárius és a demokrácia támogatására irányuló segítségnyújtás koordinálására;
15. megállapítja, hogy a regionális együttműködés és kezdeményezések, többek között az Afrikai Unió és a Száhel-övezet G5-országainak csoportja kulcsfontosságúak a terrorizmus és az instabilitás kezelésére irányuló, afrikai irányítású stratégia támogatásához a Száhel-övezetben; hangsúlyozza, hogy támogatja az Európai Békekeretet és annak együttműködését a multinacionális összhaderőnemi alkalmi harci kötelékkel;
16. üdvözli a KBVP-jelenlét regionalizációját a Száhel-övezetben, amelynek célja az EU által a térségben végzett munka regionális megközelítésének megerősítése a Száhel-övezeten belüli és a regionális együttműködési struktúrák közötti, határokon átnyúló együttműködés támogatása, valamint a Száhel-övezet G5-országai nemzeti kapacitásainak megerősítése érdekében; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy mielőbb valósítsák meg a Csádra vonatkozó, kormányzással, demokratizálással, békével és biztonsággal foglalkozó „Európa együtt” kezdeményezésre tett javaslatot;
17. felhívja az Uniót, annak tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen reagáljanak a csádi emberi jogi helyzet nyomán kialakult humanitárius helyzetre, és biztosítsák az ország számára a belső menekültek és a menekültek védelmével kapcsolatos sürgős szükségletek gyors kezeléséhez szükséges segítséget;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak és intézményeinek, valamint Csád kormányának és Nemzetgyűlésének.