KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a belarusz nép további elnyomásáról, különösen Andrzej Poczobut és Alesz Bjaljacki ügyéről
13.3.2023 - (2023/2573(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0164/2023 (PPE)
B9‑0165/2023 (Renew)
B9‑0166/2023 (Verts/ALE)
B9‑0167/2023 (S&D)
B9‑0168/2023 (ECR)
Sandra Kalniete, Michael Gahler, Rasa Juknevičienė, Željana Zovko, David McAllister, Andrius Kubilius, Isabel Wiseler‑Lima, Vladimír Bilčík, Tomasz Frankowski, Andrzej Halicki, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López‑Istúriz White, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Liudas Mažylis, Janina Ochojska, Radosław Sikorski, Milan Zver
a PPE képviselőcsoport nevében
Pedro Marques, Tonino Picula, Thijs Reuten, Juozas Olekas
az S&D képviselőcsoport nevében
Petras Auštrevičius, Nicola Beer, Bernard Guetta, Karen Melchior, Karin Karlsbro, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Viola von Cramon‑Taubadel, Hannah Neumann
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Anna Fotyga, Beata Mazurek, Angel Dzhambazki, Elżbieta Kruk, Tomasz Piotr Poręba, Dominik Tarczyński, Witold Jan Waszczykowski, Jadwiga Wiśniewska, Andżelika Anna Możdżanowska, Alexandr Vondra, Veronika Vrecionová, Assita Kanko, Jacek Saryusz‑Wolski, Beata Kempa, Joachim Stanisław Brudziński, Zbigniew Kuźmiuk, Charlie Weimers, Adam Bielan, Roberts Zīle, Zdzisław Krasnodębski, Eugen Jurzyca, Bogdan Rzońca, Elżbieta Rafalska, Ryszard Czarnecki, Waldemar Tomaszewski
az ECR képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Nikolaj Villumsen, Silvia Modig
Az Európai Parlament állásfoglalása a belarusz nép további elnyomásáról, különösen Andrzej Poczobut és Alesz Bjaljacki ügyéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre, valamint az összes olyan emberi jogi egyezményre, amelynek Belarusz részes fele,
– tekintettel az Európai Tanács 2021. október 21–22-i következtetéseire,
– tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Belarusz Lengyelek Uniójának célba vételéről szóló 2021. március 25-i, az ellenzéki vezetők és az újságírók elleni perekről szóló 2023. január 17-i és Alesz Bjaljacki és más emberijog-védők elítéléséről szóló 2023. március 3-i nyilatkozataira, valamint az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a média független képviselőivel szemben hozott bírósági ítéletről szóló, 2022. október 7-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a belarusz emberi jogi helyzet 2020. évi elnökválasztás előtti és utáni alakulásáról szóló, 2022. március 4-i jelentésére, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosa szóvivőjének a fehéroroszországi perekről szóló, 2023. január 6-i nyilatkozatára,
– tekintettel Anaïs Marinnak, az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készített, 2022 május 4-i és 2022. július 20-i jelentéseire, az ENSZ szakértőinek a Belaruszban bebörtönzött Nobel-díjasok és más jogvédők azonnali szabadon bocsátására irányuló, 2022. október 10-i felhívására, valamint Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi szóvivőjének a belarusz emberijog-védők elítéléséről szóló, 2023. március 3-i megjegyzésére,
– tekintettel a G7 csoport külügyminisztereinek Belaruszról szóló, 2022. november 4-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának a Nobel-díjas Bjaljacki és más emberijog-védők elítéléséről szóló, 2023. március 3-i nyilatkozatára,
– tekintettel Teresa Ribeiro, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadsággal foglalkozó képviselője 2022. július 13-i, az újságírók és médiamunkások Belaruszban történő tartós bebörtönzéséről szóló, 2022. szeptember 15-i, az újságírók Belaruszban történő folyamatos fogva tartásáról szóló, valamint 2022. október 7-i, a belarusz médiaszakemberek folyamatos üldöztetéséről szóló nyilatkozataira,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel azóta, hogy a 2020. augusztus 9-i, tömegesen meghamisított elnökválasztást követően békés tüntetések törtek ki, a Lukasenka-rezsim továbbra is súlyos elnyomás alatt tartja a belarusz népet, amelynek során a civil társadalom képviselőit, az emberijog-védőket, az újságírókat, az ellenzéki aktivistákat és sok más személyt zaklatnak, üldöznek, tartóztatnak le, kínoznak meg és ítélnek el amiatt, hogy kifejezik ellenállásukat a rezsimmel, az emberi jogok szisztematikus megsértésével, illetve az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának a rezsim általi támogatásával szemben; mivel továbbra is a büntetőeljárás az elnyomás egyik legsúlyosabb és legelterjedtebb formája;
B. mivel 2023 márciusáig több mint 1450 ember – köztük a Szaharov- és Nobel-békedíj kitüntetettje, Alesz Bjaljacki – szerepel a belarusz politikai foglyok Vjaszna emberi jogi központ vezette listáján; mivel a Vjaszna tudomása szerint legalább 2900 embert ítéltek el politikai indíttatású büntetőügyekben; mivel 2022-ben a Lukasenka-rezsim legalább 1200 politikai ítéletet hozott büntetőjogi vádak miatt, és 215 nyomtatott médiaorgánumot zárt be, 2020 óta pedig több mint 1000 nem kormányzati szervezetet számoltak fel Belaruszban;
C. mivel Alesz Bjaljacki prominens emberi jogi aktivistát, a Vjaszna Emberi Jogi Központ alapítóját és elnökét, valamint a Nobel-békedíj és a Szaharov-díj kitüntetettjét 2022. február 12-én letartóztatták és előzetes letartóztatásban tartották; mivel 2011 és 2014 között fogva tartották, majd 2021-ben ismét bebörtönözték a 2020. évi elnökválasztást követő tömeges demokráciapárti tüntetések nyomán; mivel 2023. március 3-án Alesz Bjaljackit, Valjancin Sztefanovicsot, a Vjaszna Emberi Jogi Központ tagját, Dzmitrij Szalavjov emberijog-védőt és Uladzimir Labkovicsot, az „Emberi jogok védelmezői a szabad választásokért” kampány koordinátorát politikai indíttatású perekben 10, 9, 8, illetve 7 év börtönbüntetésre ítélték; mivel 2021. november 3-án Leanyid Szudalenkát, a Vjaszna homeli szervezetének ügyvédjét és Taccjana Laszicát, a Vjaszna önkéntesét három év, illetve két és fél év börtönbüntetésre ítélték;
D. mivel Andrzej Poczobut újságírót és a Belarusz Lengyelek Uniójának tagját 2021. március 18-án letartóztatták, majd három év börtönbüntetésre ítélték „a belarusz elnök nyilvános megsértése” és „etnikai alapú gyűlölet szítása” vádjával; mivel 2023. február 8-án a hrodnai regionális bíróság bűnösnek találta a Belarusz Köztársaság nemzetbiztonságának megsértését és etnikai ellenségeskedésre való felbujtást célzó cselekmények bátorításában, és nyolc év börtönbüntetésre ítélte;
E. mivel az újságírók továbbra is a rezsim legfőbb célpontjai közé tartoznak; mivel jelenleg több mint 30 újságíró van bebörtönözve Belaruszban; mivel 2022 októberéig legalább 29 független médiaorgánumot minősítettek „szélsőségesnek”, és azokat a hatóságok blokkolták; mivel a Belarusz Újságírók Szövetsége szerint a közbeszédet szinte teljesen elfojtják, és a médiát súlyosan elnyomják; mivel a független médiával szembeni teljes fellépés következtében Belaruszban már nem érvényesül a szólásszabadság, és a rezsim teljes mértékben felügyeli az internetet;
F. mivel az Andrzej Poczobut és az Alesz Bjaljatszki elleni vádakat széles körben politikai indíttatásúnak tekintik, melyek célja a független vélemények elhallgattatása, valamint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának elnyomása;
G. mivel a demokratikus politikai erőket továbbra is üldözik Belaruszban; mivel a Lukasenka-rezsim az érintettek távollétében történő eljárást kezdeményezett a belarusz demokratikus erők vezetői ellen, és a demokratikus ellenzéki pártok számos vezetőjét és képviselőjét továbbra is embertelen körülmények között tartják börtönben; mivel 2023. március 6-án a minszki városi bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte a belarusz demokratikus ellenzék vezetőjét és az Egyesült Átmeneti Kabinet vezetőjét, Szvjatlana Cihanouszkaját a távollétében lefolytatott per során; mivel a bíróság elítélte a Koordinációs Tanács más tagjait is, nevezetesen 18 év börtönbüntetésre Pavjel Latuskát, 12 év börtönbüntetésre Marija Marozt, Volha Kavalkovát és Szjarhej Dileuszkit; mivel az ítéleteket napokkal azután hirdették ki, hogy egy belarusz bíróság 18 hónappal meghosszabbította Cihanouszkaja férje, Szjarhej Cihanouszki másként gondolkodó és demokráciapárti aktivista 18 éves börtönbüntetését; mivel az elítéltek közül több is a gondolatszabadságért járó Szaharov-díj kitüntetettje;
H. mivel 2022. október 17-én egy politikai indíttatású ügyben Belaruszban példátlanul kemény büntetésben Mikalaj Autukovics politikai fogolyt nagy biztonságú büntetőtáborban 25 évre ítélték, míg ebben az esetben 11 másik személyt 20 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek;
I. mivel a belarusz hatóságok sorozatosan megsértik állampolgáraik emberi jogait, például a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való jogukat; mivel az elnyomás továbbra is a társadalom valamennyi rétegét érinti; mivel az egyének üldözése a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem álcája alatt folytatódik; mivel 2022 januárjában hatályba léptek a belarusz büntető törvénykönyv módosításai, amelyek újra bevezetik a nyilvántartásba nem vett szervezetek tevékenységeiben való részvételért viselt büntetőjogi felelősséget; mivel 2022 májusában a hatóságok kiterjesztették a halálbüntetés alkalmazását a terrorcselekmények kísérleteire, amely vádat korábban politikai aktivisták pereiben is felhasználták; mivel a belarusz rezsim továbbra is súlyosan korlátozza az egyesülés szabadságát; mivel 2022 decemberében a belarusz kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a politikai pártokról szóló törvény módosításáról, ami végső soron a rezsimmel ellentétes bármely politikai párt de facto betiltásához vezethet;
J. mivel 2022 októberében Lukasenka törvénybe iktatta, hogy Belarusz kilép a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezmény első fakultatív jegyzőkönyvéből, akadályozva ezzel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának megbízatását a belarusz személyektől érkező emberi jogi panaszok fogadására és felülvizsgálatára, ami az egyik utolsó jogorvoslati lehetőség az üldözött belaruszok számára;
K. mivel az adminisztratív jellegű üldöztetés az egyik olyan eszköz, amelyet a Lukasenka-rezsim az ellenzék és a rezsimet megkérdőjelező véleményt hangoztató személyek elhallgattatására használ; mivel 2023 januárjában a Vjaszna emberi jogi központ legalább 350 letartóztatásról és 141 politikai indíttatású adminisztratív üldöztetésről számolt be;
L. mivel még mindig tart a független szakszervezetek üldözése; mivel a belarusz hatóságok jogszabályokat módosítottak annak érdekében, hogy bővítsék a „szélsőségesnek” minősíthető szervezetek körét; mivel 2022 júliusában a belarusz legfelsőbb bíróság megszüntette a négy fő független szakszervezetet és a Demokratikus Szakszervezetek Belarusz Kongresszusát; mivel 2023 januárjában Henadz Fjadinics és Vaszil Berasznyeu független szakszervezeti vezetőket kilenc év börtönbüntetésre, Vaclau Areskát pedig nyolc évre ítélték; mivel 2023 februárjában a Rabocsi Rukh (Munkavállalók Mozgalma) csoport tagjait, Szjarhej Selesztet, Uladzimir Zsuraukáz, Andrej Paherilát, Hanna Ablabot, Aljakszandr Hasnikaut, Szjarhej Dzjubát, Ihar Mincet, Valjancin Ceranevicset, Szjarhej Sameckát és Aljakszandr Kapsult hazaárulás és szélsőséges szervezet létrehozásának és abban való részvétel vádjával 11 és 15 év között terjedő börtönbüntetésre ítélték; mivel a belarusz belügyminisztérium továbbra is a szélsőségesek és terroristák listájára teszi a demokratikus szakszervezeti mozgalom aktivistáit és vezetőit;
M. mivel a rezsim folytatja az ügyvédek ellen irányuló elnyomását, megtorolva, ha valaki hangot ad a jogi problémákkal kapcsolatos nézeteinek, ügyfeleket képvisel politikai indíttatású ügyekben, vagy felszólal az ukrajnai háború ellen; mivel 2020 augusztusa óta legalább 70 ügyvéd veszítette el engedélyét az Igazságügyi Minisztérium önkényes döntései vagy politikai indíttatású ügyvédi kamarai kizárási eljárások következtében; mivel 2022-ben hét ügyvéddel szemben emeltek politikai indíttatású büntetőjogi vádat, és továbbra is adminisztratív vádakkal, fogva tartásokkal, házkutatásokkal és zaklatással szembesülnek; mivel Vital Brahinecet nyolc év börtönbüntetésre ítélték több politikai fogoly, köztük Alesz Bjaljackij védelme miatt;
N. mivel a Lukasenka-rezsim egyre inkább elnyomó intézkedéseket hoz a Belaruszban élő nemzeti kisebbségekkel, különösen a lengyel és litván kisebbséggel szemben, beleértve a nemzeti kisebbségi nyelveken tanító iskolák bezárását, valamint az e kisebbségeket képviselő szervezetekkel, például a Belarusz Lengyelek Uniójával szembeni intézkedéseket; mivel a lengyel és más nemzeti kisebbségekkel szembeni szisztematikus megkülönböztetés évek óta folyik, és az elnyomás legszembetűnőbb esetei Andżelika Borys és Andrzej Poczobut ellen irányulnak;
O. mivel a Lukasenka-rezsim folytatja Belarusz oroszosító politikáját azzal a stratégiai céllal, hogy marginalizálja és tönkretegye a belarusz nemzeti identitás megnyilvánulásait, beleértve nyelvét és kultúráját is; mivel ez a politika magában foglalja Belarusz nemzeti és történelmi jelképeinek, például a fehér-vörös-fehér zászlónak és a Pahonia címernek a betiltását, valamint a kiadók, magániskolák és belarusz nyelvtanfolyamok bezárását;
P. mivel az illegitim Lukasenka-rezsim továbbra is elnyomja a vallás és a meggyőződés szabadságát; mivel a Koordinációs Tanács szerint számos római katolikus, görög katolikus és ortodox pap és protestáns lekész szembesült a pénzbírságoktól a hosszú távú börtönbüntetésig terjedő különféle nyomásgyakorlással, többek között Szjarhej Rezanovics, akit 16 év börtönbüntetésre ítéltek;
Q. mivel a politikai foglyok további elnyomásnak és embertelen körülményeknek vannak kitéve; mivel ez abban nyilvánul meg, hogy a politikai foglyokat Belarusz nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes körülmények között tartják fogva, színlelt okokból fegyelmi szankciókkal sújtják és magánzárkában helyezik el őket; mivel a politikai foglyok továbbra is romló egészségi állapotról, megalázásról és rossz bánásmódról számolnak be; mivel egyes esetekben emelik fogva tartásuk biztonsági szintjét, és önkényesen meghosszabbítják a bebörtönzés időtartamát, megsértik a levelezéshez való jogot, és a politikai foglyokat megfosztják a családi látogatásoktól, amint azt Palina Sarenda-Panaszjuk esete is mutatja;
R. mivel több ezer belaruszt kényszerítettek arra vagy kényszerült más módon arra, hogy elhagyja hazáját, és külföldön keressen biztonságot; mivel a belarusz hatóságok továbbra is olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek korlátozzák a külföldön élő belaruszok jogait; mivel a Lukasenka-rezsim által kezdeményezett „Hazatérés” nevű program részeként „felkérik” az országot az elmúlt években elhagyó belaruszokat, hogy térjenek vissza Belaruszba, megígérve nekik, hogy nem fogják üldözni őket, amennyiben hivatalos vallomást tesznek; mivel számos, hazájába visszatért belarusz állampolgárt letartóztattak, üldöztek és néha börtönbüntetésre ítéltek, mert tüntetéseken vettek részt, a közösségi médiában bírálták a Lukasenka-rezsimet, vagy adakoztak a belarusz elnyomás áldozatainak; mivel 2023 januárjában a belarusz rezsim törvényt fogadott el, amely megfosztja állampolgárságuktól azokat a száműzetésben élők személyeket, akiket úgynevezett szélsőségességgel kapcsolatos bűncselekményekkel vádol, és az ezzel kapcsolatos lista jelenleg több mint 2000 személy nevét tartalmazza;
S. mivel több mint két év elteltével nincs arra utaló jel, hogy a belarusz hatóságok kivizsgálnák a rendőri brutalitásról, illetve a tüntetők meggyilkolásáról szóló, a 2020. augusztusi tiltakozások óta benyújtott több ezer bejelentést; mivel az emberi jogok megsértésének széles körű büntetlensége állandósítja a belarusz nép kétségbeejtő helyzetét; mivel a jogállamiság hiánya csorbítja az áldozatok tisztességes eljáráshoz való jogát; mivel Belarusz az egyetlen olyan ország Európában, amely még mindig alkalmazza a halálbüntetést;
T. mivel a hatóságok gyakran végeznek megfigyeléseket, valamint online cenzúrát és dezinformációt, továbbá különböző technológiákat alkalmaznak a lakosság ellenőrzésére; mivel ezek az elnyomó gyakorlatok újabb lépést jelentenek a digitális önkényuralom és az emberek digitális jogainak elnyomása felé Belaruszban, ami a polgárok fokozódó megfélemlítéséhez és a civil társadalmi tér beszűküléséhez vezet; mivel a Lukasenka-rezsim transznacionális elnyomást is alkalmaz a külföldön élő belarusz állampolgárokkal szemben;
U. mivel az EU szankciókat vezetett be a belarusz elnyomásért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben, és támogatást nyújtott a civil társadalomnak és a független médiának az országban;
V. mivel a belarusz hatóságok továbbra is támogatják Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszív háborúját azáltal, hogy engedélyezik Oroszország számára, hogy Belarusz területét Ukrajna elleni katonai támadásokra használja; mivel számos belarusz állampolgár ellen emeltek vádat, mert támogatták Ukrajnát, bírálták a kormányt Oroszország agresszív háborújának támogatásáért vagy mert jelentették az orosz csapatok és katonai felszerelések Belaruszon belüli mozgását;
W. mivel 2022. szeptember 7-én az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felkérte az Európa Tanács főtitkárát, hogy a belarusz demokratikus erők és civil társadalom képviselőivel együttműködve hozzon létre egy Belarusszal foglalkozó kapcsolattartó csoportot; mivel 2023. március 1-jén a Demokratikus Belarusz Misszió hivatalos irodáját Szvjatlana Cihanouszkaja jelenlétében ünnepélyes rendezvény keretében nyitották meg Brüsszelben;
1. ismételten szolidaritását fejezi ki a belarusz nép iránt, amely szabadságát és életét veszélyeztetve továbbra is kiáll a szuverén, szabad és demokratikus Belarusz mellett; továbbra is követeli, hogy az állami hatóságok azonnal vessenek véget a belarusz nép elnyomásának, azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon valamennyi politikai foglyot és politikai indíttatásból önkényesen őrizetbe vett, letartóztatott vagy elítélt személyt, ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat, valamint teljes körűen rehabilitálják és a jogellenes fogva tartásuk miatt elszenvedett károkért pénzügyi kártérítésben részesítsék őket;
2. továbbra is a leghatározottabban elítéli a Belaruszban zajló, többek között politikai indíttatású kirakatperek révén történő elnyomást; elítéli, hogy a Lukasenka-rezsim szisztematikusan elnyomja a belarusz népet, és a 2020. augusztus 9-i elcsalt elnökválasztások óta belaruszok ezreit kényszerítette az ország elhagyására; megismétli, hogy a folyamatban lévő, szisztematikus elnyomó kampány az emberi jogok súlyos megsértésének minősül;
3. emlékezteti a belarusz hatóságokat arra, hogy kötelesek tiszteletben tartanai valamennyi belarusz állampolgár emberi jogait, például a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való jogukat; kitart amellett, hogy biztosítani kell az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat, a jogállamiságot és a működő független igazságszolgáltatást Belaruszban; ismételten felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul változtassák meg az összes halálbüntetést, és vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására a halálbüntetés teljes és végleges eltörlése felé vezető első lépésként; elítéli azt az új törvényt, amely lehetővé teszi a halálbüntetés kiszabását a hazaárulás miatt elítélt tisztviselők és a fegyveres erők tagjai ellen; felszólít a nőkkel és a kiszolgáltatott csoportokkal, köztük a kisebbségekhez tartozó, a fogyatékossággal élő és az LMBTQI-személyekkel szembeni megkülönböztetés megszüntetésére;
4. megismétli, hogy teljesíteni kell a belarusz népnek az emberi jogokon és alapvető szabadságokon, jóléten, szuverenitáson és biztonságon alapuló demokráciával kapcsolatos jogos követeléseit; megismétli azon korábbi felhívásait, hogy új, szabad és tisztességes választásokat kell szervezni az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által biztosított nemzetközi megfigyelés mellett; emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai nem ismerték el a 2020. évi elnökválasztás eredményeit, és nem ismerik el Aljakszandr Lukasenkát Belarusz legitim elnökének;
5. elítéli Alesz Bjaljacki fogva tartását és elítélését, valamint Valjancin Sztefanovics, Dzmitrij Szalavjov és Uladzimir Labkovics elítélését, mivel ezek rávilágítanak a rezsim arra irányuló erőfeszítéseire, hogy elnyomja az emberi jogok védelmezésére irányuló valamennyi polgári szerepvállalást és a független újságírást az országban; elítéli a tisztességes eljáráshoz való joguk számos megsértését, és felszólít azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra, valamint teljes körű rehabilitációjukra és kártérítésükre;
6. elítéli Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz demokratikus ellenzék és az Egyesült Átmeneti Kabinet vezetőjének, valamint a Koordinációs Tanács többi tagjának, nevezetesen Pavel Latuska, Marija Maroz, Volha Kavalkova és Szjarhej Dileuszki távollétében történő elítélését; elutasítja a bíróság ítéletét, amely szerint a választásokon való induláshoz való demokratikus jog gyakorlása „a hatalom megragadására irányuló összeesküvésnek” minősül; követeli, hogy a Lukasenka-rezsim helyezze hatályon kívül az ítéleteket, és ejtse a négy aktivistával szemben felhozott valamennyi vádat; ragaszkodik ahhoz, hogy egyetlen olyan aktivistát sem szabad eltiltani a választott tisztségekért való indulástól Belaruszban, akit a demokráciapárti ellenzék támogatása vagy az abban való aktív részvétel miatt ítélnek el; felhívja a tagállamokat – különösen azokat, amelyek a belarusz demokratikus erők e prominens tagjait befogadták –, hogy biztosítsák a Lukasenka-rezsimmel szembeni biztonságukat és védelmüket;
7. elítéli a szakszervezetek intenzív zaklatását és üldözését; elítéli a Henadz Fjadinics, Vaszil Berasznyeu és Vaclau Areska független szakszervezeti vezetőkkel, valamint a Rabocsi Rukh (Munkavállalók Mozgalma) csoport tagjaival szemben hozott politikai indíttatású ítéleteket, amelyek emberi jogaik teljes figyelmen kívül hagyásáról és a nemzetközi munkaügyi egyezmények egyértelmű megsértéséről tanúskodnak;
8. elítéli a lengyel, litván és más nemzeti kisebbségi csoportok és képviselőik üldözését Belaruszban, beleértve a lengyel és litván iskolák bezárására és az e nyelveken történő oktatás megszüntetésére irányuló határozatokat, valamint a lengyel temetők és örökség megsemmisítését; felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a nemzeti kisebbségekkel szemben hozott minden intézkedéssel, és tartsák tiszteletben jogaikat, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatáshoz való jogukat is;
9. elítéli, hogy a politikai indíttatású pereket zárt ajtók mögött és megfelelő jogi eljárás nélkül tartják, ezáltal megsértve az ország nemzetközi kötelezettségeit és kötelezettségvállalásait, ami az ellenzéki vezetőkkel szemben hozott szigorú és indokolatlan ítéletekhez vezet; felhívja a Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős uniós küldöttséget és a tagállamok belaruszi nagykövetségeit, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel és kövessék nyomon az összes politikai fogoly ellen zajló pereket; ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg, milyen új módokon lehetne elérni valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását; felhívja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát és más szervezeteket, hogy látogassák meg a politikai foglyokat, különösen a súlyos egészségügyi problémákkal küzdőket;
10. elítéli az Aljakszandr Lukasenka által aláírt állampolgársági törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön élő belaruszokat megfosszák állampolgárságuktól; hangsúlyozza, hogy a belarusz hatóságok megsértik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 15. cikkét, amelynek Belarusz is részes fele, és amely biztosítja az állampolgársághoz való jogot és tiltja e jogtól való önkényes megfosztást; sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy szüntessék be a „Hazatérés” nevű programot;
11. hangsúlyozza a Lukasenka-rezsim által a belarusz nép ellen elkövetett bűncselekmények átfogó kivizsgálásának szükségességét; felhívja a tagállamokat, hogy aktívan alkalmazzák az egyetemes joghatóság elvét, és készítsenek elő bírósági eljárásokat a rendszerszintű erőszakért és elnyomásért, valamint az emberiesség elleni bűncselekményekért felelős vagy abban bűnrészes belarusz tisztviselőkkel, köztük Aljakszandr Lukasenkával szemben;
12. ismételten határozottan elítéli Belarusz részvételét az Ukrajna ellen indok és provokáció nélkül indított orosz agresszív háborúban; elítéli a Lukasenka-rezsim Ukrajnával szembeni ellenséges retorikáját, valamint az agresszív háborúval kapcsolatos propaganda és dezinformáció tömeges terjesztését; megismétli, hogy Lukasenka és más belarusz tisztviselők közösen felelősek az agresszív háborúért és az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekért, és az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszéken és más megfelelő nemzetközi bíróságokon felelősségre kell vonni őket, és felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az erre irányuló erőfeszítéseket; támogatásáról biztosítja azokat a belarusz önkénteseket és partizánokat, akik Belarusz függetlenségéért küzdenek, és segítik Ukrajnát az Oroszország agresszív háborúja elleni védekezésben; a Lukasenka-rezsimet bűnrészesnek tekinti a terrorizmus állami szponzorálásában, és olyan állam bűnsegédjének, amely terrorista eszközöket használ;
13. aggodalommal veszi tudomásul az Oroszország és Belarusz között több területen megvalósuló folyamatos, úgynevezett integrációt, ami a de facto megszállással egyenlő, és különösen Belarusz és a régió fokozatos militarizálását, többek között az orosz csapatok Belaruszban való jelenléte révén, ami kihívást jelent az európai kontinens biztonsága és stabilitása szempontjából, és ellentétes a belarusz nép akaratával; sajnálatát fejezi ki Belarusz azon döntése miatt, hogy lemond atomsemleges státuszáról;
14. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szélesítsék ki és erősítsék meg a a belarusz elnyomásért felelős személyekkel és szervezetekkel szembeni uniós szankciók körét, és azokat minden olyan személyre alkalmazzák, aki bűnrészes a rezsim által a demokratikus ellenzékkel és a politikai ellenállókkal szemben gyakorolt elnyomásban, ideértve a bírákat, az ügyészeket és a bűnüldöző szervek, a börtönök és a büntetőtáborok tisztviselőit is, továbbá biztosítsák a szankciók megfelelő végrehajtását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Belarusz nem került be az Oroszországgal és az Oroszország támogatóival szembeni 10. szankciócsomagba; felszólít hiteles szankciók elfogadására az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját támogató belarusz magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben, az Oroszországgal szembeni uniós szankciók Belaruszon keresztüli kijátszásának elkerüléséhez szükséges intézkedések elfogadására, valamint arra, hogy a Lukasenka-rezsimmel szemben is hasonló korlátozó intézkedéseket vezessenek be, mint Oroszországra; kéri, hogy a kálium-karbonátot, a rezsim fő bevételi forrását vegyék fel a szankciós listára;
15. sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is vessék fel a belarusz helyzetet valamennyi érintett európai és nemzetközi szervezetben, különösen az ENSZ-ben és szakosodott szerveiben, az EBESZ-ben, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben az emberi jogi jogsértések nemzetközi kivizsgálásának fokozása, a belarusz helyzettel kapcsolatos nemzetközi fellépés megerősítése, valamint az Oroszország és más országok által e fellépések elé gördített akadályok leküzdése érdekében;
16. felhívja az Uniót és tagállamait, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel, így az EBESZ moszkvai mechanizmusával, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával, valamint a helyszíni emberijog-védőkkel és civil társadalommal, biztosítandó az emberi jogok megsértésének ellenőrzését, dokumentálását és bejelentését, valamint az ezt követő elszámoltathatóságot és az áldozatoknak nyújtott igazságszolgáltatást; e tekintetben elismerését fejezi ki a Belarusszal foglalkozó nemzetközi elszámoltathatósági platformot munkájáért, és felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy a platformot továbbra is támogassák; arra ösztönzi a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy vizsgálja ki és kezdeményezzen tárgyalás előtti eljárást a belarusz rezsim ellen az emberiesség elleni bűncselekmények miatt;
17. felszólítja a teljes nemzetközi közösséget, hogy utasítsa el Belarusz azzal kapcsolatos felvetését, hogy a Kelet-Európa csoport a 2024–2025 közötti időszakban váljon az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává;
18. ösztönzi a tagállamokat, hogy törekedjenek a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadó megbízatásának és hivatalának megerősítésére, valamint a belarusz helyzetnek az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) általi vizsgálatára annak érdekében, hogy megkaphassák és hatékonyan kezelhessék a belarusz állampolgárok egyéni panaszait; támogatja a nemzetközi és belarusz civil társadalmi szervezetek 2023. február 13-i, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagállamaihoz és megfigyelő államaihoz intézett azon felhívását, hogy hozzanak létre független vizsgálati mechanizmust az OHCHR által végzett jelenlegi vizsgálat munkájának kiegészítésére és nyomon követésére, és kéri, hogy e mechanizmus munkáját megfelelő forrásokkal és finanszírozással lássák el;
19. kiemeli, hogy a független média, a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek – akár Belaruszban, akár száműzetésben – kritikus szerepet játszanak a belarusz nép demokratikus törekvéseinek érvényesítésében; felhívja az uniós intézményeket, hogy fokozzák a belarusz civil társadalomnak, a szabad médiának, a független szakszervezeteknek és a demokráciapárti aktivistáknak nyújtott kapacitásépítési támogatást Belaruszban és száműzetésben egyaránt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a belarusz civil társadalmat, a független médiát és a demokratikus politikai csoportokat és struktúrákat, többek között a Koordinációs Tanácsot és az Egyesült Átmeneti Kabinetet; felszólítja a belarusz demokratikus erőket, hogy tartsák fenn és mozdítsák elő a szabad, demokratikus és független Belarusz célkitűzésén alapuló egységet;
20. felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy – többek között azáltal, hogy szükség esetén sürgősségi vízumokat adnak ki Belarusz elhagyására – nyújtsanak támogatást és védelmet az emberijog-védőknek és a civil társadalomnak Belaruszban, mivel ők súlyos retorziókkal szembesülnek; felhívja az uniós intézményeket, hogy továbbra is támogassák a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédjék és befogadják az országuk elhagyására kényszerülő belaruszokat; felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak támogatást az EU-ban tartózkodó azon belaruszoknak, akiknek a személyazonosító okmányai lejárnak, és akiknek nincs módjuk megújításukra, mivel nem térhetnek vissza Belaruszba;
21. elítéli a Lukasenka-rezsimnek a belarusz kultúra eltörlésére irányuló erőfeszítéseit és a belarusz nép oroszosítására irányuló politikáját; felhívja az EU-t, hogy támogassa a belarusz kultúrát és a belarusz kulturális szervezeteket; elítéli, hogy megtagadták, hogy Alesz Bjaljacki tárgyalását orosz helyett belarusz nyelven tartsák, és elutasították Bjaljacki tolmács iránti kérelmét, ami bizonyítja a Lukasenka-rezsim belaruszellenes politikáját; támogatja, hogy a belarusz nép megünnepelje március 25-ét, amely napon 1918-ban kikiáltották Belarusz függetlenségét;
22. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak biztosítására, hogy a Belaruszban működő külföldi és belföldi vállalkozások különös gondossággal járjanak el, és tartsák fenn az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó felelősségüket mind működésük, mind ellátási láncuk tekintetében, az ENSZ-irányelvekkel összhangban; felszólítja az összes uniós székhelyű vállalatot, hogy szüntessék meg kapcsolataikat minden olyan belarusz beszállítóval, amely nyíltan támogatja az erőszakos Lukasenka-rezsimet, vagy más módon megsérti az ENSZ irányelveit; felszólítja a Tanácsot, hogy vessen ki szankciókat a szabályokat be nem tartó belarusz vagy nemzetközi vállalatokkal szemben; sürgeti a Lukasenka-rezsimet, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy kényszermunkát alkalmaz a büntetés-végrehajtási intézetekben;
23. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy munkacsoportot, amely politikai párbeszédet indít a demokratikus Belarusz képviselőivel egy átfogó, több ágazatra kiterjedő megállapodás kidolgozása érdekében, amely a demokratikus Belarusszal való együttműködés alapja lesz, amint a jelenlegi rezsim már nem lesz hatalmon; megismétli, hogy ezt pénzügyi és igazgatási erőforrás-tervvel kell kiegészíteni, amelyet – amint ez lehetségessé válik – végre kell hajtani az országban szükséges reformok végrehajtása és finanszírozása érdekében; üdvözli a brüsszeli Belarusz Demokratikus Misszió létrehozását, és felhívja az uniós intézményeket, hogy támogassák a missziót és a belarusz népet képviselő nagykövetségeket;
24. ismételten hangsúlyozza a belarusz demokratikus erők és a Parlament közötti kapcsolat hivatalossá tételének fontosságát Belarusz képviseletének nemzetközi színtéren való megerősítése érdekében; ezért felszólít Belarusz hivatalosan elismert, megújult demokratikus képviseletére az Euronest Parlamenti Közgyűlésben és a Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségben;
25. hangsúlyozza az EU Belarusszal szembeni egysége megerősítésének fontosságát, beleértve a jelenlegi rezsim diplomáciai elszigetelését is; elítél minden olyan fellépést, beleértve a de facto hatóságoknál Minszkben tett magas rangú látogatásokat, amelyek kételyeket támasztanak azzal kapcsolatban, hogy az Unió egyértelműen nem ismeri el a Lukasenka-rezsimet; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2023. február 13-i minszki látogatása miatt, amely ellentétben áll a Belarusszal és az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával kapcsolatos uniós politikával, és helyteleníti, hogy egyes tagállamok továbbra is schengeni vízumokat adnak ki az Aljakszandr Lukasenkához közel álló személyeknek;
26. ismételten elítéli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon közelmúltbeli döntését, hogy lehetővé teszi a belarusz sportolók számára, hogy semleges zászló alatt induljanak a 2024-es párizsi olimpiai játékok kvalifikációs versenyein, ami ellentétes Belarusz sokrétű elszigetelésével, és amit a rezsim propagandacélokra fog felhasználni; felhívja a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást a NOB-ra, hogy vonja vissza ezt a döntést, és fogadjanak el hasonló álláspontot minden más sport-, kulturális vagy tudományos esemény kapcsán;
27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szövetsége emberi jogi főbiztosának, az ENSZ főtitkárának, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, a belarusz demokratikus erők képviselőinek. valamint a Belarusz Köztárasaság de facto hatóságainak.