Közös állásfoglalási indítvány - RC-B9-0253/2024Közös állásfoglalási indítvány
RC-B9-0253/2024

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Oroszország antidemokratikus elnökválasztásáról és annak a megszállt területekre való törvénytelen kiterjesztéséről

24.4.2024 - (2024/2665(RSP))

az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0253/2024 (S&D)
B9‑0255/2024 (Verts/ALE)
B9‑0256/2024 (Renew)
B9‑0259/2024 (ECR)
B9‑0260/2024 (PPE)

Michael Gahler, Andrius Kubilius, Rasa Juknevičienė, David McAllister, Vladimír Bilčík, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev
a PPE képviselőcsoport nevében
Pedro Marques, Tonino Picula, Eero Heinäluoma
az S&D képviselőcsoport nevében
Bernard Guetta, José Ramón Bauzá Díaz, Fabio Massimo Castaldo, Vlad Gheorghe, Michael Kauch, Moritz Körner, Nathalie Loiseau, Karen Melchior, Urmas Paet, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Sergey Lagodinsky
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Anna Fotyga, Ryszard Czarnecki, Bogdan Rzońca, Elżbieta Rafalska, Roberts Zīle, Witold Jan Waszczykowski, Assita Kanko, Anna Zalewska, Angel Dzhambazki
az ECR képviselőcsoport nevében


Eljárás : 2024/2665(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B9-0253/2024
Előterjesztett szövegek :
RC-B9-0253/2024
Viták :
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása Oroszország antidemokratikus elnökválasztásáról és annak a megszállt területekre való törvénytelen kiterjesztéséről

(2024/2665(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

 tekintettel az Oroszországi Föderáció alkotmányára és azokra a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre, amelyeket Oroszország az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaként vállalt,

 tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

 tekintettel az EBESZ 1990. évi koppenhágai dokumentumára,

 tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

 tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „Ukrajna területi integritása: az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek védelme” című, 2022. október 12-i ES-11/4. sz., és „Ukrajna területi integritása” című, 2014. március 27-i 68/262. sz. határozatára,

 tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője által az Ukrajna megszállt területein tartandó „választásokról” tett, 2023. június 17-i nyilatkozatra,

 tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) 2024. január 29-i nyilatkozatára az Oroszországi Föderáció azon döntéséről, hogy nem hívja meg az EBESZ-t az orosz elnökválasztás megfigyelésére,

 tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az orosz elnökválasztásról és annak az Ukrajna területén való érvénytelenségéről szóló, az Európai Unió nevében tett 2024. március 18-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Teódorosz Ruszópulosz által tett 2024. március 18-i, az oroszországi „elnökválasztásról” szóló nyilatkozatra,

 tekintettel az Oroszországi Föderációban tapasztalható emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Mariana Kacarova 2023. szeptember 21-i, „Az emberi jogok helyzete az Oroszországi Föderációban” című jelentésére,

 tekintettel a Jog a Demokráciáért Európai Bizottságnak (Velencei Bizottság) az Oroszországi Föderáció alkotmánymódosításairól és az azok elfogadására vonatkozó eljárásról szóló, 2021. március 23-i 992/2020. számú véleményére,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2023. október 13-i, az Oroszországi Föderáció hivatalban lévő elnökére vonatkozó hivatali időkorlát alóli mentesség legitimitásának és jogszerűségének vizsgálatáról szóló, 2519 (2023). számú határozatára, valamint 2023. szeptember 22-i 15827. számú, azonos című jelentésére, amely a határozat alapjául szolgált,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Alekszej Navalnij halála és a Vlagyimir Putyin totalitárius rezsimje és demokráciával szembeni háborúja elleni fellépés szükségessége” című, 2024. április 17-i 2540 (2024). számú határozatára,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének „A veszélyben lévő emberi jogi aktivisták védelme: uniós belépés, tartózkodás és támogatás” című, 2023. július 11-i jelentésére,

 tekintettel a hontalan személyek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény 28. cikkére,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel az EBESZ valamennyi részes állama, köztük az Oroszországi Föderáció is egyetértett abban, hogy a kormány hatalmának és legitimitásának alapja a nép akarata, amelyet szabadon és tisztességes körülmények között tartott, valódi és rendszeres választások révén juttat kifejezésre;

B. mivel az EBESZ-ben részes államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartanak számos elvet, például az 1990. évi koppenhágai dokumentumban meghatározottakat, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a választási kampányt nyílt és tisztességes légkörben lehessen folytatni, a jelöltekkel, pártokkal vagy szavazókkal szembeni erőszak, megfélemlítés vagy megtorlástól való félelem nélkül, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szavazatokat titkos szavazással adják le, és azokat becsületesen számolják meg és jelentsék be;

C. mivel a 2024. március 15. és 17. között Oroszország által tartott úgynevezett elnökválasztást politikai versengés nélkül, a rendszerszintű és szigorú elnyomás súlyosan korlátozott környezetében és az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborúja idején tartották; mivel beszámolók szerint szavazókat félemlítettek meg vagy fosztottak meg szavazati joguktól, fiktív szavazatokat tekintettek érvényesnek, tömegesen hamisították meg választókerületek jegyzőkönyveit, és független belföldi választási megfigyelőket tartottak fogva; mivel Oroszország jogellenesen szervezett szavazást a Krím félsziget, Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megszállt ukrán területein, időnként fegyveres orosz katonák által elkövetett erőszak és fenyegetések közepette; mivel Oroszország a georgiai és a moldovai hatóságok akarata ellenére is illegális szavazást szervezett Abháziában és Dél-Oszétiában, valamint a Dnyeszteren túli régióban;

D. mivel az orosz hatóságok nem kérték fel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát a választás megfigyelésére, ami ellentétes Oroszország EBESZ-ben részes államként vállalt kötelezettségeivel; mivel ez volt sorozatban a második olyan orosz választás, amelyet pártatlan és független nemzetközi választási megfigyelők nélkül tartottak meg az országban;

E. mivel az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottsága indokolás nélkül megtagadta a rezsimet vagy az agresszív háborút bíráló politikusok jelöltként való nyilvántartásba vételét, beleértve olyanokat is, akik a jelentések szerint a nemzeti jogszabályokban előírtak alapján több mint 100 000 aláírást gyűjtöttek össze;

F. mivel Alekszej Navalnijt, a demokratikus ellenzék legerősebb személyiségét és a gondolatszabadságért járó Szaharov-díj 2021. évi kitüntetettjét 2024. február 16-án, mindössze néhány héttel az úgynevezett elnökválasztás előtt meggyilkolták egy szibériai büntetőtáborban; mivel Navalnij megalapozatlan, politikai indíttatású börtönbüntetését töltötte; mivel meggyilkolásáért a teljes felelősség az orosz államot és különösen Vlagyimir Putyint elnököt terheli;

G. mivel Oroszország 1993. évi alkotmánya értelmében egy személy legfeljebb két egymást követő ciklusban töltheti be az elnöki tisztséget, Vlagyimir Putyin azonban 2000 óta folyamatosan hatalmon van, mivel különböző módokat talált e korlátozás megkerülésére; mivel a 2020-as színlelt népszavazás nem tekinthető érvényesnek, és azt az Oroszországi Föderáció törvényeinek és nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértésével tartották; mivel Vlagyimir Putyin megújított elnöki hivatali idejét ezért számos szakértő alkotmányellenesnek tartja; mivel 2022 óta a Kreml különböző korlátozó választási megfigyelő törvényeket vezetett be, miközben az ellenzéki pártok támogatóit rendszeresen célba veszik, őrizetbe veszik és gyakran vádat emelnek ellenük, nagyrészt a 2024 februárjában elfogadott új törvény értelmében, amely lehetővé teszi az ukrajnai háborút bíráló bármely személy tulajdonának és vagyontárgyainak elkobzását;

H. mivel Oroszország önkényuralmi rendszere évtizedek óta egyre inkább elcsalja a választásokat és gúnyt űz belőlük, hogy fenntartsa a demokrácia látszatát annak érdekében, hogy valamennyi hatalom továbbra is Vlagyimir Putyin kezében összpontosuljon; mivel a kormány a lojális biztonsági erők, a függő helyzetben lévő igazságszolgáltatás, az államilag ellenőrzött, folyamatosan propagandát és dezinformációt közvetítő médiakörnyezet, valamint a kormányzó pártból és simulékony ellenzéki frakciókból álló törvényhozás támogatásával elfojt minden ellenvéleményt;

I. mivel a színlelt választáson induló többi jelölt az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (CPRF), az Új Emberek és az Oroszországi Liberális Demokratikus Párt (LDPR) képviselői voltak, és ezekre jelenleg az EU és az USA szankciói vonatkoznak, mivel támogatják az Ukrajna elleni háborút;

J. mivel Putyin a „választási győzelmet” a szavazatok 87%-ával szerezte meg, ami egyértelműen elképzelhetetlen szám szabad és tisztességes választás esetén, és az oroszországi szavazóhelyiségekből – Adigejától a Jamali Nyenyecföldig – beérkező, egyértelműen manipulált eredményekből adódik; mivel ez azt mutatja, hogy a Putyin-rezsim arcátlanul és kirívó módon visszaél a választásokkal annak érdekében, hogy folytassa 24. éve tartó hatalmát;

K. mivel Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta az orosz hatóságok fokozták a politikai ellenzék, a média, a civil társadalom és az LMBTIQ-közösség elnyomását, tovább korlátozva a jogokat és az egyéni szabadságokat az országon belüli eltérő vélemények elfojtása érdekében;

L. mivel számos orosz szavazó bátran kifejezte a Kreml-rezsimmel és az általa választásként bemutatott kutyakomédiával szembeni dühét, és a szavazóhelyiségekben ellenállást tanúsított; mivel az úgynevezett választások utolsó napján délben nagy tömegek érkeztek a szavazóhelyiségekhez a „Délben Putyin ellen” elnevezésű demonstráció támogatására, amelyet Alekszej Navalnij hirdetett meg még azelőtt, hogy megkínzását és a vele szemben tanúsított embertelen bánásmódot követően meggyilkolták volna a börtönben;

M. mivel a Kreml rendszere megtizedelte az orosz civil társadalom, a demokratikus politikai ellenzék és az emberi jogi szervezetek egy egész generációját, köztük a Memorialt és a Moszkvai Helsinki Csoportot; mivel Oroszországban a politikai foglyok száma – ami a becslések szerint legalább 1000-re tehető – meghaladja a szovjet időszak végén tapasztalt szintet, és jelentősen nőtt azon személyek száma, akiket Putyin politikáinak bírálata miatt tartanak fogva, különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatban; mivel az Újságírók Védelmével Foglalkozó Bizottság szerint Oroszország legalább 22 újságírót tart börtönben;

N. mivel az EU gyakran kifejezte egyértelmű szolidaritását valamennyi másként gondolkodóval és az orosz néppel, akik a szabadságukat és életüket fenyegető veszély, valamint a Kreml és az orosz hatóságok nyomása ellenére továbbra is küzdenek a szabadságért, az emberi jogokért és a demokráciáért; mivel az EU számos olyan orosz másként gondolkodó, médiaszemélyiség és civil társadalmi képviselő számára nyújt menedéket, akik kénytelenek voltak elhagyni Oroszországot, mivel a kormány bírálata miatt jelentős volt a hatóságok általi megtorlás kockázata;

O. mivel az Oroszországi Föderáció emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban már nincs biztonságos mozgástér a polgári fellépés vagy a politikai ellenzék számára;

P. mivel a Velencei Bizottság a 992/2020. sz. véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a 2020. évi alkotmánymódosítások előkészítésének gyorsasága egyértelműen nem volt megfelelő, hogy Oroszország alkotmányának 2020-ban elhamarkodottan elfogadott módosításai aránytalanul megerősítették az elnök pozícióját, és hogy a jelenlegi és a korábbi elnököknek az elnöki mandátumok számára vonatkozó korlátozás alóli mentesítése egyértelműen ellentmond az elnöki megbízatást két ciklusra korlátozó módosítás logikájának;

Q. mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a 2519 (2023). és 2540 (2024). sz. határozataiban felszólította az európai kormányokat, hogy a jelenlegi elnöki ciklusának lejárta után tekintsék illegitimnek Vlagyimir Putyin elnökségét, és a humanitárius kapcsolatok és a béketeremtésre irányuló tárgyalások kivételével szüntessenek meg vele minden kapcsolatot;

R. mivel az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok irányáról szóló, 2021. évi ajánlásában[1] a Parlament – csakúgy, mint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2519 (2023). sz. határozatában – arra a következtetésre jutott, hogy a 2020 júniusában végrehajtott alkotmánymódosítások jogellenesek voltak;

S. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív háborút folytat Ukrajna ellen; mivel ez az agresszív háború az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti;

T. mivel 2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, tekintettel arra, hogy felelősség terheli ukrán gyermekek Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja során történő jogellenes elhurcolásának és átadásának háborús bűncselekményéért;

1. határozottan elítéli a Vlagyimir Putyin rezsimje által a 2024. március 15–17-i úgynevezett orosz elnökválasztás során elkövetett valamennyi választási jogsértést, valamint az azt megelőző, régóta fennálló és rendszerszintű elnyomást és a polgári és politikai jogok megsértését; hangsúlyozza, hogy Oroszország úgynevezett elnökválasztását a félelem és az elnyomás légkörében, valamint az Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív háború kontextusában tartották meg; megjegyzi, hogy az úgynevezett elnökválasztás során nem voltak valódi alternatív jelöltek, nem jutott érvényre a tömegtájékoztatás szabadsága, nem voltak hiteles megfigyelők, valamint nem érvényesültek a politikai szabadságjogok; megállapítja, hogy az úgynevezett oroszországi elnökválasztás illegitim és antidemokratikus volt;

2. megállapítja, hogy az orosz hatóságok e nevetséges előadásának egyetlen célja az volt, hogy megteremtse Vlagyimir Putyin megválasztása, könyörtelen belföldi elnyomásra irányuló politikája és mindenekelőtt az Ukrajna elleni agresszív háború legitimitásának látszatát;

3. egyértelműen elítéli a jogellenes úgynevezett elnökválasztást Ukrajna azon területein, amelyeket Oroszország ideiglenesen megszállás alatt tart, nevezetesen a Krími Autonóm Köztársaságban, Szevasztopol városában, valamint a donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiók egyes részein; hangsúlyozza, hogy választások tartása ezeken a területeken egyértelműen sérti Ukrajna szuverenitását, és a nemzetközi jog, különösen az ENSZ Alapokmánya egyértelmű megsértése; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz hatóságok erőszakkal fenyegetnek, mivel az embereket arra kényszerítették, hogy fegyveres orosz katonák jelenlétében szavazzanak; megismétli, hogy – amint azt a főképviselő az EU nevében kijelentette – az EU nem fogja elismerni az úgynevezett választás megtartását Ukrajna területén, sem annak eredményét; uniós korlátozó intézkedéseket szorgalmaz a jogellenes szavazás szervezésében és végrehajtásában részt vevő személyekkel szemben;

4. hangsúlyozza, hogy az orosz elnökválasztás Oroszország EBESZ-ben részt vevő államként tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban történő, független nemzetközi megfigyelésének elutasítása a demokrácia példátlan mértékű visszaesésére és a nemzetközi kötelezettségvállalások, valamint a nemzetközi intézményeken belüli együttműködés bevett elveinek tiszteletben tartására való hajlandóság kritikus hiányára utal; hangsúlyozza, hogy az orosz hatóságok azon döntése, hogy nem hívták meg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő misszióját a választások megfigyelésére, azt mutatja, hogy meg kívánják akadályozni, hogy a választók pártatlan és független értékelést kapjanak a választásokról;

5. sürgeti az Európai Unió tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerjék el legitimnek az orosz elnökválasztás eredményét, mivel azt megtartották Ukrajna jogellenesen megszállt területein, és még Oroszországban sem volt sem szabad, sem tisztességes, nem felelt meg az alapvető nemzetközi választási normáknak, és így nem bírt demokratikus legitimitással, és sürgeti, hogy a Putyinnal fenntartott kapcsolatokat korlátozzák a regionális békéhez, valamint humanitárius és emberi jogi célokból szükséges ügyekre, például a fogolycserékre, az elhurcolt gyermekek Ukrajnába való visszatérésére vagy a politikai foglyok szabadon bocsátására való felhívásokra;

6. üdvözli a Putyin-rezsim ellen tiltakozó és országát demokráciává átalakítani kívánó több ezer oroszországi ember bátorságát, akik többek között az úgynevezett választások során tanúsított ellenállással, például az oroszországi és külföldi szavazóhelyiségeket 2024. március 17-én, vasárnap délben zsúfolásig megtöltve tiltakoztak;

7. megismétli, hogy a Kreml-rezsim és személyesen Vlagyimir Putyin büntetőjogi és politikai felelősséget viselnek legkiemelkedőbb ellenfelük, Alekszej Navalnij haláláért; felszólít a halálát övező körülmények nemzetközi kivizsgálására a felelősök elszámoltatása céljából;

8. továbbra is felszólít valamennyi politikai fogoly, köztük Vlagyimir Kara-Murza, Oleg Orlov, Alekszej Gorinov, Alexandra Szkocsilenko, Dmitrij Ivanov, Joann Kurmojarov, Viktoria Petrova, Maria Ponomarenko, Dmitrij Talantov, Jurij Dmitrijev, Lilja Csanyseva, Kszenyija Fagyejeva, Ivan Szafronov és Ilja Jasin, az igazságtalanul bebörtönzött újságírók, köztük Alsu Kurmaseva és Evan Gershkovich és családtagjaik azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és kártérítésben való részesítésére, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának visszaállítására Oroszországban, valamint az oroszországi emberi jogi visszaélések fokozott nemzetközi ellenőrzésére és nyomon követésére;

9. sürgeti az orosz hatóságokat, hogy biztosítsanak azonnali hozzáférést átfogó orvosi ellátáshoz a kritikus egészségi állapotban fogva tartott politikai foglyok, elsősorban Vlagyimir Kara-Murza számára; emlékezteti Oroszországot, hogy tartsa be a fogvatartottak jogaira vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit;

10. felhívja az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák a konzuli tisztviselők számára, hogy felkereshessék a kettős állampolgársággal rendelkező fogvatartottakat;

11. megismétli, hogy az EU-nak teljes szolidaritást kell vállalnia az orosz civil társadalommal, amely csatlakozott az egyetemes demokratikus értékekhez és elutasította az imperializmust, és fel kell használnia az emberi jogi jogsértések európai szankciórendszerét az emberi jogi jogsértések elkövetőinek szankcionálására; elítéli a Kreml-rezsim által elkövetett emberi jogi jogsértések eszkalálódását, és elítéli a kormány bírálóival, az emberi jogok védelmezőivel, a háborúellenes aktivistákkal, illetve a független újságírókkal szembeni kemény fellépést, valamint az LMBTIQ+-aktivistákkal szemben alkalmazott fokozott elnyomást;

12. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel és szervezetekkel annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a politikai foglyoknak, különösen orvosi és jogi segítséget nyújtva számukra, és keressenek módot szabadon bocsátásuk elérésére; megismétli arra irányuló felhívását, hogy az EU és tagállamai diplomáciai képviseletei továbbra is szorosan kövessék nyomon az orosz politikai ellenzék tagjaival szemben indított bírósági eljárásokat és fogva tartásuk körülményeit; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is hívják fel a figyelmet az oroszországi emberi jogi helyzet romlására, és gyakoroljanak nyomást az orosz kormányra, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit;

13. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is aktívan támogassák a független orosz civil társadalmi szervezeteket, a független médiaorgánumokat és az emberi jogok védelmezőit; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan működjenek együtt az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával szemben tiltakozó orosz demokratikus ellenzékkel, és nyújtsanak támogatást annak;

14. sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak humanitárius vízumokat és egyéb támogatást a politikai üldözés veszélyének kitett orosz másként gondolkodók, köztük ügyvédek számára; megismétli felhívását, hogy az emberi jogok védelmezői, valamint a politikailag üldözött személyek számára vezessenek be uniós szintű, többszöri beutazásra jogosító vízumrendszert, valamint hogy használják ki a meglévő rugalmasságot a jogszabályi hiányosságok megszüntetésére, ahogy azt az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége „A veszélyben lévő emberi jogi aktivisták védelme: uniós belépés, tartózkodás és támogatás” című, 2023. évi jelentésében javasolta; e tekintetben hangsúlyozza, hogy ezek a rendszerek az ellenzéki vezetőkre, civil társadalmi aktivistákra és egyéb politikailag üldözött személyekre is kiterjedhetnek;

15. sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy készüljenek fel egy olyan helyzetre, amelyben Oroszország – Belaruszhoz hasonlóan – megszünteti útlevelek kiadását konzulátusain, mely esetben szükség lehet arra, hogy az EU és valamennyi tagállama elismerje a de facto hontalanságot, és a hontalan személyek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény 28. cikkében előírtak szerint úti okmányokat állítson ki;

16. szorgalmazza az EU-ban az egyesületek és szervezetek nyilvántartásba vételére, bankszámlák nyitására és egyéb adminisztratív feladatok ellátására irányuló eljárások egyszerűsítését az orosz másként gondolkodók számára annak érdekében, hogy folytathassák száműzetésben végzett munkájukat;

17. sajnálatosnak tartja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök – az EU egységét megtörve – gratulált Vlagyimir Putyinnak a látszólagos újraválasztásához;

18. támogatja az Oroszországi Föderációban tapasztalható emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Mariana Kacarova munkáját, és felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2024-ben újra meghosszabbítsa megbízatását;

19. kijelenti, hogy Ukrajna népével való szolidaritása továbbra is töretlen, és továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását; ezért ismételten határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját, és követeli, hogy Oroszország és helyettesítő erői szüntessenek be minden katonai tevékenységet, hagyjanak fel a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, vonják ki az összes katonai erőt Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessenek véget az ukrán polgári személyek erőszakos elhurcolásának, bocsássanak szabadon minden fogva tartott ukránt, különösen a gyermekeket, és véglegesen hagyjanak fel Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának megsértésével vagy fenyegetésével;

20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az orosz hatóságoknak.

Utolsó frissítés: 2024. április 24.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat