174. cikk : Módosítások szavazásra bocsátásának sorrendje

(1)    A módosítások elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyhez kapcsolódnak, és azokról a szöveget megelőzően szavaznak.

(2)    Ha egy szöveg ugyanazon részéhez több, egymást kölcsönösen kizáró módosítást terjesztettek elő, az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás élvez elsőbbséget, és először azt bocsátják szavazásra. Ha a módosítást elfogadják, a többi módosítás elutasítottnak tekintendő. Ha elutasítják, az elsőbbségi sorrendben következő módosítást bocsátják szavazásra, és a fennmaradó módosításokkal is hasonló módon járnak el. Ha az elsőbbség megállapításával kapcsolatban kétely merül fel, az elnök dönt. Ha az összes módosítást elutasították, az eredeti szöveg tekintendő elfogadottnak, kivéve ha az erre kitűzött határidőn belül külön szavazást kértek.

(3)    Az elnök az eredeti szöveget elsőként is szavazásra bocsáthatja, illetve az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás előtt az eredeti szöveghez közelebb álló módosítást is szavazásra bocsáthat.

Ha ezek bármelyike többséget szerez, az ugyanezen szöveghez előterjesztett összes többi módosítás tárgytalan.

(4)    Kivételesen, az elnök javaslatára, a vita lezárását követően előterjesztett módosítások is szavazásra bocsáthatók, feltéve, hogy megegyezéses módosítások, illetve ha technikai probléma merült fel. Az elnök csak a Parlament hozzájárulásával bocsáthat szavazásra ilyen módosításokat.

A 170. cikk (3) bekezdése értelmében a módosítások elfogadhatóságáról az elnök határoz. E bekezdés értelmében a vita lezárását követően előterjesztett, megegyezéses módosítások esetén az elnök azok elfogadhatóságáról egyenként határoz, tekintettel a módosítások megegyezéses jellegére.

Az elfogadhatóság megállapításához a következő általános követelmények alkalmazhatók:

-    a megegyezéses módosítások rendszerint nem vonatkozhatnak olyan szövegrészre, amely a módosítások előterjesztésére vonatkozó határidő lejártát megelőzően nem képezte módosítás tárgyát;

-    a megegyezéses módosításokat rendszerint képviselőcsoportok, az illetékes bizottságok elnökei, előadói vagy a vélemény előadói, illetve más módosítások megfogalmazói terjesztik elő;

-    a megegyezéses módosítások rendszerint az ugyanazon részre vonatkozó módosítások visszavonásával járnak.

Megegyezéses módosítás figyelembevételét kizárólag az elnök javasolhatja. A megegyezéses módosítás szavazásra bocsátásához az elnöknek ki kell kérnie a Parlament hozzájárulását, mégpedig olyan módon, hogy felteszi a kérdést, hogy van-e kifogás az ilyen szavazás megtartása ellen. Ha kifogás merül fel, a Parlament a leadott szavazatok többségével határoz.

(5)    Ha az illetékes bizottság ahhoz a szöveghez, amelyre a jelentés vonatkozik, több módosítást is előterjesztett, azokat az elnök együttesen bocsátja szavazásra, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő külön szavazást kért, illetve ha más módosítást is előterjesztettek.

(6)    Az elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást. Ilyen esetben az elnök az (5) bekezdésben megállapított eljárást alkalmazza. Az ilyen jellegű módosítások megfogalmazói javasolhatnak együttes szavazást, ha módosításaik kölcsönösen kiegészítik egymást.

(7)    Az elnök, egy adott módosítás elfogadását, illetve elutasítását követően határozhat több más, hasonló tartalmú, illetve hasonló célú módosítás együttes szavazásra bocsátásáról. Ezt megelőzően az elnök kikérheti a Parlament hozzájárulását.

Az ilyen módosítások az eredeti szöveg különböző részeire vonatkozhatnak.

(8)    Ha különböző előterjesztők kettő vagy több azonos módosítást terjesztenek elő, azokat egyetlen módosításként kell szavazásra bocsátani.