(1)   Az írásbeli választ igénylő kérdésnek:

–   egyértelműen meg kell jelölnie a címzettet, akinek a kérdés a szokásos intézményközi csatornákon keresztül továbbítandó;

–   kizárólag a címzettnek az irányadó Szerződésekben vagy az Unió jogi aktusaiban rögzített hatáskörébe vagy az Unió tevékenységi körébe kell tartoznia;

–   közérdekűnek kell lennie;

–   tömörnek kell lennie, és érthető kérdésfeltevést kell tartalmaznia;

–   terjedelme nem haladhatja meg a 200 szót;

–   nem szabad sértő nyelvezetet használnia;

–   nem szabad szigorúan személyes ügyekre vonatkoznia;

–   nem tartalmazhat háromnál több alkérdést.

(2)   A Tanácshoz intézett kérdések nem foglalkozhatnak folyamatban lévő rendes jogalkotási eljárás tárgyával vagy a Tanács költségvetési funkcióival.

(3)   Kérésre a Főtitkárság tanácsot ad a megfogalmazónak arra vonatkozóan, hogy az egyedi esetben hogyan felelhet meg az (1) bekezdésben rögzített feltételeknek.

(4)   Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már az előző hat hónapban írásbeli nyomon követő közleményben megadott, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz vagy a nyomon követő közlemény másolatát eljuttatja a megfogalmazókhoz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az Elnök jelentős újabb fejlemények fényében és a megfogalmazó indokolt kérésére így nem dönt.

(5)   Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament kutatószolgálatai számára már hozzáférhető, nem a címzettnek, hanem az említett szervezeti egységeknek kell továbbítani, kivéve, ha az Elnök a megfogalmazó kérésére másként dönt.

(6)   A kapcsolódó ügyekben feltett kérdéseket a Főtitkárság egyetlen kérdésben egyesítheti, és együttes válasz is adható rájuk.