I. rész    – A Parlament jóváhagyása a Bizottság teljes testületére vonatkozóan

1. cikk  : Az értékelés alapja

(1)   A Parlament értékeli a biztosjelölteket azok általános alkalmassága, európai elkötelezettsége és személyes függetlensége alapján. Értékeli továbbá jövőbeli tárcájukkal kapcsolatos ismereteiket és kommunikációs képességeiket.

(2)   A Parlament külön figyelmet fordít a nemek egyensúlyára. Kifejezheti álláspontját a tárcáknak a megválasztott elnök általi elosztásával kapcsolatban.

(3)   A Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. Elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk teljes körű feltárását. A biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatát ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jogi ügyekért felelős bizottságnak.

2. cikk  : A pénzügyi érdekeltségről szóló nyilatkozat vizsgálata

(1)   A jogi ügyekért felelős bizottság megvizsgálja a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatát és értékeli, hogy annak tartalma pontos-e, az teljes-e és hogy felmerülhet- e összeférhetetlenség.

(2)   A meghallgatás téma szerint illetékes bizottság általi megtartásának elengedhetetlen előfeltétele, hogy a jogi ügyekért felelős bizottság megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát. Ilyen megerősítés hiányában a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárás lefolytatásáig fel kell függeszteni a biztosjelölt kinevezési eljárását.

(3)    A következő iránymutatásokat kell alkalmazni a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatnak a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során:

a)   amennyiben a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vizsgálata során a jogi ügyekért felelős bizottság a bemutatott dokumentumok alapján megállapítja, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat megfelel a valóságnak, teljes és nem tartalmaz olyan információt, amely szerint meglévő vagy esetleges összeférhetetlenség áll fenn a biztosjelölt tárcájával kapcsolatosan, a parlamenti bizottság elnöke az összeférhetetlenség hiányát megállapító levelet küld a meghallgatásért felelős bizottságoknak vagy – amennyiben a hivatali idő során lefolytatott eljárásról van szó – az illetékes bizottságoknak;

b)   amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság azt állapítja meg, hogy a biztosjelölt hiányos vagy ellentmondásos információkat közölt, illetve az információk vizsgálata további magyarázatokat tesz szükségessé, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján felkéri a biztosjelöltet a további információk indokolatlan késedelem nélküli közlésére, és ezek mérlegelése és megfelelő elemzése után hoz döntést; a jogi ügyekért felelős bizottság adott esetben határozhat úgy, hogy vitára hívja meg a biztosjelöltet;

c)   amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vagy a biztosjelölt által benyújtott további információk alapján összeférhetetlenséget állapít meg, ajánlásokat dolgoz ki az összeférhetetlenség megszüntetésére; ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását; súlyosabb esetekben, amennyiben nem lehet megoldást találni az összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében; a Parlament elnöke ekkor megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről.

3. cikk  : Meghallgatások

(1)   Minden biztosjelöltet meghívnak, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság vagy bizottságok előtt egyszeri meghallgatásra.

(2)   A meghallgatásokat az Elnökök Értekezlete szervezi a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján. A szervezés részleteiért az egyes bizottságok elnöke és koordinátorai felelnek. Előadók is kijelölhetők.

(3)   Vegyes tárcák esetében megfelelő intézkedésekre van szükség az illetékes bizottságok kiválasztására. Három eset lehetséges:

a)   a tárcája kapcsán egy parlamenti bizottság illetékes; ebben az esetben a biztosjelöltet csak ez az egy bizottság (az illetékes bizottság) hallgatja meg;

b)   a biztosjelölt tárcája kapcsán nagyjából azonos arányban illetékes több parlamenti bizottság: ebben az esetben a biztosjelöltet az érintett bizottságok (vegyes bizottságok) együttesen hallgatják meg; és

c)   a biztosjelölt tárcája kapcsán főként egy bizottság illetékes, de kis mértékben legalább egy másik bizottság is érintett; ebben az esetben az illetékes bizottság hallgatja meg a biztosjelöltet a többi érintett bizottság (társbizottságok) részvételével.

(4)   Az intézkedésekről teljes körűen egyeztetnek a Bizottság megválasztott elnökével.

(5)   A bizottságok a meghallgatás előtt kellő időben írásban eljuttatják a kérdéseket a biztosjelöltekhez. Valamennyi biztosjelöltnek két, a Bizottsági Elnökök Értekezlete által megfogalmazott általános kérdést tesznek fel, amelyek közül az első a jelölt általános alkalmasságával, európai elkötelezettségével és személyes függetlenségével, a második pedig a tárca irányításával és a Parlamenttel való együttműködéssel kapcsolatos. Az illetékes bizottság öt további kérdést terjeszt elő; alkérdések nem nyújthatók be. Vegyes bizottságok esetében az egyes bizottságok három kérdést fogalmazhatnak meg.

A biztosjelöltek önéletrajzait és írásbeli kérdésekre adott válaszait a meghallgatás előtt a Parlament honlapján közzé kell tenni.

(6)   A meghallgatások tervezett időtartama három óra. A meghallgatásokra olyan körülmények között és olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a biztosjelöltek egyenlő és méltányos lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra és véleményük kifejtésére.

(7)   A biztosjelölteket felkérik, hogy tartsanak legfeljebb 15 perces szóbeli bevezetőt. A meghallgatáson legfeljebb 25 kérdést tesznek fel – amennyiben ez lehetséges – tárgykörönként csoportosítva. Egy nyomon követési kérdést azonnal fel lehet tenni a kijelölt időkereten belül. A felszólalási időt értelemszerűen a 171. cikkel összhangban osztják fel a képviselőcsoportok között. A meghallgatások lebonyolításánál az a cél, hogy pluralista politikai párbeszéd bontakozzon ki a biztosjelöltek és a képviselők között. A meghallgatás végén a biztosjelöltek lehetőséget kapnak egy rövid záróbeszédre.

(8)   A meghallgatásokat élőben, audiovizuálisan közvetítik, és e közvetítés a nyilvánosság és a média számára ingyenesen elérhető. A meghallgatásokról készült, katalogizált felvételt 24 órán belül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

4. cikk  : Értékelés

(1)   Az elnök és a koordinátorok késedelem nélkül összeülnek a meghallgatás után, hogy értékeljék a biztosjelölteket. Az értékelés zárt ülésen történik. A koordinátorok nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztosjelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. A Bizottsági Elnökök Értekezlete az értékelés megkönnyítésére elkészít egy formanyomtatványt.

(2)   Vegyes bizottságok esetében az érintett bizottságok elnöke és koordinátorai a teljes eljárás során együttesen járnak el.

(3)   Az egyes biztosjelöltekről egyetlen értékelő levelet kell készíteni, amely magában foglalja a meghallgatásban részt vevő valamennyi társbizottság véleményét.

(4)   A koordinátorok az értékelés során a következő elveket alkalmazzák:

a)   Ha a koordinátorok egyhangúan elfogadják a biztosjelöltet, az elnök jóváhagyó levelet nyújt be a nevükben.

b)   Ha a koordinátorok egyhangúan elutasítják a biztosjelöltet, az elnök elutasító levelet nyújt be a nevükben.

c)   Ha a koordinátorok – a parlamenti bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel lehet tüntetni.

d)   Ha a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok nem érik el a bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő többséget, akkor:

–   először további írásbeli kérdéseken keresztül kiegészítő információk kérnek;

–   ha a koordinátorok ezután is elégedetlenek, egy újabb 1,5 órás meghallgatásra kérnek engedélyt az Elnökök Értekezletétől.

e)   Ha a d) pont alkalmazását követően a koordinátorok – a parlamenti bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel lehet tüntetni.

f)   Ha a d) pont alkalmazását követően a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok még mindig nem érik el a bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő többséget, az bizottság elnöke bizottsági ülést hív össze és szavazásra bocsátja az (1) bekezdésében említett két kérdést. A bizottság elnöke benyújt egy, a bizottság értékelését tartalmazó levelet.

(5)   A bizottságok értékelő leveleit az értékelési folyamat lezárultát követő 24 órán belül továbbítani kell. A nyilatkozatot a Bizottsági Elnökök Értekezlete megvizsgálja és ezt követően továbbítja az Elnökök Értekezletének. Eszmecserét követően az Elnökök Értekezlete lezártnak nyilvánítja a meghallgatásokat, hacsak nem dönt további információk kéréséről, és engedélyt ad az összes értékelő levél nyilvánosságra hozatalára.

5. cikk  : A biztosok testületének bemutatása

(1)   A Bizottság megválasztott elnökét felkérik, hogy mutassa be a biztosjelöltek teljes testületét és programjukat bemutatja a Parlament ülésén, amelyre az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke meghívást kap. A bemutatást vita követi. A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 132. cikk (3)–(8) bekezdése alkalmazandó.

(2)   Az állásfoglalási indítványról szóló szavazás után a Parlament szavaz arról, hogy megadja- e jóváhagyását megválasztott elnök és a biztosjelöltek testületként való kinevezéséhez. A Parlament a leadott szavazatok többségével dönt, név szerinti szavazással. A Parlament elnapolhatja a szavazást a következő ülésig.

6. cikk  : A meghallgatások során tett vállalások nyomon követése

A biztosjelöltek által a meghallgatások során tett vállalásokat és megfogalmazott prioritásokat az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás IV. melléklete 1. pontjának megfelelően a Bizottsággal folytatott éves strukturált párbeszéd keretében az illetékes bizottság a biztosi megbízatás teljes ideje alatt vizsgálja.

II. rész    – A biztosok testületében annak hivatali ideje alatt a tárcák lényeges átszervezése vagy a testület összetételének megváltozása

7. cikk  : Üresedés

Ha lemondás, felmentés vagy elhalálozás miatt szabadul fel egy tárca, a Parlament azonnal felkéri a biztosjelöltet, hogy vegyen részt az I. részben megállapított feltételeknek megfelelő meghallgatáson.

8. cikk  : Új tagállam csatlakozása

Új tagállam csatlakozása esetén a Parlament felkéri a biztosjelöltet, hogy vegyen részt az I. részben megállapított feltételeknek megfelelő meghallgatáson.

9. cikk  : A tárcák lényeges megváltozása

A Bizottság hivatali ideje alatt a tárcák jelentős átszervezése esetén az érintett biztosokat felkérik, hogy az I. részben megállapítottakkal megegyező feltételek mellett vegyenek részt a meghallgatáson, mielőtt megkezdik új hatáskörük gyakorlását.

10. cikk  : Szavazás a plenáris ülésen

A 125. cikk (7) bekezdésében megállapított eljárástól eltérve, amennyiben a plenáris ülésen történő szavazás egyetlen biztos kinevezését érinti, a szavazás titkos.