171. cikk : Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája (1)

1.   Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a felszólalási idő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz.

2.   A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az Elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást az Elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a vita tárgyától, az Elnök utasítja arra, hogy térjen vissza a tárgyra.

3.   Valamely adott vita első részéhez az Elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok viszonylagos nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz.

4.   A felszólalási időt a vita e részében az alábbi feltételek szerint kell felosztani:

(a)   a felszólalási idő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban kell felosztani;

(b)   a második részt a képviselőcsoportok között tagjaik összlétszáma arányában osztják el;

(c)   a független képviselők részére együttes felszólalási időt kell megállapítani, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul;

(d)   a plenáris ülésen a felszólalási idő felosztása során figyelembe kell venni azt, hogy a fogyatékossággal élő képviselőknek hosszabb időre lehet szüksége a felszólaláshoz.

5.   Ha a teljes felszólalási időt a különböző napirendi pontokra osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az Elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontok szerinti felosztásáról. Az Elnök gondoskodik a felszólalási idő betartásáról.

6.   A vitára rendelkezésre álló idő fennmaradó részét nem kell előzetesen felosztani. Ehelyett az Elnök általános szabályként legfeljebb egyperces felszólalásra hívhatja fel a képviselőket. Az Elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót.

7.   Az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának és a képviselőcsoportoknak a csoport nevében szólni kívánó vezetői, illetve az őket helyettesítő felszólalók számára az Elnök kérelemre elsőbbséget adhat.

8.   Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában.

9.   A következő kérdésekről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: az ülés jegyzőkönyve, az eljárási indítványok, valamint a végleges napirendtervezetet vagy a napirendtervezetet érintő módosítások.

10.   A jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül azt követően kell meghallgatni, hogy az előadó ismertette jelentését. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából.

11.   Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, plenáris ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.

12.   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikkének figyelembevétele mellett az Elnök megegyezésre törekszik a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Tanács elnökével a felszólalási idő részükre történő megfelelő felosztásáról.