163. cikk : Sürgősségi eljárás

1.   Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport, legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását, amelyet a Parlamentnek a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtottak be. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani.

2.   Az Elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a plenáris ülésen. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén kell szavazni, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották a képviselők részére. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik.

3.   A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője és egy ellenző felszólaló szólalhat fel, valamint az illetékes bizottság elnöke, vagy előadója, vagy mindkettőjük. E felszólalók egyike sem szólalhat fel három percet meghaladó terjedelemben.

4.   A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az Elnök határozza meg.

5.   Sürgősségi eljárás lefolytatható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján.

Sürgősségi eljárás alkalmazása és intézményközi tárgyalások folytatása esetén a 70. cikk és a 71. cikk nem alkalmazandó. A 74. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.