208. cikk : Vizsgálóbizottságok

1.   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkének és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat (1) 22. cikkének megfelelően a Parlament az összes képviselő egynegyedének kérelmére vizsgálóbizottságot állíthat fel az olyan állítólagos jogsértések vagy hivatali visszásságok kivizsgálása céljából, amelyek feltételezhetően az Európai Unió szervei, illetve intézményei, a tagállamok közigazgatási szervei vagy az uniós jog által annak alkalmazására felhatalmazott személyek által az uniós jog végrehajtása során elkövetett cselekmények.

Sem a vizsgálatnak az összes parlamenti képviselő egynegyede által meghatározott tárgya, sem a (11) bekezdésben megállapított időtartam tekintetében nem nyújtható be módosítás.

2.   A vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozatot a határozat meghozatalát követő egy hónapon belül közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3.   A vizsgálóbizottság működését a bizottságokra vonatkozó cikkek szabályozzák, kivéve, ha e cikk, illetve a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat kifejezetten másképp rendelkezik.

4.   A vizsgálóbizottság felállítására irányuló kérelemben pontosan meg kell határozni a vizsgálat tárgyát, és a kérelmet részletesen indokolni kell. A Parlament az Elnökök Értekezlete javaslatára határoz a bizottság felállításáról és adott esetben annak létszámáról.

5.   A vizsgálóbizottságok nem jogosultak véleményt nyilvánítani más bizottságok részére.

6.   A vizsgálóbizottságban az eljárás bármely szakaszában csak a rendes tagok, illetve távollétükben a póttagok szavazhatnak.

7.   A vizsgálóbizottság elnököt és alelnököket választ, és egy vagy több előadót nevez ki. A bizottság tagjaira meghatározott hatásköröket ruházhat át, illetve megbízásokat, különleges feladatokat adhat; a tagok ezekről a későbbiekben a bizottságnak részletes jelentést tesznek.

8.   Az ülések közötti időszakban sürgős esetekben, illetve szükség esetén a bizottság hatásköreit a bizottság koordinátorai gyakorolják, a bizottság következő ülésén történő megerősítés feltételével.

9.   A nyelvhasználatot tekintve a vizsgálóbizottság a 167. cikk rendelkezéseit alkalmazza. A bizottság elnöksége azonban:

-   ha titoktartási okokból szükségesnek ítéli, a tolmácsolást a tanácskozásban részt vevő bizottsági tagok hivatalos nyelveire korlátozhatja,

-   oly módon határozhat a kézhez kapott dokumentumok fordításával kapcsolatban, amely biztosítja, hogy a bizottság hatékonyan és gyorsan végezhesse a feladatát és hogy az ügy szükséges titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák.

10.   Amennyiben egy tagállami szerv vagy hatóság felelős lehet az uniós jog végrehajtása során felmerült állítólagos jogsértésekért vagy hivatali visszásságokért, a vizsgálóbizottság felkérheti az adott tagállam parlamentjét a vizsgálatban való együttműködésre.

11.   A vizsgálóbizottság munkáját egy, a Parlament számára a munka eredményeiről készített jelentéssel zárja le, amelyet legkésőbb az alakuló ülését követő tizenkét hónapon belül be kell nyújtania. A Parlament ezen időtartamot két alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja. Adott esetben a jelentés az 55. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően kisebbségi álláspontokat tartalmazhat. A jelentést közzé kell tenni.

A vizsgálóbizottság kérelmére a Parlament a jelentést a benyújtást követő ülésen megvitatja.

12.   A bizottság az Európai Unió vagy a tagállamok intézményeinek, illetve szerveinek szóló ajánlástervezetet is benyújthat a Parlamentnek.

13.   Az Elnök a VI. melléklet szerint illetékes bizottságot utasítja, hogy kísérje figyelemmel a vizsgálóbizottság munkájának eredményeképpen tett intézkedéseket, és adott esetben készítsen jelentést róluk. Ezenkívül megtesz minden szükségesnek ítélt olyan lépést, amely biztosítja a vizsgálat következtetéseinek megfelelő gyakorlati intézkedések meghozatalát.