221. cikk : A Parlamenthez beérkező bizalmas információk zárt bizottsági ülésen történő parlamenti bizottsági vizsgálatára vonatkozó eljárás

1.   Ha a Parlamentnek jogi kötelezettsége, hogy bizalmas információként kezelje a hozzá eljuttatott információkat, az illetékes bizottság elnöke automatikusan a (3) bekezdésben megállapított bizalmas eljárást alkalmazza.

2.   Az (1) bekezdés sérelme nélkül az eljuttatott információk „bizalmas információként” való kezelésére vonatkozó jogi kötelezettség hiányában minden bizottság jogosult a (3) bekezdésben említett bizalmas eljárás alkalmazására egy tagjának az általa megjelölt információra vagy dokumentumra vonatkozó, írásban vagy szóban tett kérelme alapján. Ilyen esetben a bizalmas eljárás alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához a jelen lévő tagok kétharmados többsége szükséges.

3.   Ha a bizottság elnöke bizalmas eljárás alkalmazása mellett határozott, akkor az ülést zárt ajtók mögött kell megtartani, és azon csak a bizottság tagjai és adott esetben póttagjai vehetnek részt. A bizottság az alkalmazandó intézményközi jogi kerettel összhangban dönthet úgy, hogy a 216. cikk (3) bekezdése értelmében más képviselők is részt vehetnek az ülésen. Az ülésen az elnök által előzetesen kijelölt olyan személyek is részt vehetnek, akiknek rendelkezniük kell a szükséges információkkal, a bizalmas információk Parlament általi kezelésére vonatkozó alkalmazandó szabályokból fakadó korlátozások kellő tiszteletben tartása mellett. A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és annál magasabb minősítésű adatok megtekintése tekintetében, illetve az intézményközi jogi keretből fakadó különleges hozzáférési korlátozások esetében további megszorítások is alkalmazhatók.

A dokumentumokat az ülés elején ki kell osztani, majd az ülés végén össze kell gyűjteni. A dokumentumokat meg kell számozni. Semmiféle feljegyzés és fénymásolat nem készíthető.

Az ülés jegyzőkönyve nem tehet említést a bizalmas eljárás alá vont ügy tárgyalásáról. Kizárólag az esetlegesen e tárgyban hozott határozatot lehet jegyzőkönyvbe venni.

4.   A titoktartási kötelezettség megszegésére általánosságban vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a bizalmas eljárást alkalmazó bizottságból legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérheti a titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát. E kérelem a következő bizottsági ülés napirendjére tűzhető. A bizottság tagjai többségével határozhat úgy, hogy a 11. és a 176. cikk értelmében az ügyet vizsgálat céljából az Elnök elé terjeszti.