Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló, 2022. március 1. óta elfogadott állásfoglalásaira, és különösen az Ukrajna folyamatos uniós támogatásának szükségességéről szóló, 2024. július 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel a Világbank, az ukrán kormány, az Európai Bizottság és az ENSZ „Az ukrajnai károk és igények harmadik gyorsfelmérése (RDNA3), 2022. február – 2023. december” című, 2024. február 14-i jelentésére,

–  tekintettel az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Tanács következtetéseire és az Ukrajna támogatásáról szóló, 2023. július 12-i együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Unió és Ukrajna közötti, 2024. június 27-i közös biztonsági kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság külügyminisztereinek 2024. szeptember 10-i nyilatkozatára arról, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak,

–  tekintettel a NATO 2022. évi stratégiai koncepciójára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Oroszország 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, folytatva a 2014 óta elkövetett korábbi agressziókat – ideértve a Krím félsziget annektálását, majd Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek ezt követő megszállását –, és továbbra is folyamatosan megsérti az ENSZ Alapokmányának elveit Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása elleni agressziója révén, valamint kirívóan és súlyosan megsérti az 1949. évi genfi egyezményekben meghatározott, nemzetközi humanitárius jogot;

B.  mivel az ENSZ Közgyűlése 2022. március 2-i határozatában azonnal az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését sértő, agressziós cselekménynek minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, és 2022. november 14-i határozatában elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni agressziós háborújáért, valamint jogilag és pénzügyileg felelősségre kell vonni jogsértő nemzetközi cselekményeiért, többek között jóvátétel révén az okozott károkért;

C.  mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) több elfogatóparancsot adott ki a polgári objektumok elleni támadások irányításával, a lakosság jogellenes deportálásával és a lakosságnak Ukrajna megszállt területeiről az Oroszországi Föderációba való, jogellenes áthelyezésével kapcsolatos, az ukrán gyermekek kárára elkövetett háborús bűncselekményekért felelős orosz tisztviselők ellen; mivel 2024 szeptemberében Mongólia nem hajtotta végre a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát;

D.  mivel Ukrajna és polgárai rendíthetetlen elszántsággal, sikeresen védik hazájukat, noha ezért nagy árat fizetnek a polgári és katonai áldozatok tekintetében; mivel az orosz erők továbbra is szisztematikus és válogatás nélküli támadásokat hajtanak végre Ukrajnában lakóövezetek és polgári infrastruktúra ellen, amelyek több ezer ukrán polgári személy, köztük gyermekek halálához, erőszakos deportálásokhoz és eltűnésekhez, ukrán állampolgárok illegális bebörtönzéséhez és kínzásához, civilek, katonák és hadifoglyok kivégzéséhez, valamint az ország egész területén terrorcselekményekhez vezettek, beleértve a szexuális erőszak és a tömeges nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazását; mivel ukránok milliói kényszerülnek továbbra is lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül, az orosz agresszió elől menekülve;

E.  mivel 2024. augusztus 24. óta Oroszország az eddigi legintenzívebb légi bombázási hadjáratát folytatja Ukrajna ellen, nagyszámú ballisztikus rakéta, siklóbomba, drón és más fegyverek bevetésével Harkiv, Kijev, Poltava, Szumi, Lviv és Odessza ellen, ahol egy közelmúltban végrehajtott drón- és rakétatámadás hét polgári személy halálát okozta mindössze 70 km-re a lengyel határtól; mivel Oroszország megrongálta vagy elpusztította az ország energetikai infrastruktúrájának közel 80%-át, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az elkövetkező téli hónapokban súlyos humanitárius válság alakulhat ki Ukrajnában; mivel az ilyen szisztematikus támadások a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek minősülnek;

F.  mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy 2024. szeptember 12-én egy orosz rakéta eltalált egy Egyiptomba tartó, búzát szállító ömlesztettáru-szállító hajót a Fekete-tengeren, és ezzel az élelmezésbiztonság ismét célponttá vált; mivel az Ukrajnát célzó orosz drónok és rakéták növekvő gyakorisággal sértik meg az EU és a NATO légterét, veszélyeztetve keleti régióink polgárait;

G.  mivel a humanitárius helyzet Ukrajnában – különösen a frontvonalak közelében – egyre kritikusabbá válik; mivel az ENSZ szerint a kritikus polgári infrastruktúra elleni közelmúltbeli orosz támadások miatt ukránok tízezrei maradtak alapvető szolgáltatások nélkül, és 2024-ben több mint 14,6 millió ember – az ukrán lakosság mintegy 40%-a – szorul humanitárius segítségnyújtásra; mivel a Harkivszka megyében májusban felerősödött ellenségeskedések az Ukrajnában 2023 óta észlelt legnagyobb lakóhelyelhagyást okozták; mivel az ENSZ jelentései szerint a finanszírozási hiány miatt a humanitárius segítségnyújtásban dolgozók jelenleg nem tudják teljes mértékben kielégíteni az ország kritikus szükségleteit; mivel a konfliktus elhúzódása a sürgős szükségletek állandósulásához és azok romlásához vezet az elkövetkező hónapokban; mivel az ukrajnai infrastruktúra lerombolása katasztrofális következményekkel jár a nők egészségére nézve, akik gyakran ápolási, orvosi és gondozási munkát végeznek;

H.  mivel Magyarország kormánya az átmeneti védelemről szóló irányelvet(3) megsértve rendeletet hirdetett ki, megszüntetve a nyugat-ukrajnai menekültek államilag finanszírozott menekültszállásait, hajléktalanná téve sokakat, többségükben nőket és gyermekeket;

I.  mivel az ukrán kormány, a Világbank Csoport, a Bizottság és az ENSZ által a károkról és igényekről készített közös gyorsfelmérés (RDNA3) legutóbbi becslése szerint 2023. december 31-én Ukrajna újjáépítésének és helyreállításának teljes költsége a következő évtizedben legalább 486 milliárd USD lesz, az egy évvel korábban becsült 411 milliárd USD-hez képest;

J.  mivel az EU és tagállamai eddig több mint 100 milliárd EUR összegű pénzügyi, humanitárius, menekültügyi és katonai segítséget nyújtottak Ukrajnának; mivel az EU 2022-ben és 2023-ban több mint 25 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, és létrehozta az Ukrajna-eszközt -- egy olyan célzott pénzügyi eszközt, amely lehetővé teszi, hogy 2024 és 2027 között 50 milliárd EUR összegig terjedő kiszámítható és rugalmas pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának -; mivel 2024 júliusában az EU az újonnan létrehozott Ukrajna-eszköz keretében teljesítette az első, mintegy 4,2 milliárd EUR összegű rendszeres kifizetést; mivel ez a kifizetés az előző áthidaló és előfinanszírozási támogatásokat követi, amely az eszköz 2024. márciusi létrehozása óta majdnem 14 milliárd EUR-t tett ki;

K.  mivel Oroszország 2024-ben jelentősen növelte saját katonai kiadásait és termelését; mivel Oroszország Belarusz lőszerkészleteit is felhasználja, és több ország, elsősorban Irán és Észak-Korea katonai támogatására támaszkodik; mivel egyes jelentések arra utalnak, hogy Kína jelentős segítséget nyújt Oroszország számára katonai képességeinek megerősítéséhez, a kettős felhasználású technológiákon túl is; mivel kormányzati források szerint Irán a közelmúltban Fath-360 típusú közeli hatótávolságú ballisztikusrakéta-szállítmányokat indított Oroszországba; mivel Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság új szankciósorozatot jelentett be Irán ellen;

L.  mivel az EU és tagállamai a nemzetközi partnerekkel és a NATO-szövetségesekkel együtt továbbra is katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke szerinti önvédelemhez való joga gyakorlásában Oroszország háborús agressziójával szemben; mivel az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) az ukrán fegyveres erők mintegy 60 000 tagját részesítette összfegyvernemi és speciális kiképzésben; mivel a NATO évente 40 milliárd EUR pénzügyi támogatást fog biztosítani Ukrajnának;

M.  mivel a katonai segélyek szintje továbbra is alacsony mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében, és mivel a fegyverek és lőszerek Ukrajnába történő tényleges szállítása a szállítási döntések meghozatalát követően is késik; mivel számos tagállam nem tartja be kötelezettségvállalásait, sőt néhány jelentős támogató bejelentette, hogy 2025-ben jelentősen csökkenteni kívánja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatáshoz való hozzájárulását; mivel az EU úgy határozott, hogy az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeiből származó rendkívüli nyereséget Ukrajna támogatására, különösen további katonai segítségnyújtásra használja fel; mivel nem jött létre jogi keret a befagyasztott orosz vagyoni eszközökből származó tőkenyereség hatékony megszerzésére és újraelosztására;

N.  mivel ráadásul Magyarország blokkolja mind az Európai Békekereten (EPF) belül újonnan, 2024 márciusában létrehozott és Ukrajnát 5 milliárd EUR összeggel támogató alapot, mind pedig az Európai Békekeret keretében a tagállamok számára nyújtott visszatérítések nyolcadik részletét, amely több mint 18 hónapja nyújt katonai segítséget Ukrajnának;

O.  mivel 2022 februárja óta az EU 14 szankciócsomagot fogadott el, amelyek célja elsősorban az volt, hogy aláássák Oroszország képességét arra, hogy jogellenes agressziós háborút folytasson;

P.  mivel uniós tagállamok továbbra is vásárolnak fosszilis tüzelőanyagokat és uránt Oroszországból, hozzájárulva az orosz gazdasághoz és megerősítve annak háborús kasszáját; mivel az Ukrajna elleni teljes körű agressziós háború kitörése óta az orosz fosszilis tüzelőanyagok EU-ba irányuló értékesítése meghaladta a 200 milliárd EUR-t, ami kétszerese az ugyanebben az időszakban Ukrajnának nyújtott teljes támogatásnak; mivel az EU mentességet biztosított a Barátság gázvezetéken keresztül Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba importált orosz nyersolaj tekintetében; mivel az, hogy Azerbajdzsán növeli orosz gázimportját, aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy Oroszországot Azerbajdzsán válthatja fel a gázellátásban, ugyanis Baku, ha nem képes kielégíteni az európai keresletet, azerbajdzsáninak minősítheti az európai fogyasztás céljára szánt orosz gázt; mivel egy környezeti szempontból veszélyes és biztosítással nem rendelkező orosz olajszállító tartályhajókból álló árnyékflotta még mindig működik a Balti-tengeren, és megkerüli a szankciórendszert;

1.  a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, folytatódó agressziós háborúját, valamint Belarusz e háborúban való részvételét, és követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott, valamennyi katonai tevékenységét, és feltétel nélkül vonjon ki Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről minden haderőt és katonai felszerelést, és nyújtson kártérítést Ukrajnának a népében, földjében, természetében és infrastruktúrájában okozott károkért;

2.  kifejezi osztatlan szolidaritását Ukrajna népével, teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és hangsúlyozza, hogy ez az agressziós háború az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek a nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti; megismétli, hogy támogatja az EU és tagállamai azon kötelezettségvállalását, hogy minden lehetséges módon humanitárius segítséget, katonai, gazdasági és pénzügyi, valamint politikai támogatást nyújtanak Ukrajna győzelméig annak érdekében, hogy végső soron megállítsák Oroszország agressziós háborúját, és lehetővé tegyék Ukrajna számára, hogy felszabadítsa teljes lakosságát, és helyreállítsa a teljes ellenőrzést a nemzetközileg elismert határain belül; hangsúlyozza, hogy a végső cél továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, az általa diktált feltételekkel, valamint az ukrán nép biztonságának és méltóságának garantálása egy békés és stabil Európában;

3.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan törekedjenek az Ukrajnának nyújtott lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatásra és annak fenntartására, valamint a háború békés megoldásának megtalálására, amelynek Ukrajna függetlenségén, szuverenitásán és területi integritásán, a nemzetközi jog elvein, a háborús bűncselekményekért és az Oroszország által elkövetett agresszió bűntettéért való elszámoltathatóságon, az orosz jóvátételen, valamint az Ukrajnában okozott súlyos károkért teljesített egyéb kifizetéseken kell alapulnia; szorgalmazza, hogy az EU vállaljon aktív szerepet Ukrajna békeformulájának végrehajtásában, és teremtse meg a békéről szóló második csúcstalálkozó megtartásához szükséges alapokat;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy a partnerországokkal együttműködve mielőbb javasoljon hosszú távú pénzügyi támogatást Ukrajna újjáépítéséhez, különösen az Ukrajna-eszköz gyors végrehajtásának biztosítása révén és az eszközre építve az Ukrajnának nyújtott politikai támogatásunkkal arányos, megfelelő szintű folyamatos újjáépítési támogatás és források biztosítása érdekében;

5.  felhívja az összes tagállamot, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott finanszírozást, és tartózkodjanak hozzájárulásuk csökkentésétől; megismétli azon szilárd meggyőződését, hogy Oroszországnak pénzügyi kártérítést kell nyújtania az Ukrajnában okozott hatalmas károkért; üdvözli a Tanács határozatát, amely szerint a befagyasztott orosz állami eszközökből származó rendkívüli bevételeket az Ukrajnát támogató alaphoz és az Ukrajna-eszközhöz irányítja át, valamint a G7-ek azon döntését, hogy 50 milliárd USD összegű hitelt ajánlanak fel Ukrajnának, amelyet befagyasztott orosz állami eszközökből fedeznek; gyors előrelépésre szólít fel a G7-ek azon döntésének végrehajtása terén, hogy 50 milliárd USD összegű hitelt ajánlanak fel Ukrajnának, amelyet befagyasztott orosz állami eszközökből fedeznek, és hogy a pénzeszközök időben történő kifizetését biztosítsák Ukrajnának; felhívja az EU-t, hogy folytassa a munkát, és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együtt igazítsa ki a szankciós jogszabályokat, illetve hozzon létre szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott, állami tulajdonban lévő orosz vagyoni eszközök elkobzására;

6.  felszólít az uniós humanitárius segítségnyújtás jelentős növelésére annak biztosítása érdekében, hogy 2025-ben is folytatódjon Ukrajna teljes körű támogatása; megjegyzi, hogy valószínűleg továbbra is, még évekig szükség lesz humanitárius támogatásra, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak fel kell készülnie arra, hogy hosszú távú tervezéssel és megfelelő forrásokkal kielégítse ezeket a szükségleteket; felszólítja a semleges államokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyeiket;

7.  megismétli, hogy Ukrajnának az agresszió áldozataként az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban törvényes joga van az önvédelemhez; emlékeztet arra, hogy az EU, az USA és a hasonlóan gondolkodó partnerek által nyújtott jelentős – bár még mindig elégtelen – katonai segítség célja, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát egy agresszor állammal szemben, és visszaállíthassa a nemzetközileg elismert területének egésze feletti teljes ellenőrzést;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul szüntessék meg az Ukrajnának szállított nyugati fegyverrendszerek orosz területen található legitim katonai célpontok ellen való használatára vonatkozó korlátozásokat, mivel ez akadályozza Ukrajna azon képességét, hogy teljes mértékben gyakorolhassa a nemzetközi közjog szerinti önvédelemhez való jogát, és kiszolgáltatja Ukrajnát a lakossága és infrastruktúrája elleni támadásoknak;

9.  hangsúlyozza, hogy a lőszerek és fegyverek nem megfelelő mennyiségben való szállítása és használatuk korlátozása alááshatja az eddig tett erőfeszítéseket, és mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az idei év elején tett határozott nyilatkozatok ellenére csökken a tagállamok által Ukrajnának nyújtott kétoldalú katonai támogatás pénzügyi volumene; ezért ismét felszólítja a tagállamokat, hogy teljesítsék 2023. márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnába, felgyorsítják a fegyverek, különösen a modern légvédelmi rendszerek és egyértelműen meghatározott igények kielégítésére egyéb fegyverek és lőszerek, többek között Taurus robotrepülőgépek szállítását; felszólít az EU és Ukrajna közötti közös biztonsági kötelezettségvállalásokban vállalt kötelezettségek gyors végrehajtására; megismétli álláspontját, amely szerint valamennyi uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek együttesen és egyénileg el kell köteleznie magát amellett, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25%-ának megfelelő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának;

10.  hangsúlyozza, hogy fokozott légvédelmi együttműködésre van szükség a tagállamok között az EU és a NATO légterébe érkező fenyegetésekkel szembeni védelem biztosítása érdekében;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy folytasson stratégiai kommunikációt a tagállamokban annak kifejtése érdekében, hogy Ukrajna védelme mennyire fontos Európa tágabb stabilitása szempontjából, és biztosítsa, hogy az uniós polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak e támogatás jelentőségéről, mind Ukrajna szuverenitása, mind pedig az EU-n belüli béke és biztonság szempontjából; üdvözli és örömmel fogadja az egyes tagállamokban tett állami erőfeszítéseket és az állampolgárok közösségi finanszírozási kezdeményezéseit Ukrajna folyamatos fegyverellátásának biztosítására; ösztönzi továbbá a hasonló kezdeményezéseket az egész EU-ban a szolidaritás és a nyilvánosság részvételének előmozdítása érdekében ebben a kritikus kérdésben;

12.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy teljesítsék a 2022. évi versailles-i nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásokat, és gyorsítsák fel a stratégiai iránytű teljes körű végrehajtását az ipar és a fegyveres erők szintjén folytatott európai katonai együttműködés fokozása révén annak érdekében, hogy az EU erősebb és cselekvőképesebb szereplő legyen a biztonság garantálása terén, amely interoperábilis a NATO-val és kiegészíti azt; hangsúlyozza, hogy konkrét lépéseket kell tenni Ukrajna uniós védelmi és kiberbiztonsági politikákba és programokba való integrálása érdekében az uniós tagsági folyamat során; sürgeti az uniós intézményeket, hogy gyorsítsák fel az európai védelmi ipari stratégia elfogadását a védelmi vonatkozású termékek időben történő rendelkezésre állásának és szállításának biztosítása érdekében, ami lehetővé tenné katonai támogatás időben történő biztosítását Ukrajna részére; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a hadiipari termelés ukrán területen történő létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalásuknak; hangsúlyozza az ukrán védelmi iparral való együttműködés fontosságát és annak hosszú távon való integrálását az uniós védelmi technológiai és ipari bázisba;

13.  elismerését fejezi ki az Ukrajna védelmét szolgáló kapcsolattartó csoportnak a nemzetközi támogatás koordinálásában betöltött alapvető szerepéért, és sürgeti az uniós tagállamokat, hogy növeljék hozzájárulásukat Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséhez;

14.  sürgeti a tagállamokat, hogy aktívan gyakoroljanak nyomást Magyarország kormányára, hogy vessen véget az Európai Békekeret, többek között az újonnan létrehozott Ukrajnát támogató alap blokkolásának, és így teljesítse a 2022 februárja óta tett és valamennyi tagállam által elfogadott kötelezettségvállalásokat;

15.  határozottan elítéli a szexuális és nemi alapú erőszak háborús fegyverként való alkalmazását, és hangsúlyozza, hogy ez háborús bűncselekménynek minősül; felhívja a fogadó és a tranzitországokat, hogy garantálják a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, különösen a sürgősségi fogamzásgátláshoz, a posztexpozíciós profilaxishoz és az abortuszhoz való hozzáférést, többek között a nemi erőszak túlélői számára is;

16.  megismétli az EU-hoz intézett azon felhívását, hogy fokozza az Oroszországba erőszakkal deportált személyek és az ott erőszakkal örökbefogadott gyermekek szörnyű helyzetének kezelésére irányuló erőfeszítéseit, többek között azáltal, hogy közvetlenül szankcionálja az ukrán gyermekek kényszerített örökbeadásáért és indokolatlan fogva tartásáért közvetlenül felelős és abban részt vevő személyeket;

17.  sürgeti Magyarország kormányát, hogy vonja vissza a nyugat-ukrajnai menekültek államilag finanszírozott menekültszállásainak törléséről szóló rendeletet, és továbbra is tegyen eleget az átmeneti védelemről szóló uniós irányelv szerinti kötelezettségeinek;

18.  felhívja a Tanácsot, hogy tartsa fenn és terjessze ki az Oroszországgal és Belarusszal, valamint az orosz katonai gépezetet katonai és kettős felhasználású technológiákkal és felszereléssel ellátó nem uniós országokkal és szervezetekkel szembeni szankciós politikáját, továbbá kövesse nyomon, vizsgálja felül és fokozza annak hatékonyságát és hatását; elítéli, hogy Irán a közelmúltban ballisztikus rakétákat szállított Oroszországba; sürgeti a tagállamokat, hogy bővítsék tovább és erősítsék meg az Iránnal és Észak-Koreával szembeni szankciórendszert, tekintettel arra, hogy ezek az országok katonai támogatást nyújtanak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához, valamint hogy az EU szankciós jegyzékére vegyenek fel további kínai szervezeteket és személyeket az orosz védelmi és biztonsági ágazatnak nyújtott támogatásuk miatt; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy uniós országokban előállított kritikus alkatrészek eljussanak az orosz katonai iparba, és alapvető fontosságúnak tartja az EU-ban gyártott csúcstechnológiai berendezések kivitelére és karbantartására vonatkozó ellenőrzések megerősítését, valamint a bűnüldözési intézkedések és az együttműködés fokozását a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében; felszólítja a Tanácsot, hogy módszeresen foglalkozzon a szankciók uniós székhelyű vállalatok, harmadik felek és nem uniós országok általi kijátszásával; felhívja a Tanácsot, hogy dolgozzon ki egy új horizontális szankciórendszert e kijátszás elleni fellépés érdekében, amely általánosabb és holisztikusabb eszközt tesz szükségessé az intézkedések kijátszásának megakadályozására az EU által alkalmazott valamennyi rendszerben; felkéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak különösen az orosz fegyverekben és katonai felszerelésekben használt nyugati tervezésű alkatrészek kérdésével;

19.  hangsúlyozza, hogy a meglévő szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás hatása továbbra is veszélyben forog, amennyiben az EU lehetővé teszi az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát; felszólít az orosz gabona és műtrágyák, valamint a nyersanyagok, többek között az alumínium, az acéltermékek, az urán, a titán, a nikkel, a fa és a faipari termékek, valamint a gáz és az olaj behozatalának betiltására; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vezessenek be teljes körű tilalmat az újraexportált orosz finomítottolaj-termékek behozatalára; szorgalmazza továbbá a „származási szabályokkal” kapcsolatos dokumentáció alkalmazását, amely garantálná az EU-ba behozott olajtermékek valós származásának megjelölését;

20.  felhívja a G7-országokat, hogy hatékonyabban érvényesítsék a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó árplafont, és lépjenek fel az Oroszország által az olaj átcsomagolására és piaci áron történő értékesítésére használt kiskapuk ellen; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy gyakoroljanak szigorú ellenőrzést Oroszország „árnyékflottája” felett, amely az uniós és G7-szankciók megsértése mellett műszaki hiányosságai és gyakori meghibásodásai miatt hatalmas ökológiai fenyegetést jelent az ökoszisztémára;

21.  felszólít az orosz cseppfolyósított földgáz teljes körű embargójára, valamint a Gazprommal és az orosz olajvállalatokkal szembeni szankciókra; felhívja az EU-t, hogy írja elő követelményként az orosz cseppfolyósított földgázt szállító, jégálló Arc-7 osztályú hajók felvételét az USA Külföldi Vagyon Ellenőrzésével Foglalkozó Hivatala és az EU szankciós jegyzékeibe, megtagadva tőlük a kikötőkbe való bejutást vagy a nyugati tengeri szolgáltatásokhoz való hozzáférést; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy rójanak ki célzott szankciókat azokra a tengeri hajókra, amelyeket Oroszország az olaj- és gázexportjára vonatkozó szankciók kijátszására, illetve északi-sarkvidéki energiaprojektjei kiszolgálására használ;

22.  szankciókat szorgalmaz Oroszország nukleáris ágazatával és célzott szankciókat a zaporizzsjai atomerőműben a nukleáris biztonságot és védelmet veszélyeztető elkövetőkkel szemben;

23.  elítéli, hogy Oroszország egyre több hibrid támadást hajt végre az EU, tagállamai és tagjelölt országai ellen azzal a céllal, hogy információmanipuláció, szabotázs, rejtett destabilizációs kísérletek és korrupció révén gyengítse az Ukrajnának nyújtott európai támogatást; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy stratégiailag és proaktívan működjenek együtt a hibrid fenyegetésekkel szemben, erősítsék meg az EU stratégiai kommunikációját, és akadályozzák meg, hogy Oroszország beavatkozzon a politikai, választási és egyéb demokratikus folyamatokba az EU-ban és szomszédságában;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és a Verhovna Radának, az orosz kormánynak és más érintett kormányoknak, valamint az ENSZ-nek.

(1) Elfogadott szövegek, P10_TA(2024)0003. (2) HL L, 2024/792, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj. (3) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o., ELI:). http://data.europa.eu/eli/dir/2001/55/oj.)