Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2024)0325 – C10‑0088/2024),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 9. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 10. pontjára,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről szóló, 2024. február 27-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a Szolidaritási Alapból származó uniós pénzeszközök tagállamok általi, természeti katasztrófák esetén történő felhasználásának hatékonyságáról szóló, 2021. október 20-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának felülvizsgálatáról szóló, 2021. május 18-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az EEA 1/2024. sz. jelentésére – európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A10-0002/2024),

A.  mivel 2023. május 1. és 17. között az olaszországi Emilia-Romagna régióban rendkívül heves esőzésekre került sor, ami áradásokhoz vezetett, és az olasz hatóságok becslése szerint 8,5 milliárd EUR-ra becsült, teljes közvetlen kárt okozott;

B.  mivel 2023. augusztus 3. és 6. között Szlovéniát heves esőzések sújtották, amelyek országszerte áradásokhoz vezettek, és az esőzések Szlovénia számára az eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófának bizonyultak, ami a Bizottság szerint összesen 7,3 milliárd EUR teljes közvetlen kárt okozott;

C.  mivel 2023. augusztus 3. és 6. között Ausztriát heves esőzések sújtották, amelyek áradásokhoz vezettek a déli osztrák régiókban, ami az osztrák hatóságok becslése szerint 208 millió EUR-ra becsült, teljes közvetlen kárt okozott;

D.  mivel 2023. szeptember 4. és 11. között Görögországra lesújtott a „Daniel” nevű mediterrán vihar, amely heves esőzéseket okozott és számos helyen áradásokhoz vezetett Görögország középső részén, különösen Thesszália régióban, ami a görög hatóságok becslése szerint 2,3 milliárd EUR teljes közvetlen kárt okozott;

E.  mivel 2023. október 25. és november 10. között az olaszországi Toszkána régiót heves esőzések sújtották, amelyek villámárvizeket okoztak, ami az olasz hatóságok becslése szerint 2,7 milliárd EUR-ra becsült, teljes közvetlen kárt okozott;

F.  mivel 2023. november 2. és 9. között a franciaországi Felső-Franciaország régiójában található korábbi Nord-Pas de Calais régiót heves esőzések sújtották, amelyek következtében áradások alakultak ki, ami a francia hatóságok által 1,9 milliárd EUR-ra becsült, teljes közvetlen kárt okozott;

1.  legmélyebb szolidaritását fejezi ki valamennyi áldozattal, családjukkal és az Olaszországban, Szlovéniában, Ausztriában, Görögországban és Franciaországban bekövetkezett pusztító áradások által érintett valamennyi személlyel, valamint a segélymunkában részt vevő nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal;

2.  üdvözli a döntést, amely kézzelfogható és látható formája annak, hogy az Unió szolidaritást vállal polgáraival, valamint érintett olaszországi, szlovéniai, ausztriai, görögországi és franciaországi térségek régióival;

3.  megismétli annak fontosságát, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) által biztosított kézzelfogható előnyökről, többek között annak érdekében, hogy tovább növeljék a polgárok uniós eszközökkel és programokkal kapcsolatos tudatosságát;

4.  kiemeli a súlyos és pusztító természeti katasztrófák növekvő számát Európában, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fektessenek be az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekbe az emberi és gazdasági veszteségek elkerülése érdekében; úgy véli, hogy az EUSZA vagy azzal egyenértékű eszköz költségvetését ki kell bővíteni, tekintettel az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, küszöbön álló bizottsági javaslatra és az azt követő intézményközi tárgyalásokra; sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az európai szolidaritási tartalék költségvetését, és biztosítsa, hogy a finanszírozás teljes összege és az elosztás módja biztosítsa az EUSZA optimális hatékonyságát;

5.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás miatt a szigetek és a part menti régiók különösen ki vannak téve a természeti katasztrófáknak; elismeri, hogy az olyan jelenségek, mint a földrengések, árvizek, vulkánkitörések és – a tavakat és a folyókat egyaránt érintő – aszályok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek számos európai régióra, különösen a Földközi-tenger térségére nézve; megkérdőjelezi, hogy az EUSZA megfelelően igazodik-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szükséghelyzeti igényekhez ezeken a különösen sérülékeny területeken; ezért úgy véli, hogy a szigeteknek és a part menti régióknak az EUSZA keretében megfelelő finanszírozásban kell részesülniük sajátos kiszolgáltatottságuk kezelése érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy az EUSZA mindössze egy a helyreállítást szolgáló eszköz, és hogy az Uniónak továbbra is foglalkoznia kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével a természeti katasztrófák megelőzésére irányuló európai és nemzeti politikák támogatása révén; hangsúlyozza, hogy az EEA 1/2024. számú, „Európai éghajlati kockázatértékelés” című jelentése figyelmeztetett arra, hogy a blokk nincs felkészülve az éghajlatváltozás hatásaira, és hangsúlyozza, hogy intézkedésekre van szükség annak elkerülése érdekében, hogy az azonosított éghajlati kockázatok kritikus szintet érjenek el; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy járuljanak hozzá a párizsi éghajlat-változási csúcstalálkozón elfogadott célkitűzések eléréséhez; emlékeztet arra, hogy hatékony szinergiákra van szükség más uniós szakpolitikákkal és programokkal, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a lehető legjobban ki kell használniuk különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap +, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, a Kohéziós Alap és a vidékfejlesztési programok finanszírozási lehetőségeit; hangsúlyozza továbbá, hogy megelőző intézkedésekre van szükség nemcsak a jövőbeli károk enyhítése, hanem a katasztrofális eseményeket, például erdőtüzeket, földcsuszamlásokat vagy tavak és folyók kiszáradását követő kockázati feltételek súlyosbodásának megelőzése érdekében is; hangsúlyozza a különböző programok közötti megfelelő rugalmasság fontosságát; hangsúlyozza, hogy az EUSZA keretében nyújtott támogatás nem történhet a tagállamok által más uniós programok vagy szakpolitikák keretében kapott uniós finanszírozás kárára; emlékeztet arra, hogy a tagállamok az alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban állami támogatást nyújthatnak, különösen a természeti katasztrófák miatt kárt szenvedett mezőgazdasági vállalkozások számára;

7.  emlékeztet a gyors és szilárd kárfelmérés fontosságára, amely kellően figyelembe veszi a gazdasági következményeket, és fokozott operatív erőfeszítésekre szólít fel az előzetes kifizetések folyósítására fordított átlagos idő csökkentése érdekében, biztosítva ugyanakkor az uniós költségvetés védelmét; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse tovább az eljárást, és rövidítse le az EUSZA igénybevételére irányuló kérelmek feldolgozásához szükséges időt, gyorsítsa fel a reagálási időket, és biztosítsa, hogy a források azonnal eljussanak az érintett régiókhoz, mivel a természeti katasztrófák jelentős károkat okoznak, és megzavarják a mindennapi életet és a helyi gazdaságokat; hangsúlyozza, hogy észszerű rugalmasságra van szükség abban az esetben, ha a kedvezményezett országok indokolt késedelmekkel és kihívásokkal szembesülnek az elkülönített források kérelmezése és felhasználása során; felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe, hogy a kiszolgáltatott népességcsoportokat különösen sújtják a természeti katasztrófák olyan társadalmi-gazdasági tényezők miatt, amelyek tovább akadályozzák helyreállítási képességüket;

8.  hangsúlyozza, hogy sürgősen haladéktalan pénzügyi támogatást kell felszabadítani az EUSZA-n keresztül annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás időben eljusson az érintett régiókhoz;

9.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

10.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2012/oj. (2) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj. (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj. (4) HL L 231., 2021.6.30., 60. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1058/oj. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0082. (6) HL C 184., 2022.5.5., 82. o. (7) HL C 15., 2022.1.12., 2. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak a 2023 folyamán bekövetkezett hat természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2024/2772 határozattal.)