Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Törökországról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira,

–  tekintettel a 2024. évi sajtószabadság-indexre, amely 180 ország közül a 158. helyre sorolja Törökországot,

–  tekintettel eljárási szabályzata 150. cikkének (5) bekezdésére és 136. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2023. május 6-án Bülent Mumay török újságírót, a Deutsche Welle törökországi szerkesztősége isztambuli irodájának koordinátorát 20 hónap börtönbüntetésre ítélték, amiért a közösségi médiában arról írt, hogy az AKP-kormány idején egy kormánypárti cég elkobozta az isztambuli önkormányzat metróalapjait; mivel fellebbezését elutasították, és tweetjeit törölték;

B.  mivel 2024. augusztus 20-án az isztambuli 26. regionális bíróság fellebbviteli bíróságként eljárva helybenhagyta a büntetést, és elrendelte, hogy az Információs és Kommunikációs Technológiai Hatóság blokkoljon minden hozzáférést a börtönbüntetésre vonatkozó, megerősített ítéletről szóló tudósításokhoz;

C.  mivel az ítélet, valamint az ismételt cenzúra azt mutatja, hogy Törökországban fokozódik a sajtószabadságra nehezedő nyomás, és Bülent Mumay esete nem elszigetelt eset, hanem a Törökország független médiáját célzó szélesebb körű bírósági zaklatás és cenzúra része;

D.  mivel Törökországnak az Európa Tanács tagjaként és uniós tagjelölt országként a legmagasabb szintű demokratikus normákat és gyakorlatokat kell alkalmaznia, beleértve az emberi jogok, a jogállamiság, az alapvető szabadságok (például a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága) tiszteletben tartását, a tisztességes eljáráshoz való egyetemes jogot, valamint az ártatlanság vélelme elvének és a tisztességes eljáráshoz való jognak a szigorú tiszteletben tartását;

1.  elítéli a Bülent Mumay elleni ítéletet, amely része a kritikus újságírás elhallgattatására irányuló általános modellnek; felszólítja a török hatóságokat, hogy ejtsék a Bülent Mumay és az összes önkényesen fogva tartott médiamunkás és újságíró, valamint politikai ellenzékiek, emberi jogi aktivisták, köztisztviselők és akadémikusok elleni vádakat;

2.  mély aggodalmát fejezi ki a demokratikus normák folyamatos törökországi romlása, a kritikus hangok könyörtelen elnyomása, valamint a független újságírók, aktivisták és ellenzéki tagok elleni támadások miatt, miközben gyakori beszámolók szerint a kritika és az oknyomozó újságírás elfojtásának eszközeként jogi megfélemlítést, cenzúrát és pénzügyi kényszert alkalmaznak;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a török kormány számos törvényből – többek között a közösségi médiáról szóló 2020. évi törvény, a pénzmosás elleni 2021. évi törvény és a dezinformációról szóló 2022. évi törvény – összetett jogszabálycsomagot hozott létre, amely az újságírók szisztematikus ellenőrzésének és elhallgattatásának eszközeként szolgál; mély aggodalmát fejezi ki a 2024 végéig bevezetendő új „külföldiügynök-törvény” miatt;

4.  továbbra is elítéli az ügyészség és az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát, valamint a törökországi igazságszolgáltatási rendszer politikai eszközként való felhasználását, és felszólítja a török hatóságokat, hogy állítsák helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét, tartsák tiszteletben a sajtószabadságot és biztosítsák a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek betartását;

5.  felszólítja az EKSZ-t, hogy nyújtson megfelelő támogatást az EU törökországi küldöttségének ahhoz, hogy fokozottan figyeljék a bebörtönzött újságírók és médiaszakemberek elleni bírósági tárgyalásokat, valamint ahhoz, hogy ügyeiket minden szinten felvethessék a török hatóságok előtt, mindeközben szoros kapcsolatot tartva fenn a civil társadalommal;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EKSZ-nek, valamint Törökország elnökének, kormányának és parlamentjének, és fordíttassa le török nyelvre.