Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaságról (KNK) és Tajvanról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az új EU–Kína stratégiáról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU és Tajvan közötti politikai kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2021. október 21-i ajánlására(2),

–  tekintettel az EU és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági kihívásairól szóló, 2022. június 7-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Tajvani-szorosban kialakult helyzetről szóló, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az EU és Tajvan közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatokról szóló, 2023. december 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Tanács által 2022. március 21-én jóváhagyott, a biztonságra és védelemre vonatkozó stratégiai iránytűre,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. szeptember 16-i közös közleményére (JOIN(2021)0024),

–  tekintettel az EU „egy Kína” politikájára,

–  tekintettel a 2023. december 7-én megrendezett EU–Kína csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az Európai Tanács Kínáról szóló, 2023. június 30-i következtetéseire,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság 2023. július 25–27-i és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2022. december 19–21-i tajvani látogatására,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének a Dél-kínai-tengeren végrehajtott legutóbbi veszélyes fellépésekről szóló, 2024. szeptember 1-jei nyilatkozatára,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének a Tajvan körüli kínai hadgyakorlatokról szóló nyilatkozataira, többek között legutóbbi, 2024. október 14-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a G7 csoport külügyminisztereinek a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának megőrzéséről szóló, 2023. április 18-i és 2022. augusztus 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a G7-ek külügyminiszteri találkozója elnökének 2024. szeptember 23-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a G7-ek védelmi minisztereinek 2024. október 19-i együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel az ausztrál szenátus által 2024. augusztus 21-én Tajvanról elfogadott sürgősségi indítványra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1971. október 25-i, 2758. (XXVI) számú határozatára,

–  tekintettel a holland képviselőháznak a 2758. sz. ENSZ-határozatról szóló, 2024. szeptember 12-én elfogadott indítványára,

–  tekintettel az Egyesült Államok Külügyminisztéruma 2024. október 13-i sajtónyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ tengerjogi egyezményére (UNCLOS),

–  tekintettel az ENSZ 1992. május 9-i Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 7. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlése állandó eljárási szabályzatának 5. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) alapszabályának 4. cikkére,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapokmányának 8. cikkére és 18. cikkének h) pontjára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az ENSZ Közgyűlése 1971. október 25-én elfogadta a 2758. sz. ENSZ-határozatot, amelynek eredményeként a Kínai Népköztársaság (KNK) nyert hivatalos elismerést az addig elismert Kínai Köztársaság (Tajvan) helyett; mivel ma Tajvan – bár nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének – az Egyesült Nemzetek Szervezetének 193 tagállama közül 11-gyel, valamint a Szentszékkel is fenntart diplomáciai kapcsolatokat;

B.  mivel az EU és Tajvan hasonló gondolkodású partnerek, amelyek közös értékei a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság; mivel Tajvan élénk demokrácia, virágzó civil társadalommal; mivel Tajvan 2024. január 13-án békés és jól szervezett választásokat tartott;

C.  mivel az ENSZ 2758. sz. határozatának elfogadását követően Tajvan elvesztette többoldalú fórumokban, például a WHO-ban való részvételi jogát;

D.  mivel Tajvan soha nem volt a Kínai Népköztársaság része; mivel a Kínai Köztársaságot 1912-ben, a Kínai Népköztársaságot pedig 1949-ben alapították;

E.  mivel a 2758. sz. ENSZ-határozat a Kínai Népköztársaság jogállásával foglalkozik, de nem rögzíti, hogy Kína szuverenitással rendelkezik Tajvan felett, és nem tartalmaz döntést Tajvan jövőbeli felvételéről sem az ENSZ-be vagy bármely más nemzetközi szervezetbe; mivel azonban a Kínai Népköztársaság továbbra is félreértelmezi az ENSZ 2758. sz. határozatát annak érdekében, hogy megakadályozza Tajvan nemzetközi szervezetekben való érdemi részvételét, valamint hogy egyoldalúan megváltoztassa a status quo-t; mivel ezek az intézkedések rávilágítanak a Kínai Népköztársaság azon törekvésére, hogy megváltoztassa a meglévő többoldalú nemzetközi rendet és aláássa nemzetközi jogot, és a rendszerszintű rivalizálás megnyilvánulásának tekinthetők;

F.  mivel az EU továbbra is fenntartja saját „egy Kína” politikáját, amely azonban eltér a Kínai Népköztársaság „egy Kína” elvétől; mivel az EU régóta fennálló álláspontja az, hogy a fennálló helyzetet és a Tajvani-szoroson belüli nézeteltérések békés rendezését támogatja, miközben ösztönzi a párbeszédet és a konstruktív szerepvállalást;

G.  mivel 2024. szeptember 23-i nyilatkozatukban a G7-ek tagjai többek között hangsúlyozták, hogy támogatják „Tajvan olyan nemzetközi szervezetekben, tagként való érdemi részvételét, ahol az államiság ennek nem előfeltétele, illetve megfigyelői vagy vendég státuszú részvételét azon szervezetekben, ahol e feltétel fennáll”;

H.  mivel Tajvan nemzetközi szervezetekben való részvételének támogatása nem ássa alá az EU elkötelezettségét az „egy Kína” politika mellett, amely továbbra is az EU és Kína közötti kapcsolatok politikai alapja;

I.  mivel az elmúlt évtizedben a Kínai Népköztársaság folyamatosan megpróbálta növelni a nemzetközi intézmények feletti befolyását, és ezt arra használta fel, hogy háttérbe szorítsa Tajvant, és megakadályozza, hogy a tajvani útlevéllel rendelkező személyek, köztük újságírók, nem kormányzati szervezetek munkatársai és politikai aktivisták bejuthassanak nemzetközi intézményekbe; mivel a Kínai Népköztársaság transznacionális elnyomást alkalmaz azáltal, hogy kiadatási szerződésekkel visszaélve tajvaniakat vesz célkeresztbe külföldön, és ezáltal önkényes üldöztetésnek és emberi jogi visszaéléseknek teszi ki őket;

J.  mivel a globális kérdések kezelésével megbízott legtöbb nemzetközi szervezet – többek között a WHO, az UNFCCC, az Interpol és az ICAO – alapszabálya a tagállamok jogainak megsértése nélkül lehetőséget biztosít a részvételre az olyan jogalanyok számára, mint Tajvan;

K.  mivel Tajvan világszerte következetesen békés és együttműködő hozzáállást tanúsított, jelentősen elősegítette a globális fejlődést, és így nagymértékben hozzá tudott járulni a különböző nemzetközi szervezetek munkájához;

L.  mivel a Kínai Népköztársaság egypárti állam, amelyet teljes egészében a Kínai Kommunista Párt (KKP) ellenőriz és irányít;

M.  mivel a Tajvan nemzeti napján, 2024. október 10-én tartott beszédében Lai Csing-te tajvani elnök kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaságnak „nincs joga Tajvan képviseletére”, és megismételte, hogy a két fél egyike sincs a másiknak alárendelve; mivel a Kínai Népköztársaság azzal indokolta közelmúltbeli hadgyakorlatát, hogy Lai Csing-te elnök szeparatista stratégiát követ;

N.  mivel 2024. október 14-én Kína Joint Sword-2024B néven nagyszabású hadgyakorlatot indított, amely Tajvan blokádját szimulálta; mivel e gyakorlat során rekordszámú, 153 kínai repülőgépet, 18 kínai hadihajót és a kínai parti őrség 17 hajóját észlelték Tajvan környékén;

O.  mivel a gyakorlatok során a kínai parti őrség négy alakulata járőrözött a szigeten, és rövid időre belépett Tajvan korlátozás hatálya alá tartozó vizeire; mivel a parti őrségnek a Kínai Népköztársaság által a Tajvani-szorosban történő igen gyakori bevetése olyan akciók során, melyeket a Kínai Népköztársaság „bűnüldözési” misszióknak tekint, folyamatos nyomást gyakorol a tajvani hatóságokra, és veszélyes mértékben növeli az összeütközések kockázatát, ami az egyik legkonkrétabb jele annak, hogy a Kínai Népköztársaság a status quo aláásására törekszik; mivel a 2024. október 14-én indított indított hadgyakorlat alig több mint két év alatt a Kínai Népköztársaságnak már a negyedik nagyszabású harci művelete a térségben;

P.  mivel ezeket a tevékenységeket, melyek a Kínai Népköztársaság Tajvan elleni hadgyakorlat-sorozatának legutóbbi epizódjai voltak, Tajvan „észszerűtlen provokációként” elítélte; mivel ezekre a hadgyakorlatokra néhány nappal azután került sor, hogy Lai Csing-te, Tajvan új elnöke beszédet mondott, amelyben megfogadta, hogy megvédi Tajvan szuverenitását a Kínai Népköztársaság részéről érkező kihívásokkal szemben;

Q.  mivel a Tajvani-szoros két oldala közötti, egy évtizedekkel ezelőtti hallgatólagos megállapodással meghatározott középvonal célja a konfliktus kockázatának csökkentése volt azáltal, hogy biztonságos távolságban tartja a katonai repülőgépeket a Tajvani-szoros mindkét oldalától, és ezáltal megelőzi a végzetes tévedéseket; mivel a Kínai Népköztársaság Népi Felszabadítási Hadserege 1954 és 2020 között mindössze négyszer sértette meg a középvonalat, a jelenlegi rutinszerű behatolások azonban azt tükrözik, hogy Peking végérvényesen megváltoztatná a régóta fennálló viszonyítási pontokat;

R.  mivel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Egyesült Államok Külügyminisztériumának sajtónyilatkozatai megerősítik, hogy a Tajvani-szoros békéje és stabilitása stratégiai fontosságú a regionális és globális biztonság és jólét szempontjából; mivel a főképviselő nyilatkozata emlékeztet arra, hogy meg kell őrizni a status quót a Tajvani-szorosban, ellenez minden olyan egyoldalú intézkedést, amely erőszakkal vagy kényszerítéssel megváltoztatja a status quót, és felszólít minden felet, hogy tanúsítson önmérsékletet, és kerüljön minden olyan fellépést, amely tovább fokozhatja a feszültségeket a Tajvani-szoros két partján;

S.  mivel a Kínai Népköztársaság 2024. május 23-án, csupán néhány nappal Lai Csing-te Tajvan új elnökeként való beiktatása után Joint Sword-2024A néven hadgyakorlatot indított a térségben;

T.  mivel az elmúlt néhány év folyamán a Kínai Népköztársaság több hasonló hadgyakorlatot tartott Tajvan körül; mivel e hadgyakorlatok egyre intenzívebbé váltak, és egyre közelebb kerültek Tajvan szárazföldi területeihez; mivel egy korábbi, 2022. augusztusi gyakorlat során a Kínai Népköztársaság rakétákat is kilőtt Japán kizárólagos gazdasági övezetébe;

U.  mivel a katonai nyomáson túl a Kínai Népköztársaság régóta kifinomult stratégiát alkalmaz Tajvannal szemben külföldi információmanipulációval és beavatkozással, többek között hibrid és kibertámadásokkal, azzal a céllal, hogy aláássa Tajvan demokratikus társadalmát;

V.  mivel a Kínai Népköztársaság Hszi Csin-ping vezetésével kijelentette, hogy nem fog lemondani az erőszak alkalmazásáról a Tajvannal való egyesülés érdekében;

W.  mivel a Kínai Népköztársaság 2005. évi elszakadás elleni törvénye tartalmaz olyan nem békés eszközöket, amelyeket homályos feltételek teljesülése esetén alkalmaznának a Kínai Népköztársaság Tajvannal való úgynevezett „egyesítése” érdekében; mivel az ilyen katonai fellépés súlyos fenyegetést jelent az egész régió biztonságára és stabilitására nézve, és súlyos globális következményekkel járhat; mivel az EU és az USA általi elrettentés stratégiai fontosságú ahhoz, hogy visszatartsa a Kínai Népköztársaságot bármely, Tajvannal szembeni egyoldalú lépéstől;

X.  mivel a Kínai Népköztársaság különösen saját szomszédságában, például a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren tanúsított egyre agresszívebb magatartása kockázatot jelent a regionális és globális biztonságra nézve; mivel 2019 óta Kína egyre gyakrabban megsérti a tajvani légvédelmi azonosítási körzetet; mivel a Kínai Népköztársaság az indiai–csendes-óceáni térség hatalmas területein agresszíven viselkedik, és különböző mértékű katonai vagy gazdasági kényszerítést alkalmaz, ami vitákhoz vezetett egyes szomszédos országokkal, például Japánnal, Indiával, a Fülöp-szigetekkel és Ausztráliával;

Y.  mivel az EU elítélte a kínai parti őrség hajóinak a Fülöp-szigetek által a Dél-kínai-tengeren folytatott jogszerű tengeri műveletek elleni, 2024. augusztus 31-i veszélyes intézkedéseit; mivel ez az incidens a legutolsó azon cselekmények sorában, amelyek veszélyeztetik a tengeri életbiztonságot, és sértik a hajózás és az átrepülés nemzetközi jog szerinti szabadságához való jogot; mivel a nemzetközi joggal és különösen az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összhangban biztosítani kell a tengeri védelmet és a hajózás szabadságát;

Z.  mivel a Kínai Népköztársaság támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját, különösen a kettős felhasználású termékek Oroszországba irányuló exportja, valamint a kínai székhelyű vállalatok szankciók megkerülésében és kijátszásában való folyamatos szerepvállalása révén;

AA.  mivel a Kínai Népköztársaság az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként felelős azért, hogy békéért és stabilitásért munkálkodjon a régióban és különösen a Tajvani-szorosban;

AB.  mivel az indiai-csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó 2021. évi stratégiája révén az EU és tagállamai fokozták jelenlétüket a régióban, többek között bizonyos tagállamok nagyobb katonai jelenléte és a hadihajók Tajvani-szoroson történő rendszeres áthaladása révén;

AC.  mivel Tajvan a kereskedelem szempontjából stratégiai helyzetben van, különösen a csúcstechnológiai ellátási láncokban; mivel a Tajvani-szoros a Kínából, Japánból, Dél-Koreából és Tajvanról Európába tartó hajók elsődleges útvonalába esik; mivel a félvezetőgyártás piacait Tajvan uralja, ugyanis gyártói a világ félvezetőgyártásának mintegy 50%-áért felelnek; mivel az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégia a Tajvannal folytatott kereskedelmi és beruházási együttműködés fokozása mellett érvel;

AD.  mivel az EU – a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Államok és Japán után – Tajvan negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnere; mivel Tajvan az EU 12. legjelentősebb kereskedelmi partnere volt 2022-ben; mivel az Unió a Tajvanba irányuló közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrása; mivel Tajvan Unióba való befektetései a lehetőségekhez képest alacsony szinten maradtak;

AE.  mivel az ausztrál szenátus és a holland képviselőház tagjai a közelmúltban indítványokat fogadtak el a 2758. sz. ENSZ-határozat Kínai Népköztársaság általi félreértelmezésével kapcsolatban, és szorgalmazták Tajvan multilaterális szervezetekben való nagyobb mértékű részvételének támogatását;

1.  megismétli, hogy Tajvan az EU kulcsfontosságú partnere és hasonlóan gondolkodó demokratikus barátja az indiai–csendes-óceáni térségben; elismerését fejezi ki Tajvannak és a tajvani népnek az erős alapokon nyugvó demokráciáért és az élénk civil társadalomért, és mindezt a 2024. január 13-i békés és jól szervezett választások újfent igazolták;

2.  nem ért egyet azzal, ahogy a Kínai Népköztársaság folyamatosan félremagyarázza a 2758. sz. ENSZ-határozatot, és megakadályozza Tajvan multilaterális szervezetekben való részvételét; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák Tajvan érdemi részvételét a megfelelő nemzetközi szervezetekben, például a WHO-ban, az ICAO-ban, az Interpolban és az UNFCCC-ben; felhívja továbbá az ENSZ Titkárságát, hogy biztosítsa a tajvani állampolgárok és újságírók számára azt a jogot, hogy látogatások, találkozók és hírgyűjtési tevékenységek céljából belépjenek az ENSZ épületeibe;

3.  határozottan elítéli a Kínai Népköztársaság 2024. október 14-i, indokolatlan hadgyakorlatát, a Tajvannal szembeni folyamatos katonai provokációját és katonai jelenlétének folyamatos növelését, amely megváltoztatja az indiai-csendes-óceáni térség erőegyensúlyát, és megismétli, hogy határozottan elutasítja a Tajvani-szorosban kialakult status quo egyoldalú megváltoztatását; üdvözli a tajvani hatóságok önmérsékletét és fegyelmezett reakcióját, és felszólít az EU és tajvani partnerei közötti rendszeres eszmecserére a vonatkozó biztonsági kérdésekről;

4.  megerősíti szilárd elkötelezettségét a Tajvani-szorosban fennálló status quo mellett; hangsúlyozza, hogy a Tajvani-szorosban fennálló status quo különösen erő vagy kényszer alkalmazásával való egyoldalú megváltoztatására irányuló semmilyen kísérletet nem fogad el, és azokra határozott és kemény választ fog adni;

5.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ 2758. sz. határozata nem foglal állást Tajvannal kapcsolatban; határozottan elutasítja a Kínai Népköztársaságnak a történelem meghamisítására és a nemzetközi szabályok torzítására irányuló kísérleteit;

6.  ismét hangsúlyozza az EU elkötelezettségét a saját „egy Kína” politikája mellett, amely az EU és Kína közötti kapcsolatok politikai alapját képezi; emlékeztet, hogy a Kínára vonatkozó uniós stratégia hangsúlyozza, hogy a szoros két oldala közötti konstruktív kapcsolatok az egész ázsiai és csendes-óceáni térségben a béke és a biztonság előmozdításának részét képezik, és hogy az EU támogatja a párbeszédre és a bizalomépítésre irányuló kezdeményezéseket;

7.  hangsúlyozza, hogy Tajvanon az embereknek kell demokratikus módon eldönteniük, hogy hogyan kívánnak élni, és hogy a Tajvani-szorosban fennálló status quo-t nem szabad egyoldalúan megváltoztatni erőszak alkalmazásával vagy az azzal való fenyegetéssel;

8.  ismételten határozottan elítéli Hszi Csin-ping kínai elnök nyilatkozatait, amelyek szerint a Kínai Népköztársaság soha nem fog lemondani az erőszak alkalmazásához való jogáról Tajvan tekintetében; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen, hogy a Kínai Népköztársaság az egyesítés elérése érdekében erőszakot, fenyegetéseket vagy más rendkívül kényszerítő intézkedéseket alkalmaz; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Kínai Népköztársaság ellenséges dezinformáció révén aláássa a tajvani demokráciába és kormányzásba vetett bizalmat; megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett, arra irányuló korábbi felhívásait, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel a tajvani demokrácia fenntartásának elősegítése érdekében, megóvva azt a külföldi beavatkozástól és fenyegetésektől; hangsúlyozza, hogy nemzetközi színtéren kizárólag Tajvan demokratikusan megválasztott kormánya képviselheti a tajvaniakat;

9.  elítéli a Kínai Népköztársaság szisztematikus, szürke zónás katonai fellépéseit, többek között a Tajvan elleni kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat, és sürgeti a Kínai Népköztársaságot, hogy haladéktalanul hagyjon fel ezekkel a tevékenységekkel; ezzel összefüggésben felszólít az EU és Tajvan közötti együttműködés további elmélyítésére a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem terén folytatott strukturális együttműködés fokozása érdekében; üdvözli, hogy a dezinformáció és a beavatkozás kezelésére irányuló közös erőfeszítések koordinálására a tajvani Európai Gazdasági és Kereskedelmi Hivatalba összekötő tisztviselőt neveztek ki, ami az első fontos lépés az EU és Tajvan közötti együttműködés elmélyítése felé, és felhívja az Uniót, hogy mélyítse tovább az együttműködést Tajvannal e kulcsfontosságú területen; méltatja a tajvani nép bátorságát, valamint a tajvani hatóságoknak és intézményeknek a fokozódó kínai fenyegetésekre és tevékenységekre adott arányos és méltóságteljes reakcióit;

10.  határozottan elutasítja a gazdasági kényszerítés Kínai Népköztársaság általi alkalmazását Tajvannal és más országokkal, valamint az Unió tagállamaival szemben, és hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatok nemcsak a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint jogellenesek, hanem világszerte rombolják a Kínai Népköztársaság hírnevét is, és ezek következtében egyre kevesebben fogják Kínát megbízható, felelős szereplőnek tekinteni; hangsúlyozza az EU és tagállamai azon független jogát, hogy érdekeikkel, valamint a demokrácia és az emberi jogok közös értékeivel összhangban külföldi beavatkozás nélkül fejlesszék kapcsolataikat Tajvannal; felhívja az EU és a tagállamok külföldi küldöttségeit, hogy foglalkozzanak a rosszindulatú kínai üzleti gyakorlatokkal, és kínáljanak alternatívákat azokkal szemben, különösen a világ déli részén;

11.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy a Legfelsőbb Népbíróság, a Legfelsőbb Népi Ügyészség, a közbiztonságért és az állambiztonságért felelős minisztériumok, valamint az igazságügyi minisztérium 2024 júniusában közös – úgynevezett – iránymutatásokat fogadott el azon, a „tajvani függetlenségért a végsőkig harcoló szakadárok” megbüntetésére, akik az elszakadás vagy elszakadásra való buzdítás bűncselekményében vétkesek, ezek az iránymutatások ugyanis szigorú büntetéshez, akár halálbüntetéshez is vezethetnek; határozottan elítéli, hogy egy tajvani aktivistát 2024. szeptemberben kilenc év börtönbüntetésre ítéltek, miután 2022-ben a Kínai Népköztársaságban letartóztatták, valamint hogy folyamatosan zaklatják a Kínai Népköztársaságban dolgozó és élő tajvani embereket;

12.  komolyan aggódik a Kelet- és Dél-kínai-tengeren kialakult helyzet miatt; emlékeztet a nemzetközi jog, különösen az ENSZ Tengerjogi Egyezménye és annak a békés vitarendezés kötelezettségére, valamint a hajózás és az átrepülés szabadságának fenntartására vonatkozó rendelkezései tiszteletben tartásának fontosságára; felszólítja azokat az országokat, amelyek ezt nem tették meg, hogy mielőbb ratifikálják az ENSZ Tengerjogi Egyezményét; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg saját tengeri kapacitásaikat a térségben; emlékezteti a Kínai Népköztársaságot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként felelős a nemzetközi jog tiszteletben tartásáért, és hangsúlyozza a viták békés rendezésének kötelezettségét;

13.  ismételten súlyos aggodalmának ad hangot Kína növekvő katonai beruházásai és képességei miatt; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Kína és Oroszország megújította elkötelezettségét katonai kapcsolataik további megerősítése mellett, és elítéli, hogy Kína alkatrészeket és felszereléseket szállít Moszkva hadiipara részére; üdvözli a Tanács azon döntését, hogy szankciókat vezet be kínai vállalatokkal szemben Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatása miatt; elítéli Oroszország és a Kínai Népköztársaság „korlátok nélküli” partnerségét; üdvözli az USA növekvő elkötelezettségét és katonai jelenlétét az indiai–csendes-óceáni térségben; ismételten felszólít a biztonsági kérdések terén az EU és az USA közötti együttműködés elmélyítésére irányuló összehangolt megközelítésre, többek között a transzatlanti parlamenti párbeszéd révén;

14.  határozottan üdvözli, hogy Tajvan szorosan együttműködik az EU-val és az USA-val, és igazodik hozzájuk az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háborúra adott válaszlépések és a nemzetközi jog e nyilvánvaló megsértésére válaszul hozott szankciók tekintetében; emlékeztet arra, hogy Tajvan segítséget nyújt az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja okozta humanitárius válság elhárításában, és folyamatos támogatást nyújt az ukrán kormánynak és az ukrán menekülteket befogadó országoknak;

15.  kiemeli, hogy a Kínai Népköztársaság különféle lépései a kognitív és jogi hadviselés területén lassan aláássák a status quo-t, és fokozzák a szürkezónás tevékenységeket, amelyek célja a felderítés, a meglévő jogszabályok és a reagálási küszöb megkerülése; felhívja az EU-t, hogy a szankciós – többek között ágazati szankciós – eszköztárát felhasználva húzza meg a hibrid tevékenységekkel és a kiberfenyegetésekkel szembeni határvonalait, és gondoskodjon e határok tiszteletben tartásáról, és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel összehangolt módon hozzon erős diplomáciai és gazdasági elrettentő intézkedéseket;

16.  háláját fejezi ki Tajvannak a Covid19-világjárvány idején nyújtott segítségéért;

17.  elismeri Tajvan fontosságát a globális ellátási láncok biztosításában, különösen a csúcstechnológiai ágazatban, mivel Tajvan a félvezetők gyártásában világelső, és felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg a Tajvannal folytatott együttműködést;

18.  kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul hozzon előkészítő intézkedéseket a Tajvannal kötendő kétoldalú beruházási megállapodás vagy másfajta megállapodások megtárgyalásához; kiemeli a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó politikával, valamint a gazdasági kényszerítés és megtorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködésben rejlő lehetőségeket;

19.  üdvözli, hogy több uniós ország, köztük Franciaország, Hollandia és Németország fokozta a hajózás szabadságát garantáló tevékenységeit; megjegyzi, hogy ezek a tevékenységek összhangban vannak a nemzetközi joggal, és fokozottabb együttműködésre és koordinációra szólít fel a regionális partnerekkel a régióbeli hajózás szabadságának növelése érdekében;

20.  üdvözli a korábbi és jelenlegi tajvani politikusok európai látogatásait, beleértve Caj Jing-ven volt elnök közelmúltbeli látogatását az Európai Parlamentben 2024. október 17-én; üdvözli továbbá a képviselői és Tajvan közötti folyamatos eszmecserét, és ösztönzi az Európai Parlament hivatalos küldöttségeinek további tajvani látogatásait; ösztönzi továbbá az EU és Tajvan közötti további eszmecseréket minden szinten, beleértve a politikai találkozókat és az egyes emberek közötti találkozókat is;

21.  ennek fényében ösztönzi a fokozott gazdasági, tudományos és kulturális interakciókat és cseréket, többek között az ifjúságra, a tudományos életre, a civil társadalomra, a sportra, a kultúrára és az oktatásra, valamint a városok és régiók közötti partnerségekre összpontosítva; megismétli a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy kezdjenek érdemi és strukturális technikai együttműködést a polgári védelem és a katasztrófavédelem területén a tajvani nemzeti tűzoltósággal és rendőrséggel, valamint a helyi közigazgatási szervekkel;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Kínai Népköztársaság és Tajvan kormányának.

(1) HL C 117., 2022.3.11., 40. o. (2) HL C 184., 2022.5.5., 170. o. (3) HL C 493., 2022.12.27., 32. o. (4) HL C 125., 2023.4.5., 149. o. (5) HL C, C/2024/4174, 2024.8.2., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4174/oj.