Az Oroszország agressziós háborújával, valamint az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő katonai együttműködéssel szemben Ukrajnának nyújtott megingathatatlan uniós támogatás megerősítése
Az Európai Parlament 2024. november 28-i állásfoglalása az Oroszország agressziós háborújával, valamint az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő katonai együttműködéssel szemben Ukrajnának nyújtott megingathatatlan uniós támogatás megerősítéséről (2024/2940(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Ukrajna folyamatos uniós támogatásának szükségességéről szóló, 2024. július 17-i állásfoglalására(1) és az uniós tagállamok Ukrajnának nyújtott további pénzügyi és katonai támogatásáról szóló, 2024. szeptember 19-i állásfoglalására(2), valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel a Helsinki Záróokmányra, az új Európáért létrejött párizsi chartára és a biztonsági garanciákról szóló budapesti megállapodásra,
– tekintettel az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozásáról és az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2024. október 24-i (EU) 2024/2773 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás egyéb formáira,
– tekintettel a Koreai Köztársaság külügyminiszterének, Cso Te-jalnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek a KNDK és Oroszország közötti együttműködésről szóló, 2024. november 4-i együttes nyilatkozatára,
– tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2024. november 19-i európai parlamenti beszédére, amelyet az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának 1 000. napja alkalmából mondott,
– tekintettel az atomsorompó-szerződésre és az ENSZ Biztonsági Tanácsának Észak-Koreáról szóló határozataira, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2006. október 14-i 1718. (2006) számú határozatát,
– tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról szóló, 2024. november 8-i nyilatkozatára,
– tekintettel az EU és a Dél-Korea közötti 2010. évi stratégiai partnerségre,
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel Oroszország 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, folytatva a 2014 óta elkövetett agressziót – ideértve a Krím félsziget annektálását, majd Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régió egyes részeinek ezt követő megszállását –, és továbbra is folyamatosan, durván és súlyosan megsérti az ENSZ Alapokmányának elveit és az 1949. évi genfi egyezményekben meghatározott nemzetközi humanitárius jogot;
B. mivel az orosz erők rendszeresen és megkülönböztetés nélkül támadtak meg lakóövezeteket és polgári infrastruktúrát, ami ukrán polgári személyek ezreinek halálát, valamint köz- és magántulajdon elpusztítását okozta; mivel az orosz erőket felelősség terheli kényszerdeportálásokért, többek között gyermekek eltűnéséért, illegális bebörtönzésekért, kínzásért, civilek, katonák és hadifoglyok kivégzéséért, valamint terrorcselekményekért, beleértve a szexuális erőszak és a tömeges nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazását, és folytatják Ukrajna megszállt területei etnikai összetételének megváltoztatását;
C. mivel Oroszország fokozta az Ukrajna elleni légi támadásait, és jelentős számú rakétát és drónt vetett be az országos villamosenergia-termelési és -átviteli infrastruktúra ellen, ami áramszünetekhez vezetett, és Ukrajna elsődleges villamosenergia-szolgáltatója, az Ukrenergo által bejelentett országos fogyasztáskorlátozó intézkedéseket tett szükségessé az energiarendszer stabilizálása érdekében;
D. mivel az EU és tagállamai szolidaritást vállalnak Ukrajnával, jelentős humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást vállalva Ukrajna védelmének támogatására az ország győzelméig és helyreállításáig; mivel azonban a katonai segítségnyújtás szintje továbbra is elégtelen mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében, és mivel a fegyverek és lőszerek Ukrajnába történő tényleges leszállítása a szállításról szóló döntések meghozatalát követően késik; mivel a NATO-csúcstalálkozón hozott határozatot követően az Ukrajnának szánt rendszerek jelentős részét még nem szállították le;
E. mivel számos harmadik ország, nevezetesen Irán, Észak-Korea és Belarusz jelentős fegyver- és lőszerszállítmányokat biztosított Oroszországnak, és Belarusz lehetővé tette Oroszország számára, hogy területét Ukrajna megtámadására használja;
F. mivel az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló, 2024. június 18-án aláírt szerződés fegyveres agresszió esetén kölcsönös katonai segítségnyújtást, többek között nukleáris és hagyományos támogatást ír elő, ezáltal elmélyítve a két ország közötti katonai kapcsolatokat; mivel ez a fejlemény jelentős biztonsági kihívásokat ötvöz Ázsiában és Európában egyaránt, ami tovább bonyolítja a globális stabilitást;
G. mivel Észak-Korea és Oroszország közvetlenül eszkalálta az ukrajnai konfliktust észak-koreai csapatok orosz erők melletti bevetésével, ami a háború veszélyes kiterjesztését jelenti, és súlyos következményekkel jár a regionális és globális biztonságra nézve; mivel Észak-Korea Oroszországba irányuló fegyvertranszferei, beleértve a lőszerek és katonai felszerelések biztosítását, egyértelműen sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Észak-Koreából származó fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó szankcióit;
H. mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy Ukrajna határai közelében már 11 000 észak-koreai katona állomásozik, és ez a kontingens potenciálisan nőhet; mivel Észak-Korea lőszerek és csapatok szállításáért cserébe megkapja az olyannyira szükséges élelmiszert, olajat és pénzt Oroszországból, és esetlegesen segítséget kap a nukleáris fegyverek és a rakétatechnológiai know-how fejlesztéséhez;
I. mivel Észak-Korea fokozta fenyegetéseit, feladta egyesítési politikáját és folytatta a provokációkat a régióban, különösen rakétakísérletek és katonai demonstrációk révén, ami növeli a katonai konfliktus kockázatát, és aláássa a koreai konfliktus békés megoldására irányuló erőfeszítéseket;
J. mivel az orosz haderők a beszámolók szerint jemeni húszi zsoldosok százait toborozták, hogy harcoljanak az ukrajnai konfliktusban, a toborzást pedig a Moszkva és a húszi lázadók csoportja közötti kapcsolatok erősödését igazoló alvilági emberkereskedelem segítette elő;
K. mivel Irán Fath-360 típusú, közeli hatótávolságú ballisztikusrakéta-szállítmányokat indított Oroszországba; mivel az EU, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság erre válaszul új szankciókat vezetett be Irán ellen;
L. mivel jelenleg Kína az Oroszország katonai bázisát és Ukrajna elleni agressziós háborúját fenntartó kettős felhasználású termékek és katonai termékek legnagyobb ellátója; mivel az EU meggyőző bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Kína nyugati Hszincsiang régiójában fegyveres drónokat gyártanak az orosz hadsereg számára;
M. mivel mind az Európai Parlament, mind pedig a Bizottság újonnan megválasztott elnöke azonnal kötelezettséget vállalt arra, hogy fenntartja az Ukrajnának nyújtott töretlen támogatását; mivel az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke a várakozások szerint ugyanezt teszi; mivel minden, Ukrajna győzelmétől eltérő végkifejlet azzal járna, hogy széles körben Európa és az Egyesült Államok stratégiai vereségének tekintenék, és messzemenő következményekkel járna a biztonságukra nézve;
N. mivel Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke engedélyezte Ukrajna számára, hogy bevesse az Egyesült Államok által gyártott ATACMS rendszereket az Oroszországi Föderáció Kurszk régiójában; mivel Franciaország és az Egyesült Királyság Storm Shadow/SCALP cirkálórakétákat szállított Ukrajnának, és mindkét ország engedélyezte azok orosz célpontok elleni használatát; mivel Németország továbbra is tartózkodik a Taurus nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába történő szállításától;
O. mivel a nemzetközi jog értelmében Ukrajna önvédelemhez való joga magában foglalja a saját területén túlnyúló arányos katonai fellépést is; mivel a beszámolók szerint Ukrajna neki adományozott nagy hatótávolságú fegyverrendszereket használt katonai célpontok ellen orosz területen, miután az adományozó országok a közelmúltban feloldották a korlátozásokat;
P. mivel Oroszország 2024. november 21-én közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadta meg Dnyipro ukrán várost;
Q. mivel 2022 februárja óta az EU 14 uniós szankciócsomagot fogadott el, amelyek elsődleges célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a Kreml azon képességét, hogy finanszírozza az általa kirobbantott háborút; mivel ezeket a szankciókat alkalmanként hat hónapos időszakokra szabják ki; mivel nem fogadtak el javaslatot a szankciók időtartamának három évre történő meghosszabbítására; mivel a magyar kormány vétója blokkolta a javaslatot, ami akadályozza a biztonságos, hosszabb távú stabilitást és e hitelstruktúra támogatását;
R. mivel az EU által Ukrajnának – az Európai Békekereten keresztül és közvetlenül a tagállamok által – nyújtott katonai támogatás összesen mintegy 43,5 milliárd EUR-t tesz ki; mivel 2024 augusztusában az EU az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeiből származó rendkívüli nyereség csupán első – 1,4 milliárd EUR összegű – részletét mozgósította az Európai Békekereten keresztül, hogy további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának;
S. mivel az EU a G7-országokkal együtt elfogadta az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmust, amely a befagyasztott orosz vagyoni eszközök rendkívüli nyereségét az EU által Ukrajnának nyújtott hitelek visszafizetésére használja fel; mivel még nem közvetlenül ezeket a befagyasztott vagyoni eszközöket használják Ukrajna pénzügyi támogatására, hanem csak az e befagyasztott eszközök után keletkező rendkívüli nyereséget; mivel az EU az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus részeként egészen 35 milliárd EUR összegig új makroszintű pénzügyi támogatást fog nyújtani;
T. mivel a magyar kormány blokkolja mind az Európai Békekereten belül újonnan, 2024 márciusában létrehozott és Ukrajnát 5 milliárd EUR összeggel támogató alapot, mind pedig az Európai Békekeret részeként azon tagállamok számára nyújtott visszatérítések nyolcadik részletét, amelyek közel két éve nyújtanak katonai segítséget Ukrajnának; mivel a magyar miniszterelnök és külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy tárgyalásokat folytasson egy agresszor állammal;
U. mivel Volodimir Zelenszkij elnök a Verhovna Radában tartott, 2024. november 19-i beszédében ismertette Ukrajna belső rezilienciatervét, amely a következő tíz kulcsfontosságú pontot tartalmazza: egység, front, fegyverzet, pénz, energia, biztonság, közösségek, humán tőke, kulturális szuverenitás és hőspolitika; mivel Zelenszkij elnök 2022 szeptemberében bemutatta Ukrajna békeformuláját, amely 10 követelményt vázolt fel Ukrajna igazságos békéjének biztosításához és a szabályokon alapuló rend helyreállításához;
1. ismételten elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely több mint 1 000 napja tart, ha nem számoljuk bele a 2014-ben kezdődött agressziót, továbbá elítéli a harmadik országok e háborúban való részvételét és a háborúhoz nyújtott támogatását; követeli, hogy Oroszország haladéktalanul hagyjon fel minden katonai tevékenységgel Ukrajnában, feltétel nélkül vonjon ki minden haderőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, bocsássa szabadon az ukrán hadifoglyokat és jogellenesen fogva tartott ukrán civileket, adja vissza az elrabolt ukrán gyermekeket, és kártalanítsa Ukrajnát a lakosságának, illetve a földjében, természeti környezetében és infrastruktúrájában okozott károkért;
2. elítéli továbbá, hogy Oroszország folyamatosan eszkalálja agressziós háborúját, különösen elítéli a polgári lakosság és a kritikus infrastruktúra elleni bombázásokat, valamint azt, hogy az ukrán hadsereg elleni küzdelemhez Észak-Koreától kér csapatokat, és hogy új ballisztikus rakétákat tesztel Ukrajnában; úgy véli, hogy ezek a közelmúltbeli eszkaláló lépések a háború új szakaszát jelentik, és új kockázatot jelentenek Európa egészének biztonságára nézve; felhívja az EU-t, a tagállamokat és Ukrajna többi partnerét, hogy ennek megfelelően reagáljanak;
3. emlékeztet arra, hogy Oroszország semmilyen nukleáris fenyegetése sem fogja visszatartani az EU-t attól, hogy további segítséget nyújtson Ukrajnának az önvédelemhez; sürgeti az összes államot, hogy utasítsák el a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés normalizálását;
4. az ukrán néppel való osztatlan szolidaritásának ad hangot; megismétli, hogy az EU szilárdan elkötelezett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett, és hangsúlyozza, hogy fokozni kell és fel kell gyorsítani az Ukrajnának nyújtott politikai, katonai, humanitárius, gazdasági és pénzügyi támogatásra irányuló, uniós szolidaritási intézkedéseket mindaddig, amíg Ukrajna meg nem nyeri a háborút, véget vetve Oroszország agressziós háborújának, és lehetővé téve Ukrajna számára teljes lakosságának felszabadítását; megismétli, hogy Ukrajnának agresszió áldozataként az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban törvényes joga van az önvédelemhez; megerősíti az EU elkötelezettségét az Ukrajna szuverenitásán és területi integritásán alapuló igazságos és tartós béke mellett, és a nemzetközi szerepvállalás kereteként támogatja az ukrán békeformulát;
5. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan törekedjenek az Ukrajnának nyújtott lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatásra és annak fenntartására, valamint a háború békés megoldására, amelynek Ukrajna függetlenségén, szuverenitásán és területi integritásán, a nemzetközi jog elvein, a háborús bűncselekményekért és az Oroszország által elkövetett agresszió bűntettéért való elszámoltathatóságon, az orosz jóvátételen, valamint az Ukrajnában okozott súlyos vagyoni és nem vagyoni károkért teljesített egyéb kifizetéseken kell alapulnia; kitart amellett, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni; szorgalmazza, hogy az EU és a tagállamok vegyenek részt Ukrajna békeformulájának végrehajtásában és a békéről szóló második csúcstalálkozó megtartásához szükséges feltételek megteremtésében, bevonva a globális dél országait is; meggyőződése, hogy az EU-nak és tagállamainak részt kell venniük Ukrajna jövőbeli szilárd biztonsági garanciáinak megteremtésében, amelyek Ukrajna békeformuláján és győzelmi tervén alapulnak, egyértelmű stratégiával, konkrét célokkal és konkrét ütemtervvel; sajnálatát fejezi ki a német kancellár Vlagyimir Putyinnal folytatott közelmúltbeli telefonbeszélgetése miatt;
6. elítéli Iránt, Belaruszt és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatás miatt, különösen az Észak-Korea által Oroszországnak nyújtott mindennemű katonai támogatást, ami tovább súlyosbítja a konfliktust; megismétli, hogy mind Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, mind Észak-Korea részvétele a háborúban, akárcsak ez utóbbi nukleáris és rakétaprogramjai, súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve; elítéli az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés aláírását és közelmúltbeli ratifikálását, és rámutat, hogy az észak-koreai rezsim az ENSZ által kirótt legszélesebb körű szankciók hatálya alá tartozik; sürgeti Észak-Koreát, hogy vonja vissza csapatait és hagyjon fel az Oroszországgal folytatott katonai együttműködéssel; felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel az Észak-Koreával folytatott katonai és technológiai együttműködés minden formájával, és tegyen eleget az atomsorompó-szerződés és az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata szerinti kötelezettségeinek; figyelmeztet arra, hogy ez a katonai partnerség súlyos következményekkel járhat, amennyiben más autokrata rezsimeket is arra ösztönöz, hogy aktívan részt vegyenek katonai konfliktusokban;
7. a lehető leghatározottabban elítéli, hogy Kína kettős felhasználású termékeket és katonai eszközöket szállít Oroszországba; emlékezteti Kínát az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként rá háruló azon felelősségére, hogy kiálljon a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében, és ezért felszólítja Pekinget, hogy vessen véget az Oroszország és az Ukrajna elleni agressziós háborúja céljaira nyújtott katonai vagy kettős felhasználású támogatásnak; hangsúlyozza, hogy az e kérdéssel kapcsolatos irányváltás elutasítása súlyos hatással lehet az EU és Kína közötti kétoldalú kapcsolatokra; rámutat, hogy Kína jelentős befolyást gyakorol Észak-Koreára és Oroszországra, és sürgeti Kínát, hogy segítsen csökkenteni a feszültségeket és megelőzni az ellenségeskedések további eszkalálódását; komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európa Kínától való függősége hatással van a tagállamok azon képességére, hogy hitelesen garantálják nemzetük és az EU egészének biztonságát;
8. sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy tegyen gyors és határozott lépéseket e riasztó eszkaláció kezelése érdekében; megerősített nemzetközi együttműködésre szólít fel az Észak-Koreából Oroszországba irányuló fegyverszállítmányok megelőzése érdekében, többek között az ENSZ keretében és többoldalú szövetségeken keresztül megerősített nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmusokat szorgalmaz; sürgeti az EU-t, hogy tegyen határozott lépéseket az Észak-Koreában a fegyverek átadásában és csapatok telepítésében részt vevő személyek és szervezetek, valamint az ilyen ügyleteket elősegítő közvetítők szankcionálása érdekében; üdvözli a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fellépjen Észak-Korea tiltott fegyverkereskedelme ellen, és hangsúlyozza, hogy tartós nyomást kell gyakorolni Phenjanra annak érdekében, hogy felhagyjon destabilizáló fellépéseivel; felhívja az EU és az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ENSZ Biztonsági Tanácsa Észak-Koreára vonatkozó valamennyi határozatának végrehajtása érdekében, és proaktívan akadályozzák meg, hogy Észak-Korea bármilyen módon finanszírozáshoz, felszerelésekhez vagy ismeretekhez juthasson illegális fegyverprogramjaihoz;
9. sürgeti a tagállamokat, hogy bővítsék tovább és erősítsék meg az Észak-Koreával, Belarusszal és Iránnal szembeni szankciórendszert, tekintettel arra, hogy ezek az országok katonai támogatást nyújtanak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához, és vegyék fel az uniós szankciós listákra mindazokat a főbb kínai szervezeteket és személyeket, akik közvetlenül támogatják Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, valamint Oroszország védelmi és biztonsági ágazatát;
10. súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos technológia Észak-Koreának történő átadásának lehetősége miatt, ami aláásná a nemzetközi nonproliferációs erőfeszítéseket, és súlyos fenyegetést jelentene a Koreai-félsziget és a világ békéjére és stabilitására nézve; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a G7-ekkel és a G20-akkal együttműködve dolgozzanak ki és mozdítsanak elő alternatív mechanizmust az ENSZ szakértői testülete helyett az Észak-Koreával szembeni szankciók hatékony nyomon követésének és végrehajtásának biztosítása érdekében;
11. súlyos aggodalmát fejezi ki az emberi jogok Észak-Koreában tapasztalható folyamatos és súlyos megsértése miatt, ahol a rezsim elnyomó politikája és az alapvető szükségletek rendszerszintű elhanyagolása széles körű szenvedést okoz az ország népe körében; elítéli, hogy az erőforrásokat katonai tevékenységekre és külső konfliktusokra, többek között Oroszország agressziós háborújának támogatására fordítják, ami az Észak-Koreán belüli sürgős humanitárius szükségletek kezelésének kárára történik; felhívja az EU-t és a nemzetközi partnereket, hogy tegyenek még többet annak érdekében, hogy az észak-koreai rezsimet felelősségre vonják az emberi jogi jogsértésekért; sürgeti a visszaélések dokumentálásán és az észak-koreai állampolgároknak nyújtott támogatás biztosításán dolgozó civil társadalmi szervezetek és emberi jogi jogvédők fokozott támogatását; sürgeti a kínai kormányt, hogy hagyjon fel a visszaküldési gyakorlatokkal, és biztosítsa az észak-koreai menekültek számára a nemzetközi védelemhez való hozzáférést; felszólítja Észak-Koreát, hogy biztosítson az ENSZ emberi jogi szervei számára belépést az országba, hogy értékeljék az emberi jogi helyzetet, az erőszakos eltűnéseket, valamint a fogvatartottak és a visszaküldött menekültek körülményeit, beleértve Kim Cseol-ok és a dél-koreai misszionáriusok, Kim Dzsang-vuk, Kim Kuk-káj és Csoj Csan-dzsil ügyét is;
12. hangsúlyozza, hogy átfogó uniós stratégiára van szükség az autoriter szövetségek, különösen az Oroszország, Észak-Korea, Belarusz, Irán, Kína és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet aláásó egyéb államok közötti szövetségek szélesebb körű következményeinek kezelése érdekében; kéri, hogy az EU és tagállamai tegyenek aktív erőfeszítéseket a globális atomsorompó-rendszer előmozdítása érdekében, és szorosabban működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel az indiai–csendes-óceáni térségben tapasztalható feszültségek csökkentése érdekében;
13. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék tovább az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, többek között légi járművek, nagy hatótávolságú rakéták, például Taurus rakéták, modern légvédelmi rendszerek, például Patriots és SAMP/T rendszerek, valamint lőszerek, hordozható légvédelmi rendszerek biztosítását, valamint tüzérségi és kiképzési programok nyújtását az ukrán erők számára, továbbá az Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítése érdekében felajánlott felszerelések gyorsabb leszállítását szorgalmazza; megismétli álláspontját, miszerint valamennyi uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek együttesen és egyénileg el kell köteleznie magát amellett, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25%-ának megfelelő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának; üdvözli az EU és Ukrajna közötti közös biztonsági kötelezettségvállalások aláírását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mihamarabb lépjenek fel a vállalt kötelezettségek hatékony végrehajtása érdekében; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezeljék prioritásként az európai IRIS2 űrkommunikációs képességek teljes körű működőképessé tételét, és a lehető leghamarabb biztosítsanak hozzáférést Ukrajnának (és Tajvannak);
14. felhívja a Tanácsot, hogy bővítse ki az Oroszországgal szembeni szankcióit; további szankciókat szorgalmaz az Oroszország számára különleges gazdasági jelentőséggel bíró ágazatokra (a kohászati, nukleáris, vegyipari, mezőgazdasági és bankszektorral) és az orosz nyersanyagokra, például az alumíniumra, az acéltermékekre, az uránra, a titánra és a nikkelre vonatkozóan, szorgalmazza az orosz fosszilis tüzelőanyagok és cseppfolyósított földgáz EU-ba történő behozatalára vonatkozó teljes embargó bevezetését, valamint az orosz kőolajtermékekre vonatkozó árplafon további csökkentését a G7-partnerekkel együttműködve annak érdekében, hogy a továbbiakban ne járuljanak hozzá Oroszország jogellenes agressziós háborújának finanszírozásához; szigorúbb és célzottabb szankciókat szorgalmaz az orosz árnyékflottával szemben; hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni az Oroszországgal az atomenergia-ágazatban folytatott együttműködést; kiemeli, hogy Oroszország a gázexportra való támaszkodásról áttér a gázból származó műtrágyákra való támaszkodásra, amelyek jelentős bevételi forrást és devizajövedelmet biztosítanak az orosz állam számára, közvetlenül táplálva háborús gépezetét, ugyanakkor ártva az uniós gazdaságoknak és veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot; felhívja az EU-t, hogy megfelelően, sürgősen és határozott intézkedésekkel kezelje ezt a problémát, mivel az EU orosz műtrágyáktól való függősége aggasztó ütemben növekszik;
15. felhívja különösen azokat a tagállamokat, amelyek nem teljesítik a védelmi termékek előállításával és a releváns gyártási kapacitások közvetlen támogatásával kapcsolatos saját kötelezettségvállalásaikat, hogy működjenek együtt Ukrajnával közös vállalkozások keretében, vagy közvetlenül rendeljenek Ukrajnától; felhívja a tagállamokat, hogy a Dánia által használt modellt követve gyorsítsák fel az Ukrajna katonai ipari kapacitásának bővítésére irányuló közvetlen beruházásokat; felhívja az EU-t, hogy ezt a modellt építse be az Ukrajnát támogató alapba;
16. felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a szankciók egységességének fenntartásához, és mielőbb fogadják el a 15. szankciócsomagot; sürgeti a tagállamokat, hogy aktívan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, hogy vessen véget az Európai Békekeret – és többek között az újonnan létrehozott, Ukrajnát támogató alap – felelőtlen blokkolásának, ami akadályozza 6,6 milliárd EUR részleges visszatérítés felszabadítását az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó tagállamok számára; hangsúlyozza, hogy amennyiben az Európai Békekeretet az Európai Tanács következő üléséig blokkolják, azonnal létre kell hozni egy új formátumot, amely csak azokat a tagállamokat foglalja magában, amelyek hajlandóak és képesek katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, vagy a nemzeti hozzájárulásokat vissza kell téríteni annak érdekében, hogy semmi se akadályozza a kétoldalú segélyek zökkenőmentes finanszírozását;
17. felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy módszeresen foglalkozzon a szankciók uniós székhelyű vállalatok és személyek, harmadik felek és nem uniós államok általi kijátszásának kérdésével, és fogadjon el és szigorúan hajtson végre korlátozó intézkedéseket minden olyan szervezet ellen, amely elősegíti a szankciók kijátszását, valamint katonai és kettős felhasználású technológiákkal és felszereléssel látja el az orosz katonai komplexumot, gondoskodva arról, hogy ne lehessen joghézagokat kihasználni fegyverek vagy erőforrások Oroszországba juttatására; alapvető fontosságúnak tartja az EU-ban gyártott csúcstechnológiai berendezések kivitelére és karbantartására vonatkozó ellenőrzések megerősítését, valamint a bűnüldözési intézkedések és az együttműködés fokozását a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében; kéri, hogy sürgősen fokozzák az uniós tagállamok közép-ázsiai országokkal, többek között Törökországgal és Azerbajdzsánnal folytatott kereskedelmének felülvizsgálatát, mivel ezeket egyértelműen az uniós szankciók kijátszására használják;
18. megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett felhívását, hogy vizsgálják felül az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók jelenlegi időtartamát, és hosszabbítsák meg az érvényességi időt a jelenlegi hat hónapról egy szilárdabb és stratégiaibb jellegű hároméves időtartamra; megjegyzi, hogy egy ilyen intézkedés fokozná az EU külpolitikai irányvonalának következetességét és kiszámíthatóságát, megvédené azt az egyhangúsági követelmények visszaélésszerű alkalmazásától, erősítené a szankciók hatását, és egyértelmű üzenetet közvetítene a nemzetközi jog és az európai biztonság fenntartása iránti elkötelezettségről, miközben csökkentené a gyakori megújítások adminisztratív terheit is;
19. üdvözli Joe Biden amerikai elnök azon döntését, hogy engedélyezi Ukrajna számára, hogy Oroszország területén található katonai célpontokat fejlett rakétarendszerekkel támadjon, kiemelve, hogy ez az engedély tiszteletben tartja Ukrajna önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerinti törvényes jogát; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fogadjanak el hasonló intézkedéseket, megszüntetve a katonai rendszerek legitim védelmi műveletek céljára történő, Ukrajna határain túli használatára vonatkozó korlátozásokat a további orosz agressziótól való elrettentés érdekében;
20. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a hivatalba lépő washingtoni kormánnyal a kölcsönösen előnyös transzatlanti együttműködés megerősítése érdekében, hangsúlyozva az Ukrajna támogatásához fűződő közös stratégiai érdeket, és hangsúlyozzák, hogy Oroszország és szövetségesei nemcsak az európai stabilitásra jelentenek fenyegetést, hanem jelentős veszélyt jelentenek a globális biztonságra és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve is; elvárja, hogy a hivatalba lépő Trump-kormány továbbra is támogassa Ukrajnát, és továbbra is szilárdan kötelezze el magát a NATO mellett, ugyanakkor sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy váltsák tettekre a szavakat, és hozzanak létre egy valódi védelmi uniót, amely egyben a NATO európai pillére is, kezdve védelmi képességeik megerősítésével;
21. felszólít az Oroszország és szövetségesei, köztük az Észak-Korea által elkövetett háborús bűncselekményekkel és a nemzetközi jog megsértésével kapcsolatos felelősségre vonásra a Nemzetközi Büntetőbírósággal és más igazságügyi szervekkel való megerősített együttműködés révén; sürgeti az EU-t és a nemzetközi partnereket, hogy fokozzák az összes elkövető felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseiket;
22. felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon további intézkedéseket az ukrán gazdaság további pénzügyi támogatás nyújtásával és a beruházási lehetőségek megkönnyítésével történő támogatására; üdvözli a Tanáccsal kötött megállapodást az Ukrajnának nyújtandó 35 milliárd EUR összegig terjedő makroszintű pénzügyi támogatásról, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből és az Ukrajnának nyújtott hitelre vonatkozó együttműködési mechanizmusból finanszíroznak; felszólít mindkét eszköz gyors végrehajtására annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban részesülhessen ezekből az új finanszírozási lehetőségekből;
23. megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett felhívását, hogy tegyenek érdemibb lépéseket annak érdekében, hogy olyan szilárd jogi rendszer keretében hozzanak létre kreatív megoldásokat, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonú vagyoni eszközök elkobzását, valamint azok felhasználását az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújából fakadó különböző következmények kezelésére, beleértve a további pusztítás és halálesetek megelőzését, az ország újjáépítését és az orosz agresszió áldozatainak kártalanítását; hangsúlyozza, hogy Oroszország e vagyoni eszközökkel kapcsolatos jövőbeli követeléseit csak az Ukrajnának járó, még fennálló jóvátételek átfogó mérlegelését követően lehet rendezni; hangsúlyozza az Ukrajna-eszköz mint a hosszú távú pénzügyi támogatási, újjáépítési és helyreállítási erőfeszítésekre szolgáló mechanizmus fontosságát, és sürgeti annak gyors és hatékony végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy az Ukrajna-eszköz tapasztalataira építve javasoljon 2027 utáni, hosszú távú pénzügyi támogatást Ukrajna újjáépítéséhez;
24. hangsúlyozza, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb keretet kell létrehozni az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok számára; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a társulási megállapodás 29. cikke alapján Ukrajnával folytatott konzultációkat, és sürgeti mindkét felet, hogy állapodjanak meg a liberalizáció lehető legambiciózusabb szintjéről; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan vonja be a Parlamentet a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség felülvizsgálatába; tudomásul veszi az Ukrajnából származó agrár-élelmiszeripari termékek behozatalára vonatkozóan több tagállam által egyoldalúan bevezetett korlátozásokat, amelyek érintik az EU kizárólagos kereskedelmi hatáskörét a közös kereskedelempolitika keretében, valamint az EU-nak az Ukrajnával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kötelezettségeit; felhívja a Bizottságot, hogy Ukrajnával és az érintett tagállamokkal konzultálva találjon európai megoldásokat az ukrán agrár-élelmiszeripari termékek megnövekedett beáramlása által előidézett esetleges piaci torzulásokra;
25. a zord téli hónapokra tekintettel felszólít az uniós humanitárius segítségnyújtás jelentős növelésére az Oroszország által a polgári infrastruktúra, különösen az energetikai infrastruktúra elleni szisztematikus támadások okozta súlyos helyzet kezelése érdekében, amelyek ukránok millióit hagyták alapvető szolgáltatások nélkül; elismeri számos ukrán és más civil társadalmi szervezet munkáját az elrabolt ukrán gyermekek, hadifoglyok és jogellenesen fogva tartott ukrán polgári személyek családjainak támogatása terén, valamint azt, hogy fáradhatatlan erőfeszítéseket tesznek szeretteik hazaszállítására; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy támogassák tevékenységeiket, és használjanak fel minden rendelkezésre álló nemzetközi fórumot arra, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra az elrabolt ukrán gyermekek, az ukrán hadifoglyok és a jogellenesen fogva tartott ukrán polgári személyek hazajuttatása érdekében;
26. elítéli az ukrán hadifoglyok Oroszország általi szándékos meggyilkolását és a velük szemben alkalmazott rossz bánásmódot, és felszólítja Oroszországot, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, különösen a genfi egyezménynek, és tegye lehetővé a nemzetközi szervezetek, például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára, hogy meglátogassák a hadifoglyokat, és felmérjék egészségi állapotukat; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, különösen az ENSZ-t, hogy vizsgálják felül és igazítsák hozzá a nemzetközi egyezményeket és az érintett nemzetközi szervezetek munkáját a mai realitásokhoz, és tegyék azokat alkalmasabbá a hadifoglyok szükségleteinek kielégítésére;
27. aggodalommal állapítja meg, hogy Oroszország megtévesztéssel vagy kényszerítéssel aktívan toboroz személyeket távoli régiókból, többek között Afrikából, a Közel-Keletről és Latin-Amerikából annak érdekében, hogy az ukrán nép elleni háborúban harcolni küldje őket; felhívja az ENSZ-t, az Afrikai Uniót, valamint azokat az országokat, amelyek lakosságát Moszkva megcélozza, hogy tegyenek aktív intézkedéseket e toborzás megakadályozására;
28. ismételten hangsúlyozza Dél-Korea konstruktív szerepét a szabályokon alapuló nemzetközi rendben, beleértve az Ukrajna iránti szilárd elkötelezettségét is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt Dél-Koreával, és törekedjenek arra, hogy megváltoztassák az Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatos álláspontját annak érdekében, hogy jelentős katonai erőforrásokat biztosítsanak Ukrajna védelmi műveleteinek támogatásához; üdvözli az EU és Dél-Korea közötti első stratégiai párbeszédet, amelyre 2024. november 4-én került sor Szöulban, valamint az azt követő biztonsági és védelmi partnerséget az EU és Dél-Korea között; támogatja az EU és Dél-Korea közötti kapcsolatok elmélyítését, valamint a biztonság és védelem terén folytatott megerősített kétoldalú együttműködést; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy Ukrajnával és Dél-Koreával együttműködve ösztönözzék az észak-koreai Néphadsereg tagjainak dezertálását, és készüljenek fel ennek eshetőségére; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy mélyítsék el együttműködésüket a Dél-Koreával Ukrajna jövőjével kapcsolatban, az ország uniós törekvéseire, biztonsági garanciáira és újjáépítésére összpontosítva; szorosabb együttműködésre szólít fel más hasonlóan gondolkodó partnerekkel, különösen Japánnal, Ausztráliával és Tajvannal, és hangsúlyozza, hogy fokozottabb párbeszédre van szükség az indiai–csendes-óceáni térségben;
29. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is nyújtsanak támogatást az orosz demokratikus ellenzéknek, biztosítsák védelmüket, és ösztönözzék őket a Putyin-rezsimmel, és különösen az orosz társadalom militarista, soviniszta és imperialista eszméivel szembeni küzdelemre, valamint határozottan fejezzék ki Ukrajna iránti támogatásukat, és aktívan keressenek további támogatókat;
30. elítéli a közelmúltban a Balti-tengeren elkövetett azon cselekményeket, amelyek révén kritikus fontosságú európai infrastruktúrák rongálódtak meg; hangsúlyozza, hogy ezeket a súlyos incidenseket sürgősen ki kell vizsgálni, és elérhetővé kell tenni az elkövetőkre és szándékaikra vonatkozó információkat; hangsúlyozza, hogy az európai kormányok számos képviselője úgy véli, hogy a legutóbbi incidens súlyos szabotázsnak minősül; felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy megfelelő válaszintézkedésekkel lépjenek fel bármely felelős állami vagy nem állami szereplővel szemben, amennyiben a bizonyítékok alátámasztják részvételüket;
31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és a Verhovna Radának, az orosz kormánynak, Dél-Korea és Észak-Korea kormányának és más érintett kormányoknak, valamint az ENSZ-nek.