Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2024/2057(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A10-0030/2024

Előterjesztett szövegek :

A10-0030/2024

Viták :

Szavazatok :

PV 19/12/2024 - 6.5
CRE 19/12/2024 - 6.5

Elfogadott szövegek :

P10_TA(2024)0075

Elfogadott szövegek
PDF 161kWORD 56k
2024. december 19., Csütörtök - Strasbourg
Ajánlás a Tanácsnak az Európai Unió prioritásairól az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 69. ülésszakára vonatkozóan
P10_TA(2024)0075A10-0030/2024

Az Európai Parlament 2024. december 19-i ajánlása a Tanácshoz az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 69. ülésszakára vonatkozó uniós prioritásokról (2024/2057(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ „Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform” című, 1995. szeptember 15-i nyilatkozatára és felülvizsgálati konferenciáinak eredményeire,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére, a „senkit nem hagyunk hátra” elvre, és különösen a nemek közötti egyenlőség elérésére irányuló 5. fenntartható fejlődési célra,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága számára készült, „A Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform végrehajtásának felülvizsgálata és áttekintése, valamint az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 23. rendkívüli ülésszakának eredményei” című, 2019. december 13-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (GAP) – Az EU külső tevékenységeiben a nemek közötti egyenlőség biztosítását és a nők szerepének megerősítését célzó ambiciózus program” című, 2020. november 25-i közös közleményére (JOIN(2020)0017), valamint az azt kísérő, „A GAP III végrehajtásához kapcsolódó célkitűzések és mutatók (2021–2025)” című, 2020. november 25-i közös bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0284),

–  tekintettel a 2020. március 5-i uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára (2020–2025),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervről szóló, 2022. március 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 2024. évi, Lengyelországra vonatkozó, az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének 8. cikke alapján végzett vizsgálatára,

–  tekintettel a 2021. február 11-i állásfoglalására a nők jogai előtt álló kihívásokról Európában: több mint 25 évvel a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform elfogadása után(2),

–  tekintettel „Az 5. fenntartható fejlődési cél terén elért eredmények felgyorsítása: A nemek közötti egyenlőség megvalósítása, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése” című, a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által 2024. szeptember 18-án közzétett dokumentumra,

–  tekintettel az ENSZ nőjogi szervezetének és az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Minisztériumának „Eredmény a fenntartható fejlődési célok terén: A Nemek Közötti Egyenlőség Pillanatképe, 2024.” című, 2024. szeptemberi jelentésére,

–  tekintettel a Szerződések módosítására irányuló európai parlamenti javaslatokról szóló, 2023. november 22-i jelentésére(3),

–  tekintettel az abortuszhoz való jognak az Európai Unió Alapjogi Chartájába történő beillesztéséről szóló, 2024. április 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A10-0030/2024),

A.  mivel a nők és férfiak közötti egyenlőség az EU egyik alapvető és egyetemes elve, és mivel az EU külső tevékenységét ennek az elvnek kell vezérelnie annak érdekében, hogy az EU továbbra is jó példával járjon elöl, továbblépjen és teljesítse a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségvállalásait;

B.  mivel a nők és lányok emberi jogai és a nemek közötti egyenlőség nemcsak alapvető emberi jogok, hanem a fejlődés és az oktatás előmozdításának és a szegénység csökkentésének előfeltételei, valamint alapjai egy békés, virágzó és fenntartható világnak;

C.  mivel az 1995. évi pekingi Nők Negyedik Világkonferenciáján világszerte 189 kormány, köztük az EU és tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy a nemek közötti egyenlőség és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése érdekében munkálkodnak;

D.  mivel a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform a nemek közötti egyenlőség előmozdításának legátfogóbb globális menetrendje, amely a nők jogait emberi jogként határozza meg, és a nők nemzetközi „alapjogi törvényének” tekinthető, amely a világ minden nője számára egyenlő jogokat, szabadságot és lehetőségeket fogalmaz meg, és amelyet 2015-ben megerősítettek az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében meghatározott fenntartható fejlődési célok „A nemek közötti egyenlőség elérése, valamint valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése” című 5. céljával azáltal, hogy célokat és konkrét intézkedéseket határoztak meg a nőket és lányokat érintő számos kérdésben;

E.  mivel az ENSZ Közgyűlése 2017-ben megállapodott az adatgyűjtés szabványosítására irányuló, globális mutatókat tartalmazó keretről, amely az adatok összehasonlíthatóságának kulcsfontosságú eleme;

F.  mivel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó 2030-as határidő előtt mindössze hat évvel nem sikerült teljes mértékben elérni az 5. cél szerinti egyetlen mutatót sem; mivel az ENSZ becslése szerint határozott intézkedésekre van szükség az előrehaladás felgyorsítása és annak elkerülése érdekében, hogy 286 év teljen el a jogi védelem hiányosságainak felszámolásához és a nőket hátrányosan megkülönböztető jogszabályok megszüntetéséhez;

G.  mivel a nemek közötti egyenlőség átfogó elv, amelyet általánosan érvényesíteni kell a fenntartható fejlődési célokban;

H.  mivel az 5. fenntartható fejlődési cél értékeléséről szóló 2024-es ENSZ-tanulmány(5) kiemeli, hogy még mindig léteznek olyan társadalmi normák, amelyek legitimálják a nők és lányok elleni nemi alapú erőszakot, nem büntetve megfelelően az elkövetőket, korlátozzák az egészségügyi szolgáltatásokhoz – köztük a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz – való hozzáférést, kizárólag a nőkre hárítják a nem fizetett ápolási-gondozási és háztartási munkát, és korlátozzák a vezetői lehetőségeket; mivel a nőket és lányokat még mindig hátrányos megkülönböztetés érheti a reproduktív szelekció révén(6);

I.  mivel az ENSZ Közgyűlése aggodalmát fejezte ki a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményekkel szembeni aktív ellenállás és a nők jogai tekintetében növekvő transznacionális visszaesés miatt; mivel a szexuális és nemi alapú erőszak, valamint a jogellenes mozgalmak napi szinten veszélyeztetik a nők és lányok alapvető jogait; mivel egyértelmű és sürgős szükség van a nők és lányok nemi egyenlőségének és emberi jogainak megerősítésére, védelmére és fejlesztésére(7);

J.  mivel a női sportversenyek során a sport értékeit kell ünnepelni; mivel minden feltételnek teljesülnie kell e versenyeken belüli méltányosság biztosítása, a női sportolók egészségének megőrzése és az ellenük irányuló fizikai és lelki erőszak megelőzése érdekében;

K.  mivel a jövőről szóló ENSZ-csúcstalálkozón elfogadott dokumentum konkrét intézkedést tartalmaz a nemek közötti egyenlőség elérésére, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelésére, ami döntően hozzájárul a haladáshoz(8),

L.  mivel a szíriai rezsimet megdöntő lázadók körében a Haját Tahrír as-Sám (HTS) erői dominálnak; mivel a HTS-csoport az EU és az ENSZ által terrorista szervezetnek minősített iszlamista szervezet; mivel ez a helyzet komoly aggályokat vet fel a térségben élő nők és lányok biztonságával kapcsolatban;

M.  mivel az ENSZ nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottsága a lengyel abortusztörvény vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az abortusz bűncselekménnyé nyilvánítása és korlátozása hátrányos megkülönböztetést jelent a nőkkel szemben;

1.  ajánlja a Tanácsnak, hogy:

   a) ismét erősítse meg teljes körű és megingathatatlan elkötelezettségét a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Program és az abban foglalt, valamennyi nő emberi jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos fellépések iránt; erősítse meg a nők emberi jogai, köztük a szexuális és reproduktív egészség és jogok iránti elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség valamennyi szakpolitikai területen és ciklusban történő általános érvényesítése, valamennyi nő emberi jogaira és a nemek közötti egyenlőségre irányuló konkrét és célzott intézkedések végrehajtása, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés biztosítása révén;
   b) a leghatározottabban ellenezze, hogy idén Szaúd-Arábia tölti be a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság éves ülésének elnöki tisztségét, és ítélje el a politikai befolyásolás minden formáját, mivel az ország saját eredményei a nők jogai terén lesújtóak, és számos politikája ellentétes a bizottság saját mandátumával és célkitűzéseivel; hívja fel a figyelmet a nőkkel szembeni rendszerszintű megkülönböztetésre és a nőjogi aktivisták üldözésére Szaúd-Arábiában;
   c) biztosítsa, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok jogai teljes mértékben és büszkén érvényesüljenek az EU külső tevékenységének központi elemeként, egy megfelelően finanszírozott, a nemek közötti egyenlőség kérdésére reagáló, inkluzív és interszekcionális megközelítés révén, figyelembe véve a marginalizált és a kiszolgáltatott helyzetben levő nőket, különösen mivel világszerte növekszik a nemek közötti egyenlőség elleni mozgalmak finanszírozása(9);
   d) biztosítsa a Parlament és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság teljes körű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 69. ülésszakán (2025. március 10–25.) képviselendő uniós állásponttal kapcsolatos döntéshozatali folyamatba; biztosítsa, hogy a Parlament a tárgyalások előtt megfelelő, rendszeres és időben történő tájékoztatást kapjon, és hozzáférjen az uniós álláspontot ismertető dokumentumhoz; biztosítsa, hogy a Parlament álláspontját időben közöljék az uniós tárgyalócsoporttal; javítsa tovább az intézményközi együttműködést és az informális konzultációt, többek között a tárgyalások előtt és alatt is, annak érdekében, hogy a Parlament prioritásait megfelelően figyelembe vegyék;
   e) évente vizsgálja felül a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform végrehajtása terén elért eredményeket és visszaeséseket;
   f) vállalja, hogy határozottan támogatja az ENSZ nőjogi szervezetének munkáját, amely a nők jogainak előmozdítására irányuló ENSZ-rendszer központi szereplője, ugyanakkor vállalja, hogy biztosítja annak finanszírozását, valamint a nemek közötti egyenlőség finanszírozásának növelését;
   g) fokozza a fennmaradó kihívások leküzdésére irányuló uniós erőfeszítéseket, és gyorsítsa fel a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform teljes körű végrehajtását, mivel az egy egyetemes dokumentum, és az uniós tagállamok messze nem érték el az összes célt; biztosítsa, hogy az EU jó példával járjon elöl azáltal, hogy erőteljes szakpolitikai intézkedéseket vezet be, megfelelő finanszírozást biztosít a nemek közötti egyenlőtlenségek megelőzésére, kezelésére és leküzdésére annak minden megnyilvánulásában, támogatja a nők szerepvállalását a legkülönbözőbb helyzetű nők számára valamennyi uniós országban és biztosítja jogaik érvényesítését;
   h) ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak fontos szerepet kell játszania a nemek közötti egyenlőség világszerte történő megvalósításában azáltal, hogy támogatja a partnerországokat a közvetlen és közvetett megkülönböztetés valamennyi formája és a nemi alapú erőszak kezelésében; emlékeztessen az isztambuli egyezmény fontosságára, sürgesse azt az öt tagállamot, amely még nem ratifikálta és nem hajtotta végre az isztambuli egyezményt, hogy ezt a lehető legrövidebb időn belül tegye meg, és szólítsa fel a többi országot is, hogy tegyenek előrelépést az egyezmény aláírása és ratifikálása felé;
   i) szorgalmazza, hogy az élet minden területén mindenki számára egyenlő hozzáférést és esélyeket biztosítsanak annak érdekében, hogy a legkülönbözőbb helyzetű nők ki tudják aknázni a bennük rejlő lehetőségeket, különösen a politikai, gazdasági, pénzügyi, tudományos, egészségügyi, kulturális és sporttal kapcsolatos döntéshozatalban, ami a jó kormányzás és a politikai döntéshozatal szempontjából is alapvető fontosságú; ösztönözze azokat a kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják a nők politikai vezető szerepét és politikai részvételét, megerősítik a demokratikus gyakorlatokat, és ösztönzik a nők jövőbeli generációit;
   j) ebben az összefüggésben fejezze ki, hogy ellenzi a nemi alapú erőszak minden formáját, online és offline egyaránt, valamint a politikában részt vevő vagy részt venni kívánó nők elleni erőszakot, amely fenntartja és megerősíti a nők láthatatlanságát és a velük kapcsolatos kapcsolatos negatív sztereotípiákat, és visszatartja a fiatal nőket attól, hogy belépjenek a politikába és a közszférába;
   k) ösztönözze azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdítják a nők részvételét és a nemek közötti egyensúlyt valamennyi nagy hatású ágazatban, beleértve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területét is; hangsúlyozza a nemi sztereotípiák, attitűdök és előítéletek elleni küzdelem fontosságát valamennyi dimenziójukban, mindenfajta médiában keresztül, beleértve a közösségi médiát is, és mozdítson elő programokat, többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén, hogy csökkentse a nőkkel szembeni megkülönböztetést a politikában és a közpozíciókban;
   l) hangsúlyozza, hogy a nők jogait korlátozza és fenyegeti a gyenge politikai iránymutatás, az elkötelezettség hiánya, az adathiány, a nem kellően célzott beruházások, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletkampányok, a releváns készségekhez és ismeretekhez való hozzáférés hiánya, a gazdasági lehetőségek és az oktatás hiánya, a munkahelyen a nemi alapú megkülönböztetés, beleértve az anyai zaklatást, a gazdasági autonómia hiánya és az egyenlőtlen munkaerőpiaci feltételek, valamint a jogellenes mozgalmak terjedése; ezért több nőt kell ösztönözni a politikában és a vezetésben való részvételre, növelni kell a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célzott beruházásokat az olyan szolgáltatásokba, mint az oktatás és az egészségügy, és átfogó, jogokon alapuló és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő oktatási, képzési és szakpolitikai reformokat kell végrehajtani e rendszerszintű strukturális akadályok leküzdése és egy valóban egyenlő társadalom megvalósítása érdekében, amelyhez elengedhetetlen a férfiak és fiúk elkötelezettsége és szerepvállalása;
   m) következetesebben alkalmazza a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést valamennyi érintett uniós szakpolitikai területen, beleértve a külső tevékenységeket is, és e tekintetben jó példával járjon elöl, kötelezettséget vállalva arra, hogy a következő, 2027. évi többéves pénzügyi keret tartalmazni fogja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó konkrét célkitűzéseket és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezési módszereket annak érdekében, hogy növelni lehessen és nyomon lehessen követni a nemek közötti egyenlőségre hatást gyakorló valamennyi beruházást;
   n) kötelezze el magát a folyamatos értékelés és proaktív korrekciós intézkedések mellett az EU belső és külső politikáiban a nemek közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a költségvetés-tervezés tekintetében;
   o) álljon ki a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend, valamint az ehhez kapcsolódó, 25 éve elfogadott, mérföldkőnek számító állásfoglalás mellett, és emlékeztessen ezek fontosságára, továbbá ismételten szálljon síkra a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós cselekvési terv mellett, és nemzetközi szinten is határozottan szólaljon fel az e menetrenddel kapcsolatos visszalépések ellen;
   p) kérje a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és vezessen be konkrét és jól finanszírozott terveket és intézkedéseket az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak, különösen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos céloknak a kezelése érdekében, előmozdítva az egyenlőséget az oktatásban;
   q) vállaljon vezető szerepet a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai romlása elleni globális küzdelemben, amelyet különösen az egyre befolyásosabb jogellenes mozgalmak idéznek elő, elítélve a nemek közötti egyenlőség – többek között a szexuális és reproduktív egészség és jogok – meglévő védelmének visszavonására, korlátozására vagy megszüntetésére irányuló kísérleteket, valamint az e jogok előmozdításán munkálkodó emberijog-védők és civil társadalmi szervezetek online és offline fenyegetésének, megfélemlítésének és zaklatásának minden formáját; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség elleni mozgalmak nemcsak a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget támadják, hanem kéz a kézben járnak az antidemokratikus mozgalmakkal is; mozdítsa elő a partnerségeket és a szövetségeket a regresszív mozgalmak ellensúlyozása érdekében, és erősítse meg az EU elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mint alapvető érték védelme mellett, beleértve a nőjogi mozgalmak megfelelő finanszírozásának biztosítását is;
   r) hangsúlyozza, hogy meg kell védeni és elő kell mozdítani a megkülönböztetés interszekcionális formáival szembesülő csoportok, többek között a fogyatékossággal élők, a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők, a faji alapon megkülönböztetettek, az etnikai, kisebbségi vagy migráns háttérrel rendelkezők, az idősebb vagy az LMBTIQ+-személyek jogait;
   s) törekedjen az interszekcionális megkülönböztetés elleni küzdelem koncepciójának előmozdítására az ENSZ valamennyi szervében, valamint végezzen, alkalmazzon és integráljon interszekcionális, nemek közötti összehasonlító elemzést az EU és tagállamai különböző szintjein;
   t) sürgesse a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és javítsa a nemre, fajra, bőrszínre, etnikai vagy társadalmi származásra, genetikai tulajdonságokra, nyelvre, vallásra vagy más meggyőződésre, politikai véleményre, nemzeti kisebbséghez tartozásra, tulajdonra, születésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra, nemi jellemzőkre és nemi identitásra, nemi jellemzőkre és nemi identitásra vonatkozó, nemek szerint lebontott adatok gyűjtését, valamint biztosítsa, hogy ezek az adatok hozzájáruljanak a jobb és tájékozottabb szakpolitikai döntéshozatalhoz, valamint erősítse meg a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét mind a finanszírozás, mind a kapacitás tekintetében;
   u) kötelezze el magát egy olyan kül-, biztonság- és fejlesztéspolitika előmozdítása mellett, és amely prioritásként kezeli a nemek közötti egyenlőséget, védi és előmozdítja a hagyományosan marginalizált csoportok, például a transznemű személyek emberi jogait, és figyelembe veszi a nők és az LMBTIQ+ emberijog-védők és a civil társadalom véleményét;
   v) haladéktalanul és a lehető legteljesebb mértékben hajtsa végre a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervet, és biztosítsa, hogy legkésőbb 2027-re a külkapcsolatokban az összes új fellépés 85%-a hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőséghez és a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséhez;
   w) vegye tudomásul és hajtsa végre a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervről szóló, 2022. március 10-i parlamenti állásfoglalás ajánlásait, és ezáltal kezelje prioritásként a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervet az EU külső tevékenységének minden területén a nemek közötti egyenlőségre reagáló és interszekcionális megközelítés révén, mind a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv földrajzi lefedettsége és cselekvési területei, mind pedig a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése tekintetében a külső tevékenységek valamennyi területén, legyen szó a kereskedelemről, a fejlesztéspolitikáról, a migrációról, a humanitárius segítségnyújtásról, a biztonságról vagy olyan ágazatokról, mint az energia, a halászat és a mezőgazdaság, ugyanakkor fokozva az EU belső és külső politikái közötti összhangot;
   x) dolgozzon ki, finanszírozzon és hajtson végre olyan politikákat, amelyek fellépnek a szegénység feminizációja ellen, és csökkentik a nemek szerepét a szegénységben mind az EU-n belül, mind pedig külső fellépések révén az EU-n kívül, kellő figyelmet fordítva az interszekcionális tényezőkre, többek között a nemre, fajra, bőrszínre, etnikai vagy társadalmi származásra, genetikai tulajdonságokra, nyelvre, vallásra vagy más meggyőződésre, politikai véleményre, nemzeti kisebbséghez tartozásra, vagyoni helyzetre, születésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra, nemi jellemzőkre vagy nemi identitásra;
   y) az erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférés és a nők esélyegyenlőségének előmozdítása minden régióban, a gazdasági szerepvállalás elérése, valamint a társadalmi igazságossághoz és a jobb életminőséghez való hozzáférés lehetővé tétele érdekében, a nemek közötti egyenlőség globális jövőképének eredményeként; ismerje el a vidéki, távoli és legkevésbé fejlett térségekben élő nők előtt álló egyedi kihívásokat, ahol az erőforrásokhoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a gazdasági lehetőségekhez való hozzáférés korlátozott lehet; olyan célzott intézkedések és beruházások szorgalmazása, amelyek a nemek közötti egyenlőség, a nők vállalkozói készségének és foglalkoztatási lehetőségeinek vagy infrastruktúrájának előmozdítása révén kielégítik e közösségek szükségleteit; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezeket a perspektívákat beépítsék valamennyi vonatkozó külső tevékenységbe és fejlesztési stratégiába annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen nő se maradjon hátra;
   z) kezelje és kövesse nyomon a női szegénység rendszerszintű és kiváltó okait, különös tekintettel a vidéki térségekben vagy az elszigetelt és hátrányos helyzetű területeken élőkre, erősítse meg valamennyi nő és lány helyzetét az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás, a megkülönböztetésmentes munkalehetőségek, az egyenlő díjazáshoz és nyugdíjakhoz való hozzáférés révén, és támogassa a fogyatékossággal élő nők foglalkoztatási programjait;
   aa) támogassa a nők vállalkozói készségeit és a nők által vezetett vállalkozásokat a gazdasági tevékenységeiket támogató környezet – például a partnerországokban megvalósuló támogatási programok – révén, biztosítva az üzleti lehetőségekhez való méltányos hozzáférést és a vállalkozói készségekkel kapcsolatos képzést;
   ab) ösztönözze azokat a kezdeményezéseket, amelyek erősítik a nők gazdasági autonómiáját és a munkahelyteremtést a gyorsan növekvő ágazatokban, támogassa a nők, különösen a női vállalkozók és a mikro-, kis- és középvállalkozásokat vezető nők gazdasági szerepvállalását elősegítő kezdeményezéseket, küzdjön a sztereotípiák és az oktatás terén továbbra is fennálló egyenlőtlenségek ellen, valamint kezelje a nők foglalkoztatási rátáját és alulreprezentáltságát bizonyos ágazatokban, például a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint a mesterséges intelligencia területén;
   ac) biztosítson hozzáférést a szociális szolgáltatásokhoz, többek között a családtámogatási szolgáltatásokhoz, jogalkotási kezdeményezések révén biztosítsa a nem fizetett gondozás és a szociális felelősség egyenlő arányát, lépjen fel a káros nemi sztereotípiák, a patriarchális attitűdök és rendszerek ellen, mozdítsa elő a női példaképeket, és dolgozzon ki a munka és a magánélet közötti egyensúlyt biztosító szakpolitikákat, amelyek biztosítják a digitális oktatáshoz és készségfejlesztéshez való hozzáférést a nemek közötti digitális szakadék áthidalása érdekében; tegye lehetővé a nők tulajdonhoz, ingatlanhoz, megfelelő és megfizethető lakhatáshoz és földhöz való hozzáférését, felszámolva az akadályokat, különös tekintettel a nők, különösen a szegénységben élők és a nők által vezetett háztartások sajátos szükségleteinek kezelésére;
   ad) szólítson fel további erőfeszítésekre, jogszabályokra és a meglévő intézkedések végrehajtására a női gondozók és háztartási alkalmazottak jogainak biztosítása, valamint az informális gondozók, köztük az egyedülálló anyák elismerése érdekében, elismerve, hogy munkájuk alapvető fontosságú társadalmunk működőképessé tételéhez; szorgalmazzon ambiciózusabb gondozási politikákat és a gondozásba való beruházásokat az ápolási-gondozási gazdaság felé való elmozdulás érdekében, minimumkövetelményeket és iránymutatásokat határozva meg az ápolásra vonatkozóan az egész életciklus során, interszekcionális szemlélettel;
   ae) dolgozzon ki olyan munkaerő-migrációs politikákat és programokat, amelyek érvényesítik a nemek közötti egyenlőség szempontját, többek között a rendkívül „elnőiesedett” és informális ágazatokban, mint például a háztartási és ápolási-gondozási munka, és amelyek kezelik a nők munkaerőpiaci részvétele és készségeik elismerése előtt álló, nemekkel kapcsolatos akadályokat;
   af) ösztönözze az EU-ban az erőszak áldozatává vált nők menedékjogát, elismerését, védelmét, támogatását és integrációját, függetlenül az erőszak formájától;
   ag) javítsa az online és offline nemi alapú erőszakkal – többek között a családon belüli, szexuális, fizikai, pszichológiai, szóbeli és gazdasági erőszakkal, a munkahelyi zaklatással, valamint a konfliktus- és háborús helyzetekben elkövetett erőszakkal, az emberkereskedelemmel, a korai és kényszerházasságokkal, valamint a szexuális és reproduktív kizsákmányolással – kapcsolatos uniós válaszintézkedéseket, erőforrásokat és eszköztárat, megjegyezve, hogy ennek magában kell foglalnia az erőszak női áldozatait segítő központok létrehozásának támogatását a nem uniós országokban, különösen a hátrányos helyzetű területeken, az erőszakellenes központokhoz hasonlóan, az alábbi kettős céllal: segítségnyújtás az erőszakos helyzetek elismeréséhez, valamint jogi és gyakorlati védelem és támogatás biztosítása azon nők számára, akik úgy döntenek, hogy bejelentik az erőszakot, illetve kilépnek abból;
   ah) szorgalmazza a nemi erőszak beleegyezésen alapuló, egyetemes normaként való meghatározását valamennyi régióban, amelynek célja a jogi védelem fokozása és annak biztosítása, hogy a szexuális erőszakot a beleegyezés hiánya határozza meg, ne pedig kizárólag erőszak alkalmazása;
   ai) hangsúlyozza az online nemi alapú erőszaknak a nők és lányok személyes és szakmai életére, valamint mentális és fizikai egészségére gyakorolt jelentős hatását;
   aj) hangsúlyozza a nemzetközi humanitárius jog érvényesítésének fontosságát a konfliktusövezetekben élő nők és lányok jogainak védelme érdekében; biztosítsa, hogy a külső megállapodások – többek között a határellenőrzéssel és a nem uniós országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos megállapodások – prioritásként kezeljék a nők és lányok biztonságát, hangsúlyozva, hogy az EU-nak biztosítania kell, hogy a partnerországok tiszteletben tartsák a magas szintű emberi jogi normákat, különösen a nemi alapú erőszak, többek között a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem megelőzése terén;
   ak) fordítsanak különös figyelmet a szíriai nők és gyermekek – köztük a keresztény kisebbségekhez tartozók – helyzetére, akik nagyobb valószínűséggel válnak az iszlamista rezsim különleges célpontjaivá, amint azt már több közel-keleti országban, például Afganisztánban és Irakban is láthattuk;
   al) mozdítsa elő a sportban előforduló nemi alapú erőszak megelőzését a sportintézményeken belüli ilyen erőszak nyomon követésére és megelőzésére szolgáló rendszer létrehozásával, megkövetelve a szervezetektől, hogy fogadjanak el megelőző politikákat és intézkedéseket, valamint egy biztonságos és védett jelentéstételi mechanizmust;
   am) világszerte számolja fel a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés jogi, pénzügyi, társadalmi és gyakorlati akadályait és korlátozását; határozottan álljon ki a szexuális és reproduktív egészség és jogok mint alapvető jogok védelme és a választásellenes hálózatok elleni küzdelem mellett; biztosítsa, hogy a legkülönbözőbb helyzetű nők és lányok hozzáférjenek az információkhoz és a megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz, többek között a szexuális és a reproduktív egészség és jogok tekintetében, a nemzetközi emberi jogi és közegészségügyi normákkal összhangban, beleértve az átfogó, az életkornak megfelelő és tudományosan pontos szexuális és párkapcsolati felvilágosítást, a fogamzásgátlást és a sürgősségi fogamzásgátlást, a biztonságos és legális abortuszt, a tiszteletteljes anyai egészségügyi ellátást és az ápolás-gondozáson alapuló egészségügyi szolgáltatásokat; biztosítsa, hogy a nők védelemben részesüljenek a kényszerített terhességgel és a nemi alapú abortuszokkal vagy kényszerabortuszokkal szemben, különösen az etnikai tisztogatási gyakorlatokkal összefüggésben, és hogy az abortuszt semmi esetre se mozdítsák elő családtervezési módszerként, amint azt a pekingi nyilatkozat is említi; hangsúlyozza a nők és lányok sajátos igényeihez igazított mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés fontosságát;
   an) mozdítson elő méltó és az emberi jogokat tiszteletben tartó körülményeket a bebörtönzött nők számára, akik egyben anyák is, különös tekintettel a kisgyermekes anyák szükségleteire; támogassa az egészségügyi ellátáshoz, a pszichológiai ellátáshoz és a rehabilitációs programokhoz való hozzáférést, megfelelő helyeket biztosítva a gyermekeikkel való kapcsolat fenntartásához;
   ao) vegye figyelembe és hajtsa végre az abortuszhoz való jognak az Európai Unió Alapjogi Chartájába történő beillesztéséről szóló, 2024. április 11-i európai parlamenti állásfoglalás ajánlásait;
   ap) kötelezze el magát amellett, hogy fokozza a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések kezelésére irányuló erőfeszítéseket a zöld és energetikai átállással összefüggésben, elismerve, hogy az éghajlati válság nemi szempontból nem semleges; ismerje el az éghajlatváltozás nőkre és lányokra gyakorolt interszekcionális és aránytalan hatását, különösen a fejlődő országokban, valamint az e változások által leginkább érintett régiókban és vidéki térségekben; támogassa a nők bevonását a környezetvédelmi döntéshozatali folyamatokba az ellenálló képesség és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő stratégiák kialakítása érdekében;
   aq) álljon ki az olyan civil társadalmi szervezetek megerősítése mellett, amelyek a nők és lányok jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek minden körülmények között történő előmozdításán munkálkodnak, beleértve a fogyatékosságot, az erőszakot, a munkahelyi vagy anyasági megkülönböztetést; támogassa az erőszakot vagy fenyegetést elszenvedő nők és lányok számára biztonságos terek és menedékhelyek biztosítását; biztosítsa az emberijog-védők védelmét és az érintett fórumokon való részvételüket;
   ar) biztosítsa, hogy az alulról szerveződő szervezetek, valamint a nők és az LMBTIQ+ jogok védelmezői, különösen a kis szervezetek megfelelő finanszírozás biztosítása és a működésüket akadályozó korlátozások megszüntetése révén támogatást kapjanak; hozzon célzott intézkedéseket és támogassa a kapacitásépítést az alulról szerveződő nőszervezetek számára annak érdekében, hogy helyi és nemzetközi szinten fokozhassák hatásukat; aktívan lépjen fel a civil társadalmi tér globális zsugorítását célzó kezdeményezések ellen;
   as) hozza létre a nemek közötti egyenlőséggel és az esélyegyenlőséggel foglalkozó tanácsi formációt annak érdekében, hogy hivatalos fórumot hozzon létre az egyenlőségért felelős miniszterek számára az együttműködés előmozdítása, a szakpolitikák összehangolása és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje érdekében;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, valamint tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

(1) HL C 347., 2022.9.9., 150. o.
(2) HL C 465., 2021.11.17., 160. o.
(3) HL C, C/2024/4216., 2024.7.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4216/oj.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0286.
(5) ENSZ, Are we getting there? A synthesis of UN system evaluations of SDG 5, 2024. március, https://www.unwomen.org/en/digital-library/publications/2024/03/are-we-getting-there-a-synthesis-of-un-system-evaluations-of-sdg-5.
(6) Emberi jogi főbiztos hivatala, ENSZ Népesedési Alap, UN Women, UNIFCEF, Egészségügyi Világszervezet, Preventing gender-biased sex selection: an interagency statement, 2011, https://www.unfpa.org/sites/default/files/resource-pdf/Preventing_gender-biased_sex_selection.pdf.
(7) Az ENSZ Közgyűlése: Escalating backlash against gender equality and urgency of reaffirming substantive equality and the human rights of women and girls: Report of the Working Group on discrimination against women and girls, 2024. május 15. https://documents.un.org/doc/undoc/gen/g24/073/47/pdf/g2407347.pdf.
(8) ENSZ, Summit of the Future outcome documents: Pact for the Future, Global Digital Compact and Declaration on Future Generations, 2024. szeptember, https://www.un.org/sites/un2.un.org/files/sotf-pact_for_the_future_adopted.pdf.
(9) Datta, N., European Parliamentary Forum for Sexual and Reproductive Rights, Tip of the Iceberg– Religious Extremist Funders against Human Rights for Sexuality and Reproductive Health in Europe 2009 – 2018, 2021. június, https://www.epfweb.org/sites/default/files/2021-08/Tip%20of%20the%20Iceberg%20August%202021%20Final.pdf.

Utolsó frissítés: 2025. február 24.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat