Az Európai Parlament,

–  tekintettel Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövőjéről” című, 2024. szeptemberi jelentésére,

–  tekintettel Enrico Letta „Jóval több mint piac” című, 2024. áprilisi jelentésére,

–  tekintettel a „Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv” című, 2025. február 26-i bizottsági közleményre (COM(2025)0085),

–  tekintettel a Bizottság „A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv” című, 2025. február 26-i közleményére (COM(2025)0079),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel az energiaigényes iparágak az EU gazdaságának jelentős részét teszik ki, és kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben, különösen azokon a területeken és régiókban, ahol koncentrálódnak; mivel az energiaigényes iparágak kulcsfontosságúak az EU stratégiai autonómiája és versenyképessége, valamint a dekarbonizáció szempontjából, figyelembe véve energialábnyomukat;

B.  mivel a dekarbonizált gazdaságra és a tiszta energiarendszerre való átállásnak az energiaárak csökkenéséhez kell vezetnie, és figyelembe kell vennie minden olyan rendelkezésre álló technológiát, amely a lehető legköltséghatékonyabb módon járul hozzá az EU 2050-ra kitűzött nettó zéró kibocsátási céljának eléréséhez, elkerülve a bezártsági hatásokat, és figyelembe véve a tagállamok eltérő energiaszerkezetét, többek között a megújuló energiaforrások és a nukleáris energia tekintetében;

C.  mivel a technológiasemlegesség alapvető fontosságú az európai ipar számára, mivel biztosítja a tisztességes versenyt, előmozdítja az innovációt és támogatja a tiszta átállást, anélkül, hogy konkrét technológiákat részesítene előnyben; mivel a semleges szabályozási keret fenntartása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a politikai döntéshozók által meghatározott felülről lefelé irányuló preferenciák helyett a piaci igényeken alapuló leghatékonyabb és legfenntarthatóbb megoldásokat válasszák; mivel ez a megközelítés ösztönzi a beruházást, fokozza a versenyképességet, és lehetővé teszi az ipar számára az új technológiákhoz való alkalmazkodást;

D.  mivel a villamosítás az energiaigényes iparágak dekarbonizációjának középpontjában áll; mivel az energiaigényes iparágak olyan ágazatokat foglalnak magukban, amelyek fosszilis erőforrásokat használnak fel a hőmérséklet-, nyomás- vagy reakciókövetelmények teljesítéséhez, mint például a vegyipar, az acél-, a papír-, a műanyag-, a bánya-, a finomító-, a cement-, a mész-, a nemvasfém-, az üveg-, a kerámia- és a műtrágyaágazat, amelyek esetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nehezen csökkenthető, mert a folyamat szerves részét képezi, vagy a magas tőke- vagy működési költségek, illetve az alacsony technológiai érettség miatt;

E.  mivel az energiaárakban az EU, az USA és Kína között tapasztalható különbség aláássa az uniós iparágak versenyképességét; mivel a fosszilis tüzelőanyagok magas és ingadozó árai súlyosan befolyásolják a villamosenergia-árakat, és a megújuló energiaforrások megfizethető költségei nem kerülnek át az energiaszámlákba;

F.  mivel a nem megfelelően integrált energiaunió további kihívásokat jelent az energiaigényes iparágak számára, különösen a határokon átnyúló összeköttetések hiánya és a tiszta energia korlátozott rendelkezésre állása miatt, a hosszadalmas engedélyezési eljárások vagy a magas tőke- vagy működési kiadások, valamint a hálózati szűk keresztmetszetek miatt;

G.  mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hosszú távú beruházási jelzéseket adott, és hozzájárult a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának 47%-os csökkentéséhez; mivel az energiapiac a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése óta gyökeresen megváltozott, különösen Oroszország Ukrajna elleni invázióját és a vezetékes földgázról a cseppfolyósított földgázra (LNG) való áttérést követően; mivel a szén-dioxid-piac átláthatóságának hiánya azzal a kockázattal jár, hogy akadályozza az energiaigényes iparágak versenyképességét; mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket egyenlőtlenül használják fel a tagállamokban, és nem támogatják megfelelően az energiaigényes iparágak dekarbonizációját;

H.  mivel a szükségtelen szabályozási terhek és a hosszadalmas engedélyezési eljárások aláássák az európai dekarbonizációba való beruházás üzleti megalapozottságát; mivel az uniós jogszabályok rendelkeznek a kiemelkedően fontos közérdek fogalmáról; mivel az összetett és széttagolt uniós finanszírozás akadályozza a nettó zéró technológiákba és a digitalizációba való, időben történő beruházásokat, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében;

I.  mivel a szükséges magánberuházások hiánya azzal a veszéllyel jár, hogy akadályozza az energiaigényes iparágak dekarbonizációját; mivel az állami támogatásokra való túlzott támaszkodás nemkívánatos következménye lehet az egyenlőtlenségek súlyosbodása és a verseny torzítása az egész EU-ban;

J.  mivel az EU függőségei és az elsődleges és másodlagos nyersanyagokhoz való korlátozott mennyiségi és minőségi hozzáférése jelentős kihívást jelent az energiaigényes iparágak számára; mivel a körforgásos jelleg és a hatékonyság hozzájárulhat az ipar és az energiaellátás terén jelentkező éves beruházási igények csökkentéséhez; mivel jelenleg a nem uniós országokba exportált vasfémek teszik ki az uniós hulladékexport több mint felét, ami aggályokat vet fel azok megfelelő kezelésével kapcsolatban;

K.  mivel a nem uniós országok által támasztott tisztességtelen verseny, beleértve a támogatott kapacitásfelesleget is, nagy kihívást jelent az uniós vállalatok számára; mivel a világ számos régiója jelenleg nem rendelkezik ambiciózus dekarbonizációs célokkal, ami növeli a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

L.  mivel az energiaigényes iparágak mélyreható átalakítása nem lehet sikeres az átállás által súlyosan érintett helyi és regionális közösségek, munkavállalók és szociális partnerek bevonása nélkül;

1.  megismétli elkötelezettségét az EU dekarbonizációs célkitűzései, valamint a stabil és kiszámítható éghajlat- és iparpolitikák iránt;

2.  felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a tiszta energiával kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásait, biztosítva az adminisztratív kapacitást, és könnyítsék meg a hálózati csatlakozásokat a helyben történő, tiszta energiatermelés lehetővé tétele érdekében, különösen a távoli területeken; hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások és a villamosítás növekedéséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a hálózatokba, valamint a rugalmassági, tárolási és elosztási hálózatokba; felhívja a Bizottságot, hogy a kiemelkedően fontos közérdek fogalmán túl dolgozzon ki megoldásokat a dekarbonizációs projektek felgyorsítására;

3.  úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó szabályok végrehajtása érdekében, különösen a villamosenergia-vásárlási megállapodások és a kétirányú különbözeti szerződések előmozdítása érdekében, az energiaigényes iparágak volatilitásának és energiaköltségeinek csökkentése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon sürgős intézkedéseket a hosszú távú megállapodások aláírása előtt álló jelenlegi akadályok kezelésére, különösen a kkv-k esetében, kockázatcsökkentő eszközök és garanciák – többek között az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott állami garancia – felhasználásával; javasolja, hogy a villamosenergia-piac szerkezetének keretében vizsgálják meg a fosszilis tüzelőanyagok árának a villamosenergia-áraktól való függetlenítése további módjait, többek között azzal a céllal, hogy a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervvel összhangban fellendítsék a hosszú távú szerződéseket, valamint a rövid távú piacok elemzésének 2025-re történő előrehozatalával, alternatív piactervezési lehetőségek mérlegelése céljából;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az energiaigényes iparágakra vonatkozó tagállami legjobb gyakorlatok – például az olaszországi energiafelszabadítási mechanizmus – kiterjesztését; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlásokat a fogyasztók és különösen az energiaigényes iparágak növekvő energiaköltségeknek való kitettségének csökkentésére, például az adók és illetékek csökkentése, valamint a hálózati díjak harmonizálása révén, biztosítva ugyanakkor a hálózatokba történő állami beruházásokat;

5.  felszólít az energiarendszer integrációjának fokozására, különösen a határokon átnyúló összeköttetések tekintetében, a tiszta és reziliens energiaellátás biztosítása érdekében; a hálózat stabilitásának optimalizálása érdekében fokozott beruházásokat kér a rugalmasságba, például a tárolásba, beleértve a szivattyús tározós hidroelektromosságot, valamint a hő- és hulladékhő-tárolást és a keresletoldali választ; emlékeztet az energiahatékonyság fontosságára a költségek csökkentésében;

6.  hangsúlyozza, hogy a földgázt a lehető leghamarabb ki kell vezetni; hangsúlyozza, hogy egyes ágazatok rövid és középtávon nem támaszkodhatnak jelentős mértékben a villamosításra; hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás kulcsszerepet játszik a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok dekarbonizációjában és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek, köztük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításában; felhívja a tagállamokat, hogy – ugyanezen időszak alatt és e korlátozott ágazatok tekintetében – dolgozzanak ki intézkedéseket a gázáremelkedések kezelésére kellően indokolt esetekben; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki eszközöket a gázellátás csökkentett költségek melletti biztosítására azáltal, hogy lehetővé teszi a keresletösszevonást, az AggregateEU-ra és a közös gázbeszerzésre építve, a dekarbonizációs célkitűzések fenntartása mellett; kiemeli a gázszolgáltatókkal való stabil szerződések ösztönzésének, az ellátási útvonalak diverzifikálásának, valamint a piac átláthatósága és stabilitása javításának fontosságát, összhangban a jelenlegi jogszabályokkal; kéri, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer soron következő felülvizsgálata során végezzenek hatásvizsgálatot a gázpiac és a szén-dioxid-árak, valamint a piaci stabilizációs tartalék és paramétereinek szerepe közötti kapcsolat elemzése céljából;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a finanszírozási mechanizmusok megerősítése és a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek tagállamok általi hatékony felhasználásának biztosítása révén támogassa az energiaigényes iparágakat a tiszta és nettó zéró technológiák, többek között a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén, és az energiahatékony termelési módszerek bevezetésében; kéri, hogy az uniós szintű támogatást olyan állami támogatással egészítsék ki, amely lehetővé teszi az energiaigényes iparágak célzott technológiasemleges támogatását, megőrizve ugyanakkor az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon belül;

8.  kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret előtt egészítsék ki az InvestEU-t, és hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelek támogassák az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló beruházásokat; megjegyzi, hogy a Stratégiai Technológiák Európai Platformja már lehetővé teszi a rugalmasságot a jelenlegi programokon belül, de ez nem elegendő; ragaszkodik ahhoz, hogy a következő többéves pénzügyi keret növelje az energiaigényes iparágak támogatására szánt finanszírozást, az Innovációs Alapra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaügyi ágára építve vagy a versenyképességi alapon keresztül; hangsúlyozza, hogy bővíteni kell az Európai Hidrogénbankot és a karboncsökkentési célú szerződések programját; felhívja a Bizottságot, hogy az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló, küszöbön álló jogi aktusban építsen a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályra(1) az engedélyezési eljárások és a stratégiai projektstátusz észszerűsítése érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a bürokratikus eljárásokat a magánberuházások vonzerejének növelése és az energiaigényes iparágak átállásának támogatása érdekében; úgy véli, hogy mind az InvestEU, mind az EBB kulcsfontosságú a magánfinanszírozás ösztönzésében, különösen kockázatmentesítési intézkedések révén;

10.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabálynak javítania kell az erőforrás-hatékonyságot, többek között a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek jobb hulladékgazdálkodása, valamint a másodlagos nyersanyagok iránti kereslet és azok rendelkezésre állásának előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy meg kell határozni azokat a stratégiai fontosságú másodlagos nyersanyagokat, amelyeket exportellenőrzésnek kell alávetni, mint amilyen például az acél- és fémhulladék, és kezelni kell a kínálatuk és keresletük egyensúlyhiányát, többek között az exportkorlátozások feltárása révén; ragaszkodik a hulladékszállításról szóló rendelet(2) hatékony végrehajtásához;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben és hatékonyan használja ki a piacvédelmi eszközöket; felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi acélipari védintézkedések 2026-os lejárta előtt találjon állandó megoldást a tisztességtelen verseny és a strukturális kapacitásfelesleg kezelésére; felhívja a Bizottságot, hogy lépjen kapcsolatba az USA-val az uniós behozatalra vonatkozóan bejelentett vámok tekintetében, és kerülje el a káros eszkalációt;

12.  hangsúlyozza, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatékony végrehajtása elengedhetetlen az uniós iparágak egyenlő versenyfeltételeinek biztosításához és a kibocsátásáthelyezés megelőzéséhez, figyelembe véve a kibocsátáskereskedelmi rendszer ingyenes kibocsátási egységei ezzel párhuzamosan történő fokozatos megszüntetésének hatását és a megnövekedett termelési költségek kockázatát; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az erőforrások átcsoportosításának és a CBAM kijátszásának kockázataival; kéri továbbá, hogy alkalmazzanak hatékony megoldást az uniós exportőrök számára, és készítsenek elemzést annak további ágazatokra és a továbbfeldolgozott termékekre való lehetséges kiterjesztéséről, amelyet hatásvizsgálatnak kell megelőznie;

13.  felszólít a tiszta és körforgásos európai termékek vezető piacainak létrehozására olyan nem árjellegű kritériumok révén az uniós közbeszerzésekben, mint a fenntarthatóság és a reziliencia, a stratégiai ágazatok előnyben részesítése Európában, valamint az önkéntes címkézési rendszerek és az uniós tartalomra vonatkozó minimumkövetelmények költséghatékony módon történő létrehozása;

14.  kiemeli az igazságos átmenet fontosságát az energiaigényes iparágaktól nagymértékben függő területek támogatása érdekében azáltal, hogy minőségi munkahelyeket tartanak fenn és teremtenek a munkavállalókat célzó továbbképzési és átképzési programok, valamint a regionális támogatási mechanizmusok, például az Igazságos Átmenet Alap és a Kohéziós Alap hatékony felhasználása révén; hangsúlyozza, hogy az állami támogatás kulcsfontosságú lesz az energiaigényes iparágak átállásához, és hogy ennek a támogatásnak kapcsolódnia kell a foglalkoztatási és munkafeltételek megőrzése, valamint a külföldre történő kiszervezés megelőzése iránti elkötelezettségükhöz; üdvözli a készségek Uniójára irányuló kezdeményezést, amelynek célja a készségek és a munkaerőpiaci igények közötti megfelelő összhang biztosítása;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj). (2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1157 rendelete (2024. április 11.) a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1157, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1157/oj).