Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i 2024/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére, amelyet 2024. november 27-én fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(4) (2020. december 16-i intézményközi megállapodás),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2025. április 9-én elfogadott, 1/2025. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2015)0350),

–  tekintettel a Tanács által 2025. június 16-án elfogadott és az Európai Parlamenthez 2025. június 18-án továbbított, az 1/2025. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (09619/2025 – C10-0125/2025),

–  tekintettel eljárási szabályzata 96. és 98. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A10-0116/2025),

A.  mivel az 1/2025. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2024. évi pénzügyi év végrehajtásából származó 1 345 millió EUR összegű többlet bevezetése a 2025. évi költségvetésbe;

B.  mivel az említett többlet két fő összetevője egy 1 072 millió EUR összegű, a bevételi oldalon jelentkező pozitív bevételi kimutatás, valamint a kiadási oldalon egy 272,5 millió EUR összegű alulköltés;

C.  mivel a bevételi oldalon az 1 211 millió EUR összegű többlet elsősorban pénzügyi bevételből, késedelmi kamatból és pénzbírságból származik; mivel az 1. címben szereplő saját források eredménye nagyon közel marad a 2024. évi költségvetésben előirányzott összegekhez (beleértve az 1–5. számú költségvetés-módosítást is);

D.  mivel a kiadási oldalon az összes intézmény kifizetéseinek alulteljesítése, beleértve az átvitt előirányzatok törlését is, összesen 273 millió EUR összeget tett ki (ami az engedélyezett kifizetési előirányzatok 0,02%-ának felel meg);

1.  tudomásul veszi a 1/2025. számú költségvetés-módosítási tervezetet a Bizottság által benyújtott formájában, amely a 2024. évi 1 345 millió EUR összegű többlet költségvetésbe való bevitelét célozza, a költségvetési rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

2.  üdvözli, hogy a 2024. évi többletet elsősorban a 4. cím (Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és bírságok) változása okozza, míg a kiadási többlet továbbra is igen szerény, 273 millió EUR;

3.  sajnálja, hogy a többlet költségvetésbe történő beállítása hasonló nagyságrendű összeggel csökkenti a tagállamok GNI-alapú, a 2025. évi költségvetés finanszírozásához saját források formájában történő hozzájárulását; hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor a finanszírozási igények továbbra is magasak, különösen az EURI túllépési költségei tekintetében, és az uniós költségvetésen belüli mozgástér továbbra is rendkívül korlátozott, a költségvetésnek megfelelő szintű rugalmassággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az Unió megbirkózhasson az előre nem látható eseményekkel és az újonnan felmerülő prioritásokkal; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés rugalmassága az egyik olyan kulcsfontosságú kérdés, amellyel foglalkozni kell a 2027 utáni többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során;

4.  felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az Unió felkészültségi stratégiájának teljes körű végrehajtása érdekében alakítson ki szilárd és tartós struktúrát a következő többéves pénzügyi kerethez, amely lehetővé teszi valamennyi kötelező költség és kötelezettség fenntartható kezelését, teljes mértékben megőrizve az uniós programokat, valamint a költségvetés rugalmasságát és reagálási képességét, különös tekintettel a természeti katasztrófákra és az egészségügyi vészhelyzetekre;

5.  emlékeztet régóta képviselt álláspontjára, amely szerint a bírságokból és díjakból vagy azokkal egyenértékű összegekből származó rendkívüli bevételeket az uniós költségvetés kiegészítő bevételeként kell felhasználni válságreagálás vagy váratlan szükségletek fedezésére, és nem vezethetnek a GNI-alapú hozzájárulások ennek megfelelő csökkenéséhez;

6.  tudomásul veszi az új 425. cikk szerinti negatív bevételi tételt, amely 534 millió EUR összeget tesz ki, és üdvözli ezt a módszert: azon költségek beépítését a költségvetésbe, amelyek egyezségi megállapodás szerinti kifizetésekből származnak és magukban foglalják a Bíróság vonatkozó ítéleteivel összhangban törölt vagy csökkentett bírságok visszafizetéséhez kapcsolódó kompenzációs kamatokat és késedelmi kamatok kompenzációját; emlékeztet arra, hogy a Parlament a költségvetési rendelet átdolgozásáról folytatott tárgyalások során ragaszkodott e megközelítés alkalmazásához, mivel az alternatív megoldás további kiadási előirányzatokat jelentett volna az amúgy is túlterhelt 7. fejezetben; emlékeztet arra, hogy ez a megoldás 2027. december 31-én véget ér; felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon olyan végleges megoldást a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, amely ugyanezt a célkitűzést éri el, azaz elkerüli a költségvetés kiadási oldalára gyakorolt hatást;

7.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés számára fenntartható bevételekre van szükség; ezért sajnálatosnak tartja, hogy a Tanácsban egyáltalán nem történt előrelépés a saját források rendszerének a 2020. december 16-i intézményközi megállapodásban foglalt, jogilag kötelező ütemtervnek megfelelő reformja terén; emlékeztet a módosított bizottsági javaslatokat támogató álláspontjára, és sürgeti a Tanácsot, hogy sürgősen fogadja el ezeket a javaslatokat az uniós költségvetés rendelkezésére álló saját források diverzifikálása és konszolidálása érdekében;

8.  felhívja továbbá a Bizottságot, hogy folytassa a 2020. december 16-i intézményközi megállapodásban meghatározottakon túli további innovatív és valódi új saját források és egyéb bevételi források azonosítására irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy az új saját források nemcsak a NextGenerationEU-hitelek visszafizetéséhez elengedhetetlenek, hanem ahhoz is, hogy az Unió rendelkezzen a magasabb kiadási igények fedezéséhez szükséges eszközökkel, különösen az EU előtt álló számos kihívással, többek között az új geopolitikai környezettel összefüggésben; úgy véli, hogy minden új uniós szakpolitikához és kihíváshoz új pénzügyi eszközöket és további új forrásokat kell társítani;

9.  jóváhagyja az 1/2025. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

10.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 1/2025. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L, 2024/2509, 2024.9.26., http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj. (2) HL L, 2025/31, 2025.2.27., http://data.europa.eu/eli/budget/2025/31/oj. (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj. (4) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj. (5) HL L 424., 2020.12.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/2053/oj.