Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen az EU külső tevékenységéről szóló V. címére,

–  tekintettel az EUSZ 3. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkére,

–  tekintettel „A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása – 2024. évi éves jelentés” című, 2025. április 2-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendeletére (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről(2),

–  tekintettel a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló, 2023. március 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,

–  tekintettel a Venezueláról szóló állásfoglalásaira, különösen az elnöki hatalom 2025. január 10-i elbitorlását követően Venezuelában kialakult helyzetről szóló, 2025. január 21-i állásfoglalására(4), valamint a venezuelai helyzetről szóló, 2024. szeptember 19-i állásfoglalására(5), a Kubáról szóló állásfoglalásaira, különösen „Az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás helyzete a főképviselőnek a szigeten tett közelmúltbeli látogatásának fényében” című, 2023. július 12-i állásfoglalására(6), valamint a „José Daniel Ferrer García ügye Kubában” című, 2024. szeptember 19-i állásfoglalására(7), valamint a Nicaraguáról szóló állásfoglalásaira, különösen a nicaraguai Ortega–Murillo-rezsim általi, különösen az emberijog-védőkre, a politikai ellenzékre és a vallási közösségekre irányuló elnyomásról szóló, 2025. február 13-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1992 és 2024 között elfogadott harminckét határozatra, köztük „Az Amerikai Egyesült Államok által Kuba ellen bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargó megszüntetésének szükségessége” című, 2024. november 1-jei A/RES/79/7 sz. határozatra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a haiti helyzetről szóló határozataira, különösen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „A haiti emberi jogi helyzet javítását célzó technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés a haiti hatóságok összehangolt és célzott nemzetközi fellépésre irányuló kérésével összefüggésben” című, 2025. április 4-i 58/32. számú határozatára,

–  tekintettel a Tanácsnak a sevillai, 2025. június 30. és július 3. közötti 4. nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia előtt tartott 4099. ülésén elfogadott, „Az előrelépéshez vezető utak: a fenntartható fejlődésre és a globális jólétre gyakorolt hatás maximalizálása” című, 2025. május 26-i következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új menetrendje” című, 2023. június 7-i közös közleményére (JOIN(2023)0017),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A »Global Gateway«” című, 2021. december 1-jei közös közleményére (JOIN(2021)0030),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „Az Ukrajna elleni agresszió” című, 2022. március 2-i ES-11/1. számú határozatára,

–  tekintettel az őslakos népek jogairól szóló, az ENSZ Közgyűlése által 2007. szeptember 13-án elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (GAP III) – Az EU külső tevékenységeiben a nemek közötti egyenlőség biztosítását és a nők szerepének megerősítését célzó ambiciózus program” című, 2020. november 25-i közös közleményére (JOIN(2020)0017),

–  tekintettel a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló, 1993. december 20-án elfogadott ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, 2011. május 11-i egyezményére (isztambuli egyezmény), amelynek az EU aláíró fele,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és a Párizsi Megállapodásra, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája 21. ülésszakán, 2015. december 12-én fogadtak el,

–  tekintettel az ENSZ jövőről szóló, 2024. szeptember 22-i csúcstalálkozóján elfogadott, a jövőt szolgáló paktumra,

–  tekintettel az EU, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) 2023. július 17–18-án Brüsszelben tartott, 2023. évi csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2023 júliusában Brüsszelben tartott EU–CELAC-csúcstalálkozón bejelentett EU–LAC Global Gateway beruházási menetrendre,

–  tekintettel az Európai Unió tagállamai belügyminisztereinek és/vagy biztonsági minisztereinek és a Latin-amerikai Belső Biztonsági Bizottság tagállamai biztonsági ügyekért felelős minisztereinek 2025. március 5-én elfogadott együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – »A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk«” címmel elfogadott, 2017. június 30-i együttes nyilatkozatra(9),

–  tekintettel az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége által 2025. június 5-én közzétett, 2025. évi európai kábítószer-jelentésre;

–  tekintettel a Latin-Amerikában és a Karib-térségben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló, 2018. március 4-i regionális megállapodásra (escazúi megállapodás),

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A10-0171/2025),

A.  mivel az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC) országai régóta fennálló történelmi, vallási, kulturális és gazdasági kapcsolatokat ápolnak egymással, létrehozva ezáltal egy természetes szövetséget, amely a demokrácián, az emberi jogokon és a többoldalú együttműködésen alapul; mivel ezeket a kapcsolatokat szoros emberi kötelékek erősítik, mivel a LAC számos polgára egyúttal uniós polgársággal is rendelkezik, és ez fordítva is igaz; mivel a régió országai és az EU szövetségének a demokrácián, az emberi jogokon és a többoldalú együttműködésen kell alapulnia;

B.  mivel a nemzetközi rend mélyreható átalakuláson megy keresztül, amelyben a globális kapcsolatokat évtizedekig meghatározó, együttműködésen alapuló logikát felváltja az ádáz stratégiai verseny, és fennáll annak a veszélye, hogy a legerősebbek joga felváltja a nemzetközi jogot mint irányadó elvet; mivel a globális egyensúly felbomlásával fenyegető növekvő feszültségek, a nacionalista impulzusok és a konfrontatív dinamikák mindössze néhány év alatt megingatták a második világháború után bizonyos stabilitást biztosító nemzetközi rendszert; mivel az EU, amely régóta a szabályokon alapuló többoldalú rendszer egyik legmegbízhatóbb építője és védelmezője, ma ellenséges és kihívásokkal teli környezettel néz szembe; mivel az Egyesült Államok és Kína közötti strukturális feszültségek, a demokratikus értékek számos régióban való megkérdőjelezése, valamint az elmozdulás kísértése egy olyan bipolaritás irányába, amely a világ összetettségét a hatalmak közötti állóharcra szűkíti le, határozott és stratégiai választ követel meg Európától; mivel kevés regionális szintű kapcsolat kínál annyi lehetőséget Európának, mint a LAC-térséggel való kapcsolatok, különösen a közös kihívásoknak, például a nyersanyagok biztosításának, az energetikai átállás előmozdításának, a migráció kezelésének, valamint a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemnek a szabadság, a biztonság és a jólét jövőjének kialakítása céljából való kezelésére;

C.  mivel az EU és a LAC-partnerek elkötelezettek amellett, hogy együttműködésüket a stabilitásra, a megbízhatóságra, a közös szerepvállalásra, a közös felelősségvállalásra, valamint a két régió sokféleségét és aszimmetriáját tükröző biregionális párbeszédre építsék, az embereket, a társadalmi kohéziót és az inkluzív fejlődést helyezve a középpontba;

D.  mivel a két régió közötti együttműködést tovább erősítik az erős kétoldalú kapcsolatok és az olyan biregionális és szubregionális szervezetekkel való szorosabb együttműködés, mint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC), az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), a Mercosur, az Andok Közösség, a CARICOM/CARIFORUM és a Csendes-óceáni Szövetség; mivel az EU–LAC stratégiai partnerség 1999-re nyúlik vissza, amikor Rio de Janeiróban megtartották az első biregionális EU–LAC csúcstalálkozót;

E.  mivel a két régió együttes lakossága meghaladja az 1 milliárd főt; mivel a 2023. évi adatok szerint az áruk és szolgáltatások kétoldalú kereskedelme 395 milliárd EUR összeget tesz ki, ami 2013 óta 45 %-os növekedést jelent, és az EU Latin-Amerikába irányuló közvetlen beruházásai 2022-ig összesen több mint 741 milliárd EUR összeget tettek ki; mivel az EU és a latin-amerikai országok közös kötelezettségvállalása, hogy a társadalmi igazságosság, az egyenlőség és a fenntartható fejlődés előmozdítása révén elérjék az ENSZ fenntartható fejlődési céljait; mivel mindkét régió továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe, beleértve a társadalmi és a nemek közötti egyenlőtlenséget, a munkanélküliséget és a szegénységet; mivel az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának adatai rávilágítanak arra, hogy nagyobb és sürgős beruházásokra van szükség a társadalmi befogadás terén, mivel Latin-Amerika továbbra is a világ egyik legegyenlőtlenebb régiója, ahol a vidéki lakosság 58 %-a – különösen az őslakos népek – a szegénységi küszöb alatt él, míg a városi térségekben ez az arány 26 %; mivel 2023-ban Latin-Amerikában 41 millió ember éhezett, és 187,6 millió embert érintett közepesen vagy súlyosan az élelmiszer-ellátás bizonytalansága; mivel az Európában és Latin-Amerikában egyaránt növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség fokozta a nyilvánosság elégedetlenségét, a társadalmi széttöredezettséget és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom csökkenését, termékeny táptalajt biztosítva a sérelmeket kihasználó, a társadalmakat polarizáló és a jogállamiságot, a demokratikus normákat és a pluralista vitát aláásó populista és tekintélyelvű mozgalmak számára;

F.  mivel az EU és a LAC-országok lakossága együttesen az ENSZ-tagországok összlakosságának egyharmadát, GDP-jük pedig a globális GDP 21 %-át teszi ki;

G.  mivel az államadósság magas szintje, valamint a szolgáltatási költségek – különösen a kamatfizetések – növekedése és a régióban 2024-ben tapasztalt magas szintű informális foglalkoztatás továbbra is kihívást jelent a munkavállalók szociális védelme szempontjából, és további költségvetési megszorításokhoz járul hozzá, amelyek a régió fenntartható fejlődésének egyik fő akadályai, mivel tartós hatást gyakorolnak a növekedésre, a beruházásokra, a szegénységre és az egyenlőtlenségre;

H.  mivel ezeket az egyenlőtlenségeket sürgősen kezelni kell a méltányosabb és stabilabb demokráciák előmozdítása, a populizmus és a szélsőségesség háttérbe szorítása, valamint a fenntartható gazdasági fellendülés, minőségi munkahelyek és a közös jólét alapjainak megteremtése érdekében, kezelve a régióban zajló migráció és kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okait, amelyeket tovább súlyosbít az erőszaknak, a bizonytalanságnak, a büntetlenségnek és az emberi jogok megsértésének korábban sosem tapasztalt növekedése; mivel alapvető fontosságú, hogy lehetővé tegyék egy olyan egészséges civil társadalmi tér kialakítását, amely védi az emberi jogi szervezeteket és a környezetvédőket;

I.  mivel a LAC-országok 74 %-a erősen ki van téve szélsőséges időjárási eseményeknek, és jelentős éghajlati kihívásokkal, például az El Niño jelenség élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásával néz szembe; mivel ez a világ katasztrófák által második leggyakrabban sújtott régiója, ahol az elmúlt három évtizedben több mint 190 millió embert – köztük különösen a nőket és a legkiszolgáltatottabb népességcsoportokat – érintettek természeti katasztrófák; mivel az éghajlatváltozás különösen érinti a karib-tengeri kis szigetek fejlődő államait;

J.  mivel a LAC-országokban található a világ összes erdőterületének közel 35 %-a, a világ biológiai sokféleségének 40 %-a és a szárazföldi fajok mintegy 50 %-a, amelyek alapvető fontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben; mivel az őslakos közösségek hagyományos tudása kulcsszerepet játszik ezen erdők és fajok védelmében;

K.  mivel mind az EU, mind a LAC elkötelezett a Párizsi Megállapodás céljainak elérése mellett; mivel az elsődleges nyersanyagok (mezőgazdasági termékek és természeti erőforrások) a LAC-országok teljes áruexportjának mintegy 50 %-át teszik ki; mivel a LAC jelentős nyersanyagtartalékokkal rendelkezik gazdaságaink zöld és energetikai átalakulásának biztosításához; mivel e nyersanyagok iránti igénynek és a Global Gateway projektek keretében megvalósuló kapcsolódó együttműködésnek kölcsönösen előnyös partnerségeken kell alapulnia, amelyek többek között munkahelyeket és beruházásokat hoznak létre, hozzáadott értéket teremtenek a régió számára, és egyúttal kezelik a sokféleségre és az élelmezésbiztonságra nehezedő növekvő nyomás jelentette kihívást; mivel a LAC jelentős beruházási hiánnyal küzd a méltányos zöld és digitális átállás megvalósítása tekintetében;

L.  mivel az Unióban és a LAC-országokban a demográfiai és járványügyi tendenciák, valamint az éghajlatváltozás hatásai miatt növekszik az igény a gondozás – többek között a tartós ápolás-gondozás – iránt, ami hatással van a nők egyenlő jogaira és lehetőségeire, ugyanis a megfelelő, a férfiak és nők közötti megosztott felelősséget biztosító gondozási politikák és szolgáltatások hiányában túlnyomórészt a nők kapják a – fizetett és nem fizetett – háztartási és gondozói munkát;

M.  mivel az az autokratikus tendenciák és az autokráciák világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják azt a szabályokon alapuló multilaterális világrendet, amely az elmúlt 80 évben a békének, a jólétnek, valamint a jogállamiság, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásának alapját képezte; mivel a két régió együttesen a szavazati jogok egyharmadával rendelkezik az ENSZ-ben;

N.  mivel Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan agressziós háborúja a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti, és veszélyezteti a globális biztonságot, ami szilárd és összehangolt fellépést igényel a demokratikus partnerek, többek között a LAC-országok részéről; mivel a LAC-országok többsége támogatta az Ukrajna elleni orosz agresszióval szembeni ENSZ-határozatokat;

O.  mivel külső szereplők – nevezetesen Kína, Oroszország és Irán – kiterjesztették jelenlétüket a LAC-régióban, Peking fokozta az infrastrukturális beruházásokat és a nyersanyagprojekteket, Moszkva megerősítette diplomáciai, politikai, katonai és biztonsági jelenlétét és propagandáját, Teherán pedig fokozta a régióban folytatott hírszerzési tevékenységeit; mivel ezek a külső szereplők támogatják a helyi antidemokratikus erőket, és hozzájárulnak a demokratikus visszacsúszáshoz; mivel Oroszország kihasználja a gazdasági, köztük a műtrágyától és a dízelolajtól való függőségeket, és dezinformációs kampányokat terjeszt a demokratikus rendszerek destabilizálása érdekében; mivel Kína jelenléte a térségben szintén olyan gazdasági függőségeket teremt, amelyek befolyásolják a térség külpolitikai irányvonalait;

P.  mivel a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága a demokratikus, szabad és részvételen alapuló társadalmak kulcsfontosságú összetevője és alapja; mivel a politikai ellenfelek elleni erőszak közvetlen fenyegetést jelent a demokrácia alapjaira nézve, amint azt Miguel Uribe Turbay kolumbiai szenátor meggyilkolása és az erőszaknak az országban megfigyelhető riasztó mértékű növekedése is példázza;

Q.  mivel az EU és a Parlament nagymértékben támogatta a kolumbiai békefolyamatra irányuló, 2016-ban elfogadott megállapodást, és továbbra is figyelemmel kíséri annak végrehajtását; mivel ez a békemegállapodás egy öt évtizedes fegyveres konfliktust zárt le; mivel a békemegállapodás teljes körű végrehajtását célzó további támogatás nyújtásakor az EU-nak figyelembe kell vennie az erőszak közelmúltbeli eszkalálódását;

R.  mivel az önkényuralmi és illiberális rezsimekben tapasztalható általános demokratikus visszacsúszás teret ad e rendszerek legitimációs stratégiáinak, többek között az elnyomó törvények végrehajtására vonatkozó hatékony ellenőrzések megszüntetése révén;

S.  mivel a Parlament a közelmúltban számos állásfoglalásban egyértelműen kifejtette álláspontját az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás be nem tartásáról; mivel Kubában jelenleg 1155 politikai fogoly van, és a kubai rezsim rendszeresen megsérti az emberi jogokat;

T.  mivel a Parlament elítélte a venezuelai elnöki tisztség Nicolás Maduro általi 2025. január 10-i elbitorlását, és Edmundo González Urrutiát ismerte el Venezuela demokratikusan megválasztott legitim elnökének, María Corina Machadót pedig a demokratikus erők vezetőjének; mivel a Parlament 2024-ben nekik ítélte a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat, ami a szabadságért és a demokráciáért Venezuelában folytatott küzdelem támogatását jelképezi; mivel együttérzés illeti meg azon több mint 7 millió venezuelait, akik 2015 óta kénytelenek voltak elhagyni országukat, és akik közül mintegy 6 millióan a LAC-térségben telepedtek le; mivel a szomszédos országokra jelentős nyomás nehezedik; mivel elismerés jár a befogadó közösségeknek, különösen Kolumbiának a szolidaritásért és a venezuelai menekültek egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférése terén tett jelentős erőfeszítéseiért, mivel ezáltal hozzájárul a regionális stabilitáshoz és az alapvető jogok védelméhez;

U.  mivel 2018 óta a nicaraguai rezsim rendszeresen, ismétlődően és önkényesen üldözi többek között az emberijog-védőket, az ellenzék tagjait és a vallási képviselőket; mivel több mint 5600 nem kormányzati szervezetet, köztük vallási – főként katolikus – csoportokat oszlattak fel, amelyek vagyonát elkobozták; mivel a Parlament több alkalommal is elítélte a Daniel Ortega és Rosario Murillo által Nicaraguában bevezetett rezsimet;

V.  mivel a Trump-kormány egyesült államokbeli intézkedései geopolitikai bizonytalanságot okoznak, aláássák a multilateralizmust és akadályozzák a biregionális együttműködést, és ezáltal megerősítik egy erős és autonóm EU–LAC szövetség szükségességét; mivel az EU–LAC stratégiai szövetség döntő fontosságú a közös értékek és érdekek, például a multilateralizmus és a demokrácia előmozdítása szempontjából;

W.   mivel a LAC továbbra is alulreprezentált a legfontosabb nemzetközi szervezetekben és fórumokon, beleértve a G20-akat és a nemzetközi pénzügyi szervezeteket; mivel Mexikó és Brazília – a LAC két legnagyobb gazdaságaként – különleges helyet foglal el a biregionális kapcsolatokban, jelentős geopolitikai befolyással rendelkezik, és az EU hivatalos stratégiai partnere;

X.  mivel a kábítószer-kereskedelem mindkét régióban súlyos fenyegetést jelent a biztonságra nézve; mivel 2020 óta az EU világszinten a kokain legnagyobb piaca; mivel a kokain nagyrészt a LAC-térségből érkezik, és főként az Atlanti-óceán partján fekvő európai kikötőkön keresztül lép be az EU-ba;

Y.  mivel számos LAC-országban szűkül a civil társadalmi tér, és az emberi jogi szervezetek, aktivisták és jogvédők elleni támadások száma példátlanul megnövekedett, mindez pedig kényszerű lakóhelyelhagyáshoz, erőszakhoz és büntetlenséghez vezet;

Z.  mivel mind az EU-nak, mind a LAC-országoknak közös stratégiai érdeke, hogy megerősítsék saját stratégiai autonómiájukat és diverzifikálják ellátási láncaikat; mivel Latin-Amerika világszinten vezető szerepet tölt be a fenntartható energia előállításában, mivel a villamos energia mintegy 69 %-át megújuló és tiszta forrásokból állítja elő, bizonyítva a régió stratégiai jelentőségét és potenciálját a globális zöld átállásban;

AA.  mivel a CELAC 2010-es létrehozása óta három EU–CELAC csúcstalálkozóra került sor 2013-ban, 2015-ben és 2023-ban; mivel az EU és a CELAC közötti stratégiai partnerség már régóta fennáll, továbbá az EU és a CELAC társulási és kereskedelmi megállapodások hálózatát működteti; mivel a 2025. novemberi kolumbiai EU–CELAC csúcstalálkozó kiváló alkalom arra, hogy az EU megerősítse a LAC iránti elkötelezettségét, és bizonyítsa, hogy Európa olyan kulcsfontosságú, megbízható és stratégiai partner, amely a demokratikus együttműködésen és a közös jóléten alapuló, hiteles alternatív fejlődési modellt kínál, valamint hogy mindkét régió határozottan kifejezze a biregionális együttműködés és a szabályokon alapuló nemzetközi rend melletti elkötelezettségét;

1.  kiemeli az EU és a LAC közötti mély emberi, történelmi, kulturális, gazdasági és vallási kötelékeket, amelyek egy természetes szövetség alapját képezik, és megteremtik a béke, a demokrácia és a jólét erős és tartós európai–latin-amerikai transzatlanti térségének alapját;

2.  támogatja a LAC-térségben a regionális együttműködés és a nagyobb regionális integráció ösztönzését célzó szakpolitikát; hangsúlyozza, hogy az új globális geopolitikai kontextus minőségi ugrást tesz szükségessé az EU–LAC partnerségben, hogy az a multilateralizmus és annak alapelvei – többek között a párbeszéd, a befogadás, a nemzetközi szolidaritás, valamint az ENSZ Alapokmánya, az emberi jogok, a humanitárius jog és a fenntartható fejlődési tiszteletben tartása – védelmében egy stratégiai szövetséggé fejlődjön tovább;

3.  úgy véli, hogy az EU-nak és LAC-térségnek mint természetes stratégiai partnereknek történelmi lehetőségük van szövetségük megerősítésére a jelenlegi, stratégiai verseny jellemezte nemzetközi környezetben; úgy véli, hogy partnerségük fontos védelmet jelenthet a növekvő geopolitikai feszültségekkel szemben olyan közös szakpolitikák kialakítása révén, amelyek előmozdítják stratégiai autonómiájukat, együttműködésüket és a kölcsönös tiszteletet;

4.  kiemeli, hogy az Európa és a LAC közötti kapcsolatok szoros emberi kapcsolatokon is alapulnak; emlékeztet arra, hogy az egyre inkább elszigetelődő világban a humán tőke – amelynek részei a közös nyelvek, örökség és kulturális kötelékek – stratégiai eszköz, amelyet meg kell őrizni;

5.  rámutat a régión belüli megújult és növekvő uniós szerepvállalásra, amelyet jól példáz a 2023-as kiemelt fontosságú EU–CELAC-csúcstalálkozó, amely az évek óta tartó korlátozott szerepvállalás után egyértelmű fordulópontot jelent; hangsúlyozza, hogy az EU érdekeinek és értékeinek előmozdítása iránti tartós elkötelezettségre van szükség; megjegyzi, hogy az uniós szerepvállalás az elmúlt évtizedekben csökkent, légüres teret hozva létre Kína, Oroszország és Irán növekvő befolyása számára; rámutat arra, hogy az autoriter rezsimekhez való ilyenféle közeledés végső soron aláássa a demokráciát a régióban;

6.  elismeri, hogy a mindkét régióban újonnan felmerülő geopolitikai változásokra, az éghajlatváltozásra, a technológiai fejlődésre, a növekvő egyenlőtlenségekre és a biztonsági kihívásokra válaszul, valamint a két régió stratégiai autonómiájának növelése érdekében sürgősen folytatni kell az EU–LAC kapcsolatok magasabb szintre emelését és továbbfejlesztését;

Az EU–LAC stratégiai szövetség, megerősített párbeszéd és együttműködés geopolitikai jelentősége

7.  felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy fokozzák a diplomáciai erőfeszítéseiket a régióban annak érdekében, hogy előmozdítsák az EU és a LAC közötti fokozott konvergenciát a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben, és különösen képviseljenek határozottabb álláspontot Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával, valamint a tartós gázai tűzszünet elérésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekkel, a humanitárius segélyek áramlásával és valamennyi túsz feltétel nélküli szabadon bocsátásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy tekintettel a jelenlegi nemzetközi környezetre, az EU–LAC partnerséget a közös stratégiai autonómia logikájára kell építeni, amelyben az irányadó elveket a külső függőségek csökkentése és a többoldalú, szabályokon alapuló rend védelme képezi;

8.  ösztönzi az EU–LAC együttműködés elmélyítését a nemzetközi fórumokon a multilaterális globális rendnek, a nemzetközi jognak, valamint a demokrácia és az emberi jogok, a humanitárius jog és elvek tiszteletben tartásának, továbbá a társadalmi igazságosságnak és a fenntartható fejlődésnek az előmozdítása és védelme érdekében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak meg kell mutatnia a LAC-térségen belüli partnereinek, hogy az autoriter rezsimekhez képest jobb partnerségi feltételeket tud kínálni;

9.  ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós erőfeszítések a demokratikus intézmények, a jogállamiság és a politikai elszámoltathatóság megerősítésére összpontosítsanak, valamint további reformokat és békeépítési intézkedéseket szorgalmaz a biztonságnak és a stabilitásnak a két régión belüli megerősítését céljából; emlékeztet arra, hogy az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a nemek közötti egyenlőség védelmének valamennyi EU–LAC megállapodás és finanszírozás horizontális feltételét kell képeznie, többek között a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI – Globális Európa) keretében is; átláthatóságot és elszámoltathatóságot szorgalmaz, különösen a kereskedelmi és beruházási keretekben;

10.  aggodalmát fejezi ki a LAC-térségben 2019 óta tapasztalható demokratikus visszacsúszás miatt, valamint elítéli az emberi jogok megsértését és az alapvető szabadságok korlátozását a régióban, különösen a nicaraguai, kubai és venezuelai rezsimek által, amelyek a világ leginkább tekintélyelvű országai közé tartoznak; mély aggodalmát fejezi ki a tekintélyelvű és populista kormányzás növekvő tendenciája miatt a LAC-térségben, valamint a demokratikus intézmények, a multilateralizmus, a jogállamiság, az alapvető jogok és szabadságok, a civil társadalmi tér és az alapvető szociális védelem halmozódó eróziója miatt; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a demokratikus szereplők és a civil társadalom támogatását, és sürgeti valamennyi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását;

11.  különösen elítéli a kubai rezsim tüntetőkkel, politikai disszidensekkel, vallási vezetőkkel és emberi jogi aktivistákkal szembeni rendszeres emberi jogi jogsértéseit, és a független civil társadalmi szervezetek létrehozásának a rezsim általi akadályozását; megjegyzi, hogy megbízható források szerint a rezsim több mint ezer politikai foglyot tart fogva, köztük kiskorúakat is, és sürgeti a kubai rezsimet, hogy haladéktalanul engedje őket szabadon; kéri, hogy az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás demokratikus és emberi jogi záradékainak való megfelelés biztosítása érdekében használjanak fel minden szükséges rendelkezésre álló eszközt, bármely eszköz kizárása nélkül; ismét felszólítja a Tanácsot, hogy fogadjon el szankciókat azokkal szemben, akik felelősek a jogok tartós megsértéséért; elítéli, hogy kubai katonák vesznek részt orosz katonai műveleteiben az ukrajnai fronton;

12.   határozottan elítéli és teljes mértékben elutasítja a venezuelai rezsim által a 2024-es elnöki választásokon és a 2025. májusi színlelt parlamenti választásokon elkövetett választási csalást; követeli, hogy a Maduro-kormány hagyjon fel az elnyomás politikájával, valamint a civil társadalommal és az ellenzékkel szembeni támadásokkal; emlékeztet arra, hogy 2024. szeptember 19-én a Parlament Edmundo González Urrutiát ismerte el Venezuela demokratikusan megválasztott legitim elnökeként, María Corina Machadót pedig a venezuelai demokratikus erők vezetőjeként; hangsúlyozza, hogy a régió és a világ különböző demokratikus államai Edmundo González Urritiát ismerték el megválasztott elnökként; elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Parlament a gondolatszabadságért járó 2024. évi Szaharov-díjat 2024. december 17-én María Corina Machadónak és Edmundo González Urrutiának ítélte oda, akik a szabadság és a demokrácia helyreállításáért küzdő valamennyi venezuelai polgárt képviselik; elismerését fejezi ki a venezuelai népnek a demokrácia iránti elkötelezettségéért, valamint a demokratikus ellenzéknek a Maduro-rezsim egyre elnyomóbb politikája ellenére tanúsított folyamatos rezilienciájáért;

13.  emlékeztet arra, hogy az Ortega–Murillo rezsim Nicaraguában 2025 januárjában olyan alkotmányos reformot fogadott el, amely véget vetett a hatalmi ágak szétválasztásának és a politikai pluralizmusnak, és olyan társelnökséget vezetett be, amely ellenőrzése alatt tartja a kormány valamennyi ágát és a médiát, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi emberi jogi egyezmények és megállapodások betartását; emellett hangsúlyozza, hogy a nicaraguai rezsim szoros kapcsolatokat ápol más autokráciákkal, például Iránnal, Venezuelával és Kubával, és határozottan elítéli a rezsim szisztematikus emberi jogi jogsértéseit, a demokratikus ellenzék üldözését, a katolikus egyház és a civil társadalom elnyomását, valamint a szabad média és a kormánytól független minden megnyilvánulás felszámolását; sürgeti a nicaraguai hatóságokat, hogy haladéktalanul állítsák helyre a jogállamiságot, az alapvető szabadságokat és valamennyi száműzetésben élő nicaraguai állampolgár jogait, beleértve a biztonságos visszatéréshez való jogot is; megismétli az uniós társulási megállapodás demokratikus záradékának életbe léptetésére vonatkozó követelését, elutasítja a nicaraguai rezsim által ellenőrzött nemzetgyűlés tagjaival való párbeszéd minden formáját, és nagyobb szankciók kivetését szorgalmazza Ortegával, Rosario Murillóval és belső körükkel szemben; felszólít a nemzetközi emberi jogok megfigyelésére szolgáló mechanizmusok tilalmának azonnali feloldására és a nicaraguai kormány által 2018-ban több mint 3000 nem kormányzati szervezetre vonatkozóan visszavont jogállások helyreállítására;

14.  mély aggodalmát fejezi ki a demokratikus elvek eróziója és az alkotmányos garanciák szándékos kijátszása miatt más LAC-országokban, különösen El Salvadorban; felhívja a figyelmet az igazságszolgáltatás függetlenségének és a kormányzati intézkedések átláthatóságának hiányára, az erőszak aránytalan alkalmazására, az indokolatlan militarizálására, valamint a gyülekezési és sajtószabadság fokozódó korlátozására; súlyos aggodalmának ad hangot a széles körben elterjedt, önkényes fogva tartásokról, kínzásokról, civilek erőszakos eltüntetéséről és a börtönök riasztó túlzsúfoltságáról szóló beszámolók miatt; elítéli a hatóságokat, amiért nem vonják felelősségre a biztonsági erőket tetteikért, és azért, hogy folyamatosan elutasítják a felügyeletet és nyomozást követelő nemzetközi kéréseket;

15.  határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció hibrid taktikákat alkalmaz, amelyek magukban foglalják a katonai, kiber-, tájékoztatási és gazdasági műveleteket, különösen az energiaágazatban, beleértve a szankciók kijátszását, a nem átlátható gyakorlatokat és a korrupciót, mint a regionális biztonságot aláásó, a belső destabilizációt előmozdító és a demokráciát, a békét és a nemzetközi jogot veszélyeztető blokk kialakulásához vezető terjeszkedési eszközöket; mély aggodalmát fejezi ki a Venezuela és az Oroszországi Föderáció közötti stratégiai partnerség miatt, amely kockázatot jelent a regionális és nemzetközi biztonságra nézve; felszólítja az EU-t, hogy fokozza az orosz propaganda elleni küzdelmet a régióban; emlékeztet arra, hogy az EU-nak biztosítania kell, hogy az uniós küldöttségek rendelkezzenek a dezinformáció elleni küzdelemhez szükséges eszközökkel;

16.  megjegyzi, hogy Kína 2005 óta összesen több mint 120 milliárd USD összegű hitelt nyújtott a LAC-régiónak azzal a céllal, hogy növelje geopolitikai befolyását, és a LAC-országokat a kínai finanszírozástól tegye függővé azáltal, hogy a nyersolaj-ellátásért cserébe beruházási tőkét biztosít, vagy energia- és infrastrukturális projekteket finanszíroz; sajnálja, hogy ezek az energetikai és infrastrukturális projektek gyakran alacsonyabb környezetvédelmi és munkaügyi normák alkalmazásához vezetnek; emlékeztet arra, hogy más globális hatalmakkal ellentétben az EU nem kiaknázó vagy kiegyensúlyozatlan kapcsolatokra törekszik, hanem a kölcsönösségen, a fenntarthatóságon és a hozzáadott érték létrehozásán alapuló partnerségekre; kiemeli, hogy éppen ez az együttműködési modell – amely a szuverenitás tiszteletben tartását, az átláthatóságot és a jogállamiságot helyezi előtérbe – teszi az EU-t előnyben részesített partnerré a régió számára;

17.  támogatja valamennyi LAC-ország függetlenségét, területi integritását és szuverenitását, és elutasítja a globális hatalmak azon törekvését, hogy politikai és gazdasági függőségi viszonyokat kényszerítsenek ki; hangsúlyozza, hogy az államok területi integritásának tiszteletben tartása alapelv a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya és a szabályokon alapuló nemzetközi rend szerint;

Gazdasági együttműködés a fenntartható fejlődés érdekében

18.  üdvözli az EU és a LAC közötti erős gazdasági és kereskedelmi partnerséget, amely olyan közös érdekeken alapul, mint a fenntartható növekedés és a humán fejlődés előmozdítása, a gazdasági reziliencia erősítése és a túlzott függőségek kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálásával való csökkentése;

19.  kiemeli az EU azon törekvését, hogy vezető szerepet töltsön be a globális zöld átállásban, valamint azt, hogy Latin-Amerikát kiemelt fontosságú partnerként ismeri el az ezirányú erőfeszítésben; támogatja a LAC-térséget az illegális erdőirtás elleni küzdelemben és az újraerdősítési projektek kidolgozásában;

20.  hangsúlyozza, hogy mindkét régióban kezelni kell a növekvő egyenlőtlenségeket, elő kell mozdítani a békét, és meg kell erősíteni a demokratikus folyamatokat és intézményeket, valamint kiemeli a nemek közötti egyenlőséget és a nők gazdasági szerepvállalását előmozdító gazdasági együttműködés fontosságát; aggodalmát fejezi ki a nők jogai terén tapasztalható visszalépés miatt, különösen tekintettel a nők szexuális és reproduktív egészségére; szorgalmazza a nemek közötti bérszakadék megszüntetését, és támogatja a nők politikai vezetésben és jogalkotásban való képviseletének növelésére irányuló intézkedéseket, továbbá hangsúlyozza, hogy az EU–LAC gazdasági kapcsolatokat össze kell hangolni az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével, és nagyobb koherenciát kell biztosítani a gazdasági és társadalmi-környezetvédelmi célkitűzések között;

21.  kiemeli, hogy az EU a LAC legnagyobb befektetője és harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere; megjegyzi, hogy a LAC az EU ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere; hangsúlyozza, hogy ennek az erős gazdasági együttműködésnek nemcsak a nagy pénzügyi szervezetek érdekeit kell szolgálnia, hanem biztosítania kell, hogy az együttműködés mindenki, különösen a kkv-k, a munkavállalók, a kiszolgáltatott személyek, valamint a vidéki és távoli területeken élő lakosság javát szolgálja;

22.  hangsúlyozza, hogy mind az egységes piac jövőjéről szóló Letta-jelentés, mind pedig az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi-jelentés hangsúlyozza, hogy fokozni kell az EU kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket, továbbá kiemeli, hogy a LAC kulcsfontosságú partner lehet az ellátási láncok diverzifikálása terén; üdvözli a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló egyetértési megállapodások partnerekkel való aláírását, és kiemeli, hogy ezek döntő fontosságúak az EU ellátási láncainak nagyobb diverzifikálása szempontjából; úgy véli, hogy e megállapodások, valamint a kétoldalú megállapodások révén elmélyülő gazdasági és politikai együttműködés a beruházások növekedését eredményezik majd ebben az ágazatban, ami mindkét régió számára előnyös lesz;

23.  szorgalmazza a szabályozás és az átláthatóság fokozását olyan kulcsfontosságú gazdasági területeken, mint például a bányászati ágazat, ahol a gyenge szabályozás konfliktusokhoz és kizsákmányoláshoz vezethet; felszólít minden partnert, hogy erősítse meg a munkavállalói jogokat, és ösztönözze a szövetkezetek és más olyan kezdeményezések előmozdítását, amelyek elősegítik a munkavállalók részvételét és önrendelkezését a gazdaságban; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelése, kereskedelme és feldolgozása megfeleljen a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és az emberi jogok magas szintű normáinak, és támogatja olyan alternatív, reziliens, fenntartható és átlátható értékláncok kialakítását, amelyek hozzájárulnak valamennyi érintett társadalom jólétéhez;

24.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a párbeszédet a LAC-országokkal az uniós jogszabályok helyi gazdaságaikat érintő következményeiről;

Stratégiai partnerségek és nemzetközi megállapodások

25.  elismeri a két régió közötti megállapodások sűrű hálózatát, és hangsúlyozza az új és ambiciózusabb inkluzív, fenntartható, kölcsönösen előnyös, közös értékeken és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló megállapodások és partnerségek végrehajtásának alapvető geopolitikai fontosságát; hangsúlyozza e megállapodások szerepét a további gazdasági integrációban a közös jólét és a fokozott gazdasági biztonság térségének megvalósítása érdekében; hangsúlyozza az EU és a LAC közötti biregionális kereskedelem fontosságát az élelmiszerrendszerek diverzifikálásában és az élelmezésbiztonság megerősítésében;

26.  emlékeztet arra, hogy Mexikó és Brazília különleges szerepet játszik a biregionális kapcsolatokban, mivel az EU stratégiai partnereinek minősülnek; határozottan arra ösztönzi mindkét felet, hogy jobban használják ki az ezekben a stratégiai partnerségekben rejlő lehetőségeket; kiemeli, hogy teljesíteni kell azt a kötelezettségvállalást, hogy kétévente kétoldalú csúcstalálkozót tartanak mindkét országgal;

27.  üdvözli az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás teljes körű ratifikálását, valamint a megállapodás három pillérének – politikai párbeszéd, együttműködés és kereskedelem – 2024. májusi hatálybalépését; kéri, hogy fogadjanak el szilárd és inkluzív mechanizmusokat a civil társadalom részvételére az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás végrehajtása és nyomon követése során, tiszteletben tartva a demokratikus elveket, az átláthatóságot és a társadalmi kohéziót; felszólítja az EU-t és a közép-amerikai országokat, hogy folytassanak aktív politikákat, és biztosítsanak megfelelő finanszírozást a megállapodás fenntartható fejlődési célokra gyakorolt pozitív hatásának mindkét régióban történő optimalizálása érdekében;

28.  üdvözli az EU–Chile magas szintű keretmegállapodás aláírását, és felszólít annak gyors és teljes körű ratifikálására; üdvözli továbbá az EU–Mexikó globális megállapodásról szóló tárgyalások lezárását, amely megállapodás meg fogja erősíteni a politikai együttműködést, új kereskedelmi lehetőségeket fog nyitni, valamint meg fogja erősíteni a kapcsolatokat az olyan stratégiai ágazatokban, mint a digitalizáció, az innováció és a biztonság, továbbá felszólít a megállapodás gyors aláírására és ratifikálására; elismeri Mexikó kulcsfontosságú szerepét a LAC-térségben, valamint a kereskedelmi és politikai partnerségek diverzifikálására irányuló törekvését; hangsúlyozza, hogy az EU–Mexikó megállapodás meg fogja erősíteni az EU stratégiai partnerként betöltött szerepét a régióban, valamint az EU globális kihívásokra való reagálási képességét;

29.  hangsúlyozza a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok elérésének fontosságát, és üdvözli, hogy az EU–Mercosur megállapodásba belefoglaltak egy kötelező erejű záradékot a kötelezettségvállalások teljesítésére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy az EU–Mercosur partnerségi megállapodás lehetőséget nyújt majd az EU és a Mercosur közötti biregionális együttműködés jelentős megerősítésére a közös kihívások kezelése terén, ugyanakkor ellensúlyozza az autoriter szereplők növekvő befolyását a régióban, és segíti az EU-t a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának diverzifikálásában;

Többoldalú együttműködés

30.  emlékeztet arra, hogy az EU és Latin-Amerika közötti szövetség olyan hidat képez, amelynek célja – azon túlmenően, hogy megakadályozza a zárt és ideológiailag polarizált blokkok felé történő veszélyes sodródást –, hogy mindenekelőtt teret adjon a nemzetközi párbeszédnek, amely csökkenti a feszültségeket és elősegíti a közös megoldások megtalálását.

31.  hangsúlyozza a LAC-országok jelentős közreműködését a multilaterális szervezetekben és aktív szerepüket az olyan globális kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a béke és a biztonság, beleértve a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend előmozdítását, valamint a fenntartható fejlődést; kiemeli mindkét régió elkötelezettségét az ENSZ Alapokmányának, az emberi jogoknak, a képviseleti demokráciának és az erős többoldalú kormányzásnak a védelme mellett; sürgeti mindkét régiót, hogy továbbra is védjék meg a multilateralizmust, különösen az ENSZ rendszerét, és közösen irányítsák a globális kormányzati intézmények, köztük a nemzetközi pénzügyi intézmények reformját az inkluzívabb és reprezentatívabb multilateralizmus megvalósítása érdekében;

32.  előrelépésre szólít fel a vízumliberalizációs megállapodások megkötése terén azokkal az országokkal, amelyekkel a tárgyalások a legelőrehaladottabbak;

EU–LAC fejlesztési együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és fenntartható beruházások a Global Gateway kezdeményezésen keresztül

33.  emlékeztet arra, hogy az EU fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja a szegénység csökkentése és – hosszú távon – felszámolása; hangsúlyozza, hogy a szegénység felszámolása, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok – például többek között a nők, a lányok és a fogyatékossággal élő személyek – körében alapvető fontosságú a társadalmi kohéziót aláásó és a gazdasági potenciált korlátozó, növekvő egyenlőtlenségek kezeléséhez; emlékeztet arra, hogy a LAC-országok adósságterhe súlyos gazdasági és társadalmi költségekkel jár, amelyek tartós hatást gyakorolnak a szegénységre és az egyenlőtlenségre; támogatja az adósságátalakítást; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődési céloknak és a Párizsi Megállapodásnak továbbra is központi szerepet kell játszaniuk a LAC és az Unió közötti együttműködésben; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési segélyhez és finanszírozáshoz való hozzáférés különösen fontos az instabil országok, köztük az éghajlatváltozás hatásainak jobban kitett országok, kiváltképpen a karib-tengeri kis fejlődő szigetállamok, valamint a magasabb jövedelemszintre áttérő országok számára;

34.  kiemeli, hogy az EU a fejlesztési együttműködés fő támogatója a LAC-régióban; ismételten hangsúlyozza az EU fejlesztési politikái és az általa nyújtott humanitárius segítségnyújtás megerősítésének fontosságát a LAC-térségben, és felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg az Unió egyéb, többek között a biztonságra, a fenntartható fejlődésre és kereskedelemre, a migrációra, a halászatra, a mezőgazdaságra, az éghajlatváltozásra és az energiára vonatkozók külső prioritásait; felszólít az uniós humanitárius segítségnyújtással való hatékony szinergiák kialakítására, a közös felelősségviselés elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett, figyelembe véve a LAC-régió fejlesztési prioritásait; rendszeres kétoldalú párbeszédekre és adott esetben konzultációkra szólít fel mindkét régió helyi önkormányzataival és civil társadalmi képviselőivel, többek között az EU–LAC társulási megállapodások fenntartható fejlődési célkitűzéseinek támogatásáról, különösen a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) és a humanitárius segítségnyújtás globális csökkenésére adott válaszként;

35.  aggodalmát fejezi ki a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozásának globális csökkentése, különösen az ODA csökkentése és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) programjai többségének (akár 83 %-os) felfüggesztése, valamint a segélyek több uniós tagállam általi globális csökkentése miatt, mivel ez a finanszírozás fontos szerepet játszott a régió jelentős társadalmi, gazdasági és politikai átalakulásának támogatásában; megismétli, hogy ezek a csökkentések hosszú távú hatással lesznek a LAC-térségben a fejlesztési menetrendre és a fenntartható fejlődési célok elérésére; komoly aggodalmának ad hangot a közelmúltbeli megszorításoknak a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek hatékony részvételére, valamint azon képességükre gyakorolt hatása miatt, hogy végrehajtsák az emberi jogok, a demokrácia és a társadalmi fejlődés előmozdítására irányuló tevékenységeiket a régióban, és fellépjenek az önkényuralmi rendszerek ellen; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő fejlesztési és humanitárius segítséget a LAC-térségnek;

36.  hangsúlyozza, hogy az ODA hagyományos formái alapvető fontosságúnak és hatékonynak bizonyultak a szegénység csökkentésében, a növekvő egyenlőtlenségek megszüntetésében, az egészségügyi és oktatási eredmények javításában, valamint a társadalmi kohézió előmozdításában a LAC-térségben, különös tekintettel az alulreprezentált és marginalizált csoportok, köztük a lányok, a nők, a fiatalok, a fogyatékossággal élő személyek, az őslakos népek és az afrikai származású emberek befogadására;

37.  felszólít a civil társadalom teljes körű részvételére az uniós programok tervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében;

38.  kiemeli az EU, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai és a LAC-partnerek közötti háromoldalú együttműködésben rejlő stratégiai potenciált a fejlesztés, az egymástól való tanulás és a szakpolitikai innováció hatásának fokozása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen partnerségek, amennyiben igazodnak a helyi prioritásokhoz és a kapacitásépítésre összpontosítanak, elősegíthetik a globális kihívásokra adandó inkluzív megoldásokat; felhívja az EU-t, hogy fokozza a háromoldalú együttműködési kezdeményezések támogatását az NDICI – Globális Európa keretében, és szisztematikusan integrálja azokat az EU–LAC stratégiai menetrendbe;

39.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a LAC-térségbe irányuló beruházások növelése érdekében használják ki az olyan jelentős kezdeményezéseket, mint a Global Gateway, biztosítva, hogy az EU továbbra is erős és versenyképes partner maradjon a LAC-országok számára, tekintettel Kína és Oroszország növekvő jelenlétére a régióban, amint azt Kínának a 2025. május 13-án tartott Kína–CELAC fórumon tett kötelezettségvállalásai is egyértelműen mutatják; hangsúlyozza, hogy a Latin-Amerikában végrehajtott uniós beruházás növelése még fontosabb a latin-amerikai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés (BRI) intenzívebbé válása miatt, amelyhez Kolumbia is csatlakozott a 2025. május 13-i Kína–CELAC fórumon; felhívja a Bizottságot, hogy valósítsa meg a Global Gateway keretében tervezett projekteket és stratégiákat annak érdekében, hogy egyéb célkitűzések mellett fenntartható és magas színvonalú infrastruktúrát építsen ki, amely hatékonyan teremt helyi értéket, megerősíti a biregionális értékláncokat és fokozza mindkét régió gazdasági biztonságát; kitart amellett, hogy a Global Gateway kezdeményezésnek mindig tiszteletben kell tartania az alapvető uniós értékeket, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását, a jó kormányzást, a demokráciát és az átláthatóságot, valamint a környezeti fenntarthatóságot, összhangban az EU fejlesztéshatékonysági elveivel; sürgeti az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a Global Gateway keretében végrehajtott beruházások szigorú átvilágítási eljárásokat foglaljanak magukban;

40.  felszólít az EU–LAC Global Gateway beruházási menetrend hatékony végrehajtására az állami és magánszektorok közötti partnerségek előmozdítása révén a fenntartható fejlődés, az inkluzív növekedés és a foglalkoztatás, valamint a méltányos, zöld és digitális átállás támogatása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a kezdetektől a megvalósításig biztosítsa, hogy ezek a beruházások összhangban legyenek a fenntartható fejlődési célokkal és a LAC-partnerek által meghatározott fenntartható fejlődési prioritásokkal, többek között a helyi hatóságokkal és a civil társadalom képviselőivel folytatott rendszeres konzultációk, valamint hatásvizsgálatok és értékelések révén, valamint hogy reagáljanak a helyi és regionális igényekre, figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőséget, és érdemi fejlesztési eredményeket érjenek el;

41.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megteremtsék a megfelelő feltételeket mind a köz-, mind a magánberuházások mozgósításához a fenntartható fejlődés támogatása érdekében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az igazságos zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében kezelni kell a régióban a fenntartható fejlődési célokhoz igazodó infrastrukturális és éghajlat-politikai projektek tekintetében fennálló 99 milliárd USD összegű éves finanszírozási hiányt; kiemeli az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) kulcsfontosságú szerepét az e célok elérését célzó beruházások mozgósításában, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB), különösen az EBB Globál szerepét az EFFA+ keretében a régió zöld beruházásaihoz szükséges hosszú távú finanszírozás és technikai szakértelem tartós hiányának kezelésében, amint azt az EBB és a Fejlesztésfinanszírozási Intézmények Latin-amerikai Szövetsége 2024. évi felmérése is mutatja; támogatja a helyi pénzügyi intézményekkel és regionális fejlesztési bankokkal való szorosabb együttműködést, és felszólít az EFFA+ garanciáinak fokozott felhasználására a civil társadalmat és a helyi közösségeket bevonó kisléptékű, nagy hatású projektek támogatása érdekében, összhangban a Global Gateway-jel és az EU fejlesztéshatékonysági elveivel;

42.  hangsúlyozza, hogy a két régióban az igazságos, zöld és digitális átalakulás megvalósításához, valamint a stratégiai autonómia megerősítéséhez mind a kritikus fontosságú nyersanyagok, mind a technológia terén elengedhetetlen az Unió és a LAC közötti, kölcsönösen előnyös partnerségeken alapuló együttműködés; hangsúlyozza, hogy ez az együttműködés segít leküzdeni a LAC-gazdaságok elsődleges nyersanyagoktól (mezőgazdasági termékektől és természeti erőforrásoktól) való függőségét, és fontos szerepet játszik az értékláncok olyan fenntartható újraiparosítási politikák révén való megerősítésében, amelyek tisztességes munkahelyeket teremtenek, ösztönzik a környezeti fenntarthatóságot, és előmozdítják a technológiai innovációt elősegítő környezetet; fokozott együttműködést javasol a digitális oktatás és kutatás terén az EU és a LAC egyetemei és innovációs központjai között;

43.  hangsúlyozza, hogy a LAC-térségben a Global Gateway beruházásainak prioritásként kell kezelniük az infrastrukturális és egyenlőtlenségi hiányosságok – többek között a digitális és az energiaszegénység – megszüntetését, különösen a vidéki és peremterületeken, hogy biztosítsák, hogy a fokozott összekapcsoltság előnyeiből a rosszul ellátott lakosság is részesüljön; hangsúlyozza, hogy ez magában foglalja a fiatalokat és az informális szektort, és hogy a digitális szakadék aktív áthidalása érdekében a lakosság valamennyi szegmensében, különösen a marginalizált közösségekben biztosítani kell a megfizethető internet-hozzáférést és a fokozott digitális jártasságot;

44.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok, akik a strukturális változások alapvető tényezői, továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek a tisztességes foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén, és hangsúlyozza, hogy a Global Gateway prioritásainak támogatniuk kell az olyan oktatásba, szakképzésbe és foglalkoztatás-politikákba történő beruházásokat, amelyek igazodnak a jövőbeli munkaerőpiac igényeihez;

45.  emlékeztet továbbá arra, hogy fontos előnyben részesíteni a nemzetközi és civil társadalmi szervezetek által már hatékonyként azonosított programokat, például az egészségügyi és az ápolási-gondozási rendszerekbe való beruházást; különösen a régió kiszolgáltatottságára tekintettel felszólít a fogyatékossággal élő személyek hatékony befogadására az egészségügy és az ellátás inkluzív, hozzáférhető és hatékony megközelítésének biztosítása érdekében;

46.  emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és társulási megállapodások lehetővé teszik mindkét régió számára, hogy eszmecserét folytassanak és különböző ágazatok széles körében beruházásokat eszközöljenek, és kiemeli, hogy az egyenlőtlenségek csökkentésének, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a vízhez való hozzáférés előmozdításának, valamint az emberi méltóság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának továbbra is központi szerepet kell játszania az EU–LAC partnerségben, összhangban az EUMSZ 208. cikkével és az NDICI – Globális Európa programmal;

47.  hangsúlyozza a fokozott átláthatóság, elszámoltathatóság és helyi relevancia fontosságát, és üdvözli a meglévő Global Gateway kezdeményezésekre vonatkozó információkat tartalmazó bizottsági weboldal létrehozását; kéri a Bizottságot, hogy tegyen közzé további részleteket, többek között a két régió helyi hatóságaival és civil társadalmával folytatott konzultációk eredményeit, valamint az EU és a partnerországok fenntartható fejlődési céljainak és prioritásainak való megfelelésről szóló információkat, azokat referenciaértékekkel és mutatókkal ellátva; sürgeti a Bizottság egyenlőtlenségi mutatójának (I-Marker) legszélesebb körű alkalmazását, különös tekintettel a Global Gateway-re, amelynek mindenkor meg kell felelnie a jogokon alapuló megközelítésnek, és kapcsolódnia kell a humán fejlődési mutatókhoz; kiemeli továbbá a szociális védelem és a környezetvédelem fontosságát az EU–CELAC párbeszédben;

48.  hangsúlyozza, hogy a Global Gateway hatékonyságát és stratégiai irányát folyamatosan értékelni kell; e tekintetben kéri, hogy az átláthatóság, a demokratikus elszámoltathatóság, az uniós értékekhez való igazodás és az erőforrások hatékony felhasználása érdekében erősítsék meg a Parlament szerepét a Global Gateway kezdeményezés felügyeletében és stratégiai irányításában, különös tekintettel annak a LAC-térségben történő végrehajtására;

49.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a civil társadalom teljes körű részvételét az uniós programok kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében, hatékony szinergiákat teremtve a Global Gateway-hez és az uniós humanitárius segítségnyújtáshoz kapcsolódó valamennyi projekttel;

50.  hangsúlyozza, hogy a Global Gateway kezdeményezés mellett meg kell őrizni a hagyományos együttműködési csatornákat is a LAC-országokban; felhívja az EU-t, hogy növelje az emberi jogokkal, a demokráciával és a civil társadalommal kapcsolatos programok finanszírozását a régióban, és biztosítsa, hogy az NDICI – Globális Európa keretében legalább fenntartsák az Amerika és Karib-térség földrajzi programra elkülönített előirányzatokat, amelyek jelenleg az összes régió közül a legalacsonyabbak;

51.  sürgeti a Bizottságot és a LAC-országokat, hogy a megelőzésre, felkészültségre, rezilienciára és reagálásra vonatkozó politikák és együttműködés megerősítése révén fokozzák az emberi és természeti katasztrófák mögöttes okainak kezelésére irányuló erőfeszítéseiket; üdvözli az integrált katasztrófakockázat-kezelés területén folytatott együttműködésről szóló, 2024. május 15-én Barbadosban aláírt biregionális egyetértési megállapodást, és felkéri azokat a partnereket, amelyek még nem írták alá azt, hogy ezt a lehető leghamarabb tegyék meg;

52.  rámutat arra, hogy az európai együttműködés és beruházás nemcsak a régió gazdasági fejlődését mozdítja elő, hanem a békéhez is hozzájárul azáltal, hogy gazdasági alternatívákat teremt a latin-amerikai régió fiataljai számára; kiemeli, hogy utóbbi alapvető fontosságú a szervezett bűnözés elleni küzdelem szempontjából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a legtágabb értelemben vett biregionális biztonsági együttműködést megerősítsék, többek között olyan területeken, mint az éghajlatpolitika, az élelmezés, az egészségügy és a szociális biztonság, hogy közös felkészültségi, megelőzési és reagálási mechanizmusokat hajtsanak végre, valamint hogy teljes körűen integrálják az emberi jogi és humanitárius elveket az EU és Latin-Amerika és a Karib-térség közötti biztonsági együttműködésbe, annak érdekében, hogy megtörjék az erőszak és a kirekesztés ciklusait a LAC-térségben;

53.  üdvözli az EU azon törekvését, hogy vezető szerepet vállaljon a globális zöld átállásban, és tudomásul veszi, hogy Latin-Amerikát kulcsfontosságú partnerként ismeri el ebben az erőfeszítésben; hangsúlyozza, hogy közösen kell ösztönözni azokat a globális zöld kezdeményezéseket, amelyek választ adnak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos globális célokra; hangsúlyozza, hogy mindkét régióban elő kell mozdítani az igazságos és inkluzív ökológiai átállást, többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén folytatott megerősített EU–LAC együttműködés révén, és reagálni kell a szélsőséges éghajlati eseményekre, különös tekintettel a kritikus területekre, például a biológiai sokféleség védelmére, az ökoszisztémák helyreállítására, a dekarbonizációra és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint a legkiszolgáltatottabb emberekre és közösségekre;

54.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás megzavarja Latin-Amerika élelmiszerrendszereit, és kiemeli az agroökológia értékét, amelyet az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, kulcsfontosságú gazdálkodási rendszernek ismertek el;

55.  emlékeztet arra, hogy az EU–Amazonas-medence együttműködési program fontos szerepet játszik az Amazonas-medence országainak az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelemre irányuló képességének javítása szempontjából;

56.  felszólít az őslakos népek jogainak tiszteletben tartására és e jogoknak a LAC-országokkal folytatott párbeszédbe és az együttműködés valamennyi dimenziójába való integrálására irányuló határozottabb kötelezettségvállalásokra, az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően;

57.  emlékeztet a fenntartható és felelős bányászat előmozdításának fontosságára, amely védi a helyi közösségek és az őslakos népek jogait és megélhetését, megelőzi a súlyos negatív társadalmi és környezeti hatásokat, segít leküzdeni az áruexporttól való függőséget, ezáltal támogatva az olyan fenntartható újraiparosítási politikákat, amelyek tisztességes munkahelyeket teremtenek és az ásványkincsekkel kapcsolatos hatékony irányítás révén előmozdítják a környezeti fenntarthatóságot;

58.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő fejlesztési együttműködést, és célzott intézkedések végrehajtását javasolja a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek kezelése és csökkentése érdekében, beleértve többek között a nők tisztességes munkához jutásának, a pénzügyi befogadásnak, valamint a nők vezetői és vállalkozói szerepbe kerülésének előmozdítását, különösen a vidéki térségekben és az informális ágazatokban; kiemeli, hogy a világ számos régiójában a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) gyakran a helyi gazdaságok hajtóerejei, és e vállalkozásokat egyre növekvő számban vezetik nők; hangsúlyozza, hogy az mkkv-k világszerte a vállalkozások 90 %-át, a foglalkoztatás 60–70 %-át és a GDP 50 %-át teszik ki; hangsúlyozza az mkkv-k kulcsfontosságú szerepét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez való hozzájárulásban és a fenntartható fejlődési célok, különösen a szegénység felszámolásával és a mindenki számára elérhető tisztességes munkával kapcsolatos célok elérésében;

59.  üdvözli a biregionális gondozási paktum kezdeményezést, amelynek célja, hogy a méltányosabb és befogadóbb gazdaság megvalósítása érdekében – többek között együttműködési és finanszírozási mechanizmusok kidolgozása révén – előmozdítsa a két régió országai közötti, átfogó gondozási rendszerekkel és közpolitikákkal kapcsolatos együttműködést;

60.  fokozott együttműködésre szólít fel az EU és a LAC-országok között a nemi alapú erőszak elleni küzdelem érdekében, átfogó oktatás, figyelemfelkeltő kampányok és a jogi védelem megerősítése révén; támogatja az NDICI – Globális Európa és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv keretében indított kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják a fiatalok foglalkoztatását, oktatását és a nők politikai részvételét;

61.  kiemeli a civil társadalom kulcsfontosságú szerepét az inkluzív szociálpolitikák kialakításában és nyomon követésében, a minőségi oktatáshoz való méltányos hozzáférés előmozdításában, valamint a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés ösztönzésében a LAC-térségben; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos latin-amerikai országban szűkül a civil társadalmi tér; e tekintetben felszólít a növekvő fenyegetésekkel és erőszakkal szembesülő civil társadalmi szervezeteknek, emberijog-védőknek, környezetvédelmi aktivistáknak és újságíróknak nyújtott uniós támogatás növelésére annak biztosítása érdekében, hogy biztonságosan és függetlenül végezhessék munkájuk; felszólít a biztonságuknak, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésüknek és a véleménynyilvánítás szabadságának előtérbe helyezésére, valamint az EU és a civil társadalmi szereplők közötti partnerség megerősítésére, akiknek alapvető szerepe van a kulcsfontosságú problémák kezelésében, valamint az emberi jogokról és a demokratikus átmenetről folytatott konstruktív párbeszéd elősegítésében, és akik nagymértékben függenek a műveleteikhez biztosított segélyezési programoktól;

62.  hangsúlyozza a LAC szociális védelmi rendszereinek megerősítéséhez nyújtott uniós támogatás fontosságát, beleértve az integrált szociális nyilvántartásokat, a rendszerek jobb koordinációját és a közös, különösen a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal végrehajtott kísérleti projekteket, mivel ezek az EU–LAC partnerség során a befogadás és a szegénység csökkentésének fő mozgatói;

Együttműködés a biztonság és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén

63.  tudatában van a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem növekedésének mind az EU-ban, mind LAC-térségben, valamint annak, hogy a régióból – elsősorban annak kikötőin keresztül – példátlan mennyiségű tiltott kábítószert csempésznek az EU-ba; különösen aggasztónak tartja, hogy a LAC és az EU területén működő bűnszervezetek transznacionális koordinációja mindkét régióban egyre nagyobb biztonsági kihívást jelent; hangsúlyozza, hogy nemcsak a kábítószer-termelő országokkal, hanem a LAC-térségben található tranzitországokkal is meg kell erősíteni az együttműködést, és fokozni kell a többoldalú együttműködést e fenyegetések leküzdése érdekében; felszólít az EU–LAC igazságügyi és biztonsági partnerség, az EL PAcCTO 2.0, a COPOLAD, az EUROFRONT, a globális tiltott áramlásokra vonatkozó uniós program (GIFP) és az Európai Kikötői Szövetség megerősítésére;

64.  elismeri a Latin-amerikai Belső Biztonsági Bizottság (CLASI) fontosságát a közös és megosztott biztonsági keret kiépítésében a LAC-térségben; hangsúlyozza, hogy a CLASI kulcsfontosságú eszköz a régióban a bűnözés elleni küzdelem terén a nagyobb fokú integráció és hatékonyság elérésében; üdvözli az uniós tagállamok belügy- és/vagy biztonsági miniszterei és a CLASI tagállamainak biztonsági ügyekért felelős miniszterei közötti, technikai szinten is megvalósuló folyamatos stratégiai együttműködést az EU és a LAC közötti operatív bűnüldözési együttműködés megerősítése érdekében; üdvözli a 2025–2026-os időszakra vonatkozó operatív együttműködési prioritásokról szóló együttes nyilatkozat és ütemterv elfogadását; hasonló együttműködés kialakítására szólít fel az igazságszolgáltatás és a határigazgatás területén;

65.  felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg és bővítse a LAC partnerországok és az érintett uniós ügynökségek, köztük az EUROPOL, az EUROJUST és az EUDA közötti együttműködés támogatását, és erősítse meg munkamegállapodásaikat; örömmel fogadja azt az elképzelést, hogy partnerség jöjjön létre a LAC-kikötők és az Európai Kikötők Szövetsége között; hangsúlyozza az MI-technológiák előmozdításának, valamint a kikötők és hatóságok közötti együttműködés megerősítésének fontosságát a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben; közös végrehajtási kezdeményezésekre, operatív partnerségekre és hírszerzési információk megosztására szólít fel; üdvözli a tagállamok e tekintetben tett konkrét hozzájárulásait;

66.  üdvözli a regionális biztonsági együttműködésnek a CLASI bővítése és az AMERIPOL hivatalos bűnüldözési szervként történő létrehozása révén való megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, megkönnyítve a határokon átnyúló koordinációt; hangsúlyozza, hogy ratifikálni kell az AMERIPOL létrehozásáról szóló szerződést annak érdekében, hogy az teljes mértékben hatályba lépjen, és felszólítja az aláíró országokat, hogy kezdjék meg alkotmányos ratifikációs eljárásaikat;

67.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a szervezett bűnözés kiváltó okaival, többek között a korrupcióval, a gyenge kormányzással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel, és olyan megközelítést szorgalmaz, amely a bűnüldözést a hosszú távú szociálpolitikákkal és más ágazatközi stratégiákkal ötvözi annak érdekében, hogy biztosítsa a polgárok biztonságának összkormányzati és össztársadalmi megközelítését; rámutat az EU és a LAC közötti társulási megállapodások és egyéb kétoldalú megállapodások előnyeire, amelyek a partnerországokkal folytatott együttműködés alapvető eszközei a szervezett bűnözés kiváltó okainak kezelése és a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén;

Igazságosság, emberi jogok és jogállamiság

68.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a LAC országaiban az igazságügyi reformok tiszteletben tartsák az igazságszolgáltatás függetlenségét és megfeleljenek a nemzetközi jogállamisági normáknak; felszólít annak biztosítására, hogy ezek a reformok hozzájáruljanak a demokratikus kormányzás megerősítéséhez és az igazságszolgáltatás integritásának fenntartásához; hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a korrupcióhoz és a szervezett bűnözéshez fűződő politikai kapcsolatok ellen; felhívja a hatóságokat, hogy tartsák fenn a jogállamiságot és a békés gyülekezéshez való jogot, tartsák tiszteletben a jogszerű eljárást, és garantálják az igazságszolgáltatás tagjai és a fogvatartottak biztonságát és integritását; elkötelezi magát amellett, hogy támogatja a LAC-országokat ezen erőfeszítésekben;

69.  üdvözli az EU és a LAC közötti folyamatos együttműködést a demokrácia, az emberi jogok és a jó kormányzás fenntartása és előmozdítása, valamint a politikai stabilitás megerősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a választási folyamatok integritása és átláthatósága az EU–LAC partnerség alapvető pillérei;

70.  kiemeli, hogy az EU választási megfigyelő missziói kulcsszerepet játszanak a tisztességes választások támogatásában és az átláthatóság biztosításában, amint azt a közelmúltbeli guatemalai, paraguayi és ecuadori missziók mutatják, valamint ahogyan azt a 2025-ben Bolíviában, Guyanában és Hondurasban, 2026-ban pedig Peruban és Kolumbiában sorra kerülő, jövőbeli missziók esetében is tervezik;

71.  fokozott együttműködésre szólít fel az EU és a LAC között a dezinformációs kampányok és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem érdekében, különös tekintettel az olyan tekintélyelvű államokból eredő dezinformációs kampányokra és hibrid fenyegetésekre, mint Oroszország, Kína és Irán, amelyek célja, hogy aláássák a demokratikus intézményeket, a választások integritását és a közbizalmat mindkét régióban; hangsúlyozza, hogy a növekvő hibrid fenyegetésekre és félretájékoztatásra válaszul okvetlenül meg kell erősíteni a digitális jártassággal kapcsolatos programokat annak érdekében, hogy a polgárok rendelkezzenek az online információk kritikus értékeléséhez szükséges készségekkel;

Együttműködés az emberi jogok terén

72.  hangsúlyozza, hogy a fokozódó elnyomás, az autokratikus rezsimek alatti romló körülmények és a LAC egyes részein a gazdasági instabilitás elmélyülése sokakat arra kényszerítenek, hogy védelmet, gazdasági lehetőségeket és az alapvető jogok érvényesülését keresve elmeneküljenek; aggodalommal veszi tudomásul az ebből eredő tömeges lakóhelyelhagyást, különösen Haitiről, Nicaraguából és Venezuelából, valamint a régión belüli, határokon átnyúló migrációt; hangsúlyozza, hogy ez egyre nagyobb humanitárius, társadalmi és intézményi nyomást gyakorol a jelentős számú migránst és menedékkérőt befogadó demokratikus országokra; hangsúlyozza ezért, hogy átfogó együttműködésre és szolidaritásra van szükség a származási, tranzit- és célországok között, és kiemeli az összehangolt válaszok fontosságát valamennyi migráns és menekült jogainak, méltóságának és biztonságának biztosítása érdekében; hangsúlyozza a migránsok befogadó közösségekbe való integrálására irányuló inkluzív politikák fontosságát, valamint a régióból érkező migránsok által a társadalomhoz és a gazdasághoz nyújtott pozitív hozzájárulást;

73.  hangsúlyozza, hogy az emberi jogok védelmével kapcsolatos együttműködés alapvető fontosságú az EU–LAC kapcsolatok szempontjából; hangsúlyozza, hogy stratégiákat kell kidolgozni a LAC-országokban élő afrikai származású emberek és őslakos népek jogainak megerősítése érdekében; elismeri, hogy a LAC egészében riasztó mértékben nőtt a nőgyilkosságok száma; hangsúlyozza, hogy sürgősen fel kell lépni a nőgyilkosságok ellen a nemi alapú erőszak elleni politikák megerősítése, a földtulajdonlás és a foglalkoztatási lehetőségek elősegítése, valamint az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása révén; hangsúlyozza, hogy folytatni kell az együttműködést ezekben a kérdésekben;

74.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Haiti jelentős része továbbra is a széles körű erőszakért és súlyos emberi jogi visszaélésekért felelős fegyveres szervezett bűnözői csoportok ellenőrzése alatt áll; összehangolt stratégiát szorgalmaz a LAC-partnerek, az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között a válság kezelése és Haiti népének a stabilitás, a demokratikus kormányzás és a jogállamiság helyreállításában való támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú valamennyi érdekelt fél, köztük a nem kormányzati szervezetek részvétele ebben a folyamatban; felhívja az EU-t, hogy sürgősen erősítse meg Haiti politikai, humanitárius és gazdasági támogatását az EU–LAC partnerség keretében, elismerve, hogy a jelenlegi erőfeszítések továbbra sem elegendőek a válság nagyságrendjének kezelésére és Haiti népének a stabilitás, a demokratikus kormányzás és a jogállamiság helyreállításában való támogatására;

75.  hangsúlyozza a civil társadalom létfontosságú szerepét az EU–LAC kapcsolatokban; határozottan elítéli az emberijog-védők meggyilkolását és a sajtószabadság szisztematikus megsértését; mély aggodalmát fejezi ki az ellenzék tagjai, az őslakos népek, a diákok, a nem kormányzati szervezetek és a vallási vezetők számos országban történő célzott üldözése, kriminalizálása, önkényes fogva tartása és szisztematikus elnyomása miatt; elítéli, hogy a büntetőjoggal visszaélve elhallgattatják az eltérő véleményeket és elnyomják a jogos kritikát;

76.  hangsúlyozza, hogy az emberi jogi együttműködésnek magában kell foglalnia az intézmények és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, valamint az igazságszolgáltatáshoz való egyetemes hozzáférés biztosítását is, beleértve az emberijog-védők, a környezetvédelmi aktivisták és az újságírók védelmét és munkájuk oltalmazását mindkét régióban; elítéli a nem kormányzati szervezetek ellen irányuló, némelyik LAC-országban a közelmúltban elfogadott törvényeket, amelyek korlátozzák a nem kormányzati szervezetek működését, finanszírozását és függetlenségét;

77.  felhívja az EU-t, hogy használja fel az EU globális emberi jogi szankciórendszerét az emberi jogok megsértéséért felelős személyekkel szemben, és továbbra is alkalmazza az EU korlátozó intézkedéseit azok szankcionálására, akik fokozatosan és rejtetten aláássák a demokráciát és a jogállamiságot; felhívja továbbá az EU-t, hogy az uniós források elosztásakor vezessen be – többek között multilaterális és pénzügyi intézményeken keresztül – konkrét garanciákat az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozóan, és biztosítsa, hogy ezek a források ne erősítsék meg az ilyen rendszerek tekintélyelvű hatalmát; kéri a Bizottságot, hogy súlyos emberi jogi jogsértések feltárása esetén alkalmazza a társulási megállapodások emberi jogi záradékait;

Parlamenti együttműködés és emberek közötti kapcsolatok

78.  üdvözli az EU és a LAC közötti parlamenti együttműködés elmélyítését, különösen az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésen (Eurolat), valamint kétoldalú közgyűléseken – például Chilével és Mexikóval – és szubregionális közös parlamenti közgyűléseken keresztül, amelyek előmozdítják a párbeszédet olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a kereskedelem, a biztonság és a fenntartható fejlődés; elismeri, hogy az Eurolat az EU–LAC kapcsolatok stratégiai eleme, és kulcsszerepet játszik e partnerség megerősítésében; üdvözli az Eurolat 2025. június 1–3-án Limában tartott 16. plenáris ülésének eredményét;

79.  fokozott koordinációra szólít fel a Parlament, valamint a latin-amerikai nemzeti és regionális parlamentek között a transznacionális kérdések közös kezelése érdekében, amelyek összhangban vannak a biregionális együttműködés prioritásaival, és kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődés szempontjából;

80.  rámutat a parlamenti diplomácia kulcsfontosságú szerepére a biregionális kapcsolatok megerősítésében, azáltal, hogy elősegíti a közvetlen párbeszédet a nemzeti és regionális parlamentekkel; erősebb parlamenti diplomáciára szólít fel a demokratikus átalakulási folyamatok támogatása és a LAC-országok parlamentjei jogalkotási kapacitásainak megerősítése érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli a Parlament panamai helyi irodájának megnyitását;

81.  sürgeti a civil társadalmi hálózatok, a diaszpóraközösségek mindkét régióban végzett létfontosságú munkájának, az emberek közötti kezdeményezéseknek, a fiatalok mobilitásának és az EU–LAC Alapítványnak a fokozott támogatását és az ezekbe történő beruházások fokozását a biregionális kapcsolatok javítása érdekében;

82.  ösztönzi a fiatalok véleményének figyelembevételét az EU–LAC partnerségben oktatási csereprogramok, a fiatalok által irányított kezdeményezések és olyan platformok előmozdítása révén, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy érdemben hozzájáruljanak a biregionális politikai döntéshozatali folyamatokhoz;

Ajánlások a 2025. novemberi EU-CELAC csúcstalálkozóra

83.  üdvözli a 2023. évi EU–CELAC találkozót és a 2023–2025-ös EU–CELAC ütemtervben szereplő kezdeményezések végrehajtását; üdvözli azt a célkitűzést, hogy kétévente rendszeres csúcstalálkozókat szervezzenek; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a 2025. november 9–10-én Santa Martában (Kolumbia) tartandó 2025. évi csúcstalálkozón olyan új és ambiciózus ütemtervet kell elfogadni, amely tovább erősíti a partnerséget, egyértelműen igazodik a fenntartható fejlődési célokhoz, és figyelembe veszi a biregionális szerepvállalás növekvő szintjét;

84.  kiemeli, hogy a közelgő EU–CELAC csúcstalálkozó fontos lehetőség lesz arra, hogy a közös értékek alapján közvetítsük az EU–LAC hangját a világ felé, valamint arra, hogy megújítsuk a legmagasabb szintű politikai kötelezettségvállalásokat, és ambiciózus és működőképes biregionális menetrendet határozzunk meg;

85.  elvárja, hogy az EU–CELAC csúcstalálkozó megszilárdítsa az EU–LAC szövetséget annak érdekében, hogy multilaterális szinten a legmagasabb szintű fenntartható fejlődési normákat határozza meg, és újólag megerősítse a többoldalú intézmények reformjának támogatása iránti közös elkötelezettséget azzal a céllal, hogy inkluzívabbá és hatékonyabbá tegyék azokat, különös tekintettel a pénzügyi intézményekre, amelyek alapvető szerepet játszanak az adósságkezelésben és egy fenntarthatóbb nemzetközi finanszírozási modell kialakításában, beleértve a fejlesztésfinanszírozásról szóló 4. nemzetközi konferencián Sevillában (Spanyolország) tárgyalt fejlesztési együttműködés finanszírozását is; hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is támogatnia kell a LAC regionális integrációját és a régió fenntartható fejlődése előtt álló, régóta fennálló strukturális kihívások kezelésére irányuló erőfeszítéseket;

86.  elvárja, hogy az EU–CELAC csúcstalálkozó megfelelő finanszírozással haladjon előre egy állandó, több érdekelt felet tömörítő mechanizmus létrehozása terén a civil társadalommal, a szakszervezetekkel, a helyi önkormányzatokkal és a két régió egyéb érdekelt feleivel folytatott rendszeres konzultációk megvalósítása érdekében; elismeri az EU–LAC Alapítvány kormányközi szervezetként végzett munkáját és a több érdekelt felet tömörítő állandó mechanizmushoz való potenciális hozzájárulását;

87.  e tekintetben hangsúlyozza a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok elvei tiszteletben tartásának fontosságát, és felszólítja a csúcstalálkozó valamennyi résztvevőjét, hogy tartsák be ezeket az elveket; rámutat, hogy ez nem lesz lehetséges a civil társadalom valóban átlátható, átfogó és érdemi bevonása nélkül; kéri, hogy a csúcstalálkozó menetrendje foglalja magában a demokráciáról és az emberi jogokról, például a tisztességes és szabad választásokon való részvétel jogáról szóló vitát, és hogy a csúcstalálkozó következtetéseiben határozott felhívás szerepeljen az emberi jogok és a jogállamiság védelmére; felhívja az EU-t, hogy határozottan álljon ki a demokrácia és az emberi jogok ügye mellett;

88.  felhívja a feleket, hogy a 2025. novemberi csúcstalálkozón erősítsék meg a béke, a demokrácia, a multilateralizmus, a szabályokon alapuló globális rend, az államok területi integritása, a jogállamiság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, a demokrácia, az emberi jogok, a társadalmi igazságosság, a fenntartható fejlődés és a szabad kereskedelem iránti közös elkötelezettségüket a béke, a demokrácia és a jólét európai-latin-amerikai-transzatlanti térségének fokozatos létrehozása céljából;

89.  felszólítja a feleket, hogy határozottan ítéljék el Oroszország folyamatban lévő agresszív háborúját, különösen a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog valamennyi súlyos megsértését, és nyújtsanak diplomáciai, pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának; felhívja a feleket, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a tartós tűzszünet gyors elérése, a Gázai övezetben történő humanitárius beavatkozás és valamennyi túsz szabadon bocsátása érdekében;

90.  felhívja az EU-t és a CELAC-ot, hogy tegyenek előrelépést a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentésére, a kohézió, az intézményi kapacitás és a kormányzás előmozdítására, valamint a munkavállalók jogainak védelmére vonatkozó kézzelfogható kötelezettségvállalások terén, és továbbra is támogassák az oktatáshoz és az egészségügyhöz való egyetemes hozzáférést; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a szociális jólét egyik pilléreként megszilárdítsák és finanszírozzák az átfogó gondozási rendszereket, mindkét régiónak el kell köteleznie magát a biregionális gondozási paktum mellett, elismerve, hogy az Unióban és a LAC-térségben a gondozás jog, kollektív felelősség, valamint a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés alapvető előfeltétele;

91.  felhívja az EU–CELAC-csúcstalálkozót, hogy mozdítsa elő az együttműködést az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, a biológiai sokféleség védelme és az erdőirtás elleni küzdelem terén, biztosítva a környezetvédelmi és dekarbonizációs politikák méltányos végrehajtását, a helyi lakosság részvételét és az ökológiai átállás előnyeit, valamint a legkiszolgáltatottabb közösségek támogatását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban;

92.  határozottabb kötelezettségvállalásokra szólít fel az őslakos népek jogainak védelme érdekében az EU és a CELAC közötti együttműködés valamennyi dimenziójában;

93.  fontosnak tartja, hogy az EU és a LAC elkötelezze magát a globális és társadalmilag igazságos zöld kezdeményezések közös előmozdítása – például a műanyagszennyezés megszüntetésére irányuló nemzetközi szerződés megtárgyalása vagy az integrált katasztrófakockázat-kezelésről szóló egyetértési megállapodás alapul vétele – mellett, valamint hogy az EU és a LAC ösztönözze a természeti erőforrások fenntartható használatát; felhívja a feleket, hogy erősítsék meg a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtása iránti közös elkötelezettségüket;

94.  ösztönzi a digitális kérdésekben folytatott szoros együttműködés folytatását az EU–LAC digitális szövetség keretében, annak érdekében, hogy mindkét régióban előmozdítsák az emberközpontú digitális átalakulást; felszólít a szabályozási keretek összehangolására a digitális területen, különösen az adatvédelemről, a platformszabályozásról, a mesterséges intelligencia etikájáról és a kiberbiztonságról folytatott párbeszéd révén;

95.  megismétli felhívását a biregionális együttműködésnek a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén való jelentős fokozására a polgárok biztonságára irányuló átfogó megközelítés részeként;

96.  határozottabb elkötelezettségre szólít fel az oktatás terén folytatott együttműködés iránt, különösen az Erasmus+ keretében megvalósuló csereprogramok bővítése révén;

97.  hangsúlyozza, hogy több intézményi támogatást, erőforrást és technikai szakértelmet kell biztosítani a rendszeres EU–CELAC-csúcstalálkozók megszervezéséhez; kéri, hogy hozzanak létre állandó intézményi teret a csúcstalálkozók közötti időszakra, amely lehetővé teszi a nagyobb fokú koordinációt, a jobb előkészítést, a gyorsabb kommunikációt és az elérendő eredmények nyomon követését;

98.  rendszeres, több érdekelt fél részvételével zajló konzultációkat szorgalmaz – különösen minden EU–CELAC-csúcstalálkozó előtt és után – a LAC-régió helyi önkormányzatai és civil társadalma, valamint az Európai Bizottság között annak biztosítása érdekében, hogy a Global Gateway projektjei igazodjanak a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, valamint a helyi és regionális fejlesztési prioritásokhoz; felszólít továbbá egy több érdekelt felet tömörítő, állandó nyomonkövetési mechanizmus létrehozására az EU és a CELAC közötti kapcsolatok és a kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért eredmények nyomon követése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a csúcstalálkozó során biztosítsák mind az EU, mind a LAC civil társadalmának érdemi bevonását és a velük folytatott konzultációt;

o
o   o

99.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1) Elfogadott szövegek, P10_TA(2025)0057. (2) HL L 209., 2021.6.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/947/oj. (3) HL C, C/2023/398, 2023.11.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/398/oj. (4) HL C, C/2025/2148, 2025.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2148/oj. (5) HL C, C/2024/7215, 2024.12.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7215/oj. (6) HL C, C/2024/4001, 2024.7.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4001/oj. (7) HL C, C/2024/7213, 2024.12.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7213/oj. (8) HL C, C/2025/2249, 2025.4.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2249/oj. (9) HL C 210., 2017.6.30., 1. o.