Az Európai Parlament 2025. április 3-i állásfoglalása az Európai Parlament 2026. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2024/2111(BUI))

P10_TA(2025)0060 A10-0048/2025

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(1), valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság által ezzel összefüggésben elfogadott együttes nyilatkozatra(2) és a kapcsolódó egyoldalú nyilatkozatokra(3),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 15-i (EU, Euratom) 2022/2496 tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról szóló (EU, Euratom) 2024/765 tanácsi rendeletre(5) („a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata”),

–  tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet tervezetéről szóló, 2020. december 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret bővítéséről: az új kihívásoknak megfelelő, reziliens uniós költségvetés” című, 2022. december 15-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára irányuló javaslatról szóló, 2023. október 3-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről szóló, 2024. február 27-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10) (átdolgozás) (a „költségvetési rendelet”),

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(11).

–  tekintettel az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(12) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,

–  tekintettel a Parlament 2026. évi pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

–  tekintettel az Elnökség által 2025. március 10-én, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 104. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 104. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A10-0048/2025),

A.  mivel a főtitkár által a Parlament 2026. évi előzetes költségvetési javaslattervezetében 2025. február 10-én javasolt költségvetés 2 641 609 620 EUR, ami a 2025. évi költségvetéshez képest 4,30%-os, azaz 108 914 512 EUR összegű növekedést jelent;

B.  mivel az Eurostat szerint az Unióban az éves inflációs ráta a 2024. decemberi 2,7%-hoz képest 2025 januárjában 2,8%-volt; mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 7. fejezetében szereplő kiadások szintje évi 2%-os növekedésen alapul;

C.  mivel a Parlament hitelessége attól függ, hogy képes-e a legmagasabb színvonalon teljesíteni alapvető költségvetési, jogalkotási és ellenőrzési munkáját, miközben példát mutat a többi uniós intézménynek abban, hogy kiadásait körültekintően és hatékonyan tervezi és irányítja, igazodva a fennálló gazdasági realitásokhoz;

Általános keret

1.  aggodalmát fejezi ki a jelenlegi többéves pénzügyi keret 7. fejezetének helyzete miatt; emlékeztet arra, hogy a korlátok a Tanács által a Bizottságnak a már a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretről való megállapodáskor is nagyon alacsony eredeti javaslatára alkalmazott csökkentések eredményei; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy 2024-től emeljék meg a 7. fejezet felső határát a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során; rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során nem foglalkoztak a 7. fejezet felső határának kérdésével; kiemeli, hogy a 2026-ra előre jelzett negatív mozgástér feltételezi a 7. fejezet speciális eszközeinek e célra történő felhasználását;

2.  támogatja az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között az egyeztetés során 2025. március 18-án elért megállapodást, amely szerint a 2025-ös költségvetéshez képest a növekedést 4,09%-ban állapítják meg, ami a 2026-ra tervezett 2 636 241 620 EUR összegű átfogó költségvetési szintnek felel meg, és ennek megfelelően csökkentik az alábbi költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat összesen 12 378 000 EUR-val:

1 0 0 6 – Általános költségtérítés, 1 4 2 – Külső fordítási szolgáltatások, 2 0 0 0 – Bérleti díjak, 2 0 0 7 – Építkezések és épületek belső kialakítása, 2 0 2 4 – Energiafogyasztás, 2 1 0 1 – Üzleti alkalmazások kezelése, 3 2 0 – Szakértelem igénybevétele, 3 2 4 3 – Az Európai Parlament látogatóközpontjai, 3 2 4 8 – Audiovizuális tájékoztatási kiadások, 4 4 – A jelenlegi és volt képviselők ülései és egyéb tevékenységei;

továbbá úgy határoztak, hogy az Elnökség által 2025. március 10-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben szereplő kiadások szintjét 7 010 000 EUR-val növelik, és ennek megfelelően növelik a következő költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat:

1 2 0 0 – Javadalmazás és juttatások, 1 6 3 0 – Szociális jólét: jóléti kiadások, 4 0 0 – Folyó igazgatási kiadások, valamint a képviselőcsoportok és a független képviselők politikai és információs tevékenységével kapcsolatos kiadások és 4 0 3 – Az európai politikai alapítványok finanszírozása;

végül megállapodás született az 1 6 3 0. jogcím (Szociális jólét: jóléti kiadások) módosításáról, hogy az magában foglalja az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságára való hivatkozást;

3.  emlékeztet arra, hogy a költségvetés közel kétharmadát jogszabályi kötelezettségek határozzák meg; megjegyzi, hogy a 2025. évi költségvetéshez viszonyított 103,5 millió EUR összegű növekedésből 85,3 millió EUR a jogszabályban előírt pénzügyi kötelezettségekből adódik, főként a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (52,7 millió EUR), a szerződéses alkalmazottak (9,2 millió EUR) és az akkreditált parlamenti asszisztensek (15,1 millió EUR) bérkiigazításából; emlékeztet arra, hogy a fizetéseknek a személyzeti szabályzattal és az európai parlamenti képviselők statútumával összhangban történő indexálása a Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint 2025 áprilisában 1,2%-os, 2025 júliusában 4,6%-os, 2026 áprilisában 0,6%-os, 2026 júliusában pedig 3,4%-os növekedést fog eredményezni;

4.  megjegyzi, hogy a Parlament 2026-ra – immár harmadik éve – nem kér további álláshelyeket;

5.  megjegyzi, hogy a jogszabályban nem előírt kiadások 2025 és 2026 között 1,96%-kal növekedtek;

6.  üdvözli a főtitkár arra irányuló kezdeményezését, hogy nagyszabású átvilágítást végez azzal a céllal, hogy lehetőségeket találjon az adminisztratív egyszerűsítésre, a hatékonytalanságok megszüntetésére és a kézzelfogható költségcsökkenés biztosítására, ezáltal növelve a hatékonyságot és biztosítva az erőforrások okos felhasználását; kéri a főtitkárt, hogy félévente tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a meghozott intézkedésekről és az egyszerűsítésre vonatkozó cselekvési tervről, valamint azoknak a költségvetésre és a személyzetre gyakorolt hatásáról; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív eljárások és az emberierőforrás-menedzsment súlyos terhet jelentenek a képviselők számára, különösen a helyi asszisztensek alkalmazása során, és e tekintetben egyszerűsítésre szólít fel;

7.  megjegyzi, hogy a Parlament költségvetését reális alapokra kell helyezni, összhangban a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével; hangsúlyozza, hogy létfontosságú biztosítani, hogy a pénzügyi elővigyázatosság és biztonság kiemelt prioritás maradjon, garantálva ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések ne gátolják az intézmény hatékonyságát, eredményességét és működési kapacitását, sem alapvető személyzetének eredményes munkavégzését; hangsúlyozza, hogy a geopolitikai helyzetre és azokra a beruházásokra tekintettel, amelyeket az Uniónak stratégiai autonómiája érdekében végre kell hajtania, a Parlamentnek példát kell mutatnia költségvetésének kezelésében;

8.  kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékei és politikái, például a digitális és a zöld átállás támogatásában; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a nemek közötti egyenlőség és a feddhetetlenség alapvető elvek az uniós intézményekben és különösen a Parlamentben mint az európai demokrácia házában;

A Parlament alapvető feladatainak támogatása

9.  tudomásul veszi a jogalkotási, költségvetési és ellenőrzési tevékenységekért felelős négy új tematikus főigazgatóság létrehozását, amelyek 2024 szeptemberében jöttek létre a korábbi Belső Politikák Főigazgatóságából azzal a céllal, hogy javítsák a Parlament társjogalkotóként, a költségvetési hatóság egyik ágaként és mentesítésért felelős hatóságként való működését; kéri a főtitkárt, hogy rendszeresen tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot e főigazgatóságok munkájának és személyzetének alakulásáról;

10.  elismeri, hogy a politikai döntéshozatalt nagyobb mértékben kell bizonyítékokra és tényekre alapozni; tudomásul veszi, hogy 16,75 millió EUR összegű költségvetést irányoztak a Parlament adminisztratív kapacitásának megerősítésére a képviselők parlamenti munkájának támogatásához, valamint az összetett és bizonytalan helyzetben való eligazodáshoz;

11.  hangsúlyozza a képviselőcsoportok kulcsfontosságú szerepét abban, hogy szakértői és politikai támogatást nyújtsanak a képviselőknek jogalkotási és parlamenti munkájuk során; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a Parlament azon képességének megerősítésére irányuló fontos célkitűzést, hogy támogassa a képviselők munkáját;

Digitális átállás

12.  hangsúlyozza, hogy a Parlament kiberbiztonsága kulcsfontosságú prioritás; megjegyzi, hogy a teljes informatikai költségvetés a 2026. évi költségvetési javaslatban szereplő teljes költségvetés 7,40%-át teszi ki; hangsúlyozza a megbízható kiberbiztonsági infrastruktúra fontosságát a zavaros geopolitikai viszonyok idején, és üdvözli a kiberbiztonságra szánt előirányzatok növelését; támogatja, hogy a kiberbiztonságra vonatkozó pénzügyi előirányzatokat 2027-ig fokozatosan a Parlament IKT-költségvetésének 10%-ára tervezik növelni;

13.  üdvözli, hogy az Elnökség 2025. február 10-én elfogadta a kiberbiztonságra vonatkozó belső kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszert; emlékeztet arra, hogy a kiberbiztonsági beruházások kulcsfontosságúak a Parlament és az Unió demokratikus hangjának védelmezésében;

14.  üdvözli a mesterséges intelligenciába (MI) történő, 1 millió EUR összegű beruházásokat; kéri a mesterséges intelligencia fokozott használatát a hatékonyság növelése érdekében, szem előtt tartva a kapcsolódó kockázatokat, beleértve az etikát és az adatvédelmet is; kiemeli a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése terén; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésének egyensúlyt kell teremtenie az innováció és a szükséges biztosítékok között; megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését szorosan nyomon fogják követni az Elnökség által megállapított elvekkel összhangban, amelyek többek között magukban foglalják az új technológiák alkalmazásával végzett alapos kockázatértékelést; felhívja a titkárságot, hogy biztosítson megoldásokat, például alkalmazásokat és eszközöket, amelyeket a lehető leghamarabb az európai parlamenti képviselők és a személyzet rendelkezésére kell bocsátani;

Zöld átállás

15.  üdvözli a Parlament környezetközpontú irányítási rendszerének (EMAS) 2025–2029-re vonatkozó célkitűzéseit; emlékeztet arra, hogy az energiahatékonysági beruházások jó módszerei a kedvező ár-érték arány elérésének; tudomásul veszi, hogy a 2026. évi költségvetési javaslatban 8,45 millió EUR összegű költségvetést irányoztak elő az energiahatékonyságra és a környezetvédelemre irányuló beruházásokra az épületek környezeti teljesítményének további javítása érdekében; megjegyzi, hogy ez a 2025. évi költségvetéshez képest 74%-os növekedésnek felel meg; elismeri azonban, hogy ezek a környezetvédelmi intézkedések a 2007. „Épületek építése és berendezése” költségvetési sor részét képezik, amelynek végösszege 2026-ban 3,7 millió EUR-ral csökkent 2025-höz képest;

16.  emlékeztet, hogy a Parlament szénlábnyomának közel kétharmada személyszállításból származik; felszólít a távolról vagy hibrid módon hatékonyan lebonyolítható ülésekre való utazások számának észszerű csökkentésére, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákra való átállás előmozdítására minden fennmaradó utazás esetében, amennyiben ez nem hat ki a jogalkotási és a politikai munka minőségére;

17.  tudomásul veszi a szén-dioxid-kreditek árának várható növekedését, amelyek megfizetéséhez a jelenlegi kibocsátási szintek mellett 2026-ban a becslések szerint 900 000 EUR-ra lenne szükség; felhívja az igazgatást, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással összhangban szén-dioxid-kreditek vásárlása helyett inkább továbbra is csökkentse a Parlament kibocsátását; üdvözli, hogy 2025 júliusától kibővített vasúti kínálatot vezettek be a strasbourgi kiküldetésekre, ami pozitív lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé;

18.  megjegyzi, hogy a Parlament fotovoltaikus napelemeket telepített és telepít továbbra is a helyszínen előállított megújuló energia részarányának további növelése érdekében, hogy elérje a 25%-os célt; tudomásul veszi a főtitkár által a Parlament 2024. évi pénzügyi évre tervezett bevételeire és kiadásaira adott válaszokat, amelyek rámutatnak, hogy 2022-ben tanulmány készült a fotovoltaikus panelek használatáról a strasbourgi épületek tekintetében, amelyet 2023-ban fejeztek be, valamint hogy 2024-ben további tanulmányokat kell végezni az életképes megoldásokról, különösen a WEISS épület tekintetében;

Többnyelvűség, kommunikáció és dezinformáció

19.  kiemeli, hogy a többnyelvűség kulcsfontosságú elv, amelyen a Parlament munkája alapul; tudomásul veszi a többnyelvűségi magatartási kódex 2025 tavaszára tervezett felülvizsgálatát; kéri, hogy a Parlament adott esetben használja ki a többnyelvűséggel kapcsolatos szolgáltatások jelentős technológiai fejlődését, beleértve a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát is; kéri a főtitkárt, hogy időben tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a felülvizsgálatból eredő esetleges költségvetési hatásokról;

20.  kiemeli az Európai Parlament kapcsolattartó irodáinak szerepét a külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelemben; tudomásul veszi ezzel összefüggésben az EP kapcsolattartó irodáinak munkáját, amelyek több csatornán keresztül proaktívan népszerűsítik a Parlament munkáját helyi nyelveiken; kiemeli az EP egyesült királyságbeli kapcsolattartó irodájának szerepét az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok fő kapcsolattartó pontjaként, amely tájékoztatást nyújt számukra a Parlamentről, és ösztönzi őket arra, hogy szavazzanak az európai parlamenti választásokon; kéri az Elnökséget, hogy hozzáférhető és inkluzív módon terjessze ki a kommunikációs anyagok előállítását és terjesztését;

21.  kiemeli a fiatalok alacsony részvételi arányát a közelmúltbeli európai választásokon az Unió egyes régióiban, valamint a Parlament szerepét az uniós polgársággal kapcsolatos oktatás megerősítésében;

22.  emlékeztet az Európai Parlament „Nagykövet iskola” programjának fontosságára a fiatal európaiak aktív szerepvállalásának előmozdítása érdekében, valamint a David Sassoliról elnevezett, fiatal újságíróknak szóló képzési program fontosságára annak érdekében, hogy az újságírók jobban megértsék az Uniót és annak működését, ami a legjobb ellenszer a dezinformációval szemben, tekintettel azokra a közelmúltbeli tendenciákra, amelyek a tömegtájékoztatás szabadságának és függetlenségének aggasztó csökkenését mutatják Unió-szerte;

23.  elismeri a látogatócsoportok fontosságát, amelyek fontos eszközt jelentenek abban, hogy a képviselők munkáját közelebb hozzák a polgárokhoz; e tekintetben üdvözli a szponzorált látogatóknak nyújtott pénzügyi hozzájárulás kiszámításához használt felső határok és költségtényezők 2025. január 1-jei megemelését; kéri az Elnökséget, hogy értékelje a látogatócsoportokra vonatkozó felülvizsgált szabályok utazási költségekkel kapcsolatos hatását, figyelembe véve a piaci ingadozásokat, és elkerülve a látogatók közvetett földrajzi megkülönböztetését; megjegyzi, hogy a képviselők az eddigi tapasztalatok szerint a látogatói kvóta mintegy 15%-át nem használják fel; felhívja a főtitkárt, hogy javasolja az Elnökségnek, hogy a fel nem használt kvótákat bocsássa az érdeklődő képviselők rendelkezésére; megjegyzi, hogy a látogatócsoportokra szánt költségvetés a Kommunikációs Főigazgatóság teljes költségvetésének 22%-át teszi ki;

24.  aggodalommal veszi tudomásul az európai parlamenti képviselők látogatócsoportjaira vonatkozó belső szabályokat, amelyek azt eredményezik, hogy bizonyos körülmények között az előzetes költségek 30%-át az akkreditált parlamenti asszisztenseknek kell viselniük; hangsúlyozza e szabályok kivitelezhetetlenségét és az akkreditált parlamenti asszisztensekre ezáltal háruló pénzügyi terheket; tudomásul veszi a kétlépcsős megközelítés logikájával kapcsolatban a főtitkár által a Parlament 2024. évi pénzügyi évre tervezett bevételeire és kiadásaira adott válaszokat; megérti az indokokat, de hangsúlyozza, hogy ez egyre nagyobb kihívást jelent az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, különösen a szigorúbb szabályok felé való folyamatos elmozdulással együtt;

25.  hangsúlyozza, hogy a kommunikációs környezet egyre nagyobb kihívást jelent, és hogy többféle módon kell politikai kommunikációt folytatni, többek között a különböző közösségimédia-platformokon és más médiumokon keresztüli részvétel révén; hangsúlyozza, hogy a képviselőcsoportoknak valamennyi tagállamban el kell juttatniuk és közvetíteniük kell az üzeneteiket, ami a jól működő európai demokrácia kulcsfontosságú elve;

Infrastruktúra

26.  elismeri az épületekkel kapcsolatos új megközelítést, amely abban áll, hogy a Parlament egy felvásárlási időszakot követően most az épületek konszolidációjának korszakába lépett, figyelembe véve a képviselők és a személyzet fenntarthatóságát, akadálymentességét és mobilitását;

27.  tudomásul veszi, hogy a 2026. évi költségvetési javaslat 4 millió EUR-t tartalmaz a tanulmányokra és a vállalkozónak a SPAAK épület felújításával kapcsolatos előkészítő munkálataira, míg a teljes költség 36 millió EUR-ra becsülhető; megjegyzi ezért, hogy a SPAAK épület felújításának 32 millió EUR-s költsége nem szerepel a 2026. évi költségvetési javaslatban; megjegyzi, hogy a főtitkár ezeket a költségeket maradványösszegek átcsoportosításával vagy hitelfelvétellel kívánja fedezni; kéri a főtitkárt, hogy a költségvetési rendelet 272. cikkének (6) bekezdésével összhangban a lehető leghamarabb nyújtson részletes tájékoztatást a Költségvetési Bizottságnak az e költségek fedezésére szolgáló esetleges hitelről, valamint a munkálatok teljes körű tervezéséről, beleértve a kiadások tervezését; kitart amellett, hogy a felújítási munkálatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó költségeket is egyértelműen fel kell sorolni és a költségvetésbe bele kell foglalni; megjegyzi, hogy 2024 decemberében a SPAAK-projekt közvetlen költségei 14,12 millió EUR-t tettek ki;

28.  üdvözli a DG INLO kísérleti projektjét, amelynek célja a legionella eltávolítása a Parlament csővezetékes szanitációs rendszeréből, és kiemeli, hogy a legionella további terjedése elleni küzdelem egyetlen hatékony módja az, ha a csővezetékeken belüli vízhőmérsékletet korlátozott időre 55 °C-ra emelik;

29.  megjegyzi, hogy a tervek szerint 2026-ban 11,45 millió EUR-t fektetnek be az Európa-élményközpontokba; tudomásul veszi az Elnökség 2024. novemberi határozatát az Európa-élményközpontok koncepciójának felülvizsgálatáról, és elvárja, hogy a felülvizsgált koncepció költséghatékonyabb és vonzóbb legyen a látogatók számára; sajnálja, hogy Bukarestben, Rigában, Madridban, Lisszabonban, Nicosiában, Vallettában és Vilniusban még mindig nincs Európa-élményközpont; felszólít Európa-élményközpontok létrehozására valamennyi tagállamban, amint elkészül a felülvizsgált koncepció; emlékeztet arra, hogy az Európa-élményközpontoknak minden polgár számára lehetővé kell tenniük az Unió működésének jobb megértését, és ismereteket kell nyújtaniuk a közös értékeinkről; megismétli ezért, hogy az Európa-élményközpontok a Parlament uniós polgárokkal való folyamatos kapcsolattartásának szerves részét képezik;

30.  megjegyzi, hogy nincs szükség további finanszírozásra a Parlament moldovai és nyugat-balkáni irodáinak megnyitásához, mivel ezeket az EKSZ épületeiben hoznák létre; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament jelen legyen ezekben az országokban az európai szolidaritás és a Parlament csatlakozási folyamat iránti elkötelezettségének jeleként;

31.  tudomásul veszi, hogy a Wayenberg épületben található bölcsőde korábbi szolgáltatójával kötött szerződés idő előtt felmondásra került a vállalkozóval szembeni több súlyos vádat követően; üdvözli az új szolgáltatóval kötött megállapodást, amely jobb munkafeltételeket irányoz elő a bölcsődei személyzet számára és jobb minőségű szolgáltatást biztosít a gyermekeknek; elismeri azonban, hogy ez az ehhez szükséges költségvetés növelését eredményezi, de hangsúlyozza, hogy a külső személyzet tisztességes munkafeltételeinek adott esetben elviekben elsőbbséget kell élvezniük a Parlament közbeszerzései során;

32.  megismétli, hogy a Parlament épületeiben magas színvonalú bölcsődékre van szükség, és felhívja az illetékes szervezeti egységeket, hogy fejlesszék a jelenlegi létesítményeket a felszerelés, a terület és az akadálymentesség tekintetében, hogy azok gyermekbarátak legyenek; kéri, hogy végezzenek hatásvizsgálatot arról, hogy a Parlament brüsszeli székhelyén belül szükség van-e családi szobára a brüsszeli állandó lakóhellyel nem rendelkező képviselők gyermekei számára, tükrözve a strasbourgi megoldást;

Egyéb

33.  megismétli a plenáris ülésen több alkalommal elfogadott azon kérését, hogy az érintett szervek fontoljanak meg egy olyan megoldást, amely lehetővé teszi a képviselők számára, hogy szülési vagy apasági szabadság vagy igazolt hosszú távú betegség esetén távolról gyakorolják szavazati jogukat, felhasználva a világjárvány során az e szavazási módszer technikai vonatkozásaival kapcsolatban levont tanulságokat;

34.  megismétli a főtitkárnak szóló azon felhívását, hogy fektessen hangsúlyt arra az alapelvre, hogy valamennyi személyzetfelvételt a kompetenciára kell alapozni, biztosítva ugyanakkor a földrajzi egyensúlyt valamennyi tagállam között és a személyzet valamennyi szintjén; felhívja a Parlamentet, hogy építsen ki saját kapcsolatépítési kapacitást azzal a céllal, hogy a versenyvizsgákra olyan minőségi jelölteket vonzzon, akikre profiljuk, életkoruk, nemük és állampolgárságuk alapján a Parlamentnek szüksége van, különösen az alulreprezentált országokból; hangsúlyozza, hogy a méltányos földrajzi képviselet biztosítása elengedhetetlen egy valóban európai közszolgálat támogatásához; megjegyzi, hogy a Parlament folyamatosan törekedett e cél támogatására, többek között az állampolgárság szerinti versenyvizsgák megszervezése révén, fenntartva ugyanakkor a szigorúan érdemeken alapuló kiválasztási megközelítést;

35.  úgy véli, hogy a Parlamentnek jó példával kell elöl járnia a fogyatékossággal élő személyek jogai terén, mind munkáltatóként, mind pedig közintézményként; üdvözli a Parlament arra irányuló politikáját, hogy biztosítsa a Parlament épületeinek teljes mértékben önálló használatát a fogyatékossággal élő személyek számára, és támogatja az e tekintetben szükséges további intézkedéseket és kiigazításokat; megjegyzi, hogy a költségvetés 3,7 millió EUR-t irányoz elő erre a célra;

36.  hangsúlyozza, hogy csökkentené a pénzügyi és környezeti költségeket, ha a Parlament egyetlen székhellyel rendelkezne; emlékeztet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés szerint a Parlament székhelye Strasbourgban található; megjegyzi, hogy a tartós változásokhoz a Szerződés módosítására lenne szükség, amelyhez egyhangúság szükséges;

37.  megjegyzi, hogy a képviselők és a személyzet kiküldetési költségei a Parlament költségvetésében 116 millió EUR-t tesznek ki; szorgalmazza, hogy a Parlament szervei gondolják át a kiküldetéssel kapcsolatos gyakorlatokat, valamint hogy a kiküldetési szabályok és gyakorlatok kerüljenek felülvizsgálatra azzal az általános céllal, hogy tovább javuljon a kiküldetések jellege, és tovább csökkenjenek a kapcsolódó pénzügyi és környezeti költségek; ösztönzi a képviselőket, hogy alkalmazzanak alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési alternatívákat, és támogatja a legjobb értéket képviselő járatok felelősségteljes és mérhető használatát, valamint a vasúti közlekedés előnyben részesítését ott, ahol ez életképes megoldás;

38.  tudomásul veszi, hogy az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályai 46. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a parlamenti asszisztensi költségvetésekhez kapcsolódó többletköltségeket az általános költségtérítésre vonatkozó előirányzatokból finanszírozzák; felkéri a Parlament igazgatását, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ezt igénylő képviselők az általános költségtérítésüket az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetései költségeinek fedezésére használhassák fel; hangsúlyozza, hogy egy ilyen intézkedés segítene áthidalni a képviselői irodák költségeinek növekedését, mégpedig költségvetési szempontból semleges módon;

39.  felhívja az Elnökséget, hogy ne indexálja az általános költségtérítést, és ne adjon általános költségtérítést a volt képviselőknek, lehetővé téve ezáltal a jogszabályban előírt költségek jelentős megtakarítását;

40.  felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a szabályzatot egy olyan várakozási időszak bevezetése érdekében, amely alatt a volt képviselők nem folytathatnak lobbitevékenységet vagy képviseleti tevékenységet a Parlamentnél mindaddig, amíg átmeneti ellátásban részesülnek;

41.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2018 óta következetesen amellett szavazott a plenáris ülésen, hogy mérlegeljék az akkreditált parlamenti asszisztensek hivatalos küldöttségekben és kiküldetéseken való részvételére vonatkozó általános tilalom feloldását; sajnálja, hogy az Elnökök Értekezletének az Európai Parlament három munkahelyszínén kívüli kiküldetésekre vonatkozó végrehajtási rendelkezésekről szóló, 2025. márciusi határozatai nem felelnek meg a plenáris ülés felhívásának; fenntartja azon álláspontját, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek számára bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy hivatalos küldöttségekben és kiküldetéseken elkísérjék a képviselőket; felhívja illetékes szerveit, hogy módosítsák belső szabályzatának vonatkozó cikkeit annak érdekében, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek további késedelem nélkül részt vehessenek a Parlament három munkahelyszínén kívüli hivatalos kiküldetéseken és küldöttségekben;

42.  üdvözli az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságának munkáját, amely képviseli azt a mintegy 2 000 parlamenti asszisztenst, akiknek munkája létfontosságú az EP-képviselők napi tevékenységeinek zökkenőmentes ellátásához; megjegyzi, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottsága számára 10 000 EUR-t különítettek el annak érdekében, hogy az betölthesse szerepét és elegendő forrással rendelkezzen az akkreditált parlamenti asszisztensek hatékony támogatásához és megfelelő képviseletéhez;

43.  üdvözli, hogy 2026-ban minden gyakornok ösztöndíját rendkívüli jelleggel 10%-kal növelték, amire 2026-ban 1 millió EUR-t irányoztak elő annak érdekében, hogy segítsék őket a növekvő brüsszeli és luxembourgi lakhatási költségek fedezésében;

44.  elvárja, hogy a plenáris ülés által megszavazott kéréseket az illetékes szervek kiemelt prioritásként kezeljék;

o
o   o

45.  elfogadja a 2026. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj. (2) HL C 444. I, 2020.12.22., 4. o. (3) HL C 445., 2021.10.29., 252. o. (4) HL L 325., 2022.12.20., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2496/oj. (5) HL L, 2024/765, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/765/oj. (6) HL C 445., 2021.10.29., 240. o. (7) HL C 177., 2023.5.17., 115. o. (8) HL C, C/2024/1195, 2024.2.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1195/oj. (9) HL C, C/2024/6751, 2024.11.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6751/oj. (10) HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj. (11) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj. (12) HL L, 2025/31, 2025.2.27., ELI: http://data.europa.eu/eli/budget/2025/31/oj.

Az Európai Parlament 2025. április 3-i állásfoglalása újságírók büntetőeljárás alá vonásáról Kamerunban, különösen Amadou Vamoulké, Kingsley Fomunyuy Njoka, Mancho Bibixy, Thomas Awah Junior és Tsi Conrad ügyéről (2025/2627(RSP))

P10_TA(2025)0061 RC-B10-0230/2025

Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 150. cikkének (5) bekezdésére és 136. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Kamerunban romlik a sajtószabadság; mivel a kameruni alkotmány elismeri a véleménynyilvánítás szabadságát és az alapvető jogokat; mivel az újságírókat rendszeresen fogva tartják, támadják, cenzúrázzák és bebörtönzik államellenes rágalmazás vádjával, valamint „álhírekkel” és megtorlással kapcsolatos vádakkal, miközben a Kamerun angol nyelvű régióiban kialakult válságról tudósítanak;

B.  mivel Kamerun hosszú előzetes letartóztatást és önkényes fogva tartást alkalmaz; mivel az újságírókat teljes elkülönítésben tartják fogva, és az ítéleteket katonai bíróságok hozzák, többek között a tisztességes és jogszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértése mellett;

C.  mivel az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága, a Freedom House és az Újságírók Védelmével Foglalkozó Bizottság a közelmúltban arról számolt be, hogy a kameruni rendőrség, csendőrök és más kormányzati megbízottak újságírókat tartóztattak le, tartottak fogva, támadtak és félemlítettek meg, és hogy az újságírókat fogva tartásukat követően gyakran rossz bánásmódban részesítik, megkínozzák és megölik;

D.  mivel Tsi Conrad, Mancho Bibixy, Kingsley Fomunyuy Njoka és Thomas Awah Junior azok az újságírók, akik a Kamerun angol nyelvű régióiban kialakult helyzetről tudósítottak, többek között a fegyveres konfliktus és a folyamatos polgári zavargások során elkövetett visszaélésekről; mivel Amadou Vamoulké rossz egészségi állapotban lévő újságírót 32 év börtönbüntetésre ítélték az állami műsorszolgáltató független irányítása miatt;

E.  mivel Martinez Zogo, Jean-Jacques Ola Bebe, Samuel Wazizi és Anye Nde Nsoh újságírókat 2019 augusztusa és 2023 májusa között meggyilkolták, és az elszámoltathatósággal kapcsolatos lényeges kérdések továbbra is megválaszolatlanok;

F.  mivel az EU Kamerun vezető kereskedelmi partnere;

1.  elítéli az újságírók emberi jogainak a kameruni hatóságok általi strukturális megsértését, felszólítja e hatóságokat, hogy biztosítsák a sajtószabadság tiszteletben tartását, különösen a 2025. évi kameruni elnökválasztás előtt, és sürgeti őket, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon Amadou Vamoulkét, Kingsley Fomunyuy Njokát, Mancho Bibixyt, Thomas Awah Juniort és Tsi Conrádot, és eközben biztosítsák alapvető jogaik tiszteletben tartását és az orvosi kezeléshez való hozzáférésüket;

2.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy vessék fel a fogva tartott újságírók ügyét a kameruni hatóságoknál; felhívja az EU-t, hogy használja ki diplomáciai és gazdasági befolyását annak érdekében, hogy kézzelfogható javulást érjen el az emberi jogok terén Kamerunban;

3.  sürgeti a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamok diplomáciai képviseleteit, hogy aktívan reagáljanak az újságírókkal szembeni korlátozásokra, többek között a tárgyalások átfogó megfigyelésének biztosítása, a fogva tartott újságírók meglátogatása, valamint a marginalizált vagy veszélyeztetett újságírókkal, családtagjaikkal és kollégáikkal való aktív kapcsolattartás révén;

4.  sürgeti a kameruni hatóságokat, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy polgári személyeket katonai bíróságok elé állítanak, ami nem felel meg a nemzetközi jognak, és hagyjanak fel a terrorizmusra, az államellenességre és az „álhírek terjesztésére” vonatkozó vádakkal való visszaéléssel az újságírók elleni ügyek esetében;

5.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának kameruni tényfeltáró misszióját, különösen az északnyugati és délnyugati régiókban zajló konfliktus fényében;

6.  felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az üldöztetés veszélyének kitett kameruni újságírók humanitárius célú vízumkérelmeit;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/főképviselőnek, valamint Kamerun elnökének, kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2025. április 3-i állásfoglalása a kivégzési hullámról Iránban és Behrúz Ehszáni és Mehdi Haszani aktivisták halálbüntetésének megerősítéséről (2025/2628(RSP))

P10_TA(2025)0062 RC-B10-0220/2025

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 150. cikkének (5) bekezdésére és 136. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Iránban a legmagasabb az egy főre jutó halálos ítéletek aránya a világon; mivel a 2022-es „Nők, Élet, Szabadság” tüntetések óta az iráni hatóságok sokakat kivégeztek, többek között másként gondolkodókat, nőket, újságírókat és kisebbségek tagjait;

B.  mivel Iránban romlik az emberi jogi helyzet, többek között rendszeres támadások érnek nőket, gyermekeket, valamint etnikai és vallási kisebbségeket, például a keresztényeket, a baháikat, a kurdokat és a beludzsokat;

C.  mivel a fogva tartott Zsiná Mahszá Amíni halálát követően az iráni hatóságok fokozták a Nők, Élet és Szabadság mozgalom elnyomására irányuló erőfeszítéseiket;

D.  mivel az Iran Human Rights nevű szervezet szerint 2024-ben legalább 975 embert végeztek ki Iránban, ami több mint két évtized óta a legmagasabb szám; mivel voltak köztük kiskorúként letartóztatott személyek, valamint európai állampolgárok is;

E.  mivel a teheráni rezsim úgy támadja hangos kritikusait, hogy politikusok, újságírók és másként gondolkodók ellen külföldön, többek között európai és észak-amerikai területen gyilkosságokat szervez, például megpróbálta megölni az Európai Parlament volt alelnökét Alejo Vidal-Quadras-t is;

F.  mivel Behrúz Ehszáni és Mehdi Haszani politikai foglyokat 2022 novemberében letartóztatták, megkínozták és sokáig magánzárkában tartották, megtagadták alapvető jogaikat a bebörtönzésük során, és halálra ítélték „állam elleni fegyveres lázadás”, „istenkáromlás” és „erkölcstelenség” vádjával;

G.  mivel sok emberijog-védő, köztük Paksan Azizi, Virise Moradi, Mahvas Szabét és Sarife Mohammadi súlyos üldöztetésnek van kitéve Iránban, és közülük egyeseket halálra ítéltek, másokat pedig bebörtönöztek;

1.  megerősíti, hogy határozottan ellenzi a halálbüntetést; sürgeti az iráni kormányt, hogy vezessen be azonnali moratóriumot, amely a halálbüntetés eltörléséhez vezet;

2.  elítéli az iráni Legfelsőbb Bíróság azon döntését, hogy fenntartja az embertelen körülmények között fogva tartott és tisztességtelen bírósági eljárás alá vont Behrúz Ehszáni és Mehdi Haszani elleni halálbüntetést;

3.  felszólít az előbbiek és a politikai aktivizmus miatt jelenleg siralomházban lévő valamennyi fogoly szabadon bocsátására; emlékeztet különösen Paksan Azizi, Virise Moradi, Sarife Mohammadi és Mahvas Szabét sürgős eseteire;

4.  elítéli a kivégzések számának példátlan növekedését, valamint az emberi jogi aktivisták és kisebbségek, különösen a keresztények, a baháik, a kurdok és a beludzsik halálbüntetéssel és üldöztetéssel történő szisztematikus célbavételét; felszólít a vallásuk vagy meggyőződésük miatt fogva tartott személyek azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására;

5.  követeli az elítélt uniós állampolgárok, köztük Cécile Kohler, Jacques Paris és Ahmadreza Dzsalali azonnali szabadon bocsátását, hazaszállítását és az ellenük felhozott vádak ejtését; elítéli, hogy Irán túszdiplomáciát folytat;

6.  felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyék az Iránnal való kapcsolatok javításának feltételévé a halálbüntetés eltörlését, valamint a politikai foglyok és az uniós állampolgárok szabadon bocsátását;

7.  ismételten felszólítja Iránt, hogy tegye lehetővé az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának és az ENSZ tényfeltáró missziójának akadálytalan bejutását az országba;

8.  ismételten felhívja a Tanácsot, hogy minősítse terrorista szervezetnek az Iszlám Forradalmi Gárdát, és továbbra is azonosítsa és szankcionálja az emberi jogok megsértéséért felelős iráni tisztviselőket; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy határozottan a reagáljon Teherán által világszerte szervezett gyilkossági kísérletekre, amelyek a mollah-rezsim bírálóit és ellenzőit célozzák;

9.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék ki az iráni civil társadalomnak nyújtott technikai és pénzügyi segítségnyújtást;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/főképviselőnek, az Iszlám Konzultatív Nemzetgyűlésnek és az Iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetőjének.

Az Európai Parlament 2025. április 3-i állásfoglalása a belaruszi Lukasenka-rezsim általi elnyomás fokozódásának közvetlen kockázatáról, valamint a Vizsgálóbizottság fenyegetéseiről (2025/2629(RSP))

P10_TA(2025)0063 RC-B10-0219/2025

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 150. cikkének (5) bekezdésére és 136. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a Lukasenka-rezsim fokozta a belső és transznacionális elnyomást a belarusz demokratikus erőket képviselő szervezetek felszámolása érdekében;

B.  mivel ENSZ-szakértők a közelmúltban megerősítették az önkényes letartóztatásokat és fogva tartásokat, amelyeket kínzás vagy rossz bánásmód kísért, sőt emberiesség elleni bűncselekményekre utaló bizonyítékokról is beszámoltak; mivel több mint 1 200 politikai foglyot, köztük Viktorija Kulsát, Volha Majoravát, Aléna Hnaukot és Andrej Pacsobutot még mindig börtönben tartanak;

C.  mivel a Belarusz Vizsgálóbizottság „különleges eljárást” indított több száz olyan belarusz ellen, akik különböző európai városokban tüntettek, vagy részt vettek a Koordinációs Tanács választásain; mivel a belarusz diaszpórához tartozó családokat bebörtönzéssel és vagyonelkobzással fenyegették meg, ha részt vesznek a Szabadság Napján tartott tüntetéseken;

D.  mivel a Lukasenka-rezsim arra használja a belarusz útlevelek lejártát, hogy a diaszpóra tagjait Belaruszba való visszatérésre kényszerítse;

E.  mivel a belarusz rezsimnek az orosz biztonsági szolgálatokkal való egyre mélyülő együttműködése növeli az összehangolt elnyomás, a megfigyelés és a hibrid fenyegetések kockázatát az EU területén;

F.  mivel a belarusz állami média uralja az információs környezetet;

1.  követeli, hogy a Lukasenka-rezsim haladéktalanul hagyjon fel az elnyomással, beleértve a száműzetésben lévők és a tüntetők megfigyelését, és hogy engedjen szabadon és rehabilitáljon minden politikai foglyot;

2.  határozottan elítéli a Lukasenka-rezsim általi elnyomás folyamatos kiterjesztését, amely jelenleg büntetőeljárással, vagyoni eszközök lefoglalásával és az eltérő vélemények elhallgattatását célzó egyéb intézkedésekkel sújtja a külföldön tartózkodó belaruszokat;

3.  felszólít a száműzetésben élő belaruszok uniós szintű jogi támogatására és védelmére, egyszerűsítve azokat az eljárásokat, amelyek révén a területen kívüli üldöztetés miatt hontalanná váló személyek vízumot, tartózkodási engedélyt és ideiglenes személyazonosító okmányokat kaphatnak;

4.  megismétli, hogy nem ismeri el Lukasenkát, és úgy véli, hogy közvetlenül sérti a tagállamok területi szuverenitását, ha a Vizsgálóbizottság „különleges eljárásai” keretében belarusz állampolgárok külföldön folytatott békés demokratikus tevékenységek miatt üldöztetésnek vannak kitéve; ezért sürgeti az érintett országokat, hogy hagyják figyelmen kívül az Interpol Lukasenka politikai ellenfeleinek kiadatására vonatkozó elfogatóparancsait;

5.  üdvözli a szankciókat az Elnökségi Ingatlankezelő Igazgatóság és a Központi Választási Bizottság ellen, amelyek politikai indíttatású ítéleteket hoztak; sürgeti, hogy haladéktalanul szabjanak ki személyes szankciókat a Belarusz Vizsgálóbizottság valamennyi tagjával és más állami intézmények olyan tisztviselőivel szemben, akik részt vesznek a belarusz állampolgárok transznacionális üldözésében és megfélemlítésében;

6.  határozottan támogatja a Lukasenka és belső köre tulajdonában lévő, Belaruszon kívüli valamennyi vagyoni eszköz és vagyon azonosítására, befagyasztására és elkobzására szolgáló jogi mechanizmus gyors kidolgozását és érvényesítését annak érdekében, hogy azokat átcsoportosítsák az elnyomás áldozatait támogató alapba;

7.  sürgeti a tagállamokat, hogy az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókkal megegyező további szankciókat szabjanak ki, különösen a transznacionális elnyomásért felelős tisztviselőkkel szemben;

8.  sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy növeljék a Belaruszon belül és kívül működő független média, emberijog-védők, szakszervezetek és civil társadalmi kezdeményezések politikai, pénzügyi és technikai támogatását, beleértve a bírósági eljárások nyomon követését és a politikai foglyok láthatóságának növelését;

9.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy használja fel az INTCEN-t és az EDMO-t a belarusz hírszerzési műveletek és dezinformáció ellensúlyozására;

10.  sürgeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy gyorsítsa fel a Lukasenka-rezsim által elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokat, és követeli, hogy a tagállamok az egyetemes joghatóság elvén alapuló nemzeti eljárások révén törekedjenek az elszámoltathatóságra;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az alelnöknek/főképviselőnek, a Tanácsnak, a belarusz demokratikus erők képviselőinek és a de facto belarusz hatóságoknak.

Az Európai Parlament 2025. április 3-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2025)0080 – C10-0038/2025 – 2025/0044(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2025)0080),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 50. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C10-0038/2025),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2025. március 26-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 60. és 170. cikkére,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2025. április 3-án került elfogadásra az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2025/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2025/794 irányelvvel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2025. április 3-i állásfoglalása az energiaigényes iparágakról (2025/2536(RSP))

P10_TA(2025)0065 B10-0209/2025

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövőjéről” című, 2024. szeptemberi jelentésére,

–  tekintettel Enrico Letta „Jóval több mint piac” című, 2024. áprilisi jelentésére,

–  tekintettel a „Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv” című, 2025. február 26-i bizottsági közleményre (COM(2025)0085),

–  tekintettel a Bizottság „A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv” című, 2025. február 26-i közleményére (COM(2025)0079),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel az energiaigényes iparágak az EU gazdaságának jelentős részét teszik ki, és kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben, különösen azokon a területeken és régiókban, ahol koncentrálódnak; mivel az energiaigényes iparágak kulcsfontosságúak az EU stratégiai autonómiája és versenyképessége, valamint a dekarbonizáció szempontjából, figyelembe véve energialábnyomukat;

B.  mivel a dekarbonizált gazdaságra és a tiszta energiarendszerre való átállásnak az energiaárak csökkenéséhez kell vezetnie, és figyelembe kell vennie minden olyan rendelkezésre álló technológiát, amely a lehető legköltséghatékonyabb módon járul hozzá az EU 2050-ra kitűzött nettó zéró kibocsátási céljának eléréséhez, elkerülve a bezártsági hatásokat, és figyelembe véve a tagállamok eltérő energiaszerkezetét, többek között a megújuló energiaforrások és a nukleáris energia tekintetében;

C.  mivel a technológiasemlegesség alapvető fontosságú az európai ipar számára, mivel biztosítja a tisztességes versenyt, előmozdítja az innovációt és támogatja a tiszta átállást, anélkül, hogy konkrét technológiákat részesítene előnyben; mivel a semleges szabályozási keret fenntartása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a politikai döntéshozók által meghatározott felülről lefelé irányuló preferenciák helyett a piaci igényeken alapuló leghatékonyabb és legfenntarthatóbb megoldásokat válasszák; mivel ez a megközelítés ösztönzi a beruházást, fokozza a versenyképességet, és lehetővé teszi az ipar számára az új technológiákhoz való alkalmazkodást;

D.  mivel a villamosítás az energiaigényes iparágak dekarbonizációjának középpontjában áll; mivel az energiaigényes iparágak olyan ágazatokat foglalnak magukban, amelyek fosszilis erőforrásokat használnak fel a hőmérséklet-, nyomás- vagy reakciókövetelmények teljesítéséhez, mint például a vegyipar, az acél-, a papír-, a műanyag-, a bánya-, a finomító-, a cement-, a mész-, a nemvasfém-, az üveg-, a kerámia- és a műtrágyaágazat, amelyek esetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nehezen csökkenthető, mert a folyamat szerves részét képezi, vagy a magas tőke- vagy működési költségek, illetve az alacsony technológiai érettség miatt;

E.  mivel az energiaárakban az EU, az USA és Kína között tapasztalható különbség aláássa az uniós iparágak versenyképességét; mivel a fosszilis tüzelőanyagok magas és ingadozó árai súlyosan befolyásolják a villamosenergia-árakat, és a megújuló energiaforrások megfizethető költségei nem kerülnek át az energiaszámlákba;

F.  mivel a nem megfelelően integrált energiaunió további kihívásokat jelent az energiaigényes iparágak számára, különösen a határokon átnyúló összeköttetések hiánya és a tiszta energia korlátozott rendelkezésre állása miatt, a hosszadalmas engedélyezési eljárások vagy a magas tőke- vagy működési kiadások, valamint a hálózati szűk keresztmetszetek miatt;

G.  mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hosszú távú beruházási jelzéseket adott, és hozzájárult a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának 47%-os csökkentéséhez; mivel az energiapiac a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése óta gyökeresen megváltozott, különösen Oroszország Ukrajna elleni invázióját és a vezetékes földgázról a cseppfolyósított földgázra (LNG) való áttérést követően; mivel a szén-dioxid-piac átláthatóságának hiánya azzal a kockázattal jár, hogy akadályozza az energiaigényes iparágak versenyképességét; mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket egyenlőtlenül használják fel a tagállamokban, és nem támogatják megfelelően az energiaigényes iparágak dekarbonizációját;

H.  mivel a szükségtelen szabályozási terhek és a hosszadalmas engedélyezési eljárások aláássák az európai dekarbonizációba való beruházás üzleti megalapozottságát; mivel az uniós jogszabályok rendelkeznek a kiemelkedően fontos közérdek fogalmáról; mivel az összetett és széttagolt uniós finanszírozás akadályozza a nettó zéró technológiákba és a digitalizációba való, időben történő beruházásokat, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében;

I.  mivel a szükséges magánberuházások hiánya azzal a veszéllyel jár, hogy akadályozza az energiaigényes iparágak dekarbonizációját; mivel az állami támogatásokra való túlzott támaszkodás nemkívánatos következménye lehet az egyenlőtlenségek súlyosbodása és a verseny torzítása az egész EU-ban;

J.  mivel az EU függőségei és az elsődleges és másodlagos nyersanyagokhoz való korlátozott mennyiségi és minőségi hozzáférése jelentős kihívást jelent az energiaigényes iparágak számára; mivel a körforgásos jelleg és a hatékonyság hozzájárulhat az ipar és az energiaellátás terén jelentkező éves beruházási igények csökkentéséhez; mivel jelenleg a nem uniós országokba exportált vasfémek teszik ki az uniós hulladékexport több mint felét, ami aggályokat vet fel azok megfelelő kezelésével kapcsolatban;

K.  mivel a nem uniós országok által támasztott tisztességtelen verseny, beleértve a támogatott kapacitásfelesleget is, nagy kihívást jelent az uniós vállalatok számára; mivel a világ számos régiója jelenleg nem rendelkezik ambiciózus dekarbonizációs célokkal, ami növeli a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

L.  mivel az energiaigényes iparágak mélyreható átalakítása nem lehet sikeres az átállás által súlyosan érintett helyi és regionális közösségek, munkavállalók és szociális partnerek bevonása nélkül;

1.  megismétli elkötelezettségét az EU dekarbonizációs célkitűzései, valamint a stabil és kiszámítható éghajlat- és iparpolitikák iránt;

2.  felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a tiszta energiával kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásait, biztosítva az adminisztratív kapacitást, és könnyítsék meg a hálózati csatlakozásokat a helyben történő, tiszta energiatermelés lehetővé tétele érdekében, különösen a távoli területeken; hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások és a villamosítás növekedéséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a hálózatokba, valamint a rugalmassági, tárolási és elosztási hálózatokba; felhívja a Bizottságot, hogy a kiemelkedően fontos közérdek fogalmán túl dolgozzon ki megoldásokat a dekarbonizációs projektek felgyorsítására;

3.  úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó szabályok végrehajtása érdekében, különösen a villamosenergia-vásárlási megállapodások és a kétirányú különbözeti szerződések előmozdítása érdekében, az energiaigényes iparágak volatilitásának és energiaköltségeinek csökkentése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon sürgős intézkedéseket a hosszú távú megállapodások aláírása előtt álló jelenlegi akadályok kezelésére, különösen a kkv-k esetében, kockázatcsökkentő eszközök és garanciák – többek között az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott állami garancia – felhasználásával; javasolja, hogy a villamosenergia-piac szerkezetének keretében vizsgálják meg a fosszilis tüzelőanyagok árának a villamosenergia-áraktól való függetlenítése további módjait, többek között azzal a céllal, hogy a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervvel összhangban fellendítsék a hosszú távú szerződéseket, valamint a rövid távú piacok elemzésének 2025-re történő előrehozatalával, alternatív piactervezési lehetőségek mérlegelése céljából;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az energiaigényes iparágakra vonatkozó tagállami legjobb gyakorlatok – például az olaszországi energiafelszabadítási mechanizmus – kiterjesztését; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlásokat a fogyasztók és különösen az energiaigényes iparágak növekvő energiaköltségeknek való kitettségének csökkentésére, például az adók és illetékek csökkentése, valamint a hálózati díjak harmonizálása révén, biztosítva ugyanakkor a hálózatokba történő állami beruházásokat;

5.  felszólít az energiarendszer integrációjának fokozására, különösen a határokon átnyúló összeköttetések tekintetében, a tiszta és reziliens energiaellátás biztosítása érdekében; a hálózat stabilitásának optimalizálása érdekében fokozott beruházásokat kér a rugalmasságba, például a tárolásba, beleértve a szivattyús tározós hidroelektromosságot, valamint a hő- és hulladékhő-tárolást és a keresletoldali választ; emlékeztet az energiahatékonyság fontosságára a költségek csökkentésében;

6.  hangsúlyozza, hogy a földgázt a lehető leghamarabb ki kell vezetni; hangsúlyozza, hogy egyes ágazatok rövid és középtávon nem támaszkodhatnak jelentős mértékben a villamosításra; hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás kulcsszerepet játszik a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok dekarbonizációjában és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek, köztük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításában; felhívja a tagállamokat, hogy – ugyanezen időszak alatt és e korlátozott ágazatok tekintetében – dolgozzanak ki intézkedéseket a gázáremelkedések kezelésére kellően indokolt esetekben; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki eszközöket a gázellátás csökkentett költségek melletti biztosítására azáltal, hogy lehetővé teszi a keresletösszevonást, az AggregateEU-ra és a közös gázbeszerzésre építve, a dekarbonizációs célkitűzések fenntartása mellett; kiemeli a gázszolgáltatókkal való stabil szerződések ösztönzésének, az ellátási útvonalak diverzifikálásának, valamint a piac átláthatósága és stabilitása javításának fontosságát, összhangban a jelenlegi jogszabályokkal; kéri, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer soron következő felülvizsgálata során végezzenek hatásvizsgálatot a gázpiac és a szén-dioxid-árak, valamint a piaci stabilizációs tartalék és paramétereinek szerepe közötti kapcsolat elemzése céljából;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a finanszírozási mechanizmusok megerősítése és a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek tagállamok általi hatékony felhasználásának biztosítása révén támogassa az energiaigényes iparágakat a tiszta és nettó zéró technológiák, többek között a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén, és az energiahatékony termelési módszerek bevezetésében; kéri, hogy az uniós szintű támogatást olyan állami támogatással egészítsék ki, amely lehetővé teszi az energiaigényes iparágak célzott technológiasemleges támogatását, megőrizve ugyanakkor az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon belül;

8.  kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret előtt egészítsék ki az InvestEU-t, és hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelek támogassák az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló beruházásokat; megjegyzi, hogy a Stratégiai Technológiák Európai Platformja már lehetővé teszi a rugalmasságot a jelenlegi programokon belül, de ez nem elegendő; ragaszkodik ahhoz, hogy a következő többéves pénzügyi keret növelje az energiaigényes iparágak támogatására szánt finanszírozást, az Innovációs Alapra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaügyi ágára építve vagy a versenyképességi alapon keresztül; hangsúlyozza, hogy bővíteni kell az Európai Hidrogénbankot és a karboncsökkentési célú szerződések programját; felhívja a Bizottságot, hogy az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló, küszöbön álló jogi aktusban építsen a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályra(1) az engedélyezési eljárások és a stratégiai projektstátusz észszerűsítése érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a bürokratikus eljárásokat a magánberuházások vonzerejének növelése és az energiaigényes iparágak átállásának támogatása érdekében; úgy véli, hogy mind az InvestEU, mind az EBB kulcsfontosságú a magánfinanszírozás ösztönzésében, különösen kockázatmentesítési intézkedések révén;

10.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabálynak javítania kell az erőforrás-hatékonyságot, többek között a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek jobb hulladékgazdálkodása, valamint a másodlagos nyersanyagok iránti kereslet és azok rendelkezésre állásának előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy meg kell határozni azokat a stratégiai fontosságú másodlagos nyersanyagokat, amelyeket exportellenőrzésnek kell alávetni, mint amilyen például az acél- és fémhulladék, és kezelni kell a kínálatuk és keresletük egyensúlyhiányát, többek között az exportkorlátozások feltárása révén; ragaszkodik a hulladékszállításról szóló rendelet(2) hatékony végrehajtásához;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben és hatékonyan használja ki a piacvédelmi eszközöket; felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi acélipari védintézkedések 2026-os lejárta előtt találjon állandó megoldást a tisztességtelen verseny és a strukturális kapacitásfelesleg kezelésére; felhívja a Bizottságot, hogy lépjen kapcsolatba az USA-val az uniós behozatalra vonatkozóan bejelentett vámok tekintetében, és kerülje el a káros eszkalációt;

12.  hangsúlyozza, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatékony végrehajtása elengedhetetlen az uniós iparágak egyenlő versenyfeltételeinek biztosításához és a kibocsátásáthelyezés megelőzéséhez, figyelembe véve a kibocsátáskereskedelmi rendszer ingyenes kibocsátási egységei ezzel párhuzamosan történő fokozatos megszüntetésének hatását és a megnövekedett termelési költségek kockázatát; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az erőforrások átcsoportosításának és a CBAM kijátszásának kockázataival; kéri továbbá, hogy alkalmazzanak hatékony megoldást az uniós exportőrök számára, és készítsenek elemzést annak további ágazatokra és a továbbfeldolgozott termékekre való lehetséges kiterjesztéséről, amelyet hatásvizsgálatnak kell megelőznie;

13.  felszólít a tiszta és körforgásos európai termékek vezető piacainak létrehozására olyan nem árjellegű kritériumok révén az uniós közbeszerzésekben, mint a fenntarthatóság és a reziliencia, a stratégiai ágazatok előnyben részesítése Európában, valamint az önkéntes címkézési rendszerek és az uniós tartalomra vonatkozó minimumkövetelmények költséghatékony módon történő létrehozása;

14.  kiemeli az igazságos átmenet fontosságát az energiaigényes iparágaktól nagymértékben függő területek támogatása érdekében azáltal, hogy minőségi munkahelyeket tartanak fenn és teremtenek a munkavállalókat célzó továbbképzési és átképzési programok, valamint a regionális támogatási mechanizmusok, például az Igazságos Átmenet Alap és a Kohéziós Alap hatékony felhasználása révén; hangsúlyozza, hogy az állami támogatás kulcsfontosságú lesz az energiaigényes iparágak átállásához, és hogy ennek a támogatásnak kapcsolódnia kell a foglalkoztatási és munkafeltételek megőrzése, valamint a külföldre történő kiszervezés megelőzése iránti elkötelezettségükhöz; üdvözli a készségek Uniójára irányuló kezdeményezést, amelynek célja a készségek és a munkaerőpiaci igények közötti megfelelő összhang biztosítása;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj). (2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1157 rendelete (2024. április 11.) a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1157, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1157/oj).

Az Európai Parlament 2025. április 3-i állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságban a keresztények ellen elkövetett célzott támadásokról: a vallásszabadság s a biztonság védelme (2025/2612(RSP))

P10_TA(2025)0066 RC-B10-0211/2025

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) alkotmányára, amely minden polgár számára garantálja a lelkiismereti szabadsághoz és a vallásgyakorlás szabadságához való jogot,

–  tekintettel a valláson vagy hiten alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatra, amelyet az ENSZ Közgyűlése 1981. november 25-én fogadott el,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a KDK keleti részét évtizedek óta széles körű erőszak és instabilitás jellemzi; mivel a helyzet továbbra is jelentősen romlik, és az emberi jogok fegyveres csoportok általi folytatólagos megsértését, a tömeges lakóhelyelhagyást, a polgári lakosság elleni támadásokat és a riasztó humanitárius körülményeket tovább súlyosbítják a fegyveres konfliktusok, például a KDK kormánya, a Ruanda által támogatott Március 23. Mozgalom (M23) fegyveres lázadó csoport és más milíciák közötti konfliktus, aminek következtében a KDK keleti részén belül már 4,6 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására; mivel becslések szerint mintegy 100 különálló fegyveres csoport működik a KDK keleti részén; mivel az ország destabilizációját egymást átfedő problémák sora idézi elő;

B.  mivel az M23 fokozta a támadásokat Észak-Kivuban, és 2025. március 19-én a tűzszünetet megszegve elfoglalta Walikale ásványi anyagokban gazdag városát;

C.  mivel a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) az egyik legjelentősebb, kifejezetten vallási célú szélsőséges csoport, különösen azóta, hogy vezetője 2019-ben hűséget fogadott az úgynevezett Iraki és Szíriai Iszlám Államnak (ISIS), ezzel létrehozva az Iszlám Állam Közép-afrikai tartományát (ISCAP); mivel az ADF támadásait tágabb afrikai kontextusban kell szemlélni, mivel a Száhel-övezetben, Afrika szarván, Mozambikban, Nigériában és a KDK-ban nő az iszlamista csoportok, különösen az ISIS-hez tartozó csoportok száma; mivel Uganda és az Egyesült Államok terrorista csoportnak minősítette az ADF-et;

D.  mivel az ENSZ KDK-val foglalkozó szakértői csoportja 2024 májusában figyelmeztetett arra, hogy a fegyveres csoport erős hálózatokat alakított ki a börtönökben, különösen Kinshasában, ahol az ADF fogva tartott tagjai aktív szerepet játszottak a harcosok és kollaboránsok toborzásában és mozgósításában, nemcsak ideológiai eszközöket, hanem kényszert, megtévesztést, emberrablást és pénzügyi ösztönzőket is felhasználva tagok és kollaboránsok beszervezése érdekében;

E.  mivel az ADF régóta követ el terrortámadásokat a KDK keleti részén, különösen Észak-Kivu és Ituri tartományokban; mivel Észak-Kivu természeti erőforrásokban gazdag régió, amely hatalmas készletekkel rendelkezik olyan kritikus fontosságú nyersanyagokból, mint a kobalt, az arany és az ón, amelyek szükségesek a globális digitális és energetikai átállásokhoz; mivel köztudott, hogy az ADF és más fegyveres csoportok, többek között az M23 – egyéb finanszírozási források mellett – e források illegális kiaknázására támaszkodnak tevékenységeinek finanszírozására; mivel a kongói katolikus egyház azt állítja, hogy az ADF felelős a Beniben 2013 és 2021 között megölt, mintegy 6 000, Buniában pedig csak 2020-ban megölt, több mint 2 000 polgári személy haláláért; mivel 2024-ben számos keresztény esett dzsihádisták áldozatául a KDK-ban; mivel a KDK keleti tartományaiban élő civilek ellen szélsőséges és dzsihádista ideológiával rendelkező fegyveres csoportok egyre több támadást, gyilkosságot és emberrablást követnek el, valamint lebombázzák templomaikat és megsemmisítik (vallási) javaikat; mivel az ADF támadásainak legtöbb áldozata keresztény; mivel ezek a támadások aláássák a vallásszabadságot és súlyosbítják a közösségek közötti feszültségeket; mivel a KDK katolikus püspökei egy 2021. áprilisi nyilatkozatban beszéltek arról a fenyegetésről, hogy „[Észak-Kivu] régió iszlamizálása egyfajta mélyebb stratégia az ország általános politikai helyzetére gyakorolt hosszú távú negatív hatás érdekében”;

F.  mivel 2021-ben egy prominens helyi muszlim vezető halálos fenyegetéseket kapott az ADF-től, és később agyonlőtték; mivel 2023-ban az ADF bombatámadásokat hajtott végre a pünkösdi egyház egyik kasindi templomában tartott istentiszteletek során, 14 ember halálát okozva; mivel az ADF-et összefüggésbe hozták a Mukondi falut ért 2023-as támadással, amely a helyi hatóságok szerint legalább 44 civil halálát okozta; mivel a csoport csak 2024 decemberében 48 támadást vállalt magára, amelyek több mint 200 ember halálát okozták; mivel 2024 januárjában az ADF nyolc embert ölt meg Beniben a pünkösdi egyház egyik temploma elleni támadás során, és 2024 májusában az ADF támadói állítólag 14 katolikust öltek meg Észak-Kivu tartományban, amiért azok megtagadták az iszlámra való áttérést; mivel az ADF állítólag kivégzett 11 keresztényt az Ituri tartományban található Ndimo faluban is, és számos más keresztényt elrabolt;

G.  mivel helyi és nemzetközi emberi jogi szervezetek a KDK-ban a vallási erőszak számos esetét dokumentálták, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy az államnak sürgősen megfelelő védelmet kell nyújtania; mivel bár a KDK kormánya kinyilvánította a KDK keleti részén fegyveres csoportok által elkövetett erőszak hatásainak kezelésére irányuló határozott szándékát, más közelmúltbeli fejlemények megkérdőjelezik a kormánynak a vallásszabadság védelme iránti elkötelezettségét; mivel a nők és a gyermekek különösen ki vannak téve a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazásának, az emberkereskedelemnek és a szexuális rabszolgaságnak;

H.  mivel a KDK fegyveres erői a Shujaa művelet keretében 2021 novembere óta közös katonai offenzívát folytatnak az ugandai népi védelmi erőkkel az ADF-fel és más felkelő erőkkel szemben a KDK keleti részén; mivel a KDK kormánya és a Ruanda által támogatott M23 mozgalom lázadói közötti konfliktus az e terrorizmusellenes művelethez rendelt források, személyzet és felszerelések csökkenéséhez vezetett;

I.  mivel a vallás és meggyőződés szabadságához való jog alapvető emberi jog, amelyet védeni kell a jelentős mértékű erőszak és üldöztetés miatt; mivel a KDK alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, és tiltja a vallási meggyőződésen alapuló megkülönböztetést;

J.  mivel a KDK-ban mostanra több mint 7 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására a folyamatban lévő széles körű konfliktusok miatt, akik korlátozottan férnek hozzá az élelmiszerekhez, a vízhez, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz; mivel az állami hatóságoknak és a lázadó csoportoknak a nemzetközi humanitárius jog értelmében kötelezettségeik vannak a polgári lakossággal szemben, beleértve a védelem és a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint a szabad mozgás lehetővé tételét;

K.  mivel a KDK-ban a nők és a gyermekek egyre nagyobb mértékben szembesülnek szexuális és nemi alapú erőszakkal, többek között a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazásával, és közülük négypercenként egy nemi erőszak áldozatává válik;

L.  mivel az ásványkincsek illegális kitermelése továbbra is konfliktusokat gerjeszt a régióban, ami erősebb nemzetközi felügyeletet és felelős beszerzési politikákat tesz szükségessé;

M.  mivel 2025 márciusában Félix Tshisekedi, a KDK elnöke és Paul Kagame ruandai elnök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben tűzszünetet jelentettek be; mivel ennek ellenére a Ruanda által támogatott M23 lázadó csoport folytatja az erőszakot;

N.  mivel a KDK-ban az egyik legmagasabb a belső menekülés aránya a világon; mivel sok nő és gyermek bizonytalan körülmények között él, és ki van téve a zaklatás, az erőszak, a szexuális kizsákmányolás és a kényszertoborzás kockázatának; mivel a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság gyakran nem részesül alapvető életmentő szolgáltatásokban, és esetükben fennáll az alultápláltság és a betegségek kockázata; mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek bizonytalan körülmények között otthont adó városok szintén különböző milíciák támadási célpontjai, ami rendkívüli nehézségeket okoz a lakóhelyüket elhagyni kényszerült közösségeknek és a helyi lakosságnak;

O.  mivel az EU elkötelezte magát amellett, hogy diplomáciai szerepvállalás, pénzügyi segítségnyújtás és az erőszakért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szembeni célzott szankciók révén támogatja a KDK stabilitását; mivel 2025. március 17-én az EU szankciókat vezetett be kilenc személlyel és egy szervezettel szemben, akiket/amelyet felelősség terhel olyan cselekményekért, amelyek súlyos emberi jogi jogsértéseknek és visszaéléseknek minősülnek vagy fenntartják a konfliktust a KDK-ban, többek között az erőforrások illegális kiaknázása révén, mindazonáltal további diplomáciai és gazdasági intézkedésekre lehet szükség;

P.  mivel a Tanács megújította a ruandai védelmi erők (RDF) mozambiki csapatainak az Európai Békekeret (EPF) keretében történő bevetéséhez nyújtott uniós pénzügyi támogatást; mivel ezen erők vezetőjét korábban a KDK keleti részén vetették be a Ruanda által támogatott M23 lázadó csoport által elkövetett visszaélések támogatására, ami komoly kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy kapcsolódnak-e megfelelő biztosítékok – beleértve a hatékony átvilágítást és más emberi jogi követelményeket – az Európai Békekeret által nyújtott támogatáshoz;

Q.  mivel az EU ismételten megerősítette elkötelezettségét a vallásszabadság világszintű előmozdítása és védelme mellett, és lépéseket tett a világ különböző részein tapasztalható vallási üldöztetés és intolerancia elleni küzdelem érdekében; mivel a keresztények alkotják a világ legnagyobb üldözött vallási csoportját;

R.  mivel a Parlament következetesen felszólított a vallási üldöztetés elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítések megerősítésére és a kisebbségi közösségek elleni támadások felelőseinek felelősségre vonására;

1.  határozottan elítéli Gomának és a KDK keleti részén található más területeknek az M23 és az RDF általi megszállását, mivel ez a KDK szuverenitásának és területi integritásának elfogadhatatlan megsértése; sürgeti a ruandai kormányt, hogy vonja ki csapatait a KDK területéről, amelyek jelenléte egyértelműen sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, és hagyjon fel az M23 lázadóival való együttműködéssel; követeli, hogy Ruanda és a régió összes többi potenciális állami szereplője hagyjon fel az M23 támogatásával;

2.  mély aggodalmát fejezi ki az erőszak riasztó folytatódása miatt; sajnálatát fejezi ki a halálesetek és a civilek elleni célzott és válogatás nélküli támadások miatt; mély aggodalmát fejezi ki a KDK teljes keleti részén tapasztalható súlyosbodó biztonsági és humanitárius válság miatt; felszólít az erőszak minden formájának azonnali beszüntetésére, valamint arra, hogy a KDK keleti részén zajló konfliktusban részt vevő valamennyi fél kötelezze el magát a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása mellett;

3.  határozottan elítéli az ADF által a KDK keleti részén élő keresztény közösségek ellen elkövetett célzott terrortámadásokat, többek között a gyilkosságokat, az emberrablásokat és a vallási javak lerombolását, és felszólít az ilyen erőszakos cselekmények azonnali leállítására; szolidaritását fejezi ki az áldozatok családjaival és a keresztény közösségekkel;

4.  határozottan elítéli az ADF-et és a Ruanda által támogatott M23 lázadó csoportot és más lázadó csoportokat, valamint azok kirívó emberi jogi visszaéléseit, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútuma alapján emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek; hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekmények elkövetői nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól, és a felelősöket az NBB elé kell állítani; szorgalmazza egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását a KDK-ban elkövetett emberi jogi jogsértések kivizsgálására, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala által Észak-Kivuban lefolytatott vizsgálatok újraindítását, valamint a KDK-ban az atrocitásokkal, többek között a keresztény közösségek ellen elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó különleges törvényszék létrehozását; támogatja a Kongói Nemzeti Episzkopális Konferencia és a kongói Krisztus Egyházának erőfeszítéseit, amelyek elindították a Kongói Demokratikus Köztársaságban és a Nagy-tavak régiójában a békét és az együttélést célzó társadalmi paktumot, amelynek célja a béke helyreállítása az ország keleti tartományaiban;

5.  támogatja az ADF elleni nemzetközi erőfeszítéseket, beleértve a KDK és az ugandai fegyveres erők által közösen végrehajtott Shujaa terrorizmusellenes műveletet; ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy vizsgálják meg az ezen erőfeszítésekhez való hozzájárulás módjait, beleértve az ISIS külföldön tartott titkos pénzeszközeinek nyomon követésére és betiltására, valamint az ADF által illegálisan kiaknázott nyersanyagok nyomon követésére irányuló fokozott erőfeszítéseket; felhívja az EU-t, hogy támogassa az ADF ideológiája és retorikája elleni küzdelemhez szükséges kapacitásépítést és szakértelmet, különösen Uganda és a KDK muszlim közösségeiben, hogy megakadályozza a toborzást ezekben a közösségekben; kéri az EU globális emberi jogi szankciórendszerének alkalmazását a KDK-ban a keresztények meggyilkolásának kiterveléséért, elrendeléséért vagy az abban való részvételért felelős személyekre;

6.  azonnali és hatékony tűzszünetre szólít fel, valamint kéri a diplomáciai megállapodások, köztük a luandai és a nairobi békefolyamatok teljes körű végrehajtását; hangsúlyozza, hogy sürgősen stabilizálni kell az országot, és ismételten felszólítja az M23-at, hogy állítsa le területi előrenyomulását, és vonuljon ki a KDK területéről;

7.  megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ kongói demokratikus köztársasági stabilizációs misszióját (MONUSCO) a polgári lakosság védelmében és a régió stabilizálásában; sürgeti az EU-t, hogy működjön együtt valamennyi helyszíni szereplővel, különösen a MONUSCO-val a KDK keleti részén élő polgári lakosság védelmének biztosítása érdekében; felkéri az ENSZ-t, hogy a béke megteremtésének lehetővé tétele érdekében törekedjen a MONUSCO erősebb felhatalmazására; felhívja az ENSZ-t, hogy biztosítsa a polgári lakosság védelmét és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását;

8.  sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy növeljék a KDK-ban működő szolgáltatások támogatását, hogy a célponttá vált civilek jogi szolgáltatásokhoz és pszichológiai támogatáshoz férhessenek hozzá; felszólítja a KDK kormányát, hogy lépjen fel a szélsőséges propagandával szemben; felszólít korai előrejelző mechanizmusok létrehozására az ADF és más fegyveres csoportok civilek elleni támadásainak hatékonyabb megelőzése és az azokra való hatékonyabb reagálás érdekében;

9.  ismételten felszólítja valamennyi felet, köztük a KDK keleti részén működő fegyveres csoportokat, hogy tegyék lehetővé és könnyítsék meg a humanitárius hozzáférést az alapvető szolgáltatások iránti sürgős igény kielégítése érdekében a KDK keleti részén és a szomszédos országokban, különösen Burundiban; hangsúlyozza, hogy a humanitárius dolgozók számára lehetővé kell tenni, hogy biztonságosan dolgozhassanak azért, hogy életmentő segítséget tudjanak nyújtani a kongói polgári lakosságnak; hangsúlyozza, hogy ez a nemzetközi humanitárius jog szerint alapvető kötelezettség, és hogy azokat, aki e kötelezettségeket megsértik, felelősségre kell vonni; felszólítja az összes felet, hogy biztosítsanak biztonságos környezetet a civil társadalmi szervezetek számára;

10.  megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a KDK keleti részén a nőkkel és a gyermekekkel szembeni nemi erőszakot az elnyomás eszközeként és háborús fegyverként alkalmazzák, valamint hogy a különböző lázadó csoportok elfogadhatatlan módon gyermekkatonákat toboroznak; kéri, hogy a nemzetközi közösség haladéktalanul foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel;

11.  felszólít a konfliktusövezetből származó ásványokra vonatkozó uniós rendelet(1) szigorúbb végrehajtására a KDK-ban működő fegyveres csoportok tiltott kereskedelem révén történő finanszírozásának megakadályozása érdekében; megismétli a Bizottsághoz intézett korábbi felhívását, hogy függessze fel az EU Ruandával kötött egyetértési megállapodását; kéri, hogy a Bizottság ossza meg a ruandai hatóságokkal folytatott jelenlegi projektek részletes feltérképezését és az arról szóló vizsgálatát, hogy e projektek hozzájárulhatnak-e vagy sem az emberi jogok Ruandán belül vagy a Kongói Demokratikus Köztársaságban történő megsértésével szembeni fellépéshez;

12.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák a KDK-t az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) 2010. évi feltérképezési jelentésében foglalt ajánlások végrehajtásában, beleértve a biztonsági ágazat reformját, a polgári lakosság elleni további atrocitások megelőzésére irányuló erőfeszítéseinek megerősítését, valamint a visszaéléseket elkövető fegyveres csoportok támogatásának vagy a velük való együttműködésnek a megszüntetését; sürgeti a KDK kormányát, hogy biztosítsa az emberi jogi jogsértésekért való elszámoltathatóságot, és indítson büntetőeljárást a támadásokért felelős személyek ellen; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák a KDK-t a korrupció elleni küzdelemben, a kormányzás és a jogállamiság megerősítésében, a biztonság javításában és a veszélyeztetett közösségek, köztük a vallási közösségek tartós védelmének biztosításában, és biztosítsák, hogy a támadások elkövetőit bíróság elé állítsák;

13.  hangsúlyozza a KDK közösségeinek, köztük vallási közösségeinek és hitalapú szervezeteinek szerepét a béke, a társadalmi kohézió és a helyi közösségek jóllétének előmozdításában;

14.  felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy a regionális partnerekkel, köztük az Afrikai Unióval, a Kelet-afrikai Közösséggel és az ENSZ-szel való szoros együttműködés révén fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket a konfliktus fenntartható megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések fokozása és annak megakadályozása érdekében, hogy a szélsőséges csoportok a vallást az erőszak és a megosztás eszközeként használják;

15.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a humanitárius segítségnyújtást a KDK-ban lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a kiszolgáltatott közösségek sürgős szükségleteinek kezelése érdekében, biztosítva az élelemhez, az orvosi ellátáshoz és a menedékhez való biztonságos hozzáférést;

16.  támogatja, hogy további célzott uniós szankciókat vezessenek be az erőszak, az emberi jogi visszaélések és az erőforrások kiaknázásának finanszírozásáért vagy az azokban való részvételért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben; felszólít az OHCHR feltérképezési jelentésében felvázolt szankciók végrehajtására;

17.  megerősíti elkötelezettségét a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság mint nemzetközi jogi eszközök által garantált, elismerten egyetemes értéket hordozó és a kongói alkotmányban elismert alapvető emberi jog mellett, amely mellett a világ legtöbb országa elkötelezte magát;

18.  megismétli a vallásszabadság védelme és a konfliktusövezetekben, különösen a KDK-ban élő vallási kisebbségek védelme terén nemzetközi szolidaritásra irányuló felhívásokat, amellett, hogy kezelni kell a KDK-ban és szomszédságában tapasztalható erőszakos szélsőségesség kiváltó okait;

19.  sürgeti az EU-t, hogy tartsa fenn a vallásszabadság előmozdítása és a közösségek, köztük a vallási közösségek védelme iránti elkötelezettségét, biztosítva, hogy e csoportok jogai elsőbbséget élvezzenek az EU külső politikáiban;

20.  aggodalommal állapítja meg, hogy az orosz ortodox egyház, amely rendíthetetlenül támogatja a Putyin-rezsimet és annak erőszakos, jogellenes ukrajnai háborúját, egyre növeli befolyását Afrikában; hangsúlyozza, hogy ez a fejlemény jelentős kérdéseket vet fel az Oroszországi Föderáció tágabb afrikai geopolitikai és ideológiai célkitűzéseivel kapcsolatban;

21.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Ruanda bejelentette a Belgiummal fennálló diplomáciai kapcsolatainak megszüntetését, és szolidaritását fejezi ki Belgiummal;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda kormányainak és parlamentjeinek, az Afrikai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziója, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség és a Kelet-afrikai Közösség titkárságainak, valamint más érintett nemzetközi szerveknek.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (HL L 130., 2017.5.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/821/oj).