Az Európai Parlament állásfoglalása a rugalmassági eszköznek az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás 24. pontja szerinti igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0402 - C6-0213/2004 - 2004/2087 (ACI))

P6_TA(2004)0102 A6-0069/2004

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság által előterjesztett javaslatra (COM(2004)0402 – C6-0213/2004)(1),

–   tekintettel a Bizottság által előterjesztett, a 2000-2006 közötti időszakra szóló pénzügyi terv felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslatra (COM(2004)0666),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló 1999. május 6-i intézményközi megállapodásra(2),

–   tekintettel a Tanáccsal 2004. november 25-én folytatott egyeztető tárgyalás eredményére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0069/2004),

A.  mivel az EU határozottan támogatja az észak-írországi békefolyamatot és meghosszabbította a PEACE II programot,

B.  mivel a decentralizált ügynökségek igen jelentős növekedése a pénzügyi terv 3. címsorában nem volt előre látható, amikor a pénzügyi tervet 1999. május 9-én elfogadták,

C.  mivel akkor nem lehetett előre látni az EU részvételének lehetőségét az Irak újjáépítésére irányuló nagyszabású újjáépítési programban,

D.   mivel a Bizottság európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatát módosítani kellett, hogy tükrözze a 2004. november 25-i egyeztetés eredményét;

1.   hangsúlyozza a PEACE II program és annak finanszírozása iránti megújított támogatását, mindazonáltal emlékeztet arra, hogy a pénzügyi terv 2. címsorában a részleges felső határ felülvizsgálata, ahogy azt a Bizottság eredetileg javasolta, alternatív megoldás lehetett volna;

2.   hangsúlyozza, hogy a rugalmassági eszköz igénybevétele a decentralizált ügynökségek számára a 3. címsorban nyilvánvalóvá teszi, hogy elengedhetetlen az ezen ügynökségek számára szükséges finanszírozás mértékének folyamatos növekedésére egy strukturális megoldás kialakítása, és hogy ezt összeegyeztessék a belső politikák területén meglévő egyéb politikai prioritások szükségleteivel;

3.   hangsúlyozza, hogy az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás 24. pontja alapján már az ötödik egymást követő évben döntöttek a rugalmassági eszköz igénybevételéről a 4. címsor tekintetében, mivel a nemzetközi krízishelyzetekre való reagálást 2000 óta nem lehetett e címsor eredeti felső határán belül finanszírozni;

4.   jóváhagyja a mellékelt határozatot;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a melléklettel együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

MELLÉKLET (Határozat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. december 16.)

a rugalmassági eszköznek a PEACE II. program kiterjesztése, a decentralizált hivataloknak szóló támogatások, valamint Irak rehabilitációja és újjáépítése érdekében az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás 24. pontja szerint történő igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 24. pontjára,

mivel:

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Uniónak a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében (a továbbiakban: "2005-ös költségvetés") alkalmazni kell a rugalmassági eszközt, hogy 185 millió euró összeget kötelezettségvállalási előirányzatként biztosítsanak.

2. cikk

Ezt a határozatot a 2005-ös költségvetéssel egyidőben közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Strasbourgban, […]

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[…] […]

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) HL C 172, 1999.6.18., 1.o. A 2003/429/EK határozattal módosított megállapodás (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.). (3) HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A 2003/429/EK határozattal módosított megállapodás (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.).

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről a Tanács által módosított változatban (valamennyi szakasz) (15178/2004 – C6-0225/2004 – 2004/2001(BUD) – 2004/2002(BUD)) valamint az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2005. (15180/2004 – C6-0216/2004), 2/2005. (15181/2004 – C6-0217/2004) és 3/2005. (15182/2004 – C6-0218/2004) számú módosító indítványokról

P6_TA(2004)0103 A6-0068/2004

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 272. cikke (4) bekezdése utolsó előtti albekezdésére,

–   tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 177. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre és különösen annak 40. cikkére(2),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodásra(3), és a pénzügyi tervnek a bővítésre való felkészülés során történt 2003. május 19-i kiigazítására és felülvizsgálatára,

–   tekintettel az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság által előterjesztett előzetes általános költségvetési tervezetére,

–   tekintettel az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, a Tanács által 2004. július 16-án elfogadott általános költségvetési tervezetére (C6-0123/2004),

–   tekintettel az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló, 2004. október 28-i állásfoglalására, III. szakasz – Bizottság(4),

–   tekintettel az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló, 2004. október 28-i állásfoglalására, I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. (A) szakasz – Európai Ombudsman, VIII. (B) szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos(5),

–   tekintettel az általános költségvetési tervezethez fűzött 2004. október 28-i módosításaira és javasolt változtatásaira,

–   tekintettel a Tanácsnak az általános költségvetési tervezet Parlament által elfogadott módosításaihoz és javasolt változtatásaihoz fűzött módosításaira (15178/2004 – C6‐0225/2004),

–   tekintettel a 2004. november 25-én folytatott költségvetési egyeztetés eredményeire,

–   tekintettel az Európai Parlament és Tanács 2004. december 16-i határozatára a rugalmassági eszköznek a PEACE II. program kiterjesztése, a decentralizált hivataloknak szóló támogatások, valamint Irak rehabilitációja és újjáépítése érdekében az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás 24. pontja szerint történő igénybevételéről,

–   tekintettel az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2005. (15180/2004 – C6-0216/2004), 2/2005. (15181/2004 – C6-0217/2004) és 3/2005. (15182/2004 – C6-0218/2004) számú módosító indítványokra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0068/2004),

A.   mivel a 2005. évi költségvetés Parlament által elfogadott összege a kötelezettségvállalásokat tekintve 116 554 135 698 euró, ami 6,1 %-os növekedést jelent a 2004. évi költségvetéshez képest, míg a kifizetéseket tekintve 106 300 000 000 euró, ami 4,4%-os növekedést jelent a 2004. évi költségvetéshez képest; mivel a kifizetések ezen szintje a 2005-re becsült GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,004 %-a, a pénzügyi tervben megállapított 1,08 %-hoz képest, ami 7 935 millió euró különbözetet jelent,

B.   mivel a Bizottságnak a 2005-ös költségvetési tervezethez elfogadott módosítások lehetséges végrehajtásával kapcsolatos levele figyelembevételre került,

1.   úgy határozott, hogy újra megerősíti az első olvasat során kinyilvánított elsődleges céljait és módosításait, a Tanáccsal a 2004. november 25-én folytatott költségvetési egyeztetésen elért megállapodásban foglalt kiigazításokkal;

1. címsor: Mezőgazdaság

2.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács, előjogaival összhangban, horizontálisan csökkentette a kifizetéseket a kötelező kiadások területén; úgy véli, hogy a Bizottság 3/2005. sz. módosító indítványában javasolt előirányzatok megfelelőbbek lettek volna;

3.   támogatja az EP küldöttsége által a 2004. november 25-i egyeztetésen a minőség javítására vonatkozó kísérleti projekt és az állatjárványok kockázatfinanszírozási modelljére irányuló kísérleti projekt finanszírozásáról elért megállapodást, ami a 2004-ben vállalt kezdeményezések folytatását jelenti;

2. címsor: Strukturális intézkedések

4.   üdvözli a végrehajtás javulását 2004-ben és tudomásul veszi a Bizottság azon előrejelzését, hogy a pozitív fejlemények 2005-ben is fenntarthatóak; különösen az N+2 szabály pozitív hatásaira hívja fel a figyelmet és a tagállamoktól beérkező kifizetési igények fényében is sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a korábbi programok hátralékának kiegyenlítését;

5.   megerősíti arra vonatkozó döntését, hogy biztosítja a strukturális intézkedések hatékony végrehajtását és jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékletként csatolt közös nyilatkozatot, amely biztosítja, hogy a költségvetés módosításával szükség esetén további kifizetési előirányzatokat lehet rendelkezésre bocsátani 2005-ben;

6.   egyetért a Tanáccsal abban, hogy biztosítani kell a PEACE II program folytatását az észak-írországi békefolyamat támogatására 2005-ben és 2006-ban, és 2005-re 50 millió eurót kell a program rendelkezésére bocsátani, amelyből 45 millió eurót a rugalmassági eszköz igénybevétele révén kell biztosítani;

3. címsor: Belső politikák

7.   üdvözli a 2004. november 25-i egyeztetésen elért megállapodást, mely szerint 2005-re további 40 millió eurót bocsátanak rendelkezésre a decentralizált ügynökségek finanszírozására, a Parlament elsődleges céljainak – nevezetesen a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés elősegítése a lisszaboni stratégia területein, a bel- és igazságügy (beleértve a terrorizmus elleni küzdelmet is) és a kommunikációs politika (beleértve a polgárok tájékoztatását és az Unió jövőjéről folytatott vitát) – megőrzése és megerősítése mellett;

8.   sajnálatát fejezi ki azonban, hogy a Tanács alig fogadott el valamit a Parlament egyedi módosításai közül, és különösen aggódik azért, mert a Tanács nem hajlandó teljes mértékben felismerni annak következményeit, hogy a decentralizált ügynökségek egyre nagyobb mértékben részesednek a 3. címsorból;

9.   úgy határoz, hogy az előzetes költségvetési tervezetben (EKT) előirányzatokat kell a decentralizált ügynökségek rendelkezésére bocsátani;

10.   úgy véli, hogy – ahogy azt a 2005-ös költségvetési eljárás is mutatta – a Parlament ellenőrzése a politikai és költségvetési szinten még fontosabb lesz az elkövetkező években, mivel az ügynökségek száma nő és a 3. címsorra gyakorolt hatásuk is egyre nagyobb; ezzel összefüggésben felhívja Költségvetési Bizottságot, hogy továbbra is fordítson élénk figyelmet erre a folyamatra, tekintetbe véve az elkövetkező évek egyéb politikai prioritásait is;

11.   megerősíti, hogy elutasítja a Tanács által a lisszaboni stratégiához kapcsolódó intézkedésekre javasolt drasztikus csökkentéseket és további 62 millió eurót ad hozzá a Tanács javaslatához, amelyből 42 millió eurót a KKV-kre és 20 millió eurót egyéb intézkedések támogatására kell fordítani;

12.   úgy határozott, hogy kísérleti projektet hoz létre a terrorizmus elleni küzdelemre 7 millió eurós összeggel a 2005. évtől kezdődően; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt ezen projekt támogatására, amely az európai szintű terrorizmus elleni küzdelemben való közös fellépés hatásának maximálizálára irányul;

13.   megerősíti, hogy mennyire fontosnak tartja a szennyezés csökkentésére irányuló intézkedéseket a tengerek védelme érdekében, és mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatokat tekintve 17,8 millió eurót bocsátott az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség által kezelt program rendelkezésére;

14.   jóváhagyja a 2/2005. sz. módosító indítványban szereplő, végrehajtó ügynökségek létrehozásával kapcsolatos költségvetési tételekre vonatkozó javaslatokat;

4. címsor: Külső politikák

15.   üdvözli a külső politikák átfogó finanszírozásáról elért megállapodást, beleértve a rugalmassági eszköz 100 millió euró összeg erejéig történő igénybevételét a helyreállítás és a humanitárius intézkedések finanszírozására Irakban; kiemeli az Unió felelősségét azon a téren, hogy betartsa saját kötelezettségvállalásait számos kulcsfontosságú kérdésben, mint például a szegénység leküzdésére irányuló világméretű küzdelem, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása és a partnerországokkal folytatott kapcsolatok világszerte;

16.   emlékeztet arra, hogy a megállapodás elérésére az EU egyéb külső politikáinak veszélyeztetése nélkül került sor; mindazonáltal sajnálja, hogy a Tanács állásfoglalása csökkentéseket idézett elő néhány olyan tételen, ahol a Parlament által az első olvasatban javasolt növeléseket egyébként fenn lehetett volna tartani;

17.   kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel az ukrajnai fejleményeket, és biztosítsa, hogy elégséges pénzügyi eszközök álljanak rendelkezésre az ország további demokratizálásának támogatására;

18.   úgy határozott, hogy támogatja az oltások kifejlesztésérel, valamint a fejlődő országokban a szegénységgel kapcsolatos betegségek elleni küzdelemre irányuló előkészítő intézkedést, és ennek megfelelően 10 millió eurót bocsát rendelkezésre azon a költségvetési tételen;

19.   úgy határozott, hogy külön költségvetési címsort tart fenn a kábítószer és kábítószer-függőség elleni küzdelemre az ezen a területen szükséges külön intézkedésekre és láthatóságra való tekintettel; ennek megfelelően 6 millió eurót bocsát rendelkezésre a 19 02 1 tételcsoporton;

20.   felkéri a Bizottságot, hogy a Parlament első olvasatát követően a nem állami szereplők finanszírozásával kapcsolatos információk alapján 2005. áprilisáig készítsen jelentést, amely megvizsgálja a közösségi szabályok és szabályozások alkalmazásának lehetséges változásait, különösen hivatkozva az alábbiakra:

5. címsor: Igazgatási kiadások

21.   kész biztosítani a szükséges eszközöket az EU-intézmények számára 2005-re annak érdekében, hogy azok meg tudjanak birkózni a bővítés által támasztott igényekkel; ezért visszaállítja a Tanács által annak második olvasata során csökkentett előirányzatok jelentős részét, és hozzájárul az intézmények által 2005-re vonatkozó becsléseikben kért majdnem minden álláshely létrehozásához;

22.   rámutat arra, hogy a 2004-es bérkiigazítás csak 0,7% az eredetileg tervezett 2,6% helyett; úgy véli, hogy a 2005. évi költségvetés előirányzatait ki kell igazítani a vártnál alacsonyabb szintű bérkiigazítás figyelembevétele érdekében; a Tanáccsal együtt felhívta a Bizottságot, hogy legkésőbb 2005. márciusában terjesszen elő olyan költségvetésmódosítást, amely kizárólag az intézmények igazgatási költségeinek a bérek és nyugdíjak éves kiigazításából adódó csökkentésére vonatkozik;

23.   becslései szerint a bérkiigazítás, a megtakarítások és egyes beruházások előrehozatalának eredményeképpen jelentős tartalékot lehet létrehozni az 5. címsor felső határa alatt részben a 2005. évi költségvetésben, részben egy költségvetésmódosítás révén a bérek és nyugdíjak 2005-ös kiigazítására;

24.   üdvözli a parlamenti titkársági juttatásra vonatkozó szabályok pontosításával kapcsolatban hozott elnökségi határozatot; felkéri az Elnökséget, hogy törekedjen egy sajátos rendszer kialakítására a parlamenti asszisztensekre vonatkozóan; alapjában véve hajlandó a tartalékba helyezett előirányzatokat felszabadítani, amint az átcsoportosítási kérelem benyújtásra kerül;

25.   felhívja az intézmények főtitkárait, hogy 2005. április 1-ig nyújtsák be a negyedik jelentést az 5. címsoron belül tapasztalható tendenciákról, beleértve a munkaerő-felvétellel kapcsolatos adatok frissítését is;

Egyéb szakaszok

26.   egyes változtatásokkal újra előterjesztette az első olvasatbeli módosításait annak figyelembevétele érdekében, hogy több más intézmény 2005-ről 2004-re hozott előre költségeket;

27.   úgy véli, hogy az EU intézményeknek képeseknek kell lenniük egymás eszközeinek és épületeinek igénybevételére, attól függően, hogy ‐ a pénzügyi hatások figyelembe vétele mellett ‐ milyen mértékben állnak rendelkezésre, és mennyiben egyeztethetők össze saját tevékenységeikkel, hatályos szabályaikkal és vonatkozó döntéseikkel.

7. címsor: Előcsatlakozási stratégia

28.   támogatja az EP küldöttsége által a 2004. november 25-én folytatott egyeztetésen elért arra vonatkozó megállapodást, hogy 120 millió eurót bocsátanak rendelkezésre a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének előmozdítása céljából; arról is határoz továbbá, hogy az ország előcsatlakozási stratégiájával összhangban 105 millió euróra emeli a Horvátország számára előirányzott támogatást, valamint, hogy a meglévő előirányzat a 4. címsor alól a 7. címsor alá kerül átcsoportosításra;

o
o   o

29.   utasítja elnökét annak bejelentésére, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták és gondoskodjon annak közzétételéről a Hivatalos Lapban;

30.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, a Bírósághoz, a Számvevőszékhez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, a Régiók Bizottságához, az Európai Ombudsmanhoz, az Európai Adatvédelmi Biztoshoz és a többi érintettet intézményhez és szervhez.

MELLÉKLET

Közös nyilatkozatok

Az igazgatási költségek 2005-ös módosítására vonatkozó módosító költségvetés

A 2. címsorra vonatkozó kifizetési előirányzatok

3.  "Ha a strukturális alapok kifizetési előirányzatainak végrehajtása 2005. júliusára meghaladja a 40%-ot, vagy ha a Bizottság egyébként meggyőződik a kifizetési előirányzatok hiányáról, a Bizottság ‐ miután megvizsgálta annak lehetőségét, hogyan lehet a kifizetési előirányzatokat a költségvetés egészén belül, beleértve a 2. címsort is, áthelyezni, és felmérte a további bevételek lehetséges forrásait ‐, a lehető leghamarabb KMET-t (költségvetési módosítás előzetes tervezete) terjeszt a költségvetési hatóság elé. Az Európai Parlament és a Tanács egyetlen olvasatban határoz a KMET-ről azért, hogy a szükséges további előirányzatok legkésőbb 2005. novemberének elejére rendelkezésre álljanak. Ez a KMET, amely egyetlen olvasatban kerül előterjesztésre, és amelyről ezen egy olvasat során döntenek, kizárólag a 2. címsor alapján szükséges előirányzatokra vonatkozik."

(1) HL L 253., 2000.10.7., 42.o. (2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (3) HL C 172., 1999.6.18., 1.o. A 2003/429/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal módosított megállapodás (HL L 147., 2003.6.14., 25.o.). (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2004)0038. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2004)0039.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Gazdasági Közösség és a Comore Iszlám Szövetségi Köztársaság között létrejött, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban rögzített halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek a 2004. február 28-tól 2004. december 31-ig terjedő időtartamra történő meghosszabbításáról szóló megállapodás levélváltás formájában történő megkötéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0540 – C6-0115/2004 – 2004/0185(CNS))

P6_TA(2004)0104 A6-0040/2004

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2004)0540)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére és 300. cikke (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0115/2004),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A6‐0040/2004),

1.   jóváhagyja a rendeletre irányuló módosított javaslatot, és jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Comore Unió kormányainak és parlamentjeinek.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 3a. cikk (új) 3a. cikk A jegyzőkönyv meghosszabbításának lejárta és bármilyen, annak megújítására irányuló megállapodás megkötése előtt a Bizottságnak jelentést kell terjesztenie a Parlament és a Tanács elé annak alkalmazásáról, amelynek tartalmaznia kell a különleges intézkedésekre szánt alapok felhasználásának elemzését, a megállapodás gazdasági, szociális és környezeti hatásainak értékelése céljából. Módosítás: 2 3b. cikk (új) 3b. cikk (1)  A 3a. cikkben említett jelentés alapján és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács adott esetben felhatalmazza a Bizottságot új jegyzőkönyv megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére. (2)  A Bizottság munkadokumentumot tesz közzé, amely ismerteti az átláthatóság és pénzügyi felelősség javítását szolgáló fennálló lehetőségeket a halászati megállapodásokban foglalt különös intézkedések végrehajtása területén.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak a szerződés harmadik része IV. címe alá tartozó egyes területekre való alkalmazásáról szóló tanácsi határozati javaslatról (15130/2004 – C6–0208/2004 – 2004/0816(CNS))

P6_TA(2004)0105 A6-0072/2004

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács javaslatára (15130/2004)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 67. cikkének (2) bekezdése második francia bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0208/2004),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6‐0072/2004),

1.   jóváhagyja a Tanács javaslatát a következő módosításokkal,

2.   felhívja a Tanácsot, hogy javaslatát ezeknek megfelelően változtassa meg,

3.   kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Tanács el kíván térni a Parlament által jóváhagyott szövegtől,

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újabb konzultációra abban az esetben, ha javaslatát lényegesen kívánja módosítani.

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

A Tanács által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás: 1 Cím A Tanács határozattervezete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak a szerződés harmadik része IV. címe alá tartozó egyes területekre való alkalmazásáról A Tanács határozattervezete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 67. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének végrehajtásáról Módosítás: 2 7. preambulumbekezdés (7)  Az Európai Tanács azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépéséig a Tanács továbbra is az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határozzon a Szerződés 63. cikke (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében említett, harmadik országok állampolgárainak a tagállamokba és azok között való legális migrációjáról szóló intézkedések elfogadásakor. (7) 2004. október 29-én, az Európai Alkotmányt létrehozó szerződés aláírásakor a tagállamok megállapodtak abban, hogy az EK-Szerződés 63. cikke (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében a legális bevándorlásról szóló intézkedések nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy a harmadik országokból munkavállalás (akár munkavállalóról, akár önálló munkavégzőről lévén szó) céljából érkezők számát korlátozzák. Módosítás: 3 10a. (új) preambulumbekezdés (10a) Elengedhetetlen és sürgős az EK-Szerződés 68. cikke által előírt, a Bíróságnak az EK-Szerződés IV. címe harmadik részéhez tartozó területekre vonatkozó hatásköre korlátozásának megszüntetése; az Európai Tanács 2004. ezért november 5-én felkérte a Bizottságot, hogy a Bírósággal való egyeztetés után nyújtson be egy tanácsi határozatra irányuló javaslatot az EK- Szerződés 225a. cikke értelmében a IV. cím alá tartozó területeket érintő fellebbezéseket kezelő osztály létrehozásáról. Módosítás: 4 1. cikk (2a) bekezdés (új) (2a) 2005. január 1-től a Tanács az EK-Szerződés 63. cikke (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében említett intézkedések elfogadását illetően a Szerződés 251. cikkében előírt eljárás alapján határoz. A 2004. október 29-én, az Európai Alkotmányt létrehozó szerződés aláírásakor kötött megállapodás szerint ezen intézkedések nem érinthetik a tagállamokat a harmadik országokból munkavállalás (akár munkavállalóról, akár önálló munkavégzőről lévén szó) céljából érkezők számának korlátozásában. Módosítás: 5 3a. cikk (új) 3a. cikk Az EK-Szerződés 68. cikke (1) és (2) bekezdése e határozat hatályba lépésétől nem alkalmazandó.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a közösségi együttműködési politika keretében a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának általános célját harmadik országokban elősegítő, a fejlesztési együttműködési műveleteken kívüli közösségi műveletek végrehajtására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 976/1999/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2003)0639 – 6018/2004 – C6-0078/2004 – 2004/0807(CNS))

P6_TA(2004)0106 A6-0041/2004

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2003)0639)(1),

—  ‐ tekintettel a Tanács módosított javaslatára (6018/2004),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 181a. cikkének (2) bekezdésére, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‐0078/2004),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6‐0041/2004),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát a Tanács által módosított formájában;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy ismételjen konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az 1999/847/EK határozatnak a polgári védelemmel kapcsolatos közösségi cselekvési program meghosszabítása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0512 – C6–0111/2004 – 2004/0162(CNS))

P6_TA(2004)0107 A6-0050/2004

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0512)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6–0111/2004),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság jelentésére (A6–0050/2004),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való ismételt konzultációra, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

4.   felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az Európai Parlament és a Tanács számára 2006. június 30-ig bezárólag a polgári védelem területén indított, meghosszabbított közösségi cselekvési program értékelésével,

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a mélytengeri korallzátonyoknak az Atlanti-óceán egyes területein hálóval történő halászattal szembeni védelme tekintetében a 850/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0058 – C5–0074/2004 – 2004/0020(CNS))

P6_TA(2004)0108 A6-0037/2004

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0058)(1),

—  ‐ tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C5–0074/2004),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság véleményére (A6-0037/2004),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai Módosítás 1 1A. PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) (1a) A 2371/2002/EK rendelet 2. cikke is meghatározza, hogy a Közös Halászati Politika irányítását meghatározó felelősségteljes kormányzás elvei magukba foglalnak egy döntéshozatali folyamatot, mely az érdekeltek alaposan megfontolt tudományos javaslatain és széles körű bevonásán alapul a folyamat minden szakaszában. Ennek értelmében ki kell kérni a regionális tanácsadó bizottságok véleményét a halászat irányításáról azon területeken, amelyekre javasoltak a megőrzést és a kezelést célzó közösségi intézkedések. Módosítás 2 3A. PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) (3a) E területek védelme a halászat kedvezőtlen hatásaival szemben teljes mértékben összhangban áll az 1995-ös ENSZ halállomány-megállapodás1 5. és 6. cikkével, és elő is írja azt, különösen az elővigyázatossági elv alkalmazásának és a tengeri környezet biodiverzitásának védelmére vonatkozó megelőző intézkedéseket illetően. ‐‐‐ 1 HL L 189., 1998.7.3., 17. o. Módosítás 3 4. PREAMBULUMBEKEZDÉS (4)  A tudományos bizonyítékok szerint a fenéken húzott vonóháló által a korallokban okozott kár helyreállítása vagy lehetetlen, vagy nagyon nehéz és hosszadalmas. Ezért célszerű megtiltani a fenékvonóhálók és más hasonló halászfelszerelések használatát azon területeken, melyek még kedvező megőrzési állapotban vannak. (4)  A tudományos bizonyítékok szerint a fenéken húzott vonóháló által a korallokban okozott kár helyreállítása vagy lehetetlen, vagy nagyon nehéz és hosszadalmas. Ezért célszerű megtiltani azon halászati felszerelések használatát, melyek valós károkat okozhatnak a korallzátonyokban azon területeken, melyek még kedvező természetvédelmi helyzetben vannak. Módosítás: 7 1. CIKK 30. cikk (4) bekezdés, bevezetés (850/98/EK rendelet) (4)  Be kell tiltani mindennemű fenékháló és hasonló, a tengerfenékkel érintkező vontatott hálók hajó általi használatát a következő földrajzi koordinátákkal érintkező vonallal határolt területeken: (4)  A korallzátonyokat és élőhelyeiket valószínűleg ténylegesen károsító halászati felszerelések, különösen a fenékhálók, a fenéken rögzített kopoltyúhálók és hasonló, a tengerfenékkel érintkező vontatott hálók használatát be kell tiltani a következő földrajzi koordinátákkal érintkező vonallal határolt területeken: Módosítás 4 1. CIKK 30. cikk (4a) bekezdés (új) (850/98/EK rendelet) (4a) A regionális tanácsadó bizottságok véleményét ki kell kérni a (4) bekezdés végrehajtásáról. Módosítás 5 1. CIKK 30.cikk (4b) bekezdés (új) (850/98/EK rendelet) (4b) A (4) bekezdésben meghatározott tilalmat, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontjában található koordinátákat a hatályba lépés után két évvel felül kell vizsgálni a legújabb tudományos információk alapján. Módosítás: 8 1. CIKK 30. cikk (4c) bekezdés (új) (850/98/EK rendelet) (4c) 2005. december 31-ig a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt egy, a más, hasonlóan érzékeny, az EU vizeihez tartozó mélytengeri területek fajmegőrzésének állapotát értékelő jelentést. Ezen jelentés alapján a Tanács határozatot hoz a (4) bekezdésben szereplő lista kiegészítéséről.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament állásfoglalása a Barroso-Bizottság stratégiai politikai irányvonalairól

P6_TA(2004)0109 RC-B6-0205/2004

Az Európai Parlament,

–   tekintettel 2004. július 22-i határozatára, amelynek értelmében José Manuel Durão Barrosót a Bizottság elnökévé választotta,

–   tekintettel 2004. november 18-i határozatára(1), amelynek értelmében a kijelölt Bizottságot megválasztotta a 2004. november 22. és 2009. október 31. közötti időszakra,

–   tekintettel 2004. november 18-i, az új Bizottság megválasztásáról szóló állásfoglalására(2),

–   tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó jelenlegi keretmegállapodásra, amelyet az Elnökök Értekezlete 2000. június 29-én hagyott jóvá,

–   tekintettel a Bizottság által a jogalkotási program kialakítására vonatkozóan tett kötelezettségvállalásra, valamint az Elnökök Értekezlete által 2002. január 30-án jóváhagyott ehhez kapcsolódó ütemtervre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel elengedhetetlen, hogy hivatali ideje kezdetén az új Bizottság általános politikai iránymutatásokat nyújtson be, amelyekre az előtte álló öt év során stratégiáját alapozni fogja, és amelynek alapján majd kidolgozza egymást követő éves jogalkotási programjait,

B.   mivel a Bizottság 2005–2009-re vonatkozó javaslatainak a jövőbeli cselekvés valódi menetrendjét kell alkotniuk, amelyek lehetővé teszik a Parlament számára, hogy az elkövetkező években nyomon kövesse, értékelje és megítélje az elért előrehaladást és eredményeket,

C.   mivel az új Bizottság beiktatása komoly lehetőségeket hordoz magában azon folyamat tekintetében, amelynek célja az Európai Unió politikai prioritásainak közelítése az európai polgárok prioritásaihoz,

1.   úgy véli, hogy a 2004–2009 közötti Európai Bizottság központi célkitűzéseinek a következőknek kell lenniük:

Versenyképesebb, összetartóbb Európa

2.   felkéri Barroso bizottsági elnököt, hogy tartson ki azon kulcsfontosságú kötelezettségvállalása mellett – illetve teljesítse azt –, hogy Európa versenyképességének növelése megbízatásának elsődleges fontosságú politikai célkitűzése lesz; úgy véli, hogy a strukturális gazdasági reform elengedhetetlen ahhoz, hogy "Európa működésbe lendüljön", ennek értelmében tehát maximalizálni kell a lehetőségeket a foglalkoztatás, a beruházások és a növekedés tekintetében az európai polgárok számára;

3.   ismételten kifejezésre juttatja támogatását az EU lisszaboni stratégiája iránt, amely a legjobb módja egy versenyképes európai gazdaság megvalósításának, illetve továbbra is úgy véli, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés kell, hogy legyen a jövőbeli politika vezérelve;

4.   hangsúlyozza azonban, hogy az EU lisszaboni stratégiája jelenleg túl sok, gyakran egymással versengő célt kíván elérni; sürgeti a Bizottságot – a Kok-jelentéssel és a következő tavasszal esedékes félidős értékeléssel összefüggésben –, hogy jelentős politikai tőkét szenteljen annak, hogy a lisszaboni stratégiát ésszerűsítse és azt újra a fenntartható növekedés és a foglalkoztatás elősegítésének központi célkitűzésére összpontosítsa, valamint készítsen pontosabb menetrendet céljainak megvalósítására vonatkozóan az elkövetkező öt évre;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy kövesse az európai modell megerősítésének és korszerűsítésének célkitűzését, hangsúlyozva a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés kölcsönös egymásrautaltságát;

6.   rámutat arra, hogy az erősebb gazdaságra és jobb társadalomra vonatkozó elképzelések kiegészítik egymást, illetve hogy Európa XXI. századra vonatkozó versenyképességi stratégiájának az oktatás, képzés és kutatás kiváló minőségén, magas színvonalú közszolgáltatásokon és infrastruktúrán, a társadalmi integráción, jobb munkakörülményeken, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyon, valamint a világban a technológia és a környezetvédelmi előírások tekintetében betöltött vezető szerepen kell alapulnia;

7.   úgy ítéli meg, hogy az öregedő népesség, illetve az egyre intenzívebb nemzetközi verseny kritikus problémája fényében a Bizottságnak határozottabb vezető szerepet kell vállalnia olyan stratégiák kezdeményezésében, amelyek célja a munkaerőpiacok javítása és a tagállamok ösztönzése nyugdíjrendszerük megújítására;

8.   úgy gondolja, hogy az EU gazdasági reformprogramján belül különös figyelmet kell fordítani az egységes piac megvalósítását célzó további különös intézkedésekre, különösen az energia, a közlekedés, a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások terén;

9.   felkéri a Bizottságot egy olyan belső piaci politika kialakítására, amely elsőbbséget biztosít a fogyasztók érdekeinek és a társadalmi kohéziónak; úgy véli, hogy a szociális és környezetvédelmi előírások elfogadását ösztönözni kell, és kiemelt figyelmet kell szentelni a fogyasztók jogainak, illetve úgy véli, hogy a belső piac fejlődése nem állhat ellentétben a polgárok elérhető és magas színvonalú, általános érdekű szolgáltatásokhoz való jogával;

10.   emlékeztet arra, hogy a munkaerőpiacon való aktív részvétel jelentősen hozzájárul a méltó életszínvonalhoz, a regionális fejlődéshez és a társadalmi kohézióhoz, bár az oktatásba és kutatásba történő beruházás, illetve súlyos piaci zavarok esetén a kormányzati intézkedések szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak;

11.   úgy véli, hogy ha Európa valódi "tudásalapú" gazdasággá és társadalommá akar válni, akkor az EU-nak és a tagállamoknak kiemeltebben kell kezelniük a jobb oktatás és az élethosszig tartó tanulás révén a tudásba és a szakértelembe történő befektetést;

12.   megerősíti, hogy a kohézió a Szerződések és a jövőbeli európai alkotmány egyik alapelve, amely erősíti a kapcsolatokat Európa és annak régiói között, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót; ismételten megerősíti, hogy az Unió céljainak, többek között a kohéziónak a megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök számára megfelelő forrásokat kell biztosítani;

13.   úgy véli, hogy a Bizottságnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie hiteles regionális politika kialakítására valamennyi tagállam számára; úgy véli, hogy a strukturális és kohéziós alapoknak határozottan hozzá kell járulniuk a regionális különbségek csökkentéséhez, az európai gazdaság modernizálásához, valamint a regionális és társadalmi kohézió biztosításához;

14.   határozottan úgy gondolja, hogy csak úgy lehet erőteljes és dinamikus gazdasági növekedést elérni, ha az új Bizottság elkötelezi magát a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a Paktum egyaránt szolgáljon erős védőbástyául a fiskális felelőtlenséggel szemben, illetve garantálja a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy Európa maximalizálja növekedési potenciálját az árstabilitás veszélyeztetése nélkül;

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

15.   úgy véli, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint az ezek mögött meghúzódó hálózatok elleni belső és nemzetközi küzdelem döntő fontosságú egy, a polgárai számára biztonságosabb Európa építése szempontjából; úgy véli, hogy Európának markánsabb közös megközelítést kell alkalmaznia biztonsági kérdésekben, valamint hatékony, összehangolt terrorizmus elleni politikát; hangsúlyozza a bűnüldözés követelménye és az alapvető szabadságok és a személyi adatok védelme közötti helyes egyensúly biztosításának jelentőségét e folyamatban;

16.   úgy véli, hogy a Bizottságnak sürgősen tovább kell dolgoznia a határokon átnyúló vonatkozású súlyos bűncselekmények – nevezetesen a terrorizmus, a kábítószer- és emberkereskedelem, a pénzmosás és a számítógépes bűnözés – egyértelműbb, közös meghatározásán, adott esetben minimális büntetéskiszabási szabályok megállapításával együtt;

17.   felhívja a Bizottságot, hogy sokkal kiemeltebben kezelje a tagállamok rendőri, igazságszolgáltatási és hírszerző szervei közötti szorosabb koordináció biztosítását, amely kulcsfontosságú előfeltétele az e területet érintő hatékony politikának; határozottabb európai uniós intézkedésekre hív fel annak lehetővé tétele érdekében, hogy a terrorizmusban vagy más súlyos bűncselekményekben részt vevő magánszemélyek vagyontárgyait és pénzeszközeik befagyasszák;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy további javaslatokat terjesszen elő az Europol és az Eurojust erősítése érdekében, és egyszersmind biztosítsa a teljes parlamenti elszámoltathatóságot és az adatvédelmi előírások tiszteletben tartását;

19.   egyetért azzal, hogy a menedékjog tekintetében nagyobb áttekinthetőségre, a menedékjogra való jogosultság megállapítása során pedig gyorsabb folyamatokra van szükség, továbbá visszafogadási egyezményeket kell kötni harmadik országokkal; egyértelműbb különbségtételre és eltérő bánásmódra szólít fel a menedékkérők, a gazdasági bevándorlók és a háború idején ideiglenes menekültek között; úgy véli, hogy a Bizottságnak egy méltányos közös menekültügyi és bevándorlási politikát kell elősegítenie, amelyhez a társadalmi befogadásra és integrációra irányuló aktív politika kapcsolódik; hangsúlyozza az egységesebb és következetesebb vízumszabályok és a harmadik országokkal kialakítandó, az illegális bevándorlás forrásnál történő csökkentését célzó hatékony partnerségek szükségességét;

20.   hangsúlyozza az EU külső határainak megerősítését célzó intézkedések folyamatos szükségességét, egy európai határőrizeti hadtest létrehozása révén;

21.   európai alapjogi ügynökség létrehozására szólít fel az alapvető jogok betartásának hatékony ellenőrzése érdekében;

22.   felkéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést egy harmadik pillérbe tartozó megfelelő adatvédelmi eszköz elfogadásának biztosítására, amely ugyanolyan előírásokat garantálna, mint amelyeket a közösségi jog egyéb területein már megállapítottak;

23.   hisz a bel- és igazságügyek területén a tamperei és a hágai programoknak megfelelő, a közösségi módszeren alapuló integrált megközelítés továbbvitelének jelentőségében;

Erősebb Európa egy biztonságosabb világban

24.   úgy véli, hogy a jólét és a béke érdekében fontos, hogy Európa az elkövetkezendő öt évet arra használja fel, hogy elősegítse a stabilitást szomszédai körében, előmozdítsa a demokráciát, az emberi jogokat és a felelősségteljes kormányzást a világban, kiterjessze a nemzetközi szabad kereskedelmet és ösztönözze a fenntartható fejlődést; úgy véli, hogy a regionális stabilitás és a demokrácia olyan különleges értéktöbblet, amelyet az EU a nemzetközi közösség számára – gyakran átütő sikerrel – fel tud kínálni; úgy véli, hogy ebben a folyamatban minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az Unió külső fellépései következetesebbek és egységesebbek legyenek;

25.   nagy jelentőséget tulajdonít a nemrégiben indított "Szomszédság" és "Szélesebb Európa" politikáknak, és úgy véli, hogy ezen politikák hathatós eszközei lehetnek a stabilitás, a jólét, az emberi jogok, a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság előmozdításának Európában és közvetlen szomszédságában, beleértve a földközi-tengeri térséget is; úgy ítéli meg, hogy ezen politika északi dimenziójának szintén új lendületet kell adni;

26.   ismételten megerősíti elkötelezettségét az Unió további bővítése mellett a Szerződésekben és az Európai Tanács határozataiban foglalt alapelvekkel összhangban; hangsúlyozza a tagjelölt országok egyéni érdemeit a tagság követelményeinek teljesítése során;

27.   ismételten megerősíti, hogy a veszélyek azonosítására és az azokkal való szembesülésre, a globális béke és biztonság megvalósítására és nem utolsósorban az éghajlatváltozás leküzdésére a legjobb módszer továbbra is a kérdés többoldalú kezelése marad; felszólít a többoldalú eszközök EU általi létrehozásának és végrehajtásának folyamatos támogatására az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül;

28.   úgy véli, hogy a Bizottságnak folytatnia kell az EU fejlesztési politikájának átalakítását, amely politika (i) a demokrácia, az emberi jogok és a felelősségteljes kormányzás előmozdításának eszköze a kevésbé előnyös helyzetű nemzetek körében, és (ii) a gazdasági fejlődés, a fenntartható fejlődés és a millenniumi fejlesztési célkitűzések megvalósításának eszköze a segítségnyújtási programok nagyobb mértékű feltételekhez kötése, koherenciája és decentralizációja övezte úton; úgy véli, hogy az EU-nak és tagállamainak célul kellene kitűzniük, hogy a fejlesztési segélyekre fordított kiadások összegét 2015-re a GDP 0,7%-ára növeljék;

29.   felhívja a transzatlanti partnereket, hogy tevékenyen támogassák és erősítsék a nemzetközi intézményeket, erősítsék meg a nemzetközi jog értékét és munkálkodjanak együtt egy közös – elsősorban az ENSZ-re és a Bretton Woods-i intézményekre vonatkozó – reformmenetrend meghatározásában, hatékonyságuk, hitelességük és demokratikus legitimitásuk megerősítése érdekében;

30.   felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg és igazítsa a mai kihívásokhoz partnerségi stratégiáit azon globális szereplőkre – elsősorban az Egyesült Államokra – vonatkozóan, amelyekkel a Bizottságnak a szorosabb együttműködést előmozdító feltételeket kell kialakítania, különösen az alábbi területeken:

Jobb életminőség

31.   felkéri a Bizottságot, hogy a belpolitika terén törekedjen az életminőség növelésére Európában olyan politikák révén, amelyek célja:

32.   sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit különösképpen az éghajlatváltozással kapcsolatos globális fellépés érdekében a Kyotói Jegyzőkönyv II. szakaszába lépve, illetve eközben derítse fel e probléma és az egyéb környezetvédelmi kihívások kezelését szolgáló piaci mechanizmusok kifejlesztésének jobb módozatait;

33.   felkéri a Bizottságot, hogy tartsa fenn azt a jelentős előrehaladást, amelyet már sikerült elérni a közös agrárpolitika reformja terén, és amelynek következménye az, illetve annak kellene lennie, hogy a politika nyitottabbá, hatékonyabbá, decentralizáltabbá, a piacra érzékenyebben reagálóvá, illetve fogyasztó- és környezetbarátabbá váljon; felszólít a közös halászati politika ezzel párhuzamos, folyamatos reformjára, beleértve az Európai Halászati Alap létrehozását;

Jobban működő Európa, amely közelebb áll a polgárokhoz

34.   felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő innovatív ötleteket abból a célból, hogy nagyobb tartalommal töltse meg az európai polgárság fogalmát annak érdekében, hogy Európa látható előnyökkel szolgáljon az emberek számára mindennapi életükben;

35.   arra ösztönzi a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a munkát a jobb jogalkotás területén, abból a célból, hogy

36.   úgy véli, hogy az EU-nak az eddigiekhez képest jobban kellene összpontosítania a hatályos jogszabályok hatékony végrehajtására; felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsabb, következetesebb intézkedéseket hozzon annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megfelelően átültessék és végrehajtsák az uniós jogszabályokat, és hathatósabb jogi fellépést biztosítson a súlyos jogsértésekkel szemben;

37.   úgy véli, hogy a Bizottság által a 2006 utáni időszakra vonatkozóan már előterjesztett pénzügyi tervnek megfelelően figyelembe kell vennie a múlt tavasz óta bekövetkezett fejleményeket, tükröznie kell az új Bizottság prioritásait (összhangban ezzel az állásfoglalással), és egy olyan finanszírozási időszakra kell vonatkoznia, amely összhangban van a Parlament és a Bizottság megbízatásának időtartamával;

38.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság folytassa belső reformját abból a célból, hogy igazgatási rendszerét világszínvonalú nemzetközi közigazgatássá alakítsa, amely modern irányítási gyakorlatokat alkalmaz, valamint teljes nyitottságot és elszámoltathatóságot biztosít a közpénzek felhasználását illetően;

39.   követeli, hogy a biztosjelöltek meghallgatásain a lehetséges összeférhetetlenségekkel kapcsolatosan elhangzott konkrét kötelezettségvállalásokat tartsák be, illetve azok szerepeljenek a Parlament és a Bizottság által közösen elfogadott minden új magatartási kódexben;

40.   hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelentős szerepet tölt be annak kommunikálásában a polgárok számára, hogy miért fontos Európa és mit szeretne Európa elérni; úgy gondolja, hogy a Bizottságnak sürgősen ki kellene dolgozni egy megfelelő kommunikációs és kampánystratégiát, amely az új alkotmányt a lehető legvilágosabb, legtisztességesebb és legérthetőbb módon mutatja be Európa polgárai számára;

o
o   o

41.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2004)0064. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2004)0063.

Az Európai Parlament állásfoglalása Bulgária csatlakozás irányába tett előrelépéséről (COM(2004)0657– C6-0150/2004 – 2004/2183(INI))

P6_TA(2004)0110 A6-0065/2004

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság 2004-es Bulgária csatlakozás irányába tett előrelépéseiről szóló éves jelentésére (SEC(2004)1199) és a stratégiai dokumentumra (COM(2004)0657 – C6-0150/2004),

–   tekintettel a 2002. december 12-i és 13-i koppenhágai Európai Tanács, a 2003. június 19-i és 20-i thesszaloníki Európai Tanács valamint a 2003. december 12-i és 13-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a csatlakozási folyamat megkezdése óta készült állásfoglalásaira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0065/2004),

A.   mivel Bulgária része a jelenleg zajló mindent magába foglaló és visszafordíthatatlan bővítési folyamatnak,

B.   mivel a csatlakozási folyamatnak a saját érdemek elvén kell alapulnia, és Bulgária csatlakozása időzítésének nem kell más tagjelölt ország csatlakozásához kapcsolódnia és mivel ezért Bulgáriának az EU-hoz egyedi csatlakozási szerződéssel kell csatlakoznia,

C.   mivel Bulgária továbbra is folytatja az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kijelölt úton történő előrehaladását, átmenetileg 31 tárgyalási fejezetet lezárva, azaz megfelelő irányt tartva a 2007-es csatlakozásához,

1.   üdvözli az Európai Bizottság azon következtetését, hogy Bulgária továbbra is eleget tesz a koppenhágai politikai kritériumoknak, hogy a gazdaság szerkezete és teljesítménye ismét jelentősen javult és a kötelezettségek összehangolása és végrehajtása Bulgária számára az előirányzott időkereten belül lehetővé teszi a csatlakozást;

2.   nyomatékosan támogatja Bulgária közigazgatásának folyamatban levő reformját és az érdem elvet megerősítő közszolgálati törvény módosításait;

3.   üdvözli a jelentősen megnövekedett erőforrások igazságügyi reformra történő irányítását, és felhív a szervezett bűnözés és a korrupció terén tett, valamint az embercsempészet elleni további nagyobb erőfeszítésekre; sürgeti a bolgár hatóságokat, hogy tegyenek hatékony lépéseket az állami hatóságok által a Bulgária területére lépő vagy azon átutazó személyek ellen elkövetett hatalmi visszaélések elkerülésére; továbbá felhívja Bulgáriát, hogy kezdeményezzen lépéseket a rendőrségi őrizetesek körülményeinek javítására a rendőrtisztek számára megfelelő képzés biztosításával;

4.   felhívja Bulgáriát, hogy tegyen további hatékony erőfeszítéseket a különösen a nőket és gyerekeket érintő embercsempészet megakadályozására az erőszak áldozatául esett és eltűnt személyekről megbízható adatbázis és megbízható tanúvédelmi rendszer létrehozásával;

5.   elismerően nyilatkozik Bulgáriának a kisebbségek által tapasztalt problémák kezelését célzó keretrendszer kidolgozására irányuló erőfeszítéseiről; felhívja Bulgáriát, hogy az Európai Bizottság célzott intézkedésének segítségével tegyen határozott lépéseket a romák társadalmi integrációjának előmozdítására, különösen oktatási és foglalkoztatási lehetőségek, javuló életkörülmények és az egészségügyi ellátáshoz, valamint a családtervezési programokhoz való jobb hozzáférés nyújtásával, mindeközben elismerve annak szükségességét, hogy a romáknak is alkalmazkodniuk kell és minden említett ügyben felelősséget kell vállalniuk;

6.   üdvözli a gyermekjólét terén elért előrelépéseket, azonban a miniszteri hatáskör egyértelműsítésére és megerősítésére hív fel, egy egységes, jól felszerelt ügynökség keretében, továbbá az örökbefogadási rendszerben való jobb átláthatóságra és az intézményekben és speciális iskolákban élő gyermekek helyzetében való jelentős fejlődésre; felhívja Bulgáriát, hogy fordítson különös figyelmet a hatóságok által mentális zavarokkal küszködő felnőttek otthonaiban a hatóságok által elhelyezett személyek helyzetére;

7.   támogatja a Bizottság azon következtetését, hogy Bulgáriának működő piacgazdasága van, és elismerően nyilatkozik Bulgária folyamatos GDP növekedéséről, a munkanélküliség arányának jelentős csökkenéséről, valamint a rekord szintű közvetlen külföldi befektetésről, miközben megjegyzi, hogy a munkanélküliség továbbra is magas, sok ember máig sem látja a javulást saját gazdasági helyzetében, továbbá a magasan képzettek kivándorlása együttesen a regionális munkaerő alacsony mobilitásával számos kulcsfontosságú ágazatban hiányokat okoz;

8.   elismerően nyilatkozik Bulgária igazgatási kapacitásának a közösségi vívmányok végrehajtásához tett fejlesztéséről, és megjegyzi, hogy megfelelő irányba halad a szükséges joganyag átültetésének korai befejezéséhez;

9.   rámutat, hogy a 2000 és 2004 közötti időszakra a Bulgáriának nyújtott teljes pénzügyi előcsatlakozási támogatás mintegy évi 178 millió eurót tett ki a Phare alapból, 57,6 millió eurót a SAPARD-tól, és 93 illetve 127 millió euró közötti összeget az ISPA-ból; támogatja azt a döntést, hogy 550 millió eurós kiegészítő támogatást biztosítsanak a 2000-2009 közötti időszakban a kozloduy-i atomerőmű átalakításának elősegítésére;

10.   felhívja a Bizottságot a közösségi támogatások igazgatásának és irányításának javítására a maximális költséghatékonyság elérése érdekében;

11.   biztosítja Bulgáriát arról, hogy az Európai Parlament továbbra is figyelemmel kíséri Bulgária fejlődését a csatlakozási előkészületei során;

12.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hűen a "saját érdemek" elvhez jutalmazza meg Bulgáriát az előkészületek során tett előrehaladásért és az elért eredményekért a csatlakozási szerződés lehető legkorábbi 2005-ös, lehetőleg kora tavaszi lezárása révén, így lehetővé téve az időbeni ratifikálást és a 2007. január 1-jei csatlakozást;

13.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a csatlakozási szerződés aláírása után vizsgálja a csatlakozást megelőző pénzügyi támogatás növelésének lehetőségeit;

14.   mély aggodalmát fejezi ki az 1999-ben egy bűnvád gyanúsítottjaiként letartóztatott bolgár és palesztin egészségügyi dolgozók helyzete valamint az ellenük 2004. május 6-án hozott halálos ítélet miatt; bízik abban, hogy a fellebbezési eljárás folyamán Líbia, miközben a rendelkezésre álló bizonyítékokat megvizsgálja, arra a következtetésre jut, hogy az igazságos ítélet lehető legkorábban történő szabadlábra helyezésük;

15.   utasítja Elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz és a Bizottsághoz, valamint Bulgária kormányához és parlamentjéhez.

Az Európai Parlament állásfoglalása Romániának a csatlakozás felé tett előrelépéséről (COM(2004)0657 – C6-0151/2004 – 2004/2184(INI))

P6_TA(2004)0111 A6-0061/2004

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottság 2004-es, Romániának a csatlakozás érdekében tett előrelépéseiről szóló éves jelentésére és a Bizottságnak a bővítés folyamatában tett előrelépésekről szóló stratégiai dokumentumára (COM(2004)0657 – C6‐0151/2004),

—  ‐ tekintettel a 2002. december 12‐13-i koppenhágai Európai Tanács és a 2003. december 12‐13-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

—  ‐ tekintettel a csatlakozási folyamat megkezdése óta készült állásfoglalásaira,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6‐0061/2004),

A.   mivel Románia lényeges erőfeszítéseket tett az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban,

B.   mivel Románia értékelése a koppenhágai kritériumok, az 1999. december 10‐11-i helsinki Európai Tanács elnökségének következtetései, valamint a megkülönböztetett megközelítés elve szerint történik,

C.   mivel további erőfeszítések szükségesek, nevezetesen igazságügyi és belügyi téren, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és a határok ellenőrzését, valamint az állami támogatások kapcsán a versenyt illetően, továbbá a környezetvédelem területén a jogszabályok minden területen történő bevezetését, valamint a horizontális jogi szabályozást illetően,

Politikai helyzet és kritériumok

1.   elismeri, hogy amint azt a Bizottság jelentése is leszögezte, Románia megfelel a koppenhágai politikai kritériumoknak és megerősítette intézményeinek stabilitását, ezáltal garantálva a demokráciát, a jog uralmát, az emberi jogokat és a kisebbségek ‐ egyaránt a magyar és a roma kisebbség ‐ elismerését és védelmét, ám az igazságszolgáltatás és a közigazgatás terén áthatóbb reformokra, a korrupció elleni küzdelem területén pedig nagyobb erőfeszítésekre van szükség;

2.   örömmel nyugtázza, hogy Románia előrelépéseket tett a közigazgatási és igazságszolgáltatási reformok terén, és kidolgozta a közigazgatási reform stratégiáját, amelyre feltétlenül szükség volt a közszolgálati rendszer decentralizálása és a politikák összehangolása érdekében; meggyőződése, hogy Románia felismeri annak fontosságát, hogy folytatnia kell a közigazgatási és igazságügyi reformokat mint elsődleges fontosságú feladatokat, és hogy a jövőben is jelentős erőfeszítéseket fog szentelni ezen reformok széles körű végrehajtásának;

3.  Romániát a közigazgatási rendszer reformjának mielőbbi végrehajtására biztatja, hisz ez elengedhetetlenül szükséges Románia Európai Unióhoz való sikeres csatlakozásához; javasolja, hogy fordítson különleges figyelmet a 2004. májusi közigazgatási reformstratégiában foglalt rendelkezések megvalósításának, különösen hangsúlyozva a közalkalmazottak megfelelő anyagi megbecsülését, érdemeik alapján és nyílt versenyben történő előléptetését, jobb menedzsmentjét és képzését; üdvözli a közszolgálatban állók etikai kódexének 2004. februári elfogadását;

4.   üdvözli Románia a decentralizáció és a helyi igazgatás területén tett erőfeszítéseit, különösen a 2004. májusi stratégiát; de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Románia még nem oldotta meg azokat a problémákat, melyeket a Bizottság 2003-as jelentésében meghatározott; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megerősítsék a helyi szintű igazgatási képességeket és a pénzügyi gazdálkodást, egyúttal azt is biztosítva, hogy a helyi önkormányzat elegendő bevétellel, valamint emberi és anyagi erőforrással rendelkezzen;

5.   elismeri, hogy az elvárásoknak megfelelően rendkívüli rendelkezéseket csak a román alkotmányban foglalt "kivételes körülmények között" alkalmaztak, ám sajnálattal veszi tudomásul, hogy a valóságban e gyakorlat alkalmazása nem csökkent; megismétli a román kormány felé tett azon kérését, hogy térjen át a rendkívüli rendelkezések gyakori alkalmazásáról a hagyományos jogi eljárások alkalmazására; felhívja a figyelmet a "kivételes körülmények" fogalom világosabb és egyértelműbb meghatározásának szükségességére a rendkívüli rendelkezések vonatkozásában;

6.   elismerően nyilatkozik Románia alkotmányának 2003 októberében történt módosításáról, amely hozzájárult a parlamenti eljárások ésszerűsítéséhez azáltal, hogy a két ház számára jogalkotási módokban elsődleges hatásköröket biztosít; azon a véleményen van, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a politikák tervezési folyamata és a jogalkotási folyamat javítása érdekében;

7.   felkéri Romániát ‐ és különösen az igazságszolgáltatási hatóságokat ‐ hogy teljes mértékben alkalmazzák a tájékoztatás szabadságára vonatkozó törvényeket; felkéri a román kormányt és a parlamentet, hogy tegyék átláthatóbbá a jogalkotási eljárást, megkönnyítve ezzel munkájuk média általi ellenőrzését;

8.   azon a véleményen van, hogy a szólásszabadságot illetően javult az újságírók jogi helyzete, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy emelkedett a tényfeltáró újságírók súlyos fizikai bántalmazását illető esetek száma, és kéri hogy ezen esetek felderítésére tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket; aggodalmát fejezi ki továbbá a tömegtájékoztatás területén működő számos egyesület továbbra is ingatag anyagi helyzete miatt, ugyanis emiatt a hatóságok nyomást gyakorolhatnak rájuk; ezért úgy véli, további erőfeszítésekre van szükség a tömegtájékoztatási eszközök függetlenségének biztosítása érdekében;

9.   felhívja Romániát, hogy az elfogadott törvények konkrét megvalósítására való összpontosítás révén erősítse meg a román kormány által jóváhagyott ‐ az igazságügyi rendszer reformjának végrehajtására vonatkozó ‐ stratégiát és cselekvési tervet; ennek érdekében felhívja Romániát, hogy minél előbb teremtse meg e reform hatékonyságának biztosításához szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat;

10.   üdvözli a bírói és a végrehajtó hatalom szétválasztása érdekében tett eddigi intézkedéseket, például az igazságügyi miniszter azon hatáskörének megszüntetését, hogy bírói kinevezésekről vagy előléptetésekről határozhat; aggodalmát fejezi ki a Bizottság azon következtetése miatt, miszerint egy közelmúltbeli hivatalos felmérés megerősítette, hogy a végrehajtó hatalom továbbra is befolyásolja a bírósági eljárások kimenetelét; megismétli azon kérését, hogy erősítsék meg az igazságszolgáltatás függetlenségét és hivatásos voltát; felhívja Romániát, hogy teremtsen kedvezőbb környezetet a bírói hatalom gyakorlása számára azáltal, hogy több bírát alkalmaz és számukra több lehetőséget biztosít a szakmai továbbképzésre, valamint az EU tagállamaiban meghatározott legjobb gyakorlatok rendelkezésre bocsátása révén; felhívja Romániát, hogy tegyen eleget a Bizottság éves jelentésében foglalt, erre vonatkozó ajánlásoknak, biztosítva a valódi jogállamiságot;

11.   sürgeti Romániát, hogy tegyen jelentős előrelépést a decentralizáció és a helyi autonómia területén azáltal, hogy több és elegendő pénzügyi és emberi erőforrást bocsát a helyi hatóságok rendelkezésére, modernizálja azok munkamódszereit, megemeli a fizetéseket, és hatékony képzést biztosít;

12.   üdvözli, hogy a kormány három törvényből álló, a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácsról, az igazságügyi rendszerről és a bírák jogállásáról szóló törvénycsomagot fogadott el; felhívja az igazgatási szerveket, hogy kezdjék el ezen 2004. szeptember 30-tól hatályos törvények alkalmazását, amelyek célja, hogy jelentősen javítsák az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét és hatékonyságát;

13.   nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság által az egyesülési szabadságot érintően megfogalmazott aggodalmak ellenére a nemzeti kisebbségek alternatív politikai szervezeteinek bejegyzése komoly akadályokba ütközött, megakadályozva ezzel a választásokon való részvételüket;

14.   megállapítja, hogy a korrupció még mindig nagy aggodalomra ad okot; és ebben a vonatkozásban ijesztőnek tartja a Bizottság azon megállapítását, hogy a sikeresen felderített korrupciós ügyek száma Romániában csekély, különösen a magas szintű korrupció esetén; felhívja a román kormányt, hogy fokozza a korrupció elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseket, elsősorban a magas szintű korrupció vonatkozásában; felhívja Romániát, hogy tegyen további erőfeszítéseket azért, hogy a korrupcióellenes hatóság nagyobb hatáskörökkel rendelkezzen, és biztosítsa annak függetlenségét és hatékonyságát; üdvözli Románia pozitív válaszát az Európai Parlament azon felhívására, hogy növelje a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda alkalmazottainak létszámát és az eddigi konstruktív részvételt az Európa Tanácson belül működő Korrupcióellenes Államok Szervezetében (GRECO), és sürgeti, hogy ennek érdekében további előrelépéseket tegyen;

15.   felhívja Romániát, hogy mivel az emberkereskedelem áldozatainak származási országa, tranzit országa és célja is egyben, hozzon célirányos intézkedéseket ezen a területen, így például az érintett román hatóságok (határőrség, rendőrség, ügyészség, idegenrendészet, nemzeti menekültügyi iroda stb.) és a szomszédos országokbeli megfelelőik közötti együttműködés fokozása terén, és szolgáltasson hiteles éves adatokat annak érdekében, hogy ezen intézkedések előrehaladását fel lehessen mérni;

16.   üdvözli Romániának a schengeni kritériumok elfogadására vonatkozó 2004. júliusi cselekvési tervét, és felkéri ennek mielőbbi teljes érvényű végrehajtására, felszerelései, infrastruktúrája és humán erőforrása korszerűsítési folyamatának meggyorsítása és az ukrajnai, moldovai és fekete-tengeri határai ellenőrzésének és felügyeletének javítása érdekében;

17.   örömmel nyugtázza, hogy Románia ‐ a Parlament kéréseinek és a nemzetközi felhívásoknak eleget téve ‐ nemzeti gyermekvédelmi szabványokat és a nemzetközi örökbe fogadásra vonatkozó szigorú szabályokat vezetett be; úgy véli, hogy az új jogi keret megfelelő alkalmazása hozzájárulhat a gyermekek jogai védelmének javításához; ezért úgy véli, hogy ezek végrehajtását teljes mértékben biztosítani kell; emlékeztet arra, hogy foglalkozni kell az összes olyan család ügyével, amelyekre a moratórium vonatkozik, és ebből adódóan üdvözli azt a kezdeményezést, hogy a közeljövőben nemzetközi bizottságot hozzanak létre ezen esetek egy részének kivizsgálására;

18.   kéri, hogy különös figyelmet szenteljenek az intézményi felügyeletet elhagyó gyermekeknek és fiatal felnőtteknek, akiket megfelelő módon újra integrálni kell a közösségbe, támogatni kell és meg kell védeni a visszaélésektől;

19.   örömét fejezi ki amiatt, hogy Románia az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott gyakorlatnak megfelelően módosította jogi szabályozását a büntetés végrehajtási intézmények fogva tartottakkal szembeni nem megfelelő bánásmód elleni küzdelmet illetően, azonban aggodalmának ad hangot amiatt, ami a rendőrségen, a börtönökben és a pszichiátriai kórházakban való nem megfelelő bánásmódot illeti, amelyekről még mindig érkeznek bejelentések; felhívja a román hatóságokat, hogy fordítsanak figyelmet erre a területre, és hogy minden visszaélést vizsgáljanak ki hatékonyan és állítsák bíróság elé mindazokat, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért;

20.  Komoly aggodalmának ad hangot a szellemi fogyatékos embereknek az elmegyógyintézetekben való önkényes fogva tartása miatt, valamint az elmegyógyintézetekben és más, a szellemi fogyatékos emberek számára létesített bentlakásos intézményekben a nem megfelelő körülmények és a megfelelő ellátás hiánya miatt; felhívja Romániát, hogy a lehető legsürgősebben tegyen lépéseket a helyzet orvoslására, és biztosítsa, hogy az összes gyógyintézet és az összes intézmény rendelkezzen megfelelő forrásokkal a gyógykezelésekhez és a megfelelő életkörülményekhez;

21.   úgy véli, hogy alkalmazzák ugyan a romák hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem érdekében kidolgozott stratégiát, ám aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság becslése szerint még mindig igen gyakoriak a romák elleni erőszakkal és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos esetek, még a hivatalos intézményekben is; felhívja a román kormányt, hogy növelje erőfeszítéseit ezen a területen, és részesítse előnyben az oktatást és a képességfejlesztést a megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos különleges intézkedésekkel egyetemben; üdvözli a Nemzeti Romaügyi Ügynökség nemrégiben történt létrehozását;

Gazdasági kritériumok

22.   üdvözli, hogy a Bizottság jelentésének következtetései szerint Románia megfelel a működőképes piacgazdaság követelményeinek, és határozottan valósítja meg a strukturális reformok programját, amelynek eredményeképpen helytáll majd a verseny nyomásával és az Unió belső piaci erőivel szemben;

23.   felhívja Romániát, hogy hozzon megfelelőbb intézkedéseket a makrogazdasági stabilitás fenntartása érdekében és mélyítse el a strukturális reformokat, hangsúlyozza, hogy a vállalati szféra deficitjének folyamatos csökkentése érdekében szükséges biztosítani a pénzügyi fegyelmet, az energetikai termékek a költségek fedezése szerinti folytonos árkiigazítását, valamint az állami vállalatok pénzügyi teljesítményének javítását;

24.   felkéri a kormányt, vigye véghez a privatizációs folyamatot, tisztázza az e folyamat során adódott nézeteltéréseket, és sürgősen szüntesse meg a nem működőképes vállalatokat; úgy véli, hogy az igazságszolgáltatási rendszer és a közigazgatás működése terén további előrelépést kell elérni annak érdekében, hogy a törvényt egységes és kiszámítható módon lehessen alkalmazni, kedvező körülményeket teremtve a külföldi cégeknek és befektetéseknek;

25.   emlékeztet arra, hogy Romániában a szegénység továbbra is rendkívül súlyos probléma, noha az erre vonatkozó 2003‐2004-es mutatók enyhe csökkenést jeleznek; üdvözli a román kormány munkáját, amely elsőrendű céljává tette a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelmet, és fontos előrelépéseket tett a legfontosabb kihívások ‐ nevezetesen az állami intézményeket elhagyó fiatalok, a munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó fiatalok, a gazdálkodó családok, a nyugdíjasok, a hajléktalanok és a romák csoportja ‐ meghatározása tekintetében, és Romániát a legmegfelelőbb megoldások megtalálására buzdítja; üdvözli a szociális segélyek juttatásának módját szabályozó jogi keret létrehozását és a civil szervezetek e segélyek kiosztásába való bevonása érdekében tett erőfeszítéseket; felkéri a román hatóságokat, hogy folytassák a szegénység felmérésére hivatott statisztikák fejlesztését és fejezzék be a Bizottsággal együtt készített társadalmi felzárkóztatására vonatkozó jelentést;

26.   üdvözli, hogy Románia számos, a szociális védelemre vonatkozó törvényt fogadott el, valamint növelte a szociális védelemre irányuló közkiadásokat és elfogadta a 2003‐2004-re szóló, a szolidaritást serkentő szociális programot; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Romániának a jelenlegieknél határozottabb intézkedéseket kellene hoznia annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsen az országban az új vállalkozások létrehozásához, mint a jövőbeni gazdasági fellendülés alapjához; és biztatja Romániát, hogy folytassa a szociális védelmi rendszer reformját, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatások javítására, ide értve a mentális egészséggondozás átfogó reformját és a fogyatékkal élők társadalmi integrációját;

A közösségi vívmányokra vonatkozó kritériumok

27.   úgy véli, hogy Romániának sikerült a területek nagy részén kielégítően teljesítenie a jogharmonizációt, és ha továbbra is ilyen ütemben halad előre, teljesítve kötelezettségvállalásait, akkor jó úton halad ahhoz, hogy a csatlakozás tervezett időpontja előtt végrehajtsa a joganyag átültetését;

28.   támogatja Romániát az adminisztratív képességek növelése érdekében tett erőfeszítéseiben a vívmányok többségét illetően; felhívja Románia figyelmét, hogy a jogalkotás területén tapasztalható előrelépés, valamint a cselekvési tervek elfogadása nem elegendő, megvalósítási és végrehajtási mechanizmusokat kell létrehozni valamennyi területen, a törvények ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó külön intézkedéseket kell hozni, továbbá évente pontos számadatokat kell közzétenni az intézkedésekkel kapcsolatos fejlődés értékelése érdekében;

29.   felkéri Romániát, hogy energikusan alkalmazza a termékek szabad mozgására, a tőke szabad mozgására, a vámra és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozóan előírt eljárásokat;

30.   felkéri Romániát, hogy jelentős mértékben növelje a környezetvédelemhez kapcsolódó valamennyi területre vonatkozó jogszabályok végrehajtását; felkéri, hogy javítsa horizontális környezetvédelmi jogszabályozásának harmonizációját, különös tekintettel a levegő minőségére, a hulladékgazdálkodásra, a víz minőségére és a környezetvédelemre, valamint egyéb más területekre;

31.   támogatja a román kormány azon törekvését, hogy a Duna-deltát Natura-2000 területként fejlessze, és felhívja a Bizottságot, hogy társuljon ezen tevékenységekhez azáltal, hogy azt mint Ukrajnával közös, határon átnyúló intézkedést támogatja, valamint felajánlja közreműködését a jelenlegi érdekellentétek megoldásában, amelyek egyébként akadályokat gördítenének Európa ezen fontos természeti területének teljes védelme elé;

32.   úgy véli, az állami támogatásokat illetően a román kormánynak jelentős előrelépéseket kell tennie a jogszabályok alkalmazása terén;

33.   annak biztosítására sürgeti Romániát, hogy teljesítsék a magas szintű követelményeket a közbeszerzés és a versenyeztetési szabályok és eljárások terén, a közösségi jogrendszernek megfelelő módon;

34.   úgy véli, hogy az európai alapokat kezelő ügynökségek adminisztratív és végrehajtási képességeit növelni kell; úgy ítéli meg, hogy mezőgazdasági téren Romániának meg kell erősítenie a SAPARD-ügynökség adminisztratív képességeit és végrehajtását;

35.  felkéri Romániát, hogy a szociális és foglalkoztatási politika területén ügyeljen arra, hogy megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a munkahelyi ellenőrzések növelésére a munkahelyi egészségügyi és biztonsági szabályok betartásának biztosítása érdekében, továbbá kéri, hogy szenteljen nagyobb figyelmet az ipari környezet javítására;

36.   sürgeti a román kormányt, hogy javítsa az Európai Szociális Alap bevezetésének feltételeit, és egyúttal a stratégiai foglalkoztatási intézkedések finanszírozásának befogadására vonatkozó képességeket is;

37.  megjegyzi, hogy Románia joganyagának a közösségi vívmányokkal való harmonizációja viszonylag kielégítő az energia, az ipar, a kutatás és a távközlés területén, mégis felkéri a kormányt, hogy szenteljen nagyobb figyelmet az iparpolitikára vonatkozó jogszabályok végrehajtásának, tekintettel arra, hogy e terület szerkezeti gyengesége miatt korlátozott ezen jogszabályok alkalmazási lehetősége, úgy ítéli meg, hogy az energiaellátás aktív biztonságára is sürgősen szükség van, mivel a nem hatékony fűtőrendszerek leszerelése és az életképtelen szénbányák még mindig fontos kihívást jelentenek, a munkával kapcsolatos nehézségekkel való szembenézéshez szociális intézkedések meghozatala szükséges, a távközlési szektor liberalizációs stratégiáját pedig felül kell vizsgálni;

38.   rámutat arra, hogy a 2004-es évre a Romániának nyújtott teljes előcsatlakozási pénzügyi támogatás mintegy 825 millió eurót tett ki, azaz 405,3 millió eurót a PHARE nemzeti programból, 158,7 millió eurót a SAPARD-tól, és 289, illetve 343 millió euro közötti összeget az ISPA-tól; így a támogatás összmennyisége körülbelül az ország GDP-je 1,4%-ának felel meg;

39.   felkéri Romániát, folytassa a regionális politikát és a strukturális eszközök összehangolását illető erőfeszítéseit, az adminisztratív képességeit olyan szintre emelve, amelynek köszönhetően ezen eszközöket teljes mértékben ki tudják használni;

40.   felkéri Romániát, szenteljen nagyobb figyelmet az igazságügyre és belügyekre vonatkozó jogszabályok alkalmazásának és ennek érdekében erősítse meg a jog alkalmazásáért felelős ügynökségeket és intézményeket, mivel azok kevés munkaerővel és kevés szakmai továbbképzési lehetőséggel rendelkeznek; továbbá kéri, hogy gyorsítsa fel a kisajátított tulajdonok visszaszolgáltatását és az egyházak javainak visszaszolgáltatására vonatkozó jogalkotást;

41.  Komoly aggodalmának ad hangot a környezetvédelmi fejezettel kapcsolatban kialkudott hosszú átmeneti időszak miatt, különös tekintettel a Rosia Montana-i bányafejlesztésekre, ami súlyos környezetvédelmi fenyegetés az egész régió számára;

Következtetés

42.   kifejezi azon óhaját, és lehetségesnek tartja, hogy ‐ amennyiben Romána, a Tanács és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket ‐ 2004 végéig a tárgyalások gyorsan és kielégítő eredménnyel záruljanak le a csatlakozási szerződés a lehető legkorábbi, 2005-ös aláírása érdekében, így lehetővé téve a 2007 január 1-jei csatlakozást;

43.   emlékeztet arra, hogy súlyos mulasztás esetén (a csatlakozási okmány 37., 38. és 39. cikke értelmében) Romániára, ugyanúgy, mint Bulgáriára és valamennyi új tagállamra különleges védzáradék alkalmazható;

44.   felhívja Románia figyelmét, hogy ‐ Bulgáriához hasonlóan ‐ alkalmazható rá a különleges védelmi eljárás, amelynek értelmében, ha a Bizottság azt tapasztalja, hogy fennáll annak a veszélye, miszerint Románia nem lesz képes eleget tenni a csatlakozásából adódó, vagyis a vívmányok végrehajtására és a koppenhágai politikai kritériumok tiszteletben tartására vonatkozó követelményeknek, javasolhatja a Tanácsnak ‐ amely egyhangú döntéssel határoz ‐ Románia csatlakozásának elhalasztását egy évvel; Románia csatlakozását saját érdemei és teljesítménye alapján kell megvalósítani;

45.   különös szigorral fogja ellenőrizni a szerződés aláírása és a tulajdonképpeni csatlakozás közötti időszak alatt bekövetkező változásokat, ebben a vonatkozásban felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a Külügyi Bizottságon keresztül;

46.   ösztönzi Romániát, hogy a tárgyalások során tett valamennyi kötelezettségvállalását pontosan és kitartóan valósítsa meg; mindent megtesz annak érdekében, hogy a Bizottság szigorú nyomon követési és intenzív támogatási intézkedést hozzon létre, amely Romániát csatlakozási folyamatában segíti;

o
o   o

47.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Románia kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament állásfoglalása Zimbabwéról

P6_TA(2004)0112 RC-B6-0212/2004

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a zimbabwei helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a legutóbbi, 2004. január 15-i állásfoglalására(1),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel a zimbabwei lakosság 75%-a ‐ mintegy 9 millió ember ‐ él jelenleg a létminimum alatt, és a világélelmezési program 2004 decemberében csak 1,6 millió embernek tud élelmiszersegélyt biztosítani a Mugabe-rendszer beavatkozása miatt,

B.   mivel a Mugabe-rendszer fokozza a politikai elnyomást a közrendészeti és biztonsági törvény és más, ehhez hasonló intézkedések keretében, valamint további elnyomó jogszabályok révén, mint pl. a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény, amely megsérti az olyan alapvető emberi jogokat, mint az egyesülési szabadság,

C.   mivel különös aggodalomra ad okot Roy Bennett ellenzéki parlamenti képviselő esete, aki ellen a megválasztása óta eltelt öt évben rosszindulatú üldözési hadjáratot folytat a Mugabe-rendszer; mivel Roy Bennett parlamenti képviselőt 2004. október 28-án hamis vádak alapján tizenkét hónapos, nehéz fizikai munkavégzéssel járó börtönbüntetésre ítélték és jelenleg gyalázatos körülmények között tartják fogva Mutokóban,

D.   mivel az általános választásokat 2005 márciusára írták ki Zimbabwéban, de mivel a rendszer választási bizottságról szóló törvénye és a zimbabwei választási törvény nem felel meg a szabad és tisztességes választásokhoz szükséges, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) által megkívánt előírásoknak,

E.   mivel a vezető ellenzéki Demokratikus Változásért Mozgalom (MDC) addig nem akarja megerősíteni a részvételét a 2005. márciusi választáson, amíg nem szavatolják a szabad és tisztességes választások alapfeltételeit,

F.   mivel az MDC vezetőjét, Morgan Tsvangirait, akit a zimbabwei hatóságok folyamatosan fenyegetnek, az Európai Parlamentben, továbbá európai és afrikai fővárosokban tett látogatását követő közelmúltbeli hazatérésekor ismét zaklatták,

G.   mivel a közelmúltban mély szakadások keletkeztek a zimbabwei kormányzópártban, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió‐Nemzeti Front-ban (Zanu-PF),

1.   ragaszkodik ahhoz, hogy haladéktalanul szüntessék meg a politikai beavatkozást a nemzetközi élelmiszersegélyek elosztásába annak érdekében, hogy megakadályozzák a Zanu-PF kormányt az élelmiszer politikai fegyverként való felhasználásában;

2.   ragaszkodik ahhoz, hogy az elnyomó jogszabályokat, mint pl. a közrendészeti és biztonsági törvényt semmisítsék meg, és hogy az elkövetkezendő választásokat Zimbabwéban a SADC elveinek és a demokratikus választásokra vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően tartsák meg, beleértve a 2004. augusztus 17-én Mauritiuson elfogadott iránymutatásokat, továbbá biztosítsanak akadálytalan hozzáférést a nemzetközi megfigyelőknek és vessenek véget az ellenzéket támogatók megfélemlítésének;

3.   követeli, hogy haladéktalanul engedjék szabadon Roy Bennett parlamenti képviselőt és hagyjanak fel a családja és munkatársai ellen alkalmazott erőszakkal és megfélemlítéssel;

4.   felhívja Zimbabwe szomszédait ‐ és különösen Thabo Mbeki dél-afrikai elnököt, aki a közelmúltban beszédet mondott az Európai Parlamentben ‐ hogy a zimbabwei nép nevében szálljon síkra a kedvező változás elérése érdekében, és biztosítsa, hogy a zimbabwei kormány teljes mértékben működjön együtt a SADC-szal és a tágabb nemzetközi közösséggel a szabad és tisztességes választások és az erőteljes és jól időzített nemzetközi ellenőrző jelenlét érdekében;

5.   üdvözli az Emberi Jogok Afrikai Bizottsága által megtett lépéseket a zimbabwei visszaélések jelentésére, és hangsúlyozza, hogy az Afrikai Uniónak továbbra is figyelemmel kell kísérnie az emberi jogokat, a polgári jogokat és a zimbabwei politikai helyzetet, és ezekre való tekintettel kell eljárnia, valamint továbbra is fenn kell tartania ezt a szakértői értékelő folyamatot egész Afrikában;

6.   ismételten hangsúlyozza a Tanáccsal és a Bizottsággal szembeni követelését, hogy az EU Mugabe-rendszer ellen életbe léptetett szankcióinak kiskapuit szüntessék meg, és hogy a szankciókat következetesen hajtsák végre; kéri továbbá, hogy a Tanács és a Bizottság maximálisan támogassa a szabad és tisztességes zimbabwei választásokra irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, különösen a helyi, regionális és nemzetközi megfigyelő missziók technikai támogatását;

7.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának, Zimbabwe kormányának és parlamentjének, Dél-Afrika kormányának és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az Afrikai Unió Bizottsága és Végrehajtó Tanácsa elnökének és a SADC főtitkárának.

(1) 1 Elfogadott szövegek, P5_TA(2004)0033.

Az Európai Parlament állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről

P6_TA(2004)0113 RC-B6-0218/2004

Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.   tekintettel az ENSZ nagy afrikai tavakról szóló Dar-es-Salaam-i konferenciáján, tizenhat afrikai államfő jelenlétében elhangzott ünnepélyes fogadalmakra,

B.   mivel e konferencia után alig egy héttel ismét ruandai csapatok hatoltak a Kongói Demokratikus Köztársaságba, az elmúlt tíz év során immáron harmadik alkalommal,

C.   mivel az ellenséges indulatok kiújulása következtében a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén élő polgári lakosságot nap mint nap az a veszély fenyegeti, hogy háborús bűnök áldozatává válik és emberi jogai súlyosan csorbulnak; továbbá megdöbbenéssel értesülve a kongói nők ellen alkalmazott szexuális és egyéb erőszakról, illetve arról, hogy az áldozatok nagy része nem részesülhet állapotának megfelelő orvosi ellátásban,

D.   megdöbbenéssel értesülve bizonyos, az ENSZ kongói demokratikus köztársaság-béli missziójának (MONUC) katonai és polgári állományához tartozó személyek által a polgári lakosság ellen elkövetett szexuális, pedofil és más típusú erőszakos cselekményekről,

E.   mivel a Kongói Demokratikus Köztársaság azért küzd, hogy talpra állhasson egy romboló hatású, három millió áldozatot követelő, hat éves konfliktus után, amely továbbra is destabilizálja Közép-Afrikát és komoly szenvedést okoz az ország polgári lakosságának,

F.   mivel a Kongói Demokratikus Köztársaság rendkívül kényes átmeneti állapotban van, miközben az életképes intézmények létrehozásának nehéz feladata is rá hárul; hangsúlyozva, hogy ennek az átmenetnek a sikeres lezárásához valamennyi érintett fél együttműködése szükséges,

G.   mivel az 1994-ben megbukott hatalmat szolgáló ruandai haderő jelenléte az országban már tíz éve ürügyként szolgál a jelenlegi ruandai hatalom fegyveres csapatainak jelenlétére a Kongói Demokratikus Köztársaságban,

H.   mivel a nemzetközi közösség alulbecsülte az Interahamwe és a volt FAR (Forces armées rwandaises, Ruandai Hadsereg) elleni fellépés szükségét,

I.   mivel az ENSZ vizsgálóbizottságának 2004. augusztusi jelentése hangsúlyozza Ruandának a kongói kormány ellen lázadó erők, különösen a Bukavu városát 2004. júniusában elfoglaló erők felfegyverzésében és támogatásában, akárcsak fegyverkészleteknek Kivuban a ruandai haderő általi raktározásában játszott szerepét,

J.   mivel 2003 augusztusában az Egyesült Nemzetek Szervezete 3,4 millióra becsülte a fegyveres konfliktus következtében saját országukon belül lakhelyváltoztatásra kényszerült, nagyrészt a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében élő kongóiak számát,

K.   mivel az Afrikai Unió még aktívabban részt kíván venni az illegális fegyveres csoportok, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében működő ruandai csapatok lefegyverzésében,

L.   mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentése szerint továbbra is nagy számban kerülnek be illegális fegyverek a Kongói Demokratikus Köztársaságba, az ország határain keresztül,

M.   mivel az 1999-es lusakai és 2002-es pretoriai egyezmények előírásainak értelmében soha nem volt még ennyire fontos a Kongói Demokratikus Köztársaság területén tartózkodó fegyveres csoportok lefegyverzése,

N.   mivel Ituri körzetben, illetve Észak- és Dél-Kivu tartományokban még mindig nem állt helyre a béke, a természeti erőforrások illegális kitermelésének folytatása pedig továbbra is viszályt kelt,

1.   elítéli Ruanda egyoldalú katonai fellépését és követeli a ruandai csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását a kongói területekről;

2.   úgy véli, hogy ez az egyoldalú akció súlyos következményekkel járhat a nagy tavak térségének békefolyamatára és stabilitására nézve; és hangsúlyozza minden vállalt kötelezettség betartásának szükségességét;

3.   felszólítja Ruanda kormányát, hogy tartsa tiszteletben a Kongói Demokratikus Köztársaság területi integritását, továbbá kéri a konfliktus valamennyi résztvevőjét, hogy tartsák tiszteletben a 2003-as békeszerződéseket, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalásait, és ezeknek megfelelően cselekedjenek;

4.   hangsúlyozza, hogy a nagy tavak térsége békéjéről és biztonságáról szóló 2004. november 20-i Dar-es-Salaam-i (Tanzánia) nemzetközi konferencia során az államfők elkötelezték magukat arra, hogy véget vetnek a régióban a konfliktusoknak;

5.   határozottan elítéli a fegyveres csoportok, illetve bizonyos, a MONUC katonai és polgári állományához tartozó személyek által a Kongói Demokratikus Köztársaságban igen nagy számban elkövetett szexuális erőszakot;

6.   kéri a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy hozzon létre egy sürgősségi orvosi ellátási programot az ország keleti felében a szexuális bűncselekmények áldozatai számára;

7.   felkéri a kongói kormányt, hogy a jogállam helyreállításának keretében állítsa törvény elé az erőszakos cselekmények valamennyi elkövetőjét;

8.   kedvezően fogadja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nők szexuális bántalmazására vonatkozó állítások kivizsgálására irányuló határozatát, a vizsgálat eredményeire várva pedig kéri az ügyben érintett személyek státuszának felfüggesztését;

9.   felkéri a Tanácsot, hogy minden lehetséges módon támogassa az Afrikai Uniót a Kongó területén tartózkodó ‐ különösen a korábbi ruandai hatóságokból származó ‐ illegális fegyveres csoportok (Interahamwe és ex-FAR) a MONUC-kal együtt és az ENSZ felhatalmazásával történő lefegyverzése megszervezésében;

10.   reméli, hogy az Európai Unió tagállamainak fegyveres csapatai aktívan hozzájárulnak az Afrikai Unió és az egyesített Kongói Nemzeti Hadsereg békefenntartó erőinek megszervezéséhez;

11.   nyomatékosan felkéri a Tanácsot, hogy az ARTEMIS hadművelet példájára sürgősen szervezzen meg egy újabb európai uniós missziót a Kongói Demokratikus Köztársaságba, a béke helyreállítása érdekében az ország keleti részében, különösen a Ruandával határos területen;

12.   kéri a fegyverekre vonatkozó embargó tiszteletben tartását és egy, a fegyverek országon belüli és nemzetközi szállítását ellenőrző rendszer létrehozását;

13.   felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy léptessen életbe büntető intézkedéseket (közlekedési korlátozásokat, banki tilalmat) azon személyek ellen, akikről bebizonyosodott a fosztogatásokban való részvétel, valamint mindazon személyek ellen, akik veszélyeztetik a békefolyamatot;

14.   követeli a választási naptár tiszteletben tartását, annak érdekében, hogy a kongóiak vezetőiket szabadon és demokratikusan választhassák meg;

15.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Afrikai Uniónak, a kongói és ruandai kormánynak és az ENSZ főtitkárának.

Az Európai Parlament állásfoglalása Bhopalról

P6_TA(2004)0114 RC-B6-0216/2004

Az Európai Parlament,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel 2004-ben van a bhopali tragédia 20. évfordulója, ami a történelem során valaha bekövetkezett legsúlyosabb ipari katasztrófa,

B.   mivel 1984. december 2-ának éjszakáján több mint 35 tonna mérgező gáz szivárgott ki egy, az egyesült államokbeli Union Carbide Corporation (UCC) nevű multinacionális vállalat indiai leányvállalata, a Union Carbide India Limited (UCIL) tulajdonában lévő, növényvédő szereket gyártó üzemből, amelyből legalább 24 tonna fokozottan mérgező metil-izocianát volt,

C.   mivel az ezt követő 2-3 napon több mint 7000 ember halt meg, míg a sérültek száma ezt jóval meghaladta, és mivel az elmúlt 20 évben becslések szerint 15-30 ezer ember halt bele a gázszivárgással kapcsolatos betegségekbe; a madhya pradesh-i kormány Bhopali Gázsegély- és Helyreállítási Osztálya 2003-as éves jelentése kimutatta, hogy 2003 októberére 15 248 haláleset miatt és 554 895 sérülés vagy rokkantság esetében nyújtottak be kártérítést,

D.   mivel ma is több mint 100 000 ember szenved krónikus és gyengeséggel járó betegségekben a gázszivárgás miatt, amelyek kezelése jórészt hatástalan, amely gyakran arra kényszeríti őket, hogy társadalmi kivetettként nélkülözve és nyomorúságban éljenek, és amely miatt ma már "élő halott"-nak nevezik őket,

E.   mivel a már 1982-ben elhangzott, a bhopali üzemmel kapcsolatos jelentős biztonsági aggályokra vonatkozó figyelmeztetések ellenére a Union Carbide egyértelműen nem alkalmazta ugyanazokat a biztonsági normákat a tervezés és a működtetés során Bhopalban, mint az USA-ban, nevezetesen Bhopalban nem létezett átfogó vészhelyzeti terv vagy rendszer a helyi közösség figyelmeztetésére a szivárgásokról,

F.   mivel a Union Carbide által hátrahagyott vegyi anyagok még ma is mérgezik a vízellátást, ami rákot és születési rendellenességeket okoz,

G.   mivel 1999-ben a helyi talajvíz és kútvíz vizsgálata a baleset helyszínének közelében a várhatónál 20 000 - 6 milliószor magasabb higanyszinteket tárt fel; mivel rákot és agykárosodást, valamint születési rendellenességeket okozó vegyi anyagokat is találtak a vízben; és mivel a triklór-etén (a magzati fejlődést bizonyítottan károsító vegyi anyag) szintje 50-szer volt magasabb, mint az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség biztonsági határa,

H.   mivel azóta, hogy a Dow Chemicals a Union Carbide-ot 2001-ben több mint 10 milliárd dollárért megvásárolta, az új tulajdonosok egyrészt elutasították a bhopali helyszín megtisztítását, amely így továbbra is szennyez, másrészt visszautasították az érintettek orvosi kezelésének támogatását,

I.   mivel 20 évvel később a túlélők még mindig várnak a megfelelő kártérítésre, orvosi segítségre és kezelésre, valamint az átfogó gazdasági és társadalmi újjáépítésre,

J.   mivel 1989-ben a Union Carbide és indiai fiókvállalata 470 millió dollár értékben jogi megállapodást kötött India kormányával az összes kártérítési igény fedezésére, amelyet az indiai Legfelső Bíróság jóváhagyott, és amelynek értelmében a teljes összeg haladéktalanul kifizetésre került India kormányának a Legfelső Bíróság döntése után,

K.   mivel a 470 millió dolláros összeg az ügyvédi díjak és a korrupt indiai tisztviselőknek juttatott állítólagos megvesztegetések kifizetése után a katasztrófa minden áldozata után nevetséges, 300 dolláros összegre csökkent, amely még az orvosi költségeket sem fedezte,

L.   mivel 2004 júliusában India Legfelső Bírósága utasította India kormányát, hogy szabadítson fel minden további rendezési forrást az áldozatok számára,

M.   mivel az évek során a 105 000 áldozatnak szánt összeget több mint ötször annyi elhunyt, sérült és fogyatékosságot szenvedett ember között osztották szét, mint amennyit a kárrendezés kiszámításánál a Legfelső Bíróság figyelembe vett, ami súlyos igazságtalanságokat eredményezett az áldozatok számára, és mivel még ennek a végül kiosztott kis összegnek a kifizetése is csak 1992-ben kezdődött,

N.   mivel az indiai kormány keveset tett az emberek megvédésére a további veszélyektől és sérülésektől, és még mindig nem értékelték a károkat, illetve nem készítettek tervet a helyreállításra,

O.   mivel a kárrendezés értelmében India kormánya felelősséget vállalt a bhopali lakosok orvosi ellátásáért a jövőbeli betegségek esetében,

P.   mivel az egészségügyi rendszer rossz minősége azt jelentette, hogy a legtöbb túlélőnek a kártérítésként kapott pénz nagy részét magánorvosi kezelésre kellett elköltenie,

Q.   mivel a Legfelső Bíróság 2004. májusi azon végzése ellenére, hogy tiszta ivóvizet kell biztosítani a szennyezett víz által érintett közösségeknek, Madhya Pradesh kormánya még nem hajtotta végre teljes mértékben a végzést,

R.   elismerve, hogy sem a UCC/Dow, sem az indiai/Madhya Pradesh-i kormány nem teljesítette vonatkozó kötelezettségeit, és a gázszivárgás megakadályozását, illetve következményeinek teljes körű megválaszolását, valamint a környezet és a víz mérgező és veszélyes anyagok kiszivárgása révén történő folyamatos szennyezésének megakadályozását és megszüntetését érintő feladatait,

1.   kifejezi legmélyebb együttérzését az elhunytak hozzátartozói, illetve azok felé, akik továbbra is a gázszivárgás hatásainak vannak kitéve, valamint felhív az áldozatok megfelelőbb kártalanítására, illetve kezelésére;

2.   elítéli, hogy a lakosok továbbra sem jutnak hozzá napi vízszükségletükhöz, míg a jogászok arról vitáznak, hogy kit terhel a felelősség a katasztrófában érintettek kapcsán;

3.   felhívja India és Madhya Paresh kormányát, hogy

4.   mély sajnálattal tölti el, hogy a Union Carbide és az indiai kormány közötti 1989-es rendezés nem járt pozitív hatással a gázszivárgás által érintettek számára, illetve egyáltalán nem fordítottak figyelmet ennek környezeti hatásaira;

5.   hangsúlyozza, hogy eddig sikertelenek voltak a túlélők azon átfogó erőfeszítései, hogy megfelelő igazságszolgáltatásban részesüljenek az egyesült államokbeli és az indiai bíróságok előtt;

6.   a jelenlegi bhopali helyzet független vizsgálatára szólít fel, lehetőleg az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának égisze alatt, külön előadók bevonásával egy indiai látogatásba, hogy megvizsgálják a UCIL/UCC tevékenységeinek, valamint a bhopali katasztrófának a talajvíz és környezetszennyezés kapcsán, és végeredményben az érintett közösségek emberi jogaira kifejtett hatásait;

7.   támogatja az Egészségügyi Világszervezet 2001 decemberében a vegyi biztonságról szóló nemzetközi program keretében indított kezdeményezését, amelynek célja, hogy nemzeti és globális szinten egyaránt javítsa a baleseti készültséget egy korai előrejelző rendszer, illetve a tagállamokban egy kapacitásépítési program kifejlesztése révén;

8.   aláhúzza, hogy a katasztrófa főként a rossz munkakörülményekre, a megfelelő biztonsági rendszer hiányára és a bhopali gyárban működő teljesen hibás kockázatértékelésre vezethető vissza, amely tényezők jól ismertek voltak a gyár vezetése és az indiai hatóságok előtt;

9.   úgy véli, hogy a munkahelyi egészségügy és biztonság biztosításának a fejlődő országokban beruházó valamennyi vállalat számára előfeltételnek kell lennie annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az ilyen katasztrófák;

10.   felszólítja a Bizottságot, hogy tanulmányozza, hogy az Európai Unió milyen módon tudna segíteni a telep teljes és végleges megtisztításában, és ennek megtörténtéig az ivóvíz biztosításában;

11.   üdvözli a Bizottság jogalkotási javaslatait (COM(2003)0644), miszerint további információk álljanak rendelkezésre a jelenleg használatban lévő mintegy 30 000 vegyi anyagról;

12.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához, India és Madhya Pradesh kormányaihoz és a Dow Chemical Company vállalathoz.