Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 6., 7. és 29. cikkére, valamint az EK-Szerződés 13. cikkére, amelyek kötelezik a tagállamokat az emberi jogok és a megkülönböztetésmentesség legmagasabb szintű védelmének biztosítására, továbbá tekintettel az európai alapjogi chartára,

–   tekintettel a korábbi, rasszizmusról, idegengyűlöletről és antiszemitizmusról szóló 1994. október 27-i(1), 1995. április 27-i(2), 1995. október 26-i(3), 1997. január 30-i(4) és 2000. március 16-i(5) állásfoglalásaira, a rasszizmussal és idegengyűlölettel foglalkozó vizsgálóbizottságának 1990. évi jelentésére, illetve a Holocaustról való megemlékezésről szóló, 2000. július 7-i írásbeli nyilatkozatára(6),

–   tekintettel a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló, 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendeletre(7) és a Megfigyelőközpontnak az EU-beli rasszizmusról szóló számos jelentésére, köztük az "Antiszemitizmus megjelenési formái az EU-ban 2002-2003" és "Az antiszemitizmusról alkotott felfogások az Európai Unióban" című jelentésekre, amelyeket 2004 márciusában tettek közzé,

–   tekintettel az antiszemitizmusról szóló, 2004. április 28-29-én Berlinben tartott második EBESZ konferencia berlini nyilatkozatára, és az EBESZ antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős személyes megbízott közelmúltban történt kinevezésére,

–   tekintettel a 2000. január 26-28-án, Stockholmban tartott Stockholmi Nemzetközi Holocaust Fórum nyilatkozatára, amely a Holocaustról szóló oktatás ösztönzésére szólított fel,

–   tekintettel arra, hogy 2005. január 27-ét az EU több tagállamában kinyilvánították a Holocaust emléknapjának,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel 2005. január 27., a náci Németország auschwitz-birkenaui haláltábora felszabadításának 60. évfordulója, ahol összességében 1,5 millió zsidót, romát, lengyelt, oroszt és más nemzetiségű foglyot, valamint homoszexuálist öltek meg, nem csupán jelentős alkalom az európai polgárok számára a Holocaust hatalmas szörnyűségéről és tragédiájáról való megemlékezésre és annak elítélésére, de arra is, hogy szó legyen az antiszemitizmus ‐ és különösen az antiszemita incidensek ‐ aggasztó növekedéséről Európában, valamint arra, hogy ismételten okuljunk a faji, etnikai, vallási vagy társadalmi hovatartozáson, politikai nézeteken vagy szexuális irányultságon alapuló elnyomás veszélyeinek tanulságaiból,

B.   mivel Európa nem feledheti el saját történelmét: a nácik által épített koncentrációs és megsemmisítő táborok földrészünk történelmének legszégyenletesebb és legfájdalmasabb fejezetei közé tartoznak; mivel az Auschwitzban elkövetett bűnöknek tovább kell élnie a jövőbeli generációk emlékezetében figyelmeztetésként az olyan népirtások ellen, amelyek a más emberi lények megvetésében, a gyűlöletben, az antiszemitizmusban, a rasszizmusban és a totalitarizmusban gyökereznek,

C.   mivel az EK-Szerződés 13. cikkének alkalmazásaként elfogadott jelentős európai uniós intézkedések ellenére különböző szinteken továbbra is alkalmaznak vallási és etnikai alapon megkülönböztetést,

D.   mivel az európai zsidóság az interneten terjesztett antiszemitizmus eredményeként a fenyegetettség növekedését érzi, amely a zsinagógák, temetők és egyéb vallásos kegyhelyek megszentségtelenítésében, zsidó iskolák és kulturális központok, valamint az európai zsidók ellen intézett támadásokban nyilvánul meg, és számos személyi sérülést eredményezett,

E.   mivel a Holocaust bevésődött az európai tudatba, különösen a zsidóság és a romák elleni, azok faji illetve vallási azonosságán alapuló gyilkos gyűlölete miatt, ám ennek ellenére az antiszemitizmus, valamint a faji és vallási előítéletek továbbra is nagyon súlyos veszélyt jelentenek áldozataikra és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság európai és nemzetközi értékeire, és ezért az európai és a globális biztonságra általában,

F.   mivel folyamatos párbeszédre van szükség a médiával arról, hogy tudósításaik és kommentárjaik hogyan járulhatnak hozzá pozitívan, illetve negatívan a vallási, etnikai és faji kérdések megértéséhez és a történelmi igazság bemutatásához,

1.   tiszteletét fejezi ki a nácik áldozatai iránt, és meggyőződése, hogy Európa tartós békéje csak a történelmére való emlékezésen alapulhat; elutasítja, továbbá szégyenletesnek és a történelmi igazsággal ellentétesnek ítéli meg a revizionista nézeteket és a Holocaust megtagadását, és aggodalmát fejezi ki a szélsőséges és idegengyűlölő pártok erősödése és azok nézeteinek egyre növekvő nyilvános támogatottsága miatt;

2.   felhívja az Európai Unió intézményeit, a tagállamokat és valamennyi demokratikus európai pártot, hogy

3.   sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, valamint a tagállamok helyi, regionális és nemzeti kormányzatait, hogy hangolják össze intézkedéseiket az antiszemitizmus és a kisebbségi csoportok, köztük a romák, illetve harmadik országok állampolgárai ellen intézett támadások elleni küzdelem terén a tagállamokban, a tolerancia és megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülése és a társadalmi, gazdasági és politikai integráció elősegítése érdekében;

4.   meg van győződve arról, hogy ezen erőfeszítések magukban kell, hogy foglalják a társadalom különböző szegmensei, köztük a különböző kulturális, etnikai és vallási közösségek közötti párbeszédet és együttműködést helyi, regionális és országos szinten;

5.   megerősíti meggyőződését, hogy az intolerancia, a diszkrimináció és a rasszizmus kiküszöbölésére irányuló erőfeszítéseknek létfontosságú részét képezi a megemlékezés és az oktatás, és sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az antiszemitizmus és rasszizmus elleni küzdelmet a Holocaust történelmi tanulságának különösen a fiatalok körében való tudatosításával:

6.   üdvözli a luxemburgi elnökség kinyilvánított szándékát, hogy újraindítsa a rasszizmusról és idegengyűlöletről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat(8) vitáját, és sürgeti a Tanácsot, hogy állapodjon meg a faji és vallási alapú gyűlöletre való uszítás tilalmáról az Európai Unióban a jogos szólásszabadság megőrzése mellett;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze a 2000/43/EK faji egyenlőségi irányelv(9) felülvizsgálatát az Európai Unió megkülönböztetés elleni intézkedéseinek megerősítése céljából, és hogy szervezzen egy nagyszabású konferenciát valamennyi érintett szereplő, különösen a politikai képviselők, a nemzeti, regionális és helyi szintű közintézmények, illetve az e téren tevékenykedő nem kormányzati szervezetek és egyesületek bevonásával;

8.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 323., 1994.11.21., 154. o. (2) HL C 126., 1995.5.22., 75. o. (3) HL C 308., 1995.11.20., 140. o. (4) HL C 55., 1997.2.24., 17. o. (5) HL C 377., 2000.12.29., 366. o. (6) HL C 121., 2001.4.24., 503. o. (7) HL L 151., 1997.6.10., 1. o. (8) HL C 75. E, 2002.3.26., 269. o. (9) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.