Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2004/2269(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0026/2005

Előterjesztett szövegek :

A6-0026/2005

Viták :

PV 22/02/2005 - 4

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2005)0034

Elfogadott szövegek
PDF 226kWORD 60k
2005. február 22., Kedd - Strasbourg
Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás
P6_TA(2005)0034A6-0026/2005

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai gazdaság helyzetéről - az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásról szóló előkészítő jelentésről (2004/2269(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság 2003. április 24-i, a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásáról szóló ajánlására (2003-2005 közötti időszak) (COM (2003)0170),

–   tekintettel a Bizottság 2004. április 7-i, a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásának aktualizálásáról szóló ajánlására (2003-2005 közötti időszak) (COM (2004)0238),

–   tekintettel a Bizottságnak az euróövezetre és az Európai Unióra vonatkozó 2004. őszi gazdasági előrejelzéseire (2004-2006),

–   tekintettel a Bizottság 2005. február 2-i, a tavaszi Európai Tanács elé terjesztett Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete című közleményére (COM (2005)0024),

–   tekintettel a 2000. március 23-24-i lisszaboni, a 2001. június 15-16-i göteborgi és a 2002. március 15-16-i barcelonai Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a 2003. március 20-21-i, a 2003. október 16-17-i, a 2004. március 25-26-i és a 2004. november 4-5-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a Wim Kok úr vezette Magas Szintű Munkabizottság Megfelelni a kihívásnak című jelentésére,

–   tekintettel a Bizottság 2003. november 11-i, Európai növekedési kezdeményezés - A tudásba és a hálózatokba való befektetés a növekedés és a foglalkoztatás fenntartására - Végleges jelentés az Európai Tanácsnak című közleményére (COM (2003)0690),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2003. október 30-i, az Unióban folyamatban lévő strukturális reform gazdasági és szociális hatásának, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatásának felmérése érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által gyűjtött tapasztalatok értékeléséről készített véleményére(1),

–   tekintettel a 2003. március 12-i, az európai gazdaság helyzetéről - a Bizottságnak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásról szóló ajánlására vonatkozó előkészítő jelentésről szóló állásfoglalására(2), a Bizottságnak a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásáról (2003-2005 közötti időszak) szóló ajánlására vonatkozó 2003. május 15-i állásfoglalására(3), valamint a 2003. október 16-17-i brüsszeli Európai Tanács eredményeire vonatkozó 2003. október 23-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a 2004. február 26-i, az európai gazdaság helyzetéről - az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásra vonatkozó előkészítő jelentésről szóló állásfoglalására(5) és a Bizottságnak a tagállamok és a Közösség átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásának 2004-re történő aktualizálásáról (2003-2005 közötti időszak) szóló ajánlására vonatkozó 2004. április 22-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a 2004. tavaszi csúcs előkészítéséről szóló 2004. február 26-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel az EK-Szerződés 99. cikke (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0026/2005),

A.   mivel az euróövezet és a 25 tagú Európai Unió növekedése lehetőségei alatt maradt és továbbra is alacsony; mivel a háztartások fogyasztása továbbra is bizonytalan, a 2005-2006-os gazdasági kilátások pedig elég szerények, ami hozzájárul a magas, és a jövőben is csak lassan csökkenő munkanélküliség fennmaradásához; mivel a II. világháború óta legalacsonyabb kamatok ellenére a befektetési kedv alacsony és legalábbis rövid távon nem várható változás; mivel a strukturális reformokat nem a megfelelő gondossággal hajtották végre valamennyi tagállamban, holott ezt egyhangúlag szükségesnek ítélték, és mivel a reformok közösségi szinten csak lassú fejlődést mutatnak,

B.   mivel a lisszaboni stratégia megköveteli az eszközök teljes bevonását, különösen az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatást (BEPG) és a pénzügyi terv megfelelő megvalósítását,

C.   mivel a fenntartható növekedés eléréséhez olyan szociális, foglalkoztatás- és környezetvédelmi politikákra van szükség, amelyek a következő generációk iránti felelősségen alapulnak és a szociális kohézió előmozdítását célozzák; továbbá mivel a szociális kohézió magas szinten való fenntartásához magas szintű foglalkoztatásra és megfelelő szintű társadalmi védelemre van szükség a Szerződésben előírt célkitűzéseknek megfelelően, és mivel a nyugdíjrendszer fenntarthatósága csak abban az esetben biztosítható, ha az európai gazdaság versenyképessége olyan mértékben nő, hogy az növekedést, befektetéseket és új vállalkozásokat eredményez,

D.   mivel egyes tagállamok túlzottan magas költségvetési hiánya a strukturális reformok hiányának a jele, és mivel pozitív összefüggés van a növekedés és a költségvetési fegyelem között; mivel az alacsony kamatlábak - amelyeket ez a fegyelem tesz lehetővé - hozzák létre a hosszú távú árstabilitásba vetett bizalmat, ami létfontosságú a gazdasági szereplők számára, és ezáltal megteremti a növekedéshez és a foglakoztatáshoz szükséges alapot,

E.   mivel a történelmien alacsony kamatlábak nem állították helyre a vállalatok bizalmát a befektetések hasznosságát illetően,

1.   sajnálatát fejezi ki a lisszaboni stratégia megvalósítása terén mutatkozó jelentős késés miatt, különösen egyes tagállamokban a strukturális és az államháztartási reformok terén, amely részben a kitűzött cél sokféleségének tudható be; ezért üdvözli a fő prioritások Wim Kok vezette munkabizottság általi meghatározását; felhívja a tagállamokat, hogy a fő prioritásokat határozottan hajtsák végre; ösztönzi a Bizottságot, hogy az erőfeszítéseit ezekre a területekre összpontosítsa; úgy véli, hogy a lisszaboni stratégia középtávú értékelése érdekében a 2003-2005 közötti időszakra vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások nem fogalmazódtak meg a tagállami gazdaságpolitikákban; felkéri továbbá Bizottságot, hogy értékelje a tagállamok által elért legjobb eredményeket és vonja le a tanulságokat; javasolja, hogy a lisszaboni stratégián belül a verseny és versenyképesség fokozásával nagyobb hangsúlyt fektessenek a növekedésre és a munkahelyteremtésre;

2.   emlékeztet arra, hogy a pénzügyi stabilitásnak, az államháztartás reformjának, és az Európai Központi Bank stabilitási politikájának köszönhető alacsony kamatlábak a lisszaboni stratégia tartóoszlopai; osztja a Gazdaságpolitikai Bizottság Éves jelentés a strukturális reformokról – 2005 című jelentésébe foglalt azon véleményét, hogy "nélkülözhetetlen a stabilitást és a növekedést támogató makroökonómiai keret", valamint hogy "a kormányok kizárólag megfelelő makroökonómiai környezetben tudják a strukturális reformok növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos minden előnyét kihasználni";

3.   javasolja az Unió rendelkezésre álló eszközei koordinációjának egyszerűsítését; javasolja a jelentések és programok csökkentését - mind közösségi, mind nemzeti szinten - a tagállamok nagyobb szerepvállalásának biztosítása céljából; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a belső piac kiteljesítésére tett erőfeszítéseit azokon a területeken, ahol még mindig vannak piacvédelmi akadályok és kereskedelmi korlátozások; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy tartsa fenn valamennyi szektorban a tisztességes feltételeken alapuló verseny biztosítására irányuló erőfeszítéseit;

4.   minden tekintetben támogatja az Európai Központi Bank függetlenségét, és úgy véli, hogy a monetáris politikának a gazdaságpolitikáért felelős szervek általi befolyásolása ellentétes lenne a Szerződéssel, mivel véget vetne ennek a függetlenségnek; javasolja, hogy harmonizálják a gazdasági hipotéziseket - amelyek alapján az euróövezetbe tartozó tagállamok költségvetését és költségvetési ütemtervét készítik -, figyelembe véve az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatást (BEPG) előkészítő ütemtervet és a foglalkoztatásra vonatkozó iránymutatást;

5.   ismételten kéri a munkaerőpiac reformjainak megvalósítását, a rugalmasság és a biztonság közötti egyensúly fenntartásával; emlékeztet, hogy támogatja a vállalkozási- és kezdeményezőkedvet, az innovációt és ipari versenyképességet elősegítő politikák megvalósítását, és ebben a vonatkozásban támogatja az adminisztráció egyszerűsítésére irányuló célkitűzéseket, valamint a vállalati adózással kapcsolatos akadályok elhárítását az adózás harmonizációjára vonatkozó "Monti-csomag" végrehajtása által; végül pedig hangsúlyozza, hogy a minőségi állások növelése a termelékenység javulásával fog járni Európában;

6.   úgy véli, hogy a megnövekedett termelékenység önmagában nem lesz elegendő az összes gazdasági és társadalmi igény kielégítéséhez szükséges növekedés biztosítására és a demográfiai változások következményeinek enyhítésére, különösen tekintettel a nyugdíj és egészségügyi rendszerekre, amelyek elengedhetetlenné teszik a munkaidő általános növekedését, valamint úgy véli hogy a strukturális reformok megvalósítása nem helyettesítheti a makrogazdasági politikát;

7.   aggodalmát fejezi ki, amiért még mindig magas a munkanélküliség aránya és amiért a foglalkoztatási arány előre jelzett növekedése mind az euróövezetben, mind pedig az Unió területén elégtelennek bizonyul; külön erőfeszítéseket sürget a tanácsadás és átképzés biztosítása terén a több mint hat hónapja munka nélkül lévők számára; hangsúlyozza a kis- és középvállalkozásoknak a munkahely-teremtésben betöltött rendkívül fontos szerepét és ebben a vonatkozásban aggodalmát fejezi ki a 2004-ben csődbe jutott kis- és középvállalkozások nagy száma miatt, sajnálva, hogy a kis- és középvállalkozások a nagy vállalkozásokkal ellentétben nem tudták teljes mértékben kihasználni az elmúlt néhány év kedvező pénzügyi feltételeit;

8.   hangsúlyozza a vállalkozói szellemet erősítő környezet, valamint az új vállalkozások létrehozását elősegítő kockázatvállalási kultúra kialakításának szükségességét az adminisztratív terhek kis- és középvállalkozások számára történő könnyítése, a szabályozási környezet egyszerűsítése, az adózás szintjének az Európai Unióban történő általános csökkentése, valamint a KKV-k pénzügyi forrásokhoz – különösen a kockázati tőkéhez - való hozzáférésének javítása révén; javasolja a KKV-k lehetőségeinek javítására irányuló reformokat; felhívja a figyelmet arra, hogy a mikrohitelek meghatározó szerepet játszhatnak vállalkozások és munkalehetőségek teremtésében; kéri az ilyen eszközök részletes vizsgálatát, közösségi szinten történő figyelembe vételét és használatát;

9.   ismételten hangot ad azon óhajának, hogy az Unió fokozatosan váljon önellátóvá az energia előállítását illetően, a megújuló energiák használatának előmozdításával és a kőolajat helyettesítő anyagok - mint például a hidrogén - fejlesztésének támogatásával; megállapítja, hogy habár a kőolaj 2004-es drágulása várhatóan nem fog tartós inflációnövekedést okozni, ez nem kedvez a bizalomnak, különösen amiatt, hogy közvetlenül csökkenti a háztartások vásárlóerejét és fenntartja a bizonytalanságot a befektetéseket illetően, ráadásul akkor, amikor a külső kereslet is várhatóan gyengül; szükségesnek véli a hagyományos energiafajták hatékonyságának növelését, különösen azokét, amelyek nem veszélyeztetik a kiotói jegyzőkönyv célkitűzéseit;

10.   megállapítja, hogy a fejlett országok háztartásaiban az alapvető fogyasztási termékek és a késztermékek aránya - még az olcsóbb és jobb minőségű termékeké is - csökkent az egészségügyi, kommunikációs és üdülési kiadások javára, és megállapítja a szolgáltatási szektor jelentőségét az európai GDP-ben és a foglalkoztatottságban; ebből következtetve úgy véli, hogy az ágazat termelékenységének csökkenése jelentősen lassítja az európai növekedést, ezért kéri, hogy ebben az ágazatban részesítsék előnyben a tájékoztatási és kommunikációs technológiákba való befektetéseket és innovációt, amelyek alapvető szerepet játszanak a termelékenység növelésében; javasolja a szektor nagyobb mértékű megnyitását a magánszolgáltatók előtt és a vállalkozói szellem ösztönzését;

11.   felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a jövő szempontjából fontos befektetéseket, előnyben részesítve a kutatási - beleértve az alapkutatást is - és fejlesztési befektetéseket és a versengést, a magas szintű technológiák, a környezetet tiszteletben tartó technológiák, az infrastrukturális és transzeurópai hálózatok, valamint az oktatás és az egész életen át tartó tanulás terén; javasolja a tudomány és a kutatás állami támogatásának növelését; rámutat egy olyan környezet fontosságára, amely ösztönzőleg hat a kutatás és fejlesztés, valamint a termékpiacok jobb integrációjának előmozdítására, továbbá a pénzügyi piacok pozitívabb hozzáállására a kockázatosabb befektetési formák iránt; úgy véli továbbá, hogy a szociális szolgálatokba történő befektetések - különösen a gyermekgondozást illetően - lényeges feltételei a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésének és a nők foglalkoztatási aránya növelésének; felhívja a Bizottság figyelmét a szakértelmet igénylő munkák elégtelen kihasználására a szolgáltatások terén, amelyek helyi jellegüknél fogva még értékesebbek mind a magán, mind pedig a közszférában; hangsúlyozza a szolgáltatásba való befektetés és a munkahelyek létrehozásának szükségességét, különösen az oktatásban, a helyi szociális szolgáltatásokban, a gyermek és idősgondozás, valamint az otthoni segítségnyújtás terén, úgy véli, hogy figyelembe kell venni a népesség elöregedését, mivel ez szükségszerűen a munkaképes népesség elöregedéséhez is vezet; megállapítja, hogy az idősebb munkavállalóknak gyakran vannak az előmenetellel kapcsolatos problémáik, illetve előfordul, hogy túl idősnek tartják őket az előléptetésre és a továbbképzésre, vagy úgy vélik, hogy előléptetésük és továbbképzésük túl költséges lenne; ennek megfelelően úgy véli, hogy az ilyen munkavállalók számára személyre szabott kezdeményezésekre van szükség a tanácsadás és a továbbképzési rendszer területén;

12.   megállapítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelem jelentős részt tesz ki a tagállamok külkereskedelmében, így a belső piac kialakítását a gazdasági növekedés és következésképpen az Unió szociális fejlődése érdekében be kell fejezni; ezenkívül megállapítja, hogy a harmadik országokkal való kereskedelem nagy részét a fejlett országokkal való kapcsolatok jelentik, ahol a szakképesítés és a munkabér szintje a tagállamokéhoz hasonló; megállapítja azonban, hogy az egyre növekvő számú versenytárs - beleértve Kínát, Indiát és Brazíliát - gyakran képes ugyanazon minőségben, de sokkal versenyképesebb áron kínálni termékeit és szolgáltatásait;

13.   úgy véli, hogy az egyenlő esélyeken alapuló szabad és tisztességes nemzetközi kereskedelemnek a Dohában tett kötelezettségvállalásokon alapuló növekedése elősegíti a szegény országok fejlődését, a fejlett országok számára pedig új piacot teremt, és a fejlődő országok csak a növekedés által érhetik el a lakosságuk jövedelmének növelését és a szociális és környezetvédelmi standardok magasabb szintjét; felkéri a Bizottságot, hogy a következő BEPG meghatározásában legyen tekintettel ezen megállapításokra;

14.   ismételten megfogalmazza azon óhaját, hogy a nemzeti parlamenteket és az Európai Parlamentet jobban vonják be a BEPG-ről folytatott tárgyalásokba; úgy véli, hogy ennek eredménye nemcsak a nagyobb demokratikus ellenőrzés lesz, hanem az is, hogy ezeket az irányelveket a tagállamok jobban magukévá tudják tenni és így határozottabban elkötelezik magukat végrehajtásukra;

15.   úgy véli, hogy a gazdaságpolitika koordinációjához hiteles és összehasonlító kimutatásokra van szükség és felkéri a Bizottságot, hogy növelje az Eurostat erőforrásait annak érdekében, hogy a tagállamok kimutatásainak begyűjtési és ellenőrző feladatát elláthassa, valamint, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és más illetékes nemzetközi szervezetek keretében munkálkodhasson a kimutatások hitelességének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében; úgy véli, hogy az igazgatási terhek és a statisztikai adatgyűjtés költségei nem lehetnek akadályai a vállalkozások versenyképességének; kéri, hogy a vállalkozói szellem mérése során a kulcsfontosságú mutatókra összpontosítsanak;

16.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a szociális partnereknek.

(1) HL C 32., 2004.2.5., 103. o.
(2) HL C 61. E, 2004.3.10., 294. o.
(3) HL C 67. E, 2004.3.17., 295. o.
(4) HL C 82. E, 2004.4.1., 592. o.
(5) HL C 98. E, 2004.4.23., 162. o.
(6) Elfogadott szövegek, P5_TA(2004)0378.
(7) HL C 98. E, 2004.4.23., 156. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat