Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2003/0302(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0012/2005

Előterjesztett szövegek :

A6-0012/2005

Viták :

PV 07/03/2005 - 12

Szavazatok :

PV 08/03/2005 - 9.2

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2005)0061

Elfogadott szövegek
PDF 464kWORD 246k
2005. március 8., Kedd - Strasbourg
Földgázvezeték-hálózatokhoz való hozzáférés ***II
P6_TA(2005)0061A6-0012/2005
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a földgázvezeték-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (11652/2/2004 – C6-0188/2004 – 2003/0302(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11652/2/2004 – C6-0188/2004),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2003)0741)(1) vonatkozó, első olvasat során elfogadott álláspontjára(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0012/2005),

1.   jóváhagyja a módosított közös álláspontot;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) Elfogadott szövegek, 2004.4.20., P5_TA(2004)0301.


Az európai parlament álláspontja amely második olvasatban 2005. március 8-án került elfogadásra a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P6_TC2-COD(2003)0302

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(2),

mivel:

(1)  A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) jelentős mértékben hozzájárult a földgáz belső piacának kialakításához. Ugyanakkor szükség van a keretszabályozás szerkezeti módosításaira ahhoz, hogy a még meglévő akadályokat sikerüljön felszámolni a belső piac végleges megvalósítása érdekében, különös tekintettel a földgáz-kereskedelemre. További műszaki szabályokra van szükség, különösen a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások, illetve a kapacitás-allokációs mechanizmusokat, a szűk keresztmetszet kezelésére vonatkozó eljárásokat érintő alapelvek, továbbá az átláthatósági követelmények tekintetében.

(2)  Az Európai Gázszabályozási Fórum (a továbbiakban: a Fórum) által 2002-ben elfogadott "A helyes gyakorlatra vonatkozó iránymutatások" első csoportjának végrehajtása és nyomon követése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az iránymutatásokban megállapított szabályok valamennyi tagállamban történő maradéktalan végrehajtása, illetve a gyakorlatban az egyenlő piacra jutási feltételek minimális biztosítékainak megteremtése érdekében szükséges, hogy ezek a szabályok végrehajthatók legyen.

(3)  A közös szabályok második csoportját "A helyes gyakorlatra vonatkozó második iránymutatások" címmel a Fórum 2003. szeptember 24-25-én tartott ülésén fogadták el, és e rendelet célja, hogy az említett iránymutatások alapján meghatározza a hálózati hozzáférésre és a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatásokra, a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárásokra, az átláthatóságra, valamint az egyensúlyozásra és a kapacitási jogok kereskedelmére vonatkozó alapelveket és szabályokat.

(4)  A 2003/55/EK irányelv 15. cikke lehetővé teszi a kombinált szállítói és elosztói rendszerüzemeltetést. Ennek következtében e rendelet nem írja elő azoknak a nemzeti szállító- és elosztói rendszereknek az átalakítását, amelyek összhangban vannak a 2003/55/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel, és különösen annak 15. cikkével.

(5)  E rendelet hatálya kiterjed azokra a magasnyomású vezetékekre, amelyek a helyi elosztó vezetékeket összekötik a földgázhálózattal, és amelyeket elsődlegesen nem a helyi elosztás során használnak

(6)  Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján a hálózati hozzáférés díjait megállapítják; e kritériumoknak maradéktalanul meg kell felelniük a megkülönböztetésmentesség elvének, a jól működő belső piac szükségleteinek, maradéktalanul figyelembe kell venniük a rendszeregyensúly szükségleteit, tükrözniük kell a felmerült tényleges költségeket, amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak, és egyidejűleg biztosítaniuk kell a befektetések megfelelő megtérülését, valamint amennyiben szükséges, figyelembe kell venniük a díjszabások szabályozó hatóságok által történő összehasonlítását.

(7)  A hálózati hozzáférés díjának kiszámításánál lényeges figyelembe venni a felmerült tényleges költségeket, amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak, valamint a befektetések megfelelő megtérülésének szükségességét, illetve az új infrastruktúra kialakítását célzó ösztönzések szükségességét. E tekintetben, különösen, ha a vezetékek között valódi verseny van, a díjszabások szabályozó hatóságok által történő összehasonlításait mint releváns módszert kell figyelembe venni.

(8)  A díjak meghatározását célzó piaci alapú intézkedések, úgymint aukciók, alkalmazásának összeegyeztethetőnek kell lenniük a 2003/55/EK irányelvben meghatározott rendelkezésekkel.

(9)  Szükséges, hogy a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások közös minimumszabályai a gyakorlatban is biztosítsák a Közösség egész területén a hozzáférés egységes minimális szintjét, és biztosítsák, hogy a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások kellőképp összeegyeztethetők, valamint a jól működő belső földgázpiacból származó előnyök kiaknázhatók legyenek.

(10)  A szállítási rendszerüzemeltetők hálózatához történő, megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó harmonizált szállítási szerződésekre vonatkozó hivatkozások nem jelentik azt, hogy egy bizonyos rendszerüzemeltető szállítási szerződésébe foglalt szerződési feltételeknek meg kell egyezniük az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam másik szállítórendszerére vonatkozó szerződési feltételekkel, kivéve amennyiben minimumkövetelményeket állapítanak meg, amely minimumkövetelményeknek valamennyi szállítási szerződésnek meg kell felelnie.

(11)  A szerződéses hálózati szűk keresztmetszetek kezelése a gáz belső piacának végleges megvalósításának lényeges kérdése. Olyan közös szabályokat szükséges kialakítani, amelyek kiegyensúlyozzák a nem használt kapacitás felszabadításának szükségességét a "használd, vagy elveszíted" elvnek megfelelően a kapacitás birtokosainak azon jogaival, amely szerint a kapacitást akkor használják, amikor az szükséges, ugyanakkor fokozzák a kapacitás likviditását.

(12)  Bár a hálózatok fizikai keresztmetszete jelenleg ritkán okoz gondokat a Közösségben, ez a jövőben előfordulhat. Ezért szükséges a szűk keresztmetszetek kapacitás-allokációs alapelveit ilyen körülményekre vonatkozóan meghatározni.

(13)  A földgázhálózathoz történő hatékony hozzáférés céljából a rendszerhasználóknak tájékoztatásra van szükségük, különösképpen a műszaki követelményekre és a rendelkezésre álló kapacitásra vonatkozóan annak érdekében, hogy kiaknázhassák a belső piac keretén belül felmerülő üzleti lehetőségeket. Ezen átláthatósági követelmények egységes minimumszabályait ki kell alakítani. A vonatkozó információk közzététele különböző eszközök útján történhet, beleértve az elektronikus eszközöket is.

(14)  A szállítási rendszerüzemeltetők által működtetett, megkülönböztetésmentes és átlátható földgáz-egyensúlyozási rendszerek lényeges mechanizmust jelentenek, különösen az újonnan piacra lépők esetében, akik számára teljes értékesítési portfóliójuk egyensúlyban tartása fokozottabb nehézséget jelenthet, mint azon társaságok számára, akik az adott piacon már régóta jelen vannak. Ezért meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a szállítási rendszerüzemeltetők ezeket a mechanizmusokat a hálózathoz való hozzáférés megkülönböztetésmentesen, átlátható és hatékony feltételeinek megfelelő módon működtessék.

(15)  Az elsődleges kapacitási jogok kereskedelme a versenyző piac fejlesztésének és a likviditás megteremtésének fontos része. Ezért e kérdésben e rendeletnek meg kell határoznia az alapszabályokat.

(16)  Biztosítani kell, hogy a kapacitási jogokat szerző vállalkozások e jogokat értékesíteni tudják más, engedéllyel rendelkező vállalkozások részére is annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megfelelő likviditási szint fenntartását a kapacitások piacán. Ez a megközelítés azonban nem zárja ki annak a rendszernek alkalmazását, amellyel a nemzeti szinten meghatározott és egy adott időszak során fel nem használt kapacitást nem megszakítható alapon újra elérhetővé teszik a piac számára.

(17)  A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják az e rendeletben meghatározott szabályoknak, valamint az e rendelet értelmében elfogadott iránymutatásoknak való megfelelést.

(18)  Az e rendelethez csatolt iránymutatások tartalmazzák a helyes gyakorlatokra vonatkozó második iránymutatások alapján meghatározott különös részletes végrehajtási szabályokat. Adott esetben ezek a szabályok idővel változni fognak, figyelembe véve a nemzeti földgázrendszerek különbözőségeit.

(19)  Az e rendelet mellékletében foglalt iránymutatások módosítására irányuló javaslatát megelőzően a Bizottságnak a Fórum keretén belül előzetes konzultációt kell folytatnia a szakmai szervezetek által képviselt és az iránymutatások által érintett minden féllel, valamint a tagállamokkal, és fel kell kérnie a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportját a közreműködésre.

(20)  A tagállamoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak meg kell adniuk a megfelelő információt a Bizottság számára. Ezeket az információkat a Bizottság bizalmasan kezeli.

(21)  E rendelet és az e rendelettel összhangban elfogadott iránymutatások nem érintik a közösségi versenyszabályok alkalmazását.

(22)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(4) összhangban kell elfogadni.

(23)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen a földgázszállító-rendszerekhez való hozzáférés feltételeire vonatkozó tisztességes szabályok kialakítását, maguk a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  E rendelet célja, hogy a nemzeti és regionális piacok jellegzetességeinek figyelembevételével megkülönböztetésmentes szabályokat állapítson meg a földgázszállító-rendszerekhez való hozzáférési feltételekre vonatkozóan, a földgáz belső piacának megfelelő működése érdekében.

Ez a célkitűzés magában foglalja harmonizált elvek megállapítását a díjak és a díjszámítás módszerei, a hálózathoz való hozzáférés és a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások létrehozása tekintetében, valamint a kapacitás-allokáció és a szűk keresztmetszetek kezelése, az átláthatósági követelményeknek, az egyensúlyozásra vonatkozó szabályoknak és az egyensúlyozási díjaknak a meghatározása, továbbá a kapacitás-kereskedelem elősegítése tekintetében.

(2)  A tagállamok létrehozhatnak egy, a 2003/55/EK irányelvvel összhangban felállított és e rendelet követelményeinek megfelelő szervezetet vagy testületet egy vagy több olyan feladat ellátása céljából, amely feladat általában a szállítási rendszerüzemeltetőkhöz tartozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában:

   1. "szállítás": a földgáz hálózaton, túlnyomórészt nagynyomású csővezetéken, de nem termelési csővezeték-hálózaton és nem az elsődlegesen a helyi földgázelosztás keretében használt nagynyomású vezetékeken történő szállítása a fogyasztókhoz történő eljuttatás céljából, kivéve a gázszolgáltatást;
   2. "szállítási szerződés": a szállítási rendszerüzemeltető által a rendszerhasználóval, a szállítás tárgyában kötött szerződés;
   3. "kapacitás": normál köbméter/időegységben vagy energiaegység/időegységben kifejezett maximális szállított mennyiség, amelyre a rendszerhasználó a szállítási szerződés előírásainak megfelelően jogosult;
   4. "fel nem használt kapacitás": az a nem megszakítható kapacitás, amelyet a rendszerhasználó a szállítási szerződés keretében ugyan megszerzett, de a szerződésben meghatározott határidő lejártára nem nominált;
   5. "szűk keresztmetszetek kezelése": a szállítási rendszerüzemeltető kapacitás-portfóliójának kezelése, figyelembe véve az optimális és maximális kihasználtságot a műszaki kapacitás, illetve a jövőbeni szűk keresztmetszetek és áteresztő pontok időben történő felmérése tekintetében;
   6. "másodlagos piac": az elsődleges piacon kívül értékesített kapacitás piaca;
   7. "nominálás": a rendszerhasználó előzetes jelentése a szállítási rendszerüzemeltető részére arról a tényleges áramlásról, amelyet a rendszerbe kíván betáplálni vagy onnan kivenni;
   8. "újranominálás": további jelentés a helyesbített nominálásról;
   9. "rendszeregyensúly": a szükséges szállítólétesítményeket is beleértve a szállítóhálózatra vonatkozó valamennyi helyzet, amikor a földgáz nyomása és minősége a rendszerüzemeltető által megállapított alsó- és felső határérték között marad annak érdekében, hogy a földgázszállítás műszaki szempontból garantálható legyen;
   10. "egyensúlyozási időszak": azon időszak, amelynek során egy energiaegységben kifejezett földgázmennyiség vétele a minden rendszerhasználó által ellentételezendő ugyanazon földgázmennyiség bevitelével a szállítóhálózatba, a szállítási szerződéssel vagy a üzemi és kereskedelmi szabályzattal összhangban;
   11. "a rendszerhasználó": egy szállítási rendszerüzemeltető ügyfele vagy potenciális ügyfele, valamint maguk a rendszerüzemeltetők is, amennyiben a szállításhoz kapcsolódóan feladatuk ellátásához az szükséges;
   12. "megszakítható szolgáltatások": a szállítási rendszerüzemeltető által kínált, a megszakítható kapacitásra vonatkozó szolgáltatások;
   13. "megszakítható kapacitás": olyan gázszállítási kapacitás, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető a szállítási szerződésben meghatározott feltételek értelmében megszakíthat;
   14. "hosszú távú szolgáltatások": a szállítási rendszerüzemeltető által kínált egyéves vagy annál hosszabb időre szóló szolgáltatások;
   15. "rövid távú szolgáltatások": a szállítási rendszerüzemeltető által kínált egy évnél rövidebb időre szóló szolgáltatás;
   16. "nem megszakítható kapacitás": nem megszakítható gázszállítási kapacitás, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető szerződésben garantál;
   17. "nem megszakítható szolgáltatások": a szállítási rendszerüzemeltető által kínált, a nem megszakítható kapacitásra vonatkozó szolgáltatások;
   18. "műszaki kapacitás": az a maximális biztos kapacitás, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető kínálhat a rendszerhasználóknak, figyelembe véve a szállítóhálózatra vonatkozó rendszeregyensúlyt és üzemeltetési követelményeket;
   19. "szerződéses kapacitás": az a kapacitás, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető szállítási szerződés keretében oszt ki a rendszerhasználónak;
   20. "rendelkezésre álló kapacitás": a műszaki kapacitásnak az a része, amelyet nem osztottak ki, de a rendszerben egy adott időpontban rendelkezésre áll;
   21. "szerződéses szűk keresztmetszet": az a helyzet, amikor a biztos kapacitás iránti kereslet szintje meghaladja a műszaki kapacitást;
   22. "elsődleges piac": közvetlenül a szállítási rendszerüzemeltető által értékesített kapacitás piaca;
   23. "fizikai szűk keresztmetszet": az a helyzet, amikor a tényleges szállítások iránti kereslet szintje egy adott időpontban meghaladja a műszaki kapacitást.

(2)  A 2003/55/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, az e rendelet alkalmazása szempontjából lényeges fogalom-meghatározásokat is alkalmazni kell, kivéve a 2003/55/EK irányelv 2. cikke 3) pontjában a szállításra vonatkozó fogalommeghatározást.

3. cikk

A hálózati hozzáférés díjai

(1)  A szabályozó hatóságok által a 2003/55/EK irányelv 25. cikkének (2) bekezdése alapján jóváhagyott, a szállítási rendszerüzemeltetők által alkalmazott díjaknak, illetve a számításukhoz használt módszereknek, továbbá az irányelv 18. cikkének (1) bekezdése értelmében közzétett díjaknak átláthatóknak kell lenniük, figyelembe kell venniük a rendszeregyensúlyra és annak fejlesztésére vonatkozó szükségleteket, és a tényleges költségeket kell tükrözniük, amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak, és egyidejűleg biztosítaniuk kell a befektetések megfelelő megtérülését, és adott esetben figyelembe kell venniük a díjszabások szabályozó hatóságok által történő összehasonlításait. A díjakat és a számításukhoz használt módszereket megkülönböztetésmentesen kell alkalmazni.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a díjakat piaci alapú intézkedések, úgymint aukciók révén is meg lehet állapítani, amennyiben ezeket az intézkedéseket és az így elért bevételeket a szabályozó hatóság jóváhagyja.

A díjak, illetve a számításukhoz használt módszerek megkönnyítik a hatékony földgázkereskedelmet és a versenyt, miközben elkerülhetővé teszik a rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozást, továbbá ösztönzik a befektetéseket, és biztosítják a szállítóhálózatok együttműködő-képességének fenntartását vagy kialakítását.

(2)  A hálózati hozzáférés díjai nem korlátozhatják a piac likviditását, és nem torzíthatják a különböző szállítórendszerek határain átnyúló kereskedelmet. Amennyiben a díjszerkezet vagy az egyensúlyozási mechanizmusok közötti különbségek akadályoznák a szállítórendszereken keresztül történő kereskedelmet, a 2003/55/EK irányelv 25. cikkének (2) bekezdése ellenére, a szállítási rendszerüzemeltetők ‐ szoros együttműködésben az illetékes nemzeti hatóságokkal ‐ tevékenyen érvényt szereznek a díjszerkezetek és a díjszabási elvek konvergenciájának, beleértve az egyensúlyozást is.

4. cikk

Harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások

(1)  A szállítási rendszerüzemeltetők:

   a) biztosítják, hogy valamennyi rendszerhasználó számára megkülönböztetésmentesen nyújtanak szolgáltatásokat. Ha a szállítási rendszerüzemeltetők különböző ügyfelek számára ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, azonos szerződési feltételeket kell alkalmazniuk, vagy a 2003/55/EK irányelv 25. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően az illetékes hatóság által jóváhagyott harmonizált szállítási szerződések alkalmazásával, vagy közös rendszer kód használatával.
   b) egyaránt biztosítják a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos nem megszakítható és megszakítható szolgáltatásokat. A megszakítható kapacitás ára tükrözi a megszakítás valószínűségét.
   c) hosszú távú és rövid távú szolgáltatásokat egyaránt nyújtanak a rendszerhasználók számára.

(2)  A nem szabványos kezdőnappal aláírt vagy a szabványos egyéves szállítási szerződéseknél rövidebb időtartamra kötött szállítási szerződések a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek megfelelően nem eredményezhetnek a szolgáltatás piaci értékét nem tükröző, önkényesen alkalmazott magasabb vagy alacsonyabb díjakat.

(3)  Adott esetben a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások a rendszerhasználók által nyújtott, hitelképességükre vonatkozó megfelelő garanciák megléte esetén nyújthatók. A garanciák nem képezhetnek jogosulatlan piacra lépési korlátot, valamint megkülönböztetésmentesnek, átláthatónak és arányosnak kell lenniük.

5. cikk

A kapacitás-allokációs mechanizmusok és a szűk

keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárások elvei

(1)  Valamennyi, a 6. cikk (3) bekezdésében említett releváns ponton elérhető maximális kapacitást a piaci szereplők számára ‐ a rendszeregyensúly és a hatékony hálózatüzemeltetés figyelembevételével ‐ hozzáférhetővé kell tenni.

(2)  A szállítási rendszerüzemeltetőknek olyan, megkülönböztetésmentes és átlátható kapacitás-allokációs mechanizmusokat kell alkalmazniuk és közzétenniük, amelyek:

   a) megfelelő gazdasági jelzéseket adnak a műszaki kapacitás hatékony és maximális kihasználása érdekében, valamint megkönnyítik az új infrastruktúrába történő beruházást;
   b) a piaci mechanizmusokkal összeegyeztethetők, beleértve az azonnali piacokat és a kereskedési pontokat, ugyanakkor rugalmasak és képesek a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodásra;
   c) összeegyeztethetők a tagállamok hálózat-hozzáférési rendszereivel.

(3)  Amennyiben a szállítási rendszerüzemeltetők új szállítási szerződéseket kötnek, vagy újratárgyalják a már meglévő szállítási szerződéseket, a szerződéseknél a következő elveket figyelembe kell venni:

   a) szerződéses szűk keresztmetszet esetén a szállítási rendszerüzemeltető a fel nem használt kapacitását legalább a következő napra felkínálja megszakítható szolgáltatásként az elsődleges piacon,
   b) a rendszerhasználók ‐ amennyiben úgy kívánják ‐ jogosultak a kihasználatlan, szerződésben vállalt kapacitásukat a másodlagos piacon viszonteladásra bocsátani vagy alhaszonbérletbe adni. A tagállamok előírhatják, hogy a rendszerhasználók erről értesítsék vagy tájékoztassák a szállítási rendszerüzemeltetőket.

(4)  Amennyiben a meglévő szállítási szerződésekben vállalt kapacitás kihasználatlan marad és szerződéses szűk keresztmetszet áll elő, a szállítási rendszerüzemeltetőknek a (3) bekezdést kell alkalmazniuk, kivéve, ha ez sértené a meglévő szállítási szerződésekben előírt kötelezettségeket. Amennyiben ez sértené a meglévő szállítási szerződéseket, a szállítási rendszerüzemeltetők ‐ a (3) bekezdéssel összhangban ‐ az illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően a kihasználatlan kapacitás másodlagos piacon történő felhasználása iránti kérelmet nyújtanak be a rendszerhasználóhoz.

(5)  Fizikai szűk keresztmetszet fennállása esetén a szállítási rendszerüzemeltetőnek vagy, adott esetben, a szabályozó hatóságoknak megkülönböztetésmentes, átlátható kapacitás-allokációs mechanizmusokat kell alkalmazniuk.

6. cikk

Átláthatósági követelmények

(1)  A rendszerhasználók hatékony hálózati hozzáférésének eléréséhez szükséges műszaki információval együtt a szállítási rendszerüzemeltetők az általuk nyújtott szolgáltatásokkal és a vonatkozó alkalmazott feltételekkel kapcsolatos, részletes információt tesznek közzé.

(2)  Az átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes díjak biztosítása, valamint a földgázhálózat hatékony hasznosításának megkönnyítése érdekében a szállítási rendszerüzemeltetők vagy az illetékes nemzeti hatóságok a díj kialakításáról, annak módszereiről és struktúrájáról ésszerűen és kellően részletezett információt tesznek közzé.

(3)  Az általuk nyújtott szolgáltatásokról valamennyi szállítási rendszerüzemeltető a műszaki, a szerződésben vállalt és a rendelkezésre álló kapacitásokról minden releváns pont tekintetében ‐ beleértve a betáplálási és kiadási pontokat ‐ számszerűsített információt tesznek közzé rendszeresen és folyamatosan, valamint szabványosított, felhasználóbarát módon.

(4)  A szállítórendszerek releváns pontjait ‐ amelyekről az információt közzé kell tenni ‐ a rendszerhasználókkal folytatott konzultációt követően az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(5)  Amennyiben a szállítási rendszerüzemeltető úgy ítéli meg, hogy titoktartási okokból nem jogosult valamennyi kért adatot közzétenni, engedélyt kell kérnie az illetékes hatóságoktól az érintett pontra vagy pontokra vonatkozó információ közzétételének korlátozására.

Az illetékes hatóságok az engedélyt eseti alapon megadhatják vagy elutasíthatják, különös figyelemmel a jogos üzleti titok tiszteletben tartásának szükségességére és a földgáz belső versenypiacának megteremtésére vonatkozó célkitűzésre. Amennyiben az engedélyt megadták, a rendelkezésre álló kapacitást közzé kell tenni azon számszerűsített adatok feltüntetése nélkül, amelyek a titoktartást megsérthetnék.

Az e bekezdésben említett engedély nem adható meg, amennyiben ugyanazon a ponton három vagy több rendszerhasználó rendelkezik szerződésben vállalt kapacitással.

(6)  A szállítási rendszerüzemeltetők az e rendeletben előírt információt mindig értelmezhető formában, mennyiségileg egyértelmű és könnyen hozzáférhető módon, valamint megkülönböztetésmentes módon teszik közzé.

7. cikk

Egyensúlyozási szabályok és az egyensúlytól való eltérésért kiszabott díjak

(1)  Az egyensúlyozási szabályok ‐ amelyeket tisztességes, megkülönböztetésmentes és átlátható módon kell kialakítani ‐ objektív kritériumokon alapulnak. Az egyensúlyozási szabályok a valós rendszerigényeket tükrözik, figyelembe véve a szállítási rendszerüzemeltető rendelkezésére álló forrásokat.

(2)  Nem piaci alapú egyensúlyozási rendszerek esetében a toleranciaszinteket úgy kell meghatározni, hogy azok vagy a szezonalitást tükrözzék, vagy a szezonalitásból eredő toleranciaszintnél magasabb toleranciaszintet eredményezzenek, és tükrözzék a szállítórendszer valós műszaki képességeit. A toleranciaszintek a valós rendszerigényeket tükrözik, figyelembe véve a szállítási rendszerüzemeltető rendelkezésére álló forrásokat is.

(3)  Az egyensúlyozási díjaknak a lehetséges mértékben költségorientáltnak kell lenniük, és megfelelően ösztönözniük kell a rendszerhasználókat, hogy kiegyensúlyozzák az általuk betáplált és vételezett gáz mennyiségét. Az egyensúlyozási díjaknak el kell kerülniük a rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozást és nem akadályozhatják az új piaci szereplők piacra lépését.

Az egyensúlyozási díj kiszámítására vonatkozó valamennyi módszert és végleges díjat az illetékes hatóságoknak vagy adott esetben a szállítási rendszerüzemeltetőnek kell közzé tennie.

(4)  A szállítási rendszerüzemeltetők bírságot vethetnek ki azokra a rendszerhasználókra, akiknek a szállítórendszerbe történő betáplálása és abból történő vételezése az (1) bekezdésben említett egyensúlyozási szabályok szerint nincs egyensúlyban.

(5)  A ténylegesen felmerülő egyensúlyozási költségeket meghaladó bírságokat – amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak – a díjszámításnál oly módon kell figyelembe venni, hogy az ne csökkentse az egyensúlyozáshoz fűződő érdeket, és ezeket a bírságokat az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(6)  Annak érdekében, hogy a rendszerhasználóknak lehetőségük legyen kellő időben történő korrekciós intézkedések végrehajtására, a szállítási rendszerüzemeltetőknek a rendszerhasználó egyensúlyozási helyzetéről elegendő, kellő időben rendelkezésre álló, megbízható, on-line hozzáférhető információt kell biztosítaniuk. A szolgáltatott információ szintjének tükröznie kell a szállítási rendszerüzemeltető rendelkezésére álló információ szintjét. Az információ szolgáltatásáért kiszabott díjat ‐ amennyiben van ilyen ‐ az illetékes hatóságok hagyják jóvá és a szállítási rendszerüzemeltető teszi közzé.

(7)  A földgáz-kereskedelem megkönnyítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a szállítási rendszerüzemeltetők az egyensúlyozási rendszerek harmonizálása, valamint az egyensúlyozási díjak struktúráinak és szintjeinek ésszerűbbé tétele érdekében erőfeszítéseket tesznek.

8. cikk

A kapacitási jogok kereskedelme

Valamennyi szállítási rendszerüzemeltető ésszerű lépéseket tesz a kapacitási jogokkal való szabad kereskedelem lehetővé tételére és megkönnyítésére. Valamennyi üzemeltető harmonizált szállítási szerződéseket és eljárásokat dolgoz ki az elsődleges piac tekintetében a másodlagos kapacitáskereskedelem megkönnyítése érdekében, valamint elismeri az elsődleges kapacitásjogok átruházását, amennyiben a rendszerhasználók erről értesítik. A harmonizált szállítási szerződésekről és eljárásokról a szabályozó hatóságokat értesíteni kell.

9. cikk

Iránymutatások

(1)  Adott esetben az e rendelet céljának megvalósításához szükséges minimális harmonizálási szintet biztosító iránymutatások a következőket határozzák meg:

   a) a 4. cikkel összhangban, a harmadik fél hozzáférését biztosító szolgáltatások részleteit, beleértve a szolgáltatások jellegét, időtartamát és ezekre a szolgáltatásokra vonatkozó egyéb követelményeket;
   b) az 5. cikkel összhangban, szerződéses szűk keresztmetszet esetén a kapacitás-allokációs mechanizmusok és a szűk keresztmetszeteket kezelő eljárások alkalmazásának alapjául szolgáló elvek részleteit;
   c) a 6. cikkel összhangban, a rendszerhasználók számára a rendszerhez való hatékony hozzáféréshez szükséges műszaki információk meghatározásának és az átláthatóság követelményeinek megfelelő valamennyi releváns pont meghatározásának részleteit, beleértve az összes vonatkozó helyen közzéteendő információt és ezen információk közzétételének időbeli ütemezését.

(2)  Az (1) bekezdésben felsorolt kérdésekre vonatkozó iránymutatásokat a melléklet határozza meg. Az iránymutatásokat a Bizottság módosíthatja; a módosítást a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megtenni.

(3)  Az e rendelet értelmében elfogadott iránymutatások alkalmazása és módosítása tükrözi a nemzeti gázrendszerek közötti különbségeket, és nem teszik szükségessé a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó, közösségi szintű, egységes, részletes feltételek meglétét. Az iránymutatások ugyanakkor a földgáz belső piacához szükséges, megkülönböztetésmentes és átlátható hálózati hozzáférési feltételek elérése érdekében betartandó minimumkövetelményeket határozhatnak meg, amelyeket a nemzeti földgázhálózatok közötti különbségek figyelembe vételével kell alkalmazni.

10. cikk

Szabályozó hatóságok

A tagállamok 2003/55/EK irányelv 25. cikke értelmében létrehozott szabályozó hatóságai az e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során biztosítják az e rendelet, valamint az e rendelet 9. cikke alapján elfogadott iránymutatások betartását.

Adott esetben ezek a hatóságok együttműködnek egymással és a Bizottsággal.

11.cikk

Információszolgáltatás

A tagállamok és a szabályozó hatóságok a Bizottság kérésére megadják a 9. cikk alkalmazásához szükséges valamennyi információt.

A szükséges információ összetettségének és az információszolgáltatás sürgősségének figyelembevételével a Bizottság ésszerű határidőt tűz ki, amelyen belül az információt meg kell adni.

12. cikk

A tagállamok joga további részletes intézkedésekről történő rendelkezésre

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az e rendeletben, valamint a 9. cikkben említett iránymutatásokban meghatározott rendelkezéseknél részletesebb rendelkezéseket tartalmazó intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be.

13. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik a végrehajtásukhoz szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2006. július 1-jéig értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik minden későbbi, azokat érintő módosításról is.

(2)  Az (1) bekezdés értelmében meghatározott szankciók nem büntetőjogi jellegűek.

14. cikk

A bizottság eljárása

(1)  A Bizottság munkáját a 2003/55/EK irányelv 30. cikke által létrehozott bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(3)  A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

15. cikk

A Bizottság jelentése

A Bizottság figyelemmel kíséri e rendelet végrehajtását. A 2003/55/EK irányelv 31. cikkének (3) bekezdése szerint elkészített jelentésében a Bizottság az e rendelet alkalmazásának tapasztalataira is kitér. A jelentés különösen vizsgálja, hogy a rendelet milyen mértékben biztosította sikeresen a megkülönböztetésmentes és költségalapú hálózati hozzáférési feltételeket a földgázszállító-hálózatokhoz, annak érdekében, hogy elősegítse a fogyasztók választását egy jól működő belső piacon, valamint az ellátás biztonságát hosszú távon. Amennyiben szükséges, a jelentést megfelelő javaslatok, illetve ajánlások kísérik.

16. cikk

Eltérések és mentességek

Ez a rendelet nem alkalmazandó a következők tekintetében:

   a) a tagállamok földgázszállító-rendszerei, a 2003/55/EK irányelv 28. cikke alapjánadott eltérések időtartama alatt; azok a tagállamok, amelyek részére a 2003/55/EK irányelv 28. cikke értelmében eltérést nyújtottak, kérelmezhetik a Bizottságtól az e rendelettől való, az e pontban említett eltérés lejártának időpontjától számított legfeljebb 2 évig terjedő átmeneti eltérést;
   b) a tagállamok közötti rendszerösszekötők, és a meglévő infrastruktúra jelentős mértékű kapacitásbővítései, valamint azoknak az infrastruktúráknak a módosításai, amelyek lehetővé teszik a 2003/55/EK irányelv 22. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett azon új gázellátási források bevonását, amelyek mentesítésben részesülnek ugyanazon irányelv 18., 19., 20. cikkének és a 25. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései alól, amennyiben mentesülnek a jelen albekezdésben említett rendelkezések alól; illetve
   c) azon földgázszállító-rendszerek, amelyek részére eltérést nyújtottak a 2003/55/EK irányelv 27. cikke alapján.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. július 1-től kell alkalmazni a 9. cikk (2) bekezdésének második mondata kivételével, amelyet 2007. január 1-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

IRÁNYMUTATÁSOK

   1. A HARMADIK FÉL HOZZÁFÉRÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

2.  A KAPACITÁS-ALLOKÁCIÓS MECHANIZMUS ÉS A SZŰK KERESZTMETSZETEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ELVEK, ÉS AZ EZEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA SZERZŐDÉSES SZŰK KERESZTMETSZET ESETÉN

3.  A RENDSZERHASZNÁLÓK SZÁMÁRA A RENDSZERHEZ VALÓ HATÉKONY HOZZÁFÉRÉSHEZ SZÜKSÉGES MŰSZAKI INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSA ÉS AZ ÁTLÁTHATÓSÁG KÖVETELMÉNYEI SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS PONTOK MEGHATÁROZÁSA, VALAMINT AZ ÖSSZES RELEVÁNS PONTNÁL KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓKAT ÉS EZEN INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK IDŐBELI ÜTEMEZÉSÉT

1.  A HARMADIK FÉL HOZZÁFÉRÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK

(1)  A szállítási rendszerüzemeltetők nem megszakítható és megszakítható szolgáltatásokat nyújtanak legalább egy napos időtartamra.

(2)  A harmonizált szállítási szerződéseket és az egységes üzemi és kereskedelmi szabályzatot olyan módon kell kialakítani, hogy az megkönnyítse a rendszerhasználók által szerződésben lekötött kapacitás kereskedelmét és újrafelhasználását, anélkül, hogy ez a kapacitások felszabadítását akadályozná.

(3)  A szállítási rendszerüzemeltetők a rendszerhasználókkal történő megfelelő konzultációkat követően üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és harmonizált szerződéseket dolgoznak ki.

(4)  A szállítási rendszerüzemeltetők szabványosított nominálási és újranominálási eljárásokat vezetnek be. Információs rendszereket és elektronikus kommunikációs megoldásokat dolgoznak ki, hogy megfelelő adatokkal lássák el a rendszerhasználókat és egyszerűsítsék a tranzakciókat, úgymint a nominálásokat, a kapacitásra vonatkozó szerződéskötést és a rendszerhasználók között a kapacitásjogok átadását.

(5)  A visszaigazolási idők minimalizálása érdekében a szállítási rendszerüzemeltetők az iparág legjobb gyakorlata szerint harmonizálják a hivatalos kérelmezési eljárásokat és a visszaigazolási időket. A releváns rendszerhasználókkal folytatott konzultációt követően legkésőbb 2006. július 1-jétől biztosítaniuk kell az on-line képernyős kapacitásfoglaló és -visszaigazoló rendszereket, és a nominálási és újranominálási eljárásokat.

(6)  A szállítási rendszerüzemeltetők a rendszerhasználóknak nem számolnak fel külön díjat a szállítási szerződéseikkel kapcsolatos, az általános szabályok és eljárások szerint intézett tájokoztatási kérelmekért és tranzakciókért.

(7)  Az olyan tájékoztatási kérelmekért, amelyek rendkívüli vagy túlzott költségekkel járnak ‐ úgymint megvalósíthatósági tanulmányok ‐ külön díjakat lehet felszámolni, feltéve, hogy a díjak kellően indokolhatóak.

(8)  A szállítási rendszerüzemeltetők együttműködnek más szállítási rendszerüzemeltetőkkel saját hálózataik karbantartásának összehangolása tekintetében, annak érdekében, hogy minimalizálják a rendszerhasználóknak és más területek szállítói rendszerüzemeltetőinek nyújtott szállítási szolgáltatások megszakadását, valamint, hogy azonos előnyöket biztosíthassanak az ellátás biztonsága tekintetében, beleértve a tranzitszállítást is.

(9)  A szállítási rendszerüzemeltetők évente legalább egyszer, előre meghatározott határidőre ‐ megfelelő időben eszközölt előzetes értesítéssel ‐ közzé teszik az összes olyan tervezett karbantartási időszakot, amely érintheti a rendszerhasználóknak a szállítási szerződésekből eredő jogait, valamint az ilyen vonatkozású üzemeltetési információkat. Ennek tartalmaznia kell a tervezett karbantartási időszakok bármilyen változásának gyors és megkülönböztetésmentes nyilvánosságra hozatalát, továbbá a nem tervezett karbantartásokról szóló értesítést, amint ezen információ a szállítási rendszerüzemeltető számára rendelkezésre áll. A karbantartási időszakok alatt a szállítási rendszerüzemeltetők rendszeresen frissített információkat tesznek közzé a karbantartás részleteiről, várható időtartamáról és hatásáról.

(10)  A szállítási rendszerüzemeltetők napi bontásban naplót vezetnek a folyó karbantartásokról és a forgalom-megszakításokról, és azt kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják. Az információkat kérésre bármely megszakadás által érintettek rendelkezésére is bocsátja.

2.  A KAPACITÁS-ALLOKÁCIÓS MECHANIZMUS ÉS A SZŰK KERESZTMETSZETEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ELVEK, ÉS AZ EZEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA SZERZŐDÉSES SZŰK KERESZTMETSZET ESETÉN

2.1.  A KAPACITÁS-ALLOKÁCIÓS MECHANIZMUS ÉS A SZŰK KERESZTMETSZETEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ELVEK

(1)  A kapacitás-allokációs mechanizmus és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárások elősegítik a verseny kialakulását és a kapacitás likvid kereskedelmét, és összeegyeztethetők a piaci mechanizmusokkal, többek között az azonnali piacokkal és a kereskedési pontokkal. Rugalmasak és képesek a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodásra.

(2)  Ezek a mechanizmusok és eljárások figyelembe veszik az érintett rendszer egyensúlyát, valamint az ellátás biztonságát.

(3)  Ezek a mechanizmusok és eljárások nem akadályozzák új piaci szereplők piacra lépését, és nem támasztanak indokolatlan akadályokat a piacra lépéssel szemben. Nem akadályozzák meg a piaci résztvevőket ‐ beleértve az újonnan piacra lépőket és a kis piaci részesedéssel rendelkező cégeket is ‐ abban, hogy hatékonyan versenyezzenek.

(4)  Ezek a mechanizmusok és eljárások megfelelő gazdasági jelzéseket nyújtanak a műszaki kapacitás gazdaságos és maximális kihasználásához, valamint megkönnyítik az új infrastruktúrába történő beruházást.

(5)  A rendszerhasználókat tájékoztatni kell az olyan körülmény típusáról, amely érintheti a szerződésben lekötött kapacitás rendelkezésre állását. A megszakításról szóló információnak tükröznie kell a szállítási rendszerüzemeltető részére rendelkezésre álló információ szintjét.

(6)  Amennyiben rendszeregyensúlyi okok miatt a szerződéses szállítási kötelezettségek teljesítésében nehézségek mutatkoznak, a szállítási rendszerüzemeltetők értesítik a rendszerhasználókat, és késedelem nélkül megkülönbözetés-mentes megoldást keresnek.

A szállítási rendszerüzemeltetők az eljárásokról ‐ még azok bevezetése előtt ‐ konzultálnak a rendszerhasználókkal, és egyeztetéseket folytatnak a szabályozó hatósággal.

2.2.  SZŰK KERESZTMETSZETEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK SZERZŐDÉSES SZŰK KERESZTMETSZET ESETÉN

(1)  Amennyiben a szerződéses kapacitás kihasználatlan, a szállítási rendszerüzemeltetők ezt a kapacitást különböző időtartamú szerződések formájában megszakítható szolgáltatásként rendelkezésre bocsátják az elsődleges piacon, feltéve, hogy ezt a kapacitást az érintett rendszerhasználó nem ajánlja fel méltányos áron a másodlagos piacon.

(2)  A felszabadult megszakítható kapacitásból származó bevételeket az illetékes szabályozó hatóság által megállapított vagy jóváhagyott szabályok szerint kell felosztani. Ezek a szabályok összeegyeztethetőek a rendszer hatékony és gazdaságos kihasználásának követelményével.

(3)  A felszabadult megszakítható kapacitás méltányos árát az illetékes szabályozó hatóság állapíthatja meg, figyelembe véve az adott konkrét körülményeket.

(4)  Adott esetben, a szállítási rendszerüzemeltetők tőlük elvárható erőfeszítést tesznek a felhasználatlan kapacitás legalább egyes részeinek a piacon nem megszakítható kapacitásként történő értékesítésére.

3.  A rendszerhasználól számára a rendszerhez való hatékony hozzáférés hez szükséges műszaki információk meghatározása és az átláthatóság követelményei szempontjából releváns pontok meghatározása, valamint az összes releváns pontnál közzéteendő információkat és ezen információk közzétételének időbeli ütemezését

3.1.  A rendszerhasználók számára a rendszerhez való hatékony hozzáféréshez szükséges műszaki információk meghatározása

A szállítási rendszerüzemeltetők legalább a következő információkat teszik közzé rendszereikről és szolgáltatásaikról:

   a) A nyújtott különböző szolgáltatások és azok díjainak részletes és átfogó leírása;
   b) Az ezen szolgáltatásokhoz rendelkezésre álló szállítási szerződések különböző típusai, és ‐ adott esetben ‐ az üzemi és kereskedelmi szabályzat és/vagy a valamennyi rendszerhasználóra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket leíró általános feltételek, beleértve a harmonizált szállítási szerződéseket és egyéb vonatkozó dokumentumokat;
   c) A szállítórendszer használatakor alkalmazott harmonizált eljárások, beleértve a legfontosabb szakkifejezések definícióit;
   d) Kapacitás-allokációra, a szűk keresztmetszet kezelésére, továbbá a felhalmozás megelőzésére és az újra-felhasználásra vonatkozó eljárásokat meghatározó rendelkezések;
   e) A kapacitásoknak a másodlagos piacon, a szállítási rendszerüzemeltető viszonylatában folytatott kereskedelmére vonatkozó szabályok;
   f) Amennyiben alkalmazható, a szállítási és egyéb szolgáltatásokban külön díjazás nélkül szereplő rugalmassági és toleranciaszintek, valamint az ezen túlmenően nyújtott bármilyen rugalmasság és az annak megfelelő díjak;
   g) A szállítási rendszerüzemeltetők gázrendszerének részletes leírása, amely feltüntet minden olyan releváns pontot, amely összekapcsolja rendszerét más szállítási rendszerüzemeltetőkével és/vagy gáz infrastruktúrával ‐ úgymint cseppfolyósított földgázzal (LNG) ‐ valamint a 2003/55/EK irányelv 2. cikkének (14) bekezdésében meghatározott rendszerszintű szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrával;
   h) A gáz minőségével és a nyomáskövetelményekkel kapcsolatos információk;
   i) A szállítási rendszerüzemeltetők által üzemeltetett rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó szabályok;
   j) Kellő időben nyújtott bármely információ a szolgáltatások vagy a feltételek tekintetében javasolt és/vagy tényleges változásokról, beleértve az a)‐i) pontokban felsorolt tételeket.

3.2.  AZ ÁTLÁTHATÓSÁG KÖVETELMÉNYEIRE VONATKOZÓ RELEVÁNS PONTOK MEGHATÁROZÁSA

A releváns pontok tartalmazzák legalább a következőket:

   a) A szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett hálózathoz tartozó minden betáplálási pont;
   b) A legfontosabb kiadási pontok és kiadási zónák, amelyek egy adott szállítási rendszerüzemeltető hálózati kiadási összkapacitásának legalább 50%-át lefedik, beleértve minden olyan kiadási pontot és kiadási zónát, amely a hálózat kiadási összkapacitásának több, mint 2%-át fedi le;
   c) A szállítási rendszerüzemeltetők különböző hálózatait összekötő valamennyi pont;
   d) Egy szállítási rendszerüzemeltető hálózatát LNG-terminállal összekötő valamennyi pont;
   e) Minden lényeges pont egy adott szállítási rendszerüzemeltető hálózatán belül, beleértve a gázkereskedési pontokhoz kapcsolódó pontokat. Minden olyan pontot lényegesnek kell tekinteni, ahol a tapasztalatok alapján fizikai szűk keresztmetszet fellépése valószínűsíthető;
   f) Minden olyan pont, amely egy adott szállítási rendszerüzemeltető hálózatát a 2003/55/EK irányelv 2. cikkének (14) bekezdésében meghatározott rendszerszintű szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrához kapcsolja.

3.3.  VALAMENNYI RELEVÁNS PONTON KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓ ÉS EZEN INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK IDŐBELI ÜTEMEZÉSE

(1)  A szállítási rendszerüzemeltetők valamennyi releváns ponton a kapacitási helyzetre vonatkozó, napokra lebontott, következő információkat teszik közzé az Interneten rendszeresen és folyamatosan, valamint szabványosított, felhasználóbarát módon:

   a) mindkét áramlási irány maximális műszaki kapacitását,
   b) az összes szerződésben lekötött és megszakítható kapacitást,
   c) a rendelkezésre álló kapacitást.

(2)  A szállítási rendszerüzemeltetők a rendelkezésre álló kapacitásokat valamennyi releváns pont tekintetében legalább 18 hónapos időszakra előre közzé teszik, és ha új információ áll rendelkezésre, ezt az információt legalább havonta vagy gyakrabban frissítik.

(3)  A szállítási rendszerüzemeltetők a rövid távú (a következő napra vagy hétre felkínált) szolgáltatások rendelkezésre állásának napi frissítéseit többek között a nominálások, a mindenkori szerződéses kötelezettségek és a rendelkezésre álló kapacitások rendszeres, hosszú távú ‐ éves bontásban legfeljebb 10 évre vonatkozó ‐ előrejelzései alapján teszik közzé.

(4)  Az átviteli rendszerüzemeltetők a múltbéli maximális és minimális havi kapacitás-kihasználtsági arányt és a valamennyi releváns ponton áthaladó átlagos éves áramlást folyamatosan közzé teszik az előző három évre vonatkozóan.

(5)  A szállítási rendszerüzemeltetők legalább három hónap valós összesített gázforgalmáról napi bontásban naplót vezetnek.

(6)  A szállítási rendszerüzemeltetők valamennyi kapacitás-lekötési szerződésről és minden egyéb, a rendelkezésre álló kapacitások kiszámításával és hozzáférésükkel kapcsolatos lényeges olyan információról tényleges nyilvántartást vezetnek, amelyhez az illetékes nemzeti hatóságoknak feladataik ellátása érdekében hozzá kell férniük.

(7)  A szállítási rendszerüzemeltetők a rendelkezésre álló szolgáltatások díjának számítására, valamint a rendelkezésre álló kapacitás on-line ellenőrzésére felhasználóbarát eszközöket biztosítanak.

(8)  Amennyiben a szállítási rendszerüzemeltetők az (1), (3) és (7) bekezdéssel összhangban nem tudnak információt közzé tenni, konzultálnak az illetékes nemzeti hatóságokkal és a lehető leghamarabb ‐ de legkésőbb 2006. december 31-ig ‐ végrehajtási cselekvési tervet állítanak össze.

(1) HL C 241., 2004.9.28., 31. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. április 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2004. november 12-i közös álláspontja (HL C 25. E, 2005.2.1., 44. o.) és az Európai Parlament 2005. március 8-i álláspontja.
(3) HL L 176., 2003.7.15., 57. o.
(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat