Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság ajánlására (COM(2005)0141),

–   tekintettel az EK-Szerződés 99. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottságnak az euróövezetre és az Európai Unióra vonatkozó 2005. tavaszi gazdasági előrejelzéseire (2005-2006),

–   tekintettel a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács, a 2001. június 15–16-i göteborgi Európai Tanács és a 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a 2003. március 20–21-i, 2003. október 16–17-i, 2004. március 25–26-i, 2004. november 4–5-i, valamint 2005. március 22–23-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az európai gazdaság helyzetéről szóló, 2005. február 22-i állásfoglalására -előkészítő jelentés az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásról(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 107. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0150/2005),

A.   mivel a gazdasági növekedés az euróövezetben és a 25 tagra bővült Európai Unióban nem eredményezi tartósan a potenciális szint elérését és túlságosan alacsony, különösen az euróövezet négy fő gazdaságában; mivel a háztartások fogyasztása visszafogott és a 2005-2006-os gazdasági távlatok nem kielégítőek, ami hozzájárul a magas, és csak lassan csökkenő munkanélküliségi arány fennmaradásához; mivel a második világháború óta legalacsonyabb kamatlábak ellenére a befektetési hajlandóság alacsony,

B.   mivel az árú-, energia- és munkaerő piacok, az adózási rendszer és a belső piac megvalósítása terén a strukturális reformokat a tagállamok nem a megfelelő gondossággal hajtották végre, és mivel a reformok közösségi szinten csak lassú fejlődést mutatnak,

C.   mivel a stabilitási és növekedési paktum hozzájárult az alacsony szintű infláció és a történelmien alacsony kamatlábak fenntartásához,

D.   mivel a globális verseny folyamatosan fokozódik; mivel az Európai Unió növekedési mutatói alacsonyabbak, mint a világ számos más részén tapasztalható mutatók és a harmadik országokbeli piaci részesedései veszélyben vannak; mivel a gazdasági növekedés terén az Unió lemarad az Egyesült Államok és néhány jelentős ázsiai gazdaság mögött,

E.   mivel a lisszaboni stratégia valamennyi meglévő eszköz mozgósítását megköveteli, különös tekintettel az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokra (BEPG), az EU hetedik kutatási keretprogramjára (2007-2013), a versenyképességre és innovációra vonatkozó keret-programra (2007-2013), és a 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi terv keretében a kiadások átirányítására a növekedést, és így a foglalkoztatást elősegítő munkahelyek felé,

F.   mivel a lisszaboni stratégia az EU fenntartható fejlődés stratégiája részét képezi, és mivel a környezetnek is a foglalkoztatás fellendítését célzó európai stratégia szerves részének kell lennie,

G.   mivel az Európai Unió 25 jelentősen heterogén országból 455 millió nőből és férfiból álló entitássá vált; mivel a gazdasági és társadalmi eltérések jelentősek az egyes tagállamok között és gyakran az államokon belül is; mivel a növekedés egyes tagországokban jelentősen magasabb, mint másokban; mivel a túl általános irányvonalak azzal a veszéllyel járnak, hogy a problémák sokféleségét nem veszik számításba,

H.   mivel a gazdasági növekedés önmagában véve nem cél, hanem egy integrált megközelítés részét képezi, amelynek célja az állampolgárok jóléte és életük minősége; mivel a szociálpolitika, a foglalkoztatáspolitika, a környezetvédelmi politika és a költségvetési politika – figyelembe véve a jövő generációkkal szembeni felelősségüket és a tagállamok különböző előfeltételeinek tiszteletben tartását – nélkülözhetetlen a fenntartható növekedés folytatásához,

I.   tekintettel arra, hogy a munkanélküliség a legnagyobb társadalmi igazságtalanság; mivel a társadalmi kohéziót csak a növekedés révén lehet erősíteni az egész Unióban, a Szerződésben foglalt célkitűzéseknek megfelelően, megkönnyítve a magas szintű szociális védelmet és foglalkoztatási szintet,

J.   mivel a növekedést csak a nagyobb versenyképesség és a több befektetés révén lehet elérni, mivel az Európai Unió jelentősen el van maradva a kutatás és fejlesztés, csakúgy, mint az innováció és az új vállalatok létrehozására irányuló beruházások területén a fő versenytársaihoz képest,

1.   üdvözli az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és a foglalkoztatás fő irányvonalainak integrált bemutatását, amelyek a növekedésre és a foglalkoztatásra összpontosítanak ragaszkodva a lisszaboni stratégia három pillérének egyensúlyához, a 2005. március 22-23-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseinek értelmében, és amely a gazdaság-és szociálpolitika kiegészítő jellegében és az Unió számára létrehozott makrogazdasági keret egyszerűsítésében és jobb olvashatóságában nyilvánul meg; nehezményezi, hogy a környezet kérdése csak kisebb figyelmet kap a növekedés és a foglalkoztatás fellendítését célzó bizottsági ajánlásokban; emlékeztet, hogy a környezeti követelmények hozzájárulnak a jövőbe tekintő, dinamikus és hatékony gazdaság kialakításához, amely magas életminőséget nyújt az állampolgároknak; osztja a Tanács a és Bizottság szándékát, amely előtérbe helyezi a növekedést és a foglalkoztatást, a versenyképesség növelése, a szolgáltatási szektorban is megvalósított belső piac valamint a hatékonyabb közszolgálatok megszilárdítása és következésképpen a belső kereslet erősítése által;

2.   nehezményezi, hogy a környezet kérdése csak kisebb figyelmet kap a növekedés és a foglalkoztatás fellendítését célzó bizottsági ajánlásokban; emlékeztet, hogy a környezeti követelmények hozzájárulnak a jövőbe tekintő, dinamikus és hatékony gazdaság kialakításához, amely magas életminőséget nyújt az állampolgároknak;

3.   hangsúlyozza munkahelyteremtés fontosságát a szolgáltató szektorban a személyek és a közösség szempontjából, egy olyan társadalomban, ahol magas a női munkaerő, valamint az öregedő és városi munkaerő aránya; kiemeli a diverzifikáció és a megnövekedett verseny fontosságát egy olyan ágazatban, ahol fontos a polgárok számára, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást és széles választékot kapjanak, mivel az ehhez hasonló célkitűzések a nők és a férfiak számára egyaránt vállalkozási lehetőségeket teremtenek;

4.   sajnálja az integrált irányvonalak túl általános természetét, amelyek nem veszik elegendően figyelembe a tagállamok közötti különbségeket; bíztatja a Bizottságot, hogy terjesszen be egy közleményt a minden egyes tagállamban meglévő jelentősebb kihívásokról, különösen a strukturális reformok és beruházások területén, valamint a gazdaságpolitika kialakítására vonatkozó előrehaladott ismeretek minél gyorsabb átvétele érdekében;

5.   emlékeztet arra, hogy egy egészséges makroökonómiai környezet feltételezi egy az összehangolt költségvetési politikák közötti megfelelő kölcsönhatás meglétét és egy független monetáris politikát, amely fenntartja az árstabilitás célkitűzését és továbbhalad az Unió szerződésben lefektetett általános célkitűzéseinek megvalósítása felé, a jobb életszínvonal elérésére és a fenntartható fejlődésre törekedve; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan szerkezeti reformokat, amelyek hozzájárulnak a befektetések ösztönzéséhez, és ennek révén teljes mértékben kihasználhatóvá teszik az EKB által nyújtott alacsony kamatlábakat és, hogy használják ki a megreformált stabilitási és növekedési paktum nyújtotta mozgásteret, a minőségibb európai gazdasági növekedés elősegítése érdekében; ami kiemeli a megnövelt kereskedelem lehetőségét és szükségességét valamennyi ágazatban, valamint az egységes piac megvalósításának szükségességét;

6.   hangsúlyozza az európai modell által kiváltott érdeklődést és az Unió és tagállamai szerepének fontosságát a világkereskedelemben; aláhúzza egy olyan munkaerőpiac szükségességét, amely valamennyi állampolgár számára nyitott, kellően rugalmas ahhoz, hogy segítse az embereket a munkaerőpiacra való belépésben, és amely nem kényszeríti munkahelyük elhagyására a dolgozni kívánó idősebbeket;

7.   hangsúlyozza a gazdaságpolitika újrastrukturálásának szükségességét, a termelékenység növekedéséhez kapcsolódó tényezőkre – a gazdaság modernizációja, a tudás és a szociális védelem modernizációja, az intézményközi megegyezések modernizációja – összpontosítva annak érdekében, hogy válaszolni lehessen a legutóbbi bővítés kihívásaira és a modern gazdaság követelményeire, valamint ellen lehessen állni a harmadik világ deflációs nyomásának;

8.   emlékeztet arra, hogy a termelékenység növelése, a versenyképesség erősítésére szolgáló intézkedések, a befektetés és a növekedés elengedhetetlen feltételei a magasabb fizetéseknek és a növekedés eredményei egyenlőbb mértékű elosztásának, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió erősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy egy ilyen fejlődést követnie kellene a vállalatok szociális felelőssége felvállalására irányuló kötelezettségnek;

9.   úgy véli, hogy a megnövekedett és fenntartható növekedés Európában a tagállamok egyidejű és összehangolt cselekvését igényli, beleértve a belső piac teljes megvalósítását, a beruházások növelését, valamint a munkaerőpiac innovatív reformjait;

10.   sajnálja azon feltételeket, különösen a menetrend szempontjából, amelyek alapján a Parlamentnek az integrált irányvonalakról nyilatkoznia kell; kéri, hogy az Európai Tanács 2005. júniusi üléséig az integrált irányvonalakra vonatkozó intézményközi együttműködés feltételei legyenek tisztázva, annak érdekében, hogy hasonló helyzet ne ismétlődhessen meg, figyelembe véve a lisszaboni stratégia felülvizsgálata következményeit;

11.   felhívja a Tanácsot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

A Bizottság ajánlása   A Parlament módosításai Változtatás: 1 A szakasz, A.1. fejezet, negyedik bekezdés Iránymutatás. A gazdasági stabilitás biztosítása érdekében a tagállamoknak fenn kell tartaniuk középtávú költségvetési célkitűzéseiket a gazdasági ciklus során, és míg ezt a célkitűzést el nem érik, meg kell tenniük minden szükséges korrekciós intézkedést a stabilitási és növekedési paktummal összhangban. Figyelemmel mindezekre, a tagállamoknak el kell kerülniük a ciklus alapú fiskális politikát. A nem fenntartható kockázatot jelentő fizetésimérleg-hiányt közzétevő tagállamoknak a korrekció érdekében strukturális reformok végrehajtására kell törekedniük, hogy növeljék külső versenyképességüket és hogy ezzel a fiskális politikák révén hozzájáruljanak a korrekcióhoz. (1. integrált iránymutatás). Iránymutatás. Annak érdekében, hogy a gazdasági stabilitás biztosítása révén meg lehessen könnyíteni a gazdasági növekedést, és hogy létre lehessen hozni egy olyan jellegzetes gazdasági és társadalmi keretet, amely képes a kulturális örökség és a szellemi tulajdon sokszínűségének versenyelőnyét átalakítani innovációs alapú termelékenység-növekedéssé, a tagállamoknak fenn kell tartaniuk középtávú költségvetési célkitűzéseiket a gazdasági ciklus során, és míg ezt a célkitűzést el nem érik, meg kell tenniük minden szükséges korrekciós intézkedést a stabilitási és növekedési paktummal összhangban. Figyelemmel mindezekre, a tagállamoknak el kell kerülniük a ciklus-alapú fiskális politikát. A nem fenntartható kockázatot jelentő fizetésimérleg-hiányt közzétevő tagállamoknak a korrekció érdekében strukturális reformok végrehajtására kell törekedniük, hogy növeljék külső versenyképességüket és hogy ezzel a fiskális politikák révén hozzájáruljanak a korrekcióhoz különösen a növekedés gyümölcseinek felhasználása segítségével; a tagállamoknak át kell továbbá irányítaniuk közkiadásaikat olyan költségvetési kategóriákba, amelyek támogatják a lisszaboni stratégia célkitűzéseit, különösen a humán erőforrások, a tudás, az innováció és az infrastruktúra fejlesztése terén eszközölt befektetések, a gazdasági fejlődés támogatása céljából; (1. integrált iránymutatás). Változtatás: 2 A szakasz, A.1. fejezet, hetedik bekezdés Iránymutatás. A gazdasági fenntarthatóság biztosítása érdekében a tagállamoknak vállalniuk kell – az elöregedő népesség okozta várható költségekre figyelemmel – a kormány adósságcsökkentésének kielégítő ütemét, hogy a közkiadásokat, a nyugdíjreformot és az egészségügyi szolgáltatások reformját megerősítsék annak érdekében, hogy pénzügyi életképességüket biztosítani lehessen, miközben társadalmilag adekvátak és hozzáférhetőek, és intézkedéseket kell tenniük a foglalkoztatási ráták és a munkaerő-kínálat emelése érdekében. (2. integrált iránymutatás). Lásd még a 17. integrált iránymutatást: Az élethosszig tartó munkavégzés szemléletének előmozdítása. Iránymutatás. A növekvő foglalkoztatás alapját képező gazdasági fenntarthatóság biztosítása érdekében, a tagállamoknak vállalniuk kell – az elöregedő népesség okozta várható költségekre és a konjunktúra-ciklusra figyelemmel – az adósság csökkentésének kielégítő ütemét és az adórendszerek reformját, többek között az alacsony jövedelműek terheinek csökkentésével, hogy a közkiadásokat, a további nyugdíjreformot és az egészségügyi szolgáltatások reformját megerősítsék pénzügyi életképességük biztosítása érdekében, miközben társadalmilag elfogadhatóak és hozzáférhetőek maradnak, és intézkedéseket kell tenniük az állampolgárok nyugdíjrendszer iránt vállalt felelősségének növelése, valamint a foglalkoztatási ráták és a minőségi munkaerő-kínálat emelése érdekében. (2. integrált iránymutatás). Lásd még a 17. integrált iránymutatást: Az élethosszig tartó munkavégzés szemléletének előmozdítása. Változtatás: 3 A szakasz, A.1. fejezet, kilencedik bekezdés Iránymutatás. A források hatékony elosztásának elősegítése érdekében a tagállamoknak, a gazdasági stabilitásra és a fenntarthatóságra vonatkozó iránymutatások sérelme nélkül, közkiadásuk összetételét a növekedést elősegítő kategóriák felé kell irányítaniuk, adórendszereiket ki kell igazítaniuk a növekedési potenciál megerősítése felé, és biztosítaniuk kell olyan mechanizmusok bevezetését, melyek alkalmasak a közkiadás és a politikai célkitűzések elérése közötti kapcsolat értékelésére, illetve biztosítaniuk kell a reformcsomagok átfogó koherenciáját. (3. integrált iránymutatás). Iránymutatás. A források hatékonyságának elősegítése érdekében a tagállamoknak közkiadásuk összetételét a növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő kategóriák felé kell irányítaniuk, és adórendszereiket ki kell igazítaniuk a potenciális növekedés megerősítése céljából, és ösztönözniük kell a magánbefektetést, mindenekelőtt a kis-és középvállalkozások számára kedvező, és munkahelyteremtésre buzdító adóügyi keret megteremtésével; a tagállamoknak együtt kell működniük az adókikerülés elleni harcban; továbbá biztosítaniuk kell olyan mechanizmusok bevezetését is, amelyek alkalmasak a közkiadás és a politikai célkitűzések elérése közötti kapcsolat értékelésére, illetve biztosítaniuk kell a reformcsomagok átfogó koherenciáját. (3. integrált iránymutatás). Változtatás: 4 A szakasz, A.1. fejezet, tizenegyedik bekezdés Iránymutatás. A makrogazdasági és strukturális politikák közötti fokozottabb koherencia elősegítése érdekében a tagállamoknak olyan reformokra kell törekedniük, melyek a rugalmasság, a mobilitás és a korrekciós készség fokozása révén támogatják a makrogazdasági keretet a globalizációnak, a technológiai fejlődésnek és a ciklikus változásoknak megfelelően. (4. integrált iránymutatás). Lásd még a 20. integrált iránymutatást: A munkahelyi biztonsággal járó rugalmasság előmozdítása és a munkaerőpiac szétdaraboltságának csökkentése. Iránymutatás. A makrogazdasági és strukturális politikák közötti fokozottabb koherencia elősegítése érdekében a tagállamoknak olyan reformokra kell törekedniük, amelyek a szigorú adóeljárások fenntartása, a befektetések és a vállalkozások ösztönzése, a fogyasztói bizalom helyreállítása, valamint az alkalmazhatóság, a mobilitás, a kreativitás és a korrekciós készség fokozása révén támogatják a makrogazdasági keretet a globalizáció kihívásainak, a technológiai fejlődésnek és a konjunktúraváltozásoknak megfelelően; kiemelt figyelmet kell szánni a munkaerőpiac rugalmasságára és biztonságára. (4. integrált iránymutatás). Lásd még a 20. integrált iránymutatást: A munkahelyi biztonsággal járó rugalmasság előmozdítása és a munkaerőpiac tagoltságának csökkentése. Változtatás: 5 A szakasz, A.1. fejezet, tizennegyedik bekezdés Iránymutatás. A bérnövekedés makrogazdasági stabilitáshoz és növekedéshez történő hozzájárulásának biztosítása érdekében, valamint az alkalmazkodóképesség növelése céljából a tagállamoknak elő kell segíteniük az árstabilitással és a termelékenységi tendenciával középtávon összeegyeztethető névleges bérnövekedéseket és munkaerőköltséget, figyelembe véve a képesítések és a helyi munkaerő-piaci feltételek különbségeit. (5. integrált iránymutatás). Lásd még a 21. integrált iránymutatást: A foglalkoztatást támogató bérek és egyéb bérköltségek alakulásának biztosítása. Iránymutatás. A bérnövekedés makrogazdasági stabilitáshoz, növekedéshez és foglalkoztatáshoz történő hozzájárulásának biztosítása érdekében, valamint az alkalmazkodóképesség növelése céljából a tagállamoknak és a szociális partnereknek vállalniuk kell, hogy a belső kereslet fenntartásához, vagy ösztönzéséhez szükséges béremelések a termelékenységi tendenciával középtávon összeegyeztethetők legyenek , figyelembe véve a képesítések különbségeit és a helyi munkaerő-piaci feltételek harmonizálását; az Egységes Piac kiteljesítése, a munkaerőpiaci reformok és a szociális partnerek alacsony munkanélküliség iránti felelősségének a decentralizált bértárgyalások révén történő erősítése alapvető fontosságúak a bérek emelése és a bevételi különbségek csökkentése érdekében, fenntartva ugyanakkor a következetességet a termelékenység és a versenyképesség alakulása tekintetében. (5. integrált iránymutatás). Lásd még a 21. integrált iránymutatást: A foglalkoztatást támogató bérek és egyéb bérköltségek alakulásának biztosítása. Változtatás: 6 A szakasz, A.2. fejezet, hatodik bekezdés Iránymutatás. Egy dinamikus és jól működő EMU-hoz való hozzájárulás érdekében az euróövezetbe tartozó tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a fiskális fegyelemre, és ezzel összefüggésben azoknak az államoknak, melyek még nem érték el középtávú költségvetési célkitűzéseiket, törekedniük kell ciklikusan kiigazított nettó költségvetési hiányuk tekintetében a GDP viszonyítási alapul szolgáló 0,5%-át jelentő éves javulásra az egyszeri és más ideiglenes intézkedésekre vonatkozóan, a jobb időszakokban pedig magasabb kiigazítási erőfeszítés biztosítására; támogatniuk kell az euróövezet versenyképességét és az aszimmetrikus megrázkódtatásokkal szembeni gazdasági korrekciót elősegítő strukturális reformokat; és biztosítani kell, hogy az euróövezet befolyása a globális gazdasági rendszerben összemérhető legyen gazdasági súlyával. (6. integrált iránymutatás). Iránymutatás. Egy dinamikus és jól működő EMU-hoz való hozzájárulás érdekében az euróövezetbe tartozó tagállamoknak meg kell erősíteniük a gazdaság- és költségvetési politikáik összehangolását, hogy koncentrált módon ösztönözzék a belső keresletet és a növekedést, kezdve költségvetési menetrendjük összehangolásával; azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem érték el középtávú költségvetési célkitűzéseiket, törekedniük kell ciklikusan kiigazított nettó költségvetési hiányuk tekintetében a GDP viszonyítási alapul szolgáló 0,5%-át jelentő éves javulásra az egyszeri és más ideiglenes intézkedésekre vonatkozóan, a jobb időszakokban pedig magasabb kiigazítási erőfeszítés biztosítására; tekintetbe véve, hogy a jövőben figyelembe veszik majd a strukturális reformokat a középtávú célkitűzések kiigazításainak meghatározásakor, és az ezt már elért tagállamok esetében a célkitűzéstől való ideiglenes eltérés engedélyezésekor; támogatniuk kell az euróövezet versenyképességét elősegítő strukturális reformokat az innováció, az iparpolitika, az oktatás és a szakképzés terén eszközölt befektetések révén, és az aszimmetrikus megrázkódtatásokkal szembeni gazdasági korrekciót elősegítő strukturális reformokat; a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a stabilitási és növekedési paktum reformját, és ügyelni annak szigorú betartására a bizalom helyreállítása érdekében. Továbbá biztosítaniuk kell az euróövezet külképviseletét az 1998. december 11–12-i bécsi Európai Tanács által vállalt kötelezettségeknek megfelelően, hogy az euró növekvő fontosságú szerepe a globális gazdasági rendszerben arányos legyen a gazdasági súlyával. Az új tagállamokban a névleges konvergenciának a tényleges konvergenciával együtt kell járnia. (6. integrált iránymutatás). Változtatás: 7 B szakasz, B.1. fejezet, negyedik bekezdés Iránymutatás. A belső piac kiterjesztése és elmélyítése érdekében a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a belső piaci irányelvek átültetését, prioritást kell adniuk a belső piaci jogalkotás szigorúbb és hatékonyabb végrehajtásának, meg kell gyorsítaniuk a pénzügyi piacok integrációjának folyamatát, el kell távolítaniuk az adózási akadályokat a határon átnyúló tevékenységek elől, és hatékonyan kell alkalmazniuk az EU közbeszerzési szabályait. (7. integrált iránymutatás). Iránymutatás. A belső piac kiterjesztése és elmélyítése érdekében a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a belső piaci irányelvek átültetését, prioritást kell adniuk a belső piaci jogalkotás szigorúbb és hatékonyabb végrehajtásának, meg kell gyorsítaniuk a pénzügyi piacok integrációjának folyamatát, az adóalap számításának haromizálásával kapcsolatos tárgyalások folytatása révén el kell távolítaniuk a bürokratikus és adózási akadályokat a határon átnyúló tevékenységek elől, és hatékonyan kell alkalmazniuk az EU közbeszerzési szabályait. (7. integrált iránymutatás). Változtatás: 8 B szakasz, B.1. fejezet, kilencedik bekezdés Iránymutatás. A nyílt és versenyképes piacok biztosítása érdekében a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a kulcsfontosságú ágazatokban a versenyt gátló szabályozó és más akadályok eltávolítását; a versenypolitika hatékonyabb elősegítését; a piacnak a verseny- és szabályozási hatóságok által történő szelektív ellenőrzését annak érdekében, hogy a verseny és a piacra történő belépés előtt álló akadályok azonosításra és eltávolításra kerüljenek; a versenyt torzító hatású állami támogatások csökkentését; és a támogatásnak a horizontális célkitűzések, mint például a kutatás, az innováció és az emberi erőforrás optimalizálása felé történő átcsoportosítását. A tagállamoknak teljes mértékben meg kell valósítaniuk az elfogadott intézkedéseket, hogy a hálózati iparágakat a verseny számára megnyissák, illetve hogy az európai szintű liberalizált piacokon hatékony versenyt biztosítsanak, miközben garantálják az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat. (8. integrált iránymutatás). Iránymutatás. A nyílt és versenyképes piacok biztosítása érdekében a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a kulcsfontosságú ágazatokban a versenyt gátló szabályozó és más akadályok eltávolítását; a versenypolitika hatékonyabb elősegítését; a piacnak a verseny- és szabályozási hatóságok által történő szelektív ellenőrzését annak érdekében, hogy a verseny és a piacra történő belépés előtt álló, a fogyasztók érdekeit sértő akadályok azonosításra és eltávolításra kerüljenek; a belső piaci versenyt torzító hatású állami támogatások megszüntetését, és a támogatásnak a horizontális célkitűzések, mint például a kutatás, az innováció és az emberi erőforrás optimalizálása felé történő átcsoportosítását. A tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk az elfogadott intézkedéseket, hogy a hálózati iparágakat a verseny számára megnyissák az európai szintű liberalizált piacokon valódi verseny biztosítása céljából, miközben garantálják az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat. (8. integrált iránymutatás). Változtatás: 9 B szakasz, B.1. fejezet, tizennegyedik bekezdés Iránymutatás. A vonzóbb üzleti környezet létrehozása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a szabályozás minőségét azok gazdasági, szociális és környezeti hatásainak rendszeres és szigorú felmérése révén, ugyanakkor figyelembe kell venniük a szabályozással összefüggő adminisztratív költségeket. A tagállamoknak továbbá széles körű konzultációkat kell folytatniuk szabályozási kezdeményezéseik költségeiről és előnyeiről, különösen amennyiben ezek a különböző politikai célkitűzések közötti helyettesítési lehetőségeket is magukban foglalnak. (9. iránymutatás). Iránymutatás. A vonzóbb üzleti környezet létrehozása, és a magánkezdeményezések bátorítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a szabályozás minőségét azok gazdasági, szociális és környezeti hatásainak rendszeres és szigorú felmérése révén, ugyanakkor figyelembe kell venniük az adminisztratív költségeket. A tagállamoknak továbbá széles körű konzultációkat kell folytatniuk jogalkotási kezdeményezéseik költségeiről és előnyeiről a növekedés és a foglalkoztatás terén, különösen amennyiben ezek a különböző politikai célkitűzések közötti helyettesítési lehetőségeket is magukban foglalnak. (9. iránymutatás). Változtatás: 10 B szakasz, B.1. fejezet, tizenhatodik bekezdés Iránymutatás. Egy fokozottabb vállalkozói kultúra elősegítése és a KKV-k számára támogató környezet biztosítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a finanszírozáshoz való hozzáférést, adaptálniuk kell adórendszerüket, meg kell erősíteniük a KKV-k innovatív potenciálját, és a vállalkozásindítás és a vállalkozások növekedésének bátorítása érdekében a KKV-chartának megfelelően releváns információs és támogatási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. Emellett a tagállamoknak erősíteniük kell a vállalkozási ismeretek oktatását és az ezzel kapcsolatos képzést (kereszthivatkozás a vonatkozó foglalkoztatási iránymutatásra). A tagállamoknak továbbá meg kell könnyíteniük a jogutódlást, felül kell vizsgálniuk csőddel kapcsolatos jogszabályaikat, illetve javítaniuk kell a fizetőképesség helyreállítását és a szerkezetátalakítást célzó eljárásaikat. (10. integrált iránymutatás). Iránymutatás. Egy fokozottabb vállalkozói kultúra elősegítése és a KKV-kat támogató környezet biztosítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a finanszírozáshoz, különösen a kockázati alapokhoz és mikrohitelekhez való hozzáférést, meg kell reformálniuk és adaptálniuk kell adórendszerüket a befektetések ösztönzése érdekében, mindenekelőtt az adóalap harmonizálásával; meg kell erősíteniük a KKV-k innovatív potenciálját, és a vállalkozásindítás és a vállalkozások növekedésének bátorítása érdekében a KKV-chartának megfelelően releváns információs és támogatási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. Emellett a tagállamoknak erősíteniük kell a vállalkozási ismeretek oktatását és az ezzel kapcsolatos képzést (kereszthivatkozás a vonatkozó foglalkoztatási iránymutatásra), valamint az ezzel járó kockázatok felvállalása mellett intézkedéseket kell tenniük azon fiatal vállalkozók megbélyegzése ellen, akik nem jártak teljes sikerrel, és segíteniük kell újraindulásukat. A tagállamoknak továbbá meg kell könnyíteniük a jogutódlást, felül kell vizsgálniuk a csőddel kapcsolatos jogszabályaikat, illetve javítaniuk kell a fizetőképesség helyreállítását és a szerkezetátalakítást célzó eljárásaikat, a vállalatvezetési szabályok és a vezetői felelősség javítása mellett. (10. integrált iránymutatás). Változtatás: 11 B szakasz, B.2. fejezet, negyedik bekezdés Iránymutatás. A K+F terén tett befektetések növelése és javítása érdekében a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük intézkedéseiket az üzleti K+F előmozdítása érdekében, a következő módokon: kedvezőbb keretfeltételek megteremtése, annak biztosítása, hogy a társaságok kellőképpen versenyképes környezetben működnek, a K+F terén tett fokozottabb és hatékonyabb közkiadások, kiválósági központok megerősítése, a magán K+F kiegyenlítését szolgáló mechanizmusok – mint például fiskális intézkedések – támogatása, a kutatói mobilitás ösztönzése, a tudományos, technikai és mérnöki pályák több diák számára történő vonzóvá tétele, valamint a szakmai előmenetel és a kutatók transznacionális és ágazatok közötti mobilitásának javítása. (12. integrált iránymutatás). Lásd a 22. iránymutatást is: Az emberi erőforrásban történő befektetés bővítése és javítása. Iránymutatás. A K+F terén tett befektetések növelése és javítása érdekében a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük intézkedéseiket az üzleti K+F előmozdítása érdekében, a következő módokon: kedvezőbb keretfeltételek megteremtése, annak biztosítása, hogy a társaságok kellőképpen versenyképes környezetben működjenek, a K+F terén tett fokozottabb és hatékonyabb közkiadások, fejlettebb állami/magán partnerségek, kiválósági központok megerősítése, a magán K+F kiegyenlítését szolgáló mechanizmusok – mint például fiskális intézkedések – támogatása, a kutatói mobilitás ösztönzése, a tudományos, technikai és mérnöki pályák több diák számára történő vonzóvá tétele, valamint a szakmai előmenetel és a kutatók transznacionális és ágazatok közötti mobilitásának javítása, különösen azon európai kutatók számára, akik elhagyták Európát és a tudomány, a kutatás és az innováció közötti kapcsolat megerősítése érdekében; a kiválósági központok megerősítésére szolgáló közkiadások biztosítása érdekében; a kutatás terén meglévő verseny és vetélkedés növelése érdekében. A tagállamoknak több erőfeszítést kell tenniük a jövő tudományai, mint például az információs technológia, a preventív közegészségügy, a biotechnológia népszerűsítése érdekében, elsősorban objektívebb információ ismertetésével az olyan vitatottabb kutatásokhoz kapcsolódó előnyökről és kockázatokról, mint a GMO és az embrionális állapotú őssejtek kutatása. (12. integrált iránymutatás). Lásd a 22. iránymutatást is: Az emberi erőforrásban történő befektetés bővítése és javítása. Változtatás: 12 B szakasz, B.2. fejezet, hetedik bekezdés Iránymutatás. Az innováció elősegítése és az ICT felvevőképesség javítása érdekében a tagállamoknak az innovációt támogató szolgáltatások terén tett fejlesztésekre kell összpontosítaniuk, különösen a technológiatranszfer céljából, továbbá az egyetemek és vállalkozások összekapcsolása révén innovációs pólusok és hálózatok megteremtésére az FDI révén megvalósuló tudástranszferre, a finanszírozáshoz való jobb hozzáférésre, illetve az egyértelműen meghatározott és megfizethető szellemi tulajdonjogokra. Meg kell könnyíteniük az ICT-felvevőképességet és a gazdaságban a munkaszervezés terén ezzel összefüggő változtatásokat. (13. integrált iránymutatások). Iránymutatás. Az innováció elősegítése és az ICT felvevőképesség javítása érdekében a tagállamoknak az innovációt támogató szolgáltatások terén tett fejlesztésekre kell összpontosítaniuk, különösen a technológiatranszfer céljából, továbbá az egyetemek és vállalkozások összekapcsolása révén innovációs pólusok és hálózatok megteremtésére az inkubátorházak létrejöttének megkönnyítésével, az FDI révén megvalósuló tudástranszferre, a finanszírozáshoz való jobb hozzáférésre, illetve az egyértelműen meghatározott és megfizethető szellemi tulajdonjogokra. Meg kell könnyíteniük az ICT-felvevőképességet és a gazdaságban a munkaszervezés terén ezzel összefüggő változtatásokat. (13. integrált iránymutatás). Változtatás: 13 B szakasz, B.2. fejezet, kilencedik bekezdés Iránymutatás. A források fenntartható felhasználásának ösztönzése és a környezetvédelem és a növekedés közötti szinergiák megerősítése érdekében a tagállamoknak prioritást kell adniuk a külső környezeti költségek internalizálásának, valamint a környezetbarát technológiák fejlesztésének és alkalmazásának. E prioritások végrehajtásának összhangban kell lennie a meglévő európai kötelezettségvállalásokkal és a környezettechnológiai cselekvési tervben (ETAP) javasolt fellépésekkel és eszközökkel a piaci alapú eszközök, kockázati alapok és K+F alapok használata révén, továbbá a közbeszerzések még környezetbarátabbá tétele, a környezeti szempontból káros támogatások megszüntetése és más politikai eszközök figyelembevétele révén. (14. integrált iránymutatás). Iránymutatás. A források fenntartható felhasználásának ösztönzése és a környezetvédelem és a növekedés közötti szinergiák megerősítése érdekében a tagállamoknak prioritást kell adniuk a külső környezeti költségek internalizálásának, különösen az energiaszektorban, a közlekedés és a mezőgazdaság terén, az energiahatékonyság növelésének, valamint a környezetbarát technológiák fejlesztésének és alkalmazásának. A tagállamoknak továbbá kezdeményezőbb módon kell élniük a környezetvédelmi politikákkal annak érdekében, hogy az ökotechnológia és az ökoinnováció fejlesztése révén javíthassák a növekedést és a foglalkoztatást, különösen szükségesek a beruházások a kiotói jegyzőkönyv célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve a hagyományos energiahordozók hatékony felhasználását, különösen azokét, amelyek nem jelentenek kockázatot a kiotói jegyzőkönyv célkitűzéseire nézve. E prioritások végrehajtásának összhangban kell lennie a meglévő európai kötelezettségvállalásokkal és a környezettechnológiai cselekvési tervben (ETAP) javasolt fellépésekkel és eszközökkel, a piaci alapú eszközök, kockázati alapok és K+F alapok használata révén, továbbá a közbeszerzések még környezetbarátabbá tétele, a környezeti szempontból káros támogatások megszüntetése és más politikai eszközök figyelembevétele révén. (14. integrált iránymutatás). Változtatás: 14 B szakasz, B.2. fejezet, tizenegyedik bekezdés Iránymutatás. Egy erős európai ipari alaphoz való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak az új technológiák és piacok létrehozására kell összpontosítaniuk. Ez különösen a közös európai technológiai kezdeményezések létrehozására és végrehajtására vonatkozó elkötelezettséget, illetve olyan állami/magán partnerségeket foglal magában, melyek segítséget nyújthatnak a tényleges piaci sikertelenségek kezelésében, továbbá a regionális vagy helyi csoportosulások létrehozását. (15. integrált iránymutatás). Iránymutatás. Egy erős európai ipari alaphoz való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak új technológiák és piacok létrehozására kell összpontosítaniuk, az európai piacokon kívül is, annak érdekében, hogy a globalizáció ne veszélyt, hanem egy új lehetőséget jelentsen a világ elsőszámú exportőre számára. Olyan kommunikációs stratégiát kell kidolgozniuk, amelynek célja küzdeni az állampolgárok globalizációval, piacnyitással és piaci versennyel szembeni bizonytalanságérzete ellen Ez különösen a közös európai technológiai kezdeményezések létrehozására és végrehajtására vonatkozó elkötelezettséget, illetve olyan állami/magán partnerségeket foglal magában, amelyek segítséget nyújthatnak a tényleges piaci sikertelenségek kezelésében, továbbá a regionális vagy helyi csoportosulások létrehozásában. (15. integrált iránymutatás).

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0034.