Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság belső munkadokumentumára (SEC(2004)0690),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6-0109/2005),

A.   mivel a foglalkoztatáspolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik,

B.   mivel a munkahelyek biztonsága, a munkabérek szintje, a munkafeltételek, az egy munkavállalóra eső képzés és tőke olyan változók, amelyek kedvezően viszonyulnak a munka termelékenységi szintjéhez,

C.   mivel a fekete munka negatív hatással van a társadalombiztosítási rendszerekre, a foglalkoztatáspolitikára és a társadalmi kohézióra,

D.   mivel a növekvő verseny és az egyre intenzívebb szerkezetátalakítás jelenlegi gazdasági fázisa a munkahelyek elvesztéséhez, illetve egyes régiókban és ágazatokban a foglalkoztatottság szerkezetében beálló változásokhoz vezet,

E.   mivel e változások várhatóan hátrányos kihatásainak minimalizálása érdekében fontos, hogy minden érintett határozza meg a foglalkoztatottsághoz és a termelékenységhez kapcsolódó problémákat,

F.   mivel számos ágazatban hiány merült fel szakképzett munkaerőben, és mivel egyes tagállamokban, bizonyos specifikus demográfiai fejlemények miatt a munkaképes belföldi lakosság száma csökkenőben van,

G.   mivel az európai gazdasági növekedés mutatója 2% körül van, ami nem elégséges a munkanélküliség leküzdésére, és a teljes foglalkoztatottság előmozdítására, ami világosan mutatja, hogy makrogazdasági megoldásokra van szükség az effektív kereslet hiányából adódó problémák leküzdésére,

H.   mivel az ipar mindkét oldalát jobban be kell vonni a munkahelyek minősége és a termelékenység közötti kapcsolat vizsgálatába, és mivel egy ilyen együttműködés megnyitná a fejődés útját a tagállamok gazdaságai számára,

I.   mivel a KKV-k teszik ki a munkaadók legnagyobb hányadát, és a KKV-k a gazdasági fejlődés fő mozgatórugói,

J.   mivel az internet és az elektronikus kereskedelem növekedése azzal jár, hogy az Unió vállalatai – így a KKV-k is – egyre globálisabb piacon tevékenykednek, és a versenyképesség iránti igényüket ebben a tágabb összefüggésben kell vizsgálni,

K.   mivel a foglakoztatás növekedésének kárára megvalósuló gazdasági fejlődés nem kívánatos, sőt, a foglalkoztatás növekedésének valamennyi formáját ösztönözni kell, megjegyezve, hogy a Bizottság fent említett belső munkadokumentuma megállapítja, hogy "a rugalmas munkaidő-megállapodások (az időszakos és részmunkaidős szerződéseket is ideértve) hozzájárultak a foglalkoztatottság és a részvétel arányának emelkedéséhez",

1.   sajnálatát fejezi ki, hogy a Tanács többé nem tekinti a Stabilitási és Növekedési Paktumot a gazdasági növekedés feltételeinek javítása és munkaalkalmak teremtése szempontjából nélkülözhetetlen fontosságúnak;

2.   hangsúlyozza a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésére irányuló uniós és nemzeti szintű állami beruházások fontosságát a kereslet fellendítése és a gazdasági és foglalkoztatási növekedés támogatása érdekében;

3.   úgy véli, hogy az EU a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés térsége lehet a világon, amennyiben az EU követ bizonyos gazdasági, monetáris és szociális politikákat; megerősíti a több és jobb munkahellyel járó teljes foglalkoztatás, a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió (különösen a szegénység elleni küzdelem, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a munkanélküliség) és a környezetvédelem érdekében a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács által kitűzött stratégiai célok érvényességét, amelyek a fenntartható növekedés uniós megvalósításának mozgatórugói, és úgy ítéli meg, hogy e stratégiai céloknak az EU elsődleges prioritásának kell lenniük az elkövetkező öt évre;

4.   úgy ítéli meg, hogy a gazdasági és monetáris unió és a Stabilitási és Növekedési Paktum erősíti a belső piacot, és táplálja az alacsony kamatlábakkal működő, az inflációt nem gerjesztő makrogazdasági környezetet, ezzel javítja a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés feltételeit, és létrehozza a társadalmi kohézió tartós alapját;

5.   úgy ítéli meg, hogy a sikeres és fenntartható gazdasági és monetáris unió, a jól működő belső piac és a magas foglalkoztatottsági szint nem kizárólag a tagállamok szociális hálórendszereinek szerkezeti reformja által érhető el, mivel a szerkezeti reformok tárgyának átfogónak kell lennie, szemben a korlátozott vagy alkalmi intézkedésekkel, és összefüggő jelleggel, komplex kérdésként kell felkarolnia a munkahely teremtési kezdeményezéseket;

6.   támogatja a bizottsági belső munkadokumentum következtetését, miszerint a "munkahelyteremtés ösztönzése érdekében tett reformtörekvéseknek többek között a munkát kifizetődővé tevő adó- és juttatási rendszer reformjával, az alkalmazhatóságot javító aktív munkaerőpiaci politikákkal, a munkaszervezés modernizációjával, így rugalmasabb munkavállalói szerződésekkel, valamint a földrajzi és foglalkoztatási mobilitás ösztönzésére és a kollektív tárgyalási rendszer mind inkább foglalkoztatás-barát tétele érdekében tett erőfeszítésekkel kell foglalkozniuk";

7.   úgy ítéli meg, hogy a társadalombiztosítás, a költségvetési, gazdasági, foglalkoztatási és pénzügyi politikák reformját következetesen kell megközelíteni, megfelelően számításba véve a magas szintű foglalkoztatottság és a társadalombiztosítás európai célkitűzését;

8.   arra a véleményre helyezkedik, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unió gazdasági és foglalkoztatási stratégiájának a társadalombiztosítási célkitűzését már számításba vevő táplálása érdekében, több figyelmet kell fordítani a piac hatékonyságának növelésére, a technológiai innovációra, a szakképzési és oktatási rendszerekre, a versenyképességre és termelékenységre, úgymint a növekedés és a foglalkoztatottság javulásának előfeltételeire;

9.   úgy ítéli meg, hogy az innováció és a vállalkozói szellem kulcsfontosságú a növekedés, a foglalkoztatottság és a termelékenység szempontjából, és a Bizottságnak támogatnia kell az Európai Unión belüli és kívüli vállalatok, iskolák, egyetemek és tudósok egymás közti kapcsolatait a vállalkozói szellem és az innováció erősítése és támogatása érdekében;

10.   úgy ítéli meg, hogy a fentebb vázolt átfogó stratégia maximalizálni fogja a foglalkoztatottságot és a társadalmi integrációt támogató, és a munkanélküliséget leküzdeni igyekvő erőfeszítéseket, és hogy ebben a környezetben a munkahelyek támogatását, a dolgozók védelmét és biztonságát kombinálja a munkaerőpiac jobb működésének szükségleteivel, ezzel egyben segíti is a gazdasági és monetáris unió megfelelő sikerét;

11.   megjegyzi, hogy a belső piac javítása, KKV-barát üzleti környezet létrehozása és az adminisztrációs és adóköltségek csökkentése érdekében több figyelmet kell fordítani a közösségi és nemzeti jogszabályrendszer egyszerűsítésére, és jobb minőségű hatástanulmányok készítésére; hasonlóképpen szót emel a KKV-k finanszírozását támogató eszközök és módszerek (pl. kockázati tőke) mellett;

12.   elismeri azt a fontos szerepet, melyet az Európai Beruházási Bank játszik Európa-szerte végrehajtott beruházásaival a munkahelyek teremtésében; sürgeti az Európai Beruházási Bankot, hogy élénkítse ezirányú tevékenységét, támogatván a technológiai innovációba, a szakképzésbe és az oktatási rendszerekbe történő beavatkozást;

13.   megjegyzi, hogy a megerősödött belső piac, a munkaerőpiaci reformmal és az integrált tőkepiacokkal kombinálva nagy potenciált tartalmaz, melyből az Európai GDP jelentősen megnövekedhet; úgy ítéli meg ezért, hogy igen fontos a belső piac elmélyítése, különösen a szolgáltatások területén;

14.   elismeri a közszolgáltatások fontosságát és annak a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítésében nyújtott szerepét az Európai Unióban, valamint a gazdaság és foglalkoztatás növekedésében;

15.   úgy ítéli meg, hogy a munkaerő javuló mobilitása, mind földrajzi, mind foglalkozási értelemben véve, csökkenteni fogja a munkaerőpiac kereslete és kínálata közötti aránytalanságokat, és jelentősen javítja a foglalkoztatottság szintjét, és hogy e tekintetben még mód van a további jelentős javulásra;

16.   hangsúlyozza az aktív öregséget támogató, és a korai nyugdíjazást megnehezítő intézkedések bevezetésének szükségességét; kiemeli az idősebb munkavállalók hozzájárulásának fontosságát, akik tapasztalatuk és képességeik révén elősegítik az európai gazdaság termelékenységének javulását; úgy véli, hogy az idősebbeket – tapasztalatuknak és szakértelmüknek köszönhetően – nem kezelést igénylő problémának, hanem hasznosítandó erőforrásnak kell tekinteni;

17.   elismeri a munkaerő Unión belül bárhová történő szabad mozgásának fontosságát, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy módosítsák az új tagállamok számára a munkaerő szabad mozgása tekintetében meghatározott átmeneti időszakokat, és ezzel hárítsanak el minden akadályt a munkaerő mobilitása elől;

18.   elismeri a szociális partnerek szerepét a sikeres és fenntartható gazdasági és monetáris unió létrehozásában;

19.   felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek a fekete munka ellen, amely negatívan hat ki a társadalombiztosítási rendszerre, a társadalmi kohézióra, a versenyképességre és a termelékenységre;

20.   felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikkal és gyakorlatukkal összhangban modernizálják adó- és társadalombiztosítási rendszereiket, hogy ezek képesek legyenek alkalmazkodni a munkaerőpiac szerkezeti változásaihoz, és segítsék elő olyan szakképzett, gyakorlott, és alkalmazkodni képes munkaerő kinevelését, amellyel hozzá lehet járulni a versenyképesség, a foglalkoztatottság, valamint a termelékenység növeléséhez;

21.   felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal kapcsolatban – és az ipar mindkét oldalával lefolytatott konzultációk után – elemezze a fenti célkitűzések irányában elért fejlődést, az innovációt és az elért haladást, és nyújtson be valamennyi gazdasági ágazatot felölelő, megfelelő jelentéseket az Európai Parlament és a Tanács részére a munkahelyek minőségéről, a munkaerőpiac hatékonyságáról, a termelékenységről, az adórendszerről és a társadalombiztosítási rendszerekről;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.