A. a Bolíviai Köztársaságban kialakult súlyos intézményi válság, különösen a Carlos Mesa elnök lemondását követő helyzet miatt érzett aggodalommal,
B. mivel Bolívia a szegénységi mutatók értelmében Dél-Amerika legszegényebb országa,
C. mivel a bolíviai nép nagy része igen szegény, és mivel sürgős cselekvésre van szükség, amely biztosítja, hogy a lakosság társadalmi igazságosságra vonatkozó követelései kedvező válaszra találjanak és a demokratikus fejlődés tovább folytatódjon,
D. mivel a bolíviai társadalomban mélyen gyökerező igény él a valódi demokrácia iránt, amely az őslakosok közügyekben történő közvetlen részvételében nyilvánul meg,
E. mivel a bolíviai társadalom széles rétegeinek, különösen az őslakosoknak, a mezőgazdasági termelőknek, a kétkezi munkásoknak és a munkanélkülieknek joguk van törvényesen és békés formában követelni az ország kormányzásában való részvételt,
F. mivel a súlyos és kiterjedt egyenlőtlenségek további fennmaradása, az, hogy az őslakos népesség nincs tisztában saját jogaival, valamint az erőforrások és a természeti kincsek fenyegetettsége, amely a források nem kellően körültekintő kiaknázását eredményezheti, kockázatot jelent Bolívia társadalmi és politikai stabilitására,
G. mivel a helyzet az elmúlt hetek során súlyosabbá vált és számos térségben zajlanak általános sztrájkok, éhségsztrájkok, az oktatásban és az egészségügyi ágazatban munkabeszüntetések vannak, az utcákon pedig emberek tízezrei tüntetnek,
H. mivel a tiltakozások miatt Mesa elnök benyújtotta lemondását a Nemzeti Kongresszusnak, és annak lehetővé tételére szólított fel a társadalom csoportjait, hogy az ország jövőjével kapcsolatos vita és döntések érdekében a törvényhozás ismét folytathassa üléseit,
1. ismételten hangot ad a Bolíviában fennálló demokratikus rendszer, a jogállamiság és az alkotmányos rend iránti szilárd és eltökélt támogatásának, és reméli, hogy Carlos Mesa elnök lemondása nem okoz hatalmi űrt, amelyet arra használhatnak fel, hogy az országot eltérítsék a demokratikus értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásának útjáról;
2. aggodalmának ad hangot a közelmúltban Bolíviában, különösen La Paz-ban ‐ a végrehajtó és törvényhozó hatalom központjában ‐ lezajlott politikai és társadalmi események miatt;
3. reményét fejezi ki, hogy megegyezés születik a bolíviai társadalomban annak érdekében, hogy az ország természeti erőforrásai, különösen az energiahordózók, hozzájárulhassanak az ország fejlődéséhez és a lakosság szociális jólétéhez;
4. további erőfeszítéseket sürget a bolíviai demokrácia kiszélesítése és elmélyítése érdekében és sürgeti az Európai Uniót és tagállamait, hogy megfelelő módon támogassák a demokratikus folyamatot azért, hogy az ország képes legyen elmozdulni a politikai és gazdasági holtpontról;
5. meggyőződése, hogy párbeszédre alkalmas fórumok előmozdítására van szükség azért, hogy Bolívia békésen és a demokratikus intézmények, illetve az alkotmányos rend keretein belül jusson túl a válságon, ugyanakkor önmérsékletre szólít fel annak érdekében, hogy olyan építő párbeszéd bontakozhasson ki a lakosság valamennyi csoportja között, amely képes megteremteni a bizalom és megértés légkörét, és amely szükséges az ország békés átmenet felé történő elmozdításához;
6. kéri egy európai parlamenti delegáció kiküldését a Bolíviai Köztársaságba a kialakult helyzet helyszíni elemzése és a megfelelő támogatás biztosítása érdekében egy békés és demokratikus átmenet biztosítására, valamint felajánlja, hogy megfigyelőként részt vesz azokban a választási folyamatokban, amelyek során jelenlétére szükség van;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a Bolíviai Köztársaság kormányának és Kongresszusának, valamint az Amerikai Államok Szervezete (OAS) főtitkárának.