Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság közleményére: "Globális partnerség felé az információs társadalomban: a genfi csúcstalálkozó folytatása (WSIS)" (COM(2004)0111),

–   tekintettel a 2004. december 9‐10-i Tanács következtetéseire (15472/04),

–   tekintettel a Bizottság közleményére: "Globális partnerség felé az információs társadalomban: a genfi elvek tettekre váltása" (COM(2004)0480),

–   tekintettel a 2004. március 8‐9-i Tanács következtetéseire (6606/04),

–   tekintettel az információs társadalom világ-csúcstalálkozójának 2003. december 12-én Genfben elfogadott elvi nyilatkozatára és cselekvési tervére,

–   tekintettel az UNESCO 2003. október 17-i 32C/34. sz. állásfoglalására a kulturális sokszínűségre vonatkozó normatív eszköz kidolgozásának célszerűségéről,

–   tekintettel az UNESCO Végrehajtó Tanácsának 2003. március 12-i előzetes tanulmányára a kulturális sokszínűségre vonatkozó normatív eszköz célszerűségének technikai és jogi kérdéseiről,

–   tekintettel a Parlament elnöke által a Bizottság és a Tanács elnökéhez 2003. november 26-án levél formájában eljuttatott véleményre,

–   tekintettel a Tanács 2003. június 5-i következtetéseire (9686/03),

–   tekintettel a Bizottság közleményére: "Globális partnerség felé az információs társadalomban: az EU előtt álló távlatok az Egyesült Nemzetek információs társadalomról szóló világ-csúcstalálkozójára tekintettel (WSIS)" (COM(2003)0271),

–   tekintettel az UNESCO 2001. november 2-i egyetemes nyilatkozatára a kulturális sokszínűségről,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0172/2005),

A.   mivel a 2005. november 16‐18-án tartandó tuniszi csúcs (WSIS) ‐ a fenntartható fejlődés és a mindenki számára előnyös növekedés eszközének tekintett ‐ információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztésének második jelentős szakasza, hiszen a szegénység nem kizárólag a javaktól, hanem a társadalmi beilleszkedéstől való megfosztottságot is jelenti,

B.   mivel az IKT stratégiai eszköz az államok politikájában, valamint az együttműködés és a kölcsönös előnyök megteremtésének megkülönböztetett figyelmet érdemlő eszköze is a fejlett, a felemelkedő és a kevésbé fejlett országokat összefogó cselekvési terv szempontjából,

C.   mivel az ezredfordulós fejlesztési célok megvalósítását elősegítve az IKT hozzájárulhat mind a világ egyensúlyához, mind az egyéni fejlődéshez,

D.   tekintettel az UNESCO-nak a kulturális sokszínűségről szóló egyezmény elfogadására irányuló határozatára, amely kulcsfontosságú kezdeményezést jelent a kulturális kifejezés sokszínűségén, a nemzetközi kulturális cserén és a pluralizmus előmozdításán nyugvó, még teljesebb információs társadalom kialakítása szempontjából,

E.   mivel az információs társadalomnak mindenki előtt nyitva kell lennie, hiszen az oktatás és a képzés, az egészségügy, a kutatás és a kereskedelem az IKT olyan elsődleges fontosságú alkalmazásai, amelyek közel állnak a polgárokhoz,

F.   mivel az IKT fejlődésének a demokrácia erősítését és a polgárok részvételét kell szolgálnia annak érdekében, hogy inkább résztvevők, semmint pusztán fogyasztók legyenek,

G.   mivel e technológiáknak olyan megfelelően kialakított, szabályozott és biztonságos környezetben kell fejlődniük, amely garantálja az önkifejezés és az információ szabadságát, a kulturális sokszínűséget és a soknyelvűséget,

H.   mivel az Európai Unió részéről a hatékonyság a tagállamok egymás közti egyeztetéséből és a Bizottság előnyös fellépéséből származik, összhangban politikai céljaival és a kevésbé fejlett országok iránti elkötelezettségével,

I.   mivel az IKT elválaszthatatlan a tudás- és információalapú társadalomtól, amelyet a lisszaboni stratégia és a barcelonai nyilatkozat az Unió elé célként kitűzött,

J.   mivel az Unióra nagy szerep vár a digitális szakadék területi és szociális ‐ a belső politikák, illetve a közszféra testületei, a vállalkozások és a civil társadalom közötti partnerség fejlesztésének sikerre vitele által megvalósítandó ‐ csökkentésében,

K.   mivel a digitális szakadék elleni küzdelemhez az Uniónak rendelkezésére állnak az eszközök: fejlesztéstámogatási politika, nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködés, intézményrendszer a finanszírozáshoz (mint pl. az Európai Befektetési Bank (EBB)),

L.   mivel az EU az elektronikus kommunikációra vonatkozó közös jogi keret elfogadásával szemléltette a nyílt és versenyszellemű piac alapvető fontosságát az új szolgáltatásokba történő befektetések ösztönzése, valamint a megengedhető áron kínált nagysebességű kapcsolatok szempontjából;

M.   mivel az oktatáshoz való jog, valamint a szakképzéshez és a továbbképzéshez való hozzáférés joga alapvető jogként szerepel az Európai Unió alapjogi chartájában,

1.   üdvözli a Tanács megújított elkötelezettségét az információs társadalom világ-csúcstalálkozója (WSIS) második szakaszának sikerre vitele érdekében;

2.   egészében helyesli a Bizottság javaslatait különösen a befektetőbarát keretszabályozás döntő szerepének, az elsőbbséget élvező területeken történő IKT-alkalmazások ‐ beleértve az e-kormányzást ‐ valamint a kutatás és innováció, továbbá az IKT fejlődéshez való hozzájárulása tekintetében, és elvárja a Bizottságtól, hogy stratégiát alakítson ki a 2005-ös tuniszi konferencián meghatározandó átfogó WSIS cselekvési tervekkel összhangban;

3.   rámutat, hogy:

4.   hangsúlyozza, hogy:

5.   hangsúlyozza, hogy:

6.   üdvözli:

7.   ajánlja, hogy:

8.   felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy:

9.   érdeklődéssel veszi tudomásul önkéntes finanszírozási alap létrehozását, hozzátéve, hogy ez az alap nem helyettesítheti a létező vagy létrehozandó finanszírozási formák szükséges mozgósítását;

10.   javasolja, hogy induljon tervezőmunka új rendelkezések megfogalmazása céljából az együttműködési programok és az Európai Fejlesztési Alap jelentette források optimalizálása, illetve a nem felhasznált pénzkereteknek a cselekvési terv céljaira történő átirányítása érdekében;

11.   úgy ítéli meg, hogy az internetes szabályozás fejlesztése alapvetően szükséges az információs társadalom világ-csúcstalálkozójának sikeréhez, és az elvi nyilatkozattal és a cselekvési tervvel összhangban lévő menetrendben is meg kell jelennie;

12.   hangsúlyozza azonban, hogy továbbra is fenn kell tartani az Internet független nemzetközi szabályozási rendszerét;

13.   hangsúlyozza, hogy az Internet stabilitása és megbízhatósága feltétele az IKT-be történő beruházásoknak és a hozzáférésnek;

14.   emlékeztet arra, hogy az információs társadalom létrehozásában rejlő kihívás az információs és kommunikációs technológiák felhasználásával lehetővé tenni nemzetközi, regionális és nemzeti szinten az emberi jogi normák hatékonyabb alkalmazását;

15.   hangsúlyozza, hogy a digitális műveltség alapvető fontosságú a szabadság és a biztonság egy olyan globális területének felépítésében, amelyben az állampolgárok, az információk lehetséges felhasználói élvezik az állampolgársággal járó összes jogot; megállapítja, hogy az oktatás, így az emberi jogok oktatása is, központi fontosságú egy mindenkit magában foglaló információs társadalom szempontjából;

16.   elvárja, hogy a tuniszi csúcs:

17.   felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegyék figyelembe ajánlásait és továbbra is vonják be az információs társadalom világ-csúcstalálkozójának nyomon követésébe, az EU kinyilvánított törekvéseinek és azok megvalósításának az uniós politikákban megvalósítandó megfelelő ‐ nevezetesen költségvetési ‐ összhangja érdekében;

18.   üdvözli a digitális városok által támogatott, 2005 novemberében Bilbaóban tartandó W2i digitális városok konvenciójára tett kezdeményezést, azonban rámutat, hogy digitális régiók kialakítására vonatkozóan is kezdeményezést kell tenni;

19.   a tuniszi csúcs kapcsán szeretné erősíteni az európai civil társadalom részvételét;

20.   hangsúlyozza a magánszektor WSIS folyamatba történő bevonásának fontosságát;

21.   hangsúlyozza, hogy támogatni kell az oktatási rendszerek reformját, az élethosszig tartó tanulási programokat és az e-tanulási kezdeményezéseket (mind a tanárok, mind pedig a diákok számára), és javasolja, hogy határozottan összpontosítsanak az oktatásra, a képzésekre és a kulturális sokszínűséget tükröző tartalom létrehozása során használt eszközökre;

22.   felszólítja a tagállamokat, hogy cselekedjenek az UNESCO "Oktatást mindenkinek 2015-re" céljával összhangban és válaszoljanak az UNICEF felhívásaira, amelyek a Szerződésben a jövő generációival program keretében nagyobb költségvetési előirányzatot igényelnek az oktatás számára;

23.   rámutat arra, hogy a globalizáció egyben veszélyt is jelent a kulturális sokszínűség, a nyelvek és az identitások sokféleségére; és a globális hálózatok révén az információs társadalom lehetőséget jelenthet a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására;

24.   utasítja elnökét, hogy küldje meg ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.