Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2004/0117(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0244/2005

Előterjesztett szövegek :

A6-0244/2005

Viták :

PV 06/09/2005 - 17

Szavazatok :

PV 07/09/2005 - 4.8

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2005)0330

Elfogadott szövegek
PDF 451kWORD 111k
2005. szeptember 7., Szerda - Strasbourg
Az audiovizuális és informatikai szolgáltatások versenyképessége: a kiskorúak és az emberi méltóság védelme ***I
P6_TA(2005)0330A6-0244/2005
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról (COM(2004)0341 – C6–0029/2004 – 2004/0117(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0341)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 157. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0029/2004),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6–0244/2005),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2005. szeptember 7-én került elfogadásra az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ágazat versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás elfogadására tekintettel
P6_TC1-COD(2004)0117

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 157. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára(1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban(4),

Mivel:

(1)  Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés – amelyet 2004. október 29-én írtak alá – I-2. cikke megállapítja, hogy az Európai Unió alapját képező értékek egyike az emberi méltóság tiszteletben tartása; az Európai Unió alapjogi chartája (a charta), amelyet az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés II. részébe foglaltak, 1. cikkében (amely egyben a Szerződés II-61. cikke) elismeri az emberi méltóság sérthetetlenségét, kinyilvánítva, hogy azt tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

(2)  Az emberi méltóság elidegeníthetetlen; nem enged meg semmilyen kivételt vagy korlátozást, és minden nemzeti vagy nemzetközi szinten kidolgozott, az emberi jogok védelmét szolgáló jogi eszköznek alapja és forrása. Az Európai Unió politikai tevékenységének arra kell irányulnia, hogy megakadályozza az emberi méltóság tiszteletben tartása elvének bármilyen megsértését.

(3)  Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I-3. cikke megállapítja, hogy az Európai Unió egyik célja a gyermekek jogainak védelme; a charta 24. cikke (amely egyben a szerződés II-84. cikke) kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és hogy a hatóságok és magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenekfölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

(4)  A kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelme tárgyában minden audiovizuális és információs szolgáltatás tartalma tekintetében szükséges európai uniós szinten jogi eszközöket elfogadni, és emellett intézkedéseket hozni az illegális tartalom terjesztésének megakadályozására, és védeni kell a kiskorúakat a felnőtteknek szóló műsorokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől.

(5)  Az új információs és kommunikációs technológiák elkerülhetetlen fejlődése miatt sürgőssé válik, hogy az Európai Közösség a fogyasztók érdekeinek teljes és megfelelő védelmét biztosítsa e téren olyan irányelv elfogadásával, amely egyrészt a Közösség teljes területén biztosítja az információs szolgáltatások szabad nyújtását és szabad biztosítását, másrészt garantálja, hogy azok tartalma jogszerű legyen, tiszteletben tartsa az emberi méltóság elvét, és ne gátolja a kiskorúak általános fejlődését.

(6)  Az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ágazat versenyképességének a kiskorúak és az emberi méltóság védelme összehasonlítható és hatékony szintjének elérése céljából bevezetett nemzeti keretprogramok által történő fejlesztéséről szóló, 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás(5) közösségi szinten az első olyan jogi eszköz, amely a kiskorúak és az emberi méltóság védelméhez kapcsolódó kérdésekben a nagyközönségnek nyújtott összes audiovizuális és információs szolgáltatás tartalmával kapcsolatban, a műsorszórástól az internetig, a szolgáltatásnyújtás valamennyi formájára kiterjed. A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv(6) 22. cikke a televíziós műsorszórási tevékenység kapcsán már külön rendelkezett a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének kérdéséről.

(7)  A Európai Közösség már beavatkozott az audiovizuális és információs szolgáltatások területén, hogy megteremtse a televíziós műsorszórás és más információs szolgáltatások szabad áramlásának szükséges feltételeit, tiszteletben tartva a szabad verseny és a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának alapelveit, de határozottabban kell ezen a területen fellépnie, hogy megfelelő jogszabályi hátteret hozzon létre, és egyben olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek védik a fogyasztókat a nem, faj, etnikai hovatartozás, vallás és meggyőződés, fogyaték, életkor vagy szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetésből fakadó izgatás ellen, illetve küzdenek az ilyen megkülönböztetés ellen.

(8)  A 276/1999/EK határozattal(7) az Európai Parlament és a Tanács egy többéves közösségi cselekvési tervet fogadott el az internet biztonságosabb használatának elősegítéséről a világhálón található jogellenes és káros tartalom elleni küzdelemmel ("biztonságosabb internetet szolgáló cselekvési terv").

(9)  A Bizottságnak külön figyelmet kellene szentelnie ezen ajánlásnak, amikor harmadik országokkal új partnerségi megállapodást vagy új együttműködési programot felülvizsgál vagy köt, figyelemmel az audiovizuális tartalmat és internetes hozzáférést előállítók, terjesztők, illetve az azt szolgáltatók globális jellegére.

(10)  Az 1151/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(8) két évvel meghosszabbította a biztonságosabb internetet szolgáló cselekvési tervet, valamint módosította annak hatályát oly módon, hogy kiterjedjen egyrészt a nemzeti szinten információcserét és a vonatkozó gazdasági szereplőkkel folytatott koordinációt ösztönző intézkedésekre, másrészt a csatlakozó országokra vonatkozó különleges rendelkezésekre.

(11)  A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) egyértelművé tesz néhány jogi fogalmat és összehangol bizonyos szempontokat annak érdekében, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások teljes mértékben ki tudják aknázni a belső piaci elvekből fakadó lehetőségeket. A 2000/31/EK irányelv számos rendelkezése ugyancsak kapcsolódik a kiskorúak és az emberi méltóság védelméhez, különösen a 16. cikk (1) bekezdésének e) pontja, miszerint a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó magatartási kódexek kidolgozását.

(12)  Az új technológiák és a médiainnováció következtében változó médiahelyzet szükségessé teszi, hogy a gyerekeknek, a szülőknek, valamint az oktatóknak és tanároknak megtanítsák a média hatékony használatát, tekintve, hogy az internet veszélyeivel szemben mindig is a megelőzés és a fokozott szülői felügyelet lesz a legmegfelelőbb védelem.

(13)  Általában véve az audiovizuális szektor önszabályozása ugyan hatékony kiegészítő eszköznek bizonyul, de nem elégséges a kiskorúak védelmére a káros tartalmú üzenetekkel szemben. A véleménynyilvánítás szabadságán és a polgárok jogainak tiszteletben tartásán alapuló – az európai alkotmányt létrehozó szerződés által meghatározott – európai audiovizuális térség kialakítása a nemzeti és európai jogalkotók, a szabályozó hatóságok, az ágazatok, az egyesületek, a fogyasztók és a civil társadalom szereplőinek folyamatos párbeszéde mellett kell hogy végbemenjen.

(14)  Mivel a földfelszíni digitális televíziós műsorszórás bevezetése lehetővé teszi a szülői felügyeletet, amely nélkülözhetetlen annak megelőzéséhez, hogy a gyermekek a szüleik akaratával ellenkező tartalmú televíziós adáshoz nyerjenek hozzáférést, a földfelszíni digitális televíziózásra való áttérés folyamatát az Európai Uniónak irányítania kellene azzal a céllal, hogy az analóg adásokról való áttérés a lehető legrövidebb időn belül lezáruljon.

(15)  Az 1997. június 30-i 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos nyilvános konzultációban javaslatot tettek arra, hogy a médiaismeretekkel kapcsolatos oktatási intézkedések elfogadásának szükségességét vegyék fel a 98/560/EK ajánlás által felölelt témakörök közé.

(16)  A Bizottság támogatja az olyan önszabályozó vagy közös szabályozó szervek közötti együttműködést, illetve a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását, amelyeka terjesztés módszereitől függetlenül – az audiovizuális tartalom minősítésével vagy osztályozásával foglalkoznak, azzal a céllal, hogy valamennyi használó számára, de különösen a szülőknek és a tanároknak, valamint az oktatóknak lehetővé tegye, hogy jelezhessék és értékelhessék az audiovizuális és on-line információs szolgáltatások jogsértő tartalmát, illetve azt a jogszerű tartalmat is, amely árthat a kiskorúak testi vagy szellemi fejlődésének.

(17)  Amint azt a 97/36/EK irányelvvel kapcsolatos nyilvános konzultáció alkalmával javasolták, a válaszadás jogát helyénvaló valamennyi on-line média esetében alkalmazni, figyelembe véve a médium és a szolgáltatás vonatkozó sajátos jellemzőit.

(18)  A nők és férfiak reklámokban és a médiában ábrázolt képéről szóló, 1995. október 5-i tanácsi állásfoglalás(10) arra kéri fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak egy, a nők és a férfiak társadalombeli adottságairól és lehetőségeiről alkotott sokszínű és reális kép terjesztése érdekében.

(19)  Az árukínálat és a szolgáltatásnyújtás, illetve az ezekhez történő hozzáférés tekintetében a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslata(11) előterjesztésekor a Bizottság megjegyezte, hogy a nemek médiában, illetve reklámokban történő ábrázolása fontos kérdéseket vet fel a férfiak és nők méltóságának védelmével kapcsolatban, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb alapjogok, különösen a sajtószabadság és médiapluralizmus miatt, e kérdések kapcsán helyzetértékelést kell végeznie, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket kell hoznia.

(20)  Ha szabályozásra nincs is lehetőség, ez nem akadályozza a médiát abban, hogy a diszkriminációra vonatkozó tilalmakat egy önkéntes önszabályozást ösztönző magatartási kódexbe foglalja, vagy ilyen tilalmat ettől függetlenül alkalmazzon. Ezért tagállami szinten az audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ágazatot ösztönözni kell a nemen, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés bármilyen típusának elkerülésére, és az azzal szemben folytatott küzdelemre ezen médiában és minden reklámüzenetben, beleértve az új reklámtechnikákat is, a véleménynyilvánítási és sajtószabadság tiszteletben tartása mellett.

(21)  Ez az ajánlás kiterjed az új technológiai eredményekre, és kiegészíti a 98/560/EK ajánlást. Hatálya a mai technológiai fejlődés fényében kiterjed az audiovizuális és on-line információs szolgáltatásokra, így például az újságokra, magazinokra és videójátékokra, amelyekhez a nyilvánosság vonalas vagy mobil elektronikus hálózatokon fér hozzá.

(22)  Ez az ajánlás a tagállamokat nem gátolja abban, hogy a szólásszabadság területén alkalmazzák alkotmányjogi rendelkezéseiket és egyéb jogszabályaikat, valamint joggyakorlatukat.

XXX:

I.  AJÁNLJA, hogy a tagállamok az audiovizuális és az on-line információs szolgáltatások ágazatának fejlesztését elősegítendő hazai joguk vagy gyakorlatuk keretében hozzák meg a szükséges intézkedéseket, hogy a kiskorúak és az emberi méltóság nagyobb védelme valamennyi audiovizuális és on-line információs szolgáltatás esetében biztosított legyen, az alábbiak által:

   1. a válaszadás jogának (vagy ezzel egyenértékű jogorvoslatok) biztosítása által, tiszteletben tartva az alkotmányos és egyéb nemzeti jogi rendelkezéseket, továbbá valamennyi audiovizuális és on-line információs szolgáltatás sajátosságait figyelembe véve;
  2. biztosítva – szoros együttműködésben az ágazattal és az összes érintett féllel – a kiskorúak nagyobb védelmét a következő módokon:
   az oktatók és tanárok továbbképzése – a gyermekvédelmi szervezetekkel együttműködésben – az internet iskolai oktatás keretében történő használatával és a biztonságos használat pedagógiai módszereivel kapcsolatban, amelyekre feltétlenül meg kell tanítani a gyermekeket,
   az internethasználat oktatásának bevezetése a gyermekek számára a legkisebb kortól kezdve, ideértve a szülők számára nyitva álló órákat is, annak érdekében, hogy mind a gyermekekkel, mind a szülőkkel megismertessék az internethasználat, valamint az ebben rejlő veszélyek és csapdák elkerülésének módját,
   az iskolai tanterv állandó részét képező integrált oktatási megközelítés, valamint médiaismereti programok, az internetes veszélyek iránti éberség fenntartása érdekében, különös tekintettel a vitahelyekre ("chatszobák") és fórumokra,
   országos tájékoztató kampányok szervezése a polgárok számára valamennyi kommunikációs eszköz igénybevételével annak érdekében, hogy a közvélemény értesüljön az internet veszélyeiről és a várható büntetőjogi szankciókról (tájékoztatás a bírósági eljárás indításának lehetőségéről és szülői felügyelettel kapcsolatos intézkedésekről). Külön kampányokkal lehetne megcélozni az olyan célcsoportokat, mint az iskolák, a szülői egyesületek és a használók,
   információs csomagok terjesztése az internet veszélyeivel kapcsolatban ("Hogyan internetezzünk biztonságosan", "Hogyan szűrjük ki a nemkívánatos üzeneteket"), illetve azon ügyeleti központok használatával kapcsolatban, amelyekhez a káros vagy jogellenes honlapokat be lehet jelenteni vagy azokkal kapcsolatban panasszal lehet fordulni,
   a telefonos ügyeletek létrehozását vagy hatékonyságuk javítását célzó megfelelő intézkedések a káros honlapokkal kapcsolatos panaszok megtételének megkönnyítésére, illetve az ilyen honlapok bejelentésére,
   hatékony fellépés lehetővé tétele az internetes gyermekpornográfiával szemben, amely a gyermekek méltósága elleni egyik legsúlyosabb bűncselekmény,
   reklámkampányok a kiskorúak sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények elítéléséről, valamint az áldozatok segítése pszichológiai, erkölcsi és gyakorlati támogatás révén;
  3. a felelősségteljes magatartás ösztönzése a szakmabeliek, a közvetítők és az internethez hasonló új kommunikációs eszközök használói részéről a következő eszközökkel:
   ösztönzés az éberségre és a jogellenesnek minősülő honlapok bejelentésére, a 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül,
   magatartási kódex kidolgozása a szakmabeliekkel és a szabályozó hatóságokkal együttműködésben, nemzeti és európai szinten,
   az audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ágazat ösztönzése a nemen, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elkerülésére valamennyi audiovizuális és on-line információs szolgáltatásban, a vélemény- és sajtószabadság tiszteletben tartása mellett;
  4. olyan intézkedések ösztönzése, amelyek az interneten végzett jogellenes tevékenységek elleni küzdelmet szolgálják, és amelyek a hálót sokkal biztonságosabb közvetítő eszközzé teszik; többek között a következő intézkedéseket lehetne mérlegelés tárgyává tenni:
   a szolgáltatók minőségi védjegyének bevezetése, hogy minden használó könnyen megállapíthassa, hogy az adott szolgáltató tartja-e magát egy magatartási kódexhez,
   annak megfontolása, hogy az internetes bűncselekményekkel összefüggésben bevezessék jogrendszerükbe az egyetemleges vagy mögöttes felelősség rendszerét,
   egy egységes telefonos ügyelet bevezetése, ahol be lehet jelenteni a világhálón tapasztalt jogellenes vagy gyanús tevékenységet;
   5. európai szintű összefogással és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel szoros együttműködésben előírások kidolgozása, hogy különösen a gyermekeket és kamaszokat megcélzó, mindenekelőtt az egészségtelen ételekről (junk food) és édességekről szóló élelmiszerreklámok csökkenjenek.

II.  AJÁNLJA, hogy az audiovizuális és az on-line információs szolgáltatási ágazat és valamennyi érdekelt fél:

  1. pozitív intézkedéseket dolgozzanak ki a kiskorúak javára, beleértve olyan kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik az audiovizuális és on-line információs szolgáltatásokhoz történő szélesebb körű hozzáférésüket, ugyanakkor fejlesztik médiaismereteiket, beleértve a tagállamok önszabályozó és együttszabályozó testületei közötti szorosabb együttműködést a legjobb gyakorlatok megosztása által, ami magában foglalja:
   a használók számára egy hatékony és egyszerűen használható szűrőrendszer szisztematikus rendelkezésre bocsátását a hozzáférésre való előfizetés alkalmával, valamint olyan hatékony szűrési megoldások kifejlesztése, amelyek figyelembe veszik az internet használatát mobiltelefonokon lehetővé tevő műszaki fejlődést,
   olyan hozzáférési szolgáltatások biztosítását, amelyeket kifejezetten gyermekeknek szánnak, és amelyeket ellátnak a hozzáférést biztosító szolgáltató vagy mobiltelefon-szolgáltató által működtetett automatikus szűrőrendszerrel,
   annak ösztönzését, hogy készüljön rendszeresen frissített leírás a hozzáférhető honlapokról, ami – az összes tagállamban azonos jelzések révén – elősegíti az elérhető honlapok osztályozását, és a használókat figyelmezteti a látogatott oldalak esetleges káros tartalmára,
   olyan figyelmeztető bannerek megjelenítését minden keresőben, amelyek jelzik az esetleges veszélyeket és a telefonügyeletek számát;
   2. tanulmányozzák olyan szűrők létrehozásának lehetőségét, amelyek megakadályozzák a gyermekpornográfiával kapcsolatos információ vagy az emberi méltóságot sértő anyagok internetre való felkerülését;
   3. dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a hálón terjesztett anyagokat minősítő (jelölő) rendszer használatát, a PICS (Platform for Internet Content Selection) és ehhez hasonló protokollok, valamint a használók körében az információt szűrő rendszerek révén;
   4. hatékony intézkedéseket dolgozzanak ki az európai alkotmányt létrehozó szerződés II-81. cikkében meghatározott megkülönböztetés elkerülésére és bármiféle ilyen típusú, az emberek hamis és sztereotíp megjelenítése, valamint az emberi test kereskedelmi célú felhasználása és az erőszak és a háború mindennapos jelenségként történő beállítása eredményeképpen bekövetkező megkülönböztetés leküzdése érdekében.

III.  FELKÉRI a Bizottságot, hogy:

   1. a 2005-2008-ra szóló, az internet és az on-line technológiák biztonságos használatára vonatkozó többéves közösségi program keretében valamennyi kommunikációs csatorna felhasználásával szervezzen egy, a polgároknak szóló európai tájékoztatási kampányt, amelyben a közvéleményt figyelmezteti az internet veszélyeiről és a lehetséges büntetőjogi szankciókról (tájékoztatás a bírósági eljárás indításának lehetőségéről és szülői felügyelettel kapcsolatos intézkedésekről). Külön kampányokkal lehetne megcélozni az olyan célcsoportokat, mint az iskolák, a szülői egyesületek és a használók;
   2. vezessen be egy Európa-szerte ingyenesen hívható telefonszámot, amely tájékoztatást ad a meglévő szűrőrendszerekről, pótolva a telefonos ügyeletek hiányát néhány tagállamban, és amely megkönnyíti a panaszok benyújtását az illetékes hatóságokhoz és a káros honlapok bejelentését;
   3. tanulmányozza egy felső szintű általános domainnév bevezetésének lehetőségét (generic top level domain name), amelyet olyan, folyamatosan megfigyelt honlapok számára tartanának fenn, amelyek kötelezettséget vállalnak a kiskorúak és jogaik tiszteletben tartására, büntetőjogi szankciók terhe mellett (pl. .KID);
   4. folytasson konstruktív és állandó párbeszédet a tartalomszolgáltatók szervezeteivel, a fogyasztói szervezetekkel és az összes egyéb érintettel;
   5. ösztönözze és támogassa az önszabályozó szervezeteket hálózatok kiépítésében, valamint a köztük lévő tapasztalatcserét, hogy fel lehessen mérni a magatartási kódexek és az önszabályozáson alapuló koncepciók hatékonyságát, és biztosítani lehessen a kiskorúak védelmének lehető legmagasabb szintjét.

IV.  AJÁNLJA az ágazatnak, az összes érintett félnek, valamint a nemzeti és európai hatóságoknak, hogy aktívabban tanulmányozzák annak műszaki és jogi megvalósíthatóságát, hogy hogyan érhető el a tartalmak harmonizált megjelölése, amely már a forrásnál lehetővé tenné a jobb szűrést és osztályozást, függetlenül a használt kommunikációs eszköztől (internet, mobiltelefon), a kiskorúak hatékonyabb védelme érdekében.

V.  AJÁNLJA, hogy a tagállamok nyújtsanak be jelentést a Bizottsághoz az ezen ajánlás alkalmazásaként tett intézkedésekről, két évvel ezen ajánlás elfogadását követően.

VI.  FELKÉRI a Bizottságot, hogy 2008. december 31-ig – a tagállamok által benyújtott jelentések alapján – készítsen jelentést az Európai Parlament számára az ezen ajánlásban foglalt intézkedések végrehajtásáról és hatékonyságáról, megjelölve az esetlegesen szükséges további intézkedéseket, ideértve az európai szintű kötelező jogszabályokat is.

Kelt , …-án/-én

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

MINIMÁLIS ELVEK a válaszadási jog ÉRVÉNYESÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ, HAZAI JOGBAN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉS GYAKORLAT NEMZETI SZINTŰ végrehajtásához VALAMENNYI AUDIOVIZUÁLIS ÉS ON-LINE INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS ESETÉBEN

Cél: a válaszadás jogának adaptálása a technológiai fejlődés aktuális állapota fényében – különösen az audiovizuális és on-line információs szolgáltatások terén –, figyelembe véve a szólásszabadsággal kapcsolatos mindenkori alkotmányjogi és egyéb rendelkezéseket valamint joggyakorlatot.

   A válaszadás jogának valamennyi természetes és jogi személyt védenie kellene minden olyan pontatlan tényeket tartalmazó állítással szemben, amely rá vonatkozik és jogait sérti, következésképpen a vélemények és gondolatok közlésére ezen ajánlás hatálya nem terjed ki.
   A válaszadás joga különösen alkalmas jogorvoslat on-line környezetben, mivel lehetőséget ad a vitatott információk azonnali kiigazítására és az érintett személyek válaszainak technikailag egyszerű csatolására.
   Biztosítani kell, hogy – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – a szerző vagy az információ terjesztéséért felelős személy továbbra is köteles legyen lehetőséget adni a válaszadásra.
   A válaszadás joga nemcsak jogszabályok, hanem az együttszabályozás vagy önszabályozás eszközeivel is biztosítható.
   A válaszadás joga nem érinti az azon személyek rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket, akiknek a méltósághoz, a becsülethez, a hírnévhez vagy a magánélethez fűződő jogait a médiában megsértették.
   A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, és szükség esetén be kell vezetniük belső jogukba vagy gyakorlatukba a válaszadás jogát vagy bármiféle más olyan – ezzel egyenértékű – jogorvoslati lehetőséget, amely lehetővé teszi az audiovizuális és on-line információs szolgáltatásokban szereplő pontatlan tények gyors helyreigazítását, az alábbi minimális elvek alapján; ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy e jog (vagy bármely más egyenértékű jogorvoslati lehetőség) gyakorlásának módját hozzáigazítsák az egyes médiumok sajátosságaihoz.

A válaszadás jogának alkalmazási területe

−  Minden természetes vagy jogi személynek, állampolgárságra vagy lakóhelyre való tekintet nélkül, jogot kell biztosítani a válaszadásra vagy olyan, ezzel egyenértékű jogorvoslati lehetőségre, amelynek révén reagálhat az audiovizuális és on-line információs szolgáltatásokban szereplő bármilyen, rá vonatkozóan pontatlan tényeket tartalmazó és őt személyes jogaiban sértő állításra.

−  A választ ugyanolyan súllyal kell kezelni, mint a vitatott állítást, annak érdekében, hogy eljusson ugyanahhoz a közönséghez és arra ugyanolyan hatást érhessen el.

−  A tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy a válaszadási jog vagy az ezzel egyenértékű jogorvoslati lehetőségek gyakorlását és a véleménynyilvánítási szabadságot ne akadályozzák indokolatlan módon. A választ a kérelem indoklása után ésszerű határidőn belül, a kérelem tárgyát képező kiadványnak vagy műsornak megfelelő időpontban és módon kell közölni.

−  Rendelkezni kell olyan eljárásokról, amelyek lehetővé teszik a válaszadási jog vagy az azzal egyenértékű jogorvoslati lehetőségek gyakorlására vonatkozó jogvita esetén a bírósági felülvizsgálatot.

(1) HL C […]., […].,[…]. o.
(2) HL C […]., […].,[…]. o.
(3) HL C […]., […].,[…]. o.
(4) Az Európai Parlament 2005. szeptember 7-i álláspontja.
(5) HL L 270., 1998.10.7., 48. o.
(6) HL L 298, 1989.10.17., 23. o. Az Európai Parlament és a Tanács 97/36/EK irányelve (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) által módosított irányelv.
(7) HL L 33., 1999.2.6., 1. o. A legutóbb a 787/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 12. o.) módosított határozat.
(8) HL L 162., 2003.7.1., 1. o.
(9) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(10) HL L 296., 1995.11.10., 15. o.
(11) COM(2003)0657.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat