Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 2., 6. és 174. cikkére,

–   tekintettel az európai áradásokról szóló 2002. szeptember 5-i állásfoglalására(1), az éghajlatváltozásról szóló Buenos Aires-i konferencia eredményéről szóló 2005. január 13-i állásfoglalására(2), a portugáliai aszályról szóló 2005. április 14-i állásfoglalására(3), és a Spanyolországot sújtó aszályról szóló 2005. május 12-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményéhez fűzött 1997. december 11-i Kyotói Jegyzőkönyvre, és a Kyotói Jegyzőkönyv EK általi, 2002. május 31-i megerősítésére,

–   tekintettel a Bizottság Közös Kutatóközpontjának fenntarthatósággal és kutatással foglalkozó intézete (Institute for Sustainability and Research) által kiadott, éghajlatváltozásról és az európai vizek állapotáról szóló jelentésre(5),

–   tekintettel a "Forest Focus" rendeletre(6),

–   tekintettel a Bizottságnak az európai erdészeti stratégiáról szóló 1998. november 3-i közleményére (COM(1998)0649),

–   tekintettel a Bizottságnak a jövőbeli LIFE+ programról szóló 2004. szeptember 29-i javaslatára (COM(2004)0621),

–   tekintettel az új Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA),

–   tekintettel a Bizottságnak az EU katasztrófákra és válságokra való reagálási képességéről szóló 2005. április 20-i közleményére (COM(2005)0153),

–   tekintettel a Bizottságnak a polgári védelmi intézkedések javításáról szóló 2005. április 20-i közleményére (COM(2005)0137),

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   tekintettel az európai éghajlat változékonyságára, valamint a pusztító tüzekre és hatalmas áradásokra, amelyek az európai kontinensen, többek között az Európai Unió tagállamaiban, a tagjelölt országokban és a közvetlen szomszédos országokban pusztítottak 2005 nyarán; mivel a Katrina hurrikán az Egyesült Államok Louisiana, Mississippi és Alabama államaiban példátlan pusztítást végzett,

B.   tekintettel arra, hogy az érintett országokban emberek tucatjai – tűzoltók, a fegyveres erők tagjai, civilek és önkéntesek – vesztették életüket a különösen ádáz tüzek és óriási áradások elleni küzdelemben,

C.   tekintettel arra, hogy ezek a katasztrófák hatalmas károkat okoztak Európában, beleértve több százezer hektárnyi erdő és vegyes növényzet, szőlő, olaj- és gyümölcsöskertek, házak és mezőgazdasági infrastruktúra pusztulását Portugáliában, Spanyolországban Franciaországban és Görögországban,

D.   mivel néhány tűz az idei nyárra jellemző aszályra és a magas hőmérsékletre vezethető vissza, azonban a vidéki területek elhanyagolása, az elégtelen erdőgondozás, a nem megfelelő fafajták egymás mellé telepítése, és jelentős százalékban a bűnözés is hozzájárult a helyzet alakulásához,

E.   mivel a Dél-Európában kialakult szélsőséges és súlyos aszály hozzájárult a föld nedvességtartalmának csökkenéséhez, és így az erdőtüzek veszélye és ereje megnövekedett; mivel az elmúlt néhány év során több alkalommal fordult elő aszály és az erdőtüzek száma is emelkedett a dél-európai térségben, fokozva a sok térséget érintő sivatagosodási folyamatot és hatást gyakorolva a mezőgazdasági, állattenyésztési és erdészeti erőforrásokra,

F.   mivel az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, amely jelentős globálisan káros környezeti, gazdasági és társadalmi következményekkel jár, ideértve a Föld egészén tapasztalható szélsőséges időjárási események előfordulásának és intenzitásának növekedését is; mivel a Kyotói Jegyzőkönyvben foglalt célok alapvető fontosságú feltételei egy globális éghajlatváltozási stratégia létrehozásának, de további célokat kell felállítani a 2012 utáni időszakra,

G.   tekintettel az ezen tüzek és áradások okozta, a helyi gazdaságokban, a termelőtevékenységben és idegenforgalomban jelentkező károkra,

H.   mivel e tüzek a dél-európai országok közös és visszatérő problémájának minősülnek, és mivel Európa ezen részében az erdők jellege, valamint éghajlata következtében az Unió egyik legveszélyeztetettebb területeiről van szó,

I.   mivel négy éven belül másodszorra fordul elő, hogy Európa középső, keleti és északi területeit súlyos áradás sújtja, közvetlenül érintve több ezer családot, házaikat és egyéb jellegű magántulajdont, csakúgy, mint a közérdekű infrastruktúrát és mezőgazdaságot,

J.   mivel a tagállamok, különösen pedig a kohéziós országok, a csatlakozásra váró, valamint a szomszédos országok számára nehézséget okoz egy ilyen hatalmas természeti katasztrófával segítség nélkül megbirkózni, és világos, hogy szolidaritásra és támogatásra van szükségük,

K.   mivel a tüzek és az áradások okozta károk sok esetben átnyúlnak a belső határokon, és ezáltal szükségessé teszik a közösségi polgári védelmi mechanizmusok és a természeti katasztrófák elleni védekezéshez használt közös erőforrások erősítését,

L.   mivel a vidékfejlesztési politika nem elégséges e probléma leküzdéséhez; mivel meglepő módon az új Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nem nyújt pénzügyi támogatást a gazdáknak tűzgátak emeléséhez,

M.   mivel a Bizottság európai erdészeti stratégiáról szóló közleménye nem tartalmaz javaslatokat a tüzek megfékezésére, annak ellenére, hogy a tüzek játsszák a főszerepet az európai erdők pusztulásában,

N.   utalva a Bizottság mezőgazdasági kockázat- és válságkezelésről szóló közleményére, valamint a az EU katasztrófákra és válsághelyzetekre történő reagálási képességéről és a polgári védelmi műveletek javításáról szóló közleményére,

1.   szolidaritását és őszinte együttérzését fejezi ki az elhunytak családjainak és a nyár során bekövetkezett katasztrófák által érintett területek lakosainak; tisztelettel adózik a tűz ellen életük kockáztatásával küzdő tűzoltók és civilek áldozatvállalása előtt;

2.   úgy véli, hogy e csapások következményei nem pusztán nemzeti szintűek, hanem valódi európai elkötelezettséget is szükségessé tesznek;

3.   üdvözli az EU és tagállamai által a tagállamok és a tagjelölt államok érintett régiói iránt tanúsított szolidaritást, valamint a hatóságaiknak és mentőszolgálataiknak nyújtott jelentős segítséget;

4.   aggodalmát fejezi ki a természeti katasztrófák egyre növekvő száma miatt, amely a szakértők szerint főként az éghajlatváltozás következménye, az egyre súlyosabb események miatt;

5.   megismétli azon álláspontját, miszerint a Kyotói Jegyzőkönyv továbbra is központi eleme az éghajlatváltozás megállításáért folytatott világméretű stratégiának; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a Kyotóban és annak folytatásaként vállalt kötelezettségek teljesítésére; úgy véli, hogy az említett szélsőséges időjárási viszonyok szintén felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni ambiciózus, világméretű fellépés szükségességére;

6.   egyetért azzal, hogy a Szolidaritási Alap szabályait sürgősen módosítani kell annak érdekében, hogy egyértelműen kiterjedjenek a katasztrófák, például az aszályok és az erdőtüzek által sújtott lakosságnak nyújtott támogatásra is, és kötelezzék a nemzeti hatóságokat arra, hogy tájékoztassák a polgárokat a közösségi pénzügyi támogatásról, és hogy e támogatást tegyék láthatóvá az egyes projektekben; ragaszkodik továbbá e támogatás azonnali nyújtásához az érintett területeken és országokban;

7.   kéri a Szolidaritási Alap visszaillesztését az EU költségvetésébe, és reméli, hogy a Bizottság gyorsan rendelkezésre bocsátja a szükséges összegeket miután az érintett tagállamok beterjesztik a támogatásra irányuló kéréseiket, ideértve az előcsatlakozási támogatásokat is, annak érdekében, hogy a tagjelölt és harmadik államok gyorsan meg tudjanak küzdeni az áradások következményeivel;

8.   kéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa együttműködését a nemzeti hatóságokkal az érintett lakosság támogatása érdekében, valamint annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a tűzesetek és áradások környezeti hatásait, biztosított legyen az állami támogatás az érintett területek termelési képességének helyreállításához, a munkahelyteremtéshez, és hozzon megfelelő intézkedéseket a munkahelyek és egyéb bevételi források elvesztéséből adódó szociális költségek ellentételezésére; szintén sürgeti a Bizottságot, hogy sürgesse meg a szükséges közösségi adminisztratív eljárásokat, nevezetesen azokat, amelyek a strukturális alapok és a Kohéziós Alap újraprogramozásával kapcsolatosak, és tegye az alapok rendkívül merev elosztási folyamatát rugalmasabbá;

9.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy munkálkodjanak a természeti katasztrófák esetén szükséges polgári védelmi intézkedések nagyobb koordinálásán, hogy meg lehessen előzni és csökkenteni lehessen a pusztítás következményeit, biztosítva az azonnali riasztás összehangolásához és a logisztikai eszközök bevethetőségéhez szükséges forrásokat, főként a polgári védelem számára vészhelyzetben juttatható kiegészítő eszközök előirányzása és egy európai polgári védelmi alakulat létrehozása révén, figyelembe véve a határmenti térségek különös veszélyeztetettségét;

10.   felhívja a Tanácsot, hogy ne tévessze szem elől annak szükségességét, hogy az ilyen katasztrófák megelőzését, illetve az általuk okozott károk korlátozását szolgáló politikákba hosszú távon be kell fektetni, és ennélfogva hagyjon fel azon stratégiájával, hogy a következő pénzügyi tervet az európai uniós GNI 1%-ára korlátozza;

11.   felhívja az Európai Bizottságot, hogy részletesen – különösen az európai erdők szempontjából – vizsgálja meg az e nyáron történt tűzesetek okait, következményeit és utóhatásait, tegyen javaslatot az erdőtüzek ellenőrzésére közösségi politika kialakítására vonatkozóan, és fogalmazzon meg egy közös tűzvédelmi jegyzőkönyvet; kéri, hogy az érintett területek újraerdősítésére a biológiai-éghajlati és környezeti adottságok tiszteletben tartásával kerüljön sor, olyan fajok telepítésével, amelyek ellenállóbbak a tűzzel és a szárazsággal szemben, és képesek alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz; hangsúlyozza a közösségi támogatás szükségességét az erdők újratelepítéshez;

12.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a víz, a termőföld és a biológiai erőforrások fenntarthatóbb felhasználását előmozdító intézkedéseket, különösen Dél-Európában, ideértve a lakossági tudatosság növelését is;

13.   sajnálatát fejezi ki a Tanács azon döntése miatt, hogy a továbbiakban nem nyújtanak támogatást a gazdáknak az tűzgátak építésére, és kéri e támogatás visszaállítását; ismételten hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni az erdőtüzek hatékony megelőzésének politikáját, megerősíti, hogy a Bizottságnak bátorítania kell az ellenőrző és megelőző intézkedéseket, különösen a "Forest Focus" rendelet és az Európai Unió erdészeti stratégiája keretében, hogy megvédje a közösség erdeit a tüzektől, és különösen hogy megfelelően finanszírozza az erdőtűz-megelőzésre irányuló intézkedéseket, például a tűzelválasztókat, tűzvédő ösvényeket, tűzoltási útvonalakat, kutakat és erdőgazdálkodási programokat;

14.   javaslatot tesz egy, az aszályok, az elsivatagosodás, az árvizek és az éghajlatváltozás egyéb hatásai elleni európai megfigyelőközpont létrehozására az információgyűjtés és a hatékonyabb védekezés érdekében;

15.   úgy véli, hogy a legutóbbi események során keletkezett károk tovább hangsúlyozzák, hogy a megelőzés költségei sokkal alacsonyabbak, mint a globális felmelegedés következményei által okozott veszteségek; elismeri továbbá, hogy a veszélyes éghajlatváltozás megállításához szükséges politikák többszörös nyereséget hoznak a kőolajfüggőség csökkentése, a levegő minőségének javítása és a megtakarítások szempontjából;

16.   kéri az erdészeti politika uniós szintű megerősítését, nagyobb súlyt biztosítva számára az európai mezőgazdaság multifunkcionális szerepében kettős céllal: egyrészt a falusi lakosság megtartása és foglalkoztatása céljából, másrészt pedig az erdőterületek jelentős növelése végett;

17.   kéri a Bizottságot, hogy a megfelelő pénzügyi eszközökben támogatható kiadásként szerepeltesse az erdőtüzek megelőzésére és leküzdésére szolgáló műszaki felszerelések tárfinanszírozásának lehetőségét, ideértve a légi járműveket is;

18.   kéri a környezetet károsító bűncselekmények elleni büntetőjogi intézkedések megerősítését, különösen az erdőtüzeket okozó cselekmények esetében;

19.   kéri, hogy – az erdőtüzek következtében leégett területekkel kapcsolatos spekulációkat megakadályozó várostervezési szabályozástól függetlenül – szülessenek egyéb olyan intézkedések is, amelyek kötelezően előírják a tulajdonosok számára az érintett területek újratelepítését és az erdő megfelelő gondozását;

20.   kéri a Bizottságot, hogy növelje az áradások megelőzésére irányuló kutatások forrásait és hangolja össze a különböző tagállamok által e téren végzett kutatómunkát, hogy mihamarabb koherens energetikai és közlekedési szállítási politika jöhessen létre a kockázatok megelőzése terén;

21.   a maga részéről vállalja, hogy megteszi a szükséges lépéseket egy olyan stratégia elfogadására közösségi szinten, amely közép- és hosszú távon a jövőre tekintettel lehetővé teszi az erdőtüzek megakadályozását;

22.   felkéri az Elnökök Értekezletét,

23.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalását, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az erdőtüzek által érintett tagállamok kormányainak és az érintett területek helyi hatóságainak.

(1) HL C 272. E, 2003.11.13., 471. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0005. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0139. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0187. (5) http://ies.jrc.cec.eu.int/fileadmin/Documentation/Reports/Inland_and_Marine_Waters/Climate_Change_and_the_European_Water_Dimension_2005.pdf.. (6) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2152/2003/EK rendelete a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) (HL L 324., 2003.12.11., 1. o.). A 788/2004/EK rendelettel (HL L 138. E, 2004.4.30., 17. o.) módosított rendelet.