Az Európai Parlament,

—  ‐ tekintettel a Bizottság "Irányvonalak az európai idegenforgalom fenntarthatósága érdekében" című 2003. november 21-i közleményére (COM(2003)0716),

—  ‐ tekintettel a Tanács 2002. május 21-i állásfoglalására az európai idegenforgalom jövőjéről(1),

—  ‐ tekintettel 2002. május 14-i állásfoglalására az európai idegenforgalom jövőjéért való közös munkáról(2),

—  ‐ tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—  ‐ tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0235/2005),

A.   mivel Európa a világ első számú idegenforgalmi célpontja; mivel az idegenforgalmi és utaztatási szolgáltatások legalább 4 %-os arányban közvetlenül hozzájárulnak az EU GDP-jéhez és több mint 7 millió közvetlen munkahelyet jelentenek; mivel több mint 2 millió vállalkozás ‐ legnagyobb arányban kis- és középvállalkozás ‐ vesz részt közvetlenül az idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásában,

B.   mivel az Unió bővítése újabb, széles idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkező tagállamokkal még inkább erősíti majd az ágazat gazdasági súlyát és jelentőségét az európai növekedés számára; mivel a idegenforgalom fejlődése az új tagállamokban a növekedéshez a GDP 3%-os arányában fog hozzájárulni, illetve 3 millió új munkahely megjelenését fogja eredményezni,

C.   mivel az EU népmozgalmi folyamatai a lakosság fokozatos öregedésének irányába mutatnak, és ez a körülmény egy sokkal átfogóbb idegenforgalmi piac kialakulását vetíti előre a 60 év feletti személyek arányának növekedésével, akiknek utazási célja elsősorban egy déli ország, ahol hosszabb időt kívánnak eltölteni elő- vagy utószezonban, amely a szociális és egészségügyi szolgáltatásaira és az ingatlanpiacra is hatással lesz,

D.   mivel az Európán belüli idegenforgalom ezenkívül hozzájárul Európa kultúrájának és örökségének megismertetéséhez, s ezzel erősíti a közös azonosságtudatot és a sorsközösség érzését az Unió polgáraiban,

E.   mivel a idegenforgalom kérdésében jelenleg nem érvényesül közösségi politika, és a szubszidiaritás elvének alapján elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik,

F.   mivel ugyanakkor a idegenforgalomra számos, közösségi hatáskörbe tartozó politika hatással van, és ez azt jelenti, hogy uniós szinten jobban figyelembe kellene venni, ám ‐ a különböző eddigi intézkedések ellenére ‐ az idegenforgalmi ágazat uniós szinten nem kapja meg a neki járó figyelmet,

G.   mivel a idegenforgalom azon túl, hogy közvetlenül hozzájárul a területfejlesztéshez, a területek közti kohézióra és egyensúlyra is hatással van, és ez azt jelenti, hogy az uniós politikákat összefüggő és rendezett programok révén össze kell hangolni,

H.   mivel a idegenforgalom elősegíti a minőségi szolgáltatások iránti belső piaci kereslet kialakulását, amely hozzájárulhat az európai gazdaság fellendüléséhez; mivel az európai szintű idegenforgalomnak és az európai idegenforgalmi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásoknak minőségi, biztonsági, szórakoztatási és fogyasztói jogi szempontból globális mércét kell jelenteniük, ezáltal növelve az ágazat versenyképességét,

I.   mivel a fenntartható idegenforgalom célja az erőforrásokra gyakorolt hatás csökkentése és anyagi vagy szellemi haszon létrehozása Közösségben, és ezzel egyidejűleg annak a folyamatnak az ösztönzése, amelynek keretében fejlődnek az érintett területek és mindaz az infrastruktúra, amelyen az idegenforgalmi hasznosítás történik,

A szolgáltatások versenyképessége és minősége

1.   megállapítja, hogy a idegenforgalom alapvetően hozzájárul a növekedéshez, a foglalkoztatottsághoz és az új kommunikációs és információs technológiákhoz; s így a lisszaboni folyamat középpontjában áll;

2.   emlékeztet arra, hogy az idegenforgalom az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési lehetőséggel rendelkező gazdasági ágazat, különösen a fiatalok és a nők szempontjából; emlékeztet arra is, hogy olyan gazdasági ágazatról van szó, amely számos, különböző termelési jellemzővel és jelentős munkaintenzitással rendelkező tevékenységi körből áll, számos szakmai területen, amelyek mind a tevékenységi kör, mind pedig a szakosodás foka tekintetében rendkívül eltérőek lehetnek,

3.   megjegyzi, hogy egyrészt egyes régiókban idegenforgalmi túlkínálat alakult ki, amely aránytalanul megterheli a környezetet és az ott élő lakosságot, másrészt pedig vannak olyan régiók, amelyek idegenforgalmi régióként jelentős fejlődési lehetőséggel rendelkeznének,

4.   emlékeztet rá, hogy a idegenforgalom nemzetközi szinten igen kompetitív környezetben működik, az európai idegenforgalmi szereplők által birtokolt piaci részesedés aránya egyre csökken, s félő, hogy Európa pozíciója is meggyengül a világban;

5.   figyelmeztet arra, hogy más piacok, például Brazília, Kína, India és Oroszország gazdasági növekedése és fejlődése a kereslet további jelentős növekedéséhez fog vezetni, és az európai idegenforgalmi ágazatnak és az utazásszervezőknek olyan helyzetben kell lenniük, hogy eleget tudjanak tenni ennek a keresletnek;

6.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai szabályozás egyrészt védje a fogyasztókat, másrészt ‐ főként a minőségi idegenforgalmi szolgáltatások támogatásával ‐ segítse elő kedvező környezet kialakulását az európai idegenforgalmi ágazat számára;

7.   alapvető jelentőséget tulajdonít az idegenforgalmi szolgáltatások belső piaca kiteljesítésének és az utazásszervezők közötti tényleges egyenlő elbánásnak; ezzel kapcsolatban javasolja az idegenforgalmi szolgáltatások – az ágazat együttműködésével történő – közösségi szintű osztályozását amelyet különösen a szállodai szolgáltatások osztályozása során lehetne alkalmazni; továbbá célszerűnek tartja, hogy intézkedéseket tegyenek az idegenforgalmi szakmai profilok pontos meghatározására és harmonizálására, többek között azzal a céllal, hogy elkerüljék az értelmetlen átfedéseket, és olyan átlátható szolgáltatásokat biztosítsanak, amelyek nem zavarják össze a felhasználókat;

8.   felszólítja a Tanácsot, hogy adjon újra szabad utat a 77/388/EGK tanácsi irányelv javasolt felülvizsgálatára vonatkozó munkának az utazási irodák sajátos rendszere tekintetében (COM(2002)0064); megerősíti, hogy támogatja a külön hozzáadottérték-adó szabályozás egyszerűsítésére és az Európai Unióba települt utazásszervezők versenyhelyzetének harmadik országok utazásszervezőivel szembeni megóvására vonatkozó célokat; felszólítja a Tanácsot, hogy soron kívül zárja le a 77/388/EGK irányelvet a kedvezményes hozzáadottérték-adók tekintetében módosító tanácsi irányelvre irányuló javaslattal (COM(2003)0397) kapcsolatos döntéshozatalt, hogy a tagállamok a idegenforgalommal összefüggő tevékenységekre ‐ például a szálláshelyekre, a kempingek területegységeinek bérbeadására és az éttermi szolgáltatásokra, szállodákra, szórakoztató parkokra ‐ kedvezményes hozzáadottérték-adót alkalmazhassanak;

9.   kötelezettséget vállal minden, a kézműves kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó bizottsági javaslat támogatására, így például a nem élelmiszeripari kézműves termékek ellenőrzött származását igazoló eredetcímkére vonatkozóan;

10.   emlékeztet arra, hogy amikor a mezőgazdasági termelők vendégeket kívánnak fogadni és szállást akarnak adni ‐ annak érdekében, hogy javítsák üzemi bevételeiket, biztosítsák a gazdák vidéki térségekben való maradását, óvják a tájképet, és a helyi hagyományok és a helyi bor- és gasztronómiai különlegességek támogatásán keresztül tartsák fenn a parasztvilág kulturális identitását ‐ a mezőgazdasági idegenforgalom fejlesztése alapvető feltétel a közös mezőgazdasági politika reform céljainak megvalósításához;

11.   megismétli korábbi állásfoglalásait, amelyekben hangsúlyozta az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal (CEDEFOP) történő közös fellépés szükségességét a foglalkoztatottság, a képzés és a szakképzettségek fejlesztése érdekében az idegenforgalmi ágazatban, a valódi szakmai előmenetel lehetőségeinek, valamint az új folyamatokhoz és a növekvő keresleti igényekhez igazodó minőségi szolgáltatásoknak a megteremtése céljából; enyhítik a szezonális munkavállalókat a bizonytalanság miatt érő hátrányos következményeket, valamint hogy az új tendenciákhoz és a növekvő keresleti igényekhez igazodó minőségi szolgáltatásokat teremtsenek meg; emlékeztet továbbá annak célszerűségére, hogy diákok és a tanárok mobilitását támogató európai programok, valamint a szakmai és egyetemi továbbképzések kialakításakor fokozottabban figyelembe kell venni az idegenforgalmi ágazatot, és különösen az egész életen át tartó tanulást ösztönző különleges programok támogatására kell helyezni a hangsúlyt, amelyek igazodnak a munkavállalók körülményeihez;

12.   ezért ‐ az idegenforgalmi képzés fontosságának hangsúlyozása mellett ‐ emlékeztet arra a követelményre, hogy az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének támogatása érdekében segíteni kell az idegenforgalmi ágazat munkavállalóinak szakképzését, továbbképzését és szakképesítését, és tovább kell javítani az ilyen jellegű kínálatot;

13.   felszólítja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy lehetséges-e a már futó közösségi programok (Erasmus) keretében egy különleges képzési hálózatot kialakítani az idegenforgalmi szakismeretek számára, amely együtt működtethető a foglalkoztatást ösztönző intézkedésekkel és a képzési intézmények összekapcsolásával;

14.   véleménye szerint az idegenforgalmi ágazatban meg kell határozni és erősíteni a fogyasztók jogainak védelmét a védelem új lehetőségeinek meghatározásával, többek között a turisták számára létrehozott békítő kamarák megerősítésével; felhívja a Bizottságot és az érintett csoportosulásokat, hogy törekedjenek a turistákat mint fogyasztókat képviselő szervezetek európai szintű reprezentativitásának fejlesztésére; ezen túlmenően felszólítja a Bizottságot, hogy mérlegelje egy "idegenforgalmi intézkedéscsomag" kidolgozását, amely magában foglalja egyrészt a meglévő irányelvek átdolgozását az idegenforgalmi ágazat fogyasztóinak jogai tekintetében(3), másrészt pedig azokat az új intézkedéseket, amelyeken keresztül az idegenforgalmi szolgáltatások körében javíthatók a minőségügyi szabványok és a fogyasztóvédelem (különösen a szálloda- és vendéglátóiparban, valamint a körutazások szervezésében), miközben folyamatosan figyelembe kell venni a kínálati oldal változásait is (értékesítés az elektronikus médián keresztül);

15.   hangsúlyozza a tagállamok közötti jobb együttműködés szükségességét a harmadik országok polgárainak az EU területére történő lépésének feltételei, valamint a turisták beáramlása és unión belüli mozgása irányába mutató konvergens megközelítés biztosítása tekintetében;

A idegenforgalom biztonsága

16.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre európai szintű, a tagállamokat és az idegenforgalmi ágazat szereplőit tömörítő kapcsolattartó csoportot annak érdekében, hogy összehangolhassák az egészségügyi válsághelyzetek, a természeti katasztrófák vagy a terrorista cselekmények valamint a személyes, jogi és büntetőjogi biztonság hiányának (letartóztatás, emberrablás stb.) kezelésével kapcsolatos információkat, valamint hogy ‐ a válságokból levonható tanulságok nyomán ‐ tegyenek javaslatokat olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a gyors és összehangolt válaszadást az európai turisták védelmének biztosítása és az említett események által érintett utazásszervezők támogatása érdekében;

17.   felszólítja a Bizottságot annak felülvizsgálatára, hogy mennyire hatékonyak a szállodák tűzbiztonságára vonatkozó európai ajánlások(4) (a Bizottság jelentése a szállodák tűzbiztonságáról szóló 1986. december 22-i 86/666/EGK tanácsi ajánlás alkalmazásáról) (COM(2001)0348), hogy szükség van-e intézkedésekre az európai kempingek biztonságának javítása céljából, továbbá hogy szükség van-e az idegenforgalmi szolgáltatások biztonsági szempontjainak további szabványosítására, beleértve a kalandtúrák és veszélyes utazások és tevékenységek idegenvezetőit és vezetőit is; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén terjesszen elő egy új javaslatot;

18.   emlékeztetve arra, hogy az idegenforgalomban foglalkoztatottak között kiemelkedően magas a nők aránya, hangsúlyozza, hogy olyan stratégiákat kell támogatni, amelyek a női munkavállalók képzését, szakmai továbbképzésekhez való hozzáférését és megfelelő munkakörülményeit szolgálják, továbbá kedvező intézkedéseket vezetnek be a női vállalkozók támogatására ebben az ágazatban;

19.   felszólítja a Bizottságot, hogy fogja össze a bevált tapasztalatok cseréjét célzó hálózat kiépítését a kockázatos sportokat és szabadidős tevékenységeket szervező szervezetek számára, illetve ‐ különösen a fiatalok érdekében ‐ hangolja össze a kockázatok megelőzésével és kezelésével kapcsolatos információkat; ezért felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy célszerű-e az ilyen jellegű veszélyes szabadidős tevékenységeket kínáló cégek számára kötelezővé tenni a lehető legmagasabb szintű átláthatóságot és szakmai színvonalat, valamint kötelező biztosítás megkötését;

20.   felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve valamennyi polgár, de elsősorban a turisták érdekében javítson a 112-es európai segélyhívószám működésén és ismertségén, különös tekintettel a 112-es segélyhívó szolgáltatás biztosításával kapcsolatos nyelvi és műszaki kérdésekre és a gyors reakcióra;

A fenntartható idegenforgalommal kapcsolatos újabb kezdeményezések

21.   üdvözli a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó, "Irányvonalak az európai idegenforgalom fenntarthatósága érdekében" című bizottsági közleményben (COM (2003)0716) foglalt javaslatokat;

22.   a idegenforgalmon belül megkülönbözteti a környezeti örökség értékelésének valamennyi formáját, amely az örökség megőrzésére és védelmére alkalmas;

23.   hangsúlyozza a tömeges idegenforgalom veszélyeit, amely a közlekedési hálózat és a fogadóképesség alig kezelhető bővítése, valamint a látogatók szezonális koncentrációja folytán fenyegetést jelent a helyi környezet természeti és társadalmi-gazdasági egyensúlyára; ezért felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel és igazolja a már alkalmazott intézkedések (öko-adók, moratóriumok stb.), illetve a további új intézkedések hatékonyságát, hogy kezelni és kompenzálni tudja ezeket az egyensúlytalanságokat; felhívja a Bizottságot olyan kezdeményezések kialakítására, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék az egyensúlytalanságot azok között a területek között, amelyek kedvelt utazási célként lassan túlterheltté válnak, és azok között, amelyek bár ugyanazon az idegenforgalmi területen fekszenek, de alig vannak kihasználva, viszont kiemelkedő történelmi vagy művészeti jelentőséggel bírnak;

24.   megállapítja, hogy azokban a régiókban, ahol a fő idegenforgalmi idény rövid és intenzív, a közbeeső időszakban pedig csekély a idegenforgalmi kínálat, igen erős munkaerő-vándorlás jellemzi az idegenforgalmi ágazatot, és így aligha biztosítható a szolgáltatások állandó színvonala; hangsúlyozza, hogy emiatt erőfeszítésekre van szükség a tartós és kiegyensúlyozott kínálat megteremtése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások az ágazat szezonális jellegéből eredő alacsony kihasználtságának ellensúlyozására alkalmas eszközöket;

25.   felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel a nemzeti szabadságolások összehangolása érdekében, hogy megvalósítható legyen a megközelítési útvonalak és az idegenforgalmi infrastruktúra arányos kihasználtsága és a szezonális foglalkoztatási ingadozások mérséklésén keresztül az emberi erőforrások hatékonyabb és fenntarthatóbb alkalmazása;

26.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ágazat valamennyi szereplője tegyen lépéseket a főszezonon kívüli kereslet megszerzésére, hogy a látogatások az év minden szakára kiterjedjenek, valamint a szállodák és a szállásadáshoz kapcsolódó szolgáltatások kihasználtságának javítása érdekében; ezért rámutat a konferencia- és üzleti idegenforgalom, gyógyászati célú idegenforgalom és vízi idegenforgalom, megemlékezések látogatása, kulturális idegenforgalom ‐ és ezek valamennyi változata és formája, legyen az gasztronómiai, természeti, sporthoz kötődő, szellemi vagy történelmi-, nyelvtanulási célú, vallási, szociális idegenforgalom stb. ‐ kedvező következményeire;

27.   hangsúlyosan követeli olyan szolgálatok létrehozását, amelyek térben és időben irányítják és elosztják a forgalmat, akár azáltal is, hogy megszervezik a turisták mobilitását a túlterhelt vagy éppen a túlterheltség határán álló célterületeken;

28.   véleménye szerint a népesség fokozatos öregedése a szezonon kívüli turisták számának növekedéséhez fog vezetni; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az idős polgárok idegenforgalmát az Európai Unión belül, továbbá a tagállamok közötti együttműködést ezen a területen, aminek során elsőbbséget élveznek az idősek csoportjainak tagállamok közötti cserekapcsolatai és fogadása a fő szezonon kívül; ezt a körülményt egy olyan lehetőségnek kell tekinteni, amely egy erősebb észak‐déli együttműködés kialakításához vezethet; felhívja a Bizottságot, hogy indítson egy időseknek szóló idegenforgalmi programot is, amely hozzájárul az idősebb emberek életminőségének javításához, a munkahelyteremtéshez, a kereslet megteremtéséhez és az európai gazdaság növekedéséhez; a program neve lehetne "Ulysses";

29.   megjegyzi, hogy a idegenforgalom valamennyi európai polgár joga, és megfelelő lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a sajátos igényeket támasztó fogyasztók csoportja is gyakorolhassa ezt a jogát; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot egy hasonló kezdeményezés előterjesztésére, amelynek keretében hozzáférhetővé teszik a mozgáskorlátozottak számára az idegenforgalmi és szabadidős létesítményeket, berendezéseket, szolgáltatásokat és útvonalakat, és erről a kezdeményezésről megfelelően tájékoztatják a nyilvánosságot; hangsúlyozza a megfelelő lépések fontosságát is az idős és csökkent képességű turisták fogadását és ellátását végző személyzet képzése terén, valamint annak szükségességét, hogy segítsék a turistáknak szóló reklámok elkészítését és terjesztését oly módon, hogy ahhoz a turisták e csoportjaihoz tartozó személyek is hozzáférhessenek;

30.   elismeri a vándor-idegenforgalom, úgymint lakókocsival megvalósított körút jótékony szerepét a tömeges idegenforgalom kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a turistaforgalom arányosabb eloszlása által; hangsúlyozza azon kezdeményezések támogatásának szükségességét, amelyek hozzájárulnak a fejlesztéshez azáltal, hogy segítenek megszüntetni a parkolóhelyek hiányát, valamint a lakókocsik és lakóautók számára gondoskodnak multifunkcionális helyekről és tárolási lehetőségről a Közösség egész területén;

31.   üdvözli a Bizottság által bejelentett, az európai idegenforgalom számára kidolgozandó Agenda 21-et; ajánlja, hogy ez a program mindenekelőtt a helyi Agenda 21-ek kidolgozásának ‐ a fenntartható idegenforgalom mutatóinak segítségével történő ‐ irányítását és támogatását célozza meg, valamint törekedjen a tagállamok tevékenységének összehangolására a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó bevált tapasztalatok cseréje érdekében;

32.   üdvözli a közszféra/magánszféra közötti partnerségnek a "Fenntartható idegenforgalom" munkacsoport által támogatott kialakítását, kéri, hogy részt vehessen a csoport munkájában és kapjon tájékoztatást annak tevékenységéről és eredményeiről a fenntartható európai idegenforgalmat támogató Agenda 21 kidolgozása érdekében; véleménye szerint az ágazat szereplőinek részvétele a különböző területek idegenforgalommal kapcsolatos politikai intézkedéseinek elemzésében, tervezésében, felügyeletében és végrehajtásában szerves részét képezi az említett intézkedéseknek, és kötelezően alkalmazandó alapelvként kell szolgálnia;

33.   hangsúlyozza az oktatás alapvető szerepét a felelősségteljes idegenforgalom népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot, hogy 2006 utáni programjaiban az eddiginél jobban összpontosítson az oktatási cserekapcsolatokra, a tanulásra és az önkéntességre annak érdekében, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a vakáció helyszínéül szolgáló régiók kultúrájára és kulturális értékeire, hogy ösztönözzék a polgárok öntudatos, a helyi lakosságot és környezetet tiszteletben tartó idegenforgalmát; ajánlja a Bizottságnak a tanulás, a tudásátadás és az innováció idegenforgalmi vállalkozások közötti folyamatainak támogatását;

34.   a felelősségteljes idegenforgalom szükségessége értelmében megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy alkalmazzanak olyan szankciókat, amelyek elriasztják az utazási irodákat, légitársaságokat vagy szállodaláncokat a szexuális idegenforgalom támogatásától és a gyermekek kizsákmányolásától;

35.   véleménye szerint az idegenforgalmi iparág kiemelkedő szerepet játszik a mediterrán térség országainak gazdasági fejlődésében, és a kulturális párbeszéd keretében történő közeledés eszközét képezi; kéri annak a lehetőségnek a mérlegelését, hogy a barcelonai folyamat keretében továbbképzési csereprogramot hozzanak létre a két régió idegenforgalomban foglalkoztatott munkavállalói számára;

36.   a fenntartható idegenforgalom területén hangsúlyozza annak szükségességét, hogy egy kiegyensúlyozott szabványt kell kialakítani a környezetvédelmi címke odaítélésével kapcsolatban, és támogatja azokat a további kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a helyi szociális és gazdasági érdekeknek, az éghajlat védelmének, a helyi természeti környezet védelmének, az energiatakarékosságnak, a víz- és hulladékgazdálkodásnak, a fenntartható kombinált közlekedési láncolatoknak stb. bevonásához és átvételéhez;

37.   felszólítja a Bizottságot olyan programok támogatására, amelyek segítségével a fenntarthatósággal kapcsolatos konkrét ismereteket beépítik a idegenforgalmi képzési és továbbképzési tanfolyamok anyagába; támogatja a "hogyan teremtsük meg a idegenforgalmi oktatási térséget?" elnevezésű kezdeményezést, és ösztönzi annak kiterjesztését;

38.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak kiemelt helyet a foglalkoztatási stratégiájukban és a szociális hátrány megszüntetésére irányuló intézkedéseik között a idegenforgalomnak mint Európa vezető gazdasági és munkaerő-piaci tényezőjének;

Az európai idegenforgalom megismertetése és fejlesztése

39.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését a megbízható és harmonizált makrogazdasági adatok kialakítása érdekében (idegenforgalmi kísérőadatok) amelyek szükségesek bizonyulnak a közösségi idegenforgalom identitásának erősítése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy folytassák ezen a téren erőfeszítéseiket, a Bizottság pedig tegyen javaslatot a Tanács 1995. november 23-i, a idegenforgalmi statisztikai információk begyűjtésére vonatkozó 95/57/EK irányelvének(5) módosítására, egy idegenforgalmi kísérő adat nyilvántartás kereteinek felállítása érdekében;

40.   hangsúlyozza, hogy igen sürgősen szükség van az új tagállamok idegenforgalmi szervezőinek és köztestületeinek a létező európai hálózatokba és szervezetekbe történő bevonására, nevezetesen annak érdekében, hogy teljes mértékben bevonják őket ‐ a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréje révén ‐ az Unió régebbi tagállamainak idegenforgalmi célpontrendszerébe;

41.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szakértői szinten vizsgálják meg ‐ az "Európa kulturális fővárosai" modell mintájára ‐ a kiváló európai idegenforgalmi célpontok kijelölésének lehetőségét, amelynek köszönhetően ‐ a kulturális és természeti örökség megóvásához és értékközpontú hasznosításához, illetve a fenntartható idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztéséhez kötődő minőségi mutatók alapján ‐ minden évben ki lehetne választani egy vagy több régiót vagy mikrorégiót; e célból felhívja a Bizottságot és tagállamokat annak vizsgálatára, hogy célszerű-e egy idegenforgalmi EU-jelet javasolni azon utazási célpontok számára, amelyeket kiemelkedő sokszínűség, kiváló társadalmi minőség és fenntarthatóság jellemez, és ezt az EU-n belül és kívül is megfelelő médiakampánnyal támogatni;

42.   hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség védelme (elsősorban azon örökségé, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánít) rendkívül fontos az idegenforgalom fenntartható fejődése szempontjából az Európai Unióban; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson több pénzt a kulturális örökség védelmére;

43.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre az amerikai függetlenségi háború emlékére létrejött "Boston Freedom Trail", vagy a Berlini Fal felépítése és leomlása emlékére létrejött "Berliner Mauerweg" kezdeményezésekhez hasonló "Iron Curtain Trail" (Vasfüggöny útvonal) kezdeményezést, az európai azonosság fejlesztése érdekében;

44.   üdvözli az innovatív régiók Európában (IRE) kezdeményezést, amely elősegíti a bevált módszerek cseréjét lehetővé tevő hálózat kialakítását az innovatív regionális kezdeményezések területén; kéri a Bizottságot, hogy az IRE hálózat keretében külön is támogassa a idegenforgalmat és a fenntartható idegenforgalommal kapcsolatos, az Európai Unió támogatását élvező kísérleti programok kifejlesztését;

45.   felhívja a Bizottságot, hogy az európai idegenforgalom fenntarthatóságára irányuló közösségi hozzájárulás növelése érdekében működjön közre az olyan kísérleti programok támogatásában, mint például a Baleár-szigeteken a "zöld kártya" néven megvalósított terv, hiszen ezek olyan példaértékű gyakorlatot mutatnak be, amely alátámasztja, hogy lehetséges az olyan új idegenforgalmi formák megteremtése, amelyek helyreállítják az idegenforgalmi iparág és a környezet védelme közötti egyensúlyt;

46.   támogatja az Európa mint idegenforgalmi célpont világméretű népszerűsítését célzó tevékenységeket az európai turisztikai portál közvetítésével, amely mind az európai, mind a nagy Európán kívüli országokból érkező turisták rendelkezésére áll; ösztönzi a Bizottságot, a CET-et (Európai Turisztikai Bizottság) és a program más résztvevőit az általános jellegű információk ("Utazás Európában" gyakorlati útmutató), illetve a idegenforgalmi forrásokkal és témákkal (gasztronómia, hegyvidéki és szigetekre irányuló idegenforgalom, gyógyászati kúrák, egyházi/kulturális idegenforgalom, konferencia és üzleti idegenforgalom stb.) kapcsolatos adatok internetes közzétételére; javasolja azt is, hogy az európai portáltól a nemzeti portálokig történő eljutás harmonizált tematikus kapcsolatokon keresztül valósuljon meg;

47.   megítélése szerint az idegenforgalom és a kibővült Európa kihívásainak elemzésére szolgáló új keret hatékony és megfelelő egyeztetést és együttműködést tesz szükségessé a köz- és magánszféra között, mégpedig nem csak helyi és nemzeti, hanem európai szinten is, annak érdekében, hogy a fenntartható stratégiák és intézkedések elemeként, valamint a beruházások és versenyképesség növelése értelmében a tagállamok közötti együttműködés nagyobb teret kapjon;

48.   üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely közelebb hozza egymáshoz Európa népeit az idegenforgalmon keresztül, például a vidéki, szociális és kulturális idegenforgalom európai útvonalai és hálózatai, és kéri ezek jobb megismertetését az európai média által;

Idegenforgalom és közlekedés

49.   emlékeztet rá, hogy a közlekedés alapvető jelentőségű ágazat a idegenforgalom számára, különösen a legkülső régiók és általában a szigetlátogató idegenforgalom esetében, mivel egyrészt hozzájárul a idegenforgalmi szolgáltatási lánc minőségéhez, másrészt a célpontok megközelíthetőségéhez;

50.   hangsúlyozza a kombinált vasúti és kerékpáros utazások támogatásának szükségességét, és az "Eurovelo" elnevezésű hálózatot jó kiindulási alapnak tekinti ehhez; azt is kérelmezi, hogy a vasúttársaságok engedélyezzék a vonatokon kerékpár szállítását a távoli és határon túli célállomásokig közlekedő járatokat is beleértve, ahogyan ez a francia TGV gyorsvasút tekintetében már megtörtént;

51.   sürgeti a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy ösztönözzék a belső vízi utakon zajló idegenforgalmat úgy, hogy nemzetközileg elfogadott besorolások alapján gondoskodnak a rekreációs célú európai vízi úthálózat kialakításáról és karbantartásáról;

52.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését, mely irányvonalakat kíván megállapítani a regionális repülőterek és az alacsony költségű légitársaságok állami támogatásának területén a jogbiztonság növelése és olyan méltányos versenyfeltételek kialakítása érdekében, amelyeknek haszonélvezői a turisták és a területfejlesztés lesznek; ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a fenntarthatóság céljának elérése érdekében tett erőfeszítések során ügyelni kell az alacsony költségű légitársaságok fejlődésének kezelhetőségére is, mivel nem szabad törekedni ugyanazon vagy egymáshoz közeli régiók légi elérhetőségének növelésére, hanem inkább a lehetőségekhez képest fejleszteni szükséges a légi közlekedés és a szárazföldi tömegközlekedési eszközök egymásba kapcsolhatóságát;

53.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését a légi közlekedési szolgáltatók azonosítására és az utazók légi közlekedési célokon túlmenő tájékoztatását szolgáló rendszerek bővítésére; sürgeti továbbá, hogy a Bizottság kezdeményezze a biztonsági előírások és ellenőrzési eljárások meghatározását kis repülőgépek, kisebb légitársaságok és periférikus repülőterek esetében is; szükségesnek tartja ezért az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség tevékenységének erősítését és a tagállamok nemzeti hatóságaival való együttműködés javítását;

54.   hangsúlyozza tovább az integrált jegykiadó rendszerek támogatásának jelentőségét az idegenforgalmi szolgáltatások vonzóbbá tétele érdekében;

55.   ugyancsak üdvözli a Bizottság kezdeményezését a légi közlekedésnek a mozgáskorlátozottak számára történő elérhetővé tételére, hiszen az ilyen típusú idegenforgalmi igények növekednek; hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú intézkedéseket a jövőben ki kell terjeszteni a szárazföldi utasforgalomra is;

A közösségi társfinanszírozásban részesülő strukturális tevékenységek

56.   emlékeztet rá, hogy a idegenforgalom ‐ különösen vidéken és a szigeteken ‐ a területfejlesztés és a változatossá tétel valós eszköze, s az integrált megközelítés alapján szükség van a programok társfinanszírozására, amelybe bevonandók mindazon források, amelyek hozzájárulnak a felhasználónak juttatott szolgáltatások minőségének javításához és a célpontok sikerességéhez, a programok gazdasági életrevalóságának ‐ nevezetesen a köz- és magánszféra partnersége keretében megvalósuló ‐ biztosítása érdekében;

57.   üdvözli, hogy a idegenforgalom támogatása a konvergencia cél, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre tett új javaslatban (COM(2004)0495) található vidékfejlesztési intézkedések révén kifejezést nyert; azt is kéri, hogy a javaslat regionális versenyképességi céljának kedvezményezettjei között ott legyenek a idegenforgalmi kis- és középvállalkozások is; üdvözli, hogy a vidékfejlesztés támogatását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) megoldó tanácsi rendeletre tett javaslat (COM(2004)0490) céljai közé bekerült ‐ a vidéki gazdaság változatossá tételének szándéka révén ‐ a idegenforgalmi tevékenységek ösztönzése is;

58.   felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2007‐2013-as időszakra vonatkozó strukturális politika új eszközeinek együttes elfogadása során a stratégiai célok közé vegyék fel a idegenforgalom integrált megközelítését is, amely lehetővé tenné ‐ a LEADER programhoz, valamint az Interreg és az Urban programokhoz hasonló szellemben ‐ az EMVA és az ERFA intézkedéseinek összehangolását; ez a megközelítés lehetővé tenné a fenntartható idegenforgalom igazi stratégiájának megvalósítását;

59.   felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiai terveikben és működési programjaikban olyan célokat jelöljenek meg, amelyeknek köszönhetően a régiók összefüggő terveket dolgozhatnak ki és finanszírozhatnak a fenntartható és a helyi feltételekhez és lehetőségekhez alkalmazkodó idegenforgalom fejlesztése érdekében;

60.   kéri a tagállamoktól azt is, hogy a idegenforgalmi témák esetében végezzék el a közösségi alapokból finanszírozott programok előzetes, közbenső és utólagos elemzését, s ezeknek az elemzéseknek az elvégzését bízzák nemzeti idegenforgalmi munkacsoportokra, olyan kritériumok és mutatók igénybe vételével, amelyek tükrözik a szóban forgó programok gazdasági életképességét és fenntarthatóságát;

61.   felszólítja a Bizottságot, hogy félidőben készítsen átfogó értékelési jelentést a idegenforgalommal kapcsolatos közösségi programok költségéről, illetve a idegenforgalmi kínálat minőségére és az európai célpontok fenntartható fejlődésére gyakorolt hatásáról;

62.   ösztönzi mind a nagyközönség számára általában, mind a kis- és középvállalkozások és a helyi önkormányzatok számára olyan támogatási mechanizmusok létrehozását, melyek bemutatják és elemzik a strukturális alapok programjai és más olyan közösségi programok (kultúra, környezetvédelem stb.) megvalósításának és felhasználásának feltételeit, amelyek hozzájárulnak az idegenforgalom minőségéhez;

63.   emlékeztet arra, hogy az idegenforgalmi politika ugyan a tagállamok hatáskörébe tartozik, azonban az olyan határokon átnyúló kezdeményezések esetében, amelyek társadalmi együttműködést tesznek szükségessé, és régiókat kapcsolnak össze (vallási és kulturális idegenforgalom, zarándokutak, gyógyvízi idegenforgalom stb.), szükség van az Interreg-program támogatására;

64.   felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy megfelelő költségvetési tételt, amely figyelembe veszi az idegenforgalmi ágazat jelentőségét az európai gazdaságban;

Idegenforgalom és az uniós jogalkotás összehangolása

65.   kéri, hogy minden olyan másodlagos jogalkotási tervezetet, amelynek köze van a idegenforgalomhoz, már a bizottsági munkaprogram megvalósításának szakaszában jelöljenek meg és vessenek alá olyan hatáselemzésnek, amelyben az ipar képviselői mellett a munkavállalók és a fogyasztók is részt vesznek; kéri azt is, hogy az intézkedések idegenforgalmi alkalmazásáról készüljön mérleg; kéri, hogy ezeket az előzetes és utólagos elemzéseket rendszeresen juttassák el a Parlamenthez;

66.   azt is kívánatosnak tartja, hogy a Bizottság szolgálatok közti egyeztetésének keretében az ágazati érdekeket és a fenntartható idegenforgalom bizottsági közleményekben kifejtett céljait vegyék kellőképpen figyelembe;

67.   felszólítja a Bizottságot, hogy a Bizottság minden egyes olyan főigazgatóságára kiterjedően szervezze meg a idegenforgalmi felelősök/koordinátorok hálózatát, amelynek hatásköre érinti az ágazatban folyó tevékenységeket (Vállalkozások és Ipar, Régiós, Környezetvédelmi, Mezőgazdasági, Közlekedési, Belső Piaci stb. Főigazgatóság). A hálózat koordinálását a Vállalkozások és Ipar Főigazgatóság turisztikával foglalkozó szervezeti egysége végezhetné;

Az idegenforgalom helye az európai alkotmányt létrehozó szerződésben

68.   üdvözli a idegenforgalomról szóló külön szakasz beillesztését (4. szakasz, III-281. cikk) az európai alkotmányt létrehozó szerződésbe; úgy véli, hogy ezen a jogi alapon lehetővé válik a idegenforgalom összefüggőbb támogatása, amelynek elfogadását megkönnyíti, hogy ehhez a Tanácsban elégséges lesz a minősített többség, illetve az, hogy az Európai Parlament teljes mértékben és hiánytalanul részt vesz a jogalkotási intézkedések meghozatalában;

69.   felszólítja a Bizottságot, hogy ‐ a fő intézményi partnerekkel és az ágazat reprezentatív szervezeteivel karöltve ‐ szakértőkkel véleményeztesse azokat a különböző cselekvési lehetőségeket, amelyek alkalmasak a vállalkozások versenyképessége és a tagállamok közötti koordináció számára kedvezőbb környezet kialakításának ösztönzésére; felhívja a Bizottságot, hogy már 2007-ben tegyen javaslatot egy olyan többéves programra ("Idegenforgalom" csomag), amely ‐ a tagállamok, illetve a regionális és helyhatóságok bevonásával, a jó kormányzás elveinek betartásával ‐ erősíti majd az Unió idegenforgalmi tevékenységében a kohéziót;

70.   felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szomszédsági politika támogatása ‐ például az euro-mediterrán partnerség keretében ‐ keretében az idegenforgalmat is vegye fel a partnerországokkal folytatott együttműködés kiemelt területei közé;

o
o   o

71.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 135., 2002.6.6., 1. o. (2) HL C 180. E 2003.7.31., 138. o. (3) A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK irányelv (HL L 158., 1990.6.23., 59. o.) és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló 94/47/EK irányelv (HL L 280., 1994.10.29., 83. o.). (4) HL L 384., 1986.12.31., 60. o. (5) HL L 291., 1995.12.6., 32. o.