Az Európai Parlament,

‐   tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt APCS-EU Partnerségi Megállapodás 24. cikkére,

‐   tekintettel a 2004. október 20-án, az AKCS-EU gazdasági és szociális érdekcsoportjainak 7. regionális szemináriumán az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés védnöksége alatt elfogadott fidzsi-szigeteki nyilatkozatra,

‐   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai turizmus fenntarthatóságának alapelveiről szóló közleményére (COM(2003)0716),

‐   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, "Az európai turizmus fenntarthatóságáról" című közleményéréről szóló, 2002. május 14-i állásfoglalására(1),

‐   tekintettel a 2002. augusztus 26. - szeptember 4. között Johannesburgban, a fenntartható fejlődésről rendezett világ-csúcstalálkozóra,

‐   tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés által 2001 márciusában Libreville-ben elfogadott "A turizmusról és a fejlődésről az Európai Fejlesztési Alap (EFA) irányításának és ellenőrzésének keretében" című állásfoglalásra(2),

‐   tekintettel a Tanácsnak és a Bizottságnak a fejlesztési politikáról szóló, 2000. november 10-i közös nyilatkozatára,

‐   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett "A turisztikai potenciál növelése a foglalkoztatottság érdekében - a magas szintű csoport következtetései és ajánlásai nyomán" című közleményéről szóló, 2000. február 18-i, állásfoglalására(3),

‐   tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés által 1999. október 14-én Nassauban a turizmusról és a fejlesztésről elfogadott állásfoglalásra(4),

‐   tekintettel a Turisztikai Világszervezet Közgyűlése által Santiago de Chilében 1999. október 1-jén elfogadott globális turisztikai etikai kódexre, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2001. december 21-i határozatában (A/RES/56/212) támogatott,

‐   tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés által 1999. április 1-jén Strasbourgban elfogadott "A fejlesztési együttműködés kulturális dimenziójáról – különös tekintettel a kulturális örökség és a turizmus szempontjaira" című állásfoglalására(5),

‐   tekintettel a fejlesztésügyi Miniszterek Tanácsa 1998. november 30-i, a fejlődő országok fenntartható turizmusáról szóló állásfoglalására,

‐   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

‐   tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0173/2005),

A.   mivel kétségtelen, hogy a turizmus minden téren a fejlődő országok felemelkedésének ösztönzője; mivel ezért rendszeresen fel kell mérni a turizmus hatásait, továbbá, figyelembe véve hatáskörét, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottsága erre a feladatra kiemelten alkalmas,

A turizmus mint a gazdasági fejlődés tényezője

B.   mivel a turizmus a fejlődő országokban végrehajtandó minden következetes fejlesztési politikának alapvető eleme,

C.   mivel a fejlődő országokban a turisztikai tevékenységek fellendítéséhez infrastrukturális programok szükségesek a kommunikációs és energetikai csatornák, az új kommunikációs technológiák, valamint az egészségügy és a járványügy területén,

D.   mivel alapvető fontosságú, hogy az ehhez hasonló projektek előnyeit mind a helyi lakosság, mind a turisztikai iparág élvezhesse,

E.   mivel a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell szentelniük a turizmus azon formáira, amelyek méltányos jövedelmet biztosítanak a helyi munkavállalóknak és vállalkozóknak, különös tekintettel a "méltányos turizmusra",

F.   mivel a Turisztikai Világszervezet "A fenntartható turizmus mint a szegénység kiküszöbölésének eszköze" elnevezésű projektje hozzájárul a szegénység csökkentésének millenniumi fejlesztési célkitűzéséhez azáltal, hogy munkahelyeket igyekszik teremteni a napi egy dollárnál kevesebből élők számára,

G.   mivel tárgyalások folynak azokról a gazdasági partnerségi megállapodásokról, melyek 2008. január 1-jétől az AKCS-országok és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó egyoldalú preferenciális kereskedelmi rendszer helyébe lépnek,

H.   mivel vitathatatlan a turizmus átfogó szerepe, és – a közös turisztikai politika hiánya ellenére – a Bizottság Vállalati és Ipari Főigazgatóságának turisztikai szolgálata túlságosan kicsi,

A turizmus mint a környezet és a kulturális örökség megóvásának eszköze

I.   mivel a turizmus csak akkor képes fejlődni, ha tiszteletben tartja a környezetéül szolgáló természeti és kulturális adottságokat, valamint a helyi közösségek hagyományait,

J.   mivel a turizmust nem a környezet ellenségének, hanem éppen ellenkezőleg, szövetségesének kell tekinteni, hiszen jövedelmezőségének egyik feltétele a környezet és a kulturális örökség megóvása,

K.   mivel a hatóságoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk az idegenforgalom környezetbarát módjaira, így az ökoturizmusra, a vidéki turizmusra és a "szolidaritási célú" turizmusra,

L.   mivel a turizmust a helyi természeti és kulturális, anyagi és nem anyagi természetű, és a történelmi építészeti örökség megóvása és fejlesztése tartja fenn,

M.   mivel a hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a turisták, illetve a turisztikai létesítmények és helyszínek biztonságára,

N.   mivel helyénvaló, hogy a kormányok – a turisztikai ágazatot képviselő szervezetekkel történő egyeztetés után – a nagy tömegeket vonzó helyszínek látogatására vonatkozóan szigorú szabályokat határozzanak meg,

O.   mivel szükség van az energetikai gyakorlatok és a közlekedéspolitikák összehangolására a környezet védelme és a Kyotói Jegyzőkönyv fenntartható fejlődést célzó célkitűzéseinek tiszteletben tartása érdekében,

P.   mivel az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell fogadniuk, és magukévá kell tenniük azt a gondolatot, hogy a túlzott turistaforgalmat bonyolító kis szigetországokban, hegyvidéki és tengerparti övezetekben korlátokat kell szabni a turistaforgalomnak,

A turizmus mint a demokrácia és a politikai egyensúly tényezője

Q.   mivel a turizmus fejlesztése az önkényuralom, a diktatúra és a túlzottan központosított hatalom elleni küzdelem egyik eszköze lehet,

R.   mivel egyes országokban a turizmus összekapcsolódik az emberi jogok olyan megsértésével, mint a gyermekmunka, a prostitúció és a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések,

S.   mivel a demokrácia és annak védelmezői ellen irányuló globális terrorizmus, amely gyáván válogatás nélkül elkövetett véres merényleteivel számos polgári áldozatot követel, kiemelten célba veszi a turizmust és a turistákat,

T.   mivel a turizmus természeténél fogva olyan demokratikus tevékenység lehet, amely helyi, regionális és országos szinten lehetővé teszi a civil társadalmat képviselő gazdasági és társadalmi szervezetek létrejöttét,

U.   mivel a turizmus integráló szerepet tölt be és hozzájárul a területi, társadalmi és gazdasági kohézióhoz,

V.   mivel jelenleg a turisták mozgási szabadságukkal élve egyetlen út keretében számos úticélt is felkereshetnek, növelve ezáltal a regionális együttműködést és hozzájárulva az országok közötti kötelékek szorosabbra fűzéséhez,

W.   mivel a tagállamok kormányai, és főként az utazásszervezői jelentős befolyással vannak a turisztikai célpontok kiválasztására; mivel a demokratikus elveket és az emberi jogokat semmibe vevő országokkal szembeni negatív reklám egyfajta elrettentésként hat,

X.   mivel 1999-ben az etikus üzleti gyakorlat ösztönzésére hároméves projektként útjára indították "a tisztességes turizmus üzletágért" nemzetközi hálózatot, az Európai Bizottság és a brit Nemzetközi Fejlesztések Minisztériuma finanszírozásával,

A turizmus mint a közegészségügy és az oktatás tényezője

Y.   mivel egy ország közegészségügye az ország vonzóerejére is befolyással van,

Z.   mivel a turizmus befolyásolja a közegészségügyet a higiéniai szabályok és egészségügyi intézkedések, az oltási kampányok elengedhetetlenül szükséges bevezetése, és a megelőzést szolgáló ismeretek terjesztése révén,

AA.   mivel a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária világméretű csapást jelentenek,

AB.   mivel mind a turisták, mind a helyi lakosok számára fennáll az olyan, rendkívül fertőző betegségekkel való megfertőződés veszélye, mint a hasmenéses vagy légúti megbetegedések, az ismeretlen eredetű lázzal járó betegségek vagy a hepatitisz,

AC.   mivel a turizmus az oktatásban is szerepet játszik azáltal, hogy a helyi lakosság számára lehetővé teszi a nyelvtanulást, valamint az új információs és kommunikációs technológiák megismerését, amelyek révén szokásaik és hagyományaik megőrzése által elősegítik kulturális értékeik érvényesülését, miközben megköveteli a társadalmi fejlődés és a korszerű eljárások tudatosítását, sőt, az azokhoz való alkalmazkodást is,

AD.   mivel a hatóságoknak ugyanakkor azon helyi hagyományok megóvására is gondot kell fordítaniuk, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, különösen a nők és gyermekek jogait,

A turizmus mint a szabálytalanságok és különféle visszaélések tényezője

AE.   mivel mindenfajta munkahelyteremtésnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabályainak tiszteletben tartása mellett kell történnie,

AF.   mivel az európai és helyi hatóságoknak a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve folyamatosan küzdeniük kell a szexturizmus ellen,

AG.   mivel csakis az összehangolt intézkedések, az információ átadása és a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartását szolgáló szankciók foganatosítása járhatnak valóban eredménnyel,

AH.   mivel a szexturizmus elleni szankciók széleskörű nyilvánosságra hozatala növeli azok elrettentő hatását, és mivel a szexturizmushoz kapcsolódó bűncselekményeket büntetni kell, és azokat büntethetővé kell tenni mind a származási országban, mind a bűncselekmény elkövetésének helyszínén,

AI.   mivel a idegenforgalmi ágazatban működő szervezők, utazásszervezők és légitársaságok által végrehajtott politikáknak és intézkedéseknek, mint például a prospektusok szétosztása vagy videófilmek lejátszása az érzékeny úticélok felé tartó utakon – pozitív hatása van,

AJ.   mivel az ingatlanspekulációk kárt okoznak a helyi lakosságnak,

AK.   mivel fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi beruházók és a fejlődő országok kormányai kölcsönös érdeket látnak a korrupcióban,

AL.   tekintettel a gyermekek kizsákmányolással szembeni védelemhez és a rehabilitációhoz való jogára, amelyet a Gyermeki Jogok Egyezményének 32., 34., 35. és 39. cikke határoz meg,

A turizmus mint a gazdasági növekedés tényezője

1.   kéri, hogy a turizmus hatásait, valamint a fenntartható turizmus és felelősségteljes kormányzás elvét rendszeresen és következetesen vegyék tekintetbe az EU fejlesztési politikájának kidolgozásakor;

2.   úgy véli, hogy a fenntarthatóság érdekében a turizmusnak javítania kell a helyi lakosság életkörülményeit, védenie kell környezetüket és egészségüket, valamint helyi élelmiszer és egyéb cikkek vásárlásával támogatnia kell a helyi gazdaságot;

3.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság turizmussal kapcsolatos technikai struktúrájának megerősítését, figyelembe véve a turizmus átfogó jellegét és az erre befolyást gyakorló és a közösségi politika egyéb szektoraiban születő egyre szélesebb körű kezdeményezéseket;

4.   kéri, hogy tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága "turisztikai" szolgálatának rendelkezésre álló anyagi erőforrások növelésével oly módon, hogy ez hozzájáruljon általában a turisztikai ágazatot érintő politikai javaslatok számának növekedéséhez;

5.   kéri, hogy vitassák meg idegenforgalmi szakértők kinevezését a Fejlesztési és a Kereskedelmi Főigazgatóságokon belül;

6.   kéri, hogy ösztönözzék az olyan helyi közösségi irányítású turisztikai kezdeményezéseket, amelyek a szegénység enyhítését, a biodiverzitás megőrzését és az emberi jogok érvényesítését célozzák;

7.   javasolja, hogy a Bizottság együttműködési és fejlesztési politikái keretében, valamint fejlesztési programjaival és a vállalkozói struktúra megerősítését célzó törekvéseivel kapcsolatosan, azaz az AKCS-országokkal fenntartott kapcsolataiban helyezzen nagyobb hangsúlyt turisztikai politikáira;

8.   felhívja az AKCS-országok kormányait, hogy vizsgálják meg azokat a politikákat, amelyek célja, hogy bizonyos előnyöket garantáljanak azoknak a helyi közösségeknek, ahol turisztikai projekteket hajtanak végre;

9.   hangsúlyozza, hogy a turizmusból származó gazdasági hasznot a helyi fejlesztés javára kell visszaforgatni; felhívja az utazásszervezőket, hogy vizsgálják felül "all inclusive" utazási ajánlataikat, amelyek akadályozzák a helyi közösségek haszonszerzését, és arra ösztönzi az utazásszervezőket, hogy amennyire ez lehetséges, eszközeiket és munkavállalóikat helyben szerezzék be, illetve toborozzák, beleértve a vezetőket is;

10.  10 ösztönzi a kormányokat, hogy segítsék elő a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrejöttét és/vagy továbbfejlődését, valamint olyan intézkedésekkel támogassák a vállalatalapításokat a turisztikai ágazatban;

11.   kéri az Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében finanszírozott, a fenntartható turizmust célzó projektek arányának növelését, ahol ez indokolt;

12.   javasolja, hogy a turizmussal, a fenntartható turizmussal és annak gazdasági hatásaival kapcsolatos kérdések kerüljenek napirendre a gazdasági partnerségi megállapodásokról folyó tárgyalások során, és hogy a fejlődő országok érdekeit az európai piac vonatkozásában pozitívan értékeljék, amikor ezek az országok turisztika kérdések megvitatását kérik a szolgáltatások kereskedelmét érintő általános egyezmény (GATS) keretében;

13.   megjegyzi, hogy a turisztikai ágazat sok fejlődő országban alapvetően a magánszektor része, és mint ilyen, megkívánja a Közösségtől, hogy módot találjon annak biztosítására, hogy az érdekeltek és más társadalmi partnerek teljes mértékben részesei legyenek a turisztikai ágazatot érintő fejlesztési politikáról szóló párbeszédnek;

14.   hangsúlyozza, hogy sürgősen támogatásban kell részesíteni azokat az országokat, amelyeket a turisztikai iparágat is érintő természeti katasztrófák sújtottak;

A turizmus mint a környezetvédelem és az örökség megóvásának eszköze

15.   kéri közös program elfogadását a Környezetvédelmi és a Fejlesztési Főigazgatóság számára annak érdekében, hogy sor kerülhessen az uniós hulladékkezelési és -feldolgozási technológiák exportjára, kezdetben hatásvizsgálatok, majd kísérleti programok formájában;

16.   kéri fenntartható turisztikai politikák kialakítását és szabályozás bevezetését a természeti erőforrások, a kulturális örökség, és a földhasználati rendszer hagyományos alkalmazásának védelmére és megőrzésére;

17.   ösztönzi a már létező műszaki és tudományos eszközök optimalizálását egyrészt az építészeti örökség károsításának és/vagy lerombolásának, másrészt a környezet leromlásának megakadályozása érdekében;

18.   követeli, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak valamennyi, a fejlődő országokban megvalósuló turisztikai jellegű európai beruházás közösségi támogatására, mint az Unión belül megvalósuló beruházások közösségi támogatásaira; ennek megfelelően ne kaphasson támogatást semmilyen beruházás, amely nyilvánvalóan káros a környezetre, sérti az emberi jogokat, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által előírt minimális munkafeltételeket, valamint ártalmas az őslakosság életmódja, illetve a célország történelmi és kulturális hagyományai tekintetében;

19.   kitart amellett, hogy azok a tömeges turizmusnak kitett országok, amelyek kénytelenek idegenforgalmi helyszíneik védelmében intézkedéseket tenni, kapjanak a Közösségtől technikai támogatást; továbbá szorgalmazza, hogy az érintettek osszák meg egymással az e területen kialakult legjobb gyakorlatokat;

20.   ösztönzi a hirtelen megnövekvő turizmus hatásainak túlzottan kitett helyi hatóságokat, hogy szükség esetén vezessenek be korlátozó intézkedéseket;

A turizmus mint a demokrácia és a politikai egyensúly tényezője

21.   síkra száll amellett, hogy a bűncselekmények ellen a lehető legnagyobb átláthatóság mellett folytassák a harcot annak érdekében, hogy a potenciális elkövetőket visszatartsák az olyan bűncselekményektől, mint a pénzmosás, a szexturizmus, stb.;

22.   javasolja, hogy a bűnüldözés oly módon történjen, hogy az ne okozzon kárt az adott ország turisztikai arculatában;

23.   kéri, hogy a turizmus könnyítése, védelme és biztonságossá tétele érdekében lépjenek föl a turizmusra irányuló bűnözéssel szemben; például szakirányú rendőrségi szolgálat kialakításával;

24.   kéri a fejlődő országok kormányait, hogy a legteljesebb mértékben kapcsolják be a helyi lakosságot a turisztikai tevékenységbe, és fordítsanak gondot a belőle származó gazdasági, szociális és kulturális haszon kiegyensúlyozott elosztására;

25.   elítéli a kubai hatóságok által a közelmúltban bevezetett megkülönböztető jellegű intézkedéseket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a turizmusban dolgozó kubai állampolgárok és a turisták közötti személyes kapcsolatok kialakulását;

26.   kéri a Bizottságot, hogy a fenntartható fejlődést támogató tevékenységei során a regionális együttműködési projektek finanszírozásakor ismerje el a célországok vagy régiók jogát arra, hogy demokratikus módon határozzák meg a saját prioritásaikat;

27.   kéri a tagállamok kormányait és az Európai Bizottságot, hogy utazásszervezőkre és tapasztalt szervezetekre támaszkodva ösztönözze etikai szabványok kialakítását a turizmusban egy hitelesített "Tisztességes Európai Turizmus" logó bevezetésével;

A turizmus, mint a közegészségügy és az oktatás tényezője

28.   kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy bocsássák tapasztalataikat és szakértelmüket a turisztikai potenciállal rendelkező fejlődő országok rendelkezésére, a helyi turisztikai képzés javára; kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa azon fejlődő országok projektjeit, amelyek ezt a fajta szakértelmet igénylik;

29.   ismételten felhívja a Bizottság figyelmét a gyermekkori oltások pénzügyi támogatásának fontosságára az alábbi betegségek elleni antigének kombinációit tartalmazó oltások iránti sürgős szükségletek kielégítése érdekében: diftéria, tetanusz, szamárköhögés, hepatitisz B, valamint a B típusú Haemophilus Influenzae által okozott agyhártyagyulladás;

30.   hangsúlyozza, hogy a malária, a tuberkulózis és a HIV/AIDS elleni harc érdekében szükség van az európai kutatási erőfeszítések fokozására;

31.   úgy véli, hogy a fejlődő országok fenntartható turizmusból származó bevételei hozzájárulhatnak a lakosság életszínvonalának és egészségi állapotának javításához, valamint a kommunikációs, energetikai és technológiai infrastruktúra fejlődéséhez;

32.   kitart amellett, hogy a Turisztikai Világszervezet ST-EP (A fenntartható turizmus, mint a szegénység leküzdésének eszköze) kezdeményezése, és minden egyéb kezdeményezés, amelynek célja a szegénység enyhítése a fejlődő országokban, kapjon uniós pénzügyi támogatást;

A turizmus mint a különböző szabálytalanságok és visszaélések tényezője

33.   kéri, hogy a fent említett globális turisztikai etikai kódex kerüljön be az egyes országok nemzeti joganyagába;

34.   ajánlja, hogy az érintett országok kormányai minden évben juttassák el egymáshoz a kizárólag a szexturizmus, emberiség elleni bűntett vagy terrorizmus miatt jogosan elutasított vízumkérelmek teljes listáját;

35.   követeli, hogy a Bizottság fogadjon el hatékony uniós programokat a szexturizmus elleni harc érdekében;

36.   a gyermekszex-turizmus elleni harc érdekében:

37.   ösztönzi az utazásszervezőket, az utazási irodákat, a légitársaságokat, amelyek ügyfeleik tájékoztatásával és az esetleges jogi következményekre való figyelmeztetésével már lépéseket tettek a szexturizmus ellen, hogy folytassák e tevékenységüket, a többieket pedig e gyakorlat követésére bíztatja; felkéri az utazásszervezőket arra is, hogy a hatóságokkal együttműködve segítsék valamennyi potenciális bűncselekmény felderítését;

38.   követeli, hogy az Európai Bizottság – az ágazatot képviselő szervezetek meghallgatása után – indítson konkrét akciókat a turizmushoz kötődő ingatlandömping ellen;

39.   kéri az európai kormányokat, gondoskodjanak arról, hogy a fejlődő országok irányába történő vállalatáthelyezések és szerződések végrehajtása során maradéktalanul tartsák be az európai vállalatokra vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az érintett munkavállalók jogaira;

40.   elvárja, hogy az érintett országok kormányai és a turisztikai ágazat uniós szereplői tartassák tiszteletben az emberi jogokat, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által előírt minimális feltételekkel összhangban a munkavállalói jogokat védő rendelkezéseket, az európai turisták fogyasztóvédelmét és az utazásszervezőkre vonatkozó ajánlásokat;

41.   kéri a fejlődő országok kormányait, hogy a Turisztikai Világszövetség ajánlásaival összhangban alakítsanak ki átlátható és szabályozott eljárásokat a nemzeti piacok hozzáférhetőségére vonatkozóan, mivel ezek minden külföldről érkező beruházás számára alapvető feltételként merülnek fel;

o
o   o

42.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 180. E, 2003.7.31., 138. o. (2) HL C 265., 2001.9.20., 39. o. (3) HL C 339., 2000.11.29., 292. o. (4) HL C 59., 2000.3.1., 41. o. (5) HL C 271., 1999.9.24., 73. o.