Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok megsértéséről Kínában, különös tekintettel a vallásszabadságra
Az Európai Parlament,
— ‐ tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és annak emberi jogi rendelkezéseire,
— ‐ tekintettel az emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság Kínában történő megsértéseiről szóló korábbi állásfoglalásaira,
— ‐ tekintettel Kína hosszú múltra visszatekintő filozófiai és vallási hagyományaira,
— ‐ tekintettel "Az emberi jogok helyzete a világban" című 2004-es éves jelentésről és az EU emberi jogi politikájáról szóló 2005. április 28-i állásfoglalására(1),
— ‐ tekintettel az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 61. genfi ülésére (2005. március 14. és április 22. között) vonatkozó prioritásairól és ajánlásairól szóló 2005. február 24-i állásfoglalására(2),
— ‐ tekintettel az EU - Kína emberi jogi párbeszédről szóló szeminárium 2005. június 20 - 21-i ülésének jelentésére és ajánlásaira,
— ‐ tekintettel a 2005. szeptember 5-i EU‐Kína csúcsértekezlet közös nyilatkozatára,
A. tudatában annak, hogy Kínában a vallásüldözés általános probléma, mely számos egyházat és vallási közösséget érint, többek között a keresztényeket, a tibeti buddhistákat és a muszlimokat,
B. mivel az emberi jogok tisztelete az EU politikáinak egyik legfontosabb eleme és az Európai Unió egyik alapelve,
C. mivel az emberi jogok helyzetének a Szerződésekben meghatározott előmozdítása a közös kül- és biztonságpolitika egyik célja,
D. mivel a 2005. szeptember 5-i EU - Kína csúcsértekezlet új stratégiai párbeszédről szóló megállapodással ünnepelte az EU és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját; mivel az emberi jogok kérdése a napirend egyik kulcsfontosságú témája volt,
E. mivel az EU - Kína emberi jogi párbeszéd során elsődleges fontosságú a vallási és a lelkiismereti szabadság,
F. mivel, annak ellenére, hogy a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikke biztosítja a vallásszabadságot, a valóságban a hatóságok igyekeznek a vallásgyakorlást a kormány által ellenőrzött vallási szervezetekre és bejegyzett imahelyekre korlátozni és ellenőrizni a vallási csoportok tevékenységének növekedését és bővülését,
G. mivel Kína új, 2005. március 1-jén hatályba lépett vallásügyi rendelkezése szorosabbá tette a vallási tevékenységek kormányzati ellenőrzését,
H. mivel a többi keresztény felekezet között a katolikus egyház is hosszú ideje üldöztetésnek van kitéve a Kínai Népköztársaságban, és e gyakorlat miatt részben ma is földalatti tevékenységre kényszerül,
I. mivel a kínai hatóságok fokozták a be nem jelentett protestáns házi gyülekezetek feletti ellenőrzést és a püspökök kinevezésébe való beavatkozást,
J. mivel számos keresztény egyházi személy szenved embertelen elnyomástól, melyek során nemcsak a nyilvános istentiszteletek tartásában akadályozzák őket, hanem szolgálatukban is; mélységes aggodalmát fejezi ki a keresztény egyházi és világi személyeket érintő önkényes letartóztatások, kínzások, megmagyarázatlan eltűnések, büntető munkaszolgálat, valamint az internáló- és átnevelő táborok léte miatt;
1. felszólítja a kínai kormányt, hogy szüntesse meg a vallási elnyomást és biztosítsa a nemzetközi emberi jogi normák és vallási jogok tiszteletben tartását, biztosítsa Kínában a demokráciát, a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés szabadságát, a sajtószabadságot, a politikai és vallásszabadságot;
2. sürgeti a kínai kormányt, hogy az ENSZ vallási és lelkiismereti szabadsággal foglalkozó különelőadója 1994 óta hangoztatott javaslataival összhangban szüntesse meg a jóváhagyott és nem jóváhagyott vallási közösségek közötti különbséget;
3. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegye világossá a kínai hatóságok számára: igazi partnerség csak akkor alakulhat ki, ha a közös értékeket valamennyi fél tiszteletben tartja és a gyakorlatban is megvalósítja;
4. sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy vessék fel külön is a kínai keresztények üldözésének ügyét, és szerezzenek a kínai kormánytól
a)
tájékoztatást az alábbi katolikus püspökök helyzetéről: Mgr Jacobus Szu Csemin (paotingi egyházmegye, Hepej tartomány), 72 éves; Mgr. Franciscus An Suhszin (a paotingi egyházmegye segédpüspöke, Hepej tartomány), 54 éves; Mgr Han Tinkhszien (jüngnien/handani egyházmegye, Hepej tartomány), 66 éves; Mgr. Cosma Si Enhsziang (jihsziani egyházmegye, Hepej tartomány), 83 éves; Mgr Philippus Csao Csentung, (hszüanhuai egyházmegye, Hepej tartomány), 84 éves; Fr. Paulus Huo Csünlung, a paotingi egyházmegye adminisztrátora, 50 éves; Mgr. Si Enhsziang (Jihszien, Hepej tartomány, 83 éves; továbbá híreket az eltűnt és letartóztatott egyházi személyekről, nevezetesen a következőkről: Csang Csencsüan és Ma Vujung (paotingi egyházmegye, Hepej tartomány); Fr. Li Venfeng, Fr. Liu Heng és Fr. Tou Senghszia (Sicsiacsuang, Hepej tartomány); Fr. Csi Hujtien (paotingi egyházmegye, Hepej tartomány); Fr. Kang Fuliang, Csen Kuocsen, Pang Kuangcsao, Jin Rosze és Li Sucsün (paotingi egyházmegye, Hepej tartomány);Fr. Lu Hsziaocsou (vencsoui egyházmegye, Csöcsiang tartomány); Fr. Lin Taoming (fucsoui egyházmegye, Fucsien tartomány); Fr. Cseng Zsujpin (fucsoui egyházmegye, Fucsien tartomány); Fr. Pang Junghszing, Fr. Ma Sunpao és Fr. Vang Limao (paotingi egyházmegye, Hepej tartomány);Fr. Li Csienpo (paotingi egyházmegye, Hepej tartomány); és Fr Liu Teli; és követeli a vallási meggyőződéséért bebörtönzött összes kínai katolikus feltétel nélküli szabadlábra helyezését és a velük szembeni erőszak minden formájának azonnali megszüntetését;
b)
tájékoztatást Csang Zsungliang (53 éves) lelkész helyzetéről, aki egyik alapítója a több, mint 10 millió keresztényt számláló Kína Krisztusért Egyháznak, és akit 2004. december 1-jén letartóztattak, és azóta is mindennemű jogi eljárás nélkül börtönben tartanak; követeli e lelkész és a vallási meggyőződéséért bebörtönzött összes kínai keresztény feltétel nélküli szabadlábra helyezését és a velük szembeni erőszak minden formájának azonnali megszüntetését;
5. sürgeti a kínai kormányt, hogy hajtsa végre a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkét, valamint ratifikálja és hajtsa végre a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt;
6. megállapítja, hogy a kínai kormány végül elfogadta a vallás és lelkiismeret szabadságát vizsgáló különelőadó, valamint a kínzásokat vizsgáló különelőadó arra vonatkozó kérését, hogy az év vége előtt ellátogathassanak Kínába; felkéri a kínai kormányt, hogy jelöljön meg minél korábbi időpontot e látogatásra; felszólítja a kínai hatóságokat, hogy engedélyezzék az ENSZ vallás és a meggyőződés szabadságát vizsgáló különelőadója számára, hogy találkozhasson a Dalai Láma által kijelölt Pancsen Lámával;
7. üdvözli azt a tényt, hogy az EU és Kína között rendszeres párbeszéd zajlik az emberi jogokról; kifejezi csalódottságát, hogy e párbeszéd lényeges eredmények nélküli; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a közelgő EU‐Kína emberi jogi találkozón a párbeszéd hatékonyságának átfogó elemzése részeként vesse fel ezeket az aggodalomra okot adó problémákat;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, a csatlakozó és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága tagállamainak, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának.